LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2014. május 26.
Lengyel nyelv
emelt szint
Javítási-értékelési útmutató 1411
LENGYEL NYELV
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
EMBERI ERŐFORRÁSOK
MINISZTÉRIUMA
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és
a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét
akadályozzák.
Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza
a helyes megoldást.
Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez
tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
•
•
•
1 = jó válasz
0 = nem fogadható el a válasz
Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható
el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max.
Elért
4
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes
feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.
írásbeli vizsga 1411
2 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
Általános útmutató
1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont.
2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont.
Részletes útmutató
I. feladat
0.
1.
2.
3.
4.
5.
F
P
F
P
F
P
II. feladat
0.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
C
H
M
O
A
D
F
N
E
I
K
B
L
G
III. feladat
0.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
zbędne
G
E
H
B
D
F
A
C
IV. feladat
0.
25.
D
B
írásbeli vizsga 1411
26.
27.
28.
29.
30.
A
C
B
D
A
3 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
II. NYELVHELYESSÉG
A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ.
Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást.
A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási
útmutató alapján történik.
Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez
tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
• 1 = jó válasz
• 0 = nem fogadható el a válasz
• Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható
el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Мax.
Elért
4
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes
feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével
megállapított vizsgapontokat.
Általános útmutató
1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont.
2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 36 pont.
írásbeli vizsga 1411
4 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
Átszámítási táblázat
Feladatpont
36
35
34
33
32
31
30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
Vizsgapont
30
29
29
28
27
26
25
24
24
23
22
21
21
20
19
18
17
16
Feladatpont
18
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
Vizsgapont
15
15
14
13
12
11
10
9
9
8
7
6
5
4
3
3
2
1
0
Részletes útmutató
I. feladat
0.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
piękniejsze
jaśniejsze
bujniejsza
lepsze
szczęśliwsze
wdzięczniejsze
droższa
II. feladat
Csak akkor fogadható el a megoldás, ha a vizsgázó mind a két szó végződését jól írta be.
0.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
írásbeli vizsga 1411
Linii Lotniczych
warszawskim lotnisku
polskich kapitanów
linią lotniczą
europejskich miast
fotelami rozkładanymi
trzech klasach
dodatkowych opłat
materiałów kompozytowych
średniego rozmiaru
Nowego Jorku
5 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
III. feladat
0.
z
17.
przez
18.
za
19.
w
20.
ze
21.
na
22.
poza
23.
od
IV. feladat
0.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
mówią
pozbywać
osiągają
decydują
wiąże
przyjmuje
pozostać
wrócić
0.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
nas
nam
twoich / twych
moimi / mymi
Ci
jego
nasze
V. feladat
III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és
a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák.
Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza
a helyes megoldást.
A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése
javítási útmutató alapján történik.
Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez
tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:
• 1 = jó válasz
• 0 = nem fogadható el a válasz
• Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!
Például:
1.
2.
3.
1
0
1
4.
A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható
el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó.
írásbeli vizsga 1411
6 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön
rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba,
kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.
Például:
Max.
Elért
4
3
A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket
(az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.
Általános útmutató
1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont.
2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont.
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont
28
30
27
30
26
29
25
28
24
27
23
26
22
24
21
23
20
22
19
21
18
20
17
19
16
18
15
17
írásbeli vizsga 1411
Feladatpont Vizsgapont
14
16
13
14
12
13
11
12
10
11
9
10
8
9
7
8
6
7
5
6
4
4
3
3
2
2
1
1
0
0
7 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
I.Csak akkor fogadható el a megoldás, ha a vizsgázó mind a két szót beírta.
II.
0.
zwykłych telefonów
1.
młodego pokolenia
2.
odpowiednich kontekstach
3.
kieszonkowe kalkulatory
4.
działań matematycznych
5.
umiejętność analizy
6.
elementarnych obliczeń
7.
współczesnego ucznia
8.
spektrum wiedzy
9.
tych wiadomości
10.
katalogów kartkowych
0.
+
11.
–
12.
+
13.
–
14.
+
15.
+
16.
–
17.
–
18.
+
19.
+
20.
–
III.
