LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. november 3.
Lengyel nyelv
emelt szint 0621
Javítási-értékelési útmutató
LENGYEL NYELV
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
I. Olvasott szöveg értése
Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó
lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak
tartalmaznia kell.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a
helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét
akadályozzák.
Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha
tartalmazza a helyes megoldást.
Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
•
•
•
1 = jó válasz
0 = nem elfogadható válasz
Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
5.
1
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem
fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max.
Elért
5
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az
egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.
írásbeli vizsga
0621
2 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
I. Olvasott szöveg értése
Általános útmutató
Az elérhető maximális pontszám: 30.
Részletes útmutató
1. feladat
0.
1.
2.
3.
4.
5.
P
F
F
P
F
P
2. feladat
6.
I
0.
L
7.
A
8.
N
9.
K
10.
B
11.
M
12.
G
13.
E
14.
D
15.
J
16.
C
17.
F
18.
H
3. feladat
19.
H
0.
B
20.
E
21.
G
22.
A
23.
F
24.
D
zbędna
C
4. feladat
0.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
żelazko
ryba
tygrys
łazienka
kreda
wieś
księżyc (Księżyc)
írásbeli vizsga
0621
3 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
II. Nyelvhelyesség
A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ.
Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem fogadható el. Amennyiben
több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes
megoldást.
Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes
kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
•
•
•
1 = jó válasz
0 = nem elfogadható válasz
Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
5.
1
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem
fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Мax.
Elért
5
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes
feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.
írásbeli vizsga
0621
4 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
II. Nyelvhelyesség
Általános útmutató
Az elérhető maximális vizsgapont-szám 30 pont.
Részletes útmutató
1. feladat
0.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
przesadziłam
powstrzymać
poszłam
strzelił
zrezygnował
zabije
wstał
2. feladat
0.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
pięćdziesiąt sześć
Czterdzieści jeden
pięćdziesiąt cztery
sześćdziesięciu
dwadzieścia trzy
dwa
tysiąc dziewięćset dziewięćdziesiątym dziewiątym
trzydzieści siedem
czterdzieści pięć
dwadzieścia pięć
trzydziestu
3. feladat
17.
z
0.
na
18.
ze
19.
w
20.
pod
21.
w
22.
do
23.
na
4. feladat
Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó.
0.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
drugiej połowy
bratnią duszę
wieczornych wyjść
złego humoru
nowych ludzi
intratne kontakty
Osoba samotna
świata kultury
írásbeli vizsga
0621
5 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
III. Hallott szöveg értése
Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó
lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak
tartalmaznia kell. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz
elfogadhatóságának.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a
helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét
akadályozzák.
Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha
tartalmazza a helyes megoldást.
Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes
kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
• 1 = jó válasz
• 0 = nem elfogadható válasz
• Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
5.
1
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható
el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max.
Elért
5
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket
az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.
írásbeli vizsga
0621
6 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek:
Dzień dobry.
Teraz sprawdzimy jak rozumiesz język polski ze słuchu.
Egzamin składa się z trzech zadań.
Każdy tekst usłyszysz dwa razy.
Zadania do tekstu znajdziesz w otrzymanym zestawie.
Zadania możesz wykonać w czasie pierwszego i drugiego czytania tekstu,
a także po zakończeniu czytania.
Każde zadanie zaczyna się i kończy muzyką.
Zadanie usłyszysz po muzyce.
Potem będziesz miał czas, aby zapoznać się z zadaniem.
Potem posłuchasz tekstu po raz pierwszy.
Następnie znowu będziesz miał czas, aby jeszcze raz przejrzeć tekst.
Potem posłuchasz tekstu po raz drugi.
Znowu będziesz miał czas, aby sprawdzić, czy dobrze wykonałeś zadanie.
Egzamin będzie trwał trzydzieści minut.
Życzymy powodzenia!
írásbeli vizsga
0621
7 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
1. feladat
O rety, już tu byłam! - myślisz zaskoczona, gdy znajdziesz się w zupełnie nowym
miejscu! Spokojnie, bez paniki. Dziwne wrażenie, że sytuacja już kiedyś się wydarzyła, to
tylko déjá vu. Niewinny psikus twojego umysłu.
