Textilipari magyarázó szótár

Transkrypt

Buskó András – Buskóné Szatai Marianna Klára
TEXTIL ENCIKLOPÉDIA
Budapest 2011
Forrás:
A projektrıl
Fashion School I Célcsoportok Jogi
megjegyzések
Texsite.info – a textilipari
magyarázó szótár a 2005-2007ben megtartásra került Fashion
school 1 és 2 nemzetközi
projektek eredménye.
A projektekben 16 európai
országból 24 partner vett részt.
A projekteket az Európai Bizottság
által támogatott Leonardo da Vinci
programból finanszírozták. A szótár
2000 textil- és ruhaipari szócikket,
több száz ábrát, valamint bonuszként
5 szabadon hozzáférhetı e-learning
modult és játékot tartalmaz.
http://www.texsite.info/
WSPÓŁPARTNERZY – PARTNEREK
Fashion School I
Fashion School II
ATOK – Asociace
textilního, oděvního a
kožedělného
průmyslu (CZ)
ATOK – Asociace textilního,
oděvního a kožedělného
průmyslu (CZ)
CENTEXBEL –
Centre Scientifique et
Technique de
l`Industrie Textile
Belge (BE)
BDS - Българският институт
за стандартизация
(Bulgarian Institute for
Standardisation) (BG)
FASE net (ES)
OMEGA DESIGN – specialista
na internetová řešení (CZ)
Hohenste in
Research Institute
(DE)
SOTEX GINETEX CZ –
Sdružení pro označování
textilu, oděvů a kožedělných
výrobků (CZ)
INNOVATEXT –
Textilipari Mőszaki
Fejlesztı és
Vizsgáló Intézet Rt.
(HU)
VOS & SUPS Brno – VOŠ
oděvního designu a
managementu a Střední
umělecko-průmyslová škola
textilní v Brně (CZ)
ITTD Tricotextil –
Instytut technik i
technologii
Dzieviarskich (PL)
TZÚ – Textilní zkušební ústav
(CZ)
Lithuanian Textile
Institute (LT)
CLOTEFI – ΕΤΑΙΡΙΑ
ΤΕΧΝΟΛΟΓΙΚΗΣ
ΑΝΑΠΤΥΞΗΣ
ΚΛΩΣΤΟΫΦΑΝΤΟΥΡΓΙΑΣ
ΕΝ∆ΥΣΗΣ & ΙΝΩΝ Α.Ε.
Clothing Textile and Fibre
Technological Development
SA (GR)
Masarykova
univerzita v Brně ,
Pedagogická fakulta
(CZ)
INCDTP – Institutul National de
Cercetare-Dezvoltare pentru
Textile si Pielarie
Research-Development
National Institute for Textile
and Leather (RU)
SQM s.r.o. (CZ)
GAZI – Gazi Üniversitesi
Gazi University (TR)
SQM (SK)
SOTEX – Sdružení
pro označování
textilu, oděvů a
kožedělných výrobků
(CZ)
VOS & SUPS Brno –
VOŠ oděvního
designu a
managementu a
Střední uměleckoprůmyslová škola
textilní v Brně (CZ)
TZÚ – Textilní
zkušební ústav (CZ)
Maribor Univerza v
Mariboru (SI)
Universidade do
Minho (PT)
Zentralstelle fur
Berufsbildung im
Einzelhandel e. V.
(DE)
A
apaszka – fichu
aplikacja – applikáció
Art.-deco - Art-deco stílus
asymetryczny dekolt – aszimmetrikus nyakkivágás
atłas (1) – atlasz, szatén
atłas (2) – atlaszkötés
atłas dwustronny – kétoldalas szatén
atłas dwuwarstwowy – kettıs meredekségő atlasz
atłas kolumienkowy – láncoldalú atlaszkötés
atłas krepowy – krepszatén
atłas mako – Mako-szatén
atłas wzmocniony – megerısített atlaszkötés
atłasowa grenadyna - Grenadine-szatén
atłasowa otomana – Ottomán-szatén
atłasowa wstąŜka, atłasowa tasiemka –
szaténszalag
atłasowy drelich – Drill, drell (láncköper)
atłasowy façonné – Façonné-szatén
atłasowy gaufré - Gaufré-szatén
atłasowy top - atlasz-barchend
adamaszek – damaszt
adamaszek promieniowy – Damassé rayé
adria (splot) (1) – adria kötés; adria szövet
aerobowy – aerobik
agrafka – díszcsat
Aida płótno – Aida
akcesoria – ruházati kiegészítı
aksamit bawełniany podłuŜnie prąŜkowanyManchester – Manchester
aksamit jedwabny – selyembársony
aksamit, welwet (1) – bársony
Aksamit, welwet (2) – velúrszınyeg
aksamit, welwet (3) – velvet-bársony
aktualna moda – aktuális divat
alpaka – alpakka; alpaka
amerykański podkrój pachy – ameriaki
karkivágás
angora – angóra
anorak – anorák
antracyt – antracitszürke
antyczny wygląd – antik hatású
B
barakan (tkanina) – baracan, berkan
baratea (2) – barathea (2)
baratea (tkanina ubraniowa) – barathea (1)
barchan – barhent
barwienie polichromatyczne, barwienie
wielokolorowe – polikromatikus színezés
baskijka, beret – baszk/svájci sapka
batik – batikolás
batyst (1) – Cambric
batyst (2) – batiszt
batyst bawełniany – pamutbatiszt
batyst façonné – faconné/façonné batiszt
batyst francuski (gaza), linon – linon
batyst jedwabny – selyembatiszt
batyst mako – mako-batiszt
bawełna – pamut, gyapotszál
bawełna mako – mako pamut
belgijska koronka – belga csipke
bengalina – bengalin
beret – barett, svájcisapka
bezszwowe pończoch – varrás nélküli harisnya
bielenie – fehérítés
bielizna – alsóruházat, fehérnemő
bielizna funkcjonalna – funkcionális alsóruházat
bielizna pościelowa (narzuta) – kerevettakaró,
ágytakaró, heverıtakaró
bielizna, bielizna damska – fehérnemő
bikini – bikini
biodrówki – csípınadrág
biustonosz – melltartó
blezer – blézer
bliźniak (sweter bluzka) – kétrészes kötöttáru
(mellény és hossszú ujjú pulóver); Twinset
bluza – sweatshirt
bluza dresowa – tréningruha-felsı, melegítı-felsı
bluza marynarska – matrózblúz
bluza zachodząca na spodnie – ingblúz
bluzka – blúz
bluzka z dekoltem - apacs ing
błąd odzieŜowy – készáru-hibák
błąd w wyglądzie materiału – külsı képi hibák
błędy drukarskie – nyomáshibák
boa – boa
boucla – buklé szövet
boucle – buklé selyem
brokat – brokát
brokat atłasowy – broché (brosé)
brzeg, obszycie – szegély
bulky – bulky
burnus – burnusz
bust line dart – mellvarrás
butik – butik, divatáruüzlet
buty po nartach – síelés utáni öltözet
C
cajk – cájg
canton – canton
cerowanie – mőstoppolás
chinos – chinos
chiton – khitón
chusta – vállszalag
chusta szkocka – pléd (2)
chusteczka do nosa – zsebkendı
chusteczka w marynarce – díszzsebkendı
chwyt – fogás (kelméé)
cienkie podkolanówki – térdharisnya
cięcie – szabás
clogu (1) – kloké gyapjúszövet
clogu (2) – kloké selyemszövet
cloqu – kloké kikészítés
Cool Wool – Cool Wool (nyári gyapjúszövet
márkajelzése)
cotele – cotelé
cygański wygląd – gipsy-look
cykl – ciklus
cylinder, kapelusz – cilinder, kürtıkalap
czapeczka dziecięca – babasapka
czapka – sapka
czapka golfowa – golfsapka
część (odzieŜy) – rész (a ruházat egy darabja)
D
Dandys – Dandy-look
Defekt - Hiba
dekatyzowanie - dekatálás
deklot w stylu sari - szári típusú nyakkivágás
dekolt - nyakkivágás (1)
dekolt otwarty- nyitott nyakkivágás
dekolt owalny - ovális nyakkivágás
dekolt prostokątny - négyszögletes nyakkivágás
(1)
dekolt w kształcie – U - U-alakú nyakkivágás
Dekolt w kształcie kwadratu - Négyszögletes
nyakkivágás (2)
Dekolt w łódkę - Csónaknyak
Dekolt w stylu marynarskim - Tengeralattjáró
formájú nyakkivágás
dekolt, wycięcie - dekoltázs
Dewetyna - Düftin
dewetyna, dywetyna (tkanina) - gyapjú düftin
diagonal wątkowy, tkanina o splocie
diagonalnym - vetülékoldalú sávoly
diagonal wzmocniony - megerısített sávolykötés
(1)
dirndl (tradycyjny kostium austracki) - dirndli
długi fartuch - ruhaszerő kötény
długi Ŝakiet Turecki - Kazak
długość do talii - derékig érı hossz
długość maksymalna - maxiszoknya
długość odzieŜy - hossz
długość odzieŜy/wyrobu - ruhahosszak
długość sukni w stylu Channel - Chanel-stílusú
hossz
długość wewnętrznej nogawki spodni - nadrág
belsı hossz
dociskowy pasek z klamrą - derék szőkítı pánt
dodatek - ráhagyás
dodatek utrwalający, utrwalacz - rögzítı
közbélés
Doupion (jedwab) (1) - Doupion szövet
Doupion (jedwab) (2) - Doupion
Drapane kalesony - Pelenkanadrág
Drelich (1) - Drell munkaruha-szövet
Drelich (2) - Csinvat, drell
Drelich (tkanina) - Drell, drill
dres - tréningruha, melegítı
druk flokowy - pehelyszórásos nyomás
druk maszynowy - hengernyomás
druk matowy - matt nyomás
druk natryskowy - szórónyomás
druk reliefowy - relief-/dombornyomás
druk szablonowy, druk filmowy - filmnyomás
druk transferowy - szublimációs nyomás,
transzfernyomás, hınyomás
druk wałkowy - rotációs filmnyomás
druk wypalany - fotokémiai nyomás
druk wypukły, druk ręczny - dúcnyomás, kézi
nyomás
druk wytrawiany - fotogravur
drukowanie - színnyomás, nyomás
drukowany perkal (1) - Indienne nyomás
drukowany perkal (2) - Indienne szövet
drut wzmacniający - merevítı drót
dwukomponentowe włókno kétkomponenső/bikomponens szál
dwuosnowowa poprzecznie złoŜona tkanina szövött pliszé
dwurzędowe zapięcie na guziki - kétsoros
gombolás
dwustronna tkanina wątkowa – két vetülékfonalrendszerő szövet
dwustronny materiał (1) - kétoldalas szövet
dwustronny materiał (2) - kettıs felülető kelme
dziana plisa - kötött pliszé
dzianie – kötés
dzianina charme - fordított charmeuse
dzianina dwuprawa (1) - kétszínoldalas kötött
kelme (1)
dzianina dwuprawa (2) - kétlétrás kötött kelme
dzianina dwuprawa 1x1 - bordás kelme
dzianina interlokowa - interlock kelme
dzianina kolumienkowa o splocie diagonalnym láncoldalú sávolykötés
dzianina kolumienkowa, dzianina o spolcie
sukna (I) trykotu(II) – láncrendszerő kötött
kelme
dzianina łączona - nedvesség-elvezetı kelme
dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (1) kisnyúlású láncrendszerő kötött kelme
dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (2) kisnyúlású vetülékrendszerő kötött kelme
dzianina osnowowa - lánckötéses szövet
dzianina osnowowa mediolańska - milanese
kelme
dzianina podstawowa - kötött kelme
dzianina prąŜkowana - színcsíkos kötött kelme
dzianina raszlowa - raschel-kelme
dzianina rządkowa - bordás kötés
dzianina strukturalna - szerkezeti mintás kötött
kelme
dzianina wątkowa, dzianina rządkowa vetülékrendszerő kötött kelme
dzianina wzorowana, dzianina wzorzysta mintás kötött kelme
dzianina z podbiciem, materiał z podbiciem béléskelme
dzianino-tkanina - kötszövött kelme
dzianinowa wyściółka - kötött közbélés-anyag
dziany kolorowy wzór - színmintás kötés
dziany mankiet - csuklómelegítı
dzielona spódnica - lépcsızetes szoknya
dziurka od guzika - gomblyuk
dzwonek - glokni
dŜins - farmerszövet
dŜinsy - farmernadrág
E
elastyczność włókna - szál-rugalmasság
En vogue - En vogue
Epingl - Epinglé (2)
etamina (1) - etamin (1)
etamina (2) - etamin (2)
etykieta (1) - címke
etykieta (2) - címkeszalag (szövött)
efekt dwubarwny - kétszínő hatás
efekt lustrzany - tükör (1)
efekt splotu tkackiego, efekt tkania - szövésminta
elastyczna bielizna - rugalmas fehérnemő
elastyczna taśma, wstąŜka - rugalmas szalag (2)
elastyczna tkanina - rugalmas selyemtípusú szövet
F
Faille - Faille
Faison - Faison
Fala (1) - Ondé szövet
Fala (2) - Ondé cérna
Fala rypsowa - Ondé-ripsz
falbana - fodor (2)
fantazyjna nić, fantazyjna przędza - díszítıfonal
(1)
fantazyjna przędza - díszítıfonal (2)
fantazyjny melaŜ - fantázia melanzs
fartuch, fartuszek - kötényruha
fartuch, kitel - munkazubbony
fartuszek - kötény (1)
fastryga - fércfonal
faux camaieux - színárnyalatos mintázás
façonné - faconné, façonné
fałda - hajlat
fałda, zakładka - pié
fez - fez
fil-a-fil, filafil - fil-á-fil szövet
Florencja - Florence
Floryda - Floridaszövet
fluoroscencyjne środki bielące – rojaśniacze
optyczne - optikai fehérítıszer
folklor - folklór
frak wieczorowy - frakk-öltöny
fresk - freskó szövet
frywolitki - tatting
frędzle - rojt
funkcjonalizm - funkcionalizmus
futro - szırmekabát
futro sztuczne dziane - kötött mőszırme
fil-a-fil, filafil (pepper-and-salt; wzór tkaniny) fil-a-fil, filafil
filc - nemez, filc
firaneczka - fodor (1)
flamengo - krepp-maroken
flamengo, krepa marokańska - krepp-maroken
flanders batyst - flandriai batiszt
flanela (1) - gyapjúflanel
flanela (2) - flanel
flanela (3) - pamutflanel
flanela bawełniana - teniszflanel
Flausz - Flausch-szövet
flokowy materiał - pehelyszórásos kelme
G
gniecenie - győrés
godet - godet szoknya
gofrowanie - dombornyomás
gorset - főzı (2)
gorset, pas - harisnyatartó
granadyna (1) - grenadine szövet
granadyna (2) - grenadine fonal
grisaille - grisaille
gruby jedwab - tussahselyem-szövet
gruby materiał włóknisty, sukno włochate, flausz
- pilot
gumitex - rugalmas láncrendszerő kelme
gust, smak - ízlés
Guzik - gomb
guzik opleciony - cérnagomb
gabardyna (1) - gabardin (gyapjú)
gabardyna (2) - gabardin (selyem)
gabardyna (3) - gabardin (pamut)
gabardyna (4) - gabardin (4)
garnitur do tańca - báli öltöny
garnitur koktajlowy - koktélöltöny
garnitur wyjściowy (1) - társasági öltöny
garnitur wyjściowy (2) - utcai ruha
garnizonowa czapka - tábori sapka
gaza - géz-szövet
getry - lábszárvédı
getry golfowe - golfnadrág
getry na buty - kamásni
glencheck - glencheck
główka rękawa - ujja felsırész
H
H-linia - H-vonalú fazon
HMS Blazer - HMS blézer
haft - hímzés
haft madeira - madeira hímzés
haftowanie maszynowe - gépi hímzés
halka (1) - alsószoknya
halka (2) - kombiné
Harris-Tweed - Harris-tweed
Helanka - Helanca
I
I-linia - I-vonalú fazon
imitacja alpaki - alpaka utánzat
imitacja futra, sztuczne futro - mőszırme
impregnacja - impregnálás
indygo, błękit indygo - indigó
indywidualny strój sportowy - trotteur (trottır)
inkrustacja - díszítı berakás (inkrusztáció)
inlet - inlet, angin
inlet- nazwa tkaniny wsypowej - angin
ircha (doeskin) - doeskin
J
Jarryl - Jarryl
Jednolity - Uni (üni)
Jednorzędowa marynarka - Egysoros zakó
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (2) Santung (selyemszövet)
Jednorzędowy garnitur - Egysoros öltöny
Jedwab naturalny - Hernyóselyem, valódi selyem
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (3) Santung (2)
Jedwab organzyński - Organzin cérna
Jedwabny materiał - Selyem típusú szövet
Jedwab surowy - Pongé (finom selyem szövet)
Jesionka - Ulster kabát
Jedwab sztuczny, włókno sztuczne - Mesterséges
selyem
Jesionka, spencer (1) - Spencer (pincérkabát)
Jesionka, spencer (2) - Spencer (3)
Jedwabna nitka do obszyć - Gomblyukselyem
Jumper styl - Jumper stílus
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (1) Santung hatású gyapjúszövet
Juta - Juta
Jedwab japoński - Japán selyem
K
kabel - fonószalag
kabel, taśma z włókien ciągłych, pakuła fonókábel (2)
kaftan (1) - camisole
kaftan (2) - kaftán
kalandrowanie, wygładzanie - kalanderezés
kalesony - alsónadrág
kamizelka - mellény (1)
kamizelka do garnituru - szmokingmellény
kamizelka garniturowa - frakk-mellény
Kangurka - Slipon
Kanwa - Kézimunka-szövet
Kanwa Java - Stramin, rácsvászon
Kanwa, tkanina płócienna - Kanavász
kapelusz - kalap
kapelusz pleciony – kötött sapka; fonott kalap
kaptur (1) - csuklya
kaptur (2) - kapucni
karbikowanie - hullámkreppelés
kardigan - rozpinany sweter - kardigán (2)
karta struktury splotu tkackiego, wzornica kötésrajz, patronrajz (szöveté)
Kasha - Kasha
Kaszmir - Kasmír szövet
Kieszeniówka – materiał podszewkowy na
kieszenie - Zsebbélés
kieszeń - zseb
kieszeń cięta, rozcięcie na kieszeń - bevágott zseb
kieszeń paska - derékzseb
kieszeń wszywana - varrásba állított zseb
kieszeń z patką - zsebfedıs zseb
kieszeń z wypustką - szegélyes (paszpólos) zseb
kieszonka w swetrze przy ściągaczu, kieszeń
lamowana (1) - szegélyes zseb (1)
lamowana (2) - szegélyes zseb (2)
kilim - kelim, kilim, kalim, csilim
kilt - skót szoknya
Kimono - Kimonó
klamerka, zapinka (1) - csat
klamerka, zapinka (2) - gombos vagy csatos pánt
klapa - hajtóka, rever (2)
klapa marynarki, kołnierz - hajtóka, rever (1)
klapa w stylu szala - sálgallér (2)
klapka - nadrág mellrész
kolejny numer - szerkesztési (kiolvasási) szám
kolor, barwa - színállás
kolory klubowe - klubszínek
kolumienka oczek - szempálca, szemoszlop
kolumienkowa dzianina podszewkowa láncrendszerő kötött bélés
Kołnierz (1) - Gallér
Kołnierz (2) - Elıre megkötött nyakkendı
Kołnierz marynarski - Matrózgallér
Kołnierz Picadilly - Piccadilly-gallér
Kołnierz szalowy - Sálgallér (1)
Kołnierzyk koszulowy - Inggallér
kombinezon, ubranie wierzchnie - overall (2)
kombinowany splot diagonalny - mintás
sávolykötés
komplet odzieŜowy - outfit
komplet trzyczęściowy - triset (háromrészes
együttes)
komplet, zestaw - szett, garnitúra
kompozycje materiałów - kompozíció
komŜa, ornat - ornátus
konfekcja, odzieŜ - konfekció
konopie - kender
konstrukcja materiału - szövetjellemzık
konstrukcja szablonów - mintaszerkesztés
Końskie włosie - Lószır
kora - "fakéreg" krepp
kora, płótno podobne do krepy - seersucker
kord, który moŜna prać - mosható kordbársony
kordonek - Cordonnet
kordonek, przędza spiralna - Sodrott díszítıcérna
koronka - csipkeszalag
koronka igłowa - varrott csipke
koronka macrame - makramé csipke
koronka, obszycie (2) - díszítı pánt
koronka odzieŜowa - ruházati csipke
koronka szydełkowa - horgolt csipke
koronka valenciennes - valenciennes-csipke
kostium - kosztüm
kostium damski - nadrágkosztüm
kostium do kąpieli słonecznych, kostium
plaŜowy - strandruha (1)
kostium francuski - francia kosztüm
kostium kąpielowy - fürdıruha
koszula - ing
koszula do smokingu - szmoking-ing
koszula nocna - hálóing
koszula w stylu St. Tropez - St. Tropez stílusú ing
Koszula wieczorowa - Frakk-ing
Koszula wyjściowa - Alkalmi ing
Koszula z mankietami - Mandzsettás ing (ujj)
Koszula Ŝakietowa - Zsakett-ing
Koszulka - Nıi alsóing
Koszulka gimnastyczna; kamizelka - Mellény (2)
Koszulka z dekoltem w kształcie – U - U-ing
Kotonina - Kotonin
Kratka - Káróminta
Kratkowany Madras - Madrasz-minta
Krawat - Csokornyakkendı-szalag
krepa – marocain - maroken
Krepa (1) - Krepp pamutszövet
krepa (2) - krepp
krepa (3) - krepp selyemszövet
krepa (4) - krepp gyapjúszövet
krepa atłasowa, krepa satynowa - krepp-szatén
krepa chińska - krepdesin
krepa o splocie ryŜowym - mohakrepp
krepa piaskowa - homokkrepp
krepa przygotowana przez moczenie w sodzie
kaustycznej - lúgkrepp
krepon (1) - krepon
krepon (2) - krepon (gyapjúszövet)
krepon (3) - krepon, crépon, faháncs
krepon z efektem metalicznym - fémszálas krepon
kreton - kreton, karton
królewska odzieŜ - empire stílusú ruha
krótki fartuch – köpeny; kötény
krótki rękaw - alacsony ujjakörös ujj
krótkie spodenki (2) - sortnadrág
krótkie spodenki (hot pants) - forrónadrág
kryjący biustonosz - teljes mellet borító melltartó
krynolina - krinolin
krystaliczny - krisztallin
kryte zapinanie, ukryte guziki (1) - rejtett
gombolás
kryte zapinanie, ukryte guziki (2) - rejtett
szélzáródás
kształtowanie - idomozás
kształtowanie majtek - alakformáló nadrág
kulista główka rękawa - bevarrott ujj
kurtka dla kierowców - autós kabát
kurtka jeździecka - lovaglókabát
kurtka koszulowa - ingkabát
kurtka pilotka - pilótadzseki
kurtka sportowa – sportzakó; kirándulódzseki
kurtka w stylu kimono - kimonó-ujjas zakó
kurtka, marynarka - zakó
kurtka, marynarka, Ŝakiet - kiskabát
kurz przędzalniczy, puch - hasíték
L
lamowany brzeg wyrobu - szegélykötéső szegély
lamówka (1) – sújtás, zsinórdíszítés
lamówka (2) - szegıszalag
lamówka, galon - tressz- (tresse-) szalag
lampasy - lampasz
Lastex (dzianina osnowowa o wysokiej
elastyczności) - Lasztex
Leginsy - talpallós nadrág
len - len
len nowozelandzki - Új-zélandi len
Lewantyński - Levantine (vékony)
linia – O - O-vonalú fazon
linia – V - V-vonal
linia (styl) rurkowa - csıszabású fazon
linia dekoltu – V - V-alakú nyakkivágás
linia dzwonu w konstrukcji - harangvonal
linia kroju namiotu – sátorvonal
linia prosta - egyenes vonalú fazon
linia skrętu - Twist-vonal
linia tafty - Taffetaline
linia trapezowa - trapézvonal
linia wzorcowa, linia cięcia - szabásrajz-hálózat
linia-T - T-vonal
linia-X - X-vonal
linia-Y - Y-vonal
listewka pod guziki - szegıpánt
listwa pod guziki - eleje átmenet (alsó)
lniana taśma - vászonkötéső szalag
lniana taśma – vászonkötéső szalag
lniany materiał (1) - vászon
lniany materiał (2) - vászonkötés (1)
lniany materiał (3) - lenvászon
lniany splot - vászonkötés (2)
lokalna miejska wstęga identyfikacyjna nemzetiszínő szalag
loop- oczko - szem (kötésben)
Luksor - Luxor
luźny przeplot – mögéfektetéses mintázás
Lycra - Lycra
Ł
łach, łachman - Tattersall
łata - folt erısítés
łatka z klejem - felragasztható folt
łatwy w konserwacji - könnyen kezelhetı (2)
łączenie - láncolás (kettlizés)
łączyć szwem - tőzı öltés
łuk, kolano, krzywizna - masni
M
macramé - makramé
Madras - Madrasz
majtki - férfi-alsónadrág
Mancheron - Mancheron
manekin krawiecki - próbababa
mankiet na guziki - gombos kézelı
mankiet rękawa - kézelı, mandzsetta
mankiet u nogawek spodni, fałda, zakładka felhajtás
mankiet, wykończenie dołu rękawa csuklószorító
Marengo - Marengo
Markizeta, siatka firankowa - Markizett
Marmurkowanie - Marmoré
marszczenie, zmarszczanie - törés
martwe włókno - holt szálak
marynarka - szmokingkabát
marynarka (frak) - zsakett-öltöny
marynarka wieczorowa (smoking) - frakk
marynarka z dwurzędowym zapięciem - kétsoros
zakó
marynarka z dwurzędowymi guzikami - kétsoros
öltöny
materac - matrachuzat
materacowy adamaszek - matrac damaszt
materiał aŜurowy - azsúr, áttört kelme
materiał bawełniany - pamut típusú kelme
materiał błyszczący - tükör (2)
materiał do naprasowywania - felvasalható
közbélés; ragasztós közbélés
materiał dwulewy - bal-bal kötéső kelme
materiał dwuosnowowy - kettızött lánccal szıtt
szövet
materiał dŜinsowy - farmeranyag
materiał elastyczny - galléralátét
materiał fantazyjny - Fancy (szövet)
materiał Flamisol - Flamisol
materiał fluoroscencyjny - fluoreszkáló kelme
materiał jedwabny Honan - Honan
materiał kameleon - Sanzsan (changeant)
materiał koronkowy - csipkekelme
materiał koszulowy - inganyag
materiał kwiecisty – virágmintás anyag;
virágminta
materiał laminowany - laminált kelme
materiał Lewant (1) - Levantine (selyem,
színnyomott)
materiał Lewant (2) - Levantine (pamut)
materiał lniany - len típusú szövet
materiał Milaine - Milaine
materiał na gorsety, pasy - főzı harisnyakötıvel
materiał na lamówki - Gallon-termékek
(horgológépi termékek)
materiał na piŜamę - pizsamaanyag
materiał na podszewki - töltı kelme
materiał na spodnie, tkanina na spodnie nadrágszövet
materiał na worek – zsákvászon
materiał na zabawkę typu miś lub z włosem Teddy
materiał o chwycie "skóra foki" - fókabır
materiał o podwójnym wątku - kettızött
vetülékkel szıtt szövet
męska czapka z ochraniaczami na uszy - usánka
metkowanie odzieŜy - textíliák kezelési címkéje
miejski styl - city stílus
miękka odzieŜ - Softshell
Miękki wygląd, delikatny wygląd - Soft look
mikrowłókno - mikroszál
mimoza - mimóza
minimalna długość - miniszoknya
moda - divat
moda A - A-vonalú fazon
moda burgundzka - burgundi stílus
moda dyskotekowa - diszkó stílus
moda hiszpańska - spanyol divat
moda królewska - empire stílus
moda młodzieŜowa - young fashion, fiatalos divat
moda nostalgiczna - nosztalgia divat
moda okresu renesansowego - reneszánsz divat
moda okresu rokoko - rokokó divat
moda paryska - párizsi divat
model wzoru (1) - modell minta
model wzoru (2) - egyedi szabásminta
modne spodnie w stylu "marchewkowym" répanadrág (2)
moher (1) - moher, mohair
moher (2) - moherszövet (fésült)
moher (3) - moherszövet (kártolt)
Molton - Molton
monofilament - monofilament
Montagnac - Montagnac
Mora - Moaré szövet
motek - matring, motring
muflon - muflon szövet
mulina (1) - muliné cérna
mulina (2) - muliné szövet
mulina rypsowa - muliné-ripsz
mundur polowy - gyakorlóruha
muślin (1) - muszlin
muślin (2) - gyapjú muszlin
muślin (3) - selyem muszlin
muszka - csokornyakkendı
materiał o splocie rogoŜkowym (pochodna splotu
płóciennego) - módosított vászonkötés
materiał o wyglądzie ręcznie robionego háziszıttes jellegő szövet
materiał o znoszonym wyglądzie - mosott hatású
szövet
materiał pętelkowy - hurkos felülető szövet; frottír
materiał pokryty gumą - gumitextil
materiał połyskujący - lüszter
materiał powlekany (1) - bevontatos kelme
materiał powlekany (2) - kent kelme
materiał rozciągliwy (bez elastomeru) természetes nyúlású kelme
materiał runowy - bolyhos gyapjúszövet
materiał Simplex – Szimplex
materiał tartan - tartan
materiał tekstylny pokryty gumą - gumizott
textília
materiał tekstylny wzmocniony ściegiem varrvahurkolt kelme
materiał tiulowy - bobinet kelme
materiał typu stretch - stretch kelme
materiał waflowy - darázskötéső szövet
materiał wełniany (1) - ratinírozás
materiał wełniany (2) - finom posztó
materiał włókienniczy, materiał tekstylny textília
materiał włókienniczy, tekstylia - tetra szövet
materiał wzmocniony ściegiem - Arachne
varrvahurkolt kelme
materiał z wełny wielbłądziej - teveszır-szövet (2)
materiał z włókien wiązanych - ragasztott kelme
materiał z włókien wiązanych z okrywą
pluszową futerkową - ragasztott
száltakarójú kelme
materiał Ŝakardowy - Jacquard-szövet
materiały wyhaftowane - hímzıvászon
matowienie - mattírozás, fénytelenítés
melanŜ, mieszanka - melanzs fonal
melonik - keménykalap
Melton - Melton-szövet
membrana - membrán
merceryzowanie - mercerezés
N
nadróbka – csíkos passzé
nakrycie głowy – fıkötı
nankin – nanking
napawanie adhezyjne – ragasztós tömés
napy (rodzaj guzików) – nyomógomb
naramiennik (1) - váll-lap
naramiennik (2) - váll-lap szalag
narzutka, płaszcz - felsıkabát
naszywana kieszeń - foltzseb, rávarrott zseb
nauszniki - fülvédı
nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do
pończoch (1) - csípıszorító
pończoch (2) - aerobic sportszár
nitka alux – alumíniumoxid szál
nitka lamówki, nitka obrębiająca (1) szegélyvarrat
nitka lamówki, nitka obrębiająca (2) - tisztázás
nić bieliźniana - alsófonal
nić górnej igły - felsı varrócérna
nogawki dzwony - plundra-nadrág
nogawki w odzieŜy chłopięcej - boyleg
non-adhesive interlining - nem ragasztós közbélés
nowość, innowacja - divat újdonság
numer rozmiaru - nagyságjelzı
numeracja przędzy (1) - indirekt fonalfinomság
numeracja przędzy (2) - direkt fonalfinomság
pończoch (3) - tőbe főzés
neegality colouring - egyenetlen színezıdés
niebieski druk - kékfestés
niebieski dŜins - kék farmeranyag
niedoprzęd - roving
niemodne - antidivat
nieprzepleciony odcinek przędzy - fonallebegés
nierówny ścieg - varrat-elcsavarodás
niewykończona tkanina diagonalna, surowa
tkanina diagonalna - twill (kikészítetlen)
niski biustonosz - low-cut melltartó
nitka - burkolt fonal
O
obcisła góra stroju - ingváll
obrąbek, obrębiać - paszpólszalag
obszyta lamówka, plecionka - pertli
obszywanie dziurek od guzików - eleje átmenet
(felsı)
obszywka, lamówka - paszpól
oczko - fonalhurok (kötött kelmében)
oczko, prowadnik oczkowy - eyelet minta
oczko dziewiarskie lewe - huroköltés
oczko nabrane - feltartási fonalhullám
oddzielny znak, podział sekcji - felfektetési rajz
odpad z jedwabiu - burett selyem
odszycie - alátét (2)
odwracalny - kifordítható (fregoli)
odwrócony diagonal - ékalakú sávoly
odzieŜ (1) - alkalmi ruha
odzieŜ (2) - ruházat
odzieŜ (3) - öltözék, ruházat
odzieŜ bawełniana - pamutszövet
odzieŜ bez podszewki - béleletlen ruházat
odzieŜ bieliźniana - nadrág
odzieŜ chłopięca - fiú ruházat
odzieŜ ciąŜowa - terhes ruha
odzieŜ codzienna
hétköznapi, kényelmes ruházat
odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (1) sávolyszövet (1)
odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (2) diagonál
odzieŜ dopasowana - sziluett, fazon, vonal
odzieŜ dziewczęca - lánykaruha
odzieŜ dŜinsowa - farmeröltözet
odzieŜ jednostronna - one-face clothing
odzieŜ jesienna - átmeneti ruházat
odzieŜ letnia - nyári ruha
odzieŜ liturgiczna - liturgikus öltözet
odzieŜ niemowlęca - csecsemıruházat
odzieŜ nocna/ do spania - hálóruházat
odzieŜ ochronna - védıruha
odzieŜ orientalna - keleties kelme
odzieŜ rekreacyjna - wellness (jó közérzetet
nyújtó) ruházat
odzieŜ robocza (1) - munkaruha
odzieŜ robocza (2) - munkaköpeny
odzieŜ robocza dla przemysłu mięsnego - hentespepita
odzieŜ skonfekcjonowana (1) - konfekcionált
textiltermékek
odzieŜ skonfekcjonowana (2) - konfekció ruházat
odzieŜ sportowa - sportmez
odzieŜ sportowa (3) - sportruházat
odzieŜ sportowa (do gimnastyki) - tornaruha
odzieŜ słuŜbowa - nappali alkalmi viselet
odzieŜ termiczna - thermo-ruházat
odzieŜ treningowa, dres - tornanadrág-szövet
odzieŜ w stylu gotyckim - gótikus stílusú öltözék
odzieŜ w stylu greckim - ógörög viselet
odzieŜ w stylu rzymskim - román kori stílus
odzieŜ wełniana - gyapjú típusú szövet
odzieŜ wierzchnia - felsıruházat
odzieŜ wiosenna - tavaszi ruházat
odzieŜ z podszewką - bélelt ruházat
odzieŜ z rękawami - ujjas ruha
odzieŜ z tkaniny w kratę - konyharuha-minta
odzieŜ zakrywająca tułów - odzieŜ zimowa - téli ruházat
odznaka z taśmy - rangjelzés
ogon, poła – (frakk) szárny (farok)
ondulacja - ondulé
opadający (kołnierz) - gallér-lehajtás
opadający kołnierz - kifekvı gallér
opaska, taśma - szövött szalag (1)
opaska na głowę - homlokpánt
oplot metalizowany, lamówka metalizowana fémfonalas díszítıszalag
Organdyna - Organdi
Organza (1) - Organza
Organza (2) - Organzin
Orlean - Orleans
osnowa - láncfonal
osłona ubioru - izzlap
otomano krepowe - ottomán, ottomán-krepp
ottoman façonné - ottomán (2)
otwarta kratka - ablak-káró
oznaczenie grubości przędzy – tex - tex
ośmiozamkowe wzory - nyolclakatos minta
P
paczwork (1) - patchwork-szövet
paczwork (2) - foltmunka, patchwork
pajacyk - rugdalózó
Palm Beach - Palm Beach
Palmerston – Palmerston
palto – nagykabát
palto (1) - topcoat
palto (2) - topper (nıi)
palto (3) - topper (férfi)
pantalony - pantalló
papierowa nić - papírfonal
parasolowy jedwab - esernyıselyem
pareo - pareo
pas blezerowy - blézer-csíkok
pas tenisowy, prąŜek tenisowy - teniszcsíkok
pas, pasek - öv
pasek - övszalag
pasek do pończoch (1) - főzı (1)
pasek do pończoch (2) - főzıszalag
pasek do spodni - talpalló, nadrágkengyel
pasek w talii - övpánt
pasek, sznurek - zsineg
pasek, taśma - heveder, pánt
pasiasty, pasemkowy - paski - barré-hatás
patka - zsebfedı
pawie oczko - pávaszem minta
pęczek, nopek - szálcsomó
Peking - Peking (szövetfajta)
Peleryna - pelerin
pepitka - pepita
perkal (1) - karton, kreton
perkal (2) - perkál
perkal (3) - chintz
pętelka, oczko dziewiarskie - fül
pieprz i sól - só-bors minta
pieprz z solą (wzór) - tőcsík minta
(selyemfonalból)
pierz i załóŜ (1) - könnyen kezelhetı (1)
pierz i załóŜ (2) - könnyő kezelést adó kikészítés
pik (efekt osiągnięty przez oplecenie
dodatkowym wątkiem) - lancé
pika - pikékötés
pika interlokowa - interlock piké
pikotka - farkasfog (1)
pikowana - steppelt kelme
piling - göbösödés
pin-stripe wzór jodełka - tőcsík minta
piŜama - pizsama
płaski splot - sima kelme
plastik - mőanyag fólia
płaszcz - kabát (2)
7/8 płaszcz – hétnyolcados kabát
płaszcz ¾ - háromnegyedes kabát
płaszcz havelock - havelock
płaszcz na okres przejściowy - átmeneti kabát
płaszcz nieprzemakalny, mackintosh - macintosh
płaszcz o długości do kolan - térdig érı kabát
płaszcz przeciwdeszczowy - esıkabát
płaszcz w stylu kimono - kimonókabát
płaszcz w stylu mandaryńskim - mandarinkabátszövet
płaszcz w stylu montgomery - montgomery
płaszcz wieczorowy - alkalmi kabát
płaszcz wiosenny - tavaszikabát
płaszcz wyjściowy - társasági (estélyi) kabát
płaszcz z kapturem - dufflecoat
płaszcz z podbiciem futrzanym, pelisa szırmebéléső kabát
płaszcz Ŝakietowy - zsakett
płaszcz zimowy - télikabát
pled - pléd (1)
plisowanie (1) - pliszé
plisowanie (2) - húzás, ráncolás
plisowanie (3) - győrıdés
plisy - berakás (1)
płótno (1) - stramin
płótno (2) - mull
płótno brezentowe (1) - merevítı vászon (2)
płótno brezentowe (2) - szabóvászon (2)
płótno indyjskie - indiai ingvászon
płótno krawieckie (1) - közbélés-anyag
płótno krawieckie (2) - szabóvászon (1)
płótno lniane na odzieŜ myśliwską - vadász
lenvászon
płótno Penelopy - Penelope
płótno z włosia - lószırszövet, lószırszita
płótno Ŝaglowe (1) - drell
płótno Ŝaglowe (2) - csinvat (2)
plusz - plüss
plusz dziany, velvet (1) - kötött plüss (lánchurkolt)
plusz dziany, velvet (2) - kötött plüss
(vetülékrendszerő)
plusz dziany, velvet (3) - kötött plüss (raschelgépi)
plusz osnowowy, welwet osnowowy - láncbársony
plusz przeszywany - tőzött plüss
podkoszulek (1) - trikó
podkoszulek (2) - alsóing (2)
podkoszulek (3) - alsóing (1)
podkoszulek 2 - trikóing
podkoszulka - atlétaing
podkrój przodu - nyakkivágás eleje
podkrój tyłu - hátsó nyakkivágás
podłuŜna kieszeń - függıleges zsebnyílás
podomka - háziruha
podomka – matiné - háziköntös
podszewka (1) - bélésszövet
podszewka (2) - kötött bélésanyag
podszewka (3) - közbélés
podszewka pluszowa - plüss bélés
podszewka rękawa - ujjabélés
podwiązka - harisnyakötı
podwłosie - linter, gyapotpihe
podwójna przędza - többágú cérna
podwójna tkanina prąŜkowana - csíkos
vászonkötéső kettıs szövet
podwyŜszona linia talii - magas derék
pokaz mody - divatbemutató
pokrowiec - covercoat
połączone style mody - kombi-divat
polarowe runo - polar fleece
pół-biustonosz – félkosaras melltartó
półmatowa przędza - félfésős gyapjúfonal
polo shirt - koszulka polo, polo-neck(ed) shirt –
golf - pólóing
półodpasowany wyrób dziany - részlegesen
idomozott kötött lap
połowa paska (patka) - dragon(er)
pół-pika - félpiké
półtno Ŝaglowe - csinvat (1)
połysk - glaszé
pompon - bojt
ponczo - poncsó
pończocha, rajstopy (1) - cotton-harisnya
pończocha, rajstopy (2) - harisnya
pończochy bezszwowe - varrásnélküli harisnya
pończochy medyczne - egészségügyi harisnya,
gyógyharisnya
pończochy ze szwem - hátulvarrott harisnya
popelina (tkanina) (1) - puplin (selyem)
popelina (tkanina) (2) - puplin (pamut)
popelina (tkanina) (3) - puplin (gyapjú)
popelina irlandzka - ír puplin
poprzecznie Ŝebrowany materiał jedwabny - gros
poszewka - bure
powinowactwo - affinitás
powtórzenie (wzoru) - rapport
powtórzenie wzoru (1) - mintaelem (kötött
kelméé)
powtórzenie wzoru (2) - mintaelem (szövet
mintázatáé)
prace zdobnicze - cakkos szél
prana wełna - mosott gyapjú
pranie - mosás
prasowanie - vasalás és préselés
prawa strona - színoldal
prêt-à-porter, odzieŜ konfekcyjna - prêt-à-porter,
konfekció ruházat
próbka materiału (tkaniny) - mintavágat
próbka wzorcowa - referencia minta
profesjonalna konserwacja wyrobów tekstylnych
– textíliák professzionális kezelése
projektant (1) - textiltervezı
projektant (2) - divattervezı, modelltervezı
prosta spódnica - egyenes vonalú szoknya
protis - protis technika
przęda do haftowania - hímzıfonal
przędza – medio - medio-fonal
przędza błyszcząca - vasfonal
przędza ciągła - filamentfonal
przędza czesankowa - fésősszövet
przędza czesnakowa - fésült gyapjúfonal,
fésüsgyapjú-fonal
przędza do haftowania, przędza do cerowania stoppolófonal, tömıfonal
przędza do szydełkowania - horgolófonal
przędza dziewiarska - kötıfonal
przędza flokowa - flock-fonal
przędza gobelinowa - gobelin fonal
przędza kędzierzawiona - frisé cérna
przędza krepowa - kreppfonal
przędza lniana (1) - rostfonal
przędza lniana (2) - lenfonal
przędza metalizowana (1) - fémszállal körülfont
fonal
przędza metalizowana (2) - flitter
przędza mieszankowa - lángcérna
przędza na knoty - kanócfonal, bélfonal, dochtfonal
przędza odcinkowo barwiona - nyomott fonal
przędza odpadowa z jedwabiu - burett szövet
przędza pętelkowa (1) - hurkos cérnák
przędza pętelkowa (2) - gyöngyfonal
przędza pętelkowa (3) - hurkos cérna
przędza płomykowa, przędza opalona - flammefonal
przędza rdzeniowa - körülfont fonal
przędza rdzeniowa optex - burkolt rugalmas fonal
przędza spiralna - spirálcérna
przędza szenilowa - zsenília
przędza teksturowana, teksturowana przędza z
włókien ciągłych - texturált fonal
przędza teksturowana, teksturowane włókno
ciągłe - terjedelmesített fonal
przędza typu boucle - buklé cérna
przedza vigonia - vigony- (vigogne-) fonal
przedza vigoureux - vigoureux fonal
przedza welniana - zibeline fonal
przędza wysokopuszysta - nagy terjedelmességő
(hb) fonal
przędza z flamami (1) - flammé-szövet
przędza z flamami (2) - flamé-fonal
przędza z pakuł - kócfonal
przędza ze zgrubieniami - csomós fonal
przędza zefirowa - zefír-fonal
przędza; nić (1) - fonal, cérna
przędza; nić (2) - fonal
przemysł odzieŜowy - ruhaipar, ruházati ipar,
konfekcióipar
przenośnik, podajnik - tráma
prześcieradło - ciha
przeszyta tkanina diagonalna - többátlós sávoly
przeszywany materiał włókienniczy (1) - tőzött
kelme
przeszywany materiał włókienniczy (2) - tufting
przód koszuli - mellrész
pulower z kołnierzem golfem niewykładanym garbópulóver
pulower, sweter - pulóver
punkt sczepienia - keresztezıdési pont
punkt wiąŜący - kötéspont
R
rajstopy - harisnyandrág
ramia - rami
reglan - raglánkabát
reliefowa flanela - relief-flanel
reliefowy wzór - relief-/domborminta
ręczne haftowanie - kézi hímzés
rękaw (1) - ujj
rękaw (2) - sonka-ujj
¾ rękaw – háromnegyedes ujj
7/8 rękaw – hétnyolcados ujj
rękaw bufiasty - puffos ruhaujj
rękaw dwuczęściowy - kétvarrásos ujj
rękaw falbaniasty - fodros ujj
rękaw jednoczęściowy - egy részbıl szabott ujj
rękaw kimono - japán ujj, kimonóujj
rękaw kimonowy (1) - denevérujj
rękaw kimonowy (2) - kimonó-ujj
rękaw o linii lejka - tölcsérujj
rękaw półdługi - félhosszú ujj
rękaw pół-kimonowy - fél-kimonóujj
rękaw pół-raglanowy - fél-raglánujj
rękaw reglanowy; rękaw klinowy - raglánujj
rękaw trzyczęściowy - három részbıl szabott ujj
rękaw z wysoką główką - magasan szabott
bevarrott ujj
rękaw zwijany - felhajtott ujj
rękawiczki - kesztyő
rękawiczki dziecięce bezpalcowe - babakesztyő
rękawiczki z uciętymi czubkami palców egyujjas kesztyő
rodzaj krótkiej kurtki - lemberdzsek
rodzaj muślinu wełnianego (1) - delén (gyapjú)
rodzaj muślinu wełnianego (2) - delén (pamut)
rodzaj płaszcza – Chesterfieldd - Chesterfield
rodzaj płaszcza męskiego - ulster-kabát
rodzaj splotu skośnego pochodnego - struck-kötés
rodzaj ubrania roboczego - libéria
rodzaje tkanin (kategorie materiałów tkanych) szövet-besorolási kategória
rondon (strój kelnerski) - pincérkabát
rozmiar (ubrania) - méretjelölés
rozmiary wyrobów odzieŜowych, zakres méretsorozat
runko ze zgrzeblarki - kártolt fátyol
runo - száltakaró, flór
runo wełniane - gyapjú-fleece
ryps (1) - gyapjúripsz
ryps (2) - ripsz
ryps (3) - ripsz szövetek
ryps (4) - selyemripsz
ryps façonne - façonné-ripsz
ryps jedwabny - ballonszövet
ryps-barre - barré-ripsz
rypsowa otomana - ottomán-ripsz
rypsowa pika - ripsz piké (félpiké)
rząd, suw - szemsor
rzemień, pasek skórzany - szíj
S
samodział - home-spun szövet
sari - szári
satyna - szatén (2)
satyna wątkowa - vetülékoldalú atlasz
satyna, atłas (1) - szatén (pamut)
satyna, atłas (2) - szatén (3)
satyna, atłas (3) - szatén (selyem)
satyna, atłas (4) - szatén (gyapjú)
satynowa podszewka do rękawów - szatén
ujjabélés
saxony (tkanina wełniana wysokiej jakości) saxony
serŜa (1) - szerzs (selyem)
serŜa (2) - szerzs (gyapjú)
Shetland (materiał szetlandzki) - Shetland
siatka szydełkowa - horgolt filé
siatka, splot siatkowy - filé, filet
siatka, tiul - háló
sizal - szizál
skafander, kurtka futrzana - parka
skarpetka - zokni
składanie (1) - levasalt hajtás
składanie (2) - berakás (2)
sklejanie, klejenie - ragasztás
skręcanie - cérnázás
skręcona nitka - többágú fonal
skręt fantazyjny - díszítıcérna, effektcérna
skręt S - S-sodrat
skręt Z - Z-sodrat
skręt zgodny z ruchem wskazówek zegara - jobb
sodrat
skręt, skręcać - sodrat
slub yarn - przędza napuszczana typu flamy;
neppy yarn - przędza fantazyjna z duŜą
liczbą nopów - noppos fonal, csomós fonal
smoking (1) - dinner-jacket
smoking (2) - tuxedo
smoking (3) - szmokingöltöny
spawanie, zgrzewanie - hegesztés
spencer - spencer
splot atłasowy (1) - atlaszkötés
splot atłasowy (2) - atlaszkötés (kötött)
splot aŜurowy - szemátakasztásos minta
splot diagonalny, diagonal - sávoly, köper
splot dwulewy - bal-bal mintázat
splot dwuprawy - kétszínoldalas kötött kelme (2)
splot dwustronny - egyenlı oldalú kötés
splot gazejski, splot gazy - forgófonalas kötés
splot krepowy - kreppkötés (szövésben)
splot krzyŜowy diagonalny - keresztsávoly
splot lewo-prawy, jersey - egyszínoldalas kötéső
kelme
splot nabierany - présminta (kötés)
splot natte (1) - natté (gyapjú)
splot natte (2) - natté (selyem)
splot panama (1) - panama inganyag
splot panama (2) - cukorzsák
splot panama (3) - panama szövet
splot panama (4); splot panamowy –
panamakötés
splot pętelkowy - hurkos mintázat
splot pikowy (1) - piké szövet (pamut)
splot pikowy (2) - piké szövet (selyem)
splot płócienny - trikó kötés
splot pochodny - levezetett kötés (szövet)
splot podstawowy - alapkötés
splot podwójnie nabierany - feltartott kötéső
kelme
splot pojedynczo nabierany - gyöngykötéső kelme
splot poprawiony - reform-kötés
splot ręczny - kézi kötés
splot rypsowy - ripszkötés
splot skośny (1) - köperkötés (kötött)
splot skośny (2) - sávolykötés, köperkötés
splot skośny łamany - tört sávoly
splot szewronowy - chevron
splot taftowy - taftkötés
splot waflowy - darázskötés
splot wątkowy - egyenlı oldalú kötés; vetülék
kötéspont
splot wzmocniony - megerısített kötés
splot ziarnisty - grain-szövet
splot, wzór tkacki - kötésmód
sploty dekoracyjne - díszítı varrat
spódnica - szoknya
spódnica kloszowa – ballonszoknya; gloknis
szoknya (harang alakú szoknya)
spódnica kopertowa (1) - lapszoknya
spódnica kopertowa (2) - átkötıs szoknya
spódnica o kroju dzwonowym - harangszoknya
spódnica plisowana (1) - pliszírozott szoknya
spódnica plisowana (2) - rakott szoknya
spódnica rozkloszowana - swingszoknya
spódnica zapinana na guziki - végiggombolt
szoknya
spódnico-spodnie - nadrágszoknya
spodnie (1) - öltönynadrág
spodnie (2) - hosszúnadrág, pantalló
spodnie (spodenki) gimnastyczne - tornanadrág
spodnie do garnituru - zsakett-nadrág
spodnie do joggingu - jogging nadrág
spodnie do kolan - bricsesz
spodnie dresowe - tréningnadrág
spodnie dzwony - harang formájú nadrág
spodnie jeździeckie bryczesy - lovaglónadrág
spodnie kolarskie - kerékpáros nadrág
spodnie narciarskie - sínadrág
spodnie o długości poniŜej kostki - bokáig érı
nadrág
spodnie rurki - csınadrág
spodnie sportowe - sportnadrág
spodnie typu "rurki" - cigarettanadrág
spodnie typu bermudy - bermuda-nadrág
spodnie w stylu korsarskim - kalóznadrág
spodnie w stylu Marlene Dietrich - Marlene
Dietrich-stílusú nadrág
spodnie w stylu pirackim - kaprinadrág,
kalóznadrág
spodnie w stylu St. Tropez - St. Tropez stílusú
nadrág
spodnie w stylu stoŜkowym - répanadrág (1)
spodnie w stylu torreadora - torreádor-nadrág
spodnie wieczorowe - frakk-nadrág
spodnie wyjściowe - szmokingnadrág
spodnium (marynarka spodnie), komplet nadrágkosztüm; nadrágfélék
sportex - sportex
sportowa kurtka do talii - bluzon
sportowa linia - atletikus szabásvonal, sportos
vonal
sportowe spodnie elastyczne - talpas nadrág
sportowy kombinezon - alsóruházati kezeslábas
sportowy płaszcz w stylu Montgomery Montgomery stílusú sportkabát
stały skręt - tartós sodrás
standard, wzorzec (1) - etalon
standard, wzorzec (2) - mőszaki elıírás
starty dŜins - koptatott farmeranyag
stojący kołnierz - álló gallér
stopa – titokzokni; (część nogi) talp, lábfej
stopniowanie wzoru - degradé
strata na krojeniu - szabászati/vágási veszteség
strój codzienny, strój swobodny - hétköznapi
viselet (casual wear)
strój do jazdy konnej - lovaglóruha-szövet
strój eskimoski - eszkimó szövet
strój narciarski - síruha-szövet
strój narodowy - népviselet
strój nieformalny - casual wear
strój plaŜowy - strandruha (2)
strój trenera - kocsis-posztó
strój wieczorny - alkalmi öltöny
strój wizytowy - társasági ruházat
stróju jeździeckim z rozcięciami - lovagló-hasíték
struktura dzianiny - kötésszerkezet
struktura dzianiny kolumienkowej láncrendszerő kötés
struktura osnowowa;splot osnowowy - láncoldalú
kötésmód (szövetben)
struktura, konstrukcja - felületi szerkezet
styl - stílus
styl biznesowy - business-look
styl Charleston - Charleston stílus
styl Coco Chanel - Coco Chanel stílus
styl dandys - dandy stílus
styl klubowy - klub stílus
styl kowbojski - western look
styl kozacki - kozák-stílus
styl londyński - London-stílus
styl marynarski - tengerész stílus
styl meksykański - mexikói stílus
styl Mozarta - Mozart stílus
styl Nehrú - Nehru-stílus
styl neoklasyczny - neoklasszicista stílus
styl Norfolk - Norfolki stílus
styl odzieŜy - ruhastílus
styl odzieŜy do noszenia przez kobiety i
męŜczyzn - uniszex stílus (férfiak és nık
által egyaránt hordható stílus)
styl op-art - op-art stílus
styl secesyjny (dekoracyjny styl późnego wieku
xix) - szecessziós stílus
styl wojskowy (1) - military look (férfi)
styl wojskowy (2) - military look (nıi)
styl z duŜą lizbą zamków błyskawicznych zipper-look
styl, krój - fazon, szabás
stylista - stylist
styl-medialny, styl-telewizyjny - televízió-stílus
sukienka - ruha
sukienka koszulowa - ingruha
sukienka na szerokich ramiączkach bez
rękawów - vállpántos szoknya; gallér
nélküli, ujjatlan, széles vállú ruha
sukienka wizytowa - party stílus
suknia ciąŜowa - kismamaruha
suknia do tańca – táncruha
suknia koktajlowa – koktélruha
suknia ślubna - esküvıi ruha
suknia wyjściowa - társasági ruha
suknia z trenem - uszályos ruha
sukno - drapé
supełek, pila - göb
surdut, Ŝakiet - redingot
surowy jedwab (jedwab surowy) – nyerselyem;
pongé
suszenie - szárítás
sweter rozpinany – kardigan - kardigán (1)
system cięcia - konstrukció (szabászat)
Sz
szablon do mierzenia odzieŜy - méretfelvételi
táblázat
szablon, matryca (1) - mintatétel
szablon, matryca (2) - szabásminta; sablon
szal (1) - stóla (papi ornátus része)
szal (2) - fejkendı
szal (3) - sálkendı
szal (4) - stóla (divatcikk)
szal wełniany – gyapjúkendı; gyapjúsál
szalowa bluzka - átvetett blúz
szaty, stroje - talár
szermeza (1) - charmeuse szövet
szermeza (2) - charmeuse (kötött kelme)
szeroki biustonosz - hosszú melltartó
szerokość siedzenia – ülepbıség
szew - varrat
szew kapowany - átlapolt varrás
szew klejony - ragasztott varrat
szew maszynowy - gépi öltés
szew owerlokowy - overlock varrat
szew podłoŜenia - visszahajtott szegés
szew ręczny "za igłą" - jobb-balos varrás
szew zgrzewany - hegesztett varrat
szlafrok, podomka - házikabát, köntös, pongyola
szmerglowanie - csiszolás
sznurowadło - cipıfőzı
sznurowanie - befőzıszalag, befőzızsinór
szorty - bugyi
sztruks - kordbársony
sztuczna skóra - mőbır
sztuczne futro tkane - szövött mőszırme
szwalnicze nici jedwabne - varróselyem utánzat
szycie - varrás
szyfon (1) - sifon (pamutszövet)
szyfon (2) - sifon (selyemszövet)
szyfon welurowy - sifon-bársony
szyty na miarę - mérték után készült ruha
Ś
ściągacz rypsowy - ripsz szalag
ścieg - öltés
ścieg łańcuszkowy - zsinórkötés
ścieg overlokowy - overlock öltés
ścisłość tkaniny (liczba nitek wątku, osnowy) beállítás (fonalsőrőség)
śednio-wysoki biustonosz - félhosszú melltartó
śliniak (1) - elıke; mellrész
śliniak (2) - elıke, partedli
śpioszki dziecięce - csecsemıruha
średnia długość - midiszoknya
T
T-Shirt - T-shirt
T-shirt, podkoszulka - T-ing (polo)
tafta (2) - tafota
tafta (tkanina) (1) - taft
tafta (tkanina) (2) - gyapjútaft
tafta – alpaka - taft alpaka
tafta – armura – armure taft
tafta - broszowana (broché) - tafta – chameleón - taft caméléon (kaméleon taft)
tafta – changeant - taft changeant (sanzsan taft)
tafta - chifon (szyfon) - taft chiffon
tafta – chiné - taft chiné
tafta - façonné (1) - taft fleur (virágmintás taft)
tafta - façonne (2) - taft façonné
tafta – glasse - taft glacé
tafta – imprime - nyomott taft
tafta – quadrille - taft quadrillé (kockás taft)
tafta – raye - taft rayé (csíkos taft)
tafta – satynowa - taft szatén
tafta – trawersa - taft traverse (keresztcsíkos taft)
tafta jedwabna - selyemtaft
tafta muślinowa - taft mousseline (muszlin taft)
tafta rypsowa - taft-ripsz
tafta tasiemkowa - taft szalag
tafta uni – taft uni (egyszínő traft)
taśma, pasek - szalag (1)
taśma (1) - fonatolt szalag (2)
taśma (2) - szalag (2)
taśma antypoślizgowa - csúszásgátló szalag
taśma diagonalna - köperszalag
taśma do obszywania - szegélypánt
taśma do spodni (1) - koptató (1)
taśma do spodni (2) - koptató (2)
taśma elastyczna - rugalmas szalag (1)
taśma identyfikacyjna na pagonach rangi
oficerskiej - rangjelzı szalag
taśma izolacyjna - szigetelıszalag
taśma kolorowa, wstąŜka - színes szalag
taśma krepowa - kreppszalag
taśma odblaskowa - fényvisszaverı szalag
taśma regulująca - csomagoló szalag
taśma wzorowana - létrás szalag
taśma wzorzysta - Jacquard-mintás szalag
taśma zamka - húzózár-szalag
taśma – kratki do przyklejania na gorąco felvasalható rácsos szalag
Technika „Fair Isle“ - Fair Isle technika
technologia produkcji podwójnego materiału kettıs szövet
technologia tkacka, technologia tkania - szövés
(2)
technologia Ŝakardowa - Jacquard-mintázás
tekstylny materiał drukowany - nyomott textília
termiczne runo - meleg közbélés
tetra - hıszigetelı bélés
textile fabric- materiał włókienniczy, materiał
tekstylny, textile structure -struktura
włókiennicza, - kelme
tie-krawat, necktie-wiązać, wiązanie pod szyją nyakkendı
tiul - tüll
tkactwo, tkanie - szövés (1)
tkana podszewka - szövött közbélés
tkane sztuczne futro - krimmer
tkanie kolorowe - tarkánszıtt szövetek
tkanina, dzianina - textilkelme
tkanina, materiał - szövet
tkanina Foul - Foulé
tkanina Liberty - Liberty
tkanina Loden - Lóden
tkanina adamaszkowa - damassé
tkanina arrache - arraché
tkanina bawełniana z deseniem - moleszkin
tkanina diagonalna, diagonal (1) - twill
(selyemszövet)
tkanina diagonalna, diagonal (2) - sávolyszövet
(2)
(pamutszövet)
(gyapjúszövet)
tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu
skośnego pochodnego (1) - Struck-szövet
(pamut)
(2)
(gyapjú)
tkanina diagonalna na odzieŜ do jazdy konnej Struck-szövet (3)
tkanina drelichowa, drelich - csinvat, matracdrell
tkanina dwuwarstwowa - dublé; kettıs szövet
tkanina garniturowa - öltönyszövet
tkanina gofrowana - gaufré
tkanina impregnowana - impregnált kelme
tkanina jedwabna - gros-grain; selyemszövet,
selyemszövés
tkanina kędzierzawiona - frisé szövet
tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami - sanzsan
(changeant) szövet
tkanina na jesionki - ulster szövet
tkanina namiotowa, brezent - sátorvászon,
sátorszövet
tkanina odzieŜowa - ruhaszövet
tkanina opalizująca - opálbatiszt
tkanina papilon (1) - papillon (selyem)
tkanina papilon (2) - papillon (gyapjú)
tkanina pikowana - piké szövet (2)
tkanina platerowana - fedıfonalas kötés
tkanina pluszowa w kratę - káró minta
tkanina płaszczowa - kabátszövet
tkanina runowa - flór felülető kelme
tkanina siatkowa - molinó
tkanina spilśniona - nemezelt kelme
tkanina strukturalna - szerkezeti mintás szövet
tkanina surowa - nyers szövet
tkanina szenilowa - zsenilia-szövet
(tkanina) szewiotowa - Cheviot
tkanina szydełkowa - horgolt kelme
tkanina tropikalna - tropikál szövet
tkanina turecka - ottomán (1)
tkanina twist - twist szövet
tkanina typu Oxford - Oxford szövet
tkanina ulster - ulster-szövet
tkanina wielokolorowa (1) - ombré fonal
tkanina wielokolorowa (2) - ombré mintázat
tkanina wątkowa - vetülékoldalú szövet
tkanina z białymi paskami - diplomata-csíkos
szövet
tkanina ze wzorem powtarzanym na całej
powierzchni - allover
tkany plusz - szövött plüss
toaleta wieczorowa - estélyi ruha (2)
toga - tóga
ton w ton - ton-in-ton
tonowany atłas, cieniowany atłas - árnyékolt
atlasz
tonowany diagonal, cieniowany diagonal árnyékolt sávoly
top, górna część - top (1)
torebka kieszeni - zsebtasak
tren - uszály
trencz - trencskó, trench coat
trilobal (włókno) - trilobál szál
trwałość barwnika - színtartóság
trykot (splot tkacki) (1) - trikókötéső szövet
trykot (splot tkacki) (2) - féltrikó kötés
tunel na pasek - övház
tunika (1) - tunika (kabát)
tunika (2) - tunika (ókori római)
tunika (3) - tunika (mellény)
tunika (4) - tunika (ruha-felsırész)
turban - turbán
turniura - turnőr
tweed (1) - tweed-kabát
tweed (2) - tweed
tweed donegal - donegal
tweed irlandzki - ír tweed
tło - alap
U
ubiór w stylu drwala - lemberdzsek stílus
ubiór, ubranie - többrészes ruha
ubranie egipskie - egyiptomi viselet
ubranie wierzchnie, kombinezon - overall (1)
ubranie wierzchnie, pajacyk, kombinezon kezeslábas
ubranie, garnitur - öltöny
udrapowanie, układalność - ráncolás, húzás
układać w warstwy, przykrywać - lepedıvászon
układalność - esés
ukośne cięcie odzieŜy - átlós szabás
ukryte zapinanie - rejtett záródás
ukształtowana odzieŜ - karcsúsított ruhadarab
uniform, mundur - egyenruha
ustawienie, stabilizacja - hırögzítés
uszkodzenie całego produktu - kiterjedt hiba
uszkodzenie miejscowe - helyi hiba
uszlachetnianie w procesie wykończalniczym foulé kikészítés
usztywniacz - merevítı vászon (1)
V
Vamberecka koronka - Vamberki csipke
Veliné (tkanina reliefowa) - Welliné
Vichy (tkanina w kratkę o naprzemiennych
kolorach) - Vichy
W
warstwowy materiał - rétegezett kelme
watolina, podkład - vatelin
wąski pasek wyściółki - ragasztós szalag
wąskie spodnie - capri-nadrág
wątek - vetülékfonal-rendszer
webbing thread - szövött szalag (2)
welur - epinglé (1)
welur, materiał welurowy (1) - velúr kabátszövet
welur, materiał welurowy (2) - velúr (1)
welur, welwet, aksamit - velúr (2)
wełna - gyapjú
wełna jagnięca - lámagyapjú
wełna Merynosowa - merinó gyapjú
wełna moherowa - moher gyapjú
wełna owcza - birkagyapjú, juhgyapjú
wełna vicuna - vikunya (gyapjú)
wełna wielbłądzia - teveszır
wełna z alpaki - alpakagyapjú
wełna z angory - angóragyapjú
wełna, filc - bunda
wełniana tkanina Kazan - Kazan szövet
wenecka (tkanina) - velencei szövet
wiatrówka (1) - széldzseki (1)
wiatrówka (2) - széldzseki (2)
wiązanie, łączenie - rétegezés (vegyi)
wieczorowa suknia - estélyi ruha (1)
wielbłądzia wełna (1) - teveszır-szövet (1)
wielbłądzia wełna (2) - teveszır-kabát
wielkość - méretek
wielkość ubrania, rozmiar ubrania mérettáblázat ruhaméret, nagyság
wielokolorowy - multikolor kelme (többszínő)
Wilton - Wilton-szınyeg
wkład wzmacniający – alátét (1)
właściwości niemnące - győrıdési tulajdonság
właściwość uŜytkowa - használati tulajdonság
włóknina - nemszıtt kelme
włókninowa wyściółka - ragasztós közbélés
nemszıtt kelmébıl
włókno abutilonowe - abutilon szál (kínai jutaszál)
włókno bananowe - manilakender, abaca
włókno celulozowe - cellulózszál
włókno chemiczne - mesterséges szál, vegyiszál
włókno ciągłe (1) - filament (1)
włókno ciągłe (2) - filament, végtelen elemiszál
włókno cięte - vágott szál (2)
włókno cięte, włókno odcinkowe - vágott szál (1)
włókno elastomerowe - elasztán fonal
włókno elementarne - filament (2)
włókno kenaf, konopie - kenaf
włókno kendir - kendir
włókno kokosowe - kókuszszál
włókno łykowe - háncsrost
włókno metaliczne - fémezett szál
włókno mineralne - ásványi eredető szál
włókno modalne - modálszál
włókno moussbryl - moussbryl
włókno naturalne - természetes szál
włókno profilowane - profilszál
włókno roślinne - növényi eredető szálasanyagok
włókno syntetyczne - szintetikus szál
włókno wiskozowe - viszkózszál
włókno wzmocnione - megerısített keresztkötéső
szál
włókno z agawy - agavé szál
włókno z kanałem - üreges szál
włókno zmodyfikowane - módosított
szálasanyagok
włókno zwierzęce - állati eredető szálasanyagok
woal - voile
woal, gabardyna - krepp-voál
woal, welon - fátyol
wolant - harang formájú fodor
Woolmark - "Woolmark" gyapjú védjegy
wstąŜka - fonatolt szalag (1)
wstąŜka aksamitna, aksamitka - bársonyszalag
wstąŜka do kapelusza - kalapszalag
wstęga szwedzka - svéd csíkozás
wybrane wzory - Selected Pattern
wycięcie, podkrój dekoltu - nyakkivágás (2)
wygląd - megjelenés (look)
wygląd atrakcyjny (glamour) - glamour stílus
wygląd maskujący - tereptarka
wygląd safari - szafari stílus
wygląd sprany; wygląd wypłowiały koptatott/fakított külsı kép
wygląd wiejski - country-look
wygładzana tkanina - Foulard (szövet)
wykończenie - kikészítés
wykończenie antypilingowe - göbösödéstgátló
kikészítés
wykończenie antystatyczne - antisztatikus
kikészítés
wykończenie krepowe - kreppelés
wykończenie lakierowane - lakk-kikészítés
wykończenie materiału - gyapjúkikészítés
wykończenie meltonowe - melton-kikészítés
wykończenie moloodporne - molymentesítı
kikészítés
wykończenie morujące - moaré kikészítés
wykończenie nie filcujące - nemezelıdésmentesítı
kikészítés
wykończenie niegniecące, wykończenie typu
upierz i włóŜ - vasalásmentesítı (no iron)
kikészítés
wykończenie niemnące - győrıdéscsökkentı
kikészítés
wykończenie ognioodporne - lángmentesítı
kikészítés
wykończenie poprawiające szwalność szemfutásmentes kelmeszerkezet
wykończenie przeciwbrudowe - szennytaszító
kikészítés
wykończenie przeciwkurczliwe zsugorodásmentesítı kikészítés
wykończenie przeciwmnące - győrıdésmentesítı
kikészítés
wykończenie przeciwspilśnieniowe - superwash
kikészítés
wykończenie spilśnieniowe - flaus/flausch
kikészítés
wykończenie szybkoschnące - gyorsan száradó
tulajdonságot adó kikészítés
wykończenie tkaniny runowej - flór felülető
kelme kikészítése
wykończenie trwałe - vasalást könnyítı kikészítés
wykończenie usztywniające - keményítés
wykończenie welurowe - velúr-kikészítés
wykończenie wodoodporne - víztaszító kikészítés
wykurczony materiał tekstylny - zsugorított
textília
wypalanie wzorów - maratott minta
wyroby pasmanteryjne, dodatki (krawieckie,
dziewiarskie) - kellékek
wyrób odpasowany - teljesen idomozott kötött lap
wysoko rozwinięte technologie - high-tech
wyściółka (1) - töltı közbélés
wyściółka (2) - tömıanyag, töltıanyag
wyściółka podszewkowa - padding – interlining
(bélés tömıanyag, töltelékanyag)
wytłaczana podwójna tkanina - üreges szövet
wytłaczane tkaniny - Foulard (mintázat)
wytłaczany adamaszek - damassé brokát
wzmacnianie - merevítés
wzmocnienie wyściółką (flizeliną) - erısítı
közbélés
wzmocnienie zapięcia - kiegészítı rejtett rögzítés
wzór - minta, mintázat
wzór "mille-rayé" - millrayé
wzór chiński - chiné
wzór fantazyjny - fantáziaminta
wzór jodełkowy - halszálka-minta
wzór koronkowy - szemátakasztásos mintázás
wzór krawata, wzór krawatowy - nyakkendı
minta
wzór lewy-prawy - bal-jobb mintázat
wzór medalionowy - medaillon-minta
wzór nabierany (1) - szemláb-visszaakasztásos
minta
wzór nabierany (2) - feltartott szemes minta
wzór nieprzerwany - folyamatos minta
wzór Paisley - Paisley-minta
wzór panelowy (1) - panel mintázat
wzór panelowy (2) - panel mintázat nyakkendın
wzór pasiasty - bajadér csíkozás
wzór pasiasty Madras - Madrasz-csíkozás
wzór pasiasty w stylu Bengalskim - Bengáli
csíkozás
wzór pasiasty w stylu Berberry - Berber csíkozás
wzór pęczkowy - noppos minta
wzór podobny do kawioru - kaviár-minta
wzór przesunięty - váltott minta
(wzór) w kratę - Carré-minta
wzór w paski poprzeczne - keresztcsíkos mintázat
wzór warkoczowy - fonott/fonatolt minta
wzór Ŝakardowy - Jacquard-minta
Z
zaskakaujący efekt kolorystyczny - sokkoló
színek
zasłona, osłona - rubas
zaszewka - betartó/szőkítı varrás
zatrzask (1) - patentkapocs
zatrzask (2) - pillanatkapocs
złota (srebrna) nić - arany- (ezüst-)cérna
zmarszczony materiał - crinkle
zmniejszać
obroty
ostrza
w
tkaniu
sekwencyjnym - éles váltások a szövet
kötésében
znacznik, szablon do znakowania - kísérılap
znoszony materiał, sprany materiał - koptatott
külkép
zybelina (tkanina), tkanina wełniana - zibeline
szövet
zygzakowata tasiemka - farkasfog (2)
za duŜy, wymiar większy od normalnego oversize vonal
zakładka a nie rozporek – befelé menı
szembehajtás, szemberánc
zamek błyskawiczny (1) - érintkezı ruhazáródás;
cipzár
zamek błyskawiczny (2) - húzózár
zamek błyskawiczny; suwak - húzózár, cipzár
zamknięty dekolt - zárt nyakkivágás
zapięcie - oldható összekapcsolás
zapięcie dwustronne - kétirányú gombolás
zapięcie jednorzędowe - egysoros gombolás
zapięcie na haftki - tépızár
zapinanie guzików - gombolás
zapinanie haczykowe - kapcsos záródás
zapinanie husarskie - huszárgombolás
ś
Ŝakiet alpine - alpesi kabát
Ŝakiet letni - nyári zakó
Ŝakietowa tkanina do spodni - zsakettnadrágszövet
ŜorŜeta - zsorzsett
ŜorŜeta krepowa (1) - krepzsorzsett
ŜorŜeta krepowa (2) - krepzsorzsett
Włókienniczy słownik opisowy
Muzeum Historii Przemysłu w Opatówku
A
adamaszek – bawełniana, czasami lniana, ścisła,
połyskująca tkanina, produkowana z cienkiej
przędzy. Tkana technologią Ŝakardową o
splocie
atłasowym;
zmienne
sploty
osnowowe i wątkowe tworzą szeroką gamę
wzorów. Wykorzystywana w produkcji
pościeli.