0.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
A
B
B
A
B
B
A
B
A
írásbeli vizsga 1411
8 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
I. feladat
Rok 2013 jest przełomowy: po raz pierwszy w historii sprzeda się więcej smartfonów niż
zwykłych telefonów. Innymi słowy, noszenie komputera w kieszeni staje się normą. A jedno
kliknięcie wystarczy, żeby przywołać Google. Zapamiętywanie czegokolwiek ma zatem,
przynajmniej zdaniem młodego pokolenia, sens znikomy. Czy będą to prezydenci, czy układ
okresowy pierwiastków, stolice państw albo tabliczka mnożenia. Nietrudno przewidzieć,
że rodzice mogą reagować na to niepokojem i rozczarowaniem. „Te dzisiejsze dzieciaki! Czy
trzeba im wszystko ułatwiać?” - narzekamy. Jeśli będą mieli za mało w głowach, nie będą
potrafili umieścić nowych informacji w odpowiednich kontekstach. Istnieje jednak istotny
kontrargument: w miarę rozwoju ludzkość porzuca niepotrzebne już umiejętności. To naturalny
atrybut postępu. Posiadanie gotowego zasobu informacji może być czymś ważniejszym, bardziej
fundamentalnym i dlatego powinniśmy zaciekle o niego walczyć. Sytuacja nie jest jednak nowa,
a przynajmniej już raz działo się coś bardzo podobnego: kiedy pojawiły się kieszonkowe
kalkulatory, nauczyciele i rodzice niepokoili się, że uczniowie stracą umiejętność wykonywania
działań matematycznych za pomocą papieru i ołówka. Przez setki pokoleń uczyliśmy podstaw
matematyki, a teraz mielibyśmy całkowicie zdać się na maszyny? Okazaliśmy się na to gotowi.
Dziś niemal powszechnie wolno używać na lekcjach kalkulatorów. Wolno się nimi posługiwać
także podczas egzaminów - a nawet się do tego zachęca. Ostatecznie doszliśmy do wniosku, że
najważniejsza jest umiejętność analizy oraz rozwiązywania problemów; a nie wykonywanie
elementarnych obliczeń. Kalkulatory nigdy nie przestaną nam towarzyszyć. Dlaczegóż zatem nie
zlecić im czarnej roboty; dając tym samym uczniom więcej czasu na zgłębianie bardziej
złożonych zagadnień czy rozwiązywanie trudniejszych problemów? Być może w podobny
sposób wkrótce uznamy, że zapamiętywanie faktów już nie należy do zadań współczesnego
ucznia czy studenta. Może powinniśmy pozwolić smartfonom przywoływać potrzebne
informacje, a uczniom - skupiać się na rozwijaniu umiejętności analitycznych (logicznych,
interpretacyjnych, twórczego rozwiązywania problemów) oraz personalnych (motywacji,
samokontroli, tolerancji)? Oczywiście chodzi o całe spektrum wiedzy. Zawsze będziemy musieli
zapamiętywać informacje, których codzienne wyszukiwanie byłoby zbyt kłopotliwe lub
czasochłonne: wyniki najprostszych działań arytmetycznych, pisownię powszechnie używanych
słów, topografię własnego miasta. Bez tych wiadomości nie radzilibyśmy sobie dobrze w pracy,
relacjach międzyludzkich czy rozmowach. Lecz czy nam się to podoba, czy nie, w końcu
najpewniej przyznamy, że całą resztę czeka los kaligrafii, katalogów kartkowych i dzielenia w
słupkach. Potrzebując bardziej szczegółowych informacji, będziemy sięgać po telefony –
przynajmniej dopóki nie wszczepimy sobie jeszcze sprawniejszych urządzeń bezpośrednio do
mózgu.
Dawid Pogue, Ostatnia rzecz, którą zapamiętasz, Świat Nauki, wrzesień 2013, str. 19
írásbeli vizsga 1411
9 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
II. feladat
Goszczą na polskich stołach od wieków. Historycy twierdzą, że pojawiły się na nich za sprawą
królowej Bony, która zaszczepiła nad Wisłą modę na jedzenie takich warzyw, jak kalafiory,
selery, pory i szparagi właśnie. Włoszczyzna - bo tak nazywano te importowane warzywne
skarby — zadomowiła się na polskich rabatkach i w kuchniach. Obecność szparagów w polskich
kulinariach potwierdza Wojciech Wielądko, który w podręczniku kulinarnym z końca XVIII w.
podawał przepis na ich przyrządzenie. Ba, wspomniał je też Mickiewicz w „Panu Tadeuszu”:
„po chłodniku szły raki, kurczęta i szparagi”. Nie są więc wbrew pozorom zgrabne białe i zielone
pałeczki ekscentryczną importowaną nowością ostatnich dekad. Ludwik Majlert*, którego
rodzina uprawia szparagi od ponad 100 lat, wspomina: — W naszym gospodarstwie tradycje
uprawy szparagów sięgają 1902 roku, kiedy to Wilhelm Meylert* założył pierwszą szparagarnię.