To coś jak cofnięcie się w czasie czy powtórka z przeszłości. Pojawia się niespodziewanie,
trwa krótko i równie szybko mija. Pozostawia po sobie wrażenie niesamowitości. Mieszankę
przyjemnej fascynacji i lekkiej obawy przed nieznanym. Zwykle jednak chcesz zatrzymać tę
chwilę z pogranicza snu i jawy, ale niestety - jest nieuchwytna niczym cień. Co tak naprawdę
się za nią kryje?
Niektórzy twierdzą, że jest to wspomnienie poprzedniego wcielenia, czyli
reinkarnacji. Inni, że déjá vu jest zapamiętanym snem. Jednak najpopularniejsza teoria mówi,
że to chwilowe zakłócenie w funkcjonowaniu mózgu. Powstaje, gdy jedna półkula szybciej
rejestruje informacje niż druga. W normalnej sytuacji każda z nich postrzega wydarzenia
niezależnie od siebie, ale ciągła i natychmiastowa współpraca między nimi daje nam poczucie
jedności. Jeśli jednak dojdzie do najmniejszego opóźnienia w przekazie informacji ze strony
prawej na lewą, czyli dominującą, to lewa otrzymuje te same impulsy dwukrotnie. Pierwszy
raz – bezpośrednio jako własne, drugi z niewielkim opóźnieniem jako przesłane z prawej
półkuli. I to właśnie „podwójne widzenie” jest istotą déjá vu.
Tego rodzaju dziwne przeżycia mają najczęściej osoby między 15 a 25 rokiem życia.
Ludzie w tym wieku poznają wiele nowych rzeczy i czasami obszary mózgu odpowiedzialne
za pamięć „nie nadążają” z porównywaniem tego, co zapisane w tej pamięci, z tym, co
aktualnie doświadczane. Dlatego osobom starszym, które mają bardziej ugruntowaną wiedzę
o świecie, déjá vu zdarza się rzadziej. Chyba, że dużo podróżują.
Déjá vu występuje w siedmiu odmianach. Na wrażenie typu „to już było” podatne są osoby
z żywą wyobraźnią, często fantazjujące, dużo śniące. Występowanie déjá vu może być
nasilane przez stres i zmęczenie. Przepracowany mózg źle bowiem rejestruje informacje.
Impulsy, które przenoszą widomości do różnych jego obszarów, gubią drogę! Tak więc déjá
vu to sygnał wysyłany przez umysł: „najwyższa pora odpocząć!”.
írásbeli vizsga
0621
8 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
0.
Nie ma powodów do paniki, gdy przydarzy nam się déjá vu.
+
1.
Déjá vu to coś jak cofnięcie się w czasie, powtórka z przeszłości.
+
3.
Déjá vu według najpopularniejszej teorii to chwilowe zakłócenie
w funkcjonowaniu mózgu.
Déjá vu powstaje, gdy jedna półkula szybciej rejestruje informacje
niż druga.
4.
Déjá vu mają najczęściej osoby między 50 a 65 rokiem życia.
-
5.
Osobom młodym, które nie mają ugruntowanej wiedzy o świecie,
déjá vu zdarza się rzadziej.
-
6.
Déjá vu występuje w dziesięciu odmianach.
-
7.
Na déjá vu nie są podatne osoby z żywą wyobraźnią, często fantazjujące,
dużo śniące.
-
8.
Występowanie déjá vu może być nasilane przez stres i zmęczenie.
+
9.
Przepracowany mózg źle rejestruje informacje.
+
2.
+
+
Déjá vu to sygnał wysyłany przez umysł: „najwyższa pora zabrać się
10. do pracy!”.
írásbeli vizsga
0621
9 / 18
-
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
2. feladat
W roku 1364 król Kazimierz Wielki uzyskał po latach starań zgodę papieża
na założenie uniwersytetu w Krakowie, stolicy królestwa. Był to drugi, po powstałym
w 1348 r. w Pradze, uniwersytet w środkowej Europie. Studium Generale - taka była oficjalna
nazwa uniwersytetu w Krakowie - rozpoczęło działalność faktycznie nie wcześniej niż w 1367
roku
i
składało
się
z
trzech
tylko
wydziałów:
sztuk
wyzwolonych,
medycyny
i prawa. Na utworzenie czwartego, najbardziej prestiżowego - teologii, papież Urban VI
nie wyraził zgody.