adamaszek promieniowy – tkanina adamaszkowa
z pionowymi
paskami
róŜnorodnie
ułoŜonymi, tkana atłasowym splotem.
adria (splot) – 1. pochodny splotu atłasowego
stworzony
przez
wzmacnianie
kilku
wiąŜących punktów w podstawie splotu
atłasowego. Jego struktura jest podobna do
rypsu ustawionego pod kątem. Głównie
wykorzystywany w wełnianych dzianinach.
2. O średniej masie wełniany materiał, który
jest miękki w dotyku, rozpoznawalny przez
delikatne, ustawione pod kątem przestrzenie,
jest lekko spilśniony. Tkany pochodnymi
splotu atłasowego: a., granit albo ustawiony
pod kątem ryps, jest uŜywany na garnitury i
damskie kostiumy wizytowe i sukienki.
Czasami wykonany jako materiał z
naturalnego jedwabiu. Nazwa wywodzi się
od a. splot.
aerobowy - Coś co pierwotnie było testem na
wytrzymałość dla astronautów i pilotów i
stworzyło połączenie tańca, gimnastyki i
ćwiczeń do muzyki disco zainspirowało
kreatorów odzieŜy sportowej. Jest to odzieŜ
dopasowana, typu bieliźnianego, ceniona
szczególnie za elastyczność, spręŜystość i
łatwość w poruszaniu się. W latach 80 tego
typu odzieŜ była głównie wykorzystywana
podczas treningów fizycznych.
agrafka – Oryginalna nazwa zapięcia; słuŜy do
połączenia indywidualnych części odzieŜy.
UŜycie tego wyraŜenia było później
wykorzystywane w odniesieniu do biŜuterii
w odzieŜy.
Aida płótno – 1. Wzór w wypukłą sieć wgłębień
(materiał
z
wklęsłościami)
jest
wykorzystywany na obrusy. Wzór tworzony
jest poprzez wzajemne połączenie splotu po
obu stronach. 2. Nazwa dla gazejskiego
splotu, który jest popularnie uŜywany do
cienkich, porowatych i lekkich tkanin
wykorzystywanych do bluzek i koszul. 3.
Surowa bawełnianatkanina wykorzystywana
jako materiał podstawowy do wyrobów
ręcznie haftowanych. Tkana splotem
pochodnym od splotu płóciennego. W kaŜdej
naprzemian czwartej nici osnowy i wątku o
róŜnej grubości jest mała przestrzeń dająca
wraŜenie tkaniny o splocie gazowym . Dla
wzmocnienia splotu tkanina jest obrabiana
specialnym środkiem wzmacnającym.
akcesoria – część odzieŜy która jest w zgodzie z
obecną modą ale takŜe z wyrazem osobistego
smaku; noszona jako uzupełnienie ubrania
tworząc harmonijną całość. NajwaŜniejsze
akcesoria obejmują kapelusz, czapkę, szal
oraz apaszkę, rękawiczki, skarpetki i
pończochy, itp.
aksamit, welwet (1) – miękka, lekka bawełniana
lub jedwabna tkanina o gęstym błyszczącym,
krótkim runie tworzonym albo przez cięcie,
blisko ułoŜonych wątkowych (= w.
wątkowy), lub cięcia osnowowych nici (= w.
osnowowy). Runa jest często rafinowane za
pomocą specjalnego wykończenia.
aksamit, welwet (2) - pluszowy materiał o
obciętym runie. Nazwa pochodzi od
włoskiego słowa "velluto" (= delikatne i
wełniane w dotyku).
aksamit, welwet (3) - miękka, średnio-lekka
tkanina z krótkim, grubym runem tworzona
poprzez obcinanie nici wątkowych. Jej
podstawowy splot to splot płócienny lub
skośny; runo jest tworzone splotem
atłasowym
o
duzym
stopniu
nie
umocowanego przeplotu. Po obcięciu runo
jest czesane, przystrzyŜone i wygładzone.
Aksamit jest jednym ze sztucznych welurów.
Stosowany do damskich płaszczy i sukni na
specjalne okazje.
aksamit bawełniany podłuŜnie prąŜkowanyManchester - od średniej do cięŜkiej
okrywy bawełniany materiał, z pionowymi
paskami (tej samej lub róŜnej szerokości i
długości pasków) na reliefowej okrywie; jest
nieco szorstki w dotyku. Produkowany
z lekko skręconej przędzy w osnowie, i
pojedynczej, czasami nieco szorstkiej
przędzy w wątku; stosuje się technikę splotu
z jednej osnowy i dwóch wątków, z których
jeden jest później podstrzyŜony, poddawany
starzeniu, podnoszony, czesany i cięty
formując okrywę o reliefowej powierzchni.
Lewa strona jest usztywniona dla
wzmocnienia. Stosowany na odzieŜ roboczą,
sportową i dziecięcą. Nazwa pochodzi od
miasta Manchester, znanego z dobrze
rozwiniętego przemysłu włókienniczego.
Zobacz takŜe sztruks.
aksamit jedwabny - miękka, o średniej masie
jedwabna tkanina z lekką okrywą na
powierzchni, tworzoną poprzez jedwabny
wątek i najczęściej bawełnianą osnowę.
Wykorzystywana na damskie sukienki i
płaszcze na specjalne okazje.
aktualna moda - wyraŜenie współczesnego stylu
Ŝycia, które tak długo jak jest to moŜliwe
wpływa na wymagania dotyczące funkcji,
praktyczności i komfortu; jest estetycznie
zrównowaŜone. Tworzone z tkanin lub które
są łatwe do utrzymania i mają wysoką jakoś
uŜytkową.
alpaka (1) - Niskiej wartości przędza z dartych,
półwełnianych odpadów (surowa). (2) Wełniana tkanina, która ma ziarnisty chwyt i
posiada charakterystyczny połysk. W
osnowie bawełniana – przewaŜnie czarna –
skręcona nić; jako wątek moŜe występować
moher,
nabłyszczany
lub
specjalna
błyszcząca przędza wełniana. W przeszłości
ta tkanina była szeroko wykorzystywana do
produkcji fartuchów i podszewek w męskich
(3)
Jedwabista,
gruba,
garniturach.
błyszcząca o średniej masie tkanina z ładną,
ziarnistą powierzchnią o płóciennym lub
panamskim splocie . Jako osnowa uŜywany
jest sztuczny jedwab; jako wątek cienka
bawełnina lub wełniana przędza. Tkanina
przeznaczona jest na damskie płaszcze i
sukienki; (4) Wełna z wielbłądów z Południa
Ameryki. Jest ona ceniona za cienkość,
miękkość, połysk i lekką pofalowaną
strukturę. Jest wykorzytywana w produkcji
cennej przędzy.
amerykański podkrój pachy – Pacha zwęŜała się
ku dekoldowi, aby umoŜliwić podkreślenie
ramion. Najpowszechniej uŜyty w bluzkach i
damskich letnich sukienkach. Ten detal był
tendencją w damskiej modzie pod koniec lat
80.
angora – o średniej masie wełniana tkanina która
jest miękka, przyjemna w dotyku ; wykonana
z okrywy włosowej, która lekko przykrywa
fakturę splotu płóciennego, diagonalnego
albo atłasowego. Wyprodukowana z sierści
królika angorskiego w róŜnych proporcjach,
wykorzystuje się jego dłuŜsze włókna, które
charakteryzują się miłym dotykiem i
wyglądem. Wykorzystywany na damskie
sukienki i garnitury. Nazwa pochodzi od
sierści królika angorskiego.
anorak - Krótki, sportowy płaszcz, w północnym
stylu,
z wszytym
kapturem.
Luźno
dopasowany,
prosto
wykrojony
bez
podszewki. PrzewaŜnie wykonany z bawełny
lub włókien syntetycznych.
antracyt - Nazwa dla modnego ciemno-szarego
koloru wykorzystywanego w odzieŜy.
antyczny wygląd - Wiekowe, wypłowiała i o
przestarzałym wygłądzie tkanina, uzyskana
poprzez chemiczną obróbkę.
apaszka – wspaniałe, koronkowe dekoracje na
damskie bluzki i męskie koszule, noszone na
szyi. Pochodzi z epoki Rokoko, kiedy
zakrywała głębokie dekolty.
aplikacja - Ozdobne uzupełnienie materiału,
osiągnięte przez szew albo naklejanie z
odrębnej, często błyszczącego motywu z
tkaniny, albo skóry z innej tkaniny bazowej.
UŜyty do tworzenia róŜnych wariantów
prostych
i
bardziej
wyrafinowanych
graficznych motywów. Aplikacje mogą być
uzupełniane haftem. Aplikacje cieszyły się
popularnością szczególnie na odzieŜy okresu
Renesansu, i zostały wykorzystane wcześniej
na odzieŜy Copts.
Art.-deco Skrót od nazwy Międzynarodowej
Wystawy
Sztuki
Artystycznej
i
Współczesnego Przemysłu w 1925 r. w
ParyŜu, na którym zostały przedstawione
nowości projektantów mody. Wystawa była
wielkim sukcesem ale takŜe wzbudziło wiele
kontrowersji. Stała się natchnieniem i
bodźcem dla jasności i przejrzystości
rysunków w palecie; gobelinowe kolory
zastosowane zostały we wzorach tkanin w
przemyśle odzieŜowym w latach 20. Na
nowo odrodziła się w 1970.
asymetryczny dekolt - oś symetrii tego dekoltu
leŜy po boku a nie po środku. Stosuje się go
w odzieŜy oficjalnej, w róŜnych wariantach
stylu.
atłas (1) tkanina o średniej masie jedwabistao
atłasowym slocie; lekko sztywna, gładka i
bardzo połyskująca. Wykorzystywana na
damskie sukienki i bieliznę. Nazwa pochodzi
od zastosowanego atłasowego splotu.]
atłas (2) - Podstawowy splot, którego punkty
wiąŜące nie dotykają się i są regularnie
rozmieszczone. KaŜda nitka osnowy i kaŜdy
wątek ma tylko jedną przemienność w
splocie, z drugiej strony jego jest taki sam w
zarówno osnowie jak i wątku. Sploty
atłasowe są ponumerowane w serii. Wśród
najbardziej znanych pochodnych atłasów są,
splot atlasowy zbudowany z połączonych
nitek w punkty, dwu-skokowa satyna
cieniowana satyna i wzmocniony atłas.
atłas dwustronny - cięŜka jedwabna tkanina z
dwiema osnowami w róŜnych kolorach.
Przód i tył tkaniny są w róŜnych
błyszczących kolorach. Stosowana do
damskich płaszczy i garsonek. Nazwa
pochodzi od wyraŜenia francuskiego "satin
double face" (= odwracalny atłas/satyna).
atłas dwuwarstwowy - pochodna splotu
atłasowego który jest tworzony za pomocą
dzielenia kolejnych numerów na dwie równe
części, które stopniowo są wrabiane w
splotów, dzięki czemu powtórzenie wzdłuŜ
wątku jest identyczne. Splot jest specyficzny
w niektórych punktach łączących moŜe
chwytać. Na powierzchni tkaniny istnieje
pojedyncza prostokątna przestrzeń. Splot jest
stosowany w jedwabnych tkaninach na
sukienki damskie.
atłas kolumienkowy – splot tkaniny w, w której
jest przewaga punktów łączącychw osnowie
nad punktami wiąŜącymi w wątku.
atłas krepowy - o średniej masie jedwabna tkanina
z charakterystyczną krepą w pięcio i ośmio
skokowym splocie atłasowym. Surowy
jedwab jest stosowany w osnowie, krepa ze
zmiennym skrętem S i Z w wątku. Atłas
krepowy jest takŜe produkowany z jedwabiu
wiskozowego lub włókien syntetycznych.
Wykorzystywany na damskie sukienki i
bluzki.
atłas mako - gęsta, lekka bawełniana tkanina o
gładkiej i błyszczącej powierzchni; o
atłasowym splocie z lekko czesanej przędzy,
i produkowana z wysokiej jakości długo
włóknistej bawełny z Egiptu. Stosowana na
bieliznę, damskie bluzki i sukienki. Nazwa
pochodzi od bawełny mako.
atłas wzmocniony - pochodna sploty atłasowego
tworzona przez dodanie punktów łączących
do podstawowe lub dwustopniowych
splotów atłasowych wzdłuŜ osnowy lub
wątku. Te sploty wykorzystywane są w
tkaninach wełnianych (pokrowce – o
pięciokrotnym wzmocnieniu oraz dwóch
osnowowych punktach wiąŜących; oraz w
tkaninach bawełnianych (dewetyny) –
ośmiokrotne
wzmocnienie
z jednym
osnowowym punktem wiąŜącym.
atłasowa grenadyna - o lekkiej masie jedwabista
tkanina atłasowym splocie. Wykorzystywana
na podszewki.
atłasowa otomana - średniej wagi tkanina
jedwabna o splocie atłasowym , w którym są
grupy zerwanego ściągacza tworzone przez
splot rypsowy. Stosowana do damskich
spódniczek i płaszczy.
atłasowa wstąŜka, atłasowa tasiemka - Jednowątkowa tasiemka z jedwabiu sztucznego i
jedwabiu poliamidowego w osnowie, i tego
samego materiału lub bawełny i jedwabiu
sztucznego w wątku; o atłasowym splocie.
Zazwyczaj ma jedno lub dwustronną
powierzchnię, kolorową lub zadrukowaną, o
szerokości pomiędzy 6mm - 120mm.
Wykorzystywana szczególnie w produkcji
pościeli i do celów dekoratorskich.
atłasowy drelich - O średniej masie bawełniana
tkanina, z charakterystycznymi podłuŜnymi
paskami uzyskanymi przez przemienne
wątkowe i osnowowe atłasowe sploty. Paski
mogą być róŜnej długości i mieć róŜną
formę. Produkowane z pojedyńczej, średniej
grubości przędzy. Wykorzystywane do
produkcji materiałów na pościel.
atłasowy façonné - średniej wagi jedwabna tkanina
o błyszczącej powierzchni, na której
występują małe wzory w splocie atłasowym.
NiŜszy splot jest rypsowy lub skośny. Tył
jest charakterystyczny ze względu na swój
nie umocowany przeplot niciach wątkowych.
Stosowana do celów dekoracyjnych oraz
jako tkanina dekoracyjna.
atłasowy gaufré - miękka, średniej wagi jedwabna
tkanina, wytwarzana w splocie atłasowym z
tłoczeniem wypukłym efektami, które tworzą
reliefowe wzory na powierzchni.
atłasowy top - Jedwabista tkanina z połyskiem na
prawej stronie; lewa strona jest czesankowa.
Wykorzystywane na damskie szlafroki.
B
barakan (tkanina) - o duŜej masie wełniana
tkanina,
o
gładkiej
i
błyszczącej
powierzchni, tkana atłasowym splotem i
produkowana
z
sierści
wielbłądziej.
Wykorzystywana na damskie i męskie
płaszcze.
baratea (tkanina ubraniowa) - wełniana tkanina o
subtelnej, skośnej strukturze, produkowana
z delikatnej przędzy czesankowej, tkana w
kilku specjalnych splotach pochodnych
splotu atłasowego, Wykorzystywana na
męskie i damskie garnitury a takŜe spodnie
jako oddzielny części garderoby. Nazwa
tkaniny pochodzi od angielskiego słowa
"barathea" – uŜytego splotu.
barathea (2) - nazwa ta była uŜywana dla tkanin
ubraniowych z jedwaniu naturalnego lub
włókien chemicznych, tkana specjalnym
splotem beatrea i róŜnymi splotami
stosowanymi dla welny.
barchan – o średniej masie tkanina bawełniana,
miękka w dotyku, tkana lub diagonalnym
splotem; prawa strona jest gładka, lewa
strona jest czesana. Przędza w osnowie jest
w pełni skręcana podczas gdy wątek jest
bardziej szorstki i luźno skręcony.
Produkowany w bardzo Ŝywych kolorach tkanych albo nadrukowanych wzorach.
Wykorzystywany na damskie zimowe
sukienki, sportowe koszule, bluzki, szlafroki
i odzieŜdomową. Nazwa została wymyślona
w średniowieczu i pochodzi od łacińskiego
słowa "barracanus" - pierwotnie szorstki
materiał z sierści wielbłądziej który później
był produkowany z bawełny.
barwienie
polichromatyczne,
barwienie
wielokolorowe - modna technologia
drukowania tekstyliów, w której kolory są
osiągnięte
za
pomocą
dwu-rolkowej
maszyny napawającej z systemem jets and
reservoirs for coloured solutions.
baskijka, beret - miękkie, małe, okrągłe nakrycie
głowy, popularny w regionie Pirenejów,
szczególnie wśród baskijskich ludzi (od
których wzieło nazwę). Został wprowadzony
do mody w późnym wieku XX przez
francuskie salony.
batik - ręczna metoda dla drukowania albo
farbowania materiałów za pomocą wosków
albo oprawy; miejsca w materiale (obrazy),
które mają pozostać nie zabarwione są
przykryte. Po barwieniu wosk albo oprawa
jest usunięta; odkryty obszar ukazuje wzór.
Ta stara metoda pochodzi z wyspy Jawa.
batyst (1) - bardzo gruba, miękka, lekka
bawełniana tkanina o gładkiej powierzchni, o
płóciennym splocie i produkowana z cienkiej
przędzy. Wykorzystywana na podszewki i
jako podstawowy materiał do haftowania.
batyst (2) - lekka bawełniana tkanina, która jest
przezroczysta i przyjemna w dotyku.
Zrobiona z cienkiej, gęstej przędzy i tkana
splotem płóciennym. MoŜe być barwiona
albo drukowana. Jest wykorzystywana w
produkcji damskiej i dziecięcej bielizny,
haftów i chustek. Początkowo termin ten był
wykorzystywany dla materiałów z lnu,
pochodzi od imienia pierwszego producenta
materiałów tego typu, Francuza Jean Batiste.
batyst bawełniany - cienka, lekka, błyszczące,
gładka bawełniana tkanina, o splocie
płóciennym
z umiarkowanie
skręconej
cienkiej przędzy. Tkanina jest podobna do
batystu. Wykorzystywana na bieliznę i
damskie letnie sukienki. Ta nazwa była takŜe
uŜywana do lekkiej wełnianej tkaniny, która
została zastąpiona lnem a potem bawełną.
batyst façonné - lekka bawełniana tkanina,
z małymi wzorami tworzonymi podczas
tkania
(lub
drukowania),
czasami
z obrębionymi brzegami przy (otwartej
teksturze tkaniny). Wykorzystywana na
damskie sukienki i bluzki.
batyst francuski (gaza), linon - gładka, lekka
bawełniana
tkanina
o
błyszczącej
powierzchni; o płóciennym splocie z cienkiej
przędzy bawełnianej w wątku i osnowie.
Stosowana na bieliznę.
batyst jedwabny - gładka, lekka bawełniana
tkanina
o
płóciennym
splocie.
Merceryzowana
bawełniana
przędza
powoduje połysk, który przypomina
jedwabną tkaninę. Wykorzystywana na
bieliznę i damskie sukienki.
batyst mako - delikatna, przeźroczysta, cienka
bawełniana tkanina, o gęstym wątku w
splocie płóciennym; produkowana z długo
włóknistej bawełny z przędzy czesankowej.
Nazwa pochodzi od wysokiej jakości
bawełny z Egiptu. Stosowana w produkcji
bielizny, bluzek i damskich sukienek.
bawełna - włókno pochodzi z nasienia róŜnych
odmian bawełnianej rośliny. Roślina
uprawiana od 4000p.n.e w Indiach, skąd
przywędrowała do Egiptu, Babilonu, Chin i
Azji Mniejszej. Włókno bawełniane jest
jednokomórkowe, ma postać wyrównanej
wstąŜki w spiralnym skręcie, i pogrubione
strony. Powierzchnia włókna jest pokryta
cienką i mocną skórą. Jest prześwitująca wgłębiona, wypełniona powietrze - i resztki
protoplazmy przebiegają wzdłuŜ włókna.
Długość włókna jest 10-60 µm, jego grubość
12-40 µm.
bawełna mako - popularna nazwa dla wysokiej
jakości Egipskiej bawełny o długości 30 mm
- 34 mm. Stosowana w produkcji bardzo
wysokiej jakości tkanin bawełnianych.
belgijska koronka - wzór nierównomierny
spowodowany zróŜnicowaniem kształtów i
gęstości motywów. jest wykonana w jednym
kawałku, moŜe być bardzo szeroka.
bengalina (1) o niskiej masie wełniana tkanina,
tkana płóciennym lub dwuprawym splotem;
posiada duŜą gęstość osnowy, ziarnistą
powierzchnię, i produkowana jest z cienkiej,
wieloskrętnej przędzy. Wykorzystywana na
męskie garnitury letnie i damskie sukienki i
kostiumy. Nazwa pochodzi od bengalskiej
prowincji w Indii, gdzie tkaniny jedwabne
były produkowane po raz pierwszy. (2)
cięŜka jedwabna tkanina o płóciennym
splocie,
z
ukośnymi
prąŜkami.
Wykorzystyana na damskie sukienki i
podszewki do toreb; często ozdabiana
wykończeniem mora.
beret - miękkie, płaskie nakrycie głowy, zwykle w
kolistym kształcieu i noszony - ustawiony
pod kątem do jednej strony; ma róŜne
wielkości. Jest to modny dodatech zarówno
dla kobiet i męŜczyzn. Zrobiony na drutach z
wełny, która jest spilśniona. Cieszył się
popularnością w XV i XVI wieku, wówczas
z aksamitu. Podczas doby romantyzmu
cieszył się popularnością u malarzy.
bezszwowe pończoch - Pończochy bez szwu.
bielenie - Proces przeprowadzany w medium
wodnym przed, podczas lup po procesie
prania, wymaga zastosowania środka
ultleniającego zawierającego chlor lub tlen,
w celu usunięcia plam lub wzmocnienia
bieli. Bielenie chlorem – środki takie
uwalniają jony podchlorynu w roztworze
np.: podchloryn sodu Bielenie tlenem –
środki takie uwalniają części nadtlenków w
roztworze. Bielenie aktywatorami – środki
takie pozwalają na bielenie w niŜszych
temperaturach. Pusty symbol trójkątny
wskazuje
na
bielenie
związkami
wydzielającymi chlor. Przekreślony dwoma
ukośnymi paski trójkąt informuje o nie
stosowaniu
bielenia
związkami
wydzielającymi chlor.
bielizna, bielizna damska - odzieŜ lub wyroby z
dających
się
prać
materiałów
włókienniczych.
WyróŜniamy
bieliznę,
prześcieradła, poszewki na poduszki, itp.,
tymczasowe okrycia oraz inne mniejsze
wyroby pościelowe.
bielizna (1) - płócienna, noszona przy skórze.
MoŜe zawierać koszulkę, majtki, bokserki,
kalesony,
biustonosz,
itd.
Zwykle
wytwarzana z tkanin i dzianin bawełnianych.
WyróŜniamy
dzienną,
nocną
oraz
kształtującą sylwetkę.
bielizna (2) - Produkt lub część kompletu
z materiału, który łatwo się pierze,
noszonego na bezpośrednio na skórze, np.
halka, półhalka, koszulka, koszula nocna…
bielizna funkcjonalna - Utrzymuje stałą
temperaturę ciała podczas stresu i zmian
warunków klimatycznych. Produkt jest
noszony
jako
pojedyncza
warstwa
bezpośrednio na skórze (w bardzo ciepłym
klimacie) lub jako pierwsza warstwa
bezpośrednio na ciało pod dodatkową
warstwą odzieŜy. Najlepszym surowcem na
tego typu odzieŜ są materiały hydrofilowe
(bawełna, wełna itp.) dzięki którym warstwa
wilgoci jest absorbowana przez tę warstwę i
skóra pozostaje sucha.
bielizna pościelowa (narzuta) - kerevettakaró,
ágytakaró, heverıtakaró
bikini - przylegający, dwuczęściowy damski strój
kąpielowy, składający się ze stanika i
spodenek zaprojektowany do minimalnego
zakrycia figury. Termin pochodzi od nazwy
wyspy Bikini na Oceanie Indyjskim.
biodrówki - męska i damska cześć garderoby, która
przykrywa obszar miednicy i obie nogi. Jego
charakterystyczna talia jest spuszczona do
poziomu lędźwi. Moda na biodrówki została
przystosowana do stylu mody na jeans.
biustonosz - damska lub dziewczęca bielizna, która
zabezpiecza i kształtuje biust oraz sprawia,
Ŝe odzieŜ dobrze się układa. Zwykle
wyposaŜony w ramiączka; jeśli jest bez
ramiączek, posiada fiszbiny. WyróŜniamy
mało, średnio lub bardzo wycięty oraz
biustonosz dla kobiet karmiących piersią.
blezer - damska, męska i dziecięca marynarka
z duŜymi aplikacyjnymi kieszeniami; na
kieszeni znajdującej się na klatce piersiowej
umieszczany jest emblemat klubu. Znakiem
rozpoznawczym są guziki, które są w
kolorze złotym lub srebrnym. Blezer jest
produkowany w pojedynczych kolorach z
materiału wykonanego z przędzy wełnianej
czesankowej,
takiej
jak
gabardyna,
diagonalnai flanela), najpopularniejsza w
ciemnych, głębokich kolorach; niektóre
blezery mają paski lub kratkę. Kształtem
odpowiada dominującej modzie. Czasami nie
ma podszewki. Istnieje kilka teorii
odnoszących się do tej nazwy: pierwsza
twierdzi, Ŝe blezer pierwszy raz został tak
nazwany w 1889 na Uniwersytecie
Cambridge, gdzie był noszony w kolorze
purpurowym, który wyglądał jakby się palił
(od angielskiego słowa "to blaze – buchać
płomieniem"). Druga teoria twierdzi, Ŝe
kapitan angielskiego statku ubrał swoją
załogę w niebieskie obszyte marynarki z
metalowymi guzikami, i Ŝe nazwa marynarki
pochodzi od nazwy statku (The Blazer).
Francuzi twierdzą, Ŝe termin ten pochodzi od
francuskiego "blason", które oznacza okrycie
rąk. Ta sportowa (klubowa) marynarka
zainspirowała blazerowy-styl na szeroką
gamę ubiorów, szczególnie damskich
kostiumów i odzieŜy sportowej.
bliźniak (sweter bluzka) – kétrészes kötöttáru
(mellény és hossszú ujjú pulóver)
bluza [zobacz T-shirt]
bluza dresowa - luźna, lekka, sportowa kurtka,
która ma zapięcie na zamek błyskawiczny
lub jest zakładana przez głowę. Zwykle jej
krawędź dolna i rękawy mogą być zwęŜone.
Część stroju sportowego.
bluza marynarska - ma szeroki, wykładany
kołnierz, który ma kształt kwadratu lub
prostokąta i sięga ramion. Przednia część
kołnierza łączy się w ciasny marynarski
krawat.
bluza zachodząca na spodnie - damska górna
część garderoby z lekkiej dzianiny lub
tkaniny, okrywająca tułów. Sięga do bioder i
jest noszona do spodni.
bluzka - lekka, oddzielna część damskiej odzieŜy,
która okrywa górną część ciała; przedmiot
dyktowany bieŜącą modą. Noszony ze
spódnicą,
spodniami
i
garniturem.
Produkowany z lekkich, gładkich lub
drukowanych tkanin.
bluzka z dekoltem sportowa koszulkaz dekoltem.
Rękawy mogą być krótkie lub długie i
zakończone mankietami. Mogą mieć
zapięcie na całej lub części długości.
Noszona w środek spodni i na zewnątrz. Jej
kołnierzyk
i
mankiety
mogą
być
wzmocnione.
boa – dodatek odzieŜowy, który przybiera formę
długiego, wąskiego szala wykonanego
z futra; jest on owinięty wokół szyi lub
opuszczony na ramiona. Najwspanialsze lata
świętował w czasach Romantyzmu pod
koniec XIX wieku i na początku XX. Nazwa
pochodzi od węŜa – boa.
boucla - lekka lub cięŜka wełniana tkanina,
powierzchnia której ma charakterystyczne
odstające łukowate odcinki przędzy;
tworzone przy uŜyciu skręconej fantazyjnej
nici, najczęściej w wątku. Tkana płóciennym
lub wątkowym splotem; wykorzystywana w
damskich kostiumach lub płaszczach.
boucle - cięŜka jedwabna tkanina, najczęściej
jednokolorowa, tkana splotem płóciennym
z przędzą typu boucle w wątku.
brokat - błyszcząca, połyskująca, cięŜka jedwabista
tkanina, z cienkiego naturalnego lub
sztucznego jedwabiu; tkana za pomocą
technologii Ŝakardowej. Powszechnie wieloogniwowy
atłasowy
splot
jest
wykorzystywany w zmiennych efektach
osnowy i wątku. Cechą rozpoznawalną jest
duŜy Ŝakardowy wzór uzupełniany srebrną
lub złotą nitką. Brokat jest jednokolorowo
tkany
w
jaskrawych
kolorach.
Wykorzystywany na damską wizytową
odzieŜ, narzutki i sukienki.
brokat
atłasowy
o
wysokiej
masie
bawełniana,ścisła tkanina; o atłasowym
splocie z płaskim, kolorowym wzorem
(najczęściej wzór kwiecisty), który jest
tworzony poprzez technologię wzoru
Ŝakardowego. W niektórych przypadkach
tkanina moŜe być wełniana. Wykorzytywana
w prodikcji odzieŜy damskiej.
brzeg, obszycie - pasek tkaniny lub dzianiny, który
jest przyczepiony do brzegu w celu ochrony
przed brudzeniem się, jako pasek
wzmacniający lub ozdobny.
Bulky - modny sweter wyprodukowany na
maszynach dziewiarskich. Zaprojektowany
w stylu luźnego sportowego swetra dla
grubszych męŜczyzn. Nazwa wywodzi się
z języka angielskiego.
burnus - ciepły płaszcz noszony przez męŜczyzn w
połowie
XIX
wieku.
Produkowany
z cięŜkich wełnianych tkanin.
Bust line Dart - Nadaje kształt biustowi przez
fałdę. Shaping at busts made by a pointed
pleat. According to its location on the front
part there is an armscye bust line dart,
shoulder bust line dart, underarm bust line
dart etc.
butik - Oryginalny włoski, najnowocześniejszy,
sportowy styl odzieŜy dla młodych
dziewcząt i kobiet. W dzisiejszych czasach
termin ten odnosi się do bardzo
indywidualnej
mody
bazującej
na
najnowszych trendach mody. Kojarzona ze
sprzedaŜą w małych, specjalnych sklepikach.
buty po nartach - MłodzieŜowe, wygodne i
swobodne w formie stanowiące element
odzieŜy sportowej. Noszone w popołudnie i
na wieczór podczas relaksu w centrach
sportów zimowych.
błąd odzieŜowy - Najczęściej występują
następujące błędy w odzieŜy: Marszczenie
się
szwu
–
błąd
spowodowany
marszczeniwm się materiału w okolicach
ściegu Błąd szwu – niepoŜądana dziura
wynikająca z nieprawidłowego sciegu Część
ubioru skrojona wdłuŜ nitki osnowy w
przeciwieństwie do części ubioru skrojonej
w poprzek nitki. Przeskok ściegu – nie
związany ścieg, jego długość jest większ niŜ
dlugość pozostałych sciegów Krzywy ścieg –
ścieg nierównomierny, nie biegnacy wzdłuŜ
zwykle prostej linii. Krzywy ścieg – ścieg
nie biegnący równolegle w stosunku do
wyznaczonej linii np. linii krawędzi Brak
ściegu – ścieg, w którym nie występuje
wymagana gęstość. Przesunięty szew – szew,
który z jakieś przyczyny nie biegnie wzdłuŜ
lini szwu. Wyciągnięty szew – szew którego
długość uległa powiększeniu podczas
prasowania lub podczas rozciągania .
Spalona część – część odzieŜy zniszczonej
przez spalenie części koloru, okrywy
włosowej lub innych poprzez zastosowanie
wysokiej temperatury przy prasowaniu.
Wystający dodatek na szew – defekt
wynikajacy z pocienienia materiału podczas
prasowania, wystaje z prawej strony
Zagniecenie – mała pionowa faładka
z przodu spodni Mankiet wywijany –
pionowo wywijany do góry mankiet Mankiet
wywijany nad kieszenią Marszczenie się
spodni w kroczu – błąd polegający na
marszczeniu się materiału w kroczu lub w
części poniŜej bioder. Pionowe marszczenia
pod kołnierzykiem – błąd najczęsciej
występujący w marynarkach lub innyc
częściach garderoby. Marszczenie to
przechodzi przez centralną część plecow.
Marszczenie tylnich częsci garderoby –
występuje na lini poniŜej ramion, do łopatek.
Marszenie się odzieŜy w części, w której
przyszyte są guziki – najczęsciej występuje
w odzieŜy przylegającej do ciała na biodrach
i brzuchu. Zagnieciona fałda rękawa – błąd
rękawa polegający na zagniecionej fałdzie
pod pachą. Odstający kołnierz – błąd
kołnierza płaszcza, który opada na szyję,
podczas gdy powinien leŜeć na lini ramion.
Przechylenie rękawa do przodu – błąd
odzieŜy, w której rękaw odstaje tworząc
zmarszczoną fałdę z przodu. Przechylenie
rękawa do tyłu – błąd rękawa odzieŜy, który
powoduje marszczenie. Otwarcie fałdy –
błąd polegający na odchylaniu i otwieraniu
się fałd.
błąd w wyglądzie materiału - Błąd w wyglądzie
płaskiej materiału włókienniczego, powstały
podczas produkcji materiału lub podczas
wykończania
materiału.
W
celu
sklasyfikowania
błędu
posłuŜyć
się
normami.
błędy drukarskie - Wadliwy raport splotu – defekt
polegający na tym, Ŝe powtórzenia – raporty
nadrukowanych wzorów, kolorów, linii
nachodzą na siebie Niedodrukowane miejsce
– spowodowane na przykład podczas
drukowania materiału wskutek powstawania
pęcherzy powietrznych w nanoszonej na
materiał paście Odbicie – spowodowane
dotknięciem niedostatecznie suchej strony
zadrukowanej Zafarbowanie – spowodowane
zabrudzeniem białych i jasnych miejsc
niedostatecznie związanym barwnikiem,
powstałe podczas nieodpowiedniego procesu
prania lub prasowania. Nieprawidłowe
kontury nadrukowanego wzoru
C
Cajk – bawełniana tkanina, która jest imitacją
taniej wełnianej tkaniny. Jest cięŜka i
produkowana z chropowatej muliny przędzy
w wątku i wigonii przędzy w osnowie, o
splocie diagonalnym. Jest charakterystycznie
ciemno szara i ma pionowe paski. Tkanina ta
jest przeznaczona na odzieŜ roboczą lub
tanie spodnie. Nazwa pochodzi z Niemiec
"Zeug" – oznaczając "rupieć" lub "pracę"
(lub "coś gorszego"); jest to określenie
wykorzystywane do chropowatej przędzy
odpadowej z bawełny, np.: tańszych i
gorszych tkanin.
Canton - cienka, lekka, delikatnie szorstka
bawełniana tkanina z lekkim połyskiem, o
płóciennym splocie z czesanej, przędzy o
niskim skręcie. Wykorzystywane na bieliznę
i damskie sukienki. Nazwa pochodzi od
chińskiej miejscowości.
cerowanie - naprawa zniszczonego kawałka
odzieŜy,
wykonana
za
pomocą
przeprowadzania nici z takiej samej tkaniny,
tak, Ŝeby nici osnowowe i wątkowe były
wprowadzane w tkaninę w dokładnej
zgodności ze splotem, aby naprawa nie była
widoczna.
Chinos - Letnie, bawełniane spodnie wykonane
najczęściej
z
krepowej
tkaniny
zaprojektowane do noszenia w wolnym
czasie są bardziej swobodne niŜ flanelowe
spodnie ale bardziej formalne niŜ jeans.
Najczęściej noszone są z blezerem lub
pulowerem.
chiton - część garderoby noszona przez antycznych
Greków ze wszystkich klas społecznych. W
zimniejsze dni męŜczyźni nosili chlamys,
kobiety peplos. Oryginalny chiton został
zrobiony z prostokątnego kawałka materiału
około 1 m. później robiono ją z dwóch
identycznych kawałków materiału, które
były znacznie większe i wiły się
bezpośrednio na figurze; zapinane przy
ramieniu z zameczkami (prawe ramię było
zawsze nagie), zamknięty z boku wzdłuŜ
jego pełnej długości albo z pasa. Było
noszone wiązane i opasane. Chiton kobiet
był zawsze lepszy niŜ męŜczyzn.
chusta - szeroka wstąŜka lub pasek z błyszczącej
tkaniny jedwabnej. Noszona luźno na stroju,
zawiązana na tyle lub boku, której końce
wiszą. Poprzednik wojskowego munduru, jej
kolor był jedynym sposobem rozróŜnienia
jednostki wojskowej.
chusta szkocka - Ogólne określenie na tkaninę
przypominająca szkocki tartan i nie jest
przeznaczana na wełniane ubiory.
chusteczka do nosa - kwadratowa bawełniana
tkanina z koronkowymi mocno ozdobionymi
brzegami. Dziecięca, damska i męska
(największa) róŜnią się rozmiarem. Mogą
być
jednokolorowe
lub
wzorzyste.
Wykorzystywane do higieny osobistej ale
takŜe jako element ozdobny – w okresie
Renesansu.
chusteczka w marynarce - Modna husteczka
dekoracyjna, która jest składana na róŜne
sposoby i trzymana w kieszeni na klatce
piersiowej płasszcza lub Ŝakietu (marynarki).
Kolorem pasuje do odzieeŜy. MoŜe być
częścią kompletu z krawatem.
chwyt - właściwość dzianiny lub tkaniny ujmowana
dotykiem, odróŜniająca jeden gatunek od
drugiego. Dodatkowy proces badawczy w
celu oceny róŜnic właściwości materiałów
włókienniczych. Jest przeprowadzany za
pomocą dotyku dłonią powierzchni materiału
włókienniczego. Stosowany do zbadania
róŜnic
we
właściwościach,
głównie
sztywności, miękkości, ostrości oraz efektu
łączenia oraz układu powierzchni na skórze
palców. Chwyt zaleŜy od surowca, splotu,
nabrania, przędzy, wykończenia oraz ogólnej
struktury materiału włókienniczego.
cienkie podkolanówki - akcesoria odzieŜowe
noszone na nogach. Są w kształcie pończoch,
a ich niŜsza część kończy się w kształcie
stopy; góra jest zakończona elastyczną nitką
lub elastyczną taśmą. Dziane z wełny,
bawełny lub syntetycznego jedwabiu.
cięcie - dobrze opracowany szkic pewnej części
sylwetki człowieka, umieszczony na
powierzchni jako plan powierzchni lub
części stroju na podstawie wycięcia
konstrukcji lub modelu. WyróŜniamy cięcia
garniturów, płaszczy, rękawów, kołnierzy,
itd. Dla najlepszych wyników w produkcji
odzieŜy, c. powinno być zharmonizowane z
sylwetką,
rodzajem
materiału
włókienniczego, modelu, celem uŜytkowania
i modą.
Clogu (1) - wytłaczana wełniana tkanina z
marszczeniami, reliefową strukturą w
róŜnych postaciach. Zazwyczaj w jednym
kolorze i o średniej masie. Reliefowa
struktura
jest
osiągnięta
poprzez
zastosowanie sieci wytłoczeń lub ( oczek
lewych splotu ; sieci wytłoczeń) i moŜe być
zwiększony efekt poprzez wykurczanie się
przędzy
krepowej,(przędzę
krepowa)
stosowane w produkcji. Skośne diagonalny
splot moŜe być takŜe uŜyty w kombinacji
z płóciennym splotem. Stosowane na
damskie sukienki i płaszcze.
Clogu (2) - cięŜka jedwabna tkanina, najczęściej w
jednym kolorze, z pomarszczoną reliefową
powierzchnią. Odpowiednia kombinacja
przędzy krepowej zastosowana w wątku i
osnowie; jest wymogiem do otrzymania
wykurzonej reliefowej powierzchni na
tkaninie. Wykorzystuje się na damskie
formalne sukienki i płaszcze.
Cloqu - chemiczne wykończenie jedwabnej
tkaniny, polegające na miejscowej aplikacji
chemikaliów na tkaninie i powoduje to jej
kurczenie się i marszczenie, efekt podobny
do reliefowego splotu tkaniny. Nazwa
pochodzi od Francuskiego "cloqu" (=
kurczyć się).
Cool Wool - hasło reklamowe propagowane przez
Międzynarodowy Sekretariat Wełny (IWS)
na temat lekkiej tkaniny ze 100% wełny
(200g i w górę) która jest przewiewna i
porowata i produkowana z cienkiej przędzy
czesankowej
z zastosowaniem
bardzo
cienkiej wełny. Te tkaniny są przeznaczone
na męskie garnitury letnie i damskie sukienki
i kostiumy.
Cotele - sztywna bawełniana lub wełniana tkanina,
która jest szorstka w dotyku i cechuje się
szerokimi,
pionowymi
prąŜkami,które
powstały przez splot skośny pochodny,
często
z nitką
wątku
w
osnowie.
Wykorzystywana na damskie płaszcze i
kostiumy. Nazwa pochodzi z Francuskiego
"ctel" (= paski), które opisują powierzchnię
tkaniny tego typu.
cygański wygląd - odzieŜ imitująca stroje
cygańskie,
charakterystyczna
dzięki
spódnicom, które mają duŜo falban i
koronek. Bluzki mają duŜe owalne dekolty i
są plisowane pod klatką piersiową. Elementy
odzieŜy mają Ŝywe kolory i są udekorowane
srebrem i sztuczną biŜuterią.
cylinder, kapelusz - wysoki, twardy kapelusz, o
walcowatym w kształcie, z płaskim spodem i
wąskim, płaskim rondem. Noszony z odzieŜą
wizytową
i
wieczorowymi
strojami.
Produkowany z błyszczących i matowych
jedwabistych materiałów albo filców.
Element męskiej mody w Hiszpanii juŜ w
XV wieku.
czapeczka dziecięca - nakrycie głowy dla
niemowląt i maluchów, produkowane głównie z
dzianiny.
czapka - szyte lub dziane nakrycie głowy.
czapka golfowa - miękka, płaska czapka
z daszkiem, w której główka czapki i tył są
zszyte razem, połączone szwami na
przedniej części i skroniach. Najczęściej
wykonywana z wełnianej tkaniny.
część (odzieŜy) - jako podstawowa część garderoby
na górną lub dolną część ciała. Powierzchnia
i podszewka wyrobu są róŜne.
D
Dandys - prosty, klasyczny damski komplet lub
trzy częściowy męski garnitur. Jego ozdoby
to jedynie szeroki krawat lub wstąŜka.
defekt - Wadliwe miejsce w materiale lub ubiorze ,
powstałe w wyniku róŜnych przyczyn. Błędy
mogą występować lokalnie lub w całym
wyrobie.
dekatyzowanie - technika obróbki wykończalniczej
dla wełnianych tkanin. Materiał jest zwijana
wokół perforowanego wałka i zanurzany w
gorącej wodzie (która równieŜ przepływa
przez materiał) - mokra dekatyzacja; lub
produkt jest traktowany gorącą parą - sucha
dekatyzacja. Poprzez działanie wilgotnego,
gorącego powietrza i nacisku materiał jest
stabilizowany i połysk jest redukowany
(szczególnie w materiałach z przędzy
czesankowej) podczas gdy dotyk i ogólny
wygląd produktu są poprawiane.
deklot w stylu sari - d. haftowanego stroju
tworzony z długiego paska tkaniny, noszony
przez kobiety Indyjskie. Przybiera kształt
naszyjnika w damskich strojach, w których
widoczne jest jedno ramię. Jego projekt jest
prosty, bez fałd.
dekolt - obszar, który powiększa otwór na szyję na
przedzie, na tyle lub ramionach odzieŜy.
Kształt i rozmiar dekoltu są określone przez
rodzaj ubrania, a zwłaszcza przez obecną
modę. Dekolt jest waŜnym elementem
dekoracyjnym
w
odzieŜy
damskiej.
WyróŜniamy kwadratowy d., łódkowy d.,
prostokątny d., otwarty d., owalny d.,
marynarski d., przedni d., d. w kształcie
litery U, d. w kształcie litery V, oraz tylny d.
dekolt otwarty - pewne punkty w jego obwodzie są
tak przerwane, Ŝe moŜe on być powiększony
za pomocą odpięcia. Stosowany w kurtkach,
sukienkach i podobnych rodzajach odzieŜy.
dekolt owalny - jej dekolt jest w kształcie
owalnym; najczęściej stosowany w damskich
sukienkach.
dekolt prostokątny - w prostokątnym kształcie, o
zwiększonym otworze na przedzie i tyle
odzieŜy. Zwykle stosowany w odzieŜy
damskiej.
dekolt w kształcie – U - bardzo otwarty dekolt w
kształcie litery "U". Ma relatywnie szerokie
ramiona i zwykle jest stosowany do odzieŜy
bez-rękawowej.
dekolt w kształcie kwadratu - produkowany w
kształcie kwadratu lub poszerzenia dekoltu
na przedniej lub tylnej części odzieŜy.
dekolt w łódkę - szeroki dekolt, który sięga do
brzegu ramion. Poprzez swój kształt przypomina
małą łódkę.
dekolt w stylu marynarskim - jest w kształcie
płaskiego owalu. Pokrywa większą część
ramion. Stosowany w damskich lekkich
swetrach i bluzkach.
dekolt, wycięcie - dekolt stosowany w damskiej
odzieŜy, którego kształt ukazuje część górnej
klatki piersiowej i tył. Stosowany najczęściej
w wieczorowych strojach wizytowych,
równieŜ w bluzkach, swetrach i ozdobach;
moŜe być jedno- albo dwustronny. Ma
tendencję do ukazywania wpływu bieŜącej
mody.
dewetyna - miękka bawełniana tkanina z grubą,
krótką okrywą (na prawej stronie, jest ona
krótsza niŜ w przypadku aksamitu). Tkanina
ta jest o średniej masie, o atłasowym splocie,
tworzona z cienkiej przędzy w osnowie i
zgrzebnej przędzy w wątku. Krótka okrywa
jest osiągnięta poprzez drapanie i strzyŜenie.
Wykorzystywana na sportowe płaszcze i
marynarki, chłopięce garnitury a takŜe do
celów technicznych. Jest imitacją skóry
dzika i znana jest takŜe jako „małpia skóra“.
dewetyna, dywetyna (tkanina) - imitacja
aksamitu;
wełniana
tkanina
z
charakterystyczną grubą, krótką okrywą
z przędzy czesankowej, która jest luźna w
osnowie i podwójnie, potrójnie lub
poczwórnie skręcana. Wykorzystywana w
damskich płaszczach wysokiej jakości.
Nazwa pochodzi od Francuskiego "duvet",
które oznacza "krótkie włosy/sierść".
diagonal
wątkowy,
tkanina
o
splocie
diagonalnym - splot, w którym wątkowe
punkty wiąŜące wymuszają splotu.
diagonal wzmocniony - pochodna splotu skośnego
tworzona przez wzmocnienie punktów
łączących w podstawowym t. Jeśli jest ta
sama liczba osnowowych i wątkowych
punktów łączących w zmocnieniu, splot jest
odwracalny.
Dirndl (tradycyjny kostium austracki) - damska i
dziewczęca świąteczna suknia ludowa,
szczególnie popularna w regionach Alp.
Zrobiona z tkaniny bawełnianej w kolorowe
wzory lub drukowanej w Ŝywych kolorach.
Ma
charakterystyczny
wydłuŜony
i
ozdobiony dekolt, krótkie lub długie rękawy.
Oddzielnym elementem tego stroju jest
fartuch. Ten strój miał wpływ na damską
modę w latach 80.
długi fartuch - złoŜony ze spódnicy i koszuli, słuŜy
do ochrony całej odzieŜy. RóŜni się od ubrań
pokrywających tułów tym, Ŝe jego tył
otwiera się wzdłuŜ całej długości. Jest
zabezpieczony jedynie w talii.
długi Ŝakiet Turecki - prosto krojona, luźna
damska koszula, która sięga bioder, i ma
boczne rozcięcie, i noszona jest na spódnicę.