W tamtych czasach szparagi z Marcelina trafiały na stoły w Petersburgu. Do dziś warszawiacy
w pierwszych dniach maja tradycyjnie pojawiają się w jego gospodarstwie, by kupić najświeższe
szparagowe nowalijki. Bo jest to pierwsze pojawiające się wiosną naturalnie uprawiane
warzywo. W Polsce produkujemy około 4 tysięcy ton szparagów i połowa z nich jest
przeznaczana na eksport, a w Niemczech zbiera się ich aż 50 tysięcy ton! Szparagi są rośliną
wieloletnią. Mają działanie moczopędne. Zawierają dużo witaminy C i kwasu foliowego, soli
mineralnych, przeciwutleniaczy i błonnika. Zielone mają więcej wartości odżywczych niż białe,
nie potrzebują obierania i nadają się do zamrożenia. Jednak najlepsze są oczywiście świeże,
warto je jeść do kilkunastu godzin po zebraniu, kiedy są jędrne, sprężyste, nieoklapłe. Można to
sprawdzić, pocierając jeden szparag o drugi. Gdy wydają miłe skrzypienie, to znak, że są idealne.
Białe obieramy ze zdrewniałej skórki, używa się do tego takiej samej skrobaczki jak do
ziemniaków. Jeśli zamierzamy je gotować, warto użyć do tego specjalnych „szparagowych”
garnków: wąskich i wysokich z metalowym wyjmowanym koszyczkiem. Gotujemy 10-15 minut,
pod koniec sprawdzając miękkość, aby ich nie rozgotować. Alternatywą dla gotowania jest
pieczenie. Postępujemy analogicznie – białe skrobiemy, zielone tylko myjemy. W brytfance
układamy szparagi, polewamy oliwą, posypujemy delikatnie pieprzem. Można je jeść na wiele
sposobów. Po mediolańsku: gotowane, podane z masłem, jajkiem sadzonym, obficie posypane
parmezanem. Albo w bardziej swojski sposób, polane podsmażoną na maśle bułką tartą. Jako
przystawki, zupy, w zapiekankach, z makaronem. Słyszeliśmy nawet o lodach szparagowych!
* pisownia zgodna z tekstem oryginalnym
Kamil Antosiewicz, Prezent od Bony, w: Przekrój, nr 20, 2013, s.78-79
írásbeli vizsga 1411
10 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
III. feladat
Przed nami zima. Wyjazdy w góry i sporty zimowe to oczywiste propozycje w kalendarzu
większości turystów. Często zdarza się jednak, że po pierwszym dniu na stoku dopada nas
przeziębienie. „ To rzecz normalna” – mówią lekarze. Różnica temperatury pomiędzy
rozgrzanym aktywnością ciałem, a aurą w górach, do tego śnieg, który podczas upadku dostaje
się pod kurtkę no i oczywiście brak treningu przed wyjazdem na narty sprawiają, że nasze ciało
otrzymuje ekstremalną dawkę wrażeń. Na szczęście można o siebie zadbać bez konieczności
brania leków. Po pierwsze na stoku lepiej ubrać się na cebulkę, czyli warstwowo. Po drugie
koniecznie należy ze sobą zabrać rękawiczki, najlepiej z jednym palcem. W górach trzeba
chronić głowę. To frazes, ale wystarczy pojechać na jakikolwiek stok, by zobaczyć ludzi
jeżdżących beztrosko w opaskach na uszy. Gdy jest zimno ruszajmy palcami w butach. Takie
ćwiczenie poprawia krążenie. Koniecznie trzeba podczas przerw pić rozgrzewające napoje.
Zwykła herbata z cytryną i miodem wzmocni nasz organizm na tyle, że sprosta on wyzwaniom
na stoku. Trochę inaczej ma się sprawa z dziećmi. Jeśli dziecko pokasłuje i ma lekki katar,
spokojnie można malucha wysłać na stok. Wystarczy zaopatrzyć go w chusteczki i maść
majerankową, do smarowania pod nosem. Nie ma sensu ubierać dziecka w dodatkowy szalik czy
sweter, bo możemy spowodować jego przegrzanie. Oczywiście aby nie pojawiła się grypa,
należy dziecko chronić przed zmienną pogodą czy mocnym słońcem. Warto sprawdzać od czasu
do czasu, czy jego kark nie jest spocony. Jeśli ma mokrą bieliznę, jest rozgrzane, albo zerwał się
wiatr lepiej przerwać zabawę i wrócić do hotelu. No i na stoku koniecznie trzeba posmarować
dziecko kremem z mocnym filtrem ochronnym. Trzeba też pamiętać o regularnych posiłkach.