Wzorem
uniwersytetów
bolońskiego
i
padewskiego,
studenci
mieli
prawo
do wyboru rektora spośród swego grona. Siedziba uniwersytetu najprawdopodobniej
znajdowała się na zamku królewskim na Wawelu, pod okiem samego króla. Przedwczesna
śmierć w 1370 r. króla Kazimierza i brak jakiegokolwiek zainteresowania uniwersytetem
u jego następcy, Ludwika Węgierskiego, spowodowały, że wkrótce wszechnica krakowska
przestała wykazywać jakąkolwiek aktywność.
Dopiero
zabiegi
królowej
Jadwigi
na
dworze
papieskim,
a
potem
zapis
w testamencie jej majątku osobistego na rzecz uniwersytetu, sprawiły, że wznowił
on działalność w roku 1400, w rok po śmierci fundatorki. Tym razem powstał już pełny
uniwersytet średniowieczny, z wszystkimi czterema wydziałami, zorganizowany na wzór
paryski. Odtąd rektora wybierało grono profesorskie; powstawały kolegia, w których
zamieszkiwali profesorowie oraz bursy dla żaków, czyli ówczesnych studentów.
Cały świat średniowiecza był zbudowany na zasadzie hierarchii, a sprawy boskie odgrywały
w nim rolę najważniejszą. Taki też musiał być i ówczesny uniwersytet. Najniższą rangę miał
w nim wydział sztuk wyzwolonych, czyli filozoficzny. Studia rozpoczynało się na tym
wydziale i dopiero po jego ukończeniu można było studiować na jednym z pozostałych,
z których najważniejszym był wydział teologiczny. Również kariera profesora uniwersytetu
zaczynała się na wydziale najniższym, a uwieńczyć ją mogła profesura na teologii. Różnice te
miały także znaczenie finansowe: profesor teologii miał dochody znacznie większe,
w porównaniu z innymi kolegami.
írásbeli vizsga
0621
10 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
W roku 1364 król Kazimierz Wielki uzyskał po latach starań zgodę papieża na założenie
uniwersytetu w Krakowie, stolicy królestwa(0). Był to drugi, po powstałym w 1348 r.
w
Pradze,
uniwersytet
w
środkowej
Europie.
Studium
Generale
-
taka
była
___________________(11) nazwa uniwersytetu w Krakowie - rozpoczęło działalność faktycznie nie
wcześniej niż w 1367 r. i składało się z trzech tylko wydziałów: sztuk ___________________(12),
medycyny i prawa. Na utworzenie czwartego, najbardziej prestiżowego - teologii, papież Urban VI
nie wyraził zgody.
Wzorem uniwersytetów bolońskiego i padewskiego, studenci mieli prawo do wyboru rektora
spośród swego ________________(13). Siedziba uniwersytetu najprawdopodobniej znajdowała się
na zamku królewskim na Wawelu, pod okiem samego króla. Przedwczesna śmierć w 1370 r. króla
___________________(14) i brak jakiegokolwiek zainteresowania uniwersytetem u jego następcy,
Ludwika Węgierskiego, spowodowały, że wkrótce wszechnica krakowska przestała wykazywać
jakąkolwiek aktywność.
Dopiero zabiegi królowej Jadwigi na dworze__________________(15), a potem zapis
w testamencie jej majątku osobistego na rzecz uniwersytetu, sprawiły, że wznowił on działalność
w roku 1400, (tysiąc czterechsetnym), w rok po śmierci _______________(16). Tym razem powstał
już pełny uniwersytet średniowieczny, z wszystkimi czterema wydziałami, zorganizowany na wzór
paryski. Odtąd rektora wybierało grono profesorskie; powstawały kolegia, w których zamieszkiwali
profesorowie oraz bursy dla żaków, czyli ówczesnych studentów.
Cały świat średniowiecza był zbudowany na zasadzie hierarchii, a sprawy boskie odgrywały w nim
rolę najważniejszą. Taki też musiał być i __________________(17) uniwersytet. Najniższą rangę
miał w nim wydział sztuk wyzwolonych, czyli filozoficzny. Studia rozpoczynało się na tym wydziale
i dopiero po jego ___________________(18) można było studiować na jednym z pozostałych,
z których najważniejszym był wydział teologiczny. Również kariera profesora uniwersytetu
zaczynała się na wydziale ____________________(19), a uwieńczyć ją mogła profesura na teologii.
Różnice te miały także znaczenie finansowe: profesor teologii miał _______________________(20)
znacznie większe, w porównaniu z innymi kolegami.