Ma pasek w talii. Jest to część stroju
muszkieterów we wczesnym XVI wieku,
była noszona przez Ŝołnierzy aŜ do XIX
wieku.
długość do talii - OdzieŜ sięgająca długością do
lini talii. Wykorzystuje się tę długość w
odzieŜy z rękawami takiej jak Ŝakiety,
płaszcze lub kamizelki. Jest teŜ moŜliwa
którtsza odzieŜ.
długość maksymalna - modna długość odzieŜy
damskiej sięgająca kostek. Przeciwieństwo
mini. Jej producent połączył salonową modę
z ParyŜa i Rzymu z lat 1960
długość odzieŜy - podawana poprzez długość
finalnego wyrobu. Podstawowa długość
odzieŜy podawana jest dla Ŝakietów, spodni,
spódnic, płaszczy i bluzek. Długość wyrobu
jest zdeterminowana poprzez aktualną modę.
długość odzieŜy/wyrobu - Krótka odzieŜ –
najkrótszy standard odzieŜy jaki jest
dostępny w sklepie, długość mini jest często
stosowana do spódniczek i sukienek. OdzieŜ
trzy-czwarte – długość odzieŜy pomiędzy
mini a odzieŜą długą. OdzieŜ siedem-ósmych
– około siedem-ósmych długości odzieŜy
długiej OdzieŜ długa – najdłuŜszy standard
odzieŜy. Extra długość odzieŜy – odzieŜ
dłuŜsza niŜ zwykle np. Suknia z trenem. W
celu szczegółowego opisu moŜliwe jest
opisywanie długości odzieŜy bazowane na
połoŜeniu na ciele, np. płaszcz o długości do
kolan.
długość sukni w stylu Channel - zainspirowana
przez Coco Chanel, czołowego projektanta
paryskiego i załoŜyciela salonu, jest
popularną i bardzo powszechną długością
sukienki. Sięga trzy palce poniŜej kolan.
długość wewnętrznej nogawki spodni - kierunek
szwu wewnętrznej części nogawki, od
pośladków do krańców nogawek. MoŜe mieć
wpływ na typ spodni.
dociskowy pasek z klamrą - pasek z klamrą, który
zaciąga i ścieśnia ubranie według wymagań.
ZłoŜony z przystosowalnego paska i
zapinanej pętli. Zwykle stosowany w talii
spodni.
dodatek - Dodatek na cięcie, w jednym kawałku
z podstawowym elementem ubioru. W
trakcie cięcia szablonu zostawia się pewien
„dodatek“ materiału na szew.
dodatek utrwalający, utrwalacz - tkana, nietkana,
dziana lub spilśniona wewnętrzna warstwa
wyrobu, termoplastyczny środek wiąŜący do
utrwalania kształtu odzieŜy i bielizny.
Doupion (jedwab) (1) - o średniej masie jedwabna
tkanina,
charakterystyczna
dzięki
nieregularnej,
ziarnistej
powierzchni.
Najczęściej wykonana splotem płóciennym ,
z naturalnym lub sztucznym jedwabiem w
osnowie doupion w wątku, który wzmaga
efekt na tkaninie. Wykorzystywane na
bluzki, koszulki, damskie sukienki i
kostiumy.
Doupion (jedwab) (2) - nitka z nierównomiernego
jedwabiu naturalnego. Wykorzystywana w
tkaninach o nierównomiernych, szorstkich
powierzchniach.
Drapane kalesony - do uŜytkowania przez
niemowlęta i dzieci. Wewnętrzna strona
środkowej części ma nie przemakającą
wkładkę.
Drelich (1) - lniana tkanina z cienką, płaską
powierzchnią z charakterystycznym splotem
diagonalnym łamanym, która posiada
charakterystyczne pionowe paski. Tkana
z cienkiej przędzy i wykorzystywana na
odzieŜ roboczą.
drelich (2) - Tkanina lniana w gładkie lub
kolorowe paski; wykorzystywana do
pokrywania materaców.
drelich (tkanina) - zbita, wytrzymała lniana gęsto
tkana
tkanina,
z wyraźnym
splotem
diagonalnym. Jeśli splot jest splotem
łamanym diagonalnym, to odpowiada
diagonalnemu drelichowi, jeśli atłasowy, to
jest znany jako drelich atłasowy. Ten rodzaj
tkaniny na szeroki zakres zastosowań,
włączając odzieŜ roboczą, mundury,
obszycie materacy i inne techniczne cele.
Nazwa pochodzi od niemieckiego słowa
"drellieren“, które oznacza "skręcać" lub
"wić się".
dres - dzianinowa sportowa odzieŜ, która składa się
z bluzy dresowej i spodni dresowych .
druk flokowy - rodzaj druku by za pomocą którego
wzór
jest
naniesiony
na
materiał
włókienniczy stosując specjalną technikę
drukowania (zwykle druk emulsyjny). W
miejsce barwnika, zastosowany jest środek
wiąŜący z Ŝywicy, w który krótkie włókna są
zbierane (pionowo i blisko siebie) za pomocą
pola elektrostatycznego; po zastosowaniu
Ŝywicy, na podstawie materiału tworzony
jest efekt runowy (który jest podobny do
tkaniny runowej) Druk flokowy jest
stosowany
w
poszczególnych
poliamidowych materiałach włókienniczych
przeznaczonych na odzieŜ, zasłony oraz w
materiałach do celów dekoracyjnych.
druk maszynowy - rodzaj wypukłego nadruku na
materiale włókienniczym za pomocą wałków
drukujących, na których są wyryte wzory.
Jeden wałek jest stosowany do jednego koloru.
Transfer tuszu na wałek wygląda następująco:
w pojemniku z tuszem jest tak zwany wałek
transferowy, który przenosi tusz na wałek.
(nadmiar tuszu na wałka jest usuwany
szpachlą.) Nadruk jest osiągany za pomocą
ciśnieniowego umieszczania wypukłego wałka
na materiale włókienniczym.
druk matowy - sposób drukowania tkanin,
osiągnięty przez zastosowanie matowych
pigmentów na błyszczącą tkaninę. W efekcie
następuje kontrast pomiędzy matową i
błyszczącą powierzchnią ( pigmenty mogą
być kolorowe).
druk natryskowy - rodzaj druku, w którym kolory
są nanoszone na, materiał włókienniczy za
pomocą natrysku przez szablon w celu
wycięcia wzoru. Spray moŜe być takŜe
swobodny, ruchy natrysku są wtedy
regulowane przez program. Ten rodzaj
nadruku ma ograniczone zastosowanie.
druk reliefowy - oryginalny sposób drukowania
materiałów włókienniczych z blokami
ręcznymi. Mechanizm ręcznego druku z
blokami zwany był perotina, gdzie maszyna
drukowała całą szerokość tkaniny. Następnie
wzrost produkcyjności został osiągnięty
dzięki
nieprzerywalnemu
drukowaniu
rolkami
przednimi.
Z
wyjątkiem
szczególnych prac artystów i rzeźbiarzy, d.r.
nie jest juŜ stosowany.
druk szablonowy, druk filmowy - drukowanie
tekstyliów poprzez szablony, gdzie kaŜdy
kolor ma swój oddzielny szablon.
Wykorzystywany do drukowania wzorów o
duŜych
powierzchniach.
Pierwotnie
drukowanie odbywało się poprzez ręczne
drukowanie
tablic,
później
to
zmechanizowano.
Następnie
zaczęto
produkować cylindryczne wałki drukarskie,
podnosząc tym samym pojemność i
efektywność druku szablonowego do
poziomu porównywalnego z grawerującą
maszyną drukarską.
druk transferowy - taka forma druku jest oparty na
zasadzie, Ŝe najpierw jest tworzony na rolce
lub kartkach papieru i dopiero wtedy
przeniesiony na materiał włókienniczy.
Transfer barwników z papieru na materiał
jest dokonany na specjalnych transferowych
kalandrach
za
pomocą
sublimacji
naniesionych barwników między papierem a
materiałami pod siłą oraz temperaturze ok.
200C. Zaletą d.t. jest to, Ŝe – gdy jest
wykonany
na
papierze
–
techniki
poligraficzne mogą być stosowane (np. trzylub
czterokolorowe
grawerowanie,
fleksografia),
umoŜliwiając
aplikację
bardziej złoŜonych technologii (przelewu,
drukowania ekranowego, rysowania). D.t.
jest technologią szczególnie odpowiednią do
stosowania odnośnie tekstyliów, które są
trudne do drukowania za pomocą bardziej
konwencjonalnych sposobów drukowania
tekstyliów (np. dzianiny z włókna
poliestrowego).
druk wałkowy - technika drukowania materiałów
włókienniczych, która zwykle wykorzystuje
wałki compiled from masy róŜnych tuszy w
taki sposób, Ŝe indywidualne kolory tworzą
wzór. W kolejnym drukowaniu, jeśli warunki
są
prawidłowe,
drukowany
materiał
tekstylny pobiera (kopiuje) z wałka cienką
warstwę tuszu, któremu nadaję się trwałość
koloru za pomocą innej techniki. W
rezultacie kopiowania trwałego koloru,
liczba metrów umoŜliwiających drukowanie
jest ograniczona, a redukcja obwodu wałka
oznacza redukcję elementów i długości
powtarzania się wzoru. UmoŜliwia tworzenie
szerokiej
gamy
marmurowych
i
cętkowanych efektów.
druk wypalany - forma druku materiałów
tekstylnych, w której wzór jest tworzony
poprzez chemiczny i fizyczny proces
wykorzystując odpowiednie substancje. Ta
forma druku jest bardzo rzdko stosowana.
druk wypukły, druk ręczny - tworzenie wzorów
jedno- lub bardziej kolorowych na
materiałach
włókienniczych
poprzez
zastosowanie atramentu oraz drewnianych
bloków drukujących z reliefem z drewna lub
metalu. KaŜdy kolor wzoru potrzebuje
swojego własnego bloku. D.w. jest najstarszą
techniką drukowania. Nadal jest stosowany
w drukowaniu tkanin na damskie sukienki,
szale, zwykle w stylu folkowym.
druk wytrawiany - przenoszenie wzoru poprzez
wytrawianie na zadrukowanej tkaninie lub
dzianinie
wałkiem
drukującym.
Powierzchnia wałka pokryta jest warstwą
chromu, w celu ochrony przed szybkim
zniszczeniem.
drukowanie - przeniesienie kolorów wzorów w
jednym lub wielu kolorach materiał
włókienniczy za pomocą tekstylnego
nadruku. W zaleŜności od rodzaju d.
dzielimy je na druk wypukły lub druk
ręczny, ekranowy, maszynowy oraz transfer.
W zaleŜności od stosowanej technologii
wyróŜniamy drukowanie reliefowe (ręczne,
za pomocą formy), maszynowe (za pomocą
grawerujących wałków), oraz drukowanie
ekranowe (z płaskim lub obrotowym
szablonem). Niekonwencjonalne procesy
drukowania
obejmują
drukowanie
transferowe, drukowanie sprejem, oraz
drukowanie wałkiem.
drukowany perkal (1) - klasyczny niebieski druk
na
bawełnianej
tkaninie,
która
wykorzystywana jest na damskie sukienki.
drukowany perkal (2) - miękka, lekka, błyszcząca
bawełniana tkanina o płóciennym splocie
z cienkiej bawełnianej przędzy czesankowej.
bluzki.
drut wzmacniający - Stosowany do wzmocnienia
kołnierzyków,
gorsetów
i
staników.
Wykonany z plastiku lub metalu.
dwukomponentowe włókno - chemiczne włókno
produkowane z dwóch polimerów o róŜnych
właściwościach fizycznych i chemicznych;
tak więc dwa polimery pojedynczego włókna
są obok siebie lub włókno składa się z
rdzenia i otoczki (centrycznie otoczkardzeń). Dwukomponentowe włókna mogą
być tworzone z pojedynczych polimerów,
które zawierają fibryle/włókna drugiego
polimeru wytworzony niehomogenicznie
(Matrix fibryle). W wyniku róŜnic w
wykurczu tych dwóch składników uzyskuje
się skarbikowanie włókna.
dwuosnowowa poprzecznie złoŜona tkanina lekka bawełniana lub atłasowa tkanina, na
powierzchni, na której są formowane
poprzeczne fałdy za pomocą układu dwóch
wątków (podstawowy i scrimped) oraz
układu jednej osnowy. Po wpleceniu
dodatkowej ciasnej (podstawowej)osnowy,
wszystkie wątki zbiegają się to the f. woven
previously only in the warp of the fold along
the basic warp, creating a transverse fold.
Stsoswane do damskich sukien, bluzek i
płaszczy.
dwurzędowe zapięcie na guziki - posiada dwa
rzędy zapięć o szerokim rozstawie,
zapięciami tymi są zazwyczaj guziki
połoŜone pomiędzy lamówką a brzegiem
zapięcia. Tylko jeden rząd guzików słuŜy do
zapięcia;
drugi
jest
dekoracją.
Wykorzystywane
w
marynarkach,
płaszczach i sukienkach.
dwustronna tkanina wątkowa - tkanina z jedną
osnową i dwoma wątkami (wyŜszym i
niŜszym), gdzie kaŜdy z nich jest z innego
splotu tak, aby zwiększyć grubość tkaniny
lub wzoru na jej przedzie.
dwustronny materiał (1) ogólne określenie dla
materiału, który moŜe być uŜywany na
przedniej i tylnej stronie; obejmuje
podwójny materiał, hollow web oraz
odwracalny. RóŜnica w wyglądzie przodu i
tyłu jest osiągnięta za pomocą specjalnej
technologii tkania.
dwustronny materiał (2) - Materiał o „dwóch
stronach“ – jat to materiał, którego obie
strony posiadają róŜne właściwości. Na
przykład bielizna, która moŜe być noszona
po obu stronach materiały; noszona po jeden
stronie chroni przed temperaturą powyŜej
0°C, a noszona po drugiej stronie chroni w
temperaturze poniŜej 0°C.
dziana plisa - tworzy na odwracalnej dzianinie za
pomocą odpowiedniego rozstawienia igieł na
dwóch podkładach. Załamanie w dzianinie
jest tworzone za pomocą wychodzenia jednej
igły lub grupy igieł na jednym lub więcej
podkładach. Wiele rodzajów jej wyglądu
(eg., stand-up, turndown, hollow p.) są
osiągnięte za pomocą dostosowania pozycji
igieł. Stosowana w odzieŜy damskiej.
dzianina Charme - Podwójna, jednostronna
dzianina osnowowa, wytwarzana z jerseyu i
innych rodzajów materiałów.
dzianina dwuprawa (1) - dzianina wykonana na
maszynie dziewiarskiej dwułoŜyskowej,
jedna stronna dzianiny łączona z drugą np.:
poprzez indywidualne łączniki oczek
prawych i lewych w zalezności od splotu.
dzianina dwuprawa (2) - jedno stronna lub
odwracalna dzianina wątkowa zbudowana
z dwóch wątków, które tworzą jakieś
podstawowe sploty w stosunku do innych.
Sploty są tworzone z dwóch przędz, które
zakrywają jedna drugą. Niektóre kombinacje
są często nazywane (szarmeza). Podwójne
dzianiny są gęste i cięŜkie, i są
wykorzystywane na odzieŜ i do celów
technicznych.
dzianina dwuprawa 1x1 - charakterystyczna
z uwagi na jej podłuŜne, reliefowe pasy dwuprawe – o róŜnej szerokości, które mogą
być osiagnięte poprzez róŜne metody tkania.
Wykorzystana do (zwykle o sportowym
stylu) górnej odzieŜy, i niektórych rodzajów
bielizny oraz pończoch.
dzianina interlokowa - rządkowa dzianina która
powstaje przez odwrócenie dwóch splotów
l:l, jest tworzona tak, Ŝe kolumienki oczek
prawych jednej strony są przeciwko
kolumienek oczek prawych drugiej strony.
Oba strony dzianiny są prawymi stronami
splotu. Dzianina wyróŜnia się niskim
wydłuŜeniem i pełnym wypełnieniem.
Podstawowa dzianina interlokowa moŜe być
modyfikowana w celu uzyskania róŜnych
wzorów. Ma szerokie zastosowanie w
odzieŜownictwie.
dzianina kolumienkowa o splocie diagonalnym splot tkaniny w którym jest przewaga
punktów wiąŜących w osnowie nad
punktami wiąŜącymi w wątku.
dzianina kolumienkowa, dzianina o spolcie
sukna (I) trykotu(II)
dzianina łączona - dwu-warstwowa konstrukcja
dzianiny; ciasno przylegająca, z dolną
warstwą z polipropylenowych włókien. Pełni
rolę przekazywania potu w wyŜszą warstwę,
bawełnianą,
która
jest
zdolna
do
absorbowania wilgoci i powoduje stopniowe
odparowanie. Skóra jest w kontakcie
z spodnią warstwą, tylko suchą stroną.
Produkty z dzianiny łączonej doskonale
chłoną wilgoć podczas uŜytkowania dając
poczucie suchości i komfortu nawet podczas
duŜego wysiłku. Dzianiny łączone są
wykorzystywane na odzieŜ wierzchnią dla
sportowców i zwykłych uŜytkowników, ale
takŜe na bieliznę i produkty higieniczne, pod
róŜnymi nazwami handlowymi.
dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (1) osnowowa – podłuŜna rozciągliwość jest
redukowana
za
pomocą
splotu
łańcuszkowego, odwracalna rozciągliwość
za pomocą długich łączących oczek.
dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (2) wątkowa dzianina, jej rozciągliwość jest
redukowana za pomocą podawania nici w
mniejszej
liczbie
splotów
(poprzez
jednostronne rządki, dodatkowe oczka,
dodatkowe nici).
dzianina osnowowa - ogólne określenie dla
tkaniny, w której sploty osnowowe są
wykorzystywane do zapoczątkowania nici
osnowowej na przedzie.
dzianina
osnowowa
mediolańska
dwuigielnicowa dzianina. KaŜda osnowa
wprowadzona jest w tym samym kierunku
(w prawo lub w lewo)w splocie atłasu.
Sploty tej dzianiny połoŜone prosto, jako
nabranie oczek są symetryczne.Stosowane w
jedwabnych dzianinach na bieliznę.
dzianina podstawowa - podstawowa lewoprawa
lub
dwuprawa
wytwarzana
techniką
rządkową. W tych produktach nie stosuje się
Ŝadnych elementów wzorniczych.
dzianina prąŜkowana - wytwarzana z kilku nici o
róŜnych kolorach, które są obracane podczas
wytwarzania rządków. Jeden kolor moŜe
tworzyć jeden lub więcej rządków. W celu
wykonania takiego wzoru, niektóre maszyny
mają aparaturę striping apparatus with
several guides.
dzianina raszlowa - dzianina wytwarzana na
pojedynczej
osnowarce
Raschel
lub
podwójnej osnowarce. Pozwala na tworzenie
wielu rodzajów wzorów, które w tym
rodzaju dzianin są stosowana maksymalnie.
UŜywana do damskiej odzieŜy dzianinowej.
dzianina rządkowa - Materiał dziany z linearnymi
kolumienkami
dzianina strukturalna - ogólne określenie dla
dzianiny o strefowej reliefowej powierzchni,
która moŜe posiadać róŜne elementy w
splocie, np. nośniki splotów, chwyty oczek.
dzianina wątkowa, dzianina rządkowa - posiada
rządek od jednej nici, która tworzy
poprzeczne sploty między krawędzią
dzianiny,
przechodząc
z jednego
zakończonego
rządka
do
nowego.
Charakterystyczna ze względu na metodę
nieplatania, co musi nastepować wzdłuŜ
kaŜdego rządka zaczynającego się na górze
względem kierunku dziania. W ten sposób
mozliwe jest nieplątanie kaŜdego kawałka
d.w. na pojedynczej nici.Dzielimy d.w. na
nastepujące
podgrupy:
jednostronne,
podwójne, materiały dwulewe.t
dzianina wzorowana, dzianina wzorzysta - w
celu
osiagnięcia
poŜądanego
efektu
wizualnego, powierzchnia splotu jest
podzielona na szeroki zakres reliefu, koloru i
wzorów koronki.
dzianina z podbiciem, materiał z podbiciem umocnione na jej tyle nicią podbiciową,
która tworzy oczka i jest umieszczona i
trzymana w miejscu przez haczyki.
Odbiciowa nić jest zwykle wytworzona z
przędzy weneckiej. Zastosowanie dzianiny
odbiciowej czyni podstawowy materiał
mniej elastycznym, moŜliwe jest utworzenie
efektów reliefowych i kolorystycznych oraz
wzrastają moŜliwości wykończeniowe i
izolacyjne materiału. W zaleŜności od
zastosowanej techniki produkcyjnej i ich
właściwości, klasyfikuje się ją jako: a) z
prostym podbiciem, gdzie jest tylko jedna
nić podbiciowa w kaŜdym rządku.
dzianino-tkanina materiał włókienniczy
wytwarzany za pomocą progresywnych
technologii na osnowarkach, na których
klasyczny wątkowy przerzut jest zastąpiony
przez układ nici wątkowych połączonych
razem, w taki sposób, Ŝe tworzą pasy o
charakterze t., do której nici wątkowych są
przyłączone sploty dzianiny. Głównym
celem tej technologii jest osiągnięcie
większej objętości. Wykorzystywana w
produkcji damskich sukienek, męskich
garniturów, bielizny oraz t. dekoracyjnych.
dzianinowa wyściółka - patrz interlining
dziany kolorowy wzór - w jasnym kolorze
podwójna dŜersejowa dzianina, wytwarzana
w jednym lub w więcej kolorach. Tworzy
kolorową figurę na przedzie i tyle. W rządku
wzoru kaŜda kolorowa nić tworzy
pojedynczy splot lub grupę splotów, które
razem
uzupełniają
kaŜdy
rządek.
Wykorzystywana do odzieŜy wierzchniej.
dziany mankiet - dziany wyrób w formie węŜa,
noszony w parach; moŜe mieć róŜną długość.
Produkowany
z przędzy
wełnianej.
Stosowany do ochrony nadgarstków przed
zimnem.
dzielona spódnica - spódnica posiadająca
odwracalne części tworzone dzięki składanie
i fałdowanie; tworzy dwa poziomy, które są
przedłuŜone w dolnej krawędzi.
dziurka od guzika - Jest zmierzonym otworem w
odzieŜy na guzik lub wstąŜkę. Dziurki są
podzielone
zgodnie
z wykończeniem
krawędzi. Dziurka jest wykonywana ręcznie
lub maszynowo. Brzeg dziurki jest
wykańczany materiałem, skórą, metalem lub
plastikowym materiałem. Brzeg dziurki jest
wykonany poprzez zastosowanie materiałów
termoplastycznych. Dziurka ta moŜe mieć
roŜne kształty, które są uzaleŜnione od
zastosowania: Okrągłe dziurki mogą być
okrągłe lub owalne. Kątowe dziurki są
trójkątne lub kanciaste. Poziome dziurki –
dziurki połoŜone równolegle do krawędzi
odzieŜy. Boczne dziurki – dziurki ułoŜone na
boku odzieŜy. Dziurka w kształcie klucza –
posiada zaokrąglenia po obu końcach
dziurki.
dzwonek - niezgięte, niewyprasowane złoŜenie
które wchodzi w luźną, sprutą powierzchnię
ubrania; zwykle dekoracyjny, ale takŜe
funkcjonalny element odzieŜy damskiej, w
sukniach, spódnicach i płaszczach.
dŜins - twardy, zazwyczaj bawełniany, rzadko
spotykany wełniany materiał tekstylny który
jest ścisły, posiada skośne Ŝebrowania i
niewyraźny diagonalny splot, powierzchnia
ma kontrastujące odcienie koloru osnowy i
wątku (zazwyczaj biała osnowa i niebieski
wątek). Wykorzystywana na spodnie typu
sportowego męską, damską i dziecięcą
odzieŜ dŜinsową. Nazwa "denim" pochodzi z
języka Francuskiego "de Nimes" – od nazwy
miasta Nimes (w którym po raz pierwszy
wyprodukowano tę tkaninę na odzieŜ
roboczą).
dŜinsy - pierwotnie biodrówki zrobione z cięŜkiej
bawełnianej tkaniny - niebieskiego dŜinsu;
posiada wiele widocznych szwów. W latach
70 odzieŜ dŜinsowa zdobyła wielką
popularność, niepowtarzalny styl dla
młodych ludzi, który obejmował nie tylko
spodnie ale takŜe koszule, kamizelki,
płaszcze, obuwie i inne akcesoria.
E
efekt dwubarwny - dwu-kolorowy wzór na
materiale tkanym i dzianym.
efekt lustrzany - wykończenie klap lub całej klapy
kołnierza, której powierzchnia pokryta jest
tkaniną lustrzaną. Jest wykorzystywany w
męskich
formalnych
garniturach,
marynarkach dziennych oraz marynarkach
wieczorowych.
efekt splotu tkackiego, efekt tkania - celowa
zmiana w strukturze powierzchniowej
tkaniny. Jest osiągnięte częściowo przez
mutację podstawowego splotu w jednym lub
w obydwóch układach nici (osnowa i wątek)
w celu utworzenia reliefowego wzoru na
tkaninie płaskiej.
elastyczna bielizna - głównie damska bielizna,
obejmująca pasek gorsetowy do pończoch,
sznurowany, gorset i stanik. Celem noszenia
tego typu bielizny było wyrównanie
damskiej figury w klatce piersiowej tali i
biodrach, zapewniający komfort noszenia i
niekrępowania
ruchów.
Tworzona
z elastycznych materiałów, często w
połączeniu tkaniny i dzianiny.
elastyczna taśma, wstąŜka - Taśma elastyczna
z perforacją – równomiernymi otworami
pozwalającymi na regulację jej długości.
Taśma elastyczna do kapeluszy – okrągła
taśma elastyczna w oplocie. Stosowana przez
producentów kapeluszy, butów, zabawek.
Gładka taśma elastyczna – dwustronna taśma
z gładkimi powierzchniami. Elastyczna
taśma do pasków – stosowana przez
producentów pasków. Ramiączko – pasek
taśmy elastycznej – gładka lub wzorzysta
taśma elastyczna stosowana w bieliźnie
dziewczęcej i damskiej. Elastyczna taśma
szelkowa – stosowana przez producentów
szelek Wzorzysta taśma elastyczna.
elastyczna tkanina - jedwabna tkanina wysoko
elastyczna. Zrobiona z średniej lub grubej
elastycznej nici w wątku; produkowana
róŜnymi splotami. Wykorzystywana w
stanikach,
gorsetach
i
kostiumach
kąpielowych.
elastyczność włókna
- zdolność włókna do
powrotu do oryginalnych wymiarów i
kształtu po deformacji. Taka zdolność jest
zaleŜna od wilgoci, temperatury i
wcześniejszego napięcia.
En vogue - bardzo dobrze znana nazwa
pochodzenia Francuskiego dla odzieŜy, która
jest w harmoni z bieŜącą moda i jest bardzo
popularna.
epingl - wełniana tkanina z charakterystycznymi
subtelnymi poprzecznymi prąŜkami róŜnej
grubości. Produkowana o róŜnej masie
z przędzy czesankowej lub zgrzebnej,
splotem
płóciennym
lub
rypsowym
z kilkoma wątkami wprowadzonymi w jeden
przesmyk w trakcie tkania, lub z przędzy
róŜnej grubości. Wykorzystywane na
damskie sukienki, i w cięŜszej postaci na
damskie płaszcze lub okrycia meblowe.
Nazwa pochodzi z Francuskiego: epingl =
oznaczając tkaninie jedwabną.
etamina (1) cienka, ścisła, lekka wełniana tkanina o
płóciennym splocie, wykorzystywana na
damskie letnie sukienki i bluzki. Nazwa
pochodzi z Francuskiego "etamine" - sito. (2)
cienka, lekka, charakterystyczna bawełniana
tkanina produkowana z cienkiej przędzy o
płóciennym splocie. Wykorzystywana na
damskie letnie sukienki i bluzki.
etykieta (1) tkany lub dziany materiał tekstylny o
określonych wymiarach, na wierzchu
którego są tkane lub drukowane parametry
produkty. MoŜe być produkowany z papieru
w formie naklejki lub metki.
etykieta (2) wielo wątkowa wstąŜka wzorzysta
z bawełnianej lub wiskozowej przędzy, o
płóciennym, diagonalnym lub atłasowym
splocie, z róŜnymi splotami na krawędzi.
Posiada jaskrawy, drukowany wzór i ma
szerokość od 10-100mm; wykorzystywana
do metkowania odzieŜy lub bielizny.
F
faconné, façonné - nazwa na tkaninę z prostym
wzorem, gładkiej powierzchni, tworzonej
poprzez łączenie róŜnych splotów i/ lub
kolorów
przędz.
Produkowana
z bawełnianej, jedwabnej lub wełnianej
przędzy na damskie sukienki.
Faille - stosunkowo trwała, lekko błyszcząca, o
średniej masie lub cięŜka jedwabna tkanina,
z poprzecznymi prąŜkami, o rypsowym, lub
płóciennym
splocie.
Produkowana
z cienkiego jedwabiu w osnowie z
nierównomiernej przędzy jedwabnej lub
czesanej przędzy wełnianej w wątku.
Poprzez zastosowanie róŜnych kolorów w
wątku i osnowie moŜna uzyskać efekt
opalizacji. Tkanina moŜe mieć trwały
morowy wzór. Wykorzystywana na damskie
sukienki i płaszcze a takŜe w produkcji
kapeluszy.
Faison - Wzór z drobnymi, prostymi motywami,
delikatnie plastyczny tworzony poprzez
kombinację róŜnych splotów i przędzy.
fala (1) - lekka lub średnio cięŜka tkanina z
czystym, diagonalnym ściągaczu tworzonym
w f. przędzy fantazyjnej. Tkanina jest w
rodzaju jedwabiu lub wełny, a jej nazwa
pochodzi od francuskiego słowa "ond" (=
falowany).
fala (2) - przędza fantazyjna o czystej, wydłuŜonej,
spiralnie
gromadzonej
powierzchni
osiągniętej poprzez skręcanie dwóch przędz
– podstawowej i fantazyjnej – które tworzą
długą, skręconą powierzchnię. RóŜni się
przędzy fryzowanej, która ma krótką,
spiralną powierzchnię.
fala rypsowa - tkanina z reliefowym ściągaczem w
linii falistej; zwykle stosowana z średniej
wagi jedwabiami. Wykorzystywana do
damskich sukienek i płaszczy.
falbana - ozdoba damskich sukien, bluzek i
bielizny, wykonana ze zgromadzonych
pasków materiału włókienniczego, które są
przyszyte lub przyczepione do ubrania tylko
długą stroną. Falbana moŜe być przerobiona
w fałdę, pofałdowana, składana lub pocięta
w określony kształt. Typowa cecha odzieŜy
dla dziewczyn i młodych kobiet, nadająca
młody wygląd.
fałda - miejsce, w którym materiał włókienniczy
jest złoŜony w kształt łuku. MoŜe być
oddzielna, brzeŜna lub mała.
fałda, zakładka - Plastikowy element dekoracyjny
garderoby przymocowany do odzieŜy,
przyszywany w róŜne miejsca na materiale.
Wąska zakładka jest wykonana poprzez
zszywanie miejsca najwęŜszego biorąca pod
uwagę szerokość materiału. Wąska zakładka
moŜe być wykonanym maszynowo uŜywając
specjalnego talerza igły i podwójną igłę.
fantazyjna nić, fantazyjna przędza - dekoracyjna
konstrukcja nici. Jej struktura tworzy na
powierzchni niezwykłe efekty wzoru i
koloru.
fantazyjna przędza - na całej długości jej
powierzchnia ma róŜnorodny wygląd, tworzy
na dzianinach lub tkaninach efekty
dekoracyjne. Takie efekty mogą być
otrzymywane poprzez przędzenie, skręcanie,
barwienie, drukowanie lub mogą być ich
kombinacją. Najbardziej znane przędze
fantazyjne zawierają: pętelki, złotą (srebrną)
nić, zgrubienia, ozdobną, pętelkową przędzę,
spiralną przędzę, z jedwabnymi pęczkami,
przędzę knotową, przędzę krepową, mulinę,
przędza zgrubiona, moŜe mieć fantazyjny
skręt, przędza tkacka, falę, niedoprzęd, na
tkaninę frotową, przedzę pętelkową,
vigoureux y., przędza mieszankowa i
przędza szenilowa.
fantazyjny melaŜ - przędza której jaskrawy wygląd
jest tworzony poprzez przędzenie kilku
róŜnobarwnych włókien.
fartuch, fartuszek - owijany naokoło spódnicy lub
odzieŜ zakrywająca tułów, noszony w celu
ochrony przodu, boków ( czasami tyłu)
sylwetki.
Zabezpieczony
za pomocą
cienkiego paska. RozróŜniamy między
fartuszek, pół-długim fartuchem a długi
fartuch .
fartuch, kitel - luŜno dopasowany, chłopskiego
stylu płaszcz, który sięga za pośladki;
produkowany z wełny lub bawełny bez
podszewki. Zapięcie jest po całej długości na
przedniej części, albo znajduje się z tylu na
plecach. Fartuch ma zwykły krój,
z zaprasowanym karczkiem. Nie ma Ŝadnych
ograniczeń
w
kształatach
dekoltów,
kołnierzyków i rękawów.
fartuszek - ma przedłuŜoną przednią część, która
zasłania klatkę piersiową, pas i biodra, i jest
wiązany z tyłu. Najczęściej stosowany jako
fartuch roboczy.
fastryga - tworzona przez skręcanie pojedynczych
bawełnianych lub wiskozowych przędz. Nie
jest ani mocna ani trwała. Stosowana do
połączenia odzieŜy, po szyciu znika???.
Faux camaieux - oznaczenie kolory zimnego i
ciepłego w tych samych tonach tego samego
koloru.
fez - nakrycie głowy, którego kształt przypomina
ścięty stoŜek; zazwyczaj z frędzlem.
Produkowany z wełnianych dzianin, które są
spilśniane i nabierają kształtu. Fez cieszy się
popularnością na Bliskim Wschodzie,
szczególnie w Turcji, Albanii i Grecji.
Nazwa pochodzi od marokańskiego miasta
Fezu.
fil-a-fil,
filafil
wełniana
tkanina
z charakterystycznymi, ustawionymi pod
kątem
przestrzeniami
produkowana
najczęściej
z przędzy
czesankowej
i
wykorzystywana na męskie garnitury.
Podstawowy wzór moŜe być urozmaicony
poprzez paski lub kratkę.
fil-a-fil, filafil (pepper-and-salt; wzór tkaniny) wzór z typowym kątem, odstępami,
produkowany
splotami,
z
których
najpopularniejszy to diagonalny, diagonal,
dwa na dwa albo Panamski, z połączeniem
dwóch kontrastowych kolorów przędzy w
osnowie i wątku przy stosunku 1:1 albo 2:2.
Nazwa pochodzi od sposobu w jaki
tworzony jest wzór. Francuskie "fil fil"
oznacz "nić przez nić" (ciemny i jasny)
filc - materiał włókienniczy złoŜony z jednej wełny
lub więcej, w którym włókna są połączone
za pomocą mechanicznych lub chemicznych
efektów generowanych podczas filcowania
lub spilśniania. Stosowany jest najczęściej w
przemyśle obuwniczym oraz na materiał
tekstylnych do celów technicznych.
firaneczka - ozdoba uŜywana w damskich
sukienkach; tworzona przez fałdowanie,
udrapowanie lub plisowanie pasów lekkiej
tkaniny, które są wszyte w odzieŜ.
Flamengo - lekka jedwabna tkanina z lekką,
prąŜkowaną powierzchnią, o płóciennym
splocie. Osnowa jest z błyszczącego
jedwabiu, a wątek z jedwabiu krepowego w
kaŜdym zmiennie skręt-S i skręt-Z.
Wykorzystywana na damskie letnie sukienki.
Flamengo, krepa marokańska cięŜka jedwabna
tkanina z zauwaŜalnymi skośnymi, falistymi
prąŜkami, uzyskanymi dzięki zastosowaniu S
skrętu i Z skrętu w wątku przemiennie w
stosunku 2:2, i ścisłej osnowy. Pierwotnie
krepa marokańska produkowana z jedwabiu
naturalnego miała jedwab surowy w osnowie
i
[[[English:_chappe_silk_yarn;_chappe_silk]|
jedwab cięty]] w wątku. Półjedwabna krepa
marokańska miała ostro skręconą przędzę
bawełnianą lub wełnianą w osnowie.
Stosowano ją na podszewki i sukienki
damskie.
Flanders batyst - przezroczysta, lekka bawełniana
tkanina,
o
płóciennym
splocie
i
produkowana
a
z cienkiej
przędzy.
Wykorzystywana na damską bieliznę i
sukienki.
flanela (1) - wełniana tkanina, która jest miękka w
dotyku, z grubą, długą, płaską okrywą, która
częściowo lub całkowicie pokrywa obie
strony. Produkowana z lekkiej przędzy
czesankowej, albo zgrzebnej, głównie
splotem dwa na dwa diagonalnym. MoŜe być
o róŜnej masie. Wykorzystywane na męskie
garnitury i damskie sukienki i kostiumy.
Nazwa pochodzi od Walijskiego słowa
"gwlamen" – wełniany artykuł, a następnie
rozwinęła się w słowo "flannen" a potem
"flannel".
flanela (2) - popularna nazwa dla bawełnianej i
wełnianej tkaniny która jest miękka w
dotyku; posiada grubą okrywę na prawej
stronie, często takŜe na lewej stronie, z
niewidocznym splotem. Posiada szeroki
zakres zastosowań.
flanela (3) - bawełniana tkanina, która jest
przyjemna w dotyku i ma grubą okrywę
częściowo okrywającą płócienny lub
diagonalny splot. Wykorzystywana na
zimową bieliznę, koszulki, bluzki itp.
flanela bawełniana - cienka, lekka bawełniana tkanina,
z lekką okrywą i wyraźnym płóciennym lub
diagonalnym splotem. Wykorzystywana na
koszulki i damskie bluzki.
flausz - cięŜka wełniana tkanina która jest miękka
w dotyku, z długą, częściowo ukształtowaną,
poziomą okrywą, która zakrywa diagonalny
lub
atłasowy
splot.
Produkowana
z pojedynczej
przędzy
czesankowej.
płaszcze. Nazwa została
wzięta
z
Niemieckiego "Flausch" – kępka włosów,
która charakteryzuje powierzchnię tkaniny.
Nazwa ta często jest źle uŜywana na aksamit,
tkaninę z krótką okrywą.
flokowy materiał - materiał o wyglądzie podobny
do weluru, którego powierzchnia jest
tworzona przez zabezpieczenie pęczka
włókien na podstawowym materiale.
Wytwarzany za pomocą elektrostatycznego
testowania i dopasowania pęczków na
tkaninie stosując środek łączący z
przeciwnym ładunkiem elektrostatycznym.
Materiał
podstawowy
zwykle
jest
wytworzony z bawełny lub mieszany; jako
środek łączący stosowane są róŜne rodzaje
lateksu, rozproszone poliakrylany, itp.
Pęczki
są
bawełniane,
jedwabne,
poliamidowe lub poliestrowe. Materiał
flokowy jest stosowany w produkcji
płaszczy, klasycznych kurtek i kurtek
sportowych.
Florencja - lekka jedwabna tkanina z lekkimi
prąŜkami, tkana z jedwabiu naturalnego,
czasami
z bawełnianym
wątkiem,
płóciennym splotem. Wykorzystywana na
podszewki.
Floryda - cienka, luźno tkana bawełniana tkanina
z miękkiej, stosunkowo zgrzebnej przędzy, o
płóciennym splocie. Bardzo waŜne są
kurczliwość i sztywność, poniewaŜ jest
wykorzystywana na kołnierzyki i mankiety
koszul, tak samo jak do celów technicznych.
fluoroscencyjne środki bielące – rojaśniacze
optyczne - Fluoroscencyjne środki bielące są
barwnikami, które absorbują światło
ultrafioletowe i przekształcają je w widzialne
światło fluorescencji. Są to substancje,
których
maksimum
absorbcji
promieniowania mieści się w zakresie 360380, natomiast cały zakres to częstotliwość
360-760 nanometrów i obejmuje kolory;
fiolet,
niebieski,
zielony,
Ŝółty,
pomarańczowy i czerwony. Promieniowanie
ultrafioletowe (UV) posiada długości fal
krótsze niŜ 380 nanometrów. W szarzeniach
kolory fioletowe I niebieski często są
pomijane. Rozjaśniacze mogą być dodawane
do kąpieli barwiących w temperaturze 50°C
przez 20 minut. Mogą być takŜe dodawane
do obróbki wykończalniczej po procesie
bielenia wodą utlenioną.
folklor - wyraŜenie nieznanej sztuki ludowej w
odzieŜy; kształtującej modne części odzieŜy,
których pewne elementy są wzięte
z historycznych ludowych strojów pełne
wyrazu szczególnych cech i tradycyjnych
sposobów ubierania się z poszczególnych
rejonów.
Frak wieczorowy - strój oficjalny, składający się z
wieczorowej marynarki, spodni (najczęściej
w kolorze czarnym), białej wieczorowej
kamizelki, i białej wieczorowej koszuli.
Białe rękawiczki i niskie czarne obuwie są
nieodzownym elementem. Frak wieczorowy
pojawił się w XVIII wieku okrycie dla
oficerów; dopiero później stał się odzieŜą
wizytową. Na początku XIX wieku był
noszony z długimi spodniami. Frak jest
noszony na specjalne towarzyskie okazje.
frędzle - Płaska taśma o jednej krawędzi
równomiernej, i drugiej - z frędzlami.
UŜywana jako dekoracja.
fresk - lekka, ziarnista , porowata i spręŜysta
wełniana tkanina, która jest czasami szorstka
w dotyku i ma charakterystyczny płócienny
splot. Tkana z przędzy czesankowej i
cienkiej przędzy zgrzebnej, która jest
powtórnie przerabiana i skręcana dwu lub
trzy krotnie; często mulina. Wykorzystywana
na męskie garnitury. Nazwa pochodzi od
Włoskiego słowa "fresco" (malowanie ścian)
ze względu na powierzchnię tkaniny.
frywolitki - Rodzaj koronki artystcznje (nazywane
są inaczej koronką czółenkową). Wzór moŜe
być
tworzony
poprzez
węzły
z indywidualnych
oczek,
zmienających
rozmiar lub łącząc je itp. Podstawowymi
elementami frywolitek są węzły, słupki i
pikotki, za pomocą których tworzy się kółka
i łuczki. Najczęściej spotykanymi wyrobami
frywolitkowymi są serwetki, kołnierzyki,
wstawki koronkowe i biŜuteria (w
szczególności obróŜki i naszyjniki).
funkcjonalizm - tendencja, która ma swoje
korzenie w projektowaniu architektury,
którego motto brzmi "tworzenie jest
zdeterminowane funkcjonalnością". Jako
element mody w przemyśle włókienniczym
charakteryzuje się prostotą kroju w celu
nadania
funkcjonalności
gdyŜ
funkcjonalność jest waŜniejsza od dekoracji.
futro - damskie i męskie zimowe okrycie
wierzchnie, całe zrobione z futra Najczęściej
luźne i długie, spokojne z ładnym krojem i
bez elementów mody.
futro sztuczne dziane - przypomina prawdziwe
futro. Jego podstawa, w którą podczas
procesu dziania jest wczesane włókno
polyacrylonitrile,
tworzy
wymaganą
powierzchnię runową z dzianiny z
bawełnianego lub syntetycznego włókna. Tył
wyrobu końcowego jest wzmocniony
lateksem, a strona runowa jest rafinowana
kilka razy za pomocą prasowania, barwienia
i cięcia w celu osiągnięcia odpowiedniego
efektu wizualnego. Wykorzystywane w
produkcji zimowych płaszczy oraz odzieŜy
sportowej.
G
gabardyna (1) - wełniana gabardyna jest cienka,
średnio grubą, grubą tkaniną produkowaną
z przędzy zgrzebnej diagonalnym lub
diagonalnym
pochodnym
splotem.
Stosowana na spodnie, męskie garnitury,
gabardyna (2) - jedwabna gabardyna jest grubą i
cięŜką tkaniną. Jest stosowana na damskie
sukienki i kostiumy.
gabardyna (3) - gabardyna z cienkiej bawełnianej
przędzy jest bardzo grubą i cięŜką tkaniną; o
diagonalnym splocie. Jest merceryzowana, i
ma wykończenie wodoodporne . Stosowana
na damskie sukienki i płaszcze, najczęściej
przeciw deszczowe.
gabardyna (4) - nazwa dla grubej tkaniny,
charakterystycznej
dzięki
wyraźnym,
skośnym prąŜkom. Nazwa pochodzi z języka
francuskiego "Gabartin" – jest to nazwa
salonu mody, który jako pierwszy
produkował tego typu tkaninę. Nazwa moŜe
takŜe kojarzyć się z angielskim słowem
"gabardine" – długi, luźny płaszcz, który
noszony był przez księŜy i śydów.
garnitur do tańca - młodzieŜowa odzieŜ na
specjalne okazje, o modnym kroju wykonana
z tkaniny wełnianej w ciemnym kolorze i z
delikatnym wzorem. MoŜe to być takŜe
welwet w ciemnym kolorze. Komponuje się
z białą koszulą, która czasami jest noszona z
kamizelką w wymyślnych kolorach.
garnitur
koktajlowy
nowoczesny,
niekonwencjonalny, elegancki garnitur o
młodzieŜowym wyglądzie; róŜni się od
dziennego garnituru rodzajem tkaniny i
modelem.
garnitur wyjściowy (1) - strój na okazje formalne.
Obejmuje płaszcz wieczorowy, marynarkę,
marynarkę wieczorową oraz klasyczny,
ciemny garnitur. Zwykle wytwarzany z
tkanin wełnianych w ciemnych kolorach.
garnitur wyjściowy (2) - słuŜy do codziennego
noszenia
i
jest
jednym
z
najpowszechniejszych rodzajów odzieŜy.
Materiał tekstylny i kształt ubrania zaleŜy od
obecnej mody. Garnitur składa się z sukni,
spódnic, płaszczy, marynarek, itp.
garnizonowa czapka - Czapka w kształcie
soczewicy z wyraźnymi stronami, które
mogą być podwójne i udekorowane.
gaza - przewiewna, przezroczysta, lekka
bawełniana tkanina; o płóciennym splocie
tworzona
z cienkiej
przędzy.
Wykorzystywana na letnie bluzki i sukienki,
w medycynie i jako grubsza forma tej
tkaniny stosowana w hafciarstwie.
getry - dziane rajstopy bez stóp. NiŜsze krawędzie
są dopasowane do paska do spodni, koniec
cholewki jest elastycznie podszyty lub z
mankietem.
getry golfowe - wąskie, sportowe spodnie sięgające
poniŜej kolan, gdzie są zapinane w
róŜnorodny sposób. Są podobne do spodni
do kolan, ale są krótsze i bardziej
podwinięte. Pierwotnie noszone do gry w
golfa, stąd nazwa. Popularne dla sportowców
i na wycieczki piesze.
getry na buty - krótkie wierzchnie skarpetki,
typowe z bocznym zapięciem na guziki lub
zamek błyskawiczny, zrobione z materiału
lub skóry, bez stopy, i wyposaŜone w pasek
do spodni. W przeszłości noszone były
głównie przez męŜczyzn; dziś (produkowane
z poliamidu) są częścią stroju kaŜdego
alpinisty lub narciarza.
Glencheck - wzór powszechnie uŜywany na
wełnianej tkaninie, który ma duŜą kratę w
dwóch lub więcej kolorach, tworzonej
poprzez kolorowe nitki osnowy i rzucanie na
tło lekkiego wzoru. Najczęściej o
diagonalnym splocie z przędzy czesankowej
i zgrzebnej. Wykorzystywany na męskie
garnitury i marynarki, a takŜe na damskie
kostiumy i płaszcze o eleganckim i
sportowym wzorze. Nazwa pochodzi od
Szkockiego
"glen"
("rodzina"}
i
Angielskiego "check", wzór odzieŜy jest
rozróŜniany od innych. Nazwa wzoru jest
charakterystyczna dla rejonu, z którego
pochodzi, np.: we Francji znana jest jako
"prince de Galle", a w Austrii jako
"Esterhazy".
główka rękawa - górna, zaokrąglona część rękawa,
która jest przyszyta do części ramienia i
pachy.
Gniecenie - Chemiczna obróbka tkaniny
bawełnianej, która powoduje, Ŝe materiał
wygląda jak pognieciony.
godet - długa spódnica ze szczupłą, przylegającą
linią od tali do kolan, gdzie jest otwarta
poprzez rozporek lub fałdę lub typową
wstawkę, która nadaje spódnicy dzwonowaty
lub stoŜkowaty kształt.
gofrowanie - wykończenie stosowane dla
jedwabnych i bawełnianych tkanin w którym
stosuje
się
kalander
w
wałkami
posiadającymi grawerowany wzór; osiąga się
za pomocą tego wspaniały reliefowy wzór.
Wykończenie to nie zawsze ma trwały
charakter. NajwyŜszą trwałość uzyskuje się
na
tkaninach
z termoplastycznych
syntetycznych włókien, z odpowiednim
zastosowaniem temperatury. Wykorzystuje
się je na tkaniny przeznaczone na damskie
sukienki, poszewki, a takŜe jako tkaniny do
celów dekoracyjnych.
gorset - damska bielizna modelująca, utworzona
poprzez połączenie stanika i paska
gorsetowego. Produkowany z elastycznego,
lekkiego materiału. Zapinany na paski,
haczyki
i
mniej
popularne
zamki
błyskawiczne. Najwcześniej pojawił się w
czasach staroŜytnych, a potem moda XIV
wieku miała podobną bieliznę.
gorset, pas - damski dodatek odzieŜowy do
zabezpieczenia pończoch. Część, która jest
dopasowana w talii posiada klamry, do
których są przyczepiane
pończochy.
Wytwarzany z mocnego i rozciągliwego
materiału włókienniczego; moŜe być wąski
lub szeroki. (szeroko zwykle słuŜy do
kształtowania miednicy).
granadyna (1) - cięŜka, porowata, gazejska tkanina
jedwabna lub wełniana która jest sztywna w
dotyku; o płóciennym lub gazejskim splocie,
zazwyczaj z przędzą osnowową o wysokim
skręcie. Wykorzystywana na lekkie damskie
sukienki.
granadyna (2) - bardzo mocno skręcona nić
z cienkiego włókna; od 1,200-1,800 skrętów
na 1 metr.
Grisaille - zwyczajowa nazwa dla wzoru tkaniny,
w którym wyraźnie kontrastuje biała i czarna
nitka, które są uŜyte w wątku i osnowie –
dając tkaninie wygląd szarego odcienia.
gruby jedwab - bardzo gruba, miękka, średnio
cięŜka, jedwabna tkanina wytwarzana
splotem
płóciennym
z
nieregularnej
szorstkiej przędzy, zwykle z przędzonego
naturalnego jedwabiu, w celu osiągnięcia jej
charakterystycznego wyglądu. Stosowana do
damskich płaszczy, garniturów i sukienek.
gruby materiał włóknisty, sukno włochate, flausz
- cięzka, nieco sztywna bawełniana
tkaninawytwarzana w pięcio-końcowym
wątkowym splocie atłasowym który jest
closer sett w wątku. Jej tył jest czesany; jej
przód bywa z nadrukiem w pasiasty wzór.
Stosowana do odzieŜy roboczej. W ostatnich
latach jej zastosowanie było bardzo waŜne.
gumitex - jednostronna dzianina osnowowa która
charakteryzuje się wzdłuŜną rozciągliwością
i poprzeczną rozszerzalnością, osiągniętą
poprzez wrobienie nitki poliuretanowej.
gust, smak - estetyczny sens indywidualnej osoby
dla piękna i wdzięku, co zmienia się
stopniowo i jest przedmiotem ciągłego
rozwijania się i zmian czasu.
guzik - stosowany do zapinania odzieŜy; czasami
ma cel jedynie dekoracyjny. Jego kształt,
rozmiar i materiał są dyktowane przez
bieŜącą modę. Produkowany z plastiku,
skóry, szkła, pereł, metalu, drewna itp.
Guziki
są
stosowane
od
czasów
staroŜytnych, zastąpiły wiązania. Od 1990
roku guziki stały się waŜnym elementem
damskiej mody.
guzik opleciony - Guzik tworzony przez nawijanie
przędzy wokół gładkiej obręczy cynkowej.
Stosowane jako pokrycia guzików np. w
pościeli.
H
H-linia - modny kształt damskiej odzieŜy, która
charakterystyczna jest dzięki jej prostej,
wąskiej lini i kwadratowym lub prostym
ramionom i pasowi, dzięki którym odróŜnia
ją od I-line.
HMS Blazer - Poprzednik jednorzędowego
blazera. Pierwotnie noszony był w XIX
wieku przez angielskich wioślarzy. Blazer
ten ma trzy kieszenie naszywane, z
klubowym znaczkiem haftowanym poniŜej
kieszeni i złotymi lub błyszczącymi
guzikami. W dzisiejszych czasach moŜe być
zrobiony z kieszeniami lub klapami, takŜe,
bardzo często w kolorze granatowym, mniej
z fioletowymi guzikami i bez rękawów.
haft - materiał tekstylny, którego sploty mogą być
aranŜowane w wiele róŜnych sposobów za
pomocą przędzy hafciarskiej, tworząc wzór
lub ozdobę. RozróŜniamy jednoczęściowe,
odzieŜowe, przeznaczone na firanki, itp.
haft Madeira - lekka bawełniana tkanina,
produkowana splotem płóciennym, która jest
ozdobiona na całej powierzchni haftem.
Stosowana na damskie sukienki i bluzki,
ozdobne kołnierzyki, mankiety, itp.
haftowanie maszynowe - Haftowanie za pomocą
maszyny - hafciarki Haftowanie wykonane
na maszynie hafciarce tworzone jest
przynajmniej przy pomocy dwóch zestawów
nici, górnych i dolnych. Taki haft jest
imitacją
haftu
ręcznego,
lecz
w
przeciwieństwie do niego gdzie kaŜdy
motyw haftowany jest oddzielnie, haft
maszynowy
wykonywany
jest
bez
przerywania nici między poszczególnymi
motywami.
halka (1) - damska bielizna w rodzaju spódnicy
która jest noszona pod spódnicą w taki
sposób, Ŝe wierzchnia odzieŜ nie jest blisko,
a ona nie jest przez nią widoczna i utrzymuje
jej kształt oraz sylwetkę.
halka (2) - damska lub dziewczęca część garderoby
okrywająca tułów i ramiona, sięgająca do
pośladków; zawsze jest krótsza niŜ sukienka,
pod którą jest noszona. Jej górna część jest
często modelowana w kształcie biustonosza,
i jest ozdobiona koronką lub haftem.
Harris-Tweed - elastyczna i porowata wełniana
tkanina z szorstką, pogrubioną powierzchnią
i powietrznymi wolnymi otworami o
diagonalnym splocie która ma przyjemny
chwyt i tkana jest z przędzy zgrzebnej.
Nazwa jest zarezerwowana tylko dla
wyrobów 100% z wełny z rejonów centralnej
Anglii; pozwolenie jest wydawane przez
firmę Harris Tweed. Wykorzystywane na
męskie marynarki i płaszcze, i damskie
kostiumy.
Helanka - zwyczajowa nazwa teksturowanej
przędzy pierwotnie produkowanej przez
Szwajcarską firmę Heberlein and Co.;
teksturowana o fałszywym skręcie z
poliamidowego lub poliestrowego jedwabiu.
Nazwa
jest
nazwą
handlową.
Wykorzystywane w produkcji pończoch,
skarpetek, dzianin i tkanin. Cechami
charakterystycznymi tych wyrobów to
elastyczność,
miękkość
i
łatwość
uŜytkowania.
I
I-linia
- modny fason damskiej odzieŜy,
wyróŜniający się dzięki prostocie i
dostosowanym do odzieŜy skromnym
liniom. Ramiona mogą być kwadratowe lub
naturalnie szerokie, a dolna krawędź
spódnicy moŜe być ozdobiona falbaną lub
fałdami. Męskie stroje charakteryzuje
prostota, szczupła sylwetka - I-linia i lekko
marszczone rękawy.
imitacja alpaki - Tkanina podszewkowa osplocie
płóciennym; wełniana przędza jest uŜywana
jako osnowa, a sztuczny jedwab jako wątek.
imitacja futra, sztuczne futro - tkane lub dziane
tekstylne
futro,
które
ma
wygląd
prawdziwego futra. Poliakrylonitrylowe
włókna lub wełniane są wykorzystywane na
okrywę. Okrywa jest tworzona w dwóch
wysokościach i róŜnej grubości włókna
(pokryty puchem i sierścią). Futro jest
wzorzyste, drukowane w kropki. Jego
charakterystyczny wygląd jest osiągnięty
poprzez zastosowanie róŜnych wykończeń,
fantazyjne
strzyŜenie,
wirowanie,
szczotkowanie lub gofrowanie, nadając efekt
prawdziwego futra. Najczęściej bazą jest
bawełna lub mieszanka, wzmocniona przez
wykończenie lewej strony.
impregnacja - moczenie lub nadładanie
hydrofobowych środków chemicznych, w
celu otrzymania wodoodpornych tkanin.
Indygo, błękit indygo - stara metoda roślinnego
barwienia tekstyliów – za pomocą ciemno
niebieskiego
proszku,
pierwotnie
produkowanego z indyga uprawianego
głównie w Indiach. Obecnie jest to barwnik
syntetyczny. Cieszył się duŜą popularnością
w epoce dŜinsu, który jest najczęściej
barwiony na kolor nienieski.
indywidualny strój sportowy
- wspólne
określenie dla indywidualnej, praktycznej
odzieŜy sportowej.
inkrustacja - Dekoracyjna koronka wstawiana na
materiały o określonym rozmiarze która
tworzy wzór. Ta technika jest inspirowana
mozaiką w biŜuterii, kamieniami i perełami
lub kością słoniową w celu dekorcji.
Inlet - pierwotna nazwa dla drelichowej grubo
tkanej bawełnianej tkaniny produkowanej
płóciennym lub diagonalnym splotem, która
jest wykorzystywana na pościel. MoŜe być
z czystej bawełny lub mieszanki materiałów
z zawartością włókien poliestrowych.
Inlet- nazwa tkaniny wsypowej - tkanina
bawełnianaśrednio cięŜka; jest miękka,
spręŜysta i zimna w dotyku. Ostatnimi czasy
wykorzystywana na modne materiały
narzutowe, płaszcze i odzieŜ sportową.
Czasem obrabiano jej powierzchnię w celu
osiągnięcia
efektu
perkalu,
lub
szmerglowania lub przypalania.
Ircha (doeskin) - miękka, lekka wełniana tkanina,
z krótką,
błyszczącą
okrywą
i
pięcioskokowym splotem atłasowym który
ukrywa Ŝebrowania. Produkowana z cienkiej
przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na
męskie garnitury, smokingi, mundury i
płaszcze. Nazwa pochodzi od "doeskin",
poniewaŜ ta tkanina jest jak skóra łani.
J
Jarryl - fantazyjne, błyszczące włókno wiskozowe;
produkowane w róŜnych kolorach w celu
osiągnięcia
specjalnych
efektów
kolorystycznych w modnych typach tkanin.
Pierwotnie pochodzi z Francji, a nazwa jest
zarejestrowanym znakiem handlowym.
Jednolity - określenie wykorzystywane do
jednokolorowej
tkaniny,
na
której
powierzchni moŜe być wzór reliefowy
osiągnięty przez splot.
jednorzędowa marynarka - posiada jeden rząd
guzików, które słuŜą do zapinania.
Najczęściej klapy są rozlozone. Najbardziej
popularne są rodzaje marynarek, które
posiadają dwie lub trzy dziurki na guziki, ale
gdy klapa jest mała wówczas moŜe być
więcej dziurek.
jednorzędowy garnitur - z rękawami, garnitur
okrywający
tułów
z jednym
rzędem
guzików, które słuŜą do zapinania.
jedwab japoński - popularna nazwa dla cienkiej,
bardzo lekkiej o płóciennym splocie
japońskiej surowej tkaniny jedwabnej; która
jest całkowicie barwiona lub drukowana i ma
nierówne brzegi. Wykorzystywana na
jedwab naturalny - proteinowa wydzielina z
jedwabnych
gruczołów
gąsienic
jedwabników, która krzepnie po kontakcie z
powietrzem w czyste podwójne włókno.
WyróŜniamy prawdziwy jedwab, który jest
tworzony z udomowionych jedwabników
oraz
dziki
jedwab
z
pół-dzikich
jedwabników lub jedwabników chińskich.
Gąsienica wytwarza naturalny jedwab za
pomocą przepoczwarzenia, po którym
tworzy kokon. Włókno na powierzchni
kokonu, które nie moŜe być nawinięte, jest
wykorzystywane w produkcji przędzy
czesankowej; wyczesy oraz odpady są
odpowiednie do przędzy odpadowej z
jedwabiu . Środek kokonu zawiera
wartościowe włókno, które jest zwinięte
razem z tak zwanym grge. Jego długość
waha się od 900 do 1000 m. Włókno
jedwabne składa się w 76 % z własnego
proteinowego włókna oraz w 22 % z kleistej
łuski z proteiny serycyny; pozostałość to
tłuszcze, wosk oraz sole mineralne. J.n. jest
wśród najszlachetniejszych, najmocniejszych
i najczystszych włókien naturalnych; ma
wysoki połysk i jest bardzo plastyczne.
Krajem j.n. są Chiny, gdzie był znany juŜ
5000 lat temu. Ok. 2000 lat temu został
rozprzestrzenionych do Korei, Japonii i Indii.