Kluczowe są tu zwłaszcza ciepłe śniadania. Warto też po całym dniu napić się ciepłego mleka z
miodem. Wzmożoną czujność należy zachować gdy pojawi się gorączka. Nie ma wówczas
dyskusji, należy pozostać w łóżku. Wyjeżdżając gdziekolwiek, pamiętajmy o zabraniu apteczki.
Powinny się w niej znaleźć: środki opatrunkowe takie jak: woda utleniona, plasterki z
opatrunkiem, opatrunki gazowe, bandaż elastyczny, nożyczki, żel z heparyną na siniaki i krwiaki.
Zabierzmy też leki na przeziębienie: maść rozgrzewającą, syrop na kaszel, krople na katar,
herbatę malinową działająco napotnie i przeciwgorączkowo oraz maść majerankową do
smarowania pod nosem. Włóżmy także do apteczki preparat przeciw gorączce, napój izotoniczny
zapobiegający odwodnieniu oraz środek na biegunkę. No i koniecznie zabierzmy termometr!
Bartosz Zwierz, Katar-strofa na urlopie, w: „Podróże” XI 2011, 11-12
írásbeli vizsga 1411
11 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
IV. ÍRÁSKÉSZSÉG
Értékelési szempontok az I. feladathoz
Értékelési szempontok
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
Érthetőség, nyelvi megformálás
Íráskép
Összesen
Maximális
pontszám
4
5
1
10
Ha a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján
0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése
•
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál.
•
Érthetőség, nyelvi megformálás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg
érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani,
helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e.
•
Íráskép
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire
olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.
Értékelési skála az I. feladathoz
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
4 pont
3 pont
2–1 pont
A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben
sen megvalósította
megvalósította
valósította meg
a kommunikációs
a kommunikációs
a kommunikációs
célokat.
célokat.
célokat.
Valamennyi irányító Egy-két részlettől
Félreértette, illetve
szempontot megfele- eltekintve általában
nem megfelelően
lően dolgozta ki és
megfelelően dolgozta dolgozta ki a feladat
elérte a minimális
ki a feladatot, és
bizonyos részeit,
szövegmennyiséget
legalább 120 szó
a létrehozott szöveg
(120 szó).
hosszúságú szöveget 120 szónál
hozott létre.
rövidebb.
írásbeli vizsga 1411
12 / 15
0 pont
A vizsgázó nem
valósította meg
a kommunikációs
célokat.
Félreértette, illetve
nem megfelelően
dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb.
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
Érthetőség, nyelvi megformálás
5 pont
4–3 pont
A szöveg egy-két
A szöveg a nyelvi
kisebb pontatlanság
(mondattani, alakellenére az olvasó
tani, helyesírási)
számára tökéletesen
hibák ellenére
érthető és követhető. az olvasó számára
nagyjából érthető és
követhető.
2–1 pont
A szöveg a nyelvi
(mondattani, alaktani, helyesírási)
hibák következtében
több helyen nehezen
érthető és követhető,
illetve félreérthető.
Íráskép
1 pont
Olvasható kézírás, áttekinthető törlések
és javítások.
0 pont
Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.
0 pont
A szöveg a nyelvi
(mondattani,
alaktani, helyesírási)
hibák miatt nem
érthető és nem
követhető.
Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat)
Értékelési szempontok
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
Szövegalkotás
Szókincs, kifejezésmód
Nyelvhelyesség, helyesírás
Íráskép
Összesen
Maximális
pontszám
5
2
4
4
4
1
20
Ha a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján
0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont.
Az értékelési szempontok kifejtése
•
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg
a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat.
Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál.
•
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást
kelti-e.
•
Szövegalkotás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és
nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).
írásbeli vizsga 1411
13 / 15
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
•
Szókincs, kifejezésmód
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt
szintnek megfelelő változatosságot mutat-e.
•
Nyelvhelyesség, helyesírás
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló
nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót
abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse.
•
Íráskép
Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire
olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.
Értékelési skála a II. feladathoz
A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése
5 pont
4–3 pont
2–1 pont
A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben
sen megvalósította
megvalósította
valósította meg
a kommunikációs
a kommunikációs
a kommunikációs
célokat.
célokat.
célokat.
Valamennyi irányító Az irányító szemAz irányító szemszempontot megfele- pontok közül egyet
pontok közül egyet
lően dolgozta ki.
vagy kettőt megfele- megfelelően dolgoA szöveg a megadott lően dolgozott ki,
zott ki, ezen kívül
hosszúságú (15%
a többit csak részben, még egyet részben,
eltérés lehetséges).
illetve egy irányító
a többit egyáltalán
szempontot megfele- nem, illetve valalően, az összes többit mennyi irányító
csak részben.
szempontot csak
részben.