0.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
írásbeli vizsga
0621
królestwa
oficjalna
wyzwolonych
grona
Kazimierza
papieskim
fundatorki
ówczesny
ukończeniu
najniższym
dochody
11 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
3. feladat
Zimą często czujemy się zmęczeni, senni i brak nam ochoty do działania. Spowodowane
jest to krótszymi dniami i zmniejszoną ilością światła naturalnego. Nie bez znaczenia pozostaje
też fakt, iż w tym okresie spada odporność naszego organizmu. Na szczęście istnieją sposoby,
aby temu zaradzić. Wystarczy tylko właściwie o siebie zadbać. Pierwszym krokiem powinna
być zmiana diety. W tym czasie najważniejsza jest liczba posiłków - dobrze, by było ich co
najmniej cztery. Jedząc co trzy godziny, utrzymamy równowagę cieplną organizmu. Ponadto
powinniśmy postarać się, by na naszym talerzu znalazły się warzywa i owoce: pomidory,
papryka, brokuły, brukselka, pomarańcze, kiwi, grejpfruty. Zawierają one witaminę A, C i E,
które pomagają wykorzystać energię z pożywienia i pobudzają system odpornościowy.
Pijmy też kawę, herbatę i kakao, bo zawarta w nich kofeina pobudzi wydzielanie
adrenaliny. Koniecznie też trzeba sięgnąć po szpinak, fasolę, jaja, białe mięso, ziarno sezamu
i ryby morskie. W ich składzie znajdziemy tryptofan, odpowiedzialny za wytwarzanie
serotoniny - hormonu szczęścia.
Zimową porą bardzo ważna jest aktywność fizyczna. Wzmożony ruch pobudza
wytwarzanie endorfin, które mają bardzo korzystny wpływ na samopoczucie. Dlatego warto
poświęcić każdego dnia 15 minut na gimnastykę, dwa razy w tygodniu iść na pływalnię czy
siłownię. Codziennie też zróbmy sobie godzinny spacer. Dzięki temu dotlenimy się, ale też
uzupełnimy niedobór światła słonecznego. Fototerapia jest bowiem najprostszą, a jednocześnie
najskuteczniejszą metodą pokonania ogarniającego nas smutku. Korzystajmy zatem z każdej
chwili na świeżym powietrzu i chłońmy słońce. Wpuśćmy też jak najwięcej światła
do mieszkania. Starajmy się ponadto przebywać w jasno oświetlonych pomieszczeniach.
Ważna jest również temperatura naszego otoczenia. Powinniśmy unikać przegrzania. Jest ono
równie niebezpieczne, jak wychłodzenie. Ubierajmy się zatem na cebulkę, aby w razie czego
można było zdjąć jedną warstwę odzieży. Pozwoli nam to zachować dobrą formę w tym
niesprzyjającym nam okresie. Akumulatory doładuje nam też wizyta w saunie. Panująca w niej
wysoka temperatura podnosi ciepłotę ciała nawet o 3 stopnie i pobudza krążenie krwi. W efekcie
organizm nabiera sił witalnych; pozbywa się nadmiaru wody, a wraz z nią toksyn. Dzięki tym
zabiegom znowu poczujemy się lekko i radośnie. Sprawdzonym sposobem na sezonowe smutki
jest również dobre towarzystwo. Mimo, że w mroźne dni najchętniej otulilibyśmy się ciepłym
kocem lub ułożyli na kanapie przed telewizorem, warto przełamać się i wyjść z domu.
Obojętnie, czy będzie to spotkanie z przyjaciółmi, wypad do kina, czy wyjście do teatru. Istotny
jest każdy rodzaj aktywności, który doda nam bodźca do działania.