Głównymi producentami j.n. są dziś:
Japonia, Chiny, stany byłego ZSRR,
Włochy, Hiszpania i Indie. W dzisiejszych
czasach j.n. jest często zastępowany przez
syntetyczne włókna. Jest wykorzystywany w
tkaninach na damskie sukienki, męskie
koszule i krawaty, nicie oraz spadochrony.
jedwab organzyński - nić z naturalnego jedwabiu,
tworzona za pomocą skrętu dwóch lub trzech
przędz jedwabiu surowego. Stosowana jako
nić osnowowa w produkcji tkanin
jedwabnych lepszej jakości.
jedwab surowy - czysta, gruba, lekka jedwabna
tkanina wytwarzana w splocie płóciennym;
zwykle jest jednokolorowa z naturalnego
jedwabiu. Wykorzystywana w produkcji
damskiej bielizny, bluzek i sukienek.
jedwab sztuczny, włókno sztuczne - określenie
niepoprawnie stosowane odnośnie ciągłych
chemicznych włókien (jedwabnych).
jedwabna nitka do obszyć - nitka produkowana z
podwójnej surowej jedwabnej przędzy, takŜe
z błyszczącego
jedwabiu
wiskozowego
(takŜe podwójnego). Ma gładką, błyszczącą
powierzchnię. Wykorzystywana do obszyć
dziurek na guziki lub do ozdobnych ściegów.
jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (1) lekka wełniana tkanina, która jest lekko
sztywna w dotyku o nierównej powierzchni
tworzonej przez delikatniejsze i bardziej
szorstkie miejsca w przędzy (płomykowej),
zwykle w wątku; w splocie płóciennym.
Stosowana do damskich płaszczy i męskich
letnich garniturów.
jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (2) lekka jedwabna tkanina, która zwykle jest
jednokolorowa i ma nierówną, reliefową
powierzchnię
osiągniętą
poprzez
zastosowanie róŜnych szorstkich przędz; jest
w splocie płóciennym, a oryginalnie z
przędzonej z naturalnego jedwabiu lub
podwójnego kokona .
jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (3) oryginalnie lekka, jedwabna tkanina o
reliefowej powierzchni, wytwarzana z
nierównej, szorstkiej przędzy w wątku i
czasami równieŜ w osnowie. Nazwa
pochodzi od chińskiej prowincji która jest
znana z produkcji tkanin jedwabnych tego
rodzaju.
jedwabny materiał - materiał produkowany
z naturalnego lub sztucznego jedwabiu albo
przędzonych włókien chemicznych (lub ich
mieszanką), lub połączeniem jedwabnych
przędz, które tworzą wygląd i charakter
materiału jedwabnego. Jest wiele wariantów
chwytu i struktur; w większości przypadków
materiał ma połyskującą powierzchnię.
Specjalne wykończenia mogą spowodować
zmiany
w
wyglądzie
lub
innych
właściwościach.
Wykorzystywane
najczęściej na bieliznę, damskie i dziecięce
sukienki, bluzki, płaszcze, modne akcesoria i
podszewki w męskiej odzieŜy.
jesionka - długi, gruby pojedynczy lub podwójny
płaszcz męski z białym kołnierzem i duŜymi
klapami. Zwykle posiada złotą lub srebrną
nić, krawędzie tylnych splotów, kieszenie z
łatami oraz szwy. MoŜe być obcisły lub
luźny. Wytwarzane z cięŜkiej tkaniny
wełnianej.
jesionka, spencer (1) - krótka, dopasowana,
kolorowa kurtka, która tworzy część odzieŜy
dla kelnerów i innych pracowników hoteli i
restauracji.
jesionka, spencer (2) - krótka, wąska, dopasowana
kurtka, która jest zwykle w jasnych kolorach;
męskie i damskie ubranie na specjalne
okazje. Znana była juŜ w 18. wieku jako
ciepły płaszcz noszony przez Earla Spencer.
Jumper styl - damska odzieŜ w sportowym stylu,
szczególnie sukienki i bluzki. Jest luźna,
miękka i lekka. Najczęściej składa się
z dwóch części. Bluzka nie ma zapięcia na
całej długości i jest zakładana przez głowę.
Spódnica jest lekko marszczona lub
plisowana.
Juta - włókno łykowe pochodzące z łodyg rośliny
juta, jest to jednoroczna roślina tropikalna,
z rodziny lipowatych. Roślina te dorasta do
wysokości 2 m do 5 m. Juta jest
wykorzystywana do produkcji tkanin z
przeznaczeniem na opakowania, worki,
namioty, Ŝagle i materiały izolacyjne.
K
kabel - tekstylia z ciągłych filamentów, znacznie
cieńszych niŜ pakuły, najczęściej o grubości
200-1000 tex. Przetwarzane najczęściej na
materiał podłogowy.
kabel, taśma z włókien ciągłych, pakuła materiał z ogólnie cienki, więcej niŜ 10 ktex,
zrobiony z grupy ciągłych chemicznych
filamentów, które są ułoŜone równolegle; nie
są skręcone i nie są łączone w Ŝaden sposób.
Produkowany procesem konwertowania
(przetwarzania kabla w taśmę) i dalej
przetwarzany na przędzę, moŜe być 100%
lub być mieszanką z innymi materiałami
przędzionymi.
Kaftan (1) - lekki męski Ŝakiet z długimi lub
krótkimi rękawami; czasami jest to cześć
stroju ludowego, a czasami jest noszony
przez kobiety.
Kaftan (2) - długie, luźne okrycie wierzchnie, które
ma otwierany przód, szerokie rękawy i
czasami ma pasek. Pierwotnie w Oriencie
część garderoby i część oficjalnego ubioru
dla Ortodoksyjnych śydów.
kalandrowanie, wygładzanie - wykończenie
stosowane na bawełnie, jedwabiu, i czasami
na wełnianej tkaninie, podczas którego
tkaniny przechodzą między dwoma wałami.
Jeśli tkaniny są twarde wówczas wały są
zrobione ze stali, jeśli tkanina jest miękka
wały mają powierzchnię papierową lub
bawełnianą. Nacisk nadaje tkaninom gładki,
błyszczący wygląd.
kalesony - chłopięce i męskie majtki; są róŜnej
długości, często posiadają rozporek z przodu.
Wytwarzane z tkanin bawełnianych lub
lekkich dzianin.
kamizelka - Luźno dopasowana górna część
garderoby z dekoltem, czasami ze
specjalnym zapięciem na przodzie, moŜe być
jedno lub dwurzędowy. Przednia cześć jest
wykonana z tego samego materiału co
marynarka, a tylni część jest wykonana z
podszewki. Pierwowzory kamizelki pojawiły
się w czasach Ludwika w wieku XIV.,
wówczas miała rękawy tego samego kształty
co płaszcz i bardzo często noszona była w
domu jako szlafrok. W XVIII wieku
„zgubiła“ rękawy, skrócono, stała się waŜną
częścią odzieŜy męskiej. W dzisiejszych
czasach nie jest juŜ tak często noszona.
kamizelka do garnituru - element smokingu. Jest
dopasowana, ma duŜy dekolt, jest jedno- lub
dwurzędowa z klapami w stylu szala.
Zwykle produkowana z tej samej tkaniny, co
marynarka.
kamizelka garniturowa - jedno albo dwurzędowa
z głębokim, spiczastym dekoltem. Jest
produkowana z białego materiału a tył
wyrobu jest zaciskany poprzez klamerkę
przy pasku. Część stroju wieczorowego.
kangurka - lekki płaszczyk z bawełnianej lub
wełnianej tkaniny, z rękawami reglanowymi,
ukrytym
zapinaniem
oraz
krótkim
kołnierzem
klapowym.
Zwykle
produkowany jako płaszcz męski.
Kanwa - sztywna, cięŜka bawełniana lub lniana
tkanina, która jest bardzo rzadka i ma
płócienny splot i znana jest jako płótno do
haftowania, która przypomina bardzo
regularną kratownicę. Wykorzystywana na
wzmacnianie odzieŜy i ręczne haftowanie;
z miękkim wykończeniem jest stosowana na
letnie bluzki i spódniczki. Specjalny typ tej
tkaniny – z przędzy zgrzebnej – najczęściej
wełnianej – uŜywa się na tkaniny dywanowe
ręcznie tkane.
kanwa Java - rzadka, szorstka bawełniana tkanina
z szorstkiej przędzy o płóciennym splocie.
Wykorzystywana jako wzmocnienie odzieŜy
do haftu i na obrusy.
kanwa, tkanina płócienna - szorstka, chropowata
bawełniana tkanina cięŜka, o płóciennym
splocie z charakterystyczną kratownicą,
wyglądem przypominającym Panamski
splot. Wykorzystywana na płaszcze i Ŝakiety,
najczęściej w stylu sportowym. Nazwa
pochodzi z języka angielskiego.
kapelusz - damskie lub męskie okrycie głowy.
Posiada miękki i trwały kształt i
produkowany jest z filcu, irchowego
materiału, słomy, itp. Składa się z główki i
ronda. Kapelusz był znany w czasach
staroŜytnych.
kapelusz pleciony - ciasno przylegające okrycie
głowy, produkowane z dzianiny i
zakończone rondem.
kaptur (1) - luźne okrycie głowy podobne do
kaptura, zrobione w taki sposób aby
zakrywać głowę ale nie twarz. MoŜe być
częścią
wiatrówki, płaszcza przeciw
deszczowego lub Ŝakietu. Jest przyszyty do
tylnej części dekoltu lub jest doczepiany.
Produkowany jest takŜe oddzielnie i
uŜywany w złą pogodę.
kaptur (2) - okrywa głowę ale nie twarz. MoŜe
słuŜyć jako ochrona przed złą pogodą.
Doszyta do dekoltu lub jest odpinany.
Najczęściej spotykamy w odzieŜy sportowej
lub chroniącej przed deszczem.
karbikowanie - wygląd regularnego prucia,
osiągnięty przez zbieranie ogromnej ilości
materiału tekstylnego, za pomocą czego jest
on przerobiony na fałdy, znane jako
marszczenie. Dekoracyjny element w
odzieŜy damskiej, zapoŜyczony z odzieŜy
folkowej.
kardigan - rozpinany sweter - sportowa
marynarka lub bluza, która jest zawsze bez
kołnierzyka i ma otwarty dekolt lub dekolt w
kształcie litery V. Dekolt i brzegi mają
ściągacz. Jest to część odzieŜy, która moŜe
sięgać do talii, ale najczęściej poniŜej bioder.
Rękawy są odpowiednie do trendów mody,
mogą być długie lub krótkie, ale bez
rękawów teŜ są popularne. Na przedniej
stronie ma duŜe kieszenie. MoŜe mieć takŜe
pasek, który jest wiązany w węzeł. MoŜe być
wykonany z dzianiny lub tkaniny.
karta struktury splotu tkackiego, wzornica splot zobrazowany przez rysowanie punktów
wiąŜących osnowy na kwadratowym papieŜe
punktowym, gdzie przerwy w pionie
przedstawiają nici osnowy oraz przerwy w
poziomie przedstawiają nici wątku.
kasha - lekka wełniana tkanina; miękka i mydlana
w dotyku, z lekkim płóciennym lub
dwustronnym, o czteroskokowym, splocie
diagonalnym, ma jednolitą okrywę i
charakterystyczny melanŜowały wygląd
z przewagą średnio cienkiej przędzy
czesankowej lub cienkiej przędzy zgrzebnej.
Wykorzystywana na męskie garnitury i
spodnie, a takŜe sukienki damskie. Nazwa
Kasha jest zarejestrowaną marką Rodiera,
pierwotnego producenta tego typu tkaniny.
kaszmir - miękka, lekko falowana, lekka wełniana
tkanina matowa z typowymi skośnymi
prąŜkami, które są tworzone przez wątek trzy
skokowy
o
diagonalnym
splocie.
Produkowana z cienkiej czesanej przędzy i
zazwyczaj drukowana. Wykorzystywana na
damskie sukienki, szale i szaliki. Nazwa
pochodzi od wełny kaszmirowej, z niŜszej
okrywy wełny owczej, z której pierwotnie
tkaniny były produkowane.
kieszeniówka – materiał podszewkowy na
kieszenie - często wykorzystywana nazwa na
bawełnianą i jedwabną tkaninę o gładkiej,
błyszczącej powierzchni o płóciennym lub
diagonalnym splocie z średnio cienkiej
przędzy.
WyróŜnia
się
wysoką
wytrzymałością.
Wykorzystywana
na
kieszenie.
kieszeń - woreczek tworzony przez naszycie lub
przyczepienie
na
część
garderoby;
wykorzystywana
do
przechowywania
drobnych elementów lub jako ozdoba. Ma
róŜne kształty i wykończenia. Kieszenie w
pewnych typach garderoby znajdują się w
określonych
standardowych
miejscach.
Podstawowe
typy
kieszeni:
kieszeń
lamowana,
mieszkowata,
naszywana
kieszeń, płaska kieszeń, kieszeń z patką,
podłuŜna kieszeń, rozcięta kieszeń, kieszeń
wszywana, i kieszeń z wypustką.
kieszeń cięta, rozcięcie na kieszeń - ma lekkie
rozcięcie wejście w kształcie szczeliny ,
moŜe być zlokalizowana w róŜnych
miejscach i kierunkach na odzieŜy.
WyróŜniamy k. lamowana ( k. lamowana),
oraz k. z wypustką
kieszeń paska - mała kieszeń umieszczona na
zewnętrznej stronie pasa odzieŜy; najczęściej
kieszeń z wypustką lub kieszeń naszywana
kieszeń wszywana - jej otwór jest wszyty,
prawdopodobnie zakryty przez szwy dwóch
przednich części odzieŜy – w miejscach,
gdzie mógłby być szew, jeśli nie przeszkadza
w tym długość kieszeni wszywanej, która
jest umieszczona w środku spodni, na szwie
w talii, itp.
kieszeń z patką - nad otworem posiada przyszytą
patkę, która moŜe być wykorzystana jako
zapięcie.
kieszeń z wypustką - jest otworem, i jedna lub
obydwie
krawędzie
mają
gumową
obszywkę; moŜe być z lub bez patek. Jeśli
tylko jedna krawędź kieszeni ma gumową
obszywkę, mówimy o one-jet p.; jeśli
obydwie krawędzie kieszeni mają gumową
obszywkę, mówimy o two-jet p.
lamowana (1) - slit p., the edges of which
are bordered.
lamowana (2) - kieszeń z otwarciem, które
zakrywa dekoracyjna patka zakrywająca
guziki.
Kilim - Płaski tkany dywanik z wzorem
utworzonym przez interlokową osnowę i
wątek usytuowany tylko w miejscu wzoru.
Kilt - modna, owijana spódnica produkowana z
wełnianej tkaniny z grubą, kolorową szkocką
kratką -( tartan); jej wzór jest zainspirowany
Szkockim kostiumem narodowym (the
"kilt"), i stąd pochodzi nazwa. Specjalny
charakter jest ponadto podkreślony przez
ozdobne frędzle i agrafę.
kimono - długa, otwarta, podobna do płaszcza
część garderoby z szerokimi rękawami
ciętymi z kawałków. Talia jest wiązana
szerokim pasem. Jest to oryginalny japoński
strój i jest inspiracją dla damskiej mody.
klamerka, zapinka (1) - klamra lub sprzączka jest
przyczepiona do końca paska lub innej
odzieŜy; składa się z ramki i ząbka.
klamerka, zapinka (2) - ozdobna lub funkcjonalna
część odzieŜy, która jest w kształcie paska,
trójkąta lub innego z punktem, jest
umieszczona na rękawie, kołnierzu, niŜszej
części spodni, itd. Zapinana za pomocą
guzika lub sprzączki, co zmniejsza rozmiar
otwierania. Zwykle stosowane w odzieŜy
sportowej i roboczej.
klapa - składana górna część garderoby
okrywającej
tułów.
Posiada
naszytą
dekoracyjną dziurkę na guziki. Razem z
opadającym w formie klapy kołnierzem,
który ma formę odpowiadającą bieŜącej
modzie.
klapa marynarki, kołnierz - składa się z klap i
opadającego
kołnierza.
Jeden
z najwaŜniejszych wskaźników mody. Jest
kilka typów klap: otwarty, zamknięty,
szalowy i rozpięty pod szyją. Otwarty typ
klapy – stoi pod kątem 90 stopni. Kąt
zamkniętej klapy jest taki, Ŝe jego otwarcie
jest bardzo niewielkie. szalowy nie ma
Ŝadnego kąta i za zwyczaj jest bez szwów:
jego klapy i kołnierzyk składają się
z jednego kawałka. Rozpięte pod szyją mają
małą klapę i duŜy kołnierzyk: klapa moŜe
być odpinana lub zapinana poniŜej szyi; jest
on najbardziej popularny w płaszczach i
koszulach.
klapa w stylu szala - jej klapa i kołnierz tworzą
pojedynczą jednostkę, zwykle nie ma tam
szwu klapy, co oznacza, Ŝe kołnierz i klapa
luźno opadają na jej całą powierzchnię.
Najpopularniejsza w damskich płaszczach i
odzieŜy domowej.
klapka - Częśc materiału w spodniach lub
sukience, który jest przedłuŜeniem powyŜej
talii.
kolejny numer - wykorzystywany do opisu składu
splotów atłasowych; określany przez to ile
nici osnowowych posiada punkty łączące
identyczne do następnego wątku. Nie moŜe
być stosowany odnośnie atłasu six-end.
kolor, barwa - kombinacja koloru projektu tkaniny
lub dzianiny; najczęściej drukowanej lub
tkanej (ze skręcanymi kolorowymi nitkami w
systemie wątkowym lub osnowowym). W
niektórych przypadkach nazywane jest
„róŜnorodnością kolorystyczną“.
kolory klubowe, barwy klubowe - jasne,
krzykliwe kolory, łączone w dwa lub trzy. W
przeszłości kolory klubowe były stałe,
niezmienne dla klubów sportowych, później
stały się elementem mody.
kolumienka oczek - sekwencja przeplatanych
splotów w dzianinie; tworzone na
pojedynczej igłowej maszynie.
kolumienkowa
dzianina
podszewkowa
jednostronna dzianina osnowowa, której
przód ma nici laid-in, które nie tworzą
splotów. Laid-in nici są dołączone do
podkładu za pomocą połączenia oczek.
Dzianina moŜe być czesana na tyle w celu
podniesienia jej właściwości izolacji ciepła.
kołnierz (1) - element damskiej lub męskiej
odzieŜy, usytuowany w górnej części. SłuŜy
bardziej do dekoracji, niŜ spełnienia funkcji.
Najczęściej zrobiony jest z tego samego
materiału co reszta stroju, chociaŜ moŜe być
z innego materiału lub skóry do celów
ozdobnych.
kołnierz (2) - krawat z ciasnym węzłem, który jest
przyłączony do elastycznej taśmy stosowanej
do zabezpieczenia go pod kołnierzem
koszuli.
kołnierz marynarski - kołnierz jest wykładany i
najczęściej ozdabiany galonem; ma kształt
prostokąta i sięga do ramion. Przednia część
łączy się w szal - jak krawat. Jest elementem
mody damskiej i dziecięcej.
kołnierz Picadilly - mały kołnierz koszulowy, jego
krawędzie są ozdobione broszką, która jest
umieszczona pod węzłem krawata.
kołnierz szalowy - projektowany w taki sposób, Ŝe
kołnierz i klapa tworzą pojedynczą
jednostkę, zwykle bez szwu klapy. Jest
popularny w podomkach.
kołnierzyk koszulowy - Powiększony, wywijany,
zapinany na guziki kołnierzyk. Składa się z
paska i kołnierzyka, główna cześć jest
wycięta w jednoczęściowy kołnierzyk.
kombinezon, ubranie wierzchnie - ubranie
złoŜone z kurtki i spodni; połączonych w
talii lub występujących oddzielnie. Na jej
przedzie istnieje długie rozcięcie, które sięga
od dekoltu do miednicy i jest zwykle
uzupełnione
zamkiem
błyskawicznym;
często posiada kaptur. Stosowany jako
odzieŜ dziecięca, a takŜe do sportów
zimowych.
Wytwarzany
z
lekkich
poliamidowych tkanin, z podszewką i
wkładem izolacyjnym.
kombinowany splot diagonalny - pochodna splotu
skośnego. Splot przełamany powtórzeniem
składa się z podstawowego skosu. Jest tutaj
zmiana w splocie w środku splotu.
komplet odzieŜowy - damska odzieŜ, która składa
się z dwóch lub większej ilości części,
skomponowana ze spódniczki i Ŝakietu lub
sukienki i narzutki, która jest krótsza niŜ
sukienka. Kolory zastosowanych tkanin
muszą współgrać z modą.
komplet trzyczęściowy - zestaw trzech wyrobów
odzieŜowych, wytwarzanych z materiałów
włókienniczych w odpowiednich kolorach i
wzorach. Tworzy modny strój damski.
Składa się z kurtki (marynarki), bluzki ze
spodniami lub kurtki (marynarki), spódnicy i
płaszcza; kaŜdy produkt uzupełnia inne i sa
sprzedwana jako część zestawu.
komplet, zestaw - odzieŜ składająca się z dwóch
lub więcej części; zwykle damska bielizna –
która moŜe składać się z majtek, koszulki lub
halki – ale takŜe dziecięca odzieŜ, złoŜona ze
spodni, swetra, kamizelki, czapki i
rękawiczek.
kompozycje materiałów - wzorzysta tkanina lub
dzianina
z penymi
podstawowymi
elementami struktury, które mogą być
wykorzystane jako zalety w modzie, (np.:
róŜny wzór – taki jak paski lub kratka – tego
samego koloru, tego samego wzoru w
róŜńych rozmiarach, ten sam wzór i kolor
z róŜnymi masami i tkaninami).
komŜa, ornat - patrz Liturgiczna odzieŜ
konfekcja, odzieŜ - ogólny termin dla odzieŜy
produkowanej dla nieokreślonych klientów,
w róŜnych rozmiarach odpowiednich dla
figury. Zrobiona na wymiar odzieŜ jest
indywidualna dla pań, męŜczyzn i dzieci i
róŜnią się grubością.
konopie - włókno łykowe z konopi indyjskich,
jedno z najstarszych uprawianych włókien
łykowych. Włókno jest otrzymywane
z łodygi i jest podobne, ale jest bardziej
szorstkie od lnu. Zawiera: 85% celulozy,
10% ligniny i pektyn, 4% wilgoci, 1%
popiół, tłuszcze i woski. Najczęściej
wykorzystywane do celów technicznych –
liny, pasy, płótna, węŜe.
konstrukcja materiału - wyraŜa główną i
podstawową strukturę elementu tkaniny,
włączając splot, gęstość, typ przędzy/nici,
kompozycję
materiału,
masę
powierzchniową, wykończenie; a takŜe wzór
i tworzenie osnów i przeplotów.
konstrukcja szablonów - Metoda opracowywania
szablonów odzieŜy
końskie włosie - Długie, elastyczne, często grube
włosy z końskiej grzywy lub ogona. Włosy
końskie z ogona mogą mieć długość 88 cm, a
włosy z grzywy około 45 cm. Są one
wykorzystywane jako wątek w produkcji
odzieŜy lub do sit.
kora - średniej wagi jedwabna lub wełniana tkanina
o
charakterystycznej
pomarszczonej,
reliefowej powierzchni tworzonej przez splot
lub przez tłoczenie wypukłe. Przypomina
pień drzewa. Stosowane do damskich
sukienek na specjalne okazje.
kora, płótno podobne do krepy - przewiewna,
porowata,
lekka
tkanina
z
charakterystycznym, pionowym, nierównym
paskiem lub kratką ułoŜoną w celu
utworzenia efektu marszczenia; w splocie
płóciennym
z
średnio
czystych
czesankowych przędz. Jej efekt reliefowy
jest osiągnięty poprzez róŜne napięcia nici
osnowowych z dwóch wałków. Gdy są
zastosowane bawełniane lub lniane tkaniny,
ten sam efekt jest osiągnięty poprzez
działanie
Ŝrącego
roztworu
sody,
powodującego skurczenie danych miejsc w
tkaninie. Wykorzystywane do damskich
letnich sukienek, bluzek, spódniczek. Nazwa
pochodzi
od
"shirushakar"
(=
pęcherzykowy).
kord, który moŜna prać - lekka lub średniej wagi
bawełniana runowa tkanina, jej podłuŜne,
czyste, grube runo tworzy pasy w reliefie,
które są miękkie w dotyku. Wytwarzana z
czystej osnowowej i średnio czystej
wątkowej przędzy za pomocą wątkowej
technologii welwet z jedną osnową i dwoma
wątkami, gdzie jeden z nich po cięciu tworzy
powierzchnię reliefowego runa. Tkanina jest
potraktowana parą, wypracowana, czesana i
cięta, a na jej tyle jest mierzona. Często jest
drukowana. Wykorzystywana do dziecięcej
odzieŜy i damskich sukienek.
kordonek - wielokrotnie-skręcana nitka z bawełny
lub jedwabiu sztucznego. Wykorzystywana
w produkcji cienkiego płótna Ŝaglowego,
zasłon i w robótkach ręcznych.
kordonek, przędza spiralna - fantazyjna spiralna
przędza
z pofalowaną
powierzchnią,
osiągniętą przez skręcanie jednej lub dwóch
podstawowych nici z wielką precyzją z jedną
lub dwoma zgrzebnymi lub wzmocnionymi
przędzami. Kierunek skrętu jest przeciwny
do kerunku skrętu pasma przędzy zgrzebnej.
koronka - przewiewny, aŜurowy wyrób tekstylny,
produkowany poprzez sploty lub jedno lub
wielo nitkowe systemy. Jedno zakończenie
jest gładkie natomiast drugie jest zakończone
aŜurem; w niektórych przypadkach oba
zakończenia sągładkie, albo oba są aŜurowe.
Produkowane w szerokościach nawet
powyŜej
250
mm.
Koronka
jest
wykorzystywana przy ozdabianiu bielizny
jak i innych elementów garderoby.
koronka igłowa - Nie posiada tła z materiału i
wykonana jest tylko z nitek. W tym samym
typie są; koronka igłowa, teneryfa, punto in
aria, reticella.
koronka Macrame - Zobacz koronka
koronka odzieŜowa - AŜurowy, płaski materiał
zrobiony na szydełkarce.
koronka szydełkowa - Wytwarzana przy
zastosowaniu igieł i nitek. Jest tworzona
poprzez
kombinację
pojedynczych,
podwójnych,
splotów;
aŜurowych,
łańcuszkowych
i
innych
splotów
fantazyjnych. Jest wykorzystywany na
odzieŜ i materiały dekoracyjne.
koronka
Valenciennes
przewiewny,
przezroczysty materiał włókienniczy, który
jest wytwarzany z przędzy bawełnianej i
chemicznego atłasu o szerokości między 10
mm a 250 mm na Leavers bobbin machines.
Stosowana do dekoracji damskiej bielizny i
odzieŜy.
koronka, obszycie (1) - dziurkowana tkanina
bawełniana z nici diagonalnej w splocie
płóciennym; moŜe być wykonana z konopii
lub barwiona, ma płaską powierzchnię
z pociętymi i pofałdowanymi krawędziami.
Stosowana w produkcji odzieŜy.
kostium - część odzieŜy damskiej składającej się
z dwóch niezaleŜnych elementów, jednego
zakrywającego górę i drugiego okrywającego
dolne partie ciała (np.: Ŝakiet i kamizelka,
spodnie i spódnica). Najczęściej obie części
są produkowane z tej samej tkaniny lub
dzianiny. Jego bogactwo kształtów i
materiałów pozwala na uŜywanie tej odzieŜy
na róŜne okazje.
kostium damski - damska wierzchnia garderoba,
składająca się z Ŝakietu i spodni, które
zazwyczaj są produkowane z tego samego
materiału. Kształt jest dyktowany przez
trendy mody.
kostium do kąpieli słonecznych, kostium
plaŜowy - damska odzieŜ, która pokrywa
miednicę oraz część tułowia. Jego kształt jest
podobny do kostiumu pływackiego, ale jest
luźniejszy i zwykle produkowany z lekkich
bawełnianych tkanin. Jeśli majtki i
biustonosz
są
połączone,
jest
jednoczęściowy, dwuczęściowy kostium ma
oddzielne majtki biustonosz.
kostium francuski - szyty na miarę, szczególnie
Ŝakiet. Składa się z marynarki i spódnicy.
Najczęściej produkowany z wełnianej
tkaniny z przędzy czesankowej, w jednym
kolorze lub zadrukowanej.
kostium kąpielowy - damski i męski sportowy
strój do noszenia podczas kąpieli. Jest
obcisły, noszony przy skórze, a najczęściej
wytwarzany z elastycznej dzianiny. Damski i
dziewczęcy
kostium
kąpielowy
jest
pojedynczym
strojem
pokrywającym
miednicę i tułów, lub dwuczęściowy, w tym
przypadku składa się z majtek i biustonosza.
Męski k.k. jest pojedynczym strojem. K.k.
produkowane były juŜ pod koniec 19. wieku,
z róŜnych materiałów włókienniczych oraz o
róŜnych modnych krojach.
koszula - dzienna odzieŜ przewaŜnie dla męŜczyzn,
chłopców
i
dzieci.
Produkowana
z materiałów, które bardzo łatwo prać.
Rękawy mogą być długie lub krótkie, które
mogą być zakończone mankietami lub w
inny
sposób
(prosto,
pofałdowane,
podwójne, podwijane). MoŜe takŜe posiadać
karczek. Posiada zapięcie naprzodzie o
róŜnej długości. Zawsze kołnierzyk ciasno
przylega do szyi – obojętnie czy jest stojący
czy wywinięty do dołu – jest przystosowany
do noszenia krawata lub szala. Mankiety i
kołnierzyk są usztywniane. Koszule są
produkowane w róŜnych typach: klasyczna
koszula zapinana pod szyję i jest noszona
z krawatem; z dekoltem jest noszona
głównie w letnich miesiącach; wizytowa
koszula noszona do garniturów, smokingów
lub wieczorowych garniturów, jest biała i ma
dekoracyjne brzegi, a jej mankiety są
podwinięte i usztywnione. Od X wieku
koszule są nieodzownym elementem męskiej
garderoby, mimo, Ŝe jej forma bardzo się
zmieniła.
koszula do smokingu - element smokingu. Ma
dopasowany kołnierzyk, opadający, przód
koszuli oraz mankiety rękawa które są z
innego materiału.
koszula nocna - luźna odzieŜ, o róŜnej długości i
róŜnych rękawach, a takŜe z róŜnym
wykończeniem przy szyi. Produkowana
z miękkich tkanin i lekkich dzianin.
koszula w stylu St. Tropez - damskie,
pokrywające sylwetkę, bez rękawów, górna
ubranie, które jest zakładane przez głową.
Sięga do biodra, ma otoczone boczne otwory
i jest noszone na spódnicę lub spodnie.
Wytwarzana z lekkiej dzianiny lub tkaniny.
koszula wieczorowa - męska wizytowa koszula,
która jest częścią garnituru. Posiada ciasno
przylegający,
wywijany
kołnierzyk.
Kołnierzyk, przednia część koszuli i
mankiety są usztywnione.
koszula wyjściowa - element męskiego formalnego
stroju, jest wytwarzany z tkanin zmywalnych
i zwykle w kolorze białym. WyróŜniamy
wieczorową, wyjściowe oraz sna przyjęcie.
koszula z mankietami - odzieŜ np.: koszula,
bielizna lub koszulka – których brzegi są
zakończone mankietami, ułatwiającymi
zwęŜanie z odpinaniem. Mogą teŜ pełnić
funkcją zdobniczą.
koszula Ŝakietowa - formalna męska koszula w
kolorze
białym,
z
dopasowanym
kołnierzykiem. Kołnierzyk, przód koszuli
oraz mankiety są usztywnione.
koszulka - damska i dziewczęca część odzieŜy
okrywająca tułów z wąskimi lub szerokimi
ramionami; sięga do pośladków. Posiada
róŜne
wykończenia
lamówkami.
Produkowana najczęściej z dzianiny. RóŜni
się od halki tym, Ŝe jest krótsza i nie ma
wymodelowanego biustu.
koszulka gimnastyczna; kamizelka - krótkie,
obcisłe lub luźne, pokrywające tors lub
rękawowe ubranie, które ma zapięcie z
przodu i dosięga do lub poniŜej talii. MoŜe
być jedno lub dwuczęściowa. Pokrywająca
tors jest bez rękawów i zwykle bez klap, i
jest częścią męskiego garnituru. Jej część
przednia jest wytwarzana z tej samej tkaniny,
co reszta garnituru, jej tylna część z lnu.
Rękawowa kamizelka posiada rękawy i
zwykle klapy ; jest oddzielnym rodzajem
ubrania z grupy odzieŜy sportowej i
roboczej, noszona jest zamiast kurtki. Swoje
początki ma Wojny Trzydziestoletniej, gdy
posiadała rękawy. Bez rękawów powstała w
18. wieku, gdy osiągnęła swój obecny
kształt. Była wytwarzana z bogato
ozdobnych tkanin.
koszulka z dekoltem w kształcie – U - męska
koszulka bez rękawów, z dekoltem w
kształcie litery "U". Wytwarzana z dzianiny.
kotonina - lekkie jednokomórkowe włókno,
powstałe z technicznego lnu lub konopi
poprzez chemiczną lub mechaniczną
obróbkę.
kratka - wzór, który powstaje przez zastosowanie
dwóch lub więcej kolorów przędzy w wątku
i osnowie, który tworzy kolorowy wzór w
kwadraty lub prostokąty. Najczęściej
kierunek osnowy w wzorze jest wydłuŜony.
RóŜnorodna, szeroka kombinacja kolorów
moŜe być zastosowany w osnowie i wątku.
Ten typ wzoru jest bardzo popularny na
wszystkich rodzajach tkanin, jego kształt i
kolor mogą spełniać wymagania bieŜącej
mody.
kratkowany Madras - wzór duŜej kratki,
najczęściej o nieregularnych ułoŜeniach,
z duŜą
ilością
subtelnych
indyjskich
akcentów na białym tle. Najczęściej
stosowane na bawełnianej tkaninie. Nazwa
pochodzi od indyjskiego miasta Madras
(Indie), które ma szeroko rozwinięty
przemysł włókienniczy.
krawat - oddzielnie wytwarzany dekoracyjny
element (zwykle damskiej) odzieŜy, który
jest wąskim lub szerokim paskiem z
materiału włókienniczego, którego końce SA
wiązane w dekoracyjny węzeł lub oczko.
Krepa – Marocain - jedwabny materiał
z delikatnymi, falistymi, skośnymi prąŜkami;
ma gęsto utkaną strukturę w osnowie i nieco
luźniejszą w wątku. Ma charakterystyczną
reliefową strukturę, którą otrzymuje się
poprzez zastosowanie w osnowie S skrętu i Z
skrętu w stosunku 2:2. Wykorzystywana na
podszewki, damskie sukienki i cięŜkie
kostiumy i płaszcze damskie.
krepa (1) - bawełniana tkanina o średniej gęstości,
produkowana z przędzy o średniej grubości o
splocie krepowym. Wykorzystywana na
damskie sukienki i męskie koszule.
krepa (2) - nazwa na tkaniny z charakterystyczną
ziarnistą lub ryŜową powierzchnią, która jest
spręŜysta w dotyku. Te cechy są osiągnięte
przez specjalne sploty krepowe, i przez róŜne
skręty przędz, wysoki skręt i specjalne
krepowe wykończenie. Nazwa pochodzi z
łaciny "crispus" (= kręcone).
krepa (3) - jedwabna tkanina w róŜnych formach
naturalnego jedwabiu i z włókien
chemicznych. Produkowana przez róŜne
techniki w szerokim zakresie kombinacji
przędz; wiele krep robionych z jedwabiu
wykorzystuje się na; damskie sukienki,
płaszcze i bluzki.
krepa (4) - lekka i o średniej masie wełniana
tkanina, z lekko ziarnistą, nieokreśloną
powierzchnią, która jest sucha w dotyku i
tkana z pojedynczej czesankowej i zgrzebnej
przędzy, najczęściej o wysokim skręcie,
produkowana w jednym z wielu krepowych
splotów lub płóciennym splocie. Stosowana
na damskie sukienki.
krepa atłasowa, krepa satynowa - tkanina
jedwabna w splocie atłasowym, o
błyszczącej
powierzchni
wypełnionej
małymi
efektami
splotu
krepowego.
Stosowana do damskich sukienek.
krepa chińska - bardzo cienka, przezroczysta,
lekka jedwabna, która jest jedno kolorowa
albo drukowana; o splocie płóciennym
z charakterystyczną powierzchnią krepową.
Produkowana z jedwabiu naturalnego lub
wiskozowego. W wątku występuje przędza
krepowa o przemiennym skręcie S i Z w
stosunku 2:2. Modne krepy chińskie są
produkowane z włókien octanowych,
trójoctanowych lub(najczęściej)z jedwabiu
poliestrowego Stosowana na damskie lekkie
sukienki, bluzki, szale i chustki.
krepa o splocie ryŜowym - przewiewny, porowaty
i o średniej masie wełniany materiał, który
jest wypełniony i miękki w dotyku i ma
lekko zamszowy wygląd; ma diagonalny
splot
z róŜnym
raportem.
Skręcona
pofalowana przędza jest stosowana w wątku
i osnowie, często w połączeniu z pojedynczą
przędzą krepową w stosunku 1:1 lub 2:2.
kostiumy.
krepa piaskowa - porowata, średniej wagi
bawełniana, jedwabna lub wełniana tkanina,
która jest nieco sztywna w dotyku, o
ziarnistej powierzchni tworzonej przez oczka
splotu skośnego. Wykorzystywana do
damskich sukienek i bluzek.
krepa przygotowana przez moczenie w sodzie
kaustycznej - lekka bawełniana tkanina ze
średnio zgrzebnej przędzy, o płóciennym
splocie.
Na
jej
powierzchni
jest
charakterystyczne pionowe lub skośne
marszczenie, które tworzone jest chemicznie
– w roztworze sody kaustycznej. W
nadrukowanych miejscach tkanina kurczy się
i tworzy się efekt krepy. Tkanina najczęściej
drukowana i wykorzystywana do produkcji
damskiej i dziecięcej odzieŜy letniej i
strojów plaŜowych.
krepon (1) - opisowa nazwa dla przędz o duŜej
liczbie skrętów, który przewyŜsza optymalną
liczbę skrętów i w efekcie prowadzi do
przędzy krepowej(tworzą się ostre oczka,
które są szorstkie w dotyku).
krepon (2) - wełniana tkaninaimitująca krepę, która
jest bardziej szorstka w dotyku niŜ zwykła
wełniana krepa; ma karbowany lub
pofalowany efekt w osnowie.
krepon (3) - cienka, lekka jedwabna tkanina
z płaskim wzorem, który przypomina korę
drzewa. Produkowana z mocno skręconego
jedwabiu krepowego o przemiennym skręcie
wątku i osnowy. W wątku stosuje się
bawełnę, wełnę lub przędzę fantazyjną.
Najczęściej wykorzystuje się na damskie
sukienki, bluzki i odzieŜ wizytową.
krepon z efektem metalicznym - jedwabna
tkanina z całkowitą reliefową powierzchnią,
wypełnioną przez broszowanie srebrnymi
lub złotymi nitami, tworząc fantazyjny wzór.
Tkanina jest przeznaczona na odzieŜ
wizytową.
kreton - szorstka, cięŜka bawełniana tkanina,
produkowana z średnio cienkiej przędzy o
płóciennym splocie z lekko ziarnistą
powierzchnią. Najczęściej drukowana i
stosowana jako draperia, ochrona tapicerek
meblowych, ale takŜe jako tkanina na tanie
koszulki i damskie sukienki Nazwa
pierwotnie stosowana była na drukowaną
diagonalną tkaninę i drukowaną odzieŜ
z lnem jako osnową i konopią w wątku;
pochodzi z języka francuskiego.
królewska odzieŜ - charakterystyczna poprzez
przyleganie do klatki piersiowej, a poniŜej
rozszerzana.
Kształt
płaszcza
była
zainspirowany okresem Imperium z lat 180415.
krótki fartuch - jest podobny do spódnicy i słuŜy
do ochrony odzieŜy od talii w dół;
zabezpieczony w talii za pomocą wiązanego
paska.
krótki rękaw - rękaw który nie łączy się pod
pachą. Kształt rękawa jest niedopasowany,
stosowany w wygodnej odzieŜy (bluzkach,
marynarkach,
czasem
płaszczach,
sukienkach, wyrobów z dzianin itp.).
WyŜsza część rękawa jest umieszczona w
pasze rękawa, i najczęściej jest łukowaty,
dlatego rękaw jest na tyle szeroki Ŝeby nie
krępował swobodnych ruchów ręki.
krótkie spodenki (2) - damskie, męskie,
dziewczęce, chłopięce spodnie, których
nogawki sięgają powyŜej kolan; ich styl jest
uzaleŜniony od trendów w modzie.
Stosowane w letnich miesiącach, w pewnych
sportach oraz jako odzieŜ noszona w
wolnym czasie.
krótkie spodenki (hot pants) - nazwa na
dziewczęce spodenki, których długość
nogawek
sięga
poniŜej
pośladków.
Wyprodukowane jako element młodzieŜowej
mody pod koniec lat 60 XIX wieku. Nazwa
pochodzi z języka Angielskiego.
krynolina - szeroka, stercząca spódnica,
wzmocniona przez inną spódnicę lub halkę,
albo drutem lub fiszbinem. Popularna w
okresie rokoko i baroku.
krystaliczny - tania, lekka, średnio cienka
jedwabna tkanina, która najczęściej jest
jednokolorowa, ma mniej przeplotów wątku
niŜ osnowy. Wykorzystywana na damskie
sukienki i bluzki, a takŜe kostiumy teatralne i
maski.
kryte zapinanie, ukryte guziki (1) - umieszczone
w listewce na guziki na przedniej krawędzi
odszycia, co oznacza Ŝe zapinanie nie jest
widoczne po zapięciu. Stosowane tam, gdzie
jest konieczne, aby zapięcie było tak
umieszczone, Ŝeby nie psuło ogólnego wyglądu
odzieŜy
kryte zapinanie, ukryte guziki (2) - kryte zapięcie
które moŜe mieć dziurki na guziki lub zamek
błyskawiczny. Najczęściej w męskich
spodniach a takŜe na przedniej części
róŜnego typu płaszczy.
kształtowanie - transfer pojedynczych splotów lub
grup splotów w celu osiągnięcia zwęŜonego
kształtu dzianinowego wyrobu w zgodności
z wymaganym wycięciem. Stosowany
bezpośrednio na maszynie w kształtowaniu
wyrobów odpasowanych.
kształtowanie majtek - Zastosowanie specjalnie
wzmocnionych elementów w miejscu
brzucha i pośladków w majtkach, po to by
osiągnąć poŜądany kształt ciała.
kulista główka rękawa - posiada zaokrągloną
wyŜszą część z opuszczoną lub podniesioną
główkę rękawa, która przyszyta jest do
pachy.
kurtka dla kierowców - krótka, sportowa,
wygodna męska – czasmi damska – kurtka.
Jej długość sięga do kolan, czyniąc ją
wygodną do jazdy samochodem. Podczas
kiedy uŜytkownik siedzi odzieŜ nie łamie się
i nie gniecie.
kurtka jeździecka - marynarka w stylu
sportowym,
z jednorzędowym
lub
dwurzędowym zapięciem, ma cztery lub
więcej guzików i małą klapę. Na tylnej
części jest jeden lub dwa wysokie rozporki.
Produkowany
z szorstkiej,
wzorzystej
tkaniny z przędzy zgrzebnej.
kurtka koszulowa - damska i męska część odzieŜy
sportowej z rękawami, okrywająca tułów;
zapinana na róŜne sposoby na przedniej
części, i posiada kołnierzyk lub golf. MoŜe
mieć dwie lub cztery naszywane kieszenie.
Sięga do pośladków. Noszona na koszulę lub
spodnie,
i
najczęściej
produkowana
z bawełnopodobnej tkaniny.
kurtka pilotka - Ŝakiet sięgający do talii o
sportowym stylu, z charakterystycznym
skośnym
zapięciem
na
ekspres
błyskawiczny.
Produkowany
z tkanin
naturalnych i syntetycznych i skóry.
kurtka sportowa - krótki płaszcz, który jest
powszechnym składnikiem męskiego. Jest
jednorzędowy i ma naszywane kieszenie, na
przedzie i na tyle z yoke. Cały wygląd jest
zgodny z obecnymi trendami. Zwykle
produkowana z tkanin wełnianych z przędz
zgrzeblonych.
kurtka w stylu kimono - Ŝakiet z rękawami w
stylu
kimono
i
prostym,
luźno
dopasowanymi cięciami, które umoŜliwiają
ruch. Najczęściej wykorzystywane na
Ŝakiety w sportowym stylu.
kurtka, marynarka - krótki, zewnętrzny płaszcz w
podstawowym stylu, zwykle składnik
męskiego lub damskiego garnituru. Jest
zwykle z podszewką (letnia nie posiada
podszewki).
Zawsze
ma
długie
rękawy,kołnierz klapowy, i kieszenie. Jej
długość, która zwykle sięga za talię, jest
dostosowana do mody. MoŜe być jedno- lub
dwurzędowa. Swój początek ma w Anglii,
gdzie była najpierw noszona pod koniec 19.
wieku. Jej poprzednikiem była obcisła
gotycka Jerki kaftan, kamizelka, która przez
wieki przeszła wiele zmian aŜ osiągnęła
późniejszą formę.
kurtka, marynarka, Ŝakiet - nazwa na część
garderoby, która okrywa tułów i jest z
rękawami, jest zapinana lub ma formę
otwartą, jest luźna lub ciasno przylegająca,
sięga bioder. Jest prosta, zazwyczaj bez
podszewki lub z podszewką.
kurz przędzalniczy, puch – otwór w odzieŜy,
który słuŜy do ułatwienia zakładania i
wykonywania ruchów; moŜe takŜe mieć
funkcję dekoracyjną lub być dyktowany
przez modę.
L
lamowany brzeg wyrobu - odwracalna, ściągana
wątkowa dzianina, zwykle tworzona w ten
sposób, Ŝe dwie przednie kolumny zmieniają
się z dwiema tylnymi kolumnami (stosunek
moŜe być inny). Takie grupowanie powoduje
wysoką elastyczność. Jest stosowana do
wyrobu dopasowanego odzieŜowego z
dzianiny, a takŜe jako nadróbka w odzieŜy
sportowej.
lamówka (1) - o kwadratowym kształcie wstąŜka,
z wzdłuŜnym i poprzecznym systemem nitek
wykonany techniką dziewiarską i z
niezawodnie zabezpieczoną krawędzią.
lamówka (2) - pasek materiału o szerokości 6 mm 40 mm, wykorzystywany do robienia
lamówek. Najczęściej z materiału i w
kolorze, w którym jest reszta garderoby.
lamówka, galon - płaska dzianinowa wstąŜka o
płaskiej,
odwracalnej
powierzchni.
Wytwarzana w szerokiej gamie kolorów, w
szerokości między 3 mm a 20 mm.
Stosowana jako ozdoba ubrania, itp.
lampasy - stitch-bonded, błyszcząca, płaska
wstąŜka, o szerokości 6 mm - 15 mm,
łączona skośnie w systemie pojedynczej
nitki. MoŜe być produkowana z wzorzystej
lub
pionowo
układanej
przędzy.
Wykorzystywana do ozdoby bocznych
szwów spodni od wizytowych garniturów i
uniformów.
Lastex (dzianina osnowowa o wysokiej
elastyczności) - wysoko elastyczna, gładka
dzianina,
produkowana
na
jednołoŜyskowych maszynach osnowowych.
Wykorzystywana na paski do pończoch,
materiałów gorsetowych, tekstyliów o
technicznym wykorzystaniu itp.
leginsy - produkowane z dzianiny, ich nogawki
połączone są ze sobą w części majątkowej i
podwinięciembrzegu wyrobu.
Len - jedno z najstarszych włóknodajnych
roślinnych, było uprawiane w IV wieku
p.n.e. i stosowano je na całuny do owijania
mumii. Uprawiane jako roślina jednoroczna
szczególnie w rejonach górzystych. Len
składa się z 85% czystej celulozy i wysokim
procencie ligniny, przypomina popiół.
Przygotowanie do przędzenia i produkcja lnu
jest czasochłonna, i polega na drapaniu,
mydleniu, suszeniu, łamaniu, moczeniu i
czesaniu. Tkaniny lniane są bardzo mocne,
błyszczące i chłodzące i są bardzo łatwe w
praniu. Głównymi producentami lnu są kraje
byłego ZSSR, Irlandia, Francja, Belgia i
Holandia. Jest wykorzystywany w odzieŜy
letniej (bardzo często w mieszankach z
poliestrem), na pościel, ręczniki,serwetki,
obrusy, tkaniny dekoracyjne i tkaniny o
przeznaczeniu technicznym.
Len nowozelandzki - włókno z liści powszechnego
lnu, który pochodzi z bagnistych terenów
wybrzeŜa Nowej Zelandii. Techniczne
włókno jest błyszczące, białe, o długości 1 m
- 1.5 m. Stosowane głównie w produkcji
płótna i lin.
Lewantyński - gładka, błyszcząca, lekka tkanina
z jedwabiu
naturalnego
o
splocie
płóciennym. Wykorzystywana na sukienki
damskie i podszewki.
linia – O - modny styl odzieŜy, charakterystyczny
ze względu na owalne ramiona, przedłuŜoną
część środkową oraz zwęŜoną dolną
krawędź. Zwykle stosowany w kurtkach
sportowych i odzieŜy młodzieŜowej.
linia – V - kształt damskiej lub męskiej odzieŜy
modnej w latach 50-tych i na początku lat
80-tych. Charakterystyczny ze względu na
swoje proste, efektownie poszerzone
ramiona. Ubrania zwęŜają się ku dolnej
krawędzi.
linia (styl) rurkowa - modny kształt damskiej
odzieŜy, o prostej, dopasowanej, wygodnej
linii.
linia dekoltu – V - worked into a point, moŜe
przedłuŜać otwór na szyję z przodu lub z tyłu
ubrania.
linia dzwonu w konstrukcji - kształt ubrania
damskiego, wyróŜniający sie przez swoją
naturalną, wąską część górną, której
przedłuŜenie w kierunku dolnej krawędzi jest
w kształcie dzwonu.
linia kroju namiotu
linia prosta - odzieŜ z niezróŜnicowaną
szerokością od góry do dołu. Stosowana jest
w płaszczach, spódnicach i sukienkach.
linia skrętu - urzekający styl odzieŜy damskiej,
która miękko układa się na sylwetce. Jest
wąska w biodrach, a marynarka układa się
tak lekko, Ŝe jest zaledwie widoczna.
Posiada ukryte rozcięcia, które są widoczne
tylko podczas ruchu uŜytkownika.
linia tafty - tkanina jedwabna o lekkim połysku;
wytwarzana w splocie płóciennym, o
większej gęstości w osnowie i cieńszej nitce
w wątku, tworzących odwracalny rządek
dwuprawy. Podobna do tafty, ale jest miękka
w dotyku. Stosowana do damskich sukienek.
linia trapezowa - modny kształt odzieŜy damskiej,
zwykle uŜywany w sukienkach i płaszczach.
Charakterystyczny ze względu na wąskie
ramiona oraz surowe, nie zaokrąglone
kształty, które są wydłuŜone do dolnych
krawędzi, nadając trapezową dopasowaną
odzieŜ.
linia wzorcowa, linia cięcia - system linii –
przewaŜnie poziomych i pionowych- jako
środek pomocniczy w określaniu pewnych
punktów, kątów czy kontur w konstrukcji
cięcia.
linia-T
kształt
damskiego
ubrania,
charakterystyczny ze względu na swój prosty
profil w obszarze tułowia, z rękawami pod
kątem prostym do niego, nadając ubraniu
(sukience lub płaszczowi) unikatowy
wygląd.
linia-X - modny kształt odzieŜy damskiej,
charakterystyczny ze względu na swoją
prostotę, szerokie ramiona oraz linię talii o
podkreślonej wąskości; narrowness; ubranie
rozszerza się kloszowo ku dołowi.
linia-Y - modny kształt ubrania, charakterystyczny
ze względu na prstolinijność, poszerzone
ramonia, zwęŜenie ku końcowi, obszytą linię
talii oraz prostą spódnicę (w przypadku
odzieŜy męskiej – prostych spodni).
listewka pod guziki - część odzieŜy, która składa
się z paska tkaniny biegnącego po długości;
w zaleŜności od wykończenia moŜe być
zastosowane kryte zapięcie na guziki, lub
dekoracyjne nacięcie z kieszenią naszywaną
lub prhmatu.
listwa pod guziki - powierzchnia wzdłuŜ krawędzi
doczepiona lub przyszyta do dolnej odzieŜy,
część, która jest zapinana i która leŜy pod
dziurkami na guziki.
lniana taśma - jedno-wątkowy pasek lub taśma,
która moŜe być wytworzona z róŜnych
materiałów, w splocie płóciennym; jej
krawędzie mogą być w innym splocie o
płaskiej powierzchni, o szerokości od 5 mm
do 100 mm. Stosowana do obszywania
odzieŜy oraz do celów technicznych.
lniany materiał (1) - miękka, lekka lub o średniej
wadze bawełniana lub wełniana tkanina o
płaskiej lub nieco ziarnistej powierzchni oraz
o odwracalnym splocie płóciennym; z
czesankowych lub zgrzeblonych przędz.
lniany materiał (2) - podstawowy splot o małej
powtarzalności, w którym dwie osnowowe i
dwie wątkowe nici są przeplatane na róŜne
sposoby. Najłatwiejszy i najgrubszy przeplot
splotu jest odwracalny (np. przód i tył
tkaniny SA identyczne). Najczęściej jest
stosowany w bawełnianych i wełnianych
tkaninach.
lniany materiał (3) - oryginalna tkanina z lnianych
przędz; w prostym splocie płóciennym.
lniany splot - najprostszy i najgrubszy przeplatany,
odwracalny podstawowy, splot, w którym
wygląd przodu i tyłu tkaniny jest taki sam.
Jego najmniejsza powtarzalność jest 2/2,
gdzie dwe osnowowe i dwie wątkowe nici są
przeplatana na róŜne sposoby. Stosowany w
róŜnych
rodzajach
tkanin.
Najpowszechniejsza pochodna splotu l. to
ryps, podobny do Panama oraz Panama.
lokalna miejska wstęga identyfikacyjna reprezentacyjna taśma zrobiona z przędzy
wiskozowej płóciennym splotem z grubymi
wątkami, które tworzą skośne identyfikatory.
Jest surowa albo w jaskrawych kolorach o
typowej szerokości pomiędzy 10mm a
20mm. Wykorzystywana na mundury
identyfikujące przynaleŜność do danego
kraju.
loop- oczko - podstawowy element splotu,
tworzony przez łączenie oczek lub innych
splotów. Zamiast punktu, w którym róŜne
sploty się krzyŜują, występuje punkt łączący
dzianiny. Składa się z łuku igły, dwóch ścian
oraz dwóch sinker semi-arcs. Przedni jest
tworzony, jeśli oczko przechodzi z tyłu na
przód, ze ściankami na widocznym s.; tylny
s. jest tworzony, jeśli oczko jest przepychane
z przodu na tył, po łuku widocznego s. stitch
- ścieg, szew, oczko; loop- oczko, pętelka
Luksor - cięŜka jedwabna tkanina z gęstym
wątkiem; o diagonalnym splocie, najczęściej
dwustronnym. Tkana z jedwabiu naturalnego
o wysokiej liczbie skrętów w osnowie;
jedwab naturalny jest zdwojony w wątku.
Stosowana na damskie bluzki i sukienki.
luźny przeplot - jednostronna wątkowa dzianina, w
której wzorujący rządek splotów jest
tworzony za pomocą dwóch lub więcej
kolorowych nici. Tył jest wypełniony
luźnymi oczkami, które łączą sploty tego
samego koloru. Wykorzystywany w odzieŜy
sportowej i akcesoriach.
Lycra - elastomerowe włókno z odcinkowego
poliuretanu,
z bardzo
wysoką
rozciągliwością, odporną na deformację.
Stosowana w elastycznej bieliźnie damskiej i
rajstopach medycznych. Stosuje się ją takŜe
w przędzach rdzeniowych, i w produkcji
tkaninach elastycznych i dzianinach na górne
części garderoby.
Ł
łach,
łachman - wzór w małą kratkę w
kontrastowych kolorach: brunatno-Ŝółtym i
brązowym na białym tle. Jej podstawowe
kolory przechodzą w inne barwy. Stosowany
do męskich garniturów i spodni, damskich
sportowych spódnic, garsonek i płaszczy, a
takŜe do odzieŜy dla dzieci. Nazwa pochodzi
od Londyńskiego targu koni Tattersall's,
waŜnym centrum dla zagorzałych jeźdźców.
Wzór ten był początkowy wykorzystywany
do koców dla koni.
łata - część odzieŜy zrobiona z dzianiny, skóry lub
dzianiny podobna do łaty; naszyta lub
przymocowana do odzieŜy w miejscu gdzie
jest najbardziej podatna na przecieranie.
MoŜe takŜe słuŜyć jako element zdobniczy.
Stosowana w odzieŜy roboczej i sportowej,
ale takŜe w codzienne odzieŜy. RozróŜniamy
łaty na łokieć, kolano, pośladki, itp.
łatka
z klejem - Materiał o
kształcie
geometrycznym na przykład kwadratu,
trójkąta
z termoplasyczną
warstwą
,
stosowany do reperacji uszkodzonego
miejsca w ubraniu, poprzez naprasowanie.
łatwy w konserwacji - określenie odnoszące się do
wykończania tkaniny, które zapewnia, Ŝe
odzieŜ
moŜe
być
utrzymywana
z
minimalnym wysiłkiem. Takie wykończenia
zawierają:
odporne
na
zagniecenia,
przeciwbrudowe,
niegniecące
oraz
wykończenie trwałe.
łączenie - proces stosowany w krawiectwie, w
którym, kołnierzyki, sztuczne brzegi, itp. są
połączone z podstawowymi częściami
wyrobów
dzianinowych.
Jest
to
wykonywane
za
pomocą
łączenia,
przyłączania wszystkich głębszych splotów z
krawędziami wyrobu dzianinowego.
łączyć szwem - tworzy rządek połączonych
splotów, które ozdabiają i/lub chronią
materiał odzieŜowy. W zaleŜności od
rodzaju zastosowanego splotu, wyróŜniamy
ręcznie robione, maszynowe i dekoracyjne.
łuk, kolano, krzywizna - składa się z węzła,
dwóch „motylkowych“ oczek i dwóch
wystających
końców.
Ma
charakter
dekoracyjny, ale takŜe słuŜy do związywania
odzieŜy w talii, szyi, itp. Produkowany z
wstąŜki, szalika lub krawata.
M
Madras - lekka bawełniana tkanina, która jest
przewiewna i porowata; o płóciennym
splocie
i
charakterystyczna
poprzez
stosowanie
nierównomiernej
przędzy.
Stosowana na damskie sukienki i bluzki.
Nazwa pochodzi od Indyjskiego miasta
Madras, gdzie pierwotnie produkowano ten
typ tkaniny.
majtki - Majtki bieliźniane o zróŜnicowanej
długości nogawek dla chłopców i męŜczyzn.
Mogą być one małe i obcisłe lub mogą być
rodzajem szortów o róŜnej długości
nogawek. Mogą być z lub bez rozporka.
Dolna krawędź slipek musi być dopasowana.
Majtki z długimi nogawkami – bokserki,
Majtki z krótkimi nogawkami Majtki
z nogawkami 3/4
makramé - Jedna z najstarszych technik dziania.
Najczęściej wykorzystywana do takich
materiałów jak bawełna, len, wełna, róŜne
kordy itp. Jest wykorzystywana do dekoracji
lub akcesoriów dekoracyjnych (bransolety,
paski itp.).
Mancheron - mały, krótki rękaw kimono, który
okrywa tylko ramiona Ŝakietu, pulowera lub
sukienki.
manekin krawiecki - trójwymiarowa imitacja
damskiego, męskiego lub dziecięcego
tułowia,
która
jest
odwracana
i
dopasowywana do wymaganej wysokości.
Wytwarzany w wielu rozmiarach zgodnie ze
standardowymi
rozmiarami
odzieŜy.
Wykorzystywany do przymierzania ubrań.
mankiet na guziki
mankiet rękawa - kończący pasek z tkaniny lub
dzianiny, doszyty do garderoby jako dana
część fasonu. Najczęściej stosowany na
dolnych krawędziach rękawów, koszul,
koszulek, bluzek, Ŝakietów, płaszczy i
spodni. Wykorzystywana takŜe w celu
wzmocnienia części garderoby, ułatwiając
zapinanie, albo jako element zdobniczy.
Najczęściej spotykany typ mankietu to
pojedynczy, szeroki i podwójny (o
podwójnej szerokości), i mankiet zapinany
(odczepiany od rękawa koszuli).
mankiet u nogawek spodni, fałda, zakładka obszar naokoło odciętej części ubrania, który
znajduje się między krajką a brzegiem;
przeznaczona do fałdowania, umoŜliwia
poszerzenie ub przedłuŜenie ubrania. Jest
niewidoczna w wykończonym ubraniu.
mankiet, wykończenie dołu rękawa - dodatkowe
sparowanie, które jest tworzone z knit w
kształcie węŜa, stosowany do ochrony
nadgarstków przed zimnem.
Marengo - o średnie masie lub cięŜki wełniany
materiał który jest miękki w dotyku, z lekką
okrywą na powierzchni, która zakrywa
delikatnie jej cztero lub sześcio – łącznikowy
splot diagonalny. Tkana z przędzy zgrzebnej
lub czesankowej, i zazwyczaj zawierającej
przynajmniej 5% białej wełny, która
przypomina czarne włókno – czarna
powierzchnia z lekką białą masą perłową.