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás
2 pont
1 pont
A szöveg a szövegfajtának
A szöveg hangneme követkeés a szerző és az olvasó
zetlenséget mutat, az olvasóközötti kapcsolatnak megban nem mindig a szerző
felelő hangnemben íródott,
szándékának megfelelő
az olvasóban a szerző
benyomást kelt.
szándékának megfelelő
benyomást kelt.
írásbeli vizsga 1411
14 / 15
0 pont
A vizsgázó nem
valósította meg
a kommunikációs
célokat.
Az irányító szempontok közül egyet
sem dolgozott ki
megfelelően, csak
néhányat részben, és
van olyan is, amelyet
egyáltalán nem.
0 pont
A szöveg hangneme nem
megfelelő, az olvasóban
nem a szerző szándékának
megfelelő benyomást kelt.
2014. május 26.
Javítási-értékelési útmutató
Lengyel nyelv — emelt szint
Szövegalkotás
4 pont
A szöveg felépítése, az
irányító szempontok
elrendezése logikus.
A gondolati tagolás
megfelelő, elkülönül a
bevezetés és a befejezés.
A szöveg a gondolati
tagolást követő bekezdésekből áll.
A mondatok szervesen
kapcsolódnak
egymáshoz.
3–2 pont
1 pont
0 pont
A szöveg felépítése, az
irányító szempontok
elrendezése többnyire
logikus.
A vizsgázó törekszik a
gondolati tagolásra,
elkülöníti legalább
a bevezetést vagy
a befejezést (2 pont),
bekezdéseket alkalmaz
(3 pont).
A mondatok általában
szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
A mondanivaló
nem mindenütt
logikus elrendezésű.
A vizsgázó nem
törekszik a gondolati
tagolásra, hiányzik
a bevezetés és
a befejezés.
A mondatok több
helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.
A szöveg tagolatlan és
áttekinthetetlen,
összefüggéstelen
mondatokból áll.
A szöveg annyira
rövid, hogy szövegként
nem értékelhető.
Szókincs, kifejezésmód
4 pont
3–2 pont
A szöveget a témának
és a közlési szándéknak megfelelő
gazdag és változatos
szókincs, valamint
a közlési szándéknak
megfelelő nyelvhasználat jellemzi.
A szöveget a témának
és a közlési
szándéknak megfelelő
szókincs jellemzi. A
szókincs korlátai miatt
előfordul ismétlés.
Néhol nem megfelelő a
szóhasználat, ez
azonban nem vagy
csak kis mértékben
nehezíti
a megértést.
Nyelvhelyesség, helyesírás
4 pont
3–2 pont
A szöveget igényes
nyelvhasználat jellemzi,
a vizsgázó változatos és
igényes nyelvtani
szerkezeteket használ,
mondatszerkesztése is
igényes.
A szöveg hibátlan, vagy
csak kevés,
a szöveg megértését nem
nehezítő nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hiba található benne.
A szöveg több nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hibát
tartalmaz, amelyek
azonban
a megértést nem
befolyásolják,
vagy csak néhány
nyelvi (mondattani,
alaktani, helyesírási)
hibát tartalmaz,
amelyek azonban
nehezítik a megértést.
1 pont
0 pont
A szöveget kevésbé változatos, helyenként
egyszerű, de még
a téma és a közlési szándék szempontjából
elfogadható szókincs
jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem
megfelelő a szóhasználat,
ami néhány helyen
jelentősen megnehezíti a
mondanivaló megértését.
A szövegben felhasznált szókincs
nagyon egyszerű,
nem a témának és a
közlési szándéknak
megfelelő.
A nem megfelelő
szóhasználat több
helyen jelentősen
megnehezíti a szöveg megértését.
1 pont
0 pont
A szövegben sok olyan
nyelvi (mondattani,
alaktani, helyesírási) hiba
van, amelyek
a megértést jelentősen
megnehezítik, valamint
sok, a megértést nem
befolyásoló nyelvi
(mondattani, alaktani,
helyesírási) hiba is
előfordul benne.
A szöveg a nyelvi
(mondattani,
alaktani, helyesírási)
hibák miatt több
helyen
nem érthető.
Íráskép
1 pont
0 pont
Olvasható kézírás, áttekinthető törlések
és javítások.
Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen
törlések és javítások.
írásbeli vizsga 1411
15 / 15
2014. május 26.