írásbeli vizsga
0621
12 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
0. Zimą często czujemy się zmęczeni, senni i brak nam ochoty do działania, bo:
A) dni są krótsze, jest mniej światła naturalnego
B) nie mamy wakacji
21. Zimą spada odporność naszego organizmu, musimy więc:
A) kupić i nosić ciepłe ubrania
B) zadbać o siebie i zmienić dietę
22. Zimą należy jeść:
A) przynajmniej osiem posiłków dziennie
B) co najmniej cztery posiłki dziennie
23. W okresie zimowym nasza dieta powinna być bogata w witaminy, dlatego też należy:
A) jeść dużo warzyw i owoców
B) przyjmować witaminy w tabletkach
24. W kawie, herbacie i kakao zawarta jest:
A) luteina
B) kofeina
25. Serotonina to:
A) hormon wzrostu
B) hormon szczęścia
26. Zimową porą bardzo ważna jest:
A) gra na fortepianie
B) aktywność fizyczna
27. Zimą, codziennie powinniśmy chodzić na godzinny spacer, bo:
A) dzięki temu dotlenimy się i uzupełnimy niedobór światła słonecznego
B) zwiedzimy i dobrze poznamy okolice naszego miejsca zamieszkania
28. Fototerapia jest najprostszą i jednocześnie najskuteczniejszą metodą pokonania:
A) cellulitisu
B) ogarniającego nas smutku
29. Ubieranie się „na cebulkę” oznacza:
A) warstwowe zakładanie odzieży
B) noszenie długich, szerokich i sztywnych sukni w kolorze złotym lub liliowym
30. Zimowe wieczory najlepiej spędzać:
A) prowadząc aktywny tryb życia
B) leżąc na kanapie przed telewizorem
írásbeli vizsga
0621
13 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
IV. Íráskészség
I. feladat
Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról
Értékelési szempontok
Pontszám
A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága
4 pont
Érthetőség; nyelvi megformálás
5 pont
Íráskép
1 pont
Összesen
10 pont
Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága” szempont alapján 0 pontos,
akkor az összpontszám is 0 pont.
Az értékelési szempontok kifejtése
•
A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs
szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre.
Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 100-150 szónál.
•
Érthetőség; nyelvi megformálás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e
az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák
a megértést nem akadályozzák-e.
•
Íráskép
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható;
a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.
írásbeli vizsga
0621
14 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Értékelési skála
1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága
4 pont
3-2 pont
1 pont
A vizsgázó részben
A vizsgázó nagyrészt
A vizsgázó
valósította meg a
megvalósította a komtökéletesen
kommunikációs célt;
munikációs célt;
megvalósította a
félreértette, illetve nem
egy-két részlettől
kommunikációs
megfelelően dolgozta
eltekintve általában
célt; megfelelően
ki a feladat bizonyos
dolgozta ki a feladat megfelelően dolgozta
részeit, a létrehozott
minden részletét, és ki a feladatot, és
szöveg 100 szónál rölegalább 100 szó
elérte a minimális
videbb.
szövegmennyiséget hosszúságú szöveget
hozott létre.
(100 szó).
2. Érthetőség; nyelvi megformálás
5 pont
4-3 pont
A szöveg a nyelvi
A szöveg, egy-két
kisebb pontatlanság (mondattani, alaktani,
helyesírási) hibák elellenére, az olvasó
számára tökéletesen lenére az olvasó
érthető és követhe- számára nagyjából
érthető és követhető.
tő.
3. Íráskép
1 pont
Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és
javítások.
2-1 pont
A szöveg a nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibák következtében nehezen
érthető és követhető,
illetve félreérthető.
0 pont
A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette,
illetve nem
megfelelően dolgozta
ki a feladatot, a szöveg
50 szónál rövidebb.
0 pont
A szöveg a nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibák
miatt nem érthető és
nem követhető.
0 pont
Olvashatatlan kézírás.
II. feladat az A) és B) variáció közül választott feladat
Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról
Értékelési szempontok
Pontszám
A feladat teljesítése, a megadott szempontok
követése
5 pont
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
2 pont
Szövegalkotás
4 pont
Szókincs, kifejezésmód
4 pont
Nyelvhelyesség, helyesírás
4 pont
Íráskép
1 pont
Összesen
20 pont
Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont
alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont.
írásbeli vizsga
0621
15 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Az értékelési szempontok kifejtése
•
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg
a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat.
Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 200-250 szónál.
•
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme
és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e.
•
Szövegalkotás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése
és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés;
a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).
•
Szókincs, kifejezésmód
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e
a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a emelt szintnek megfelelő
változatosságot mutat-e.
•
Nyelvhelyesség, helyesírás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e
a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani,
alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes
egészében megértse.
•
Íráskép
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható;
a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.
írásbeli vizsga
0621
16 / 18
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
Értékelési skála
1. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
5 pont
A vizsgázó tökéletesen
megvalósította a
kommunikációs célokat.
Az irányító
szempontokat
megfelelően kidolgozta.
A szöveg megadott
hosszúságú
(15% eltérés
lehetséges).
4-3 pont
A vizsgázó többnyire
megvalósította a kommunikációs célokat.