Stosowana na męskie i damskie garnitury i
lekkie płaszcze. Nazwa pochodzi z języka
francuskiego "marengo" (= szary i czarny),
który wyraŜa kolor tej tkaniny.
markizeta, siatka firankowa - zwiewny, cienki
(prawie przeźroczysty), lekki bawełniany
materiał z mocno skręconej przędzy,
najczęściej o gazejskim splocie. Stosowana
na damskie letnie sukienki i zasłony.
marmurkowanie - wzór na materiale, który
najczęściej jest tworzony przez fantazyjną,
przędzę typu flamy , ale moŜe być takŜe
tworzony przez drukowanie lub techniką
wzorowania
Ŝakardowego
.
Charakterystyczne drobne i delikatne cętki,
barwione ton w ton tworzą wzór
przypominający marmur. Wzór stosowany
jest na lekkich tkaninach i dzianinach na
letnią odzieŜ damską.
marszczenie, zmarszczanie - defekt na
wykończonej odzieŜy, co przybiera formę
niepoŜądanego kształtu. Spowodowane przez
cięcie lub nieprawidłowe wytwarzanie.
martwe włókno - otrzymywane z włókien
roślinnych i zwierzęcych, które jest prawie
proste lub zgięte, szorstkie, kruche i matowe,
i jest stosowane najczęściej w przędzy
czesankowej. Na powierzchni tekstyliów
nadaje delikatny połysk. W przypadku
bawełny, martwe włókno oznaczać moŜe;
niedojrzałość, kruchość, słabość i brak
zdolności do barwienia się – takie włókno
uwaŜane jest za wadliwe.
marynarka - element smokingu. Jest jednorzędowa
lub dwurzędowa, a jej klapy lub klapy w
stylu szala są pokryte błyszczącą tkaniną.
marynarka (frak) - formalny męski f., który
składa się z płaszcza Ŝakietowego, spodni
garniturowych oraz kamizelki. Zakładanyy
na róŜne formalne okazje. Swój początek
miał w Anglii, skąd jego wykorzystanie
rozprzestrzeniło się na cały świat. Noszony z
cylindrem lub innym czarnym kapeluszem.
marynarka wieczorowa (smoking) - jest
dopasowana, elementy jej przodu mają fason
kamizelki od garnituru, i sięga poniŜej pasa.
Reszta jej przodu jest poszerzona przy
bokach i łączy się przez zwęŜanie z tyłu by
sięgać kolan. Frontowe części trzymają się z
dala i są ozdobione na kaŜdej stronie
rządkiem guzików. Szwy boczne są
wyraźnie w kierunku grzbietu, tworząc łuk
przy pachach i pod łopatkami. Od pasa w dół
kaŜdy ma jednokierunkowe ukryte zagięcie, i
zamiast tylnego szwa na plecach jest długi
rozporek. klapy kołnierza są zamknięte i
produkowane są z błyszczącej tkaniny
jedwabnej. Smoking jest częścią stroju
wieczorowego.
marynarka z dwurzędowym zapięciem - posiada
dwa rzędy guzików, z których jedne słuŜą
jako zapięcie a drugie są ozdobą. Marynarka
jest stosunkowo szeroka i posiada klapy i
mały dekolt. Zazwyczaj tworzy część
garnituru; rzadko stanowi oddzielną część
ubioru sportowego. Tendencja skłania do
tego aby marynarka taka była dłuŜsza od
jedno-rzędowej marynarki w tym samym
rozmiarze.
marynarka z dwurzędowymi guzikami –
marynarka z rękawami i pokrywająca klatkę
piersiową
który
posiada
szeroko
rozstawionie dwa rzędy guzików. Tylko
jeden rząd guzików słuŜy do zapięcia; drugi
jest dekoracją.
materac - o średniej masie lniana tkanina o
gładkiej, gęstej i błyszczącej powierzchni; w
charakterystycznym
splocie
łamanego
diagonalu, która tworzy pionowe paski o
róŜnej szerokości. Stosowane na okrycia
materaców.
materacowy adamaszek - lniana tkanina o
gładkiej, gęstej i błyszczącej powierzchni; z
przędzy średniej jakości o Ŝakardowym
wzorze. Stosowane na pokrycia materaców.
materiał aŜurowy - znakomity ze względu na jego
lekką masę, przewiewnośc, porowatość, i
przede wszystkim dla jego róŜnych obszarów
grubości powodującej przerwy w strukturze.
Te powierzchnie
tworzą
róŜnorodne
geometryczne desenie, pasy i kratownice; są
osiągnięte przez wybór odpowiedniego
splotu. Ten skutek moŜe być osiągnięty
przez gazejski splot albo przez chemiczny
śrdoki, materiał aŜurowy poprzez wypalanie
wybranych obszarów moŜna wywołać
przerwy w części garderoby, albo przez
perforowanie. Materiał aŜurowy moŜe być
wykonany z bawełny, jedwabiu albo wełny.
Wykorzytywane w damskich przewiewnych
sukienkach, bluzkach, a takŜe do celów
ozdobnych.
Nazwa
pochodzi
od
francuskiego „ajour“ - oznaczając rozbijanie,
jak widać w przerwach w materiale.
materiał bawełniany - produkowany z bawełny
albo
włókien
sztucznych,
odpadów
włókienniczych
tego
włókna
albo
mieszaniny takich włókien, które mają
podobny charakter do włókna bawełnianego.
Jest miękki, łatwy w konserwacji, i jest
dobrym
termicznym
materiałem
izolacyjnym. Materiał ten moŜe być poddany
róŜnorodnym obróbkom wykończalniczym.
Ma szeroki zakres wykorzystań, które
obejmują części garderoby na bieliznę,
damską, męskią i dziecięcą, i modne dodatki.
materiał błyszczący - jedwabny materiał o
atłasowym splocie przeznaczony na Ŝakiety z
klapami lub kołnierzem wykładanym z efektem
połysku. MoŜe być błyszczący lub matowy.
Jego kolor jest dopasowany od koloru odzieŜy.
materiał do naprasowywania - Podszewka
z klejem wyprodukowana w technologii
włókninowej.
materiał dwulewy - podstawowy splot wątkowy, w
którym rządek tylnych splotów jest
zamienny z rządkiem splotów przednich,
tworząc
duŜą
grupę
wzorów.
Charakterystyczny ze względu na swoją
miękkość i objętość. Stosowany w górnej
odzieŜy oraz ubrankach dla niemowląt.
materiał dwuosnowowy - najczęściej jedwabna i
bawełniana tkanina, do produkcji której
wykorzystuje się jeden wątek i dwie osnowy.
Ma średnią masę, a przód i tył mają taki sam
lub zupełnie róŜny wygląd i róŜnią się
powierzchnią,
splotem,
kolorem
i
materiałem. Osnowa moŜe tworzyć małe
wzory na przedniej części.
materiał dŜinsowy - błędna ale często uŜywana
nazwa na denim.
materiał elastyczny - o niskiej/średniej grubości
elastyczny, wysoko trwały elastyczny
materiał z cienkiej przędzy, o płóciennym
splocie. Wykorzystywany do wzmacniania
kołnierzyków w garderobie wierzchniej.
materiał fantazyjny - miękka, gruba bawełniana
tkanina drapana po obu stronach, podobna do
flaneli. W osnowie przędza jest częściej biała
lub surowa; w wątku jest melanŜ, która daje
wygląd marmuru. Wykorzystywany na
koszulki, bluzki i odzieŜ sportową.
materiał Flamisol - lekka jedwabna tkanina
z matową, lekko ziarnistą powierzchnią; o
płóciennym splocie, z krepową przędzą w
osnowie i matową przędzą jedwabną w
wątku.
Ma
średnią
masę
i
jest
wykorzystywana na damskie sukienki.
materiał fluoroscencyjny - Materiał o intensywnej
barwie. Cecha ta jest uzyskiwana dzięki
specjalnym barwnikom. Materiały takie są
wykorzystywane na odzieŜ ochronną dla
dzieci, jako odzieŜ ostrzegacza dla
straŜaków, pracowników drogowych i
policjantów itp.
materiał jedwabny Honan - gruba, czasami
sztywna jedwabna tkanina z szorstką
powierzchnią,
o
płóciennym
splocie
z nierównej, szorstkiej przędzy tussah
jedwabiu. Wykorzystywane na damskie
sukienki. Nazwa "Honan" pochodzi od
chińskiej prowincjii, która jest dobrze znana
i
rozpowszechniona
w
przemyśle
jedwabniczym.
materiał kameleon - lekka bawełniana, jedwabna
lub wełniana tkanina, charakteryzująca się
błyszczącą
i
zmieniającą
kolory
powierzchnią, którą jest otrzymywany dzięki
uŜyciu w wątku i osnowie nici o róŜnych
kolorach. Wykorzystywana na damskie i
męskie płaszcze. Zobacz takŜe tkanina
mieniąca się róŜnymi kolorami.
materiał koronkowy - przewiewna, aŜurowa,
wzorzysta tkanina lub dzianina, tworzona
poprzez sploty więcej niŜ jedno-nitkowe w
systemie. Wykorzystywane w produkcji
damskich strojów i bielizny.
materiał koszulowy - nazwa dla bawełnianej
tkaniny wykorzystywanej w produkcji
koszul. Tkanina jest lekka, przewiewna i jest
łatwa w konserwacji.
materiał kwiecisty - produkowana z tkaniny,
najczęściej
bawełnianej
i
jedwabnej
z motywami kwiatów, liści i trawy.
materiał laminowany - tworzony poprzez
zaawansowane technologie; powierzchnia
tekstyliów jest związana z folią z pianką
poliuretanową. To połączenie odbywa się
pod wpływem ciepła, albo innych środków,
gdzie powierzchnia foli poliuretanowej się
topi, tworząc lepką powierzchnię, która sama
w sobie tworzy spodnią powierzchnię
tekstyliów, zwiększającą odporność,grubość,
przepuszczalność i izolacyjność. Prawą
stronę moŜe stanowić materiał (tkany lub
nietkany) albo dzianina. Jest stosowane w
szerokim zakresie na róŜnego typu odzieŜ.
materiał Lewant (1) - lekka tkanina z naturalnego
jedwabiu, która jest miła w dotyku i o
płóciennym splocie. Pochodzi z Bliskiego
Wschodu i jest wykorzystywany na damskie
sukienki.
materiał Lewant (2) - lekka, gładka, nieco sztywna
bawełniana tkanina o płóciennym splocie,
która najczęściej jest drukowana. Stosuje się
na damskie sukienki.
materiał lniany - produkowany z włókna lnianego
lub jego mieszanki z włóknami bawełny lub
sztucznymi włóknami nadającymi mu
wygląd i charakter włókna lnianego.
WyróŜniający się naturalnym połyskiem,
gładkością i nierównomiernością. Nieco
sztywny i zimny w dotyku. Nie jest dobrym
absorbentem i jest odporne na brud i łatwo
się pierze. Stosowany na bieliznę, damskie
sukienki i kostiumy, męskie garnitury,
odzieŜ roboczą a takŜe do celów
technicznych.
materiał Milaine - przewiewna, lekka tkanina o
płóciennym splocie z bawełnianą osnową i
wełnianym wątkiem. Przypomina muślin, i
jest stosowana na damskie sukienki.
materiał na gorsety, pasy - elastyczna damska
część garderoby, która ciasno przylega do
ciała sięgając od miednicy do piersi. Do
niŜszej części przyczepione są szelki, do
których przyczepia się pończochy. NiŜsza
część moŜe mieć kształt spodenek.
materiał na lamówki - materiał produkowany na
maszynie pasmanteryjnej jako dzianina
osnowowa
splotem
łańcuszkowym)
z ruchem
wzdłuŜnym
grzebienia
igielnicowego lub wątkiem.
materiał na piŜamę - ustalony i często uŜywany
termin
dla
średniej
wagi
tkaniny
bawełnianejktóra jest wytwarzana w splocie
płóciennymz średnio czystych przędz. Ma
charakterystyczne pionowe, błyszczące paski
w róŜnych zbiorach, które są osiągnięte za
pomocą róŜnych splotów ( zwykle
atłasowego). MoŜe być ze wzorem lub bez.
Jest wytwarzany na piŜamy, takŜe czasami
na bluzki i letnie sukienki.
materiał na podszewki - patrz wyściółka
materiał na spodnie, tkanina na spodnie - jego
powierzchnia jest gładka i cienka i
najczęściej produkuje się go z wełnianej
tkaniny
100%
wełny;
materiału
składającego się z 45% wełny, 55%
poliestrowych
włókien
z
przędzy
czesankowej; 70% poliestrowych włókien,
30% wiskozowych włókien; lub z tkaniny
bawełnianej, z 100% bawełny, lub
mieszaniny
włókien
poliestrowych
i
bawełnianych. Jest jednokolorowym lub w
modny melanŜ z prąŜkami lub małymi
wzorami. Najczęściej wykorzystuje się
flanelę, diagonal, serŜę, tkaninę o splocie
skośnym dolnym, gabardynę, corduroy,
płaszcze wierzchnie, tweey i dŜins.
Najnowszego typu są rozszerzane spodnie,
dla których poziome lub skośne rozszerzone
funkcje są stosowane. Specjalne tkaniny i
materiały z kompozycją formalnych pasków
(są przeznaczone na Ŝakiety, spodnie);
spodnie typu sportowego są produkowane z
przędzy zgrzebnej.
materiał na worek - szorstka, mocna lniana
tkanina z cienkim chwytem; w splocie
płóciennym z przędzy jute. Wykorzystywany
do produkcji worków i paczek.
materiał na zabawkę typu miś lub z włosem miękka, cięŜka tkanina o wysokim runie z
wełnianych lub syntetycznych włókien,
stosowana do płaszczy sportowych, ciepłych
wkładów do odzieŜy oraz jako dekoracyjny
element w odzieŜy sportowej. Nazwa
materiał o chwycie "skóra foki" - średniej wagi,
czesana tkanina, o długim, gęsty runie, które
jest
jednokolorowe
lub
drukowane.
Wytwarzana
w
róŜnych
składach
surowcowych. Stosowana do elementów
dekoracyjnych, a takŜe do zasłon.
materiał o podwójnym wątku - najczęściej
bawełniana, czasami wełniana gruba tkanina,
która jest miękka w dotyku a tylna strona jest
drapana. W produkcji wykorzystuje się jedną
osnowę i dwa wątki. Lewa i prawa strona
mają ten sam splot, ale kolor wątków jest
róŜny, tak więc osnowa po jednej stronie
wzoru ma jeden kolor a wątek po drugiej
stronie ma dwa kolory. WiąŜące punkty
wątku i osnowy muszą pokrywać się więc
nie przechodzą na drugą stronę. Materiał o
podwójnym wątku jest wykorzystywany w
produkcji szlafroków, podomek, itd.
materiał o splocie rogoŜkowym (pochodna splotu
płóciennego) - pochodna splotu płóciennego
w którym płócienny punkt wiąŜący jest
zwiększony do przynajmniej podwojonej
podstawowej długości; jest to osiągniete
poprzez tkanie razem dwóch lub trzech nici
w splocie płóciennym w osnowie i wątku.
Gdzie dwie nici osnowy i wątku sa tkane
razem, splot powstaje jako Panama. Ten
splot jest takŜe wykorzystywany w tkaninach
wełnianych na męskie garnitury i płaszcze.
W thin-pick tkaninie bawełnianej jest
wykorzystywany do haftu.
materiał o wyglądzie ręcznie robionego charakterystyczny
ze
względu
na
zastosowanie pojedynczego splotu, zwykle
płóciennego; przędze są róŜnej grubości. Ma
wygląd ręcznie-przędzonego. Powierzchnia
jest szorstka, bez wykończenia.
materiał o znoszonym wyglądzie - opis materiału,
zwykle z dŜinsu, który za pomocą specjalnej
technologii barwienia osiąga wygląd
spranego. Popularny w odzieŜy codziennej.
Zobacz takŜe „znoszony wygląd”.
materiał pętelkowy - cięŜka tkanina bawełniana
która jest miękka w dotyku. Ma jedno lub
dwustronne mocne oczka z pochodnej
płóciennego
lub
skośnego
splotu.
Wytwarzana ze skręconych przędz i
stosowana do ręczników, chodników
łazienkowych oraz odzieŜy sportowej.
materiał pokryty gumą - określenie stosowane
niepoprawnie w znaczeniu materiału
tekstylnego pokrytego gumą.
materiał połyskujący - spręŜysta, błyszcząca i
lekka wełniana tkanina, która jest nieco
szorstka w dotyku i ma lekką porowatą
strukturę i zauwaŜalny płócienny, panamski,
lub, rzadziej spotykany, diagonalny splot. W
wątku i osnowie stosuje się cienką wełnianą
przędzę z specjalnej błyszczącej wełny
owczej lub moheru. W przeszłości materiał
połyskujący był tkany z przędzy bawełnianej
w osnowie i zgrzebnego moheru lub
błyszczącej przędzy w wątku. Stosowana na
damskie sukienki i męskie letnie garnitury.
Pierwotnie stosowano na podszewki i odzieŜ
roboczą. Nazwa pochodzi a języka
francuskiego.
materiał powlekany (1) - materiał włókienniczy,
do którego jest dodana, zwykle na
wierzchniej stronie, warstwa organicznego
polimeru, tworzącego stabilną powierzchnię.
Taki rodzaj tkaniny jest powszechnie
stosowany w produkcji szerokiej gamy
odzieŜy sportowej.
materiał powlekany (2) - materiał tekstylny
złoŜony z jednego lub więcej textile f., lub w
połączeniu z materiałem nie-tekstylnym (za
pomocą środka łączącego lub łączenia
mechanicznego). Stosowany do róŜnych
rodzajów odzieŜy i innych celów.
materiał rozciągliwy (bez elastomeru) Rozciąganie
materiału,
które
jest
spowodowane konstrukcją materiału bez
zastosowania
nitek
elastomerowych.
Stosowane w produkcji odzieŜy.
materiał runowy - sztywna, średnio lub bardzo
cięŜka wełniana tkanina; jest pełna chwytów
i ma krótkie, błyszczące runo, które pokrywa
jej sploty skośne lub sploty satynowe.
Wytwarzana
z pojedynczej
przędzy
zgrzeblonej.
Stosowana
do
płaszczy
damskich.
materiał Simplex – Szimplex
materiał tartan - szkocki narodowy wzór, zwykle
stosowany
w
tkaninach
wełnianych
charakterystyczny ze względu na precyzyjne
przystosowanie do konkretnych reguł
odnośnie składów i proporcji koloru.
Szkockie t. mają swój początek w strojach
folkowych starodawnych klanów szkockich;
kaŜdy klan róŜnił się od innych kolorami i
rozmiarami kratki na swoim stroju. Niektóre
klany miały odzieŜ w róŜnych połączeniach
kolorów na róŜne okazje. Szkocki t. jest
jednym z najstarszych i najbardziej
estetycznie przyjemnym z klasycznych
wzorów wełnianych; jego róŜne wzory są
wciąŜ odnoszone do nazw oryginalnych
klanów. Wzory są popularne w zastosowaniu
do damskich sukienek, spódnic, spodni,
garsonek
i
płaszczy;
są
takŜe
wykorzystywane do poszewek w kurtkach
sportowych oraz wnętrz walizek, a okresowo
stają się modne jako, np., materiał na kurtki
męskie. Nazwa pochodzi od szkockiego
wyraŜenia "scotal tartan" (= wzór klanu).
Inne źródła podają pochodzenie określenia
od hiszpańskiego słowa "tiritana" (= tkanina
w małą kratkę).
materiał tekstylny pokryty gumą - produkowane
poprzez wprowadzanie składnika z gumy do
materiału włókienniczego za pomocą
maszyny
wielo-rolkowej
lub
tarcia.
Stosowany
w
produkcji
płaszczó
przeciwdeszczowych do celów roboczych.
materiał tekstylny wzmocniony ściegiem materiał włókienniczy złoŜony z jednej lub
więcej fleece, zabezpieczony za pomocą
połączenia splotów.
materiał tiulowy - Siatka produkowana z cienkiej
przędzy bawełnianej w tiularce. Nitki
osnowy są nawijane na cewki z przędzą i
zgodnie z wzorcem tworzy się wzorzysta
siatka.
Materiał
tiulowy
jest
wykorzystywany jako podstawowy materiał
do haftu ręcznego i maszynowego;
z wykończeniem krochmalowym moŜe być
wykorzystywana na damskie kapelusze.
materiał typu Stretch - rozciągliwa tkania
wytwarzana
za
pomocą
połączenia
specjalnych
elastycznych
nici
na
nierozciągliwych przędzach. Ma róŜne
wyglądy powierzchni i wykorzystuje róŜne
surowce. Jest w płóciennym lub skośnym
splocie. Jej elastyczność moŜe być podłuŜna,
odwracalna lub posiadać jednocześnie te
obydwie cechy. Stosowana do spodni i
odzieŜy sportowej. Nazwa wskazuje,
najbardziej widoczną cechę tkaniny.
materiał waflowy - miękka bawełniana tkanina o
geometrycznej, reliefowej powierzchni,
tworzona za pomocą luźnego splotu
waflowegoz
wypukłymi,
wklęsłymi
miejscami o dobrej zdolności do przyssania
się. Stosowany do ręczników oraz do
niektórych rodzajów damskich modnych
sukienek. Nazwa pochodzi od splotu
waflowego wykorzystywanego do jego
produkcji.
materiał wełniany (1)- stosowany z tkaninami
wełnianymi i jest osiągnięty za pomocą
spilśnianie (za pomocą mechanicznego tarcia
w roztworze mydlanym), czesany w róŜnych
kierunkach, strzyŜony i rafinowany, co w
tym przypadku oznacza poddanie tkaniny
tarciu pod ciśnieniem między dwoma
talerzami,
zmniejszając
powierzchnię
tkaniny
lub
powiększając
pęczki
filcowanych włókien oraz klastery włosów
pokrywających splot. Tkanina jest miękka i
gruba w dotyku.
materiał wełniany (2) - gładka, błyszcząca, średnio
cięŜka wełniana tkanina, która jest miękka w
dotyku; posiada krótkie runo, które ukrywa
cały płócienny lub o potrójnie zakończonej
osnowie splot skośny. Wytwarzany z czystej,
zgrzeblonej przędzy i stosowany do
damskich garsonek i płaszczy.
materiał włókienniczy, materiał tekstylny ogólny
termin
dla
materiałów
włókienniczych, wyrobów włókienniczych
(w połowie lub całkowicie wykończonych),
materiałów przednych, itp. Zawiera przędzę,
nić, tkaninę, dzianinę, koronkę, wstąŜkę,
taśmę, materiały włókniste oraz filc.
materiał włókienniczy, tekstylia - określenie
stosowane do miękkiej, wydrąŜonej, cięzkiej
tkaniny bawełnianej. Na jej powierzchni
występują kwadraty lub prostokąty w
reliefie, tworzone za pomocą splotu
płóciennego
wytwarzane
technologią
hollow-web. W kolorze konopnym lub
białym, stosowana do serwet (pieluch) i
ręczników.
materiał wzmocniony ściegiem - Materiał
tekstylny wyprodukowany na maszynach
typu Arachne. Runo włókna jest splecione
wzdłuŜ splotem osnowowym, na przykład,
trykotowym splotem albo łańcuszkowym
splotem.
Oferuje
tylko
ograniczone
róŜnorodności
wzoru.
Ta
metoda
produkcyjna jest uŜywana najpowszechniej
w technicznych tkaninach.
materiał z wełny wielbłądziej - cięŜka wełniana
tkanina która jest miękka w dotyku i ma
okrywę na powierzchni, która przykrywa
diagonalny lub atłasowy splot. Produkowana
z przędzy zgrzebnej z dodatkiem wełny
wielbłądziej,
w
charakterystycznym
beŜowym kolorze. Wykorzystywana na
damskie i męskie płaszcze. Nazwa pochodzi
z Anglii.
materiał z włókien wiązanych - jest z jednej lub
więcej wełen; włókna lub nici są połączone
za pomocą środka sklejającego.
materiał z włókien wiązanych z okrywą
pluszową futerkową - wspólne określenie
dla surowych materiałów i wyrobów
włókienniczych (w połowie lub w całości
wykończonych).
Wyrób
zawierający
surowiec, który nie jest włókienniczy,
równieŜ określa się jako materiał z włókien
wiązanych z okrywą pluszową futerkową w
przypadku,
gdy
właściwości
jego
powierzchni włókienniczej są podstawą ich
uŜytkowania, a nie-włókienniczy materiał
jest jedynie dodatkiem.
materiał Ŝakardowy - ogólny termin dla
wszystkich wzorów splotu tkaniny tworzonej
technologią wzorowania Ŝakardowego na
krosnach Ŝakardowych. ZłoŜony mechanizm
oczka Ŝakardowego umoŜliwia tkanie
wzorów (kwiaty, liście, wymyślone wzory) o
nieograniczonych wymiarach, które nie
mogą być wykonane na maszynach (listkrajka)listing machines. Zwykłe materiały
Ŝakardowe są adamaszkowe, brokatowe oraz
tkaniny na meble. Nazwa została nadana
przez francuza Joseph M. Jacquard, który
wynalazł ten rodzaj oczka.
materiały wyhaftowane - wywodzi się z ( tkaniny
podobnej do Panamy) gładko tkana splotem
płóciennym modyfikowanym, tworząc duŜe
otwarte przestrzenie pomiędzy wątkiem i
osnową, dając charakterystyczny efekt
kratki. Materiały takie są dwustronne i
wykorzystywane na damskie sukienki i jako
tkaniny do haftowania, które są w tym celu
wzmacniane.
matowienie - wykończenie tkanin jedwabnych,
otrzymywane w wyniku redukcji połysku
powierzchni tkaniny; osiągane poprzez
chemiczną obróbkę powierzchni włókna lub
przez utrwalanie obróbki barwiarskiej
(pigmentów).
melanŜ, mieszanka - przędza otrzymywana
z mieszanki róŜno-kolorowych włókien w
odpowiednich
proporcjach,
w
celu
osiągnięcia Ŝądanego wyglądu. Stosowana
głównie w materiałach z wełny. MelanŜ
moŜe być takŜe otrzymywane poprzez
zastosowanie włókien, które są odporne na
barwienie; włókna nie barwią się kiedy
tkanina lub dzianina jest barwiona w jednym
kawałku, dając tkaninie wygląd melanŜu.
melonik - męskie nakrycie głowy; wąskie rondo z
delikatnie podwiniętymi brzegami, sztywne i
owalną górą. Zazwyczaj czarne lub szare. W
połowie XIX wieku przestało być zwykłym
cylindrem
i
zostało
skomponowane
z męskim strojem wierzchnim. Pomimo, Ŝe
w dzisiejszych czasach wyszło z mody, nadal
przypomina o typowym wyposaŜeniu
kaŜdego Londyńczyka (razem z parasolem).
melton - o średniej masie wełniana tkanina która
jest miękka i ciepła w dotyku i ma częściowo
sfilcowaną powierzchnię, nadając tkaninie
charakterystyczny circassian lub inny
diagonalny splot. Produkowana z przędzy
czesankowej i zgrzebnej, i często ozdabiana
paskami. Lekka tkanina tego typu jest
wykorzystywana na męskie garnitury, a
nieco cięŜsza na damskie i męskie płaszcze.
Nazwa pochodzi od angielskiego miasta
Melton, gdzie produkowano tę tkaninę.
membrana - cienka folia usytuowana pomiędzy
warstwą materiału tekstylnego a podszewką.
merceryzowanie - wykończenie stosowane do
bawełnianych tkanin, w którym stosuje się
na tkaninę zimny roztwór sody kaustycznej, i
równocześnie nacisk. Wykończenie tworzy
trwały jedwabny połysk i wzrasta
wypełnienie i wytrzymałość tkaniny.
męska czapka z ochraniaczami na uszy - zimowa
czapka, noszona przede wszystkim przez
męŜczyzn, z ochraniaczami na uszy, które
zwykle są wykonane są z futra lub futra
połączonego z innym materiałem.
metkowanie
odzieŜy
System
symboli
graficznych, które są wykorzystywane w
znakowaniu odzieŜy. SłuŜą informowaniu o
sposobach konserwacji danego wyrobu i
uniknięcia uszkodzeń. Obejmują one
informacje o praniu, bieleniu, suszeniu i
prasowaniu, a takŜe o konserwacji wyrobów
tekstylnych. Bardzo często podobne symbole
moŜna znaleźć na domowych pralkach.
System symboli został opracowany przez
GINETEX
(Międzynarodowe
Stowarzyszenie Metkowania Tekstyliów).
Symbole
są
chronione
przez
międzynarodową rejestrację marki WIPO W
Genewie (Nr2R211 247, Nr 461 470 i Nr
492 423).
miejski styl - Forma lub rozwiązanie materiałowe
półwizytowej
odzieŜy,
odpowiadająca
niŜszym wymaganiom odzieŜy miejskiej,
stawiająca bardziej na wygodę mniej na
elegancję. Np. damski Ŝakiet moŜe być
zrobiony w postaci błyszczącego materiału,
z kapturem, luźno dopasowany, czasami
z futrzanym wykończeniem, w pojedynczym
kolorze.
miękka odzieŜ - Zbiorcza nazwa określająca
nowoczesne ubiory wierzchnie , odporne na
wodę, oddychające i ciepłe.. Są to tkaniny
z membraną i bez membrany. Są lekkie
z wysoką odpornością na mechaniczne
uszkodzenia.
miękki wygląd, delikatny wygląd - modny styl
damskiej
i
męskiej
odzieŜy
charakterystyczny ze względu na swój
miękki wygląd i lekkość. Tkaniny stosowane
do jej produkcji są równieŜ miękkie i
powiewne. Nazwa pochodzi z języka
angielskiego.
mikrowłókno - poliamidowe i poliestrowe włókno,
które jest cieńsze niŜ wszystkie włókna
naturalne i jedwab (mniej niŜ l dtex - 10000
m włókna ma masę 1 g). Stosowane w
produkcji bardzo cienkich, przewiewnych
tkanin. Ich właściwości i wygląd są
uzaleŜnione od zastosowanych mieszanek
róŜnych chemicznych i naturalnych włókien;
moŜe być dodatkowo uszlachetnione przez
polerowanie.
OdzieŜ
z mikrowłókna
ochrania przez deszczem i wiatrem.
Stosowane na odzieŜ sportową, a takŜe inną
modną odzieŜ damską i męską łatwą do
prania i prasowania.
mimoza - rzadko stosowana nazwa dla krepy o
splocie ryŜowym, cienkiej, przezroczystej,
lekkiej tkaniny bawełnianej.
minimalna długość - modna długość damskiej
odzieŜy, sięgająca do kolan; popularna
wsród młodych kobiet, szczególnie w latach
1970 i 1990. Zapoczątkowana w Anglii jako
oświadczenie kobiecej nowoczesności.
moda - przejściowy styl ubiorów z określonymi
charakterystycznymi
własnościami
i
regułami
wyraŜającymi
społeczne,
ekonomiczne i kulturalne wpływy. Jest
krótkotrwała i zazwyczaj zmienna wraz
z sezonami (jesień-zima, wiosna-lato) Moda
jest wyraŜana przez kolor, fakturę, projekt
tkaniny lub dzianiny i krój.
moda A - Fason części dopasowanej odzieŜy dla
młodych
i
modnych
kobiet
najpopularniejszy w płaszczach a takŜe w
sukienkach. Znakomity dla wąskich ramion i
- często – raglanowych rękawów. Część
odzieŜy, która rozszerza się stopniowo w
kierunku swojego dolnego brzegu; dlatego
nie ma Ŝadnego paska. Jego wygląd jest
podobny do litery A.
moda barokowa - fason odzieŜy pochodzi od
epoki baroku (środek XVII wieku do końca
XVIII wieku), charakteryzuje się luźną nie
przylegającą do ciała formą, wyszukaną
ornamentyką, wykorzystaniem śmiałych
kolorów, jedwabiem wyszywany i koronką.
OdzieŜ damska była bardziej stylizowana;
frontowy kawałek długiej spódnicy był
rozcięty, ukazując halkę. Przy biodrach część
garderoby hojnie została zmarszczona i
podniosła uŜywanie wówczas Ŝelazne
obręcze.
Stanik,
początkowo
bez
usztywnienia, został zasznurowany. Cięcie
było kwadratowe; front części garderoby był
bogato zdobiony sznurowadłem. Fryzura
była warstwowa, zawierała treskę i
regulowaną konstrukcję drucianą. OdzieŜ
męska składała się z szerokiej kamizelki,
która pod koniec XVII wieku była ozdabiana
haftem i wstąŜkami; rękawy zostały
podwinięte,
ukazując
ornamentowaną
koszulę. Koszula miała szerokie koronkowe
mankiety i kołnierzyk z łańcuchem. Spodnie
sięgnęły kolana i były noszone w połączeniu
z
jedwabnymi
pończochami,
które
najczęściej były białe. (peruka była
niepodzielną częścią tego stroju.) Ten sposób
ubierania stworzył podstawę dzisiejszego
męskiego garnituru, skomponowanej z
marynarką, kamizelki i spodni.
moda burgundzka - styl ubierania się z XV wieku,
charakterystyczny ze względu na śmiałe
kolory, wysoką jakość materiałów i
uporządkowaną,
szlachetną
linię
przystosowaną do róŜnych kierunków mody.
W
opinii
historyków
umieszczane
pochodzenie mody w tym okresie. Cechą
tego stylu są uporządkowanie i spiczaste
kształty odzieŜy i kapeluszy. Materiały
produkowane były z wełny, bawełny i lnu.
Detale obejmowały róŜnorodność ozdób
wyposaŜonych w dzwonki. Damskie wyroby
charakteryzowały się wąską, sznurowaną
talią, trenami, woalkami i wysokością,
stoŜkowatością. Sukienki były ozdabiane
lamówkami. MęŜczyźni nosili dopasowane
kamizelki z stawianym kołnierzem i
pikowanymi frontami; spodnie w kształcie
pończoch w róŜnych kolorach. Ostro
zakończone obuwie, które mogło mierzyć po
trzykroć długość stopy.
moda dyskotekowa - moda młodzieŜowa z lat 70,
noszona na co dzień i podczas nocnych
przyjęć.
Niekonwencjonalne
kształty
elementów garderoby dają moŜliwość
szerokiego zakresu kombinacji w kreowaniu
niepowtarzalnego wyglądu. Materiały są w
Ŝywych kolorach, często z fantazyjną
przędzą. OdzieŜ jest charakterystyczna
dzięki błyszczącej powierzchni tkanin i
dzianin. Tego typu moda jest inspirowana
poprzez filmy muzyczne.
moda hiszpańska - styl odzieŜy z drugiej połowy
16-tego wieku, która wyraŜa siłę związków
w kraju zaznaczoną surowością, prostotą,
twardością,
brakiem
komfortu
oraz
ciemnymi kolorami. Wysoki kołnierz,
utrudnia naturalne ruchy. W damskiej
odzieŜy, kształty figury kobiety były
tłumione, a małostkowość głowy jedynie
uzupełniała cały wygląd. Sylwetka była
ciasno utrzymywana w gorsecie w kształcie
roŜka; spódnica była takŜe kształtu
stoŜkowego. Halka była usztywniona
obręczami, a dodatkowo noszono luźną
sukienkę podobną do płaszcza. MęŜczyźni
nosili zapinaną na guziki koszulę, równieŜ ze
stojącym hiszpańskim kołnierzem, z
koronkową ozdobą na rękawach i koszuli.
Długie rajstopy były noszone z krótkimi,
watowanymi spodniami w kształcie walca,
które były duŜo poszerzone w miednicy i
sięgały nieco poniŜej kroku. Takie stroje
były noszone z szerokim, usztywnionym,
jedwabny płaszczem, który nie był zapinany.
moda królewska - styl ubierania się zaczerpnięty
z ery Napoleona (1804-15). Bardzo szybko
objął całą Europę. Popularny dzięki
prostocie, klasycznej linii i małemu
dekoltowi. Tkaniny lekkie zastąpiono
cieplejszymi aksamitami, wytłaczanymi i
prostą odzieŜą. OdzieŜ damska miała
koszulowe cięcia i sięgała do kostek; miała
więcej cięć niŜ poprzednio, tren zniknął a
talia została nieco opuszczona. Typowymi
dodatkami były szale i biŜuteria. OdzieŜ
męska takŜe była nieskomplikowana.
Spodnie były dłuŜsze, i tylko kształt
przeszedł
kilka
modyfikacji;
były
bezpośrednio wsuwane w wysokie buty,
później sięgały kostek. Razem ze spodniami
noszone były smokingi które były krótkie w
tali i miały wysokie, fałdowane kołnierze
z szerokimi
klapami.
Garnitur
był
wyposaŜony w kamizelkę. Na Ŝakiet
noszono krótki lub długi płaszcz.
moda młodzieŜowa - trend mody, który
zapoczątkowano w 1960 roku i został
entuzjastycznie odebrany przez młodzieŜ.
Charakterystyczny
dzięki
niekonwencjonalnemu, wielo częściowemu,
luźnemu,
sportowemu
stylowi
kowbojskiemu.
Początkowo
z
zastosowaniem kolorów, które mogły
szokować,
potem
stał
się
mniej
kontrowersyjny i jako podstawowy trafił do
modnych sklepów.
moda nostalgiczna - damski styl ubierania się
nawiązujący do trendów z przeszłych lat,
zwłaszcza epoki Romantyzmu.
moda okresu renesansowego - styl ubioru z 16. i
17. wieku, który wyraŜa idealna harmonię
między pojedynczymi częściami ciała.
Wykorzystuje drogie, ładne tkaniny (brokat,
welwet, jedwab). ZłoŜony z nadmiaru
gotyckiej mody, taki rodzaj stylu był modny
dopóki nie włączył się do tego, który był
modny
wcześniej.
Damska
odzieŜ
zaakcentowana
naturalnym
kształtem
sylwetki za pomocą delikatnego zaznaczenia
talii; spódnica w wielu, szerokich fałdach,
obcisły gorset posiadał kwadratowy lub
okrągły dekolt. Na początku taka odzieŜ była
podzielona poprzez krój na gorset i długą
spódnicę. Proste, obcisłe rękawy były
później rozcięte dla większego komfortu i
elegancji. Na tym ubraniu było noszone inne,
ubranie bez rękawów, którego przednia
część była otwarta w stylu płaszcza.
Chusteczka oraz wachlarz były istotnym
akcesorium, popularne były takŜe złote
łańcuszki oraz cięŜkie naszyjniki. Męska
odzieŜ składała się z krótkiego płaszcza ze
skóry oraz odciętych rękawów; sięgał do
kolan (lub był krótszy), odkrywający
ekstrawaganckie, obcisłe nogawki. Inna
popularną odzieŜą Renesansu był płaszcz z
wszytymi
rękawami
oraz
szerokim
kołnierzem, który sięgał do pięty; takie
ubranie było uŜywane jako świąteczne na
oficjalne okazje na uniwersytetach.
moda okresu rokoko - styl ubioru z okresu
Rokoko (1730 - 1789). Charakterystyczny ze
względu na swoją dziwaczność, asymetrię,
delikatność szczegółów oraz lekkość; jego
ozdobna piękność była dalej zaakcentowana
poprzez
zastosowanie
tkanin.
Najpowszechniejsze tkaniny stosowane na
damskie i męskie ubrania były to satyny,
atłasy, brokaty oraz koronka, zwykle w
pastelowych odcieniach. Damska odzieŜ
obejmowała gorset z wąskimi rękawami
ozdobionymi kaskadami z koronki i
wstąŜkami. StoŜkowata spódnica była
jednym z uderzających ubrań tego okresu;
znana była jako krynolina, na początku była
okrągła, później owalna, wzmocniona
pierścieniami z kości lub metalu. Mały
gorset tworzył kontrast z grubą spódnicą.
Bielizna stała się istotna w tym okresie, jak
równieŜ fryzury oraz akcesoria (obejmujące
wachlarz, rękawiczki i mufę). Męska odzieŜ
była bogato dekorowana; posiadała wiele
falban i wstąŜek oraz duŜo koronki.
Kamizelka była krótka, tak jak i rękawy.
Spodnie sięgały do kolan i były uzupełnione
rajstopami. W późniejszym okresie, męska
odzieŜ stała się prostsza i nie była juŜ
ozdobiona koronką i falbanami. Marynarka
ze wzmocnionymi bokami stała się
marynarką wieczorową, która została waŜną
częścią męskiej garderoby.
moda paryska - posiada wysoką pozycję w świecie
damskiej mody, posiada długą tradycję w
tworzeniu
opracowań
w
produkcji
włókienniczej i krawiectwie. Znane jest ze
swojej
innowacyjności,
akceptowalnej
ekscentryczności, elegancji, wraŜliwości na
kolor oraz kształtu, a takŜe wykorzystywania
akcesoriów
w
celu
osiągnięcia
satysfakcjonującej całości. Nowe projekty ze
swoich salonów (znane jako haute couture są
szybko rozpowszechniane na całym świecie,
wpływając na światową modę.
model wzoru (1) - pierwowzór produktu
odzieŜowego, który przedstawia nowy trend
w modzie i jako model w przemyśle
odzieŜowym. Wystawiany na pokazach
mody i w czasopismach, zapoznając
handlowców i społeczeństwo z nowymi
trendami w modzie.
model wzoru (2) - W przeciwieństwie to
podstawowego
wzoru
który
jest
standaryzowany, model wzoru zawiera
części modelu odzieŜy ze szczególnym
uwzględnieniem układu i z konkretnego
surowca.
modne spodnie w stylu "marchewkowym" modny kształt damskich i męskich spodni,
góra spodni i nogawki są luźne. Kiedy
nogawki sięgają kostki wówczas zwęŜają się
i bardzo ciasno przylegają do kostki.
Pierwotnie produkowane z dŜinsu, potem z
lŜejszych bawełnianych i wełnianych tkanin.
Na początku lat 80 spodnie te zostały
wyparte przez biodrówki.
moher (1) - sierść kóz Angorskich - moherowa
wełna.
moher (2) - lekka wełniana tkanina z przędzy
czesankowej z zawartością moheru, i
metalicznym
połyskiem;
jest
charakterystycznie ziarnista w dotyku.
Stosowana na męskie i damskie garnitury.
Zobacz takŜe błyszczące tkaniny.
moher (3) - spręŜysta, o średniej masie wełniana
tkanina, która jest miękka w dotyku, ma
charakterystyczny metaliczny połysk, i lekką
okrywę włókienną w splocie z przędzy
zgrzebnej z zawartością moheru lub innej
specjalnej wełny. O splocie diagonalnym ,
wykorzystywana jest na damskie płaszcze.
Nazwa pochodzi od wełny moherowej, którą
zawiera ta tkanina.
molton - miękka, cięŜka tkanina bawełniana
z okrywą na powierzchni w konopnym lub
Ŝółtawym kolorze, o płóciennym lub
diagonalnym splocie. Stosowane na koszulki
męskie i zimową bieliznę.
monofilament - włókno ciągłe, zazwyczaj
chemiczne, które jest odpowiednie do
przetwarzania w produkty tekstylne bez
dodatkowego wykończenia.
Montagnac - miękki, gęsta, cięŜka wełniana
tkanina, z lekko karbowaną powierzchnią,
która tworzy małe pęczki; produkowana na
maszynach tkackich wzorujących. Jest tkana
z przędzy
czesankowej,
często
z wykorzystaniem wełny kaszmirowej lub
wełny wielbłądziej, poprzez technikę tkania
trój - wątkowego. Stosowana na damskie i
męskie płaszcze zimowe. Nazwa pochodzi
od wynalazcy splotu zastosowanego na tej
tkaninie,
produkowanego
z przędzy
z dodatkiem
kaszmiru
lub
wełny
wielbłądziej.
Mora - o średniej masie tkanina jedwabna,
najczęściej o splocie rypsowym, na którym
tworzy się delikatne wzory o wykończeniu
mora, które przypominają znaki wodne i
marmur. Wykorzystywana na podszewki,
wstąŜki, sukienki, pokrycia meblowe,
podszewki walizek.
motek - zwykle zbiór dziesięciu szpuli nici,
oddzielonych od siebie za pomocą
przeplatanych róŜnych nici (szpuli), długość
kaŜdej szpuli jest wcześniej określona.
Muflon - przewiewna, miękka, lekka wełniana
tkanina, z gęstą okrywą, która zakrywa
diagonalny splot tkaniny. Produkowana
z przędzy czesankowej, i wykorzystywana
na damskie modne płaszcze. Nazwa
pochodzi od mouflonów, dzikiego gatunku
owiec które pochodzą z Korsyki i Sardynii.
mulina (1) - przędza fantazyjna, skręcona z dwóch
pojedynczych przędz róŜnych kolorów.
mulina (2) - wełniana tkanina z muliny. Stosowana
na damską i męską odzieŜ.
mulina rypsowa - średniej wagi wełniana tkanina z
odwracalnym ściągaczem. W osnowie
stosowana jest dwukolorowa, skręcona
mulionwa przędza; jej reliefowy wygląd jest
osiągnięty za pomocą splotu płóciennego i
przez wielorakie przędze wątkowe. Tkanina
jest wykorzystywana do damskich płaszczy i
garsonek.
mundur polowy - krótka marynarka dla młodych
uŜytkowników, lekko wiązana w pasie.
Posiada aplikowane kieszenie i ramiona;
rękawy
zapinane
przy
mankiecie.
Przypomina marynarkę pilota ale jest
większa i krój zapewnia komfort odzieŜy.
Spodnie są wąskie i proste, nie mają Ŝadnych
mankietów, i są włoŜone w buty
sznurowanego.
muślin (1) - jest produkowany z cienkiej, luźno
skręconej przędzy w płóciennym splotem.
Na jego powierzchni widoczne są cienkie
włókna. Stosowany na damskie sukienki i
bluzki.
muślin (2) - wełniany muślin produkowany jest
z pojedynczej, bardzo cienkiej przędzy
czesankowej i stosowany na damskie
sukienki.
Muślin
jest
produkowany
z bawełnianej osnowy i wełnianego wątku,
znany jako materiał Milaine. Nazwa
pochodzi od miasta Mosul, gdzie bawełniany
muślin był po raz pierwszy produkowany.
muślin (3) - jedwabny muślin jest bardzo delikatną,
miękką, przewiewną i lekką tkaniną o
płóciennym splocie. Jest produkowany
z lekko
skręconej
przędzy
jedwabiu
naturalnego, który jest najczęściej w jednym
kolorze lub drukowany. Prasowanie lub
kalandrowanie powoduje, Ŝe staje się ona
nieco sztywna w dotyku. Wykorzystywana
na damskie sukienki, bluzki i kostiumy.
muszka - typ krawata w kształcie skrzydeł motyla.
Noszone razem z oficjalną i sportową
odzieŜą. Jej kształt i kolor są zaleŜne od
trendu mody. Zazwyczaj produkowana jest
z materiałów jedwabnych.
N
nadróbka - taśma dzianiny, która najczęściej
tworzy pasek i jest wykorzystywana jako
ozdobny lub funkcjonalny element odzieŜy
sportowej. Najczęściej stosowana na
kołnierzykach, na końcu rękawów i w
Ŝakietach.
nakrycie głowy - miękkie, dopasowane nakrycie
głowy, z reguły noszony na tylniej części
głowy i przywiązane. Jest wspólną cechą
odzieŜy ochronnej roboczej w przemyśle
medycznym i przetwórstwa spoŜywczego.
Noszone w wielu innych formach w
średniowieczu.
Nankin - gruba i mocna bawełniana tkanina;
wytwarzana płóciennym lub diagonalnym
splotem z ciemną osnową i jasnym wątkiem.
Stosowana w produkcji odzieŜy letniej,
szczególnie spodni sportowych i podszewek
kieszeni.
napawanie adhezyjne - Zobacz napawanie
napy (rodzaj guzików) - Ruchomy lub nieruchomy
guzik, uŜywany głównie w odzieŜy
sportowej. Guziki w odzieŜy jeansowej są
innego typu.
naramiennik (1) - dekoracyjna część odzieŜy,
przypominająca naramiennik. Najczęściej
tworzy część munduru i słuŜy do
identyfikacji pozycji i rangi uŜytkownika.
MoŜe być takŜe uŜywana do ozdoby odzieŜy
sportowej.
naramiennik (2) - taśma wzorowana pojedynczym
wątkiem z róŜnych przędz i róŜnymi
splotami; kolorowa i wyraźna, o szerokości
40 mm - 60 mm, jest wykorzystywana do
produkcji epoletów.
narzutka, płaszcz - luźny damski płaszcz sięgający
poniŜej kolan. Ma nieco przedłuŜoną
sylwetkę i często jest w stylu sportowym.
naszywana kieszeń - kieszeń szyta z trzech stron,
czwarta funkcjonuje jako otwarcie. ZaleŜnie
od tłumaczenia, moŜe być naszyta z
wierzchu lub wewnątrz. MoŜe mieć teŜ
róŜnorodny kształt, szczególnie jeśli ma
charakter ozdobny.
nauszniki - opaska z dzianiny, która opasa głowę;
o róŜnych szerokościach. Czasami ma dwa
paski krzyŜujące się.
pończoch (1) - typ damskiej bielizny, której
celem jest uwypuklanie figury w najlepszych
miejscach; tali i biodrach. Jest w jednym
kawałku, bez zapięcia i najczęściej
z elastycznego materiału zwanego lastex.
pończoch (2) - dziane podkolanówki bez
stóp; dolna i górna krawędź ma elastyczne
obszycie. Tworzą część odzieŜy sportowej
wykorzystywanej w aerobiku.
pończoch (3) - więcej niŜ jedna przędza
określonej długości, przeznaczona do
nawlekania igieł. RozróŜniamy pomiędzy
pojedynczymi i nitkowanymi przędzami:
z pojedynczą
przędzą,
przędze
są
przewleczone pojedynczo, podczas gdy dla
przędzy nitkowanej dwie przędze są
przewleczone równocześnie
neegality colouring - Nieregularne kolory na
materiale. Reasons for such irregularity in
colour may vary ... Pierwsza grupa składa się
z złych konstrukcji produktu, błędów
przędzenia, tkania lub dziania. Inną grupę
tworzą błędne preparacje na tkaninie, w
szczególności przyleganie do powierzchni
resztek preparacji; mydła, detergenty, kwasy,
alkalia lub inne dodatki do preparacji.
Dodatkowo,
niestabilna
wilgotność,
powoduje deformacje w ścisłości materiału
itp. Ostatnią grupą są błędy powodowane
wybarwieniem. Na przykład złe przyleganie
w trakcie procesu technologicznego, zły
dobór maszyny, elementów dodatkowych,
złe przygotowanie kąpieli barwiarskiej, słaba
jakość wody i innych dodatków. Produkty
mogą mieć paski (błędy prawdopodobnie
pochodzące z przędzenie lub tkania),
jaśniejsze lub ciemniejsze plamy. Plamy te
mogą powstawać na skutek kropli ługu lub
kwasu lub innych środków.
nić bieliźniana - potrójne skręcona parafinowana
bawełniana czesankowa przędza, stosowana
jako niŜsza nić podczas szycia
maszynowego.
nić górnej igły - podwójnie skręcona bawełniana
przędza czesankowa. Dwie pojedyncze
przędze są najpierw skręcone razem za
pomocą skrętu S, po czym dwie przędze
skręcone w ten sposób są wkręcone w
powstałą nić za pomocą skrętu Z . Ma
płaską, kolistą, zamkniętą powierzchnię, o
zwiększonej wymaganej sile do szycia na
maszynie. Jest merceryzowana.
niebieski druk - pierwotny sposób druku ręcznego
stosowanego na tkaninach za pomocą
drewnianych klocków. Nadruk – w
większości chemiczny –ma zapewnioną
ochronę podczas kolejnego barwienia i daje
indygowewzorowanie
powierzchni
materiału, tworzy końcowy efekt białego
wzoru na ciemno niebieskim (indygo) tle.
niebieski dŜins - O cięŜkiej wadze bawełniana
tkanina o diagonalnym splocie z niebieską
osnową i białym wątku, wykorzystywana na
jeans spodnie.
niedoprzęd - miękka i gruba nić fantazyjna, która
jest bardzo nierówna. Tworzona za pomocą
skręcania dwóch nici, tworząc niedoprzęd
między nimi. Zwykle stosowane w produkcji
tkanin na modne płaszcze.
niemodne - WyraŜenie uŜyte w 1970 by określić,
Ŝe nostalgiczny sposób ubierania się
wyróŜnia
młodych
awangardzistów,
charakteryzujący się noszeniem odzieŜy
wcześniej uŜywanej.
nieprzepleciony odcinek przędzy - techniczna
nazwa dla wolnego wątku lub osnowy, które
nie są przeplecione przez punkty wiąŜące
tkaniny lub dzianiny, leŜą one luźno na
powierzchni tworząc róŜne płaskie struktury.
nierówny ścieg - Nieprawidłowy kierunek szwu
niewykończona tkanina diagonalna, surowa
tkanina diagonalna - miękka, lekka tkanina
wełniana o delikatnym runie, które nie
pokrywa jej splotu skośnego. Stosowana do
męskich garniturów i spodni.
niski biustonosz - Biustonosz, który posiada lub
nie bardzo wąską tasiemkę pod miseczkami.
nitka - Jest szeroki zakres przędz pozwalających na
utworzenie wzorów. MoŜe być połączeniem
dwóch lub więcej nitek o róŜnym kolorze z
róŜnego surowca. Oplatanie przędz jest za
zwyczaj kombinacją jedwabnej nitki
owiniętej włóknami naturalnymi lub
mieszaniną włókien sztucznych. W ten
sposób moŜna otrzymać materiały z
mocnych nici, materiały o lepszych
właściwościach
higienicznych
itp.
Przykładem moŜe być gumowa nić opleciona
bawełnianą nitką. Oplot taki chroni gumową
nitkę i ogranicza jej rozciąganie. Elastomer
taki jak poliuretanowy takŜe moŜe być
oplatany. Pozwala na produkcję bardzo
elastycznych, miękkich i lekkich tkanin.
nitka lamówki, nitka obrębiająca (1) - ochrona
szwu zrobiona z przynajmniej jednego
materiału tekstylnego lamówka.
nitka lamówki, nitka obrębiająca (2) - stosowana
jako ozdoba na krawędzi ubrania; moŜe być to
szew podłoŜenia lub nitka lamówki
nogawki dzwony - męskie szerokie spodnie,
poszerzone za pomocą watową podszewką
oraz podzielone na wiele rozporków; sięgają
kolan, gdzie są zapinane na tasiemki.
Noszone w 16. wieku jako modne ubranie.
nogawki w odzieŜy chłopięcej - Damska odzieŜ
posiada róŜne długości nogawek. Krótkie
nogawki chłopięce – długość do około ¼
uda. Średnia długość nogawki – sięga około
½ uda. Nogawka o długości do kolan – sięga
do kolan.
nowość, innowacja - modne kolory, struktura i
wzory tkanin i dzianin, stosowane w
damskiej i męskiej odzieŜy. Przeciwieństwo
klasycznych tkanin i dzianin.
numer rozmiaru - symbol oznaczający strój i jego
etykietę, wyraŜający średnią wysokość
sylwetki i połączone wymiary obwodu
specyficznej grupy kobiet, męŜczyzn,
dziewczyn i chłopców; powinien być zgodny
z efektywnymi systemami rozmiarów
odzieŜy
produkowanej
przemysłowo.
Wartości numeru dla podstawowych
wymiarów sylwetki podane są w cm w
następującym porządku: wysokość sylwetki,
obwód klatki piersiowej, obwód talii
(męŜczyźni) lub obwód bioder (kobiety).
(182-104-90 określa ubranie dla figury o
wysokości 182 cm ( 3 cm), obwodzi klatki
piersiowej 104 cm, oraz obwodzie talii 90
cm).
numeracja przędzy (1) - pośredni system liczący
(metryczny) - liczenie w długości pokazuje
jaka ilość motków o długości powyŜej
1000m waŜy 1kg. Ten system był uŜywany
przed tex systemem, i wraca do ponownego
uŜytkowania. Były róŜne systemy liczące dla
tekstyliów (na przykład, angielskie liczenie
bawełny, wełny i lnu). Dziś, wyraŜenia
"numer przędzy" i "grubość przędzy" został
wymieniony na wyraŜenie "dlkov hmotnost
nit" przędzy.
numeracja przędzy (2) - oznakowanie grubości
przędzy, która daje informacje o wadze
jednostkowej długości przędzy (np.: Liczenie
bezpośrednie), albo długość przędzy poprzez
masę jednostki ( np.: pośrednie liczenie). 1.
bezpośrednie
liczenie:
a.)
Ttex
bezpośrednie,
dziesiętne
liczenie,
wskazujące masę przędzy o długości 1000m
w gramach (25 tex wskazują, Ŝe przędza o
długości 1000m ma masę 25 g). System Ttex
został wprowadzony przez międzynarodową
organizację
ISO,
która
przedstawiła
ujednolicony system dla oznakowania masy
włókien, jedwabiu, taśm, pakuł, pasów i
przędz. (Ten system równieŜ uŜywają Czesi i
Słowacja.) Oprócz tex jednostki, wskaźniki
są uŜywane dla celów mnoŜenia i podziału:
kilotex (ktex), decytex (dtex) i militex
(mtex), b) Tden - tak zwane prawne liczenie,
powszechnie uŜywane w Ttex system dla
sztucznych włókien i ciągłego filamentu
(jedwabiu). To daje masę włókna albo
przędzy w gramach przy kawałku 9000m.
O
obcisła góra stroju - lekki damski top, który
noszony był w XIX wieki i na początku XX,
szczególnie na wsi.
obrąbek, obrębiać - taśmy pojedynczego wątku o
płóciennym lub skośnym splocie, o jednej
wzmocnionej krawędzi; w pogłębionym
splocie z padding of bawełnianej,
wiskozowej przędzy, sztucznego jedwabiu
lub jedwabiu poliamidowego. Wytwarzany
w róŜnych kolorach o szerokości między 8
mm a 25 mm. Stosowana do ozdoby
brzegów i do celów technicznych, w
przemyśle odzieŜowym i hafciarstwie.
obszyta lamówka, plecionka - dzianinowa płaska
taśma z przędz bawełnianych lub
wiskozowych z jednym systemem nici
diagonalnie przeplatających się. MoŜe być
konopna lub kolorowa i posiadać płaską,
odwracalną powierzchnię o szerokości od 3
mm do 10 mm. Stosowana jako pull w
poszewkach na poduszkę oraz w produkcji
odzieŜy.
obszywanie dziurek od guzików - obszar wzdłuŜ
brzegowej częsci garderoby, słuŜący do
zwiększenia jej podstawowej powierzchni;
usytuowany na listwie na guziki. Tworzy
część listwy na której znajdują się guziki i za
zwyczaj ma uszte dziurki na guziki.
obszywka, lamówka - wystający wąski pasek z
materiału tekstylnego, który jest utworzony
przez odszycie wzdłuŜ szwów, zwykle
tworzący krawędź odzieŜy.
oczko - (otwarta, zamknięta) podstawowy element
struktury, z której tworzy się sploty.
oczko dziewiarskie lewe - splot maszynowy, który
jest
tworzony
przez
przeplatanie
przynajmniej dwóch nici tak, aby oczko
jednej nici przechodziło przez szpulę drugiej.
Ten splot jest podobny do splotu
płóciennego.
oczko nabrane - element splotu w którym w
pierwszym rządku jest oczko na igle, która w
następnym rządku jest zasilona przędzą bez
przerobienia i tworzy pętlę, a w kolejnym
ponownie zasilana przędzą i obie przędze są
przerabiane i tworzą oczko. Oczko
nabraniowe wiąŜe punkty, w których
zbiegają się łączniki.
oczko, prowadnik oczkowy - Wzór dzianiny
wątkowej z charakterystycznymi okrągłymi
otworami
tworzonymi
przez
łuk
płaszczkowy w oczku.
oddzielny znak, podział sekcji - system
indywidualnych części danych wyrobów
odzieŜowych, naszkicowany lub zaznaczony
na materiale włókienniczym w celu
zastosowania w produkcji.
odpad z jedwabiu - krótkie odpady jedwabne i
odpady powstałe podczas przędzenia i z
przędzy uszkodzonych cewek z przędzą
jedwabną. MoŜe to być tkanina jedwabna
podarta do włókien i przetworzona w
przędzę; wykorzystywana do produkcji
tkanin z przeznaczeniem na damską odzieŜ
letnią, krawaty, i materiały meblowe i
ozdobne.
odszycie - stosowane w odzieŜy od dolnej bocznej
krawędzi lub jej części. NajwaŜniejsze
występują w klapach i kieszeniach.
odwracalny - cięŜka, odwracalna jedwabna tkanina
w wielu kolorach (zwykle dwóch), przód
negatywnie wpływa na tył; w splocie
płóciennym za pomocą technologii produkcji
podwójnego materiału . Stosowana do
damskich sukienek, garsonek i płaszczy.
Nazwa pochodzi z języka francuskiego.
odwrócony diagonal - pochodna splotu skośnego z
podstawowej, wzmocnionej lub obszytej t.
Ten
rodzaj
splotu
jest
zwykle
wykorzystywany w tkaninach wełnianych,
zwłaszcza tych z futra.
odzieŜ (1) - okazjonalna, formalna odzieŜ, która
zwykle jest noszona na specjalne i formalne
okazje o szczególnym znaczeniu. Obejmuje
wieczorowy płaszcz, marynarkę, wieczorową
marynarkę, płaszcz, oraz damską toaletę
wieczorową. Zwykle jest wytwarzana z
wysokiej jakości materiałów tekstylnych.
WyróŜniamy
formalną,
dzienną
i
wieczorową odzieŜ.
odzieŜ (2) - wyrób wykonany ręcznie lub
przemysłowo, wykorzystywany do ubrania
sylwetki lub jej części. Nie jest jedynie
ochroną przed warunkami pogodowymi, ale
takŜe jest ozdobą. WyróŜniamy wiele
rodzajów odzieŜy, które dzielimy ze względu
na płeć uŜytkownika, cel korzystania oraz
krój: posiadamy odzieŜ męską, damską,
dziewczęcą, chłopięcą, dziecięcą, pod-,
wierzchnią, outer, wiosenna, letnia, jesienna,
zimowa, domowa, ochronna, robocza,
wyjściowa,
spodnie,
z
rękawami,
spódniczka,
pokrywająca
tułów,
jednostronna,
odwracalna,
liniowa,
nieliniowa, z podkładką, gotowa, nie
wykończona oraz akcesoria odzieŜowe.
OdzieŜ powinna być wygodna, praktyczna i
elegancka. Jej projekt i dopasowanie zaleŜą
od mody. Od początków cywilizacji przeszła
wiele zmian.
odzieŜ (3) - wspólne określenie dla odzieŜy i
dodatków odzieŜowych, które są nakładane
na sylwetkę człowieka. RozróŜniamy odzieŜ
damską, męską i dziecięcą. Daje takŜe
ochronę przed warunkami pogodowymi w
ciągu zimy i lata, odzieŜ jest równieŜ
elementem kulturowym. OdzieŜ moŜe być
podzielona na wierzchnią, zewnętrzną oraz
bieliznę; codzienną lub okazjonalną; letnią-,
jesienną i zimową-; odzieŜy cywilna oraz
mundury.
MoŜe
być
dwuczęściowa,
wieloczęściowa lub kombinowana. Patrz
takŜe na ubiór, ubranie.
odzieŜ bawełniana - bawełniana tkanina w
ogólnym znaczeniu. Pod tym terminem
rozumiemy szeroka gamę o średniej masie i
cięŜkich tkanin bawełnianych, rozróŜnianych
przez wykończenie i zastosowanie. O
płóciennym splocie; wybarwiona w jednym
kawałku lub zadrukowana. Najczęściej
wykorzystywana na pościel i prześcieradła.
Nazwa pochodzi z języka angielskiego.
odzieŜ bez podszewki - podstawowa część odzieŜy
bez podszewki, oznacza to, Ŝe wyrób składa
się tylko z materiału podstawowego. OdzieŜ
bez podszewki moŜe obejmować: spódnice,
spodnie, sukienki, płaszcze i bieliznę.
odzieŜ bieliźniana - okrywa miednicę i niŜsze
części nóg, całkowicie lub częściowo. Jeśli
ciasno przylega do ciała wówczas w części
miednicy jest rozporek, jeśli jest luźna to nie
ma Ŝadnego rozporka. OdzieŜ bieliźniana
obejmuje wierzchnie i wewnętrzne części
garderoby, najpopularniejsze to spodnie,
szorty, kąpielówki, kalesony i spodenki
gimnastyczne.
odzieŜ chłopięca - OdzieŜ przeznaczona dla
chłopców w wieku od 7 do 15 lat, odzieŜ
młodzieŜowa jest zaprojektowana dla
starszych chłopców w wieku od 16 do 18.
odzieŜ codzienna - określenie powszechnie
uŜywane od lat 60-tych odnośnie stylu
odzieŜy charakteryzującej się luźnym
krojem, wygodnym projektem, miękkością,
lekkością oraz łatwością utrzymania; często
dzianinowa.
W
wielu
przypadkach
przedstawia
odrzucenie
stereotypu
i
skłonność
do
nowego
i
niekonwencjonalnego stylu. Przykładami
takiej odzieŜy są spodnie dresowe, koszula
lub bluzka noszona na spodnie oraz bluza.
odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (1) - wzór na
tkaninie z ukośnym liniami, produkowana na
bazie splotów diagonalnych . Często
akcentowana poprzez kontrastujące nitki
wątku i osnowy.
odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (2) - tkanina
zazwyczaj wykonana z wełny, produkowana
z przędzy czesankowej. Posiada wzór skośny
i charakter sportowy. Wykorzystywana w
Ŝakietach i płaszczach.
odzieŜ dopasowana - obszar odzieŜy, który jest
określony przez jego zewnętrzny profil.
WyróŜniamy obcisłą, prostą, przedłuŜoną
oraz w kształcie dzwonu.
odzieŜ dziewczęca - OdzieŜ dla dziewczynek w
wieku od 7 do 15 lat. Jej wzór, kolor i
dodatki powinny być zgodne z fizyczną i
umysłowym rozwojem dziewcząt w tym
wieku. OdzieŜ młodzieŜowa projektowana
dla dziewcząt od 16 do 18 roku Ŝycia jest
bardziej zbliŜona rozmiarem i kształtem do
odzieŜy damskiej.
odzieŜ dŜinsowa - damska, męska i dziecięca
odzieŜ wykonana z bawełny lub wełny
splotem denim w zwykłym, luźnym,
sportowym stylu. Składająca się ze spodni,
koszulki i Ŝakietu lub płaszcza. Ma grube
szwy, często wykorzystuje nitkę w innym
kolorze, i liczne nakładane kieszenie i
zapięcia. Bardzo popularna w latach 70 XIX
wieku.
odzieŜ jednostronna - tylko zewnętrzna strona jest
wierzchnia; druga strona moŜe być podszyta
podszewką.
odzieŜ jesienna - zwykle wytwarzana z średnio
cięŜkich, nie za ciepłych materiałów
włókienniczych w średnich kolorach. Jest w
połowie liniowa lub liniowa i noszona w
czasie jesieni.
odzieŜ letnia - najczęściej produkowana
z przewiewnej, lekkiej tkaniny o jasnych
kolorach. Ma półpodszewkę lub podszewkę.
Przeznaczona na odzieŜ letnią.
odzieŜ liturgiczna - OdzieŜ dla kleryków. RóŜne
typy odzieŜy, które mają korzenie w historii i
są tworzone od IX wieku. Kolor jest
przepisany w zaleŜności od słuŜby i
hierarhii. Mogą być białe, czerwone, zielone,
fioletowe i czarne, a takŜe Ŝółte i niebieskie.
odzieŜ niemowlęca - OdzieŜ przeznaczona dla
dzieci poniŜej pierwszego roku Ŝycia.
Niemowlęce buty – dziane, krótkie skarpety
np. z elastycznych szwów z tasiemką do
wiązanie powyŜej kostki. Niemowlęca
czapeczka – nakrycie głowy dla niemowląt,
z roŜnego typu wzorem. Jest kilka typów
czapeczek:
beret,
kaptur,
peleryna.
Niemowlęcy
pajacyk
–
z długimi
nogawkami, wykończona stópkami. Góra
jest bez rękawów i jest połączona z
nogawkami. śakiet niemowlęcy – krótki,
luźny lub przylegający do ciała produkt z
rękawami, zapinany na guziki z przodu lub
zapinany na ramionach. Długie rękawy
Ŝakietu mogą mieć wszyte rękawiczki.
Kombinezon
kombinezon
koszula
niemowlęca – produkt z róŜnorodnymi
rękawami. Dolna część sięga linii bioder.
Wiązana z tylu, na ramionach lub na
przodzie. MoŜe mieć kołnierzyk i moŜe być
haftowany. Rękawiczka – dla niemowląt bez
palców, zapinana w nadgarstku. Niemowlęcy
śpiwór
–
produkt
dla
niemowląt
zaprojektowany do spania. Zakrywa dolne
kończyny. Na przedniej części mogą być
guziki. Najczęściej jest wykonany z futra.
Śliniaczek – specyficzny produkt dla
niemowląt,
chroniący
odzieŜ
przed
zabrudzeniem, wykonany z odpowiedniego
materiału.
odzieŜ nocna/ do spania - OdzieŜ zaprojektowana
do spania. W Europie stosowana była w
Średniowieczu. Ogólni, odzieŜ nocna nie jest
stosowana od XIX wieku, odkąd pidŜama
stała się bardzo popularna. Dzisiejsza odzieŜ
nocna moŜe być uzupełniona przez szlafroki.
Dziecięce śpiworki zaprojektowane są dla
niemowląt i małych dzieci.
odzieŜ ochronna - Specjalna odzieŜ robocza do
pracy w środowisku niebezpiecznym dla
zdrowia ludzkiego (np. wysokie temperatury,
ogień, niebezpieczne chemikalia, wysokie
napięcie, itp.)
odzieŜ orientalna - średnio- lub cięŜka wełniana
tkanina o niskiej przepuszczalności, która
jest intensywnie wypełniana i ma krótkie
runo oraz większy lub mniejszy połysk
podobny do wody; w płóciennym, lub
kombinowanym splocie skośnym ze
zgrzeblonych przędz czystych wełen.
Wykorzystywana na odzieŜ w krajach
orientalnych, a takŜe na modne płaszcze i
kurtki dla kobiet.
odzieŜ rekreacyjna - Luźne , wygodne ubranie
wykonane z dzianiny, zaprojektowane dla
celów rekreacyjnych w domu lub na sali
gimnastycznej
odzieŜ robocza (1) - poprzez swoją konstrukcję i
rodzaj materiału dostosowywana jest do
warunków wykonywanej pracy. Powinna
być prosta, wygodna oraz bez dekoracyjnych
elementów w celu zapewnienia swobody
wykonywania ruchów podczas pracy.
Szeroki zakres odzieŜy roboczej obejmuje
spodnie robocze, płaszcz roboczy i
kombinezony.
odzieŜ robocza (2) - element odzieŜy roboczej,
której celem jest ochrona odzieŜy przed
zabrudzeniem i zniszczeniem. Jest długa i
bez podszewki, ma długie rękawy.
Wytwarzana z dającej się prać tkaniny lub
dzianiny. Dla poszczególnych zawodów ma
specjalny kolor i krój: dla laboratorium jest
zapinana z tyłu i jest biała; inŜynierowie
mechanicy noszą w kolorze ciemnym
niebieskim.
odzieŜ robocza dla przemysłu mięsnego bawełniana lub lniana krochmalona tkanina
w połączeniu z bawełnianą osnowową oraz
lnianą wątkową przędzą, w płóciennym lub
(w przypadku izolacyjnych) skośnym
splocie. Jej charakterystyczna pepitkowy
wzór jest osiągnięty za pomocą osnowy i
przekładania róŜnych kolorów przędzy w
stosunku 4:4; rozmiar wzoru zaleŜy od
czystości przędzy. Ta tkanina jest stosowana
do odzieŜy roboczej dla rzeźników i
kucharzy.
odzieŜ skonfekcjonowana (1) - tekstylia, które
powstają poprzez łączenie róŜnych części
tkanin lub kształtowanie na maszynie.
Włączając szczególnie odzieŜ i inne
tekstylne produkty, pościel i innych
gotowych produktów.
odzieŜ
skonfekcjonowana
(2)
odzieŜ
produkowana w duŜych ilościach i o
róŜnorodnych rozmiarach zaleŜnych od
figury; proces przemysłowy w zakładach
odzieŜowych.
odzieŜ słuŜbowa - odzieŜ na przyjęcie w ciągu
dnia. Długość odpowiada bieŜącej modzie
damskiej.
W
porównaniu
z odzieŜą
wieczorową posiada mniejszy i mniej
uwydatniony dekolt jak i materiał jest
bardziej stonowany (odnosi się to zarówno
do projektu jak i koloru).
odzieŜ sportowa - sportowa część garderoby
okrywająca tułów lub odzieŜ z rękawami,
najczęściej jest to odzieŜ z dzianiny
z długimi
lub
krótkimi
rękawami.
Najczęściej jest bez klap i z dekoltem. Krój i
kombinacja kolorów jest zdeterminowana
poprzez
organizacje
sportowe
lub
sponsorów, a logo jest przyczepione na
przedniej lub tylnej części wyrobu. Jest
wykorzystywana
przez
aktywnych
sportowców.
odzieŜ sportowa (3) - 1. Ubiory sportowe
zaprojektowane do określonej dyscypliny
sportowej, wybór materiału i fasonu jest
dokonywany na podstawie przeznaczenia
ubioru np. dla sportu wyczynowego lub
rekreacji. 2. Rodzaj ubioru w którym
zastosowano
konstrukcję,
materiał,
funkcjonalne detale, luzy konstrukcyjne inne
niŜ codziennym ubraniu, tak Ŝe są one
odpowiednie
do
takich
aktywności
sportowych jak. np. jazda na rowerze,
spacery itd.
odzieŜ sportowa (do gimnastyki) - sportowa
odzieŜ dla dziewcząt i kobiet, która zakrywa
tułów; moŜe być bez rękawów, albo
z rękawami o róŜnej długości. NiŜsza
krawędź nogawek jest podwinięta poprzez
zastosowanie elastycznej lamówki.
odzieŜ termiczna - Patrz funkcjonalna bielizna
odzieŜ treningowa, dres - ustalone i często
stosowane określenie na bawełnianą tkaninę
która jest miękka w dotyku, ma płaską
powierzchnię i jest wytworzona z średnio
szorstkich przędz w splocie płóciennym;
zwykle jednokolorowa. Jest to głównie
tkanina siatkowa z której produkowane są
spodenki gimnastyczne.
odzieŜ w stylu gotyckim - charakterystyczna przez
cięcia i pionowe linie, które wyszczuplały
sylwetkę. Damskie płaszcze mają długie
rękawy, są wiązane w pasie, a podczas
niepogody noszono płaszcze o półokrągłym
kształcie. ZamęŜne kobiety (poza domem)
nosiły włosy i szyję ukryte pod woalką.
Podstawowy strój męski składał się z koszuli
najczęściej wiązanej paskiem i płaszcza o
półokrągłym cięciu.
odzieŜ w stylu greckim - the Hellenic Dorians
tworzył w czasach przed Homerem
prostokątny wełniany materiał, który leŜał na
skórze i był zapinany na ramionach za
pomoca spinek. Taka odzieŜ była taka sama
dla kobiet i męŜczyzn. Dzięki Joniom i
Grekom przyjęto później chiton, tunikę,
która była zapinana na klamrę, a później
marszczona. Męska chiton była krótsza niŜ
damska. W czasie chłodniejszej pogody był
uŜywany himation, pas materiału o
szerokości ok. 1.5 m oraz długości ok 3 m ,
noszony przez męŜczyzn na ramionach oraz
przez kobiety na głowie.
odzieŜ w stylu rzymskim - w róŜnych krajach, w
których taki styl był noszony między 9. i 12.
wiekiem, było wiele róŜnic. OdzieŜ
przeznaczona dla ludzi z rządu oraz klas
wyŜszych, róŜniła się jedynie tkaniną i
ozdobą; była bardzo mała róŜnica w kroju.
Damska odzieŜ składała się z pod- i nadsukienki. Pod- sięgała do stóp i miała długie,
wąskie rękawy, podczas gdy zewnętrzna
była krótsza, z rękawami sięgającymi za
łokcie. MęŜatki nosiły chusty na głowach lub
woalkę. WaŜną odzieŜą dla męŜczyzn była
tunika, która sięgała do pół-łydki i często
była wiązana na pasek oraz długie spodnie
lub rajstopy. Na tunice był noszony długi
płaszcz z cięŜkiej tkaniny.
odzieŜ wełniana - wytwarzana z wełnianych lub
chemicznie uprzędzonych włókien, odpadów
włókienniczych z tych surowców lub innych
mieszanek i włókien, w celu utworzenia
wyglądu tkaniny wełnianej. Jej jakość
dotyku, układ włókien i cięŜar są róŜne; ma
dobre właściwości izolacyjne, a jej
elastyczność oznacza, Ŝe jest odporna na
marszczenie i deformację i utrzymuje nadany
jej kształt. Jej czyszczenie I pranie zaleŜą od
zawartości włókien chemicznych. Posiada
duŜe pole zastosowań dla damskiej męskiej i
dziecinnej odzieŜy.
odzieŜ wierzchnia - noszone na bieliźnie; zawiera
spodnie, kurtkę, suknię, spódnicę, itp.
odzieŜ wiosenna - ubiory wiosenne dla kobiet i
męŜczyzn, najczęściej produkowana z
lekkiej, przewiewnej i o jasnych kolorach
tkaniny z okrywą. MoŜe być lekko wzorzysta
lub wzorzysta.
odzieŜ z podszewką - składa się z przynajmniej
dwóch warstw materiału tekstylnego, jedna z
nich tworzy przód, a druga stronę podszewki
odzieŜy. Zwykle jest wykładana.
odzieŜ z rękawami - pokrywa tułów i ręce, części
na tułów i rękawy mogą być róŜnych
długości.
odzieŜ z tkaniny w kratę - wzór stosowany w
tkaninach odzieŜowych, który jest tworzony
przez pojedyncza aranŜację średniej
wielkości kratki w jednym widocznym
kolorze (czerwonym, brązowym, zielonym)
na białym lub konopianym tle.
odzieŜ zakrywająca tułów - zakrywa tułów oraz –
jeśli ma przedłuŜenie takŜe wyŜszej części –
kończyny dolne. Jej przednia część częst ma
zapięcie, ale moŜe teŜ nie być podzielona;
jest bezrękawowa i zwykle bez kołnierza.
MoŜe to być kamizelka od garnituru,
półkoszulka, sweter lub halka.
odzieŜ zimowa - zwykle produkowana z grubego,
ciepłego, cięŜkiego materiału tekstylnego w
ciemnych kolorach. Jest cała w linie i często
posiada izolacyjny środek lub futro.
Planowana na zimowa odzieŜ ???
odznaka z taśmy - część munduru która wskazuje
naleŜność
pewnej
grupy
do
umundurowanego społeczeństwa. Jej kolory
są róŜne, a umieszczona jest na kołnierzu,
rękawach, itp.
ogon, poła - Dolna cześć płaszcza, poniŜej talii,
składająca się z dwóch części bocznych,
rozdzielonych rozporkiem. W Ŝakietach,
dolna cześć stanowi całość składająca się
z przedniej i tylnej części. W damskiej
odzieŜy moŜna zaakcentować krótszą talię.
ondulacja - modny wygląd wełnianych tkanin o
długim runie z moheru lub alpaki.
Charakterystyczny ze względu na fałdowane,
marszczone runo. Tkaniny o długim runie są
czasami wykończone marszczeniem w celu
zapobieganiu niepoŜądanemu rozerwaniu
podczas noszenia.
opadający (kołnierz) - część kołnierza, która
opada na stojący kołnierz, od której jest on
podzielony na fałdy.
opadający kołnierz - LeŜący poniŜej podkroju
dekoltu pasek. Jednym z typowych jest
kołnierz marynarski.
opaska na głowę - bawełniana opaska na czoło;
noszona przez pokojówki i kelnerki.
opaska, taśma - wąski materiał włókienniczy,
który moŜe być wytwarzany z róŜnych
materiałów; produkowany w systemie nici
osnowowych i wątkowych w szerokiej gamie
splotów, o twardej krawędzi. Stosowana w
obramowaniu, obszyciach, do ozdobienia
odzieŜy i celów technicznych.
oplot metalizowany, lamówka metalizowana produkowana z nitki alux w srebrnym lub
innym kolorze; wątek i osnowa są
z jedwabiu wiskozowego. Ma szerokość 8
mm - 40 mm i jest stosowana na róŜne
dekoracyjne cele.
organdyna - cienka, czasami przewiewna, lekka
bawełniana tkanina o bardzo małym
nabieraniu; w splocie płóciennym i
produkowane z czystych, lekko skręconych
przędz, które mogą być usztywnione za
pomocą dodania znacznej ilości krochmalu.
Stosowane do wzmocnienia damskiej
odzieŜy i nakrycia głowy, do ozdób i
kostiumów teatralnych.
organza (1) - sztywna, lekka tkanina z naturalnego
lub chemicznego jedwabiu, w splocie
płóciennym. Stosowana do damskich lekkich
sukienek.
organza (2) - bardzo delikatna, przewiewna, lekka
jedwabna tkanina; w splocie płóciennym z
naturalnego jedwabiu w osnowie i surowego
jedwabiu lub jedwabiu syntetycznego w
wątku. Tkanina jest głównie drukowana i
wykorzystywana na letnie sukienki.
Orlean - określenie początkowo uŜywane do
błyszczącej tkaniny oraz elastycznej, lekkiej
wełnianej tkaniny , która jest szorstka w
dotyku i ma czystą, porowatą powierzchnię;
w płóciennym lub splocie Panama .
Wykorzystywana do damskich sukienek i
męskich garniturów. W przypadku, gdy jest
ze wzorem małych kropek w splocie, jest
tworzona przez wątek. Tkana na krosnach
listing lub Ŝakardowych. Ta tkanina była
początkowo produkowana w Orleanie, skąd
pochodzi jej nazwa.
osłona ubioru - Zobacz napawanie
osnowa - system podłuŜnych przędz w tkaninie
równoległy do krawędzi. Zwykle mniej
falowana niŜ przędze wątkowe, dzięki czemu
jest moŜliwe ustalenie pozycji tkaniny z
małej próbki.
ośmiozamkowe wzory - ten wzorzysty rządek jest
tworzony przez dwie nici w róŜnych
kolorach. Jedna nić tworzy sploty na
przedzie, a druga tworzy sploty na tyle.
Wzór domino róŜnych kolorów jest
osiągnięty przez wymianę kolorów. O.w. jest
tworzony przez kładzenie razem dwóch
ściąganych dzianin w róŜnych kolorach.
Stosowane w odzieŜy wierzchniej.
Otomano krepowe - o średniej masie i cięŜka
jedwabna tkanina ze skośnym efektem
prąŜków; lewa strona jest błyszcząca.
Tkanina jest produkowana w atłasowym
splocie. Osnowę stanowi gładka przędz
jedwabiu wiskozowego; a wątek ma mocno
skręconą przędzę krepową. Stosowana na
ottoman façonné - dekoracyjna tkanina,
najczęściej
produkowana
z przędzy
syntetycznej, z charakterystyczną Ŝebrowatą
powierzchnią. Wykorzystywana na podomki
i szlafroki.
oznaczenie grubości przędzy – tex - dziesiętny
system
pomiarów
stsowany
między
narodowo do wyraŜania delikatności (waga
na długość) tekstyliów (włókna, nici,
przędze, itd.) Wskazywany w tex (jednostki),
które równają się cięŜkość nici lub innego
podłuznego tekstylia w gramach na długość
1000 m (1tex = 1g/1000 m). Obok jednostek
tez, stosuje się następujące oznaczenia: ktex
(kilotex), dtex (decitex), mtex (militex). W
Czechosłowacji
system
tex
został
wprowadzony 1. stycznia 1976. Spójrz na
numeracja przędzy.
P
paczwork (1) - kolorowa wełniana tkanina o
szorstkiej, rustical powierzchni, która
przypomina mesh.
paczwork (2) - drukowany lub tkany materiał,
który ma wygląd małego, zszytego kawałka
w róŜnych wzorach i kolorach.
pajacyk - dzianinowa odzieŜ na górną część ciała
niemowlaków i maluchów, składa się z
zakrywającej tułów jednoczęściowej bluzki,
która jest połączona z nogawkami.
Produkowany jest zazwyczaj w pastelowych
kolorach.
Palm Beach - lekka wełniana tkanina, która jest
nieco sztywna i szorstka w dotyku.
Wytwarzana z czystych, wiele razy
skręconych czesankowych przędz w splocie
płóciennym, zwykle w lekkich, nieco
szorstkich melanŜach. Stosowana na męskie
letniej garnitury i spodnie, oraz na damskie
letnie sukienki i garsonki. Nazwa "Palm
Beach" pochodzi z nadbrzeŜnego centrum
kąpieliskowego
w
USA;
jest
to
zarejestrowany znak handlowy firmy Palm
Beach Company, Inc.
Palmerston - cięŜka wełniana tkanina, która jest
sztywna w dotyku. Posiada krótkie, grube
runo i wysoki połysk, co pokrywa splot
broken twill lub splo wytwarzany za pomocą
technologii produkcji podwójnego materiału
. Na tyle, są zastosowane bawełniane lub
mieszane zgrzeblone przędze o niŜszej
jakości. Tkanina jest spilśniana, wystrzyŜona
i poddana wykończeniu tkaniny runowej.
Wykorzystywane do męskich zimowych
płaszczy. Nazwa pochodzi od 19.wiecznego
polityka brytyjskiego Henry John Temple
Palmerston.
palto (1) - męski płaszcz produkowany z średniej
wagi tkanin w typie wełny; do noszenia
przez krótki okres. Jego kształt odnosi się do
mody w Klasycyzmie.
palto (2) - krótki płaszcz damski, który sięga
bioder; ma prosto obcięte i wyhaftowane
rękawy oraz kołnierz.
palto (3) - krótki płaszcz męski noszony między
sezonami, produkowany z wełnianej lub
innej lekkiej tkaniny. Ma zawartość włókien
chemicznych
o
wodoodpornym
wykończeniu.
pantalony - męskie długie spodnie, które były
początkowo noszone w czasach rewolucji
Francuskiej, gdy zastępowały bryczesy do
kolan.
Długość
nogawek
była
dopasowywana do wymogów mody. Nazwa
została nadana Pantalone, a komicznej
postaci we wczesnej komedii włoskiej.
papierowa nić - Odcięty kawałek impregnowanego
papieru zrobionego z miazgi siarczanu lub
siarczynu breaking strength, it is dampened,
kinked and cut thus making the paper thread.
Jest wykorzystywana w produkcji dywanów,
sztucznych kwiatów itp.
parasolowy jedwab - Delikatny, gęsto tkany, o
niskiej masie tafta tkanina z poliamidu,
rzadziej wykonana z jedwabiu lub bawełny
stosowane w produkcji pokryć parasoli.
Pareo - obfita chusta w stylu szala o egzotycznym
nadrukowanym wzorze; jest owijana wokół
sylwetki w talii lub nad klatką piersiową i
zabezpieczona węzłem. Efektowny element
kostiumu kąpielowego, noszony jako
powiewna spódniczka.
pas blezerowy - wzór rozpoznawalny przez
uderzającą kombinację pionowych pasków
róŜnej szerokości; bardzo rozpowszechniony
w klubach w latach 20 i 30.
Wykorzystywany
w
sportowych
marynarkach i damskich sukienkach.
pas tenisowy, prąŜek tenisowy
wzór
charakterystyczny ze względu na swoją
delikatnie białą lub kolorową powierzchnię
w wielu powtórzeniach na białym lub
kolorowym tle; zwykle stosowana w
tkaninach
wełnianych.
Powszechne
połączenie kolorów to niebieski z białym –
niebieski pas na białym tle, rzadziej
odwrotnie.
pas, pasek - wykończony pasek materiału
włókienniczego, skóry lub innego materiału,
który moŜe być róŜnej długości z zapięciem
na
końcu.
Wykorzystywany
do
zabezpieczenia i ściśnięcia odzieŜy w talii, a
często takŜe jako ozdoba. Jest znany juŜ od
czasów staroŜytnych, stając się symbolem
chastity w Średniowieczu.
pasek - Gładki lub wzorzysty, wielowarstwowy
rzemień do produkcji pasków.
pasek do pończoch (1) - damski dodatek
odzieŜowy, który słuŜy do kształtowania
miednicy. Produkowany z elastycznego
materiału tekstylnego i usztywniony za
pomocą wiązań. Jest zapinany na
sznurowadła, haczyki lub suwaki.
pasek do pończoch (2) - jedno-osnowowy
elastyczny paseczekprodukowany róŜnymi
splotami; jest kolorowo zdobiony po prawej
stronie i jego szerokość jest w granicach
pomiędzy
150
mm
i
350
mm.
Wykorzystywana do gorsetów i pasów.
pasek do spodni - pasek włókienniczy – zwykle
elastyczny – który jest dołączony do niŜszej
krawędzi spodni narciarskich lub sportowych
w celu przyczepienie do butów.
pasek w talii - Jednolita nazwa paska w tali
zarówno dla spodni jak i spódnic. Jest
wszyty w odzieŜ na linii talii i podtrzymuje
odzieŜ.
pasek, sznurek - liniowy produkt włókienniczy
z pojedynczych lub skręconych przędz, lub
pasków, skręconych razem. MoŜe być
błyszczący lub matowy, konopny lub
barwny.
pasek, taśma - włókienniczy pasek o nieokreślonej
długości, który jest z jednego materiału,
zwykle prostokątny, otrzymany za pomocą
ucięcia przy uŜyciu papieru lub folii.
paski - gładkie, subtelne, wielokolorowe skośne
paski.
patka - góra, która jest naszyta na lub nad
kieszenią. SłuŜy do zapinania kieszeni oraz
jako ozdoba. MoŜe takŜe tworzyć sztuczną
kieszeń, w tym przypadku zawsze jest
jedynie ozdobą. MoŜe być w wielu
kształtach.
pawie oczko - wzór tkaniny, który tworzy małe,
delikatne, okrągłe lub owalne podobne do
kropek figury w kontrastowych kolorach;
stosowane w wełnianych tkaninach z przędz
czesankowych, w męskich klasycznych
garniturach.
Nazwa
pochodzi
od
podobieństwa figury do ogona pawia.
Peking - gęsta, nieco sztywna jedwabna tkanina w
splocie płóciennym, o wysokim połysku i
pionowych reliefowych pasach, które
wystają z tła tkaniny. Wykorzystywana do
damskich formalnych sukienek.
Peleryna - luźne ubranie bez rękawów i kieszeni,
zwykle w prhmat. W kształcie dzwonu.
MoŜe
być
długie
lub
krótkie.
Wykorzystywane w mundurach; noszone
takŜe jako strój wieczorowy oraz zamiast
płaszcza jako modne ubranie. Oryginalnie
był rodzajem bez rękawowego stole
noszonego przez pilgrims. (francuskie
"pelerin" = pilgrim.) Podobny rodzaj krótkiej
p.
był
częścią
hiszpańskiej
sukni
renesansowej.
pepitka - wzór tkaniny z charakterystyczną, małą,
dwukolorową kratką; w skośnym lub
płóciennym splocie, z osnową 4:4 (ten
stosunek
moŜe
być
inny).
Najpowszechniejszą kombinacją kolorów
jest biały z czarnym (lub innym ciemnym
kolorem). Taki wzór jest stosowany na
wełnianych, bawełnianych i jedwabnych
tkaninach. Pochodzenie określenia jest
najczęściej
przypisywane
hiszpańskiej
tancerce Pepita, która lubiła nosić taki wzór,
inna teoria twierdzi, Ŝe pochodzi od
hiszpańskiego słowa "pepitas" – pestka od
owocu lub ciemne ziarno bawełnianej rośliny
(co przypomina ten wzór).
perkal (1) - rzadka, gładka, o średniej masie
bawełniana tkanina, o płóciennym splocie,
najczęściej z średnio szorstkiej przędzy. W
sklepie występuje pod wieloma postaciami,
łącznie z drukowaną. Wykorzystywana na
tanie damskie i dziecię ce sukienki, fartuchy,
i do celów dekoracyjnych i na flagi. Czasami
nazwę tę wykorzystuje się błędnie na
bawełnę.
perkal (2) - czysta i ścisła bawełniana tkanina,
która jest miękka w dotyku, w splocie
płóciennym. Jest jednokolorowa lub z
nadrukiem, stosowana do produkcji damskiej
i dziecięcej bielizny oraz chusteczek.
perkal (3) - specjalne, wykończona na kalandrze
dla jednokolorowa lub drukowana tkanina
bawełniana lub jedwabna. Dzięki czemu
moŜna osiągnąć gęstą, gładką powierzchnię
tkaniny z duŜym połyskiem. Takie tkaniny są
wykorzystywane na lekkie damskie płaszcze
przeciwdeszczowy i inne wyroby odzieŜowe.
pęczek, nopek - małe wzmocnienia powierzchni
nici, najczęściej w róŜnych kolorach i
produkowane w celu dekoracji – efektu
kolorystycznego w nici. Nopek moŜe takŜe
powodować skazę w surowym materiale,
nici itp.
pętelka, oczko dziewiarskie - wąski punkt
wytwarzany z materiału włókienniczego do
składania w miejscu
pieprz i sól - wzór tkaniny z motywem małych
kropek. Tworzony przez zastosowanie
przędz w kontrastowych kolorach jedynie w
osnowie lub w osnowie i wątku, w stosunku
1:1 lub 2:2; w płóciennym, skośnym lub
krepowym
splocie.
Jego
zwykłe
zastosowanie
jest
odnośnie
tkanin
wełnianych z czesankowych przędz.
Stosowany do męskich garniturów i
damskich sukienek i garsonek. Nazwa
pochodzi od szaro-białego wyglądu, który
przypomina pieprz i sól.
pieprz z solą (wzór) - wzór tkaniny na
jednokolorowym tle; tworzy delikatny pasek
z jednej nici, który zwykle jest z jedwabiu.
Stosowany w garniturach męskich, w
tkaninach
wykonanych
z przędz
czesankowych. Jest wyrazem klasycznego
stylu ubioru.
pierz i załóŜ (1) - ogólne określenie dla wyrobów
ubraniowych, które po praniu szybko schną i
nie muszą być lub muszą być lekko
wyprasowane. Początkowe wymaganie dla
takich produktów jest to, Ŝe nie tylko ich
podstawa z materiału tekstylnego, ale takŜe
podszewki, wkładki materiałowe oraz nici
powinny być odporne na zagięcia i
utrzymują swój kształt.
pierz i załóŜ (2) - ogólne określenie dla
wykończenia materiału, który po wypraniu
szybko schnie w taki sposób, Ŝe ubranie nie
potrzebuje w ogóle lub potrzebuje lekkiego
wyprasowania.
pik
(efekt
osiągnięty
przez
oplecenie
dodatkowym wątkiem) - wzór tworzony
przez specjalne ozdobne nitki wątku lub
osnowy, które oplatane są systemem nitek po
całej długości i szerokości. Wzór ten ma
wyjątkowo mały raport i tworzy małe i
pojedyńcze motywy takie jak figury, kwiaty i
kropki.
pika - splot interlokowy który łączy płaski rządek
dzianiny z dwoma rządkami załoŜonych
splotów. Ma charakterystyczny skośny
wygląd po jednej stronie; druga strona jest
płaska. Wykorzystywany do cieńszej odzieŜy
oraz bielizny.
pika
interlokowa
splot
z ograniczoną
rozciągliwością, w którym dwa pełne rzędy
w tym splocie są obrócone względem siebie i
tworzą jeden rządek. Jedna strona dzianiny
ma skośny efekt tworzony przez nabrania ;
druga strona jest gładka. Stosowane na
wierzchnią odzieŜ i bieliznę.
pikotka – 1. pętelki robione szydełkiem na brzegu
chusteczki, kołnierzyka.; pikot; pikotek; 2.
wzorowana, dzianinowa, płaska taśma z
wiskozowej i bawełnianej przędzy oraz
sztucznego jedwabiu, z jednym układem
diagonalnym przeplatanych nici oraz
krótkimi oczkami w regularnych odstępach
na jednym lub obydwóch brzegach. MoŜe
być kolorowa lub jasna, jest odwracalna, jej
szerokość zwykle wynosi 15 mm. Stosowana
do ozdabiania odzieŜy.
pikowana - materiał włókienniczy złoŜony z runa z
syntetycznego
włókna
oraz
tkaniny
wierzchniej. Połączenie runa i tkaniny
wierzchniej jest dokonane za pomocą splotu,
które to sploty tworzą wzór.
piling - tworzenie się na powierzchni tkaniny lub
dzianiny małych, w kształcie kulek, pęczków
– znanych jako supełki – z syntetycznych,
zwykle poliestrowych włókien, powstają z
przędz majacych duŜą zawartość tych
włókien; tworzone przez zwijanie i wiązanie
wystających włókien na powierzchni
materiału. Są róŜne sposoby redukowania
pilingu, takie jak wybór odpowiedniego
włókna poliestrowego lub zastosowanie
anty-pillingowego wykończenia.
pin-stripe wzór jodełka - wzór tkaniny,
najczęściej wełnianej, z lekkimi, wąskimi,
łamanymi paskami, które biegną wzdłuŜ
długości całego wyrobu i są odseparowane
lub regularnie łączone w pary, zazwyczaj w
jasnych kolorach na ciemnym tle. Ten wzór
jest
wykorzystywany
na
tkaniny
przeznaczone na męskie garnitury i damskie
piŜama - damski i męski dwuczęściowy strój
nocny, złoŜony z kurtki i spodni.
Wytwarzany z miękkich, spieranych
materiałów włókienniczych. Przybył do
Europy – gdzie początkowo noszone były
jedynie koszule nocne – w 19. wieku z
tropików.
plastik - plastikowy, kompaktowy lub powiększony
materiał, wytwarzana bez bazy (folii). P. z
zmiękczonego poliwinyku jest stosowany w
produkcji płaszczy przeciwdeszczowych,
chust, oraz w technologiach spawania. MoŜe
być aplikowany wraz z splataniem.
pled - szeroki szal zwykle z cięŜkich tkanin
wełnianych w kratkę. Jego krawędzie są z
frędzlami.
plisowanie (1) - materiał włókienniczy stopniowo
kształtowany w wąskie lub szerokie,
podłuŜne, odwracalne lub prostokątne fałdy
za pomocą ciśnienia i pary aplikowanej
ręcznie lub mechanicznie na maszynie do
karbikowania. P. jest stosowane do ozdoby
spódniczek, sukienek, bluzek, itp.
plisowanie (2) - zdobienie danego obszaru odzieŜy
małymi zgięciami; zwykle osiągniete przez
dekoracyjne zaszewki. Te zgięcia tworzą
geometryczne...
plisowanie (3) - fałda powstała przez zaginanie
tkaniny w ubraniu; wynik nadmiernej
szerokości lub błędnego wykończenia szwu
przez pikowanie lub płaskie prasowanie.
plisy - Płaska tkanina z charakterystycznymi
załamaniami
o
róŜnych
kształtach.
Utrwalanie plis odbywa się metodą
termiczną.
plusz - tkanina o nieco wysokim i szorstkim,
grubym runie z jedwabnej bawełny lub
wełny, która jest osiągnięta za pomocą
podcięcia oczek osnowy, które tworzą się
same i są cięte przez druciki. Zwykle tkanina
ma dwa układy osnowy i wątku.
Wykorzystywany do płaszczy, wkładów do
ciepłej odzieŜy, kołnierzy i dodatków.
Zobacz takŜe plusz dziany.
plusz dziany, velvet (1) - osnowowa pluszowa
dzianina ze zwykle jednostronnym splotem
tworzącym podstawę do dziania pluszowego,
które zawsze jest z tyłu. Wytwarzane na
pojedynczej osnowarce, z pluszowymi
haczykami.
plusz dziany, velvet (2) - jednostronna wątkowa
dzianina, w której nić jest dodana do
kaŜdego rządka i powiązana z podstawą,
tworząc na powierzchni dzianiny długie
oczka (przedłuŜone, podobne do haczyków
łuki).
plusz dziany, velvet (3) - osnowowa dzianina
tworzona za pomocą cięcia na pojedynczej
osnowarce, na której są tworzone
jednostronne podstawowe dzianiny na
dwóch pokładach i łączone ze sobą za
pomocą przędz pluszowych w odwracalnym
splocie. Po dzianiu, dzianina jest cięta
poprzecznie, co tworzy dwie niezaleŜne
dzianiny o runowej powierzchni. Pewne
rodzaje takiego p.d. są wykończone za
pomocą
strzyŜenia
lub
szlifowania.
Wykorzystywany do bielizny, odzieŜy
dzianinowej, itp.
plusz osnowowy, welwet osnowowy - ma dwie
osnowy – podstawową i runową – oraz jeden
wątek, który razem z osnową podstawową
tworzy swoją własną tkaninę w płóciennym,
skośnym, atłasowym lub pochodnym
splocie. Oprócz podstawowego wątku,
specjalne igły są wprowadzane w dane
otwarte sheds, powyŜej których rośnie runo
osnowy lub jego część. Nici runowe ułoŜone
na igle są przycinane róŜnymi technikami,
tworząc gęste, krótkie runo. P.s. z krótkim,
grubym runem często jest podobny do
welwetu.
Stosowany
do
damskich
formalnych sukienek i płaszczy oraz do
celów dekoracyjnych.
plusz przeszywany - wytwarzany poprzez
przyszycie przędz runowych na podstawę
materiału tekstylnego; oczka tworzone są
tworzone na przedzie w celu otrzymania
wymaganego plusza. Stosowany jako wkład
izolacyjny do płaszczy i kurtek.
płaski splot - Splot dzianiny wątkowej i
osnowowej tworzony jedynie przez szycie.
płaszcz - nazwa na damską i męską, o szerokim
zastosowaniu, część garderoby z rękawami.
Zapięcie jest na przedniej części, lub teŜ jest
beŜ zapięcia. Okrywa tułów i górne partie
kończyn. Jest luźne lub ciasno przylega do
ciała i najczęściej ma podszewkę. Płaszcze
są róŜnej długości, w zaleŜności od bieŜącej
mody. Jest pewna róŜnica w zapinaniu
między damskimi i męskimi płaszczami:
męŜczyźni zawsze zapinają na prawą stronę.
7/8 płaszcz - płaszcz sięgający poniŜej kolan.
płaszcz 3/4 - płaszcz sięgający poniŜej kolan, o 3/4
długości.
płaszcz havelock - długi męski płaszcz, składający
się z długich rękawów i bez klap, część
garderoby okrywająca tułów, która sięga do
talii lub bioder. MoŜe być jedno lub dwu
rzędowy i jest produkowany z wełnianej
tkaniny. Nazwa pochodzi od nazwy
Angielskiego generała Sir H. Havelock.
płaszcz na okres przejściowy - męski płaszcz
zaprojektowany do noszenia w czasie przed i
po zimowym. CięŜar wełnianej tkaniny (z
której zwykle jest wytwarzany) wynosi ok.
500 g.
płaszcz nieprzemakalny, mackintosh - płaszcz
przeciw deszczowy – szczególnie płaszcz
ogumowany - pochodzi z Wielkiej Brytanii.
Nazwa została nadana przez Charles
Macintosh, który w 1820 opatentował
tkaninę, która nie przepuszcza wody.
płaszcz o długości do kolan - płaszcz sięgający do
kolan.
płaszcz przeciwdeszczowy - wiosenny i jesienny,
damski i męski, płaszcz na deszczową
pogodę. Jest produkowany z balonowego
jedwabiu lub bawełny z wodoodpornym
wykończeniem. Pierwotnie miał jeden
kształt, jednorzędowy, i miałe ukryte
zapięcie, klinowy kształt rękawów i pochyłe,
nakładane kieszenie, ale teraz moŜe być
modyfikowany zgodnie z trendami mody.
płaszcz w stylu kimono - posiada korzenie w
Japonii, gdzie nadal funkcjonuje jako długa,
otwarta, z szerokimi rękawami część
garderoby, która jest krojona z jednego
kawałka. W modzie nazwa ściśle związana
jest z popularnym, prostym i komfortowym
krojem – szczególnie rękawów, które mają
zakcentowaną szerokość i są nierozłączna
częścią tylu i przedniej części odzieŜy. Ten
styl został przywieziony z Japonii na
początku XX wieku; później stał się
inspiracją męskich garniturów. Garnitur w
stylu kimono, pozwala uŜytkownikowi na
nieograniczoną swobodę ruchu.
płaszcz w stylu mandaryńskim - cięŜka wełniana
tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku i
ma krótką okrywę z charakterystycznym
połyskiem, która zakrywa jej powdójny
diagonalny splot. Tkana z przędzy zgrzebnej
i stosowana na zimowe płaszcze. "Mandarin"
jest nazwą nadaną przez Europejczyków dla
wysokiego
rankingu
urzędników
w
feudalnych Chinach.
płaszcz w stylu Montgomery - długi damski lub
męski płaszcz, luźny w stylu sportowym krój
z szerokim wyłogiem, epoletami, i
przeszyciami o małej gęstości ściegu z
przodu i z tyłu.
płaszcz wieczorowy - charakterystyczne ze
względu na swoją elegancję i prostotę.
Damski p.w. zwykle jest dopasowany do
długości sukni; damski jest projektowany
jako reglan. Dziś jest mniej waŜnym strojem
niŜ dawniej.
płaszcz wiosenny - dla kobiet i męŜczyzn;
produkowany z lekkiej wełnianej lub
bawełnianej tkaniny o jasnych kolorach i bez
ocieplającej podszewki.
Jego
kształt
odpowiada trendom bieŜącej mody.
płaszcz wyjściowy - składnik formalnego stroju
noszony na formalne i specjalne okazje.
Męski jest zwykle w stylu klasycznym,
damski jest dostosowywany do wymagań
mody. Wytwarzany z wysoko-jakościowej
wełnianej (męski) lub jedwabnej (damski)
tkaniny.
płaszcz z kapturem - damski lub męski krótki, prosty,
luźny płaszcz z kapturem, z nakładanymi
kieszeniami z duŜymi patkami. Jest zapinane
przez oliwkowe (owalne) guziki. Produkowane w
jednym kolorze z wełnianej welurowej tkaniny,
często bez podszewki, wówczas
podwójna
tkanina]] ma wzór kratki na lewej stronie.
płaszcz z podbiciem futrzanym, pelisa powierzchnia
płaszcza
zimowego
produkowana z wełnianej tkaniny, z futrzaną
podszewką. Najczęściej z kołnierzem i
podszewką takŜe w rękawach. Wykończony
przez krawca i kuśnierza.
płaszcz zimowy - produkowany z cięzkiej tkaniny
wełnianej; zwykle długiej, ale moŜe być
takŜe o długości trzy czwarte lub krótkih.
Zwykle ma izolacyjny (oddzielny)środek.
Jego kształt jest dostosowany do wymagań
mody.
płaszcz Ŝakietowy - tworzy część (inaczej zwany )
frakiem . Jest jednorzędowy i bardzo
dopasowany, z kołnierzem z klapą; jego
przednie części są zaokrąglone od talii w dół,
zwęŜając się w kierunku części tylnej i
sięgając kolan. Strona szwów jest
usytuowana zauwaŜalnie w kierunku pleców;
pod ramionami szwy tworzą kąt pod którym
wchodzą w pachę rękawarom the waist
down, ukryta zakładka jest wrobiona w
kaŜdy. Zamiast załoŜonego szwu w talii, jest
tam długi otwór.
płótno (1) - cienka, sztywna, o średniej wadze
bawełniana tkanina wykonana z szorstkich
skręconych przędz; w płóciennym lub
splocie Panama, z równymi odstępami
między nićmi. Stosowane do haftowania
ręcznego.
płótno (2) - bardzo cienka bawełniana tkanina
z cienkiej, luźno skręconej przędzy, o
ziarnistej,
porowatej
powierzchni;
o
płóciennym splocie. Stosowana w produkcji
tanich sukienek damskich, fartuchów,
materiałów sanitarnych i do celów
technicznych.
płótno brezentowe (1) - bardzo sztywna,
błyszcząca lniana tkanina o płóciennym
splocie. MoŜe mieć róŜną masę w zaleŜności
od jakości przędzy. Stosowana jako
usztywnienie dla marynarskiej odzieŜy.
płótno brezentowe (2) - gruba, sztywna, konopna,
lniana tkanina o pewnej elastyczności;
wytwarzana z czystych przędz w splocie
płóciennym, o tej samej grubości osnowy i
wątku. Stosowana w bardziej złoŜonych
strojach jako usztywniacz.
płótno indyjskie - przewiewna, luźna bawełniana
lub wełniana tkanina która jest miękka w
dotyku, lekko przejrzysta, z przewiewną,
pogrubioną strukturą płóciennego splotu z
przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na
lekkie damskie sukienki i bluzki, i męskie
koszule. TakŜe lekka bawełniana tkanina jest
typową produkowaną ręcznie w Indiach.
płótno krawieckie (1) - Odporna, sztywna, mocna
bawełniana, lniana lub wełniana tkanina,
która jest wykorzystywana do wzmacniania
odzieŜy, albo elementów odzieŜy, i do
zapewnienia utrzymania kształtu przez
wyrób.Pomimo to często dzisiaj do łączenia
materiałów stosuje się wkładki zawierające
specjalne środki wiąŜące
płótno krawieckie (2) - sztywna, gęsta, o średniej
masie lniana lub bawełniana tkanina, o
błyszczącej powierzchni; produkowana ze
zgrzebnej przędzy, o płóciennym splocie.
Najczęściej w kolorze szarym. Stosowane
jako wkładki przez krawców.
płótno lniane na odzieŜ myśliwską - lniana
tkanina, która jest nieco sztywna w chwycie i
ma
ziarnistą,
reliefową
strukturę;
produkowana
z przędzy
zgrzebnej
i
płóciennym splotem. Stosowana na płaszcze,
sprzęt wędkarski i plecaki, itp.
płótno Penelopy - sztywna bawełniana tkanina z
wysoko wykrochmalonych przędzy. Podczas
tkania tworzy wzór za pomocą dwóch nici
wątkowych połoŜonych blisko siebie, a
następnie bliskich tkanych wątków. Nici
osnowy są w cienkiej ścisłości. Tkanina jest
stosowana do haftu oraz róŜnych prac
ręcznych.
płótno z włosia - o średniej wadze, elastyczna
tkanina o cienkiej,ziarnistej powierzchni;
wytwarzania lnianym splotem, zwykle
z bawełnianej osnowy i wątku, w których
(aby rozróŜnić obszar) wełniana przędza jest
zmieniana ze skręconą przędzą z sierści
końskiej lub włosa syntetycznego. UŜywane
w celu usztywnienia kształtów męskiej i
damskiej odzieŜy. Nazwa pochodzi od
włosia wykorzystanego do produkcji płótna.
Dziś jego uŜycie zastępuje się materiałami
wykonanymi z włóknin.
płótno Ŝaglowe (1) - o średniej masie lniana
tkanina, z charakterystycznym łamanym
splotem diagonalnym, nadającym jej
charakterystyczne
pionowe
paski.
Wykorzystywana na płaszcze dla lekarzy i
na pościel.
płótno Ŝaglowe (2) - gruba lub o średniej masie
bawełniana tkanina z pół-cienkiej przędzy, o
diagonalnym lub atłasowym splocie który
tworzy pionowe paski poprzez zmiany wątku
i osnowy. Najczęściej wykorzystywana na
męską bieliznę, WyróŜnia się w zaleŜności
od zastosowania na materace, rolety,
bieliznę, pościel.
podkoszulek (1) - półkoszulka z długimi lub
krótkimi rękawami, zwykle z owalnym
dekoltem, którego krawędź jest z elastyczną
tasiemką lub zwiniętym kołnierzem.
Wytwarzana z lekkiej tkaniny bawełnianej
na rozciągarce
podkoszulek (2) - bez kołnierzyka, okrywający
tułów wyrób włókienniczy z dzianiny; moŜe
być z lub bez rękawów, i jest noszony przez
dzieci i dorosłych bezpośrednio na ciało pod
koszulę, bluzkę lub sukienkę. Są róŜne typy
rękawów w podkoszulkach. Na przedniej
części jest zapięcie po całej długości albo nie
ma w ogóle zapięcia i podkoszulek
zakładany jest przez głowę. Najczęściej
wykorzystywany jest w zimie jako bielizna,
a takŜe do ćwiczeń fizycznych.
podkoszulek (3) - zobacz podkoszulek; część
garderoby
pojrywająca
tors,
czasem
z rękawami dla dzieci jak i dla dorosłych.
Rękawy mogą mieŜ róŜną długość. Posiada
guziki z przody lub jest wgiągana przez
głowę.
podkoszulek 2 - Bez kołnierzyka, okrywająca
tułów bielizna z dzianiny, moŜe być z lub
bez rękawów i jest zakładana przez dzieci i
dorosłych bezpośrednio na ciało pod
koszulę, bluzkę lub pod sukienkę. Stosowane
są róŜne długości rękawa. MoŜe być
zapinana na froncie na całej długości lub
moŜe być ściągany przez głowę. Najczęściej
uŜywany jako podkoszulek w czasie zimy,
lub podczas ćwiczeń fizycznych lub jako
strój sportowy.
podkoszulka - patrz podkoszulek
podkrój przodu - obszar, za pomocą którego
dekolt oraz przednia część (klatka piersiowa)
odzieŜy jest powiększona. Zgodnie z
najpowszechniejszymi dekoltami, moŜe
przybrać róŜne kształty.
podkrój tyłu - obszar, za pomocą którego podkrój
dekoldu na tyle ubrania jest powiększony.
Stosowany w szczególności w formalnej i
letniej odzieŜy. Jego zastosowanie w męskiej
odzieŜy jest rzadkie.
podłuŜna kieszeń - k, której otwór jest
umiejscowiony mniej juŜ bardziej poziomo.
podomka – matiné - podstawowy termin materiału
drukowanego stosowanego w odzieŜy
porannej i domowej; ma charakterystyczny
złoty lub srebrny nadruk z błyszczącym
wyglądem.
podomka - zwyczajna odzieŜ noszona w domu.
Jest
wygodna,
lekka
i
umoŜliwia
wykonywanie prac domowych róŜnego typu
i relaks; mimo tego powinna być modna.
Najbardziej popularna odzieŜ domowa to:
szlafrok, sukienka, spodnie i koszulka.
podszewka (1) - często uŜywane określenie dla
lekkiej bawełnianej lub jedwabnej tkaniny ,
która jest gładka i błyszcząca, a często w
splocie atłasowym. Wytwarzana z przędz z
bawełny lub chemicznego jedwabiu w
jednym kolorze. Stosowana jako podszewka
odzieŜy. Podszewki rękawów zwykle są w
jasnych kolorach z ciemnymi pasami.
podszewka (2) - Cienka osnowowa lub wątkowo
tkany materiał stosowany na podszewki
odzieŜy.
podszewka (3) - Podszewka umieszczona pod
wierzchnim materiałem i stanowi podbicie
dla ubrania. Właściwości podszewki dobrane
są pod kątem przeznaczenia ubioru
podszewka pluszowa - tkany, dziany lub
haftowany druk, który jest stosowana do
izolacyjnego wkładu do odzieŜy wierzchniej,
płaszczy i kurtek.
podszewka rękawa - błyszcząca, średniej wagi
jedwabna (czasami bawełniana) tkanina,
która zwykle jest prąŜkowana i stosowana do
rękawów w produkcji odzieŜy.
podwiązka - dodatek zabezpieczający skarpetki lub
pończochy na nogach, z szerokiej,
elastycznej, dopasowującej się taśmy.
podwłosie - Krótkowłóknista bawełna (8mm), nie
nadająca się do przędzenia, powstająca na
ziarnie
po
odziarnieniu.
Jest
wykorzystywane
do
produkcji
nici
chemicznych
z regenerowanej
lub
modyfikowanej celulozy.
podwójna przędza - Podwójna przędza utworzona
przez skręcenie jednej lub więcej przędz lub
pojedynczych nici na przykład na przędzarce
obrączkowej. Skręcanie wykonane jest na
urządzeniu skręcającym, gdzie poszczególne
nici skręcane są razem. W oparciu o liczbę
poszczególnych nici, przędzę nazywamy
podwójnie
lub
potrójnie
skręconą.
Pojedyncze przędze mogą być równieŜ
skręcone, teksturowane i w róŜnych
kolorach.
podwójna tkanina prąŜkowana - lekka wełniana
tkanina, która jest elastyczna i pełna w
dotyku, posiada wzdłuŜne cieniowane paski
w lekkim reliefie, który jest tworzony
poprzez skręcanie przędzy w róŜnych
kierunkach; mogą być akcentowane poprzez
skręcenie z jedwabiem. Tkana cienką
przędzą w podwójnej tkaninie splotem
trykotowym, najczęściej w ciemnych
kolorach. Wykorzystywana w wizytowych
ubiorach.
podwyŜszona linia talii - Linia talii jest
podwyŜszona powyŜej podstawowej linii
talii. ObniŜona talia jest przeciwieństwem.
pokaz mody - przegląd najnowszej mody,
przedstawiany profesjonalnej publiczności i
klientom w celach informacyjnych i
promocyjnych.
pokrowiec - sztywna, o średniej masie wełniana
tkanina z prąŜkami lekko reliefowymi,
łamanymi lub wzorem o innym splocie. W
osnowie zastosowano mulinę, przędzę
czesaną; w wątku przędza jest pojedynczo
lub
podwójnie
skręcana,
tworząc
charakterystyczny wygląd muliny. W pięcioskokowym,
wzmocnionym
atłasowym
(okrywająca warstwę) splocie lub circassian,
w którym ostre nacięcie jest osiągnięte
poprzez róŜnice w nitkach wątku i małe
raporty wzorów, dwu-skokowe skosy.
Wykorzystywana na męskie garnitury,
spodnie i płaszcze, czasem na damskie
kostiumy. W przeszłości wykorzystywano na
pokrowce na narty. Nazwa pochodzi z języka
Angielskiego.
polarowe runo - Tkanina termo izolująca lekko
drapana wykonana z mikrowłókien, które
mogą transportować pot i tkanina ta jest
równocześnie chroniąca przed wiatrem.
Polo shirt - koszulka polo, polo-neck(ed) shirt –
golf - odzieŜ w rodzaju koszuli z rękawami
dla dzieci dorosłych. Zapinana dolna część
lub jej przód, a jej rękawy mogą być róŜnej
długości. Jej kołnierzyk jest zawsze w stylu
koszuli lub otwarty , z zapięciem na guziki,
zamek błyskawiczny, itp. MoŜe być w stylu
sportowym lub codziennym.
połączone style mody- styl mody, który znajduje
zastosowanie w odzieŜy damskiej, która
składa się z więcej niŜ jednego kawałka;
składa się z dopasowanych kolorystycznie
elementów garderoby, które tworzą idealnie
dopasowaną całość. Ta moda była bardzo
popularna w latach 80-tych, kiedy skupiono
się na odzieŜy sportowej.
połowa paska (patka) - krótki ozdobny pasek,
umiejscowiony w talii w tylnej części
płaszcza. MoŜe mieć jedną lub dwie części.
Poza funkcją dekoracyjną takŜe dopasowuje
odzieŜ w tali. RozróŜniamy paski (patki),
które są zszyte albo inaczej przymocowane
przy pasie do tylnej części płaszcza w jego
całym obwodzie i wolne części paska wszyte
albo przymocowane do szwów bocznych z
wiązanymi końcamii.
połysk - gładka, o średniej masie jedwabna tkanina,
o splocie atłasowym, w którym osnowa i
wątek są w róŜnych kolorach, to pozwala
osiągnąć efekt zmiany na powierzchni
tkaniny. Wykorzystywane na damskie
sukienki i płaszcze.
pompon - Wiązka nici lub frędzli związanych w
górnej części sznurkiem. Stosowany jako
element dekoracyjny.
ponczo - 1. (poncho hiszp. z języka Indian
Araukanów) rodzaj wierzchniego okrycia
wykonanego z prostokątnego kawałka
wełnianiej lub bawełnianej tkaniny z
otworem na głowę pośrodku. 2.odzieŜ w
kształcie szalu z wyciętym otworem w
środku na głowę; jest bez rękawów, ale
zwykle ma prhmat. Wytwarzane z cięŜkich
wełnianych tkanin słuŜy jako modny damski
lub dziecięcy płaszcz. Jego krawędzie są
ozdobione frędzlami. Oryginalnie tworzył
część międzynarodowego świątecznego
stroju.
pończocha, rajstopy (1) - produkowane na
płaskich maszynach pończoszniczych. Jej
końcowy kształt jest osiągany poprzez
zwęŜanie i rozciąganie igieł. Cechą
pończoch i rajstop jest pionowy tylni szew,
który powstaje podczas szycia.
pończocha, rajstopy (2) - dziane dodatki
odzieŜowe, które są noszone na nogach do
kolan, o średniej grubości. Jest w kształcie
wyrobu pończoszniczego, kończy się w
kształcie stopy. Jest dziana z przędz z wełny,
bawełny lub poliamidowego jedwabiu.
WyróŜniamy szwowe lub bezszwowe.
Oryginalnie były szyte z lnu lub czystej
skóry. Od 13. wieku, gdy były szyte ręcznie;
pod koniec 16. wieku zaczęto produkować je
na pierwszych osnowarkach.
pończochy bezszwowe - produkowane na
szydełkarkach
cylindrycznych
małych
średnic w formie półfabrykatu, z zaznaczoną
piętą i dziurą na palce - które są łączone
szwem. Najczęściej produkowane z jedwabiu
poliamidowego.
pończochy medyczne - Specjalne pończochy
elastyczne o róŜnych długościach, zwykle
bez pięty i palców lub bez stopy.
pończochy ze szwem - Pończochy z wzdłuŜnym
szwem. Pończochy bezszwowe z imitacja
szwu, równieŜ naleŜą do tej grupy.
popelina (tkanina) (1) - jedwabna p. jest płaską,
lekką tkaniną z głębokim połyskiem w
splocie płóciennym. Czasami stosowana w
połączeniu z naturalnym jedwabiem z czystą
wełnianą przędzą lub w innych połączeniach.
Wykorzystywana do formalnych sukienek.
popelina (tkanina) (2) - płaska, miękka, gruba,
średniej
wagi
bawełniana
tkanina
wytwarzana w splocie płóciennym; ma
bliŜszą osnowę niŜ wątek, a w latter czasami
są uŜyte bardziej szorstkie przędze w celu
utworzenia
odwracalnego
ściągacza.
Wykorzystywana do męskich koszul,
damskich bluzek, bielizny i sukienek.
popelina (tkanina) (3) - wełniana p. jest
elastyczną, lekką tkaniną , która jest miękka
w dotykui posiada odwracalny ściągacz; w
splocie płóciennym z przędz czesankowych.