Az irányító szempontok
közül egyet vagy kettőt
megfelelően dolgozott ki,
a többit csak részben,
illetve egy irányító szempontot megfelelően, az
összes többit csak
részben.
2-1 pont
A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat.
Az irányító szempontok
közül egyet megfelelően
dolgozott ki, ezen kívül
még egyet részben, a
többit egyáltalán nem,
illetve valamennyi
irányító szempontot csak
részben.
0 pont
A vizsgázó
nem valósította
meg a kommunikációs
célokat.
Az irányító
szempontok
közül egyet
sem dolgozott
ki megfelelően,
csak néhányat
részben, és van
olyan is,
amelyet
egyáltalán
nem.
2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
2 pont
A szöveg a szövegfajtának és a
szerző és az olvasó közötti
kapcsolatnak megfelelő
hangnemben íródott, az
olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást
kelt.
1 pont
A szöveg hangneme
következetlenséget mutat, az
olvasóban nem mindig a szerző
szándékának megfelelő benyomást kelt.
0 pont
A szöveg hangneme nem
megfelelő, az olvasóban nem
a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.
3. Szövegalkotás
4 pont
A szöveg felépítése,
az irányító
szempontok elrendezése logikus.
A gondolati tagolás
megfelelő,
elkülönül a bevezetés és a befejezés.
A szöveg a
gondolati tagolást
követő bekezdésekből áll.
A mondatok
szervesen
kapcsolódnak
egymáshoz.
írásbeli vizsga
0621
3-2 pont
A szöveg felépítése, az
irányító szempontok
elrendezése többnyire
logikus.
A vizsgázó törekszik a
gondolati tagolásra,
- elkülöníti legalább a
bevezetést vagy a
befejezést (2 pont),
- bekezdéseket alkalmaz
(3 pont).
A mondatok általában
szervesen kapcsolódnak
egymáshoz.
1 pont
A mondanivaló nem
mindenütt logikus
elrendezésű.
A vizsgázó nem
törekszik a gondolati
tagolásra, hiányzik a
bevezetés és a
befejezés.
A mondatok több
helyen nem
kapcsolódnak
egymáshoz.
17 / 18
0 pont
A szöveg tagolatlan
és áttekinthetetlen,
összefüggéstelen
mondatokból áll.
A szöveg annyira
rövid, hogy szövegként nem értékelhető.
2006. november 3.
Lengyel nyelv — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
4. Szókincs, kifejezésmód
4 pont
A szöveget a
témának és a
közlési szándéknak
megfelelő,
változatos,
viszonylag bő
szókincs jellemzi.
3-2 pont
A szöveget a témának és a
közlési szándéknak
megfelelő szókincs
jellemzi. A szókincs
korlátai miatt előfordul
ismétlés. Néhol nem
megfelelő a szóhasználat,
ez azonban nem vagy csak
kis mértékben nehezíti a
megértést.
1 pont
A szöveget kevésbé
változatos, helyenként
egyszerű, de még a téma
és a közlési szándék
szempontjából elfogadható szókincs jellemzi.
Sok a szóismétlés.
Többször nem megfelelő
a szóhasználat, ami
néhány helyen jelentősen
megnehezíti a
mondanivaló megértését.
0 pont
A szövegben
felhasznált
szókincs nagyon
egyszerű, nem a
témának és a
közlési
szándéknak
megfelelő.
A nem megfelelő
szóhasználat több
helyen jelentősen
megnehezíti a
szöveg megértését.
5. Nyelvhelyesség, helyesírás
4 pont
A szöveg kevés nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibát
tartalmaz, amelyek
azonban nem
befolyásolják a
megértést.
3-2 pont
A szöveg több nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibát
tartalmaz, amelyek
azonban a megértést
nem befolyásolják,
VAGY
csak néhány nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibát
tartalmaz, amelyek
azonban nehezítik a
megértést.
1 pont
A szövegben sok olyan
nyelvi (mondattani,
alaktani, helyesírási)
hiba van, amelyek a
megértést jelentősen
megnehezítik, valamint
sok, a megértést nem
befolyásoló nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hiba is
előfordul benne.
0 pont
A szöveg a nyelvi
(mondattani,
alaktani, helyesírási)
hibák miatt több
helyen nem érthető.
6. Íráskép
1 pont
0 pont
Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás.
javítások.
írásbeli vizsga
0621
18 / 18
2006. november 3.