Ściągacz jest osiągnięty za pomocą
większego
zebrania
osnowy.
Wykorzystywana do damskich bluzek i
sukienek. Nazwa pochodzi od francuskiego
słowa "papeline" (= papal), początkowo
produkowana w Avignon, stolicy Papieskiej.
popelina irlandzka - cięŜka jedwabna tkanina o
płóciennym splocie z lekkimi prąŜkami,
jedwabiem w osnowie i z wełną w wątku.
Wykorzystywana na krawaty.
poprzecznie Ŝebrowany materiał jedwabny obiegowa nazwa jedwabnej tkaniny o
wyglądzie tafty, która ma podwójną osnowę
i wątek sześciokrotnie przekładany. Tkanina
ma regularną ziarnistą powierzchnię, i moŜe
mieć lekkie Ŝebrowania i średnią wagę. Na
wątek i osnowę najczęściej wykorzystuje się
zgrzebną i cienką przędzę. Tkanina jest
przeznaczona na damskie sukienki.
poszewka - trwała wełniana tkanina jest cięŜka i
szorstka w dotyku. Posiada grubą diagonalną
strukturę splotu.
powinowactwo - zdolność do zabarwiania; wyraŜa
zdolność włókien tekstylnych do chłonięcia
barwników.
powtórzenie (wzoru) - nieprawidłowe określenie
dla raportu.
powtórzenie wzoru (1) - powtórzenie wzoru
dzianiny w jej szerokości i długości.
powtórzenie wzoru (2) - powtórzenie wzoru
tkaniny
w
konkretnej
liczbie
nici
osnowowych i wątkowych, które tworzy
zwór tkany. P. wzoru często róŜni się od p.
splotu.
półmatowa przędza - Najczęściej jest to przędza o
grubości od 50 – 1000 tex zrobiona z długiej
szorstkiej i mieszanej wełny o grubości
56/58 i 58/60 i długości 60 – 120 mm. Tym
samym sposobem prząść moŜna wełnę
z wielbłąda i owcy a takŜe angorę itp. Do
wytwarzania
przędzy
półmatowej
wykorzystuje się takŜe przędze syntetyczne o
grubości około 5.6 – 13 dtex takie jak
poliakrylonitryl, poliamid, wiskoza itp..
Półmatową przędzę wykorzystuje się w
ręcznej produkcji swetrów, kamizelek,
płaszczy, lub jako materiały obiciowe,
dywany i tkaniny dekoracyjne.
półodpasowany wyrób dziany - dzianinowy
wyrób, który jest półproduktem podczas
dziania, co oznacza, Ŝe ostateczne
kształtowanie musi być przeprowadzone za
pomocą cięcia. (Np. ostateczna forma ma
jedynie
niŜszą
część;
wyŜsza
jest
wykończona za pomocą cięcia).
pół-pika - bawełniana lub jedwabna tkanina która
jest pełna w dotyku i posiada pionowe lub
diagonalne pasy formowane za pomocą
dwóch osnów i jednego wątku. Jest
wykorzystywana do damskich sukienek i
bluzek.
półtno Ŝaglowe - pojedyncza lub podwójna lniana
tkanina, nieco sztywna w dotyku o ziarnistej
powierzchni, w której są tworzone
nieregularności w przędzy; w splocie
płóciennym.
Stosowana
do
celów
technicznych, a takŜe do produkcji kurtek i
płaszczy o wyglądzie sportowym i
młodzieŜowym.
prace zdobnicze - sposób wycinania materiału
włókienniczego w taki sposób, aby jego
krawędzie tworzyły ząbki które słuŜą do
zakończenia powstawania frędzli. P.z. są
wykonywane za pomocą noŜyczek, lub –
jako część procesu przemysłowego – na
specjalnej maszynie lub przyrządzie.
prana wełna - Wełna z ostrzyŜonej owcy
zawierająca tłuszcz, pot, kurz, piasek itp. Te
zanieczyszczenia są usuwane z wełny w
róŜnorodny sposób. Najbardziej popularny to
pranie w kąpieli wodnej (zwanej emulsyjnej)
i w nafcie lub benzynie. Ilość pranej
(czystej)
wełny
uwolnionej
od
zanieczyszczeń
określa
się
hasłem
rendement, np. wydajność wełny po praniu.
Wartość zawiera się w przedziale 35 – 80 %
w zaleŜności od rasy owcy i zawartości
zanieczyszczeń. Cienka wełna (merino) ma
niŜszą wydajność niŜ przędza surowa. Kolor
wełny jest za zwyczaj biały, Ŝółtawy, Ŝółty,
zielono-Ŝółty, brązowawy, czerwonawy,
zielonkawy, niebieskawy itp. Kolor wełny
zaleŜy od potu, tłuszczu, zanieczyszczeń
jakie są w wełnie surowej. Nawet po
procesie prania utrzymuje się kolor.
Australijska wełna „merino“ jest najczęściej
biała.
pranie - Proces oczyszczania tekstyliów w wodnej
kąpieli. Pranie zawiera wszystkie lub
niektóre z poniŜszych etapów (w róŜnej
kolejności): - mydlenie, pranie wstępne i
pranie zasadnicze – połączone zazwyczaj z
podgrzewaniem i dodatkiem środków
piorących – i płukanie; - wymiana wody, np.:
podczas płukania lub odwirowywania
podczas powyŜszych operacji. Operacje te
mogą być przeprowadzane takŜe podczas
prania ręcznego. Symbol liczby w wannie
wskazuje maksymalną temperaturę w °C
prania, która nie moŜe być przekroczona.
Pozioma kreska pod wanną informuje o
łagodnym procesie wirowania dla artykułów
delikatnych. Podwójne paski wskazują na
zastosowanie bardzo łagodnego procesu
prania
szczególnie
dla
artykułów
wełnianych.
prasowanie - Proces przeprowadzany na
tekstyliach w celu przywrócenia kształtu i
wyglądy, poprzez odpowiednio zastosowanie
temperatury, pary wodnej i nacisku. Liczba
kropek wskazuje jaką temperaturę powinno
się zastosować.
prawa strona - Strona materiału, która został
zaprojektowana podczas wywarzania w taki
sposób aŜeby być na wierzchu; poprzez spot,
wykończenie, bardziej widoczny wzór. Są
teŜ materiały dwustronne.
Prêt-à-porter, odzieŜ konfekcyjna – 1. fr. gotowe
do noszenia o ubraniach), czyli kolekcje
ubrań dostępnych w sklepach, z produkcji
seryjnej, a nie szyte na zamówienie u
krawca. Tak powstała i rozpropagowała ten
styl firma Cacharel. Projektantami kolekcji
tego typu są m.in. Donna Karan czy Marc
Jacobs. Jego przeciwieństwem jest haute
couture. 2. małe serie, gotowych do noszenia
modnych strojów,projektowanych przez
grupę paryskich projektantów pracujących z
haute couture salonami. Są modne, jednakŜe
mniej ekstrawaganckie niŜ haute couture,
posiadają szersze grono odbiorców. Modele
są prezentowane do obejrzenia i zakupienia
na targach mody p.a.p., które odbywają się w
ParyŜu dwa razy w roku. Nazwa pochodzi od
francuskiego - pret a porter = gotowy do
noszenia.
profesjonalna konserwacja wyrobów tekstylnych
- Profesjonalne suche czyszczenie i mokre
czyszczenie odbywa się w pralniach
przemysłowych. Suche czyszczenie – proces
czyszczenia tekstyliów poprzez obróbkę w
róŜnych rozpuszczalnikach chemicznych
(wyłączając wodę). Proces ten składa się z
czyszczenie, płukania i suszenia. Mokre
czyszczenie – proces czyszczenia odzieŜy,
który odbywa się w wodzie z zastosowaniem
odpowiednich detergentów i technologii
(czyszczenie, płukanie I suszenie). Symbol
litery w kółku wskazuje na typ procesu
pranie, jaki moŜe być stosowany. Pozioma
kreska pod kołem informuje o łagodny
proces prania. Podwójna kreska – bardzo
łagodny proces.
projektant (1) - artysta, który projektuje wzory
odzieŜowe na tkaninach i dzianinach.
projektant (2) - artysta, który pracuje nad nowym
modelem odzieŜy.
protis - dwu- strukturalny, miękki, szeleszczący,
średniej
wagi materiał
włókienniczy
składający się od strony wierzchniej z
materiału szenilowego oraz od spodu z
włókna
wełnianego,
gdzie
materiał
szenilowy oraz włókno wełniane są
połączone razem w splocie trykotowym oraz
splotem łańcuszkowym na specjalnej
maszynie. Materiał szenilowy w formie
cienkiej, kratkowanej tkaniny z przędzy
zgrzeblonej jest tkany na krośnie,
umoŜliwiając nałoŜenie wzoru oraz z 100%
wiskozowego
włókna.
Ten
materiał
włókienniczy,przeznaczany na tania odzieŜ
dziecięcą był popularny w latach 60-tych.
próbka materiału (tkaniny) – oryginalny wzór
tkaniny tworzony na podstawie projektu
projektanta. Ta metoda ekskluzywnego
projektowania jest dobrze znana w
przemyśle wełnianym, ułatwiająca (za
pomocą kilku kolorowych pasków w nici
osnowy oraz przez kolorowe wątki)
tworzenie szerokiej gamy kolorów w
pojedynczym
wzorze,
czasami
z
modyfikacjami w splocie. Jedynie wzory
uznane za udane zostają wprowadzone do
produkcji.
próbka wzorcowa - wzór lub model stosowany do
określenia jakości materiału włókienniczego,
wykorzystuje symbole techniczne i jest w
zgodności z połączonymi normami. Musi
przedstawiać wszystkie specyfikacje w
zgodności z umową między producentem a
klientem.
przemysł odzieŜowy - ogólne określenie dla
sektora produkcyjnego, który dotyczy
manualnej lub przemysłowej produkcję
odzieŜy. WyróŜniamy krawiectwo, usługi
dostawcze oraz produkcję pościeli i bielizny.
przenośnik, podajnik - nić wytworzona z niŜszej
jakości naturalnego jedwabiu, tworzona
przez luźne skręcanie surowego jedwabiu.
SłuŜy jako wątek w produkcji tkanin
jedwabnych.
przeszyta tkanina diagonalna – pochodna splotu
skośnego,
tworzona
przez
liczbę
prostokątnych rządków umieszczonych w
repeat splotu, który moŜe być pojedynczy
lub wzmocniony. W zaleŜności od liczby
rządków powtarzających się, wyróŜniamy
dwu-rządkowe, trzy-rządkowe i przeszyte.
Tkanina, do której stosuje się tych splotów
określona jest jako tkanina diagonalna.
Zwykle stosuje się w tkaninach wełnianych.
przeszywany materiał włókienniczy (1) - materiał
włókienniczy z jednego lub więcej runa, lub
w połączeniu z innymi materiałami
włókienniczymi lub materiałami, w których
włókna są tkane razem poprzez pikowanie.
przeszywany materiał włókienniczy (2) - materiał
tekstylny złoŜony z podstawowego materiału
tekstylnego z wszytą nicią w układzie
pionowy. Tak powstają oczka lub wzór na
powierzchni.
prześcieradło - o średniej masie tkanina
bawełniana z średnio szorstkiej przędzy, o
płóciennym splocie który jest wyraźny na
powierzchni. Zazwyczaj ma pionowe paski
w kolorze niebieskim, czerwonym, róŜowym
lub fioletowym; czasami ma małą kratkę.
Ozdabiany poprzez efekty splotowe.
Wykorzystywany na prześcieradła, a czasami
wzorzysty na damskie bluzki, letnie sukienki
i stroje plaŜowe.
przęda do haftowania - czesankowa bawełniana
przędza skręcona z dwóch lub czterech
pojedynczych przędz, które są oznaczone i
merceryzowane. Dostarczana w balach lub
motkach i jest stosowana do haftowania
obrusów, bielizny, sukni folkowych,
monogramów oraz do cerowania dziur.
przędza – Medio - bawełniana przędza o średnim
skręcie i grubości, wykorzystywana do
tworzenia wątku i osnowy.
przędza błyszcząca - bawełniana przędza
impregnowana specjalnym wykończeniem i
wygładzana szczotką. Wykorzystywana do
produkcji elementów dekoracyjnych na
sukienkę i wstąŜek.
przędza ciągła - włókno tekstylne o nieskończonej
długości, tworzone z jednego lub większej
liczby ciągłych filamentów, generalnie o
grubości do 2000 tex. Jedwab sztuczny
składający się z tylko jednego filamentu jest
nazywany monofilamentem.
przędza czesankowa - ustalona nazwa tkaniny
wełnianej
produkowanej
z przędzy
czesankowej i wykorzystywanej na męskie
garnitury i spodnie lub damskie kostiumy,
sukienki i płaszcze.
przędza czesnakowa - wełniana, przędza
czesankowa,
w
której
włókna
są
wyprostowane tak aby były połączone
równolegle, nadając gładką powierzchnię.
Produkowane z wełny owczej, włókien
chemicznych i wełno podobnych i ich
mieszanek. Wykorzystywane w produkcji
tkanin wełnianych i wyrobów dziewiarski.
przędza do haftowania, przędza do cerowania zgrzebna przędza bawełniana, która jest
skręcana z dwóch pojedynczych przędz,
które są merceryzowane w celu osiągnięcia
połysku. Jest nawijana na szpulki i
stosowana do ręcznego cerowania rajstop i
skarpet. Do maszynowego cerowania jest
stosowana inna przędza, czesankowa
bawełniana, która jest opalana i nawijana na
nawoje krzyŜowo-stoŜkowe.
przędza do szydełkowania - produkowana
najczęściej
z
bawełnianej przędzy
czesankowej lub zgrzebnej, która jest dwa
razy skręcona w S skręt i Z skręt,
pojedyncza, merceryzowana, bielona i
barwiona na trwałe kolory. Wykorzystywana
do szydełkowania, ozdabiania narzut i kap, a
takŜe do modnych dodatków odzieŜowych.
przędza dziewiarska - Przędza najczęściej
wykonana z miękkiej, czesanej wełny
zaprojektowana do ręcznego (dziewiarskie
przędze)
lub
maszynowego
dziania
(dziewiarskie nici). Przędza jest dość gruba i
mocna, elastyczna, miękka, natomiast
czystość nici i jej jakość róŜnorodna. Ma
słaby skręt. Musi być elastyczna aby
zapewnić stabilność produktu podczas
uŜytkowania.
przędza flokowa - przędza ozdobna w róŜnych
kolorach zaaranŜowanych w poprzek jej
powierzchni, tworzące lekki relief i efekty
kolorystyczne. Tworzona jest poprzez
przędzenie ma maszynie zgrzeblającej.
przędza gobelinowa - czterokrotnie skręcona
wełniana
zgrzebna
przędza.
Wykorzystywana w produkcji tkanin
meblowych, a takŜe tkanin na odzieŜ
sportową.
przędza kędzierzawiona - fantazyjna przędza
z cienką, spiralną powierzchnią; dwie nitki
są skręcane razem – podstawowa i
fantazyjna – poprzez efekt falbanki MoŜna ją
wyróŜnić
jako
utrwaloną,
długą
pomarszczoną powierzchnię spiralną.
przędza krepowa - spręŜysta, fantazyjna przędza
z ziarnista powierzchnią, która powstaje
poprzez zastosowanie wysokiej liczby pasm
przędzy lub przędzy o wysokim skręcie
(1200-2500 na 1 m). Stosowane do produkcji
krepy.
przędza lniana (1) - przędz przędziona na mokro
lub półmokro z długich, czesanych włókien
lnu lub konopi. Jest surowa lub wykończona
(kolorowa lub biała) i wykorzystywana w
produkcji przędz i tkanin.
przędza lniana (2) - specjalna nazwa dla przędzy
lnianej z cienkiego, czesanego lnu. Jest
równa i gładka.
przędza metalizowana (1) - przędz rdzeniowa
skręcana
dekoracyjnie
z matalowymi
nitkami. Stosowana do wyrobu tasiemek,
haftowaniu, tkaniu i plecieniu dekoracyjnych
elementów na strojach noszonych na
specjalne okazje. Produkcją tego typu
przędzy zasłynęło miasto w Hiszpani - Leon.
przędza metalizowana (2) - cienka, błyszcząca
przędza metalizowana, najczęściej o
okrągłym przekroju lub owalnym, uŜywana
do wykończeń. Wykorzystywana do
ozdabiania damskich sukienek i wizytowych
strojów.
przędza mieszankowa - przędza fantazyjna o
przekładających
się
i
regularnie
powtarzających się odcieniach kolorów w
danych długościach. Ten efekt kolorystyczny
jest osiagnięty poprzez skręcanie dwóch nici
o róŜnych kolorach, co powoduje szybką
zmianę koloru, gdy jedna nić owija drugą.
przędza na knoty - gruba dekoracyjna przędza z
sprzędzionych
włókien;
wzmocniona
poprzez skręcanie w celu ochrony przed
pęknięciem pojedynczych włókien. Czasami
tkana z cienkiej przędzy czesanej lub
jedwabnej; stosowana w celu ułatwienia
tkania.
przędza odcinkowo barwiona - ozdobna, gładka
przędza z kilku kolorów, osiągnięta poprzez
drukowanie pasma w róŜnych odcieniach.
przędza odpadowa z jedwabiu - jedwabna tkanina
z grubą, chropowatą, matową powierzchnią;
jednokolorowa, najczęściej nie bielonych,
naturalnych kolorach. Tkana splotem
płócienny z grubej, nierównej przędzy
z odpadów
jedwabiu
naturalnego.
Wykorzystywana na damską odzieŜ –
sukienki, bluzki i szeroką gamę odzieŜy
sportowej – takŜe męskiej.
przędza pętelkowa (1) - przędza fantazyjna
charakterystyczna ze względu na regularne
przerwy między oczkami. Jest miękka w
dotyku. Oczka są tworzone przez skręcanie,
a nić bazowa jest skręcana szybciej przed
dodatkową nić. Oczka tworzone w ten
sposób są wzmocnione przez dalszy skręt
wzmocnioną nicią. Stosowana w produkcji
wełnianych i bawełnianych tkanin na
damskie płaszcze i sukienki.
przędza pętelkowa (2) - podwójnie-singed i
podwójnie merceryzowana czesankowa
bawełniana przędza, która jest dwa razy
skręcona z przędzy szorstkiej (zwykle 120
tex). W ostatecznym wykończeniu jest
barwiona dla ochrony przed praniem i
gotowaniem. Stosowana jako przędza do
haftu bielizny oraz haftu gobelinowego, a
takŜe do ozdoby róŜnych dodatków.
przędza pętelkowa (3) - przędza fantazyjna, w
której pętelki są umieszczone w danych
odstępach. Wytwarzana z podwójnie
skręconych ostrych przędz, które są
nachylone w celu rozwijania oczka. Ostra
przędza skręcona zwija pętelkę, tworząc w
przędzy charakterystyczne frędzle.
przędza płomykowa, przędza opalona - przędza
fantazyjna, na której powierzchni są krótkie
lub długi wzmocnione obszary w kształcie
płomienia, które czasami są w róŜnych
kolorach. Wytwarzana na kondensowanej
zgrzeblarce
z
dodatkiem
odrobiny
niedoprzędu lub strzyŜenia podstawowego
materiału;
wytwarzana
takŜe
na
niedoprzędzarce, w ten sposób, Ŝe
niedoprzęd (lub przędza o specyficznej
długości) jest splatany wraz z dwiema nićmi.
przędza rdzeniowa - składająca się z dwóch
składników; wewnętrznego, który jest
rdzeniem przędzy i innych włókien
przędzonych, które są owinięte wokół
rdzenia po całej długości. Tworzona na
maszynach rotorowych poprzez rotację
rozciągliwych włókien przędzy podstawowej
lub nie elastycznych ciągłych filamentów
albo poprzez wprowadzenie rozciągliwych
włókien w niedoprzęd. Przędza rdzeniowa
jest stosowana w produkcji elastycznych
tkanin i dzianin.
przędza rdzeniowa Optex - rdzeniowo przędzona
przędza z elastycznym rdzeniem z przędzy
Spandex; jest raz lub dwa razy owinięta
wokół przędz z innych materiałów
włókienniczych oraz o róŜnej grubości.
przędza spiralna - przędza fantazyjna, która ma
zebrana powierzchnię w kształt spiral,
zwykle osiągnięta za pomocą skręcania
jednej lub dwu czystych przędz bazowych i
jednej lub dwu fantazyjnych, szorstkich i
wzmacniających przędz. MoŜe być równieŜ
stworzona z jednej przędzy bazowej i jednej
fantazyjnej w pojedynczym skręcie.
przędza szenilowa - włosienna nić, która jest
głownie wąskim paskiem tkaniny o runowej
powierzchni, wytwarzana techniką nieco
bardziej kompleksową niŜ ta, która jest
wykorzystywana do produkcji przędzy.
ZłoŜona z między czterech lub sześciu nici
osnowowych w lnianym lub gazejskim
splocie , z których wystają nici w celu
tworzenia powierzchni runowej, która jest
łączona w poŜądanym kształcie litery "O"
lub "V". P.sz. jest wytwarzana na krosnach
lub specjalnych maszynach szenilowych, na
których jest cięta wzdłuŜ, osiągając paski na
tkaninie, które powstają w poŜądanych
kształtach. Wykorzystywana jest w produkcji
tkaniny szenilowej (wykorzystywana jako
efekt w tkaninach na damskie suknie i
płaszcze). Nazwa pochodzi z francuskiego
"chenille" (= gąsienica). Inna technika
produkcyjna p.sz. polega na wkładaniu
krótkich włókien między dwie wspierające
nici, stabilizując włókna skrętem.
przędza teksturowana, teksturowana przędza z
włókien ciągłych - otrzymana z gładkich,
zwykle syntetycznych, ukształtowanych
włókien, których podstawa jest deformacją
włókna w celu powiększenia ich objętości,
przy
otrzymaniu
przepuszczalności
właściwości izolacyjnych ciepła, i tworząc ją
miękką w dotyku; równieŜ polepsza jej
wygląd
oraz
wygląd
wykończonego
produktu.
przędza teksturowana, teksturowane włókno
ciągłe - materiał tekstylny, który składa się z
wzmacniających m. tekstylnych, do których
włosy z pęczka włókna lub runa lub nici SA
przyczepiane za pomocą środka łączącego
przędza typu boucle - fantazyjna skręcona przędza
z trzech
lub
czterech
nitek;
jej
charakterystyczny efekt jest osiągany
poprzez skręcanie razem bazowej i
fantazyjnej nici przy róŜnych prędkościach.
Gęstość ostających odcinków przędzy
fantazyjnej moŜe być uregulowana poprzez
zastosowanie dodatkowo jednej lub dwóch
skręcanych przędz. Termin "boucle"
pochodzi z francuskiego i oznacza "mały
łuk" lub "skręcać".
przędza vigonia - w połowie wełniana, o niŜszej
wartości przędza zgrzeblona, wytwarzana
z odpadów z przędzenia z pralni. Stosowana
w produkcji niŜszej jakości tkanin, koców i
tekstyliów przeznaczonych do celów
technicznych.
przędza vigoureux
- wielokolorowa przędza
dekoracyjna,
zwykle
tone-in-tone,
o
charakterystycznym „spokojnym” wyglądzie
osiągniętym poprzez mieszanie drukujących
uczesań, z których wytwarzane są wełniane
przędze czesankowe. RóŜni się od przędzy
melanŜowej tym, Ŝe pojedyncza przędza
vigoureux są miejscowo drukowane wieloma
kolorami. (Włókna nici melanŜowej są
jednokolorowe, a ich wielokolorowy wygląd
jest osiągnięty przez mieszanie kilku
kolorów). Nazwa została nadana przez
wynalazcę tej techniki, Francuza J. S.
Vigoureux. Bardzo wysokiej jakości tkaniny
wełniane są takŜe wytwarzane z przędzy
vigoureux;
są
one
produkowane
z czesankowych
przędz
vigoureux
i
stosowane do męskich i damskich
garniturów.
przędza wełniana - przędza wytworzona
z barwionego
włókna
wełnianego
z dodatkiem długich kolorowych włókien
moheru, sierści renifera, zająca i odpadów
jedwabiu.
przędza wysokopuszysta - przędza z przędnych
włókien, która jest lŜejsza niŜ materiał z niej
zrobiony. Przędza ta jest poddana
specjalnemu wykończeniu - formowaniu,
dzięki któremu powstają gotowe produkty
(dziana
górna
odzieŜ,
bielizna)
o
właściwościach wysokiej uŜyteczności, np.
porowatość oraz estetyczny wygląd, oraz obi
ją miękką w dotyku.
przędza z flamami (1) - Struktura z nieregularną
płaską powierzchnią produkowana poprzez
zastosowanie przędzy fantazyjnej, która
tworzy
wzmocnione
obszary.
Wykorzystywana
w
bawełnianych,
jedwabnych i wełnianych materiałach.
Nazwa pochodzi a języka Francuskiego.
przędza z flamami (2) - wzmocniona, o owalnym
kształcie przędza, tworzona głównie na
efekty zdobnicze.
przędza z pakuł - przędz produkowana z krótkich
odpadów włókien, formowanych w procesie
obróbki lnu lub konopi.
przędza ze zgrubieniami - przędza ozdobna, na
której co pewien odcinek pojawiają się
zgrubienia w formie owalu zwiększające się
wzdłuŜ jej długości, a potem zmniejszające,
tworzące
ozdobny
efekt.
Materiały
wykonane z takiej przedzy mają nierówną,
reliefową powierzchnię, co daje efekt ręcznie
robionej.
przędza zefirowa - przędza wełniana która jest
słabo nawinięta, dwa razy skręcona, i ma
powierzchnię, która w niektórych miejscach
jest szorstka.
przędza; nić (1) nazwa dla włókna o kaŜdej
długości, które ma mały wymiar poprzeczny
– pakuły, jedwab, nić z taśmy, szycie, itp.;
jest stosowana tylko wtedy gdy jest
potrzebne podkreślenie kształtu wyrobu (np.:
do badań siły wytrzymałości; do określenia
numeru nici we wzorze, w osnowie, itp.), bez
zbędnych
wewnętrznych
układów,
charakterystycznych właściwości, itp.
przędza;
nić
(2)
długość
materiału
włókienniczego złoŜona z przędzonych
włókien zabezpieczona skrętem w taki
sposób, Ŝe zerwanie nici powoduje jedynie
zerwanie pojedynczego włókna. MoŜe być
kaŜdej długości i grubości i jest tworzone
poprzez przędzenie włókien, które w rządku
przędzenia znajdują się w odpowiedniej
ilości i kolejności powyŜej oraz wzdłuŜ
siebie nawzajem. Płaty włókna są
stabilizowane jak przędza za pomocą skrętu.
Występuje wiele technik przędzenia, które
zaleŜą od zastosowanych włókien oraz ich
celu.
WyróŜniamy
bawełnianą
p.
(czesankową, zgrzebloną). P. z naturalnego
jedwabiu.
przód koszuli - część odzieŜy, która zasłania
przednią część ubrania. Stosowana w
spodniach roboczych, fartuchach i męskich
koszulach. MoŜe takŜe przypominać przód
koszuli w smokingach. Pierwotnie stosowana
w XVI wieku zastępowała przód sukienki.
pulower z kołnierzem golfem niewykładanym –
dziana z rękawami odzieŜ, dopasowana lub
luźniejsza; jest bez kołnierza, w stylu koszuli
(moŜe mieć zapięcie), projektowany w taki
sposób, Ŝe jest zakładany przez głowę. Jego
część na szyję jest zwinięta.
pulower, sweter - obcisły lub luźny pokrywający
tułów lub ubranie z rękawami, które jest
zakładane przez głowę. MoŜe być bez
rękawów i mieć wąskie lub szerokie
nramenicemi. Dekolt jest w róŜnych
kształtach. MoŜe posiadać kieszenie. Jego
niŜsza krawędź nie jest dostosowana do
rozciągania lub skracania.
punkt sczepienia - miejsce, w którym nici róŜnych
splotów lub oczek przecinają się.
punkt wiąŜący - umieszczony na tkaninie, gdzie
osnowowe i wątkowe nici przecinają się.
WyróŜniamy osnowowy p.w. (gdzie nić
osnowowa jest wyŜej niŜ wątkowa) oraz
wątkowy p.w. (gdzie nić wątkowa jest wyŜej
niŜ osnowowa).
R
rajstopy - jednoczęściowy dodatek odzieŜowy,
który jest dopasowany do miednicy i nóg.
Kończy się w kształcie stopy. Dziecięce r. są
z bawełny lub przędz syntetycznych, zwykle
poliamidowego jedwabiu.
ramia - włókno łykowe z łodyg róŜnych
tropikalnych
roślin
z
rodziny
pokrzywowych. Włókno to ma nierówny,
nerkowy
poprzeczny
układ,
który
charakteryzuje się wysoką elastycznością,
rozciągliwością
oraz
odpornością
biologiczną. Wykorzystywane w produkcji
mocnych, lekkich tkanin na obrusy, serwetki
oraz – w połączeniu z bawełną – tkaniny
odzieŜowe. .
reglan - luźny damski lub męski płaszcz, z
rękawami w kształcie reglanu, które często
mają tylne szycie. MoŜe być pojedynczo lub
dwurzędowy, a jego kształt jest dopasowany
,a by spełniał wymagania obecnej mody.
Nazwa pochodzi od brytyjskiego generała
Baron Raglan 1.
reliefowa flanela - miękka, średniej wagi
bawełniana tkanina z wykończeniem
runowym. Na jej powierzchni jaśniejsze i
bardziej wyczesane obszary tworzą róŜne
figury. Tkanina jest zwykle drukowana i
uŜywana do zimowych koszul.
reliefowy wzór - tworzony przez zastosowanie
splotu reliefowego na tkaninie lub dzianinie.
Tworzy szeroką gamę geometrycznych figur.
ręczne haftowanie - Ręczne haftowanie jest
rękodziełem. Hafty róŜnią się między sobą
wyglądem, rodzajem materiału, rodzajom
motywu. Stosując róŜnorodne ściegi jest
moŜliwe tworzenie linii lub obszarów
haftowanych.
MoŜliwe
jest
takŜe
otrzymywanie koronek aŜurowych. Haft
złocony jest wykonywany na droŜszych
materiałach takich jak satyna, welwet,
jedwab itd., za pomocą nici metalizowanych
lub ich substytutów. Nici umieszczane są
wyłącznie na powierzchni materiału i
przymocowywane
za
pomocą
nici
jedwabnych w metalizowanym kolorze.
Podstawowy
materiał
jest
zwykle
wzmocniony cienkim płócienkiem. Haft jest
często
uzupełniany
naszywanymi
koralikami,
błyszczącymi
elementami.
Motywy haftowane często mają połysk.
Efekt
aŜuru
otrzymuje
się
przez
wyciągnięcie nitek wątku lub osnowy.
Wzmocnienie aŜuru dokonywane jest przez
połączenie poszczególnych grup nitek
ściegiem krzyŜykowym, pikowaniem itd.
rękaw (1) - rurkowa częśc odzieŜy pokrywająca
ręce. Jego kształ™ i długość często zaleŜą od
mody. WyróŜniamy róŜne rodzaje r.:
dwuczęściowe, kuliste, jednoczęściowe,
kimono, reglanowe, z mankietami, leg-ofmutton, falbaniaste, trzyczęściowe. W
czasach staroŜytnych odzieŜ była bez
rękawów; r. nie był istotną częścią odzieŜy
aŜ do Średniowiecza.
rękaw (2) - rękaw z wysoką główką. Jego wyŜsza
część jest luźna i zwęŜa się stopniowo w
kierunku końca.
¾ rękaw - Rękaw sięgający poniŜej łokcia, w
przybliŜeniu ¾ długości rękawa tj. 8-10 cm
poniŜej łokcia
7/8 rękaw - Rekaw sięgający w przybliŜeniu 5 cm
powyŜej nadgarstka. Jet to 7/8 długości
rękawa.
rękaw bufiasty - bufiasty, krótki rękaw,
marszczony rękaw. Wykorzystywany w
letnich bluskach i sukienkach. Bufiaste
rękawy zostały rozpowszechnione przez
salon mody Nina Ricci.
rękaw dwuczęściowy - tworzony z dwóch części –
przedniej i tylnej lub dolnej i górnej.
rękaw falbaniasty - rękaw dekoracyjny stosowany
w damskich sukniach i bluzkach, tworzony
przez formowanie fałd lub gromadzenie.
rękaw jednoczęściowy - składa się z jednego
kawałka. Stosowany w częściach garderoby,
które nie mają skomplikowanego kroju.
rękaw kimonowy (1) - szeroki rękaw kimono bez
spodu rękawa i z duŜą pachą i bardzo luźną
górną częścią. Stosowany w damskiej
dzieŜy.
rękaw kimonowy (2) - Rękaw w którym główka
rękawa jest uformowana w jednym kawału
z częścią ramieniową ubioru.
rękaw o linii lejka - r. Którego przedłuŜenie jest w
kształcie lejka od ramion w dół; jest o
długości trzy-czwarte lub siedem-ósmych.
rękaw półdługi - rękaw sięgający do łokcia.
rękaw pół-kimonowy - jedynie jego przednia część
jest w kształcie kimona; jego tylna część
posiada główkę rękawa.
rękaw pół-raglanowy - jego przednia część jest w
kształcie reglanu a część tylna ma kształt
główki rękawa, lub odwrotnie (ma przedni
lub tylny reglan). Stosowany w odzieŜy
damskiej.
rękaw reglanowy; rękaw klinowy - posiada cięcie
w linii prostej od pachy do ramienia, a na
ramieniu cięcie tworzy kąt między przodem i
tyłem. Często uŜywany w płaszczach typu
trencz i płaszczach przeciwdeszczowych.
Znany takŜe jako rękaw reglanowy;
stosowany do płaszczy o tej samej nazwie.
rękaw trzyczęściowy - r. Składa się z trzech części
– przodu, tyłu i spodu. Jest w rekawa
reglanowego lub rękawa kulistego.
rękaw z wysoką główką - wszyty rękaw, wysokość
końcówki zbliŜa się do głównej osi elipsy
otworu
na rękę. Jest
jedno
lub
dwuczęściowy.
rękaw zwijany - projektowany tak, aby była
moŜliwość
jego
skrócenia
poprzez
zawinięcie. Najczęściej stosowany w odzieŜy
o stylu sportowym, bluzach.
rękawiczki - dodatek odzieŜowy, słuŜący do
pokrycia i ochrony dłoni podczas zimnej
pogody, jako ochrona przed brudem oraz
jako modny dodatek. W zaleŜności od
zamierzonego uŜytkowania wyróŜniamy
robocze r., r. do sukienki, sportowe r. oraz
ceremonialne. R. stosujemy w parze,
wytwarzane są z róŜnych materiałów: tkanin,
dzianin, skóry, futra, tiulu i koronki. Wybór
materiału zaleŜy od celu uŜytkowania. R.
mogą mieć palce, jedynie kciuk lub być bezpalcowe. R. zostały odkryte w Piramidach
Egipskich. W średniowieczu często miały
symboliczne znaczenie; r. ozdobione
kamieniami szlachetnymi były luksusowym
dodatkiem noszonym przez klasy wyŜsze.
rękawiczki dziecięce bezpalcowe - zwykle dziane
rękawiczki bez palców, które są naciągane
na nadgarstek. Noszone przez małe dzieci i
niemowlęta.
rękawiczki z uciętymi czubkami palców rękawiczki z oddzielną częścią na kciuk,
zakończone elastyczną taśmą lub bez taśmy.
Mogą być jednokolorowe lub ze wzorem, z
dzianiny lub tkaniny. Stosowane jako
ochorna przed zimnem oraz jako element
ochronnej odzieŜy.
rodzaj krótkiej kurtki - o prostym kroju, luźny, w
sportowym stylu Ŝakiet, który sięga do talii.
Najczęściej jest wiązany paskiem. Posiada
guziki lub zamek błyskawiczny. Nazwa
rodzaj muślinu wełnianego (1) - układalny, lekki
wełniany materiał, który jest miękki w
dotyku, o splocie lnianym z czesanej przędzy
o niskim skręcie. Wykorzystywany na letnie
sukienki. Nazwa pochodzi od francuskiego
"de laine" (oznaczającego "z wełny").
Tworzony z lekkich, wysokogatunkowych
surowców - wełny merynosowej.
rodzaj muślinu wełnianego (2) - lekka, miękka i
porowata
bawełniana
tkanina,
z wyróŜniającym się splotem płóciennym
z cienkiej
przędzy;
bardzo
często
drukowana. Wykorzystywana na szaliki i
damskie letnie sukienki.
rodzaj płaszcza – chesterfieldd - męski
profilowany płaszcz, przylegający do ciała,
jednorzędowy, z ukrytym miejscem na
guziki. Sięga poniŜej kolan, jest lekko szary i
noszony na co dzień. Nazwę zawdzięcza od
nazwiska Lorda Chesterfielda namiestnika
Indii.
rodzaj płaszcza męskiego - długi, luźny płaszcz,
tylna część ma pionową odwróconą plisę i
trzy częściowy pasek. Jednorzędowy
z otwartym dekoltem kołnierzyk z klapądo
połowy długości przodu. Produkowany z
tkaniny z okrywą ulster. Pierwotnie
wykorzystywane
jako
płaszcz
dla
myśliwych; nazwę wzięło od świętego
patrona ludzi, Hubert.
rodzaj splotu skośnego pochodnego - tworzony z
splotu płóciennego, który jest przemienny z
obszarami potrójnych osnowowych lub
wątkowych nici. Te bardziej luźne tkane
miejsca
nadają
splotowi
jego
charakterystyczny reliefowy ściągacz, który
moŜe być podłuŜny, przemienny lub
zaokrąglony pod kątem. Ten splot ma wiele
odniesień i zastosowanie w bawełnianych,
jedwabnych i wełnianych tkaninach.
rodzaj ubrania roboczego- odzieŜ do domowych
czynności składająca się z marynarki
garniturowej, spodni sięgających kolan, i
skarpetek. W czasach staroŜytnych jego
kolor był zdeterminowany przez kolory
herbowe. Noszony był takŜe przez Ŝołnierzy
przed nastaniem mundurów.
rodzaje tkanin (kategorie materiałów tkanych) grupa tkanin określona przez róŜne symbole,
które identyfikują ją z producentem,
klientem i jakością tkaniny, uŜytymi
surowcami i dają opis struktury, technologii
zastosowanej w wykończeniu, a takŜe
przeznaczenie tkanin. Zawiera takŜe
informacje
o
wyglądzie,
chwycie,
elastyczności, stabilności, kolorze i innych
dodatkowych informacji na temat uŜytych
surowych przędz i masie.
rondon (strój kelnerski) - płaszcz, w którym
pracują kelnerzy, zwykle wytwarzany z
jednokolorowej wełnianej tkaniny. Jego
przednia część przypomina marynarkę
wieczorową; niŜsza krawędź jej tyłu zbiega
się do jednego punktu.
rozmiar (ubrania) - nadaje specyfikację rozmiaru
wytworzonych lub w Polowie gotowych
ubrań. Wymiary są podane w centymetrach
dla długości, szerokości i obwodu
konkretnych części odzieŜy. Jest waŜne, aby
dostawcy
utrzymywali
rozpoznawalne
rozmiary,
zwłaszcza
w
przemyśle
produkcyjnym, gdzie jest on stosowany
standardowo.
rozmiary wyrobów odzieŜowych, zakres - system
oznakowania rozmiarów odzieŜy numerami
zgodnie z wymiarami róŜnych rodzajów
sylwetek oraz przedziałów między nimi.
Przedziały te SA ustalane następująco: 3 cm
dla wysokości sylwetki; 2 cm dla obwodu
klatki piersiowej; , 2 cm dla obwodu bioder;
2 cm dla obwodu talii. Porównaj rozmiar
odzieŜy.
runko ze zgrzeblarki - Cienka warstwa
pojedyńczych włókienek które są częściowo
liniowe. Ich wytrzymałość zaleŜy od siły
tarcia
pomiędzy
poszczególnymi
włókienkami. Runko jest zdejmowane ze
zgrzeblarki i jest wykorzystywane do
produkcji nietkanej wełny.
runo - termin opisujący włókna, które wystają
z powierzchni tkaniny o wykończeniu
runowym. MoŜe być równe lub rozbieŜne,
pokazując rodzaj tkanin lub dzianin, do
którego naleŜą.
runo wełniane - nowy rodzaj dzianiny ze 100%
wełny merino, która ma grubą, o delikatnych
włoskach, powierzchnię, nadającą jej
miękość, gładkość, objętość i naturalną
elastyczność; jest miękka w dotyku. R.w.
zwykle jest stosowane w odzieŜy sportowej,
wiatrówkach, kurtkach , nowych rodzajach
płaszczy i izolowanych koszulach – we
wszystkim, co moŜe być prane w pralce.
ryps (1) - średnio cięŜka wełniana tkanina, która
jest pełna w dotyku i zwykle posiada
odwracalny ściągacz. Jest on tworzony za
pomocą płóciennego lub rypsowego splotu w
połączeniu z delikatniejszą przędzą w
osnowie i bardziej szorstką w wątku. Jest
zwykle
jednokolorowa,
a
szerokość
ściągacza jest róŜna. Stosowana do damskich
sukienek i płaszczy.
ryps (2) - bawełniany r. jest średniej wagi tkaniną o
podłuŜnym lub odwracalnym ściągaczu. Jest
w płóciennym lub rypsowym splocie.
PodłuŜny ściągacz jest osiągnięty poprzez
zwiększanie nałoŜenia przędz osnowowych;
diagonalny poprzez zwiększenie nałoŜenia w
wątku. Lekki r. jest stosowany do odzieŜy
dziecięcej, cięŜszy do damskich i męskich
płaszczy, odzieŜy sportowej oraz celów
dekoracyjnych.
ryps (3) - błyszcząca tkanina, która jest nieco
szorstka w dotyku i posiada podłuŜny,
odwracalny lub prostokątny ściągacz nadany
poprzez swój splot i odpowiednią przędzę.
Gdy ryps ma tę samą szerokość, mówimy i
płaskimr.; mieszany r. posiada ryps o
róŜnych rozmiarach. Występują następujące
formy r.: barre, coteline, faconn, mulinowy,
falowany, otomana, papillon, pika oraz pilot.
Nazwa pochodzi od słowa niemieckiego
"Rippe" (= ściągacz)..
ryps (4) - matowa lub błyszcząca, średnio cięŜka
jedwabna tkanina, która jest zwykle
jednokolorowa.
Posiada
odwracalny,
podłuŜny lub prostokątny ściągacz, jest w
płóciennym lub rypsowym splocie z
błyszczącego lub matowego jedwabiu.
Stosowana na damskie sukienki i lekkie
płaszcze.
ryps façonné - cięŜka, jedwabna, bawełniana lub
wełniana tkanina, która jest nieco sztywna i
posiada pionowe i diagonalne ściągacze;
wytwarzana
w
splocie
płóciennym.
Stosowana do damskich sukienek i celów
dekoracyjnych.
ryps jedwabny - o średniej i duŜej masie
bawełniana tkanina, sztywna i ścisła w
dotyku. Struktura jego powierzchni jest
delikatna, posiada diagonale rep ribbing ,
splot płócienny , który powoduje ścisłą
gęstość w osnowie i w wątku. Tkane
z prostej, skręconej przędzy czesankowej.
Posiada
wodoodporne
wykończenie.
Wykorzystywane na płaszcze, odzieŜ
sportową i wiatrówki.
ryps-barré - lekka jedwabna tkanina z podłuŜnym
ściągaczem; zwykle wykorzystywana do
krawatów.
rypsowa otomana - średniej wagi wełniana
tkanina, z reliefowym ściągaczem, który jest
regularny lub w róŜnych odwracalnych
grupach. Stosowana do damskich płaszczy i
tekstyliów na meble domowe.
rypsowa pika - lekka, gęsta bawełniana tkanina o
czystym, podłuŜnym ściągaczu. Stosowana
do bielizny i lekkich damskich sukienek.
rząd, suw - sekwencja splotów dzianych jedno po
drugim w kierunku poziomym.
rzemień, pasek skórzany - Cienka taśma
wykonana z przędz pojedynczych, łączonych
lub tkana wielowarstwowo wykonana do
celów technicznych.
S
samodział - materiał wykonany z szorstkiego,
elastycznego,
porowatego
wełnianego
włókna
z połyskiem
o
diagonalnej
strukturze, która moŜe mieć takŜe splot
płócienny z przędzy zgrzednej i powszechnie
z sierci psiej wełnianej, niebarwionej, co
daje wygląd ręcznie tkanego . Materiał jest
wykorzystywany na sportową odzieŜ,
marynarki, garnitury, płaszcze, i damskie
kostiumy. Nazwa "homespun" pochodzi z
języka angielskiego – poniewaŜ taka praca
była wykonywana w domu.
sari - bogato wyhaftowana odzieŜ noszona przez
kobiety Indyjskie; pokrywa głowę i
sylwetkę. Składa się z długiego paska
jedwabiu lub tkaniny bawełnianej, który jest
zabezpieczony w talii i owija figurę. Jeden
brzeg przechodzi przez biust i opada na
plecy, lub jest owinięty wokół głowy.
satyna - O średniej masie bawełniana tkanina
z gładką i błyszczącą powierzchnią, o
atłasowym splocie. Wykorzystywna na
damskie sukienki.
satyna wątkowa - splot, w którym wątkowe punkty
wiąŜące wpływają na przód tkaniny.
satyna, atłas (1) - gęsta, średniej wagi bawełniana
tkanina, która ma płaską powierzchnię i jest
w splocie atłasowym z czystych przędz.
satyna, atłas (2) - gęsta, błyszcząca, lekka tkanina,
o płaskiej powierzchni w splocie atłasowym.
Nazwa pochodzi od słowa łacińskiego "seta"
(= błyszczący).
satyna, atłas (3) - ogólne określenie dla
błyszczącej, płaskiej tkaniny w splocie
atłasowym (w osnowie lub w wątku) z
czystego jedwabiu. W zaleŜności od jej cech
charakterystycznych,
wyróŜniamy
dwustronny, duchesse s., faonn s., gaufr s.,
krepowy oraz otomana. Stosowana do
damskich sukienek, garsonek i płaszczy.
satyna, atłas (4) - czysta, lekka wełniana tkanina o
bardzo błyszczącej powierzchni; czasami ma
delikatny odwracalny lub pionowy wzór w
splocie, lub pasy z przędz w przeciwnym
skręcie. W pięciokrotnie lub ośmiokrotnie
zakończonej osnowie atłasowej/satynowej z
czystej, pojedynczej czesankowej przędzy.
Stosowana do damskich sukienek na
formalne okazje.
satynowa podszewka do rękawów - błyszcząca,
średniej wagi jedwabna tkanina, z
leworęcznym, pięciokrotnie zakończonym
osnowowym atłasowym splocie. Stosowana
do podszewek rękawów.
Saxony (tkanina wełniana wysokiej jakości) średniej wagi wełniana tkanina która jest
miękka w dotyku. Ma czyste, krótkie runo na
przedzie, które zakrywa splot, jest w
poczwórnie
zakończonej,
odwracalnej
krepie. Tkana z czystych zgrzeblonych
przędz, jest zwykle wzorowana. Stosowana
do męskich kurtek i spodni sportowych oraz
do damskich garsonek. Nazwa pochodzi od
stanu, w którym początkowo była
produkowana.
serŜa (1) - płaska, lekko błyszcząca, średniej wagi
jedwabna tkanina, nieco sztywna i zwykle
jednokolorowa; w splocie skośnym, z
wiskozową przędzą sztucznego jedwabiu w
osnowie, bawełnianą przędzą w wątku.
Stosowana do pościeli.
serŜa (2) - tkanina wełniana która jest nieco
ostrzejsza w dotyku, z efektownym skośnym
ściągaczem. Zwykle w potrójnie kończonym
osnowowym
splocie
skośnym;
przy
większym
cięŜarze
w
poczwórnie
kończonym skośnym splocie. Zwykle
produkowana z czesankowych przędz z
ostrzejszej wełny szewiotowej, w jednym
kolorze lub w melanŜu. Stosowana do
damskich sukienek, garsonek, spodni i
spódniczek. Nazwa pochodzi od słowa
łacińskiego "serica" (= jedwab), chociaŜ
według alternatywnej etymologii wywodzi
się z hiszpańskiego słowa erga(= lekki szalik
lub koc).
Shetland (materiał szetlandzki) - pełna, cięŜka
wełniana tkanina, która jest miękka i gładka
w dotykui ma delikatne, niskie runo, które
nieco pokrywa jej płócienny lub odwracalny
splot skośny. (Czasami jest tkana za pomocą
technologii produkcji podwójnego materiału
). Popularnie produkowana w kolorowych
paskach z pojedynczych zgrzeblonych lub
czesankowych przędzy. Stosowana do
damskich garsonek, damskich i męskich
płaszczy, oddzielnych sportowych kurtek.
Nazwa pochodzi od owcy Szetland, z której
wełny jest produkowana.
siatka szydełkowa - siatka, która charakteryzuje
się tym, Ŝe jest tworzona na szydełkarce
poprzez podwójne ściegi lub łańcuszki. Cała
siatka tworzy wzór. Rodzaj siatek zaleŜy od
rozmiaru nici i igieł.
siatka, splot siatkowy - 1. splot siatkowy dzianiny
osnowowej z otworami tworzonymi przez
oczka. Otwory te są tworzone poprzez
niepowiązane ze sobą sąsiednie kolumienki
oczek. 2. wzór, który jest tworzony poprzez
wypełnianie otwartych przestrzeni – stąd
nazwa siatka wypełniająca. 3. Splot siatkowy
jest tworzony na maszynach. 4. siatka
szydełkowa – zobacz – koronka szydełkowa.
siatka, tiul - materiał włókienniczy tworzony za
pomocą krzyŜowania nici lub innych
długości materiału tekstylnego. Tkanina jest
zabezpieczona w miejscach, gdzie dwie nici
się przecinają, tworząc sploty o róŜnych
rozmiarach.
sizal - mocne, elastyczne włókno z pozostałości
róŜnych rodzajów agawy z rodziny
Amaryllidaceae family. Wykorzystywane w
produkcji lin i szorstkich tkanin.
skafander, kurtka futrzana - sportowa kurtka,
która kończy się nad kolanami i jest
dopasowana w talii za pomocą tunelu na
pasek z tkaniny lub elastycznej taśmy.
Posiada często kaptur. Produkowana z
cięŜkich bawełnianych tkanin i płótna
Ŝaglowego.
skarpetka - odzieŜ pończosznicza, która ma stopę
na zamkniętym końcu oraz taśmę lub
elastyczna nitkę na drugim końcu. Jest
noszona blisko nogi i moŜe sięgać do kostki
lub kolana. Dziana z wełnianych,
bawełnianych lub syntetycznych przędz.
sklejanie, klejenie - łączenie dwóch lub większej
liczby powierzchni materiałów, poprzez
środek wiąŜący i odpowiednie ciśnienie i
temperaturę. Łączenie moŜe być punktowe, a
moŜe takŜe być stosowane na całą
powierzchnię tkaniny.
składanie (1) - miejsce, w którym materiał
włókienniczy jest złoŜony w celu utworzenia
ostrej krawędzi; zwykle przy pomocy
prasowania.
WyróŜniamy
częściowe,
boczne, przednie, tylne oraz fałdowane
składanie.
składanie (2) - celowe składanie materiału
tekstylnego, które poprzez dwie lub więcej
złoŜonych krawędzi lub fałd tworzy dziurę.
Celem jest ozdobienie lub nadanie ubraniu
poŜądaną or to give a garment the required
luźność w dopasowaniu. W zaleŜności od
usytuowania lub sposobu wykonania,
wyróŜniamy róŜne rodzaje składania
(jednostronne, w kształcie klinu, w kształcie
dzwona, itp.)
skręcanie - połączone razem dwie lub więcej
pojedynczych nici za pomocą skręcenia, w
celu uzyskania większej równości i siły. W
zaleŜności od liczby pojedynczych nici
skręconych razem, wyróŜniamy podwójnie i
potrójnie skręcone nici.
skręcona nitka - zobacz nitka skręcona
skręt fantazyjny - miękka przędza fantazyjna z
otwartą powierzchnią podzieloną na romby.
Ten efekt jest osiągnięty za pomocą
skręcenia
razem
szorstkiej
przędzy
podstawowej lub niedoprzędu i dwóch
cienkich przędz, z których kaŜda jest
owinięta wokół szorstkiej przędzy w
przeciwnym kierunku.
skręt S - określenia skrętu przędzy umieszczonej
pionowo, włókna tworzą skręcający w lewo
wkręt diagonalny, który zmierza do kształtu
litery „sjest skręt dla leworęcznych.
skręt Z - oznaczenie skrętu pionowo umieszczonej
przędzy, której włókna tworzą diagonalną
spiralę w prawą stronę, która odpowiada
środkowi litery "Z". Ten skręt jest stosowany
przez prawo-ręcznych, i jest określony literą
"Z".
skręt zgodny z ruchem wskazówek zegara Określenie kierunku ułoŜenia włókien w
skręconej przędzy. RozróŜnia się skręt
zgodny z kierunkiem wskazówek zegara(S) i
przeciwny do kierunku wskazówek zegara
(Z). Określenie to stosuje się równieŜ do
określenia kierunku owinięcia przędzą
jakiegoś produktu wzdłuŜ jego wzdłuŜnej
osi. Skręt określany jest przez liczbę skrętów
na metr. Ten typ skrętu daje wyrobom lepsza
wytrzymałość.
skręt, skręcać - skręcanie włókien w kierunku
spirali naokoło osi przędzy. Skręt wzmacnia
przędzę; jego liczba – podana na 1m – zaleŜy
od cienkości przędzy, długości i cienkości
włókna, oraz celu, na jaki jest przeznaczona
przędza. WyróŜniamy skręt S w lewą stronę
(wzorowany na kształcie litery "S"), skręt Z
w prawą stronę (wzorowany na kształcie
litery "Z").
slub yarn - przędza napuszczana typu flamy;
neppy yarn - przędza fantazyjna z duŜą
liczbą nopów - przędza fantazyjna, w której
wzmocnione miejsca – znane jako nopki –
które są tworzone w specjalnych przerwach,
najczęściej w róŜnych kolorach, Ŝeby
uzyskać efekt dekoracyjny na tkaninach lub
dzianinach.
smoking (1) - uroczysty strój męski. Letni smoking
jest w kolorze białym.
smoking (2) - amerykańskie określenie dla
smoking. To wyraŜenie jest uŜywane w
Niemczech dla opisania nieformalnej, białej
letniej marynarki
smoking (3) - męski formalny garnitur wieczorny,
składający się z marynarki, spodni i
kamizelki. Zwykle jest czarny, ale takŜe
wytwarzany w innych kolorach. (Biały letni
jest takŜe popularny). Początkowo był
modny w Anglii pod koniec 19. wieku.
spawanie, zgrzewanie - łączenie dwóch lub więcej
jednakowych lub róŜnych materiałów
włókienniczych za pomocą ciepła i innych
sposobów zgrzewania, takich jak za pomocą
ciśnienie.
Spencer – 1. określenie stosowane nieprawidłowo
w znaczeniu jesionki. 2. od tytułu George'a
Johna, lorda Spencera, 1758-1834, polityka
ang.; krótka dwurzędowa kurtka, noszona
przez męŜczyzn zwł. w XIX w. (dziś przez
boyów hotelowych); spencerek, dopasowany
kaftanik damski z długimi rękawami,
sięgający pasa a. krótszy, noszony gł. w XIX
w.
splot atłasowy (1) - jego najmniejsze powtórzenie
jest 5/5, odległość między wiąŜącymi
punktami a kierunkiem jest związana z
kolejną liczbą która ma być zgodna z danymi
zasadami i zgodnie z wielkością z raportem
splot. Na właściwej stronie wątku splotu
atłasowego, nić wąteku dominuje; osnowa
splotu atłasowego ma przewagę na prawej
stronie. Z reguły wiąŜące punkty w atłasie
nie są w kontakcie z sobą. Splot atłasowy
nadaje tkaninom gładką i połyskującą
powierzchnię. Splot ten wykorzystywany jest
najczęściej w jedwabnych tkaninach,
bawełnianych
i wełnianychtkaninach.
Wśród najwięcej powszechnie uŜywanego
pochodnych splotu atłasowego są łamany
atłas, atłasowy splot konstruowany z piecedup punkty, dwu-skokowa satyna, cieniowana
satyna, wzmocniona satyna i splocie adria.
splot atłasowy (2) - podstawowy jednostronny
splot osnowowy, w którym dzianina jest
wykonana z jednej fully-threaded warp. Nić
tworzy sploty wzdłuŜ rządków, zawsze w
jednym kierunku. Po danej liczbie rządków
kierunek zmienia się. W zaleŜności od liczby
rządków ułoŜonych w jednym kierunku,
wyróŜniamy 4-rządkowe, 5-rządkowe s.a.,
itd. Charakterystyczne dla tych dzianin są
poprzeczne pasy , w których sploty leŜą w
odwrotnym
kierunku.
Stosowany
w
bieliźnie.
splot aŜurowy - jednostronna dzianina z
przedziurawianym wzorem tworzonym za
pomocą przenoszenia splotów, przez jedną
igłę na lewo lub na prawo. Takie
przenoszenie splotów tworzy otwór w
dzianinie. Pojedyncze sploty lub całe grupy
splotów mogą być przenoszone, co oznacza,
Ŝe mogą być tworzone róŜne wzory.
RównieŜ połowa splotu moŜe być
przeniesiona (half-lace stitch); w takim
przypadku utworzone otwory są mniejsze niŜ
regularny splot.
splot
diagonalny,
diagonal
jeden
z podstawowych splotów tkaniny (zobacz
splot diagonalny).
splot dwulewy - dwulewy wzór tkania wątkowego,
który jest przerabiany przez przemianę
płaskich i splotów odwracalnych. Stosowane
na odzieŜ górną i odzieŜ dziecięcą.
splot dwuprawy - cechą dwuprawego splotu 1:1
jest to, Ŝe na jej przedzie i tyle, przednia
kolumienka oczek jest zmienna z tylną
kolumienką oczek. Ten podstawowy splot
moŜe być zmieniony w wiele innych
moŜliwych, w zaleŜności od podziału igieł i
dostępnych wzorów. Stosowany w wielu
rodzajach odzieŜy zgodnie z rodzajem
materiału.
splot dwustronny - posiada taką samą liczbę
osnowowych
i
wątkowych
punktów
łączących.
splot gazejski, splot gazy - posiada dwa układy
nici osnowowej: stojte (podstawowy) oraz
szkieletowy (gazowy).
splot krepowy - tworzony o płóciennym,
diagonalnym lub innym splotem poprzez
dodawanie lub przesuwanie punktów
wiąŜących, tak Ŝe raport nie tworzy Ŝadnych
rzędów lub innych regularności, ale rzadko
tworzy przypadkowe formy. W związku
z tym nie ma Ŝadnego wzoru i jest
dwustronna.
Tkanina
ma
ziarnistą,
nieokreśloną powierzchnię, która jest
uzyskiwana dzięki mocno skręconym
przędzom w stosunku 1:1 lub 2:2 S i Z
skrętem. Najczęściej wykorzystuję się tą
tkaninę na damskie sukienki i męskie
garnitury. Wzorzysta tkanina moŜe być
stosowana jako róŜne formy ozdabiania w
tkaninach.
splot krzyŜowy diagonalny - wywodzący się od
splotu diagonalnego, tworzony przez
powtarzający się dwu punktowy splot
diagonalny rozchodzący się w róŜnych
kierunkach, razem formując rządki na
tkaninie w kształcie krzyŜy, które są
powtarzane w raporcie splotu. Ten splot jest
stosowany na bawełnianej i wełnianej
tkaninie. Fantazyjny splot krzyŜowy
diagonalny
jest
umocniony
poprzez
pojedynczy przeplot z niewidocznym w
środku raportu, co tworzy efekt splotu. Ten
splot stosuje się na tkaninach na damskie
bawełniane sukienki i modne sukienki i
płaszcze z wełny.
splot lewo-prawy, jersey - dzianina rządkowa lub
dzianina osnowowa, która ma prawe oczka
po jednej stronie a lewe po drugie stronie.
Posiada wiele zastosowań; w zaleŜności od
przeznaczenia stosuje się róŜne materiały.
splot nabierany - technika struktury dzianiny,
która tworzy małe i duŜe reliefowe wzory
tak, Ŝe zasila igły i tworzy rządki, splot
nabierany jest wykonany i w miejscu
standardowych
oczek
tworzą
oczka
nabierane. Oczka tworzone są w innym
rzędzie.
splot natté (1) - o średniej masie lub cięŜka
wełniana tkanina o szorstkiej powierzchni,
tworzona na zmianę z szorstkich i cienkich
przędz splotem płóciennym lub pochodnym.
Stosowana na damskie sukienki i płaszcze.
Nazwa pochodzi od francuskiego słowa
"natt" (= pleciony dywanik), który
przypomina ta tkanina.
splot natté (2) - cięŜka jedwabna tkanina o
reliefowej strukturze, która jako osnowę ma
szorstki jedwab, a jako wątek fantazyjną
nieco szorstką przędzę bawełnianą lub
wełnianą: o splocie Panama. Stosowana na
damskie sukienki.
splot panama (1) - porowata, średniej wagi
bawełniana tkanina z czystej przędzy, w
splocie panama. Stosowana do damskich
sukienek i bluzek oraz męskich koszul.
splot panama (2) - powiewna, porowata, lekka lub
średnio cięŜka wełniana tkanina o delikatnej,
ziarnistej powierzchni, tworzonej za pomocą
splotu panama. Zwykle jest miękka w
dotyku. Stosowana do męskich garniturów
oraz damskich sukienek i garsonek. Nazwa
tkaniny pochodzi od splotu oraz od
powierzchni słomianego kapelusza Panama,
który pochodzi z Południowej Ameryki.
splot panama (3) - tkanina miękka w dotyku oraz
w charakterystycznym splocie Panama, od
czego pochodzi jego nazwa.
splot panama (4) - pochodna splotu płóciennego,
w którym główna skala jest podwojona i
dwie nici w osnowie i wątku są tkane razem
w splot płócienny. Przypomina siatkę.
splot panamowy – splot pochodny splotu
płóciennego. W splocie płóciennym długość
przeplotu wątku i osnowy jest taka sama i
wynosi 1, a jego wyróŜnik splotu to:
.
WydłuŜenie przeplotu o dwie nitki wzdłuŜ
osnowy i wątku daje splot panamowy
regularny:
(0,0,3,0,0). Ilustruje to
zamieszczony
rysunek.
WydłuŜenie
przeplotu o 2 nitki tylko wzdłuŜ wątku daje
splot rypsowy. Splot panamowy uzyskuje
się
przez
jednoczesne
wydłuŜenie
przeplotów zarówno osnowy jak i wątku.
Daje to na tkaninie efekt kostki. Sploty
panamowe dzielą się na regularne i
nieregularne. Regularny splot panamowy
(jeśli grubość wątku i osnowy są takie same)
daje na tkaninie efekt szachownicy.
Nieregularny splot panamowy daje efekt
kostki o większych i mniejszych polach.
Kombinacje tych splotów dają tkaniny
wzorzyste.
splot pętelkowy - Splot tworzony losowo, który
tworzy na tkaninie wzór reliefowy, który jest
powtarzany w regularnych odstępach.
Tkanina ma ziarnistą powierzchnię, która
przypomina krepę, ale róŜni się większym i
bardziej
skomplikowanym
wzorem.
Stosowana w tkaninach bawełnianych i
wełnianych na sukienki.
splot pikowy (1) - średniej wagi bawełniana
tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku, z
geometrycznym
wzorem
w
reliefie
tworzonym splotem waflowym. Wytwarzana
z czystej przędzy na przedzie oraz średnioczystej przędzy na nici splotów oraz bardziej
szorstkiej przędzy na laid-in nici.
Wykorzystywana na bluzki, sukienki oraz
modne dodatki (np. kołnierzyki).
splot pikowy (2) - jedwabna tkanina, która jest
nieco sztywna i pełna w dotyku; ma
geometryczny wzór w reliefie, który jest
tworzony w w splocie skośnym pochodnym
z zastosowaniem listing i wzorów
Ŝakardowych. Wytwarzana z grubego
sztucznego
jedwabiu.
Zwykle
jest
jednokolorowa.
Wykorzystywana
do
damskich bluzek, sukienke, garsonek i
modnych dodatków.
splot płócienny – 1. podstawowy jednostronny
splot osnowowy, w którym dzianina
wytworzona jest z from one fully threaded
warp. W pierwszym rządku nić tworzy splot
na pierwszej igle; w drugim rządku pojawia
się na trzeciej igle. Sploty są wykonane na
przemian, najpierw po jednej stronie, potem
po drugiej. Stosowane w produkcji atłasowej
bielizny. 2. jeden z podstawowych splotów
tkackich, który jest jednocześnie podstawą
do tworzenia splotów pochodnych. W
splocie tym wykonywane są tkaniny
potocznie nazywane płótnem. Wielkość
przeplotu osnowy i wątku jest taka sama i
wynosi 1, co oznacza się wyróŜnikiem splotu
. Rysunek ilustruje w sposób
uproszczony budowę tkaniny o splocie
płóciennym. Splot płócienny jest najczęściej
stosowany w tkactwie lnu i bawełny, rzadziej
wełny. Jest on splotem wyjściowym do
tworzenia splotów pochodnych takich jak
rypsowy i panamowy. WydłuŜenie przeplotu
tylko wzdłuŜ wątku (lub osnowy), daje splot
rypsowy podłuŜny (lub poprzeczny). Zaś
jednoczesne wydłuŜenie przeplotu wzdłuŜ
osnowy i wątku daje splot panamowy.
Zastosowanie
tkaniny
pościelowe,
obrusowe,
ścierkowe,
ubraniowe,
dekoracyjne, techniczne i inne.
splot pochodny - tworzony z podstawowego splotu
płóciennego, skośnego lub atłasowego z
dodaniem lub usunięciem niektórych
punktów łączących lub innej alternatywnej
aranŜacji przędz, tworząc nowy przeplot w
splocie podstawowym.
splot podstawowy - s.p. są to sploty płócienne,
sploty skośne i sploty atłasowe. MoŜliwe jest
wytworzenie z tych splotów wiele innych
pochodnych, mieszanych lub podwójnych.
splot podwójnie nabierany - odwracalna dzianina
wątkowa, w której wszystkie rządki są
zakładane na siebie. ZałoŜony rządek na
przedzie jest zamienny z rządkiem na tyle.
Dzianina jest pełna i gruba. Stosowana do
sportowej i zimowej odzieŜy.
splot pojedynczo nabierany - odwracalna dzianina
wątkowa, w której jeden odwracalny rządek
zamienia się tylko z jednym rządkiem
zaszewki. Jedna strona, gdzie rządek
zaszewki się nie pojawia, powstają duŜe
sploty
–tak
zwane
paciorki.
Wykorzystywana w odzieŜy sportowej i
zimowej.
splot ręczny - przeprowadzany ręcznie, w
zaleŜności od kierunku splotu wyróŜniamy
przedni, tylni i boczny splot, ze względu na
kształt istnieje wiele rodzajów splotu.
splot rypsowy - pochodna splotu płóciennego,
tworzonego przez wzmocnienie punktów
łączących wzdłuŜ osnowy i wątku, w celu
nadania tkaninie jej charakterystycznego
ściągacza. PodłuŜny ryps ma ściągacz po
osnowie; odwracalny posiada ściągacze po
wątku, w poprzek tkaniny.
splot skośny (1) - podstawowy jednostronny splot
osnowowy, w którym dzianina powstaje z
pojedynczej half-threaded warp. W kaŜdym
rządku nić tworzy dwa sploty w taki sposób,
Ŝe w jednej kolumnie tworzy sploty w
kaŜdym rządku, a w nastepnym splot jest
tworzony w przeciwnje kolumnie, najpierw
od jednej strony, później od drugiej.
Kolumna, w której sploty są tworzone z
jednej nici, jest prosta; przylegające kolumny
są pod kątem ostrym. Stosowany do bielizny
i odzieŜy górnej.
splot skośny (2) - posiada najmniejszy raport (S/3),
który oznacza, Ŝe trzy osnowy i trzy nitki
wątku są obrócone i są róŜnie przeplatane,
tak Ŝe tworzą skośne rzędy. Jeśli nić
osnowowa dominuje po prawej stronie,
nazywamy to wtedy osnowowym splotem
skośnym; jeśli mamy do czynienie
z wątkowym splotem skośnym wówczas po
prawej stronie dominuje nitka wątkowa.
Wykorzystywana w szerokim zakresie typów
tkanin, najwaŜniejsze to: krzyŜowe, łamany,
przerywany,
punktowo
łączone,
kombinowany, kolorowy atłas, splotowe,
przesunięty, wzmocniony i odwrócony.
splot skośny łamany - pochodny splotu skośnego
od spodu wzmocniony lub wykonany
splotami skośnymi; kolejne wątki raportu
podstawowego
wprowadzane
są
w
przeciwnym kierunku, osiagając ostre punkty
zwrotne w tkanych seriach,, w taki sposób Ŝe
wiąŜący punkt watku jest ułoŜony
naprzeciwko punktu wiąŜącego osnowy, i
odwrotnie. Zazwyczaj łamanie jest wzdłuŜne
i tworzy na materiale figury w postaci smug
przypominające ość (stąd nazwa wzór ości),
ale równieŜ moŜe być skośny. Ten splot
tkacki jest stosowany w bawełnianych
tkaninach i częściej w tkaninach wełnianych.
splot szewronowy - wspólna nazwa dla tkanin o
splocie broken twill i tworzą szeroką,
podłuŜną, pasiastą figurę, która przypomina,
wzór jodełkowy. Zwykle stosowany w
tkaninach na damskie i męskie płaszcze.
Nazwa pochodzi o francuskiego słowa
"chevron" (= ość).
splot taftowy - określenie często uŜywane w
przemyśle bawełnianym odnośnie splotu
płóciennego
splot waflowy - tworzony ze splotu skośnego,
zwykle z krzyŜowego jedno-rządkowego lub
przeszytego skośnego; moŜe być takŜe z
arbitralnego połączenia. Tworzy reliefową
powierzchnię materiału, zwykle we wzorze
małych kwadratów, których kontury są
uwypuklone, a środki wklęsłe. Stosowany w
tkaninach bawełnianych (np. ręczniki do
rąk), oraz (rzadziej) w tkaninach wełnianych.
splot wątkowy - tkanina z powtarzającym się
splotem, w którym wątkowe punkty łączące
są naokoło osnowy.
splot wzmocniony - technika tkania, w której
podstawowy splot płócienny, skośny lub
atłasowy
jest
uzupełniony
dalszymi
punktami łączącymi wzdłuŜ osnowy lub
wątku.
splot ziarnisty - skośny, osnowowy rypsowy splot
z małymi powtórzeniami, w których dwa
watki owinięte są przez nici osnowowe.
Wykorzystywany w jedwabnych tkaninach.
splot, wzór tkacki - metoda przeplatania układów
podłuŜnych osnowowych i poprzecznych
wątkowych nici (w tkaninach), lub
przeplatania nici w dzianinach. Wpływa na
elastyczność,
siłę,
chwyt,
przepływ,
strukturę, właściwości izolacyjne i ogólny
wygląd
materiału
włókienniczego.
Podstawowe sploty są płócienne, skośne i
atłasowe. Dodatkowo wyróŜniamy pochodne
i mieszane sploty. Podstawowe sploty dziane
zawierają dzianina wątkowa i dzianina
osnowowa w jednostronnych i odwracalnych
postaciach.
sploty dekoracyjne - Sploty wykorzystywane w
celu zdobniczym odzieŜy, ręcznie lub
maszynowo
haftowanych.
Ręczne
haftowanie moŜe odbywać się splotami
krzyŜykowymi, łańcuszkowymi i innymi.
Maszynowe
haftowanie
najczęściej
wykorzystuje
ścieg
zygzakowaty
i
łańcuszkowy z jednej nitki.
Spodnie (1) - element męskiego garnituru
wytworzony z tej samej tkaniny, co
marynarka i (jeśli istnieje) kamizelka.
spodnie (2) - męska lub damska część garderoby,
która przykrywa miednice i obie nogi.
Nogawki mogą być róŜnej długości i mogą
być podwinięte. Męskie spodnie mają
rozporek na przedniej części miednicy;
damskie mają rozporek z boku lewej strony.
Prawdopodobnie w Oriencie i w Europie
zostały rozpowszechnione przez Galów i
kilka rodów niemieckich. W XII wieku stały
się bardzo popularnym elementem garderoby
męskiej. Pierwotnie były tylko przeznaczone
dla męŜczyzn, i dopiero na początku XX
wieku kobiety zaczęły nosić spodnie; teraz
są głównym elementem stroju damskiego.
RozróŜniamy: biodrówki, Bermudy, wąskie
spodnie, spodnie typu rurki, kolaŜówki,
dŜinsy, wieczorowe, do jazdy konnej, do
biegania, leginsy, zwęŜane ku dołowi,
stoŜkowate spodnie, kolarskie spodnie,
narciarskie, w stylu Marlene Dietrich,
ogrodniczki, garniturowe , w pirackim stylu,
rurkowate, D.J., sportowe, Santa Tropez,
szorty, treningowe, w stylu torreadora,
dzwony i spodnie Ŝakietowe.
spodnie (spodenki) gimnastyczne - krótkie
damskie lub męskie spodenki bez fly
rozporka na miednicy, utrzymywane za
pomocą elastycznej taśmy w talii. Cechą
damskiego stroju jest elastyczna taśma na
dolnej krawędzi nogawki. Wytwarzane z
tkanin bawełnianych lub jedwabnych.
spodnie do garnituru - są gładkie i bez turn-ups;
zwykle wytwarzane z pasiastej tkaniny.
spodnie do joggingu - spodnie tak uformowane
aby moŜna było w nich ćwiczyć i biegać.
Wygodne w noszeniu, mimo Ŝe są
ciaśniejsze niŜ inne spodnie treningowe.
spodnie do kolan - spodnie sportowe, zapinane nad
kolanem. Zwykle noszone Usually worn
hitched up, they come in a variety of
distinctive widths. Worn as a separate
garment or as a component of a sports-style
outfit.
spodnie dresowe - długie, zewnętrzne spodnie
sportowe z dzianiny, bez klapy na miednicy,
z wcięciem w talii związanym elastycznym
udrapowaniem. NiŜsza część nogawki jest
luźna lub takŜe udrapowana elastyczną
plecionką lub suwakiem . Element dresu.
spodnie dzwony - modny kształt materiału,
nogawki od kolan w duŜym stopniu
przybierają kształt dzwonu. Szerokość ich
dolnej krawędzi wynosi więcej niŜ 30 cm.
spodnie jeździeckie bryczesy - damskie i męskie
spodnie, przeznaczone do jazdy konnej. Boki
są rozszerzane w udach, zwęŜają się od
kolan i są bardzo opięte w łydkach, aby
mogły być noszone z wysokimi butami.
Mają łaty z tkanin w kroku i na pośladkach.
Na początku lat 80 XIX wieku ten kształt był
inspiracją w modzie dla damskich i
dziewczęcych spodni. Produkowane z
bawełny i wełny.
spodnie kolarskie - ciasno przylegające spodnie
sięgające kolan, zrobione z elastycznego
materiału tekstylnego, najczęściej z dzianiny.
spodnie narciarskie - klasyczne spodnie
narciarskie zwęŜają się od kolan do kostki,
mają pasek od spodni pod stopą, i są
wkładane do butów. Często zrobione są z
materiałów
wysokoelastycznych.
Przylegające, opinające figurę przeznaczone
dla aktywnych sportów sięgają do kostek i
do skórzanych lamówek otworu, które są
przyczepiane do butów narciarskich.
Produkowane
są
z materiałów
wysokoelastycznych lub dzianin. Inne
rodzaje znane jako salopettes ma luźne
dopasowanie, wygodne cięcie, wykonane są
z lekkich
materiałów
poliamidowych
z podszewką lub syntetycznych materiałów
polarowych i są pikowane.
spodnie o długości poniŜej kostki - spodnie,
długie, modnie skrócone, sięgające kilka cm
powyŜej kostki.
spodnie rurki - wąskie, dopasowane, proste
spodnie z lub bez wyprasowanych
marszczeń. Szerokość niŜszej krawędzi waha
się między 20 cm a 25 cm.
spodnie sportowe - taki kształt i materiał
włókienniczy są przystosowane do noszenia
podczas uprawiania róŜnych sportów,
pojawia się jako, np. spodnie narciarskie,
spodnie jeździeckie, oraz spodnie do golfa.
spodnie typu "rurki" - długie z prostym cięciem
spodnie, których nogawki mają tę samą
szerokość od kolan w dół.
spodnie typu bermudy - Wąskie spodenki, które
sięgają do kolan; nogawki mają wywinięty
(mankiet). Część odzieŜy sportowej lub
ubioru plaŜowego. Wytworzone z wełny
mogą takŜe tworzyć formę modnego stroju
wyjściowego.
spodnie w stylu korsarskim - ciasno-przylegające
spodnie z modnym cięciem, które sięgają
poniŜej kolan i kończą się rozporkami.
spodnie w stylu Marlene Dietrich - damskie
spodnie z miękkiej, lekkiej, przewiewnej
tkaniny lub dzianiny, charakterystyczne dla
nich jest umiarkowane dopasowanie w
biodrach i szerokie, opadające nogawki
sięgające do kostek. Nazwa pochodzi od
nazwiska Marleny Dietrich, która jako
pierwsza nosiła spodnie tego typu w latach
1930 i 1940.
spodnie w stylu pirackim - obcisłe, o długości
trzy-czwarte damskie spodnie w stylu
sportowym, które sięgają do łydki, z
bocznym rozporkiem wzdłuŜ ich długiej
krawędzi.
spodnie w stylu St. Tropez - długie lub o długości
trzy-czwarte damskie spodnie na plaŜę oraz
noszone w czsie wolnym, o niskim stanie.
Wytwarzane z lekkich tkanin bawełnianych
w jasnych kolorach.
spodnie w stylu stoŜkowym - modny kształt
męskich i damskich spodni które są luźni
dopasowane wokół bioder. Nogawki zwęŜają
się wyraźnie ku dolnym częściom tworząc
literę V.
spodnie w stylu torreadora - dopasowane damskie
spodnie, które dosięgają poniŜej kolan. Dół
nogawek zakończony pęknięciem , czasem
ozdobiony guzikami.
spodnie wieczorowe - bez mankietów; najczęściej
spodnie z lampasami wszytymi do boków.
Część wieczorowego stroju.
spodnie wyjściowe - element smokingu; bez
mankietów rękawów, oraz zwykle z
lampasami wszytymi w szwy.
sportex - elastyczne, o średniej wadze wełniana
tkanina, która jest szorstka w dotyku i
posiada porowatą powierzchnię na której jest
dobrze widoczny splot a płócienny. Tkany z
czystej, zgrzeblonej, ostro-skręconej przędzy
z elastycznej wełny, często w melanŜu
zgodnie z modnymi wzorami. Stosowany do
męskich
i
damskich
dresów.
Jest
zarejestrowanym znakiem towarowym dla
tkanin produkowanych przez brytyjską firmę
Dormeuil.
sportowa kurtka do talii - Wygodna sportowa
marynarka z guzikami lub zamkiem
błyskawicznym z przodu; noszona powyŜej
spodni lub spodenek. Ma róŜną długość, na
wysokości tali lub bioder znajduje się
zwęŜenie i pasek, pasek z dzianiny lub
elastyczny
ściągacz/taśma.
Posiada
nakładane
kieszenie
i
”siedzenie”.
Produkowane z bawełny i wełnianych
tkanin.
Często
ma
podszewkę.
Najpopularniejsza była w latach 60.
sportowa linia - męskiego kształtu odzieŜ,
charakterystyczna dzięki szerokim i prostym
rękawom
i
zastosowaniu
poduszek
rękawowych. Nie ma paska, albo jest on nie
widoczny; zapięcie jest umiejscowione
gdzieś nisko wyrobu włóienniczego; biodra
są wąskie.
sportowe spodnie elastyczne - ich niŜsza krawędź
jest dopasowana paskiem do spodni.
Najczęściej wytwarzane z dzianiny lub
elastycznej tkaniny. Stosowane jako element
PE outfit.
sportowy kombinezon - Bieliźniany kombinezon
z dzianiny z guzikami na froncie.
sportowy płaszcz w stylu Montgomery - długi,
luźny płaszcz o sportowym wyglądzie.
WyróŜniający się szeroka, wierzchnią
warstwą klap, luźne nakładane patki,
szerokie kieszenie i pasek. Jego tylnia część
ma odwrócone fałdy; jego rękawy są
udekorowane klamrami. Jego brzegi mają
kryte szwy. Zrobiony z bawełny lub lnianego
cienkiego płótna Ŝaglowego lub bawełny
splotem rypsowym . Swój kształt wziął od
oryginalnego płaszcza Montgomery, który
był bardzo popularny po Drugiej Wojnie
Światowej.
spódnica - damskie ubranie, które pokrywa
sylwetkę od talii w dół; praktycznie
niezbędna część damskiej garderoby.
Noszona z bluzką lub z swetrem, moŜe być
takŜe częścią garsonki. Zmiany w długości i
szerokości s. są uzaleŜnione od mody w
damskim odzieŜownictwie. S. występuje w
wielu kształtach, które są określone za
pomocą cięcia. WyróŜniamy: s. zapinaną na
guzki., spódnico-spodnie, s. kopertową, s.
plisowaną, prostą s., rozkloszowaną s.,
plisowaną s., sukienka na szerokich
ramiączkach, kopertowa s. i s. o kroju
dzwonowym.
spódnica kloszowa - młodzieŜowy i modny kształt
spódnicy, która się rozszerza ku dołowi,
środkowa część ubioru jest wąska, tworząc
sylwetkę przypominającą balon lub jajko.
spódnica kopertowa (1) - owinięta naokoło figury
i zabezpieczona. MoŜe być zapinana na
guziki lub zawijana; zwykle o prostym kroju.
spódnica kopertowa (2) - charakterystyczna ze
względu na swoją szerokość, wykonana
prostopadle; zapięcia jedynie w talii.
spódnica o kroju dzwonowym - od lini side do jej
niŜszej części, jest w znacznym sposób
przedłuzona, w ten sposób, Ŝe tworzy
zagięciaw kształcie dzwona; zwykle z więcej
niŜ jednego kawałka, i czasami cieta pod
kątem.
spódnica plisowana (1) - wzdłuŜ jej całej
powierzchni występują fałdy lub zakładki
(plisy), tworzone za pomocą karbikowania.
spódnica plisowana (2) - nad jej obwodem i
wzdłuŜ całej długości posiada równe, w
jedną stronę, poziome fałdy lub zakładki.
Popularnie uŜywana w odzieŜy dziecięcej.
spódnica rozkloszowana - rozszerza się ku dołowi,
obwód jej dolnej krawędzi jest większy niŜ
górnej. Zwykle składa się z więcej niŜ jednej
części.
spódnica zapinana na guziki - owijana spódnica
z wąską fałdą, która przymocowana jest
wzdłuŜ całej długości. MoŜe mieć róŜne
kształty i długości.
spódnico-spodnie - szerokie spodnie, które sięgają
do kolan. Przód i tył odzieŜy jest tak
skonstruowany, Ŝe tworzą literę „s“ podczas
chodzenia. W zaleŜności od kroju spódnicospodnie mogą być marszczone, plisowane i
fałdowane. Długość podąŜa za bieŜącymi
wymaganiami mody. Ten typ odzieŜy po raz
pierwszy był załoŜony w 1930.
stały skręt - Patrz: Kierunek wskazówek zegara
standard, wzorzec (1) - próbka lub ilustracja
zatwierdzonego produktu, który słuŜy do
oceny i porównywania właściwości i
poziomu produktów tego samego typu lub
naleŜącego do tej samej grupy wyrobu
włókienniczego warstwowego.. Jest to
sposób na rozpoznawanie autentyczności.
standard, wzorzec (2) - ogólne określenie dla
podstawowego typu tkaniny lub dzianiny,
składu materiału, struktury, właściwości oraz
wyglądu, z czego się składa i które w
produkcji nie przechodzą większe zmiany.
starty dŜins - twarda, cięŜka bawełniana tkanina,
z charakterystycznymi
prąŜkami,
tkana
splotem diagonalnym. Efekt ten otrzymuje
się poprzez ścieranie. Najczęściej występuje
w kolorze niebieskim. Wykorzystywany na
spodnie (damskie i męskie) i odzieŜ
sportową.
stojący kołnierz - pomarszczony kołnierz,
dopasowany do szyi, przyszyty do dekoltu,
od którego jest podzielony na fałdy.
stopa - podwójny produkt pończoszniczy blisko
przylegający do nogi poniŜej kolana do
podbicia stopy. Charakterystyczne ze
względu na otwór z elastyczną taśmą.
Wytwarzany z dzianiny i stosowany do
ochrony stopy.
stopniowanie wzoru - wzór tkaniny, grupowanie
kolorów, których zakres od jasnych do
ciemnych odcieni są ciągle łamane, tworząc
bardzo stopniowane przejścia kolorów.
Najczęściej
wykorzystywany
w
drukowanych tkaninach, np.: w kratkowany
wzór.
strata na krojeniu - przekroczenie norm zuŜycia
tekstyliów przy krojeniu odzieŜy. MoŜe być
kilka przyczyn, t.j. błędy w materiale
włókienniczym oraz brak ekspertyzy na
część operatywnej odpowiedzialności za
pracę.
strój codzienny, strój swobodny - Spełnia
wymagania komfortu i praktyki. Jest
strój
strój
strój
strój
strój
strój
strój
charakterystyczny dzięki kształtowi, obróbce
i materiałowi. Najczęściej składa się z
kieszeni naszywanej, łączonej szwem, jest
miękka,
przewiewna,
i
z cienkich
materiałów.
do jazdy konnej - cięŜka wełniana tkanina,
która jest gęsta i sztywna w dotyku,
z szorstkimi,
skośnymi
prąŜkami
o
diagonalnym splocie. Lewa strona jest
czasami wydrapana. Czesankową przędzą
występującą w wątku jest mulina; wątkiem
moŜe
teŜ
być
przędza
zgrzebna.
Wykorzystywana na spodnie – często
jeździeckie bryczesy – i płaszcze o
sportowym wyglądzie.
eskimoski - stosunkowo ciasna, o gęstej
strukturze,
cięŜka
wełniana
tkanina
z błyszczącą powierzchnią; drapana po lewej
stronie i tworzona techniką podwójnego
splotu. Wierzchnia tkanina jest z wysokiej
jakości
niewykończonych
surowców.
Planowana do wykorzystywania w tanich
męskich płaszczach zimowych. Produkcja
tego typu tkaniny spada.
narciarski - cięŜka wełniana tkanina, która
jest przewaŜnie wypełniona, gęsta i ma
delikatną, runową powierzchnię i krótką
okrywę, która zakrywa jej płócienny,
diagonalny łączony lub trykotowy splot.
Produkowana jest ze średniej jakości przędzy
zgrzebnej i impregnowanej. Produkcja jest w
zaniku jako zastosowanie tego typu
materiałów na odzieŜ narciarską, została
wyparta
przez
wysokoplastyczne
i
syntetyczne materiały. Nazwa pochodzi od
głównego przeznaczenia materiału –
stosowanego jako materiał na spodnie
narciarskie.
narodowy - odzieŜ z charaktsrystycznymi i
tradycyjnymi cechami, noszona przez
mieszkańców poszczególnych rejonów a
takŜe członków stowarzyszeń i róŜnych
zawodów.
nieformalny - nazwa dla odzieŜy
(szczególnie męskiej), która nie przyjmuje
surowych zasad tradycjonalizmu, ale zawiera
mnóstwo elementów z bieŜącej mody; wzór,
kolor, teksturę i krój.
plaŜowy - damski i dziewczęcy strój do
noszenia w wodzie, podczas kąpieli oraz
opalania. Zwykle składa się z trzech części
(stanika, majtek i kurtki), moŜe mieć takŜe
krótką spódniczkę, spodenki lub zapinaną na
guziki sukienkę. Zwykle jest z lekkich tkanin
bawełnianychw takim samym wzorze oraz
takŜe z mieszanki tkanin i dzianin.
trenera - lekka, sfilcowana, o średniej masie
wełniana tkanina z krótką, błyszczącą
okrywą, która ukrywa diagonalny lub
atłasowy splot; produkowana z lekkiej
przędzy czesankowej z charakterystycznym
połyskiem, który uzyskuje się poprzez
specjalne obróbki wykończalnicze. UŜywana
na płaszcze damskie i ubrania wizytowe.
Nazwa pochodzi z języka Angielskiego; ten
typ tkaniny był stosowany na płaszcze dla
trenerów.
strój wieczorny - męski strój wielofunkcyjny,
który jest zakładany na specjalne okazje.
Wytwarzany z ciemnych tkanin wełnianych
z przędzy czesankowej. Jego kształt zaleŜy
od obecnej mody.
strój wizytowy - zbiorowa nazwa dla odzieŜy,
szczególnie męskiej, której wymagający krój
jest przystosowany do noszenia na specjalne
okazje. Garnitur noszony w ciągu dnia jest
inny niŜ odzieŜ miejska, co jest ograniczone
klasycznym połączeniem marynarki i spodni
z eleganckim wzorem na tkaninie i
konserwatywnym fasonie. Na szczególne
okazje noszone są klasyczne i wizytowe
stroje.
stróju jeździeckim z rozcięciami - wysokie
rozcięcia w tylnej części Ŝakietu lub
płaszcza, który sięga do talii i często jest
przystosowany do zapinania.
struktura dzianiny - sposób zastosowania i
łączenia róŜnych elementów splotu jako
podstawowych składników struktury splotów, oczek, uzupełniających nici, itd.
wątkowych lub osnowowych dzianin.
struktura dzianiny kolumienkowej - sposób
wykorzystywania róŜnych elementów splotu
(splotu dzian., oczka, łączących się oczek,
uzupełniającej
przędzy)
za
pomocą
technologii dziania osnowowego.
struktura osnowowa; splot osnowowy - tkanina z
powtarzaniem splotu, w której występuje
przewaga osnowowych punktów łączących
nad wątkowymi punktami łączącymi.
struktura, konstrukcja - określenie na wygląd
powierzchni materiału włókienniczego, która
moŜe być płaska (gładka), ziarnista,
reliefowa, runowa, itd. Rodzaj s. jest nadany
przez konstruktora materiału i zaleŜy od
trendów w modzie.
styl - ustalone i często stosowane określenie w
przemyśle włókienniczym i odzieŜowym na
pewne rodzaje kształtów tkanin i odzieŜy,
wyraŜające jej strukturę lub kształt oraz
przedstawia pewne elementy przedmiotów,
osobowości, historii, itd.
styl biznesowy - wytworna i elegancka damska
odzieŜ, produkowana z wysokiej jakości
tekstyliów.
styl Charleston - moda, która cieszyła się duŜą
popularnością
w
1920
roku,
charakterystyczna poprzez prostotę i ciasno
przylegającą
do
ciała
odzieŜ.
Wykorzystywana na damskie sukienki. Na
początku lat 80 XIX wieku, był pewien
sygnał, Ŝe moda moŜe wrócić.
styl dandys - załoŜycielem tej mody był Beau
Brummell, który zainspirował Anglię Stany
Zjednoczone i całą Europę; jego poczucie
smaku bazowało na prostocie, gładkich
kolorach i powściągliwym wykorzystywaniu
dodatków. Odegrał teŜ duŜą rolę w
ustanowieniu czarnego koloru jako koloru
eleganckiego na męskich garniturach. Z
początkiem XIX wieku, młodzi Anglicy
(zwani "elegantami") usiłowali wprowadzić
ten prosty, elegancki styl garnituru na stałe.
Garnitur składał się z długich spodni,
marynarki, kamizelki i płaszcza.
styl klubowy - modny styl i kształt damskiej i
męskiej odzieŜy, składający się z blezera lub
płaszcza w stylu blezera i kraciastej spódnicy
lub spodni. Blezer jest często ozdabiany
emblematem
klubowym
na
kieszeni
znajdującej się na klatce piersiowej.
styl kowbojski - Styl odzieŜy, głównie dla kobiet i
dziewcząt, pochodzący z Dzikiego Zachodu,
inspirowana nostalgia i romantyzmem
filmów które dotyczyły tego okresu. Na
przykład długie szerokie spódnice bluzki i
spódnice z falbaną, frędzle , karczek, kratki
itp.
styl kozacki - styl zapoŜyczony od Kozaków,
z charakterystycznym
stojącym
kołnierzykiem, futrzanym brzegiem i
zapięciem
w
postaci
dekoracyjnego
warkocza.
styl londyński - przesadna, celowo nieatrakcyjna
moda młodzieŜowa w ciemnych i
nieefektownych kolorach. Popularna wśród
młodzieŜy w Londynie.
styl marynarski - zawiera elementy marynarskiego
munduru; ma marynarski kołnierz o
prostokątnym kształcie i jest kombinacją
kolorów białego i niebieskiego. Ma
najczęściej paski, złote guziki i krawat
połączony z kołnierzem.
styl
meksykański
damska
odzieŜ
elementami
Meksykańskiego stroju ludowego, które
zawierają w szczególności marszczoną
plisowaną, falbaniastą spódnicę w oddzielnej
konstrukcji, haftowaną bluzkę, kamizelkę, i
bolerko; ozdobione srebrnymi paskami.
styl Mozarta - bardzo kobieca, luksusowa moda
damska, zauwaŜalna szczególnie w bluzkach
i sukienkach, z miękkiej, przewiewnej,
lekkiej tkaniny. Ozdobiona koronką i
falbankami.
styl Nehrú - jego głównym składnikiem jest wąski,
zamknięty Ŝakiet który sięga aŜ do kolan i
ma stojący kołnierz.
styl neoklasyczny - styl damskiej i męskiej
odzieŜy,
która
wyraŜa
oŜywienie
klasycznych kształtów w połączeniu
z elementami podstawowej mody.
styl Norfolk - sportowy styl męskiej odzieŜy,
charakterystyczny
przez
naszywane
kieszenie (które są często w stylu miecha i
mają klapki). Tylnia część jest podzielona na
pionową
fałdę
lub
umiejscowioną
poprzecznie
oraz
pasek.
Często
uzupełnieniem są spodnie do kolan lub getry.
Ten
typ
odzieŜy
najczęściej
jest
produkowany z wełnianej tkaniny z przędzy
czesankowej. Damskie kostiumy takŜe są
wykonywane w tym stylu.
styl odzieŜy - styl tworzący linię figurę garderoby
oraz części garderoby. RozróŜniamy styl
odzieŜy przedniej i tylniej części a takŜe
bocznej. Styl odzieŜy jest odpowiedzialny za
wyraŜanie modnych trendów bieŜącego
okresu.
styl odzieŜy do noszenia przez kobiety i
męŜczyzn - modny styl, który jest taki sam
dla kobiet i męŜczyzn, składający się
głównie z odzieŜy dŜinsowej. Harmonia jego
wyglądu nie odnosi się jedynie do ubioru, ale
takŜe do fryzury (długie włosy u męŜczyzn) i
pewnego stylu ozdób (kolczyki). Był
głównym trendem w modzie w latach 60tych i 70-tych, od kiedy jego popularność
sporadycznie pojawiała się w stylach
sportowych, specjalnie projektowana odzieŜ
i odzieŜ dla partnerów.
styl op-art - projekt zwykle dostosowany do
drukowanych tkanin; charakterystyczny ze
względu na swoją jednokolorową, czysto
geometryczną sylwetkę, która odstaje od tła.
Oryginalna nazwa to Optical-Art.
styl secesyjny (dekoracyjny styl późnego wieku
XIX) - styl ubioru lat 1890 - 1908, na który
miał wpływ rozwój technologii, sportu oraz
higieny; projektowany w celu zapewnienia
komfortu ruchu. Z powodu stosowanych
tkanin, damska odzieŜ była bardziej złoŜona.
Spódnica, z jej dolną krawędzią była
fałdowana, plisowana i falowana, co
powodowało, Ŝe została innowacją. Gorset
sukni oraz bluzka były zamknięte i posiadały
kołnierzyk Talia była wąska i stosowany był
gorset. Jej linia w kształcie litery S była
później zmieniona w linię prostą. Bluzka
stałą się modna, której krój został wzięty od
koszuli męskiej. Męska odzieŜ była obcisła i
słuŜyła do zaakcentowania konturów figury;
spodnie miały zaprasowane ostre kanty, a
koszula miała twardy kołnierzyk. Taki styl
zapoczątkował strój wieczorowy; zaczęła
być noszona wyjściowa marynarka .
styl wojskowy (1) - męska odzieŜ w swobodnym
sportowym
stylu,
z
naszywanymi
kieszeniami. Jest w kolorze szaro - zielonym
lub oliwkowym.
styl wojskowy (2) - damska odzieŜ w stylu
militarnym,
z
charakterystycznymi
epoletami, szeroka, z prostymi ramionami,
wysokim kołnierzem, i dwu rzędowym
zapinaniem.
styl z duŜą lizbą zamków błyskawicznych modny styl odzieŜy dla młodych kobiet,
który jest
stosowany
w
kurtkach,
marynarkach, spódniacach, płaszczach lub
sukniach. Charakterystyczny ze względu na
wiele szerokich zamków błyskawicznych,
które
mogą
być
funkcjonalne
lub
dekoracyjne.
styl, krój - podsumowanie jakości struktury,
technologicznej pracy, uŜytego materiału do
produkcji odzieŜy. Rozpoznawalny poprzez
róŜnorodne cięcia/style na męskie garnitury,
spodnie i inne części garderoby.
stylista - projektant mody, który zarabia tworząc
modele odzieŜy.
styl-medialny, styl-telewizyjny - wygodny,
praktyczny strój domowy dla kobiet,
męŜczyzn i dzieci, który jest zgodny z
trendami mody. Wytwarzany z miękkiego,
wygodnego materiału włókienniczego.
sukienka - damska odzieŜ z rękawami, która
zakrywa tułów i górne części dolnych
kończyn. Sukienka tworzy podstawowy strój
damski. MoŜe składać się z jednego lub
więcej kawałków i jest zwykle tworzona
przez spódnicę i koszulę z rękawami bez
kołnierza; moŜe być równieŜ bez rękawów i
bez kołnierza. S. jest zwykle nieliniowa i
przybiera wiele kształtów, które zaleŜą od
trendów w modzie. RozróŜniamy królewską,
koktajlową, koszulową, ciąŜowa, princess d.,
formalna, ślubna, do tańca, wieczorowa i z
trenem
sukienka koszulowa - prosta, w jednym kawałku,
luźna sukienka o prostym kroju, która często
posiada zapięcie i krótką spódnicę.
Najczęściej
produkowana
z lekkiej
bawełnianej tkaniny.
sukienka wizytowa - modne, nieformalne damskie
i męskie ubranie na przyjęcie, które róŜni się
od codziennego stroju bardziej ozdobną
tkaniną i kształtem. Noszone zamiast
wieczorowej sukni lub garnituru. Ten styl
stroju oraz jego kolor jest dopasowany do
wymogów mody.
suknia do tańca - przewiewna, o młodym
wyglądzie sukienka z jedwabiu lub innej
lekkiej tkaniny; jej spódnica zwykle sięga
poniŜej kolan, ale moŜe być teŜ długa. Mniej
ozdobna niŜ suknia koktajlowa.
suknia koktajlowa - jest charakterystyczna dzięki
temu, Ŝe sięga do łydek i posiada mały
dekolt i jest z błyszczącej, lekkiej tkaniny.
Ten typ stroju zapoczątkowano po II Wojnie
Światowej, i był bardzo popularny podczas
wieczorowych, eleganckich przyjęć.
suknia ślubna - odzieŜ przeznaczona na specjalne
wydarzenie;
zwykle
wytworzona
z
najdroŜszych i atrakcyjnych tkanin w białym
i jasnym kolorze. Sięga do ziemi, a jej tylna
część jest przedłuŜona w tren. Długość
niektórych s.ś. sięga poniŜej kolan.
suknia wyjściowa - damska suknia zaprojektowana
na specjalne okazje, jest wytwarzana z
materiałów o wysokiej jakości. Wybór
cięcia,
materiału
i
ozdoby
jest
przystosowany do potrzeb figury oraz wieku
osoby a takŜe okazji, na której będzie
noszona. S. moŜe być strojem dziennym lub
strojem wieczorowym.
suknia z trenem - długa suknia na wiele
specjalnych okazji; jej tylna część jest
przedłuŜona za pomocą trenu.
sukno - cienka, miękka wełniana tkanina z przędzy
czesankowej z niewyraźnym diagonalnym
splotem z wykończeniem tworzącym lekką
okrywę materiału. Jeśli ma lŜejszą postać to
jest wykorzystywany na damskie sukienki;
cięŜsze (czasem w połączeniu z przędzą
zgrzebną) jest wykorzystywany na męskie
wizytowe garnitury i płaszcze. Nazwa
pochodzi z Francuskiego "drap", które
oznacza "odzieŜ".
supełek, pila - pęczek lub splot kilku włókien
skręconych w kształt małych pęczków, które
są stworzone poprzez tarcie i zwijanie na
powierzchni materiału włókienniczego;
zwykle o wysokiej zawartości włókien
syntetycznych, które są trdune do usunięcia.
P. MoŜe równieŜ pojawić się w tkaninach
wełnianych, jednak ich mniejsza sztywność
sprawia, Ŝe supełki są łatwiejsze do
usunięcia.
surdut, Ŝakiet - płaszcz dopasowany w talii, o
podobnym kroju do sukni wieczorowej; ma
boczne szwy pod ramionami, które są
prostokątne. PrzedłuŜony w kierunku niŜszej
krawędzi. Jego kołnierzyk klapowy jest
przystosowany do wymogów mody, moŜe
być pojedynczy lub dwurzędowy. Swój
początek ma w Anglii, gdzie w 18. wieku
słuŜył jako odzieŜ dla jeźdźców. Nazwa
pochodzi od wyraŜenia angielskiego "riding
coat". Później stał się popularny jako płaszcz
we Francji; w 19. wieku był elementarnym
strojem. MoŜe być damski lub męski.
surowy jedwab - nic jedwabna, która formowana
jest równocześnie z włókien z kilku
jedwabnych kokonów.
suszenie - Proces termiczny przeprowadzany na
artykułach tekstylnych po procesie prania w
celu usunięcia pozostałości wody (wilgoci).
Bęben suszący – wykorzystywany w
procesie suszenia w przypadku tekstyliów po
procesie prania, poprzez oddziaływanie
gorącego powietrza w okrągłym bębnie.
Suszenie neutralne – proces stosowany dla
tekstyliów po praniu, w celu usunięcia
wilgoci poprzez liniowe suszenie (na.: na
siatkach). - Symbol koła w kwadracie
oznacza suszenie w bębnowe. Liczba
punktów wskazuje temperaturę procesu
suszenia. Kwadrat bez koła oznacza
neutralne suszenie.
sweter rozpinany – Kardigan - Dziany produkt
z rękawami,
guzikami i
z lub
bez
kołnierzyka, z dekoltem w łódkę i
przynajmniej z jedną kieszenią. RóŜni się od
kamizelki i koszulki polo większym
rozmiarem. Najczęściej posiada długi rękaw.
system cięcia - procedura i formuła wzajemnych
zaleŜności kształtu stosowanego w projekcie
głównych składników odzieŜy.
Sz
szablon do mierzenia odzieŜy - karton słuŜący do
mierzenia odzieŜy, np. odzieŜ wykonywana
u krawca jest mierzona i krojona zgodnie
z wymaganiami klienta.
szablon, matryca (1) - (w przemyśle wełnianym)
minimalna ilość materiału preferencyjnie
tkanego do celów testowych, stosowana w
produkcji specjalnych kolekcji odzieŜowych
modeli.
szablon, matryca (2) - płaski wzór słuŜący do
oznaczania, wycinania, etykietowania, szycia
lub sprawdzania indywidualnych części
odzieŜy. Wytwarzany z kartonu lub innego
materiału.
szal (1) - długi, wąski pasek tkaniny w kolorze
liturgicznym, który jest noszony przez księŜy
wokół szyi.
szal (2) - dodatek odzieŜowy, kwadratowy lub
trójkątny z materiału włókienniczego
(zwykle z tkaniny), który słuŜy do zakrycia
głowy lub szyi. Pojawia się w róŜnych
rozmiarach, kolorach i wzorach. Czasami w
damskiej modzie, ozdabia szyję.
szal (3) - dodatek odzieŜowy, który jest
prostokątnym
kawałkiem
materiału
włókienniczego. Noszony wokół szyi jako
ochrona przed zimnem lub jako ozdoba.
Wytwarzany z wełnianych, bawełnianychi
jedwabnych tkanin. Szyty w kształcie
pustego pasa, ma frędzle na końcach. MoŜe
być jednokolorowy lub drukowany. Swoje
początki ma w Indiach.
szal (4) - damski dodatek odzieŜowy w formie
długiego, wąskiego paska z tkaniny lub
dzianiny, który jest noszony na szyi; jego
końce leŜą na ramionach.
szal wełniany - odzieŜowy dodatek w kształcie
kwadratu, w rozmiarze przynajmniej 70 cm.
Tkany z wełnianych przędz; filcowany i
ozdobiony frędzlami na bokach. Stosowany
jako ochrona przed zimnem. Był popularny
na wsiach, noszony zwłaszcza przez starsze
kobiety.
szalowa bluzka - Bluzka z dekoltem na przodzie
zapinana lub wiązana z przodu lub z tyłu.
Często wiązanie jest umieszczone z przodu a
bluzkę wciąga się przez głowę.
szaty, stroje - długi, luźny, odświętny strój w
regularnym ciemnym kolorze i kształcie;
stosowany na pewne ceremonie przez
sędziów, nauczycieli, księŜa, itd.
szermeza (1) - bardzo miękka, lekka jedwabna
tkanina, o delikatnej, ziarnistej powierzchni i
bardzo błyszczącym spodzie; tkane za
pomocą techniki podwójnego nabierania,
gdzie wyŜszy, krepowy wątek jest włączony
w splot płócienny a niŜszy wątek z wysokim
splotem w splot atłasowy. Stosowany do
damskich sukienek i lekkich płaszczy.
szermeza (2) - jednostronny osnowowy podwójny
splot z dwóch pełnych nici osnów, z których
jeden tworzy splot trykotowy i inny płaski
splot. Dzianina w splocie sz. Jest stosowana
do bielizny i odzieŜy wierzchniej.
szeroki biustonosz - Biustonosz, który posiada
poniŜej miseczek pasek o szerokości 15 do
20 cm.
szerokość siedzenia - szerokość przedniej lub
tylnej części spódniczki lub spodni.
Bierzemy pod uwagę, czy brzegi są zawarte
w pomiarach.
szew - miejsce, w którym dwie lub więcej powłok
materiału włókienniczego są połączone.
Osiągnięte za pomocą szycia, sklejania ,
innego sposobu łączenia. W zaleŜności od
szycia rozróŜniamy szew ręczny za igłą,
szwy lamówkowe, szew kapowany, szew
obrębiający, i paru innych specjalnych
szwów.
szew kapowany - tworzony za pomocą łączenia
dwóch lub kilku materiałów włókienniczych
złoŜonych na ich końcach lub wzdłuŜ ich
powierzchni. Łączenie jest wykonane za
pomocą jednego lub więcej rządków
splotów, lub za pomocą połączenia
adhezyjnego.
szew klejony - Połączenie dwóch warstw tkaniny
lub materiału przy zastosowaniu materiału
wiąŜącego, ciśnienia i wysokiej temperatury.
Cała powierzchnia materiału jest pokryta
substancją klejącą albo są tylko kropkę
„kleju“.
szew maszynowy - tworzony przemysłowo za
pomocą szycia maszynowego. Jest tworzony
poprzez wykorzystanie dwóch lub więcej
nici. RóŜne rodzaje s.m. mogą być
wytwarzane na specjalnych maszynach, do
niektórych celów dekoracyjnych.
szew owerlokowy - Typ płaskiego szwu który
łączy materiały , jego krawędzie.
szew podłoŜenia - schludny szew, k tory jest
tworzony za pomocą składania materiału
włókienniczego na jego końcach. MoŜe być
odwrócony w górę, za pomocą odwracania i
łączenia krawędzi materiału tekstylnego z
s.p.; lub odwrócony w dół, za pomocą
odwrócenia i połączenia z krawędzią
materiału włókienniczego.
szew ręczny "za igłą" - tworzone poprzez łączenie
dwóch lub większej ilości tkanin. Łączenie
jest osiągnięte poprzez jeden lub kilka
rzędów splotów tego samego lub róŜnego
typu.
szew zgrzewany - Połączenie materiałów
włókienniczych
i
niewłókienniczych
materiałów termoplastycznych za pomocą
zgrzewania. Niektóre szwy w odzieŜy
z membraną są zgrzewane.
szlafrok, podomka - w talii posiada pasek. Zwykle
posiada kolnierz z klapą. Produkowany
z miękkiego materiału. Damski zwykle sięga
stóp, męski natomiast jest do kolan. Modny
powinien być krótki lub o długości trzy
czwarte. Zwykle nie posiada podszewki.
szmerglowanie - proces wykończania powierzchni,
najczęściej
wykorzystywany
dla
bawełnianychtkanin, mniej dla tkanin
wełnianych. Tkanina zostaje obrabiana za
pomocą ścierającego wałka szmerglującego
lub szklanego proszku. Na powierzchni
tkaniny powstaje okrywa, dając miękki,
aksamitny chwyt.
sznurowadło - bliźniacze, puste wstąŜki o
diagonalnym, pojedynczym układzie nici,
który jest z lub bez wypełniacza, o
szerokości między 3 mm a 10 mm.
Wytwarzane jednokolorowo i w jasnych
kolorach, z końcówkami z metalu lub innego
materiału. Stosowane do zawiązywania
obuwia.
sznurowanie - Sposób dopasowywania lub
dekorowania
odzieŜy
umoŜliwiający
zmienne
dopasowywanie
odzieŜy.
Najczęściej stosowana do modelowania
kształtu ciała w gorsecie. .
szorty - damska, dziewczęca lub dziecięca część
garderoby z nogawkami o róŜnej długości
lub bez nogawek, najczęściej produkowane z
bawełnianej dzianiny, ale takŜe z lekkiej
tkaniny.
sztruks – 1. lekka i o średniej masie bawełniana
tkanina,
z
wzdłuŜnym,
płaskim
Ŝebrowaniem, które tworzą pokrycia
wątkowe. Podstawowa tkanina posiada
wartości skoku wątkowego 3, wykonana
splotem diagonalnym lub płóciennym.
Produkowany o róŜnych masach i prąŜkach o
róŜnych szerokościach. LŜejszy typ sztruksu
wykorzystywany jest w dziecięcej i damskiej
odzieŜy a cięŜsza forma na sportową i
roboczą odzieŜ. Słowo "sztruks" oznacza
"aksamit Ŝebrowany po długości"; znany
takŜe pod nazwą Manchester aksamit. 2.
prąŜkowana tkanina bawełniana, rzadziej
wełniana, z której szyje się spodnie,
marynarki i inne części garderoby
wierzchniej. Nazwa wywodzona z niem.
Struck, synonimu częściej uŜywanej dziś
nazwy Cord.
sztuczna
skóra
plastikowa
warstwa,
produkowana przez pigmentację nałoŜoną na
plastik , tkaninę lub inne materiały
warstwowe. Jako tworzywo sztuczne stosuje
się chlorek poliwinylu, poliuretan, poliakryl
lub ich mieszanki. Ze sztucznej skóry i
materiałów mieszankowych produkuje się
damskie i męskie płaszcze, Ŝakiety.
sztuczne futro tkane - ma wygląd prawdziwego
futra. Wytwarzane na podwójnie pluszowym
krośnie, gdzie runo jest tworzone przez
osnowę runową, która zwykle jest z włókien
poliakrylonitrylowych fibres, sztucznego
jedwabiu lub wełny. Podstawą tkaniną jest
bawełna lub mieszana i jest wzmocniona za
pomocą wykończenia na jej tyle. Runo jest
wykończone róŜnymi technikami barwienia,
tkania Ŝakardowego, nadruku, cięcia,
czesania, itp. Stosowane do produkcji
zimowych płaszczy i dekoracyjnych
elementów do odzieŜy.
szwalnicze nici jedwabne - gładkie nici do szycia
produkowane
z bawełnianej
przędzy
czesankowej skręconej z trzech prostych
przędz. Błyszcząca i wytrzymała –
przeznaczona do szycia odzieŜy i bielizny –
otrzymywana poprzez merceryzację i
opalanie.
szycie - łączenie tkanin i innych materiałów
włókienniczych za pomocą igły i nitki.
WyróŜniamy szycie ręczne i maszynowe.
Ręczne szycie wykorzystuje tylko jedną igłę,
maszynowe dwie igły i więcej niŜ jedną
nitkę.
szyfon (1) - miękka tkanina bawełniana delikatna w
dotyku o płaskiej powierzchni; w splocie
płóciennym z czystych przędz. Stosowana do
bielizny.
szyfon (2) - delikatna, przejrzysta jedwabna tkanina
o ziarnistej powierzchni; w splocie
płóciennym z przędz z naturalnego jedwabiu
lub syntetycznych włókien o skręcie S lub Z.
Stosowana do lekkich sukienek, szali i chust.
szyfon welurowy - wspólne określenie dla tkanin
runowych o delikatnym, miękkim runie (w
bawełnianych,
jedwabnych
lub
syntetycznych włóknach), co tworzy na
tkaninie w poprzeczne pasy i jest częściowo
oznakowane. Stosowana w damskich
sukniach i płaszczach.
szyty na miarę - wykonane na miarę dla
indywidualnego klienta ( według pomiarów
jego/jej sylwetki oraz jego/jej osobistcyh
wymagań). Zwykle wypróbowane przez
klienta i przystosowane w celu zapewnienia
poprawności dopasowania.
Ś
ścieg - przedłuŜanie i łączenie nici od jednego
nakłucia igłą do drugiego, czynność, która jest
często powtarzana, nosi nazwę szycia.
WyróŜniamy widoczne i niewidoczne części
ściegu, które są ukryte w materiale odzieŜy.
Podstawowe róŜnice zawierają: s. overlokowy,
s. ręczny, s. maszynowy, oraz s. tylny.
ścieg overlokowy - ręczny i maszynowy ścieg
słuŜy do zapewnienia obecności wolnych,
otwartych
krawędzi
w
materiale
włókienniczym oraz do połączenia krawędzi
kilku
materiałów
włókienniczych,
zabezpieczając je przed strzępieniem. Ś.o.
jest tworzony przez grupy nici, z których
przynajmniej jedna okrąŜa krawędź szwu
materiału włókienniczego; jej oczko jest
tworzone przez poprzednie oczko tej samej
nici (jednoniciowy ś,o.) lub innych nici
(dwu- lub wielo niciowy ś.o.)
ścieg łańcuszkowy - podstawowy element splotu w
osnowie, który nie tworzy połączonej
dzianiny. KaŜdy ś. Jest tworzony przez
pojedynczą nić i jest niezaleŜny. Stosowany
jako baza w róŜnych wzorach dzianin, gdzie
jest połączony z uzupełniającymi nićmi w
celu utworzenia połączonej całości lub jest
stosowany w połączeniu z innymi splotami.
ścisłość tkaniny (liczba nitek wątku, osnowy) podaje liczbę nitek wątku i osnowy w
tkaninie o szerokości i długości 1cm. Jest to
wyraŜenie ścisłości tkaniny w wątku i
osnowie. MoŜna równieŜ wyrazić przez
ułamek gdzie licznik jest liczba nitek
osnowy a mianownik liczba nitek wątku.
ściągacz rypsowy - pojedynczo nabierana taśma z
wiskozowego sztucznego jedwabiu, przędzy
bawełnianej lub wiskozowej o odwracalnym
ściągaczu tworzonym przez splot płócienny z
bardziej szorstkimi przędzami w wątku i
mniej szorstkimi w osnowie. Krawędzie są w
pogłębionym splocie. Jest wytwarzany w
jednym kolorze, jasno kolorowy oraz z
efektem mory, o szerokości 5 mm a 70 mm.
Wykorzystywany do celów dekoracyjnych.
śednio-wysoki biustonosz - Biustonosz, który
poniŜej miseczek posiada pasek o szerokości
2.5-3 cm.
śliniak (1) - część odzieŜy, która chroni ją przed
zabrudzeniem i plamami. WyróŜniamy
dziecięcy,
fryzjerski,
itd.
Zwykle
wytwarzany z bawełnianej lub jedwabnej
tkaniny.
śliniak (2) - stosowany do ochrony odzieŜy
dziecięcej.
Wytwarzany
z
materiału
zmywalnego. Jego kształt i rozmiar jest
przystosowanych do jego uŜytkowania.
śpioszki dziecięce - bielizna dla dzieci, która jest
wytwarzana w jednym kawałku, z zapięciem
do talii na jej tyle i otworem w kroczu. Jej
rękawy i nogawki kończą się elastycznie.
Produkowane są z lekkiej dzianiny
bawełnianej wytwarzanej na interlokowej
osnowarce lub na ramach francuskich.
średnia długość - modna długość damskiej
odzieŜy, sięgająca poniŜej kolan, do połowy
łydki. Była bardzo popularna na początku lat
1970 i 1990.
T
tafta – alpaka - jedwabna tkanina, która jest
imitacją alpaki; w splocie płóciennym jest
nieco sztywna w dotyku, o lekkim połysku i
delikatnym ściągaczu. Osnowa jest z przędzy
bawełnianej i wątek jest ze sztucznego
jedwabiu. Stosowana do damskich sukienek.
tafta – chameleón - ścisła tkanina jedwabna, która
jest nieco sztywna w dotyku, i ma
metaliczny połysk i delikatny, pogrubiony
ściągacz; w splocie płóciennym z czerwona
nitka w osnowie. Przędze w wątku są Ŝółte i
niebieskie, które w świetle słonecznym dają
efekt zmieniającego się koloru jak kameleon.
tafta – changeant - ścisła tkanina jedwabna, która
jest nieco sztywna w dotyku, posiada
metaliczny blask i delikatny, odwracalny
ściągacz. Daje wraŜenie zmiennego koloru,
efekt osiągnięty przez jednokolorową
osnowę i wątku w innym kolorze lub
kolorach.
Stosowana
do
damskich
formalnych sukienek.
tafta - chifon (szyfon) - bardzo lekka jedwabna
tkanina, która jest miękka w dotyku, ścisła i
ma zwykły delikatny, pogrubiony ściągacz;
w splocie płóciennym. Stosowana do
damskich sukienek.
tafta – chiné - ścisła tkanina jedwabna, która jest
nieco sztywna w dotyku, posiada metaliczny
blask i delikatny, odwracalny ściągacz; w
splocie płóciennym o drukowanej osnowie,
co
jest
osiągnięte
przez
delikatne
przedstawienie znaku. Stosowana do
damskich sukienek.
tafta - façonné (1) - ścisła jedwabna tkanina, która
jest nieco sztywna w dotyku i ma metaliczny
połysk oraz delikatny, pogrubiony ściągacz;
w splocie płóciennym, wytwarzana głównie
jako drukowana tkanina ze wzorem
kwiatowym.
tafta - façonné (2) - jedwabna tkanina, która jest
sztywna w dotyku, i ma metaliczny połysk
oraz pogrubiony, delikatny odwracalny
ściągacz we wzorze splotu, często o wzorze
Ŝakardowym. Stosowana do damskich
sukienek.
tafta – glassé - tkanina jedwabna, która jest nieco
sztywna w dotyku i ma delikatny,
pogrubiony, odwracalny ściągacz oraz
metaliczny połysk. Zwykle ma osnowę i
wątek w róŜnych kolorach. Stosowana do
damskich sukienek.
tafta – imprimé - gruba jedwabna tkanina, która
jest nieco sztywna i ma delikatne,
pogrubione, odwracalne rozcięcie oraz
metaliczny połysk; w splocie płóciennym,
zwykle
z
nadrukowanym
wzorem.
tafta – quadrillé - gruba jedwabna tkanina, która
jest nieco sztywna i ma delikatne,
pogrubione, odwracalne rozcięcie oraz
metaliczny połysk; w splocie płóciennym, o
charakterystycznym wzorze w kratkę.
tafta – rayé - jedwabna tkanina, która jest nieco
sztywna w dotyku i ma delikatny,
pogrubiony, odwracalny ściągacz, lekko
błyszcząca, z charakterystycznym paskiem
pionowym w róŜnych kolorach. W
przeznaczeniu do izolacji, paski są tworzone
za pomocą splotu. Stosowana do damskich
sukienek.
tafta – satynowa - płaska, średniej wagi jedwabna
tkanina, która jest ścisła i w osnowowym
satynowym splocie; jej tył jest błyszczący i
przypomina satynę. Stosowana do damskich
sukienek.
tafta – trawersa - ścisła tkanina, która jest nieco
sztywna w dotyku, posiada metaliczny blask
i delikatny, odwracalny ściągacz; w splocie
płóciennym o wyraźnym odwracalnym
wzorze, stosowana do damskich sukienek.
tafta (2) - tkanina jedwabna o delikatnym połysku,
szeleszcząca przy poruszaniu; stara nazwa
dla tafty.
tafta (tkanina) (1) - sztywna, gruba, średnio cięŜka
jedwabna tkanina o lekko metalicznym
połysku i pogrubionym, ale cienkim
odwracalnym ściągaczu; wytwarzana w
splocie płóciennym i cienkiej osnowie i
nieco sztywnym w dotyku. Wytwarza z
naturalnego jedwabiu lub wiskozowego
jedwabiu
sztucznego.
Stosowana
do
damskich sukienek na specjalne okazje.
Pojawia się w róŜnych rodzajach,
wyróŜniamy: alpaka, armura., broszowana,
ecossaise t., faonn t., fleur t., glass t.,
chameleon t., imprim t., quadrill t.,
muślinowa, ray t., rypsowa t., satynowa,
changeant t., chiffon t., chin t., traverse t.,
uni t. i roślinna.
tafta (tkanina) (2) - gruba wełniana tkanina, która
jest nieco sztywna w dotyku, i ma delikatny,
odwracalny ściągacz osiągnięty za pomocą
splotu płóciennego oraz podwójnej osnowie.
Zwykle barwiona w pojedynczym kawałku.
Jej (tkanina mieniąca się róŜnymi
kolorami)wygląd
jest
nadany
przez
kontrastowe kolory w osnowie i wątku.
Stosowana do damskich formalnych
sukienek. Nazwa pochodzi od włoskiego
słowa "taffeta" (= błyszcząca).
tafta jedwabna - gesty rodzaj tkaniny jedwabnej,
która jest nieco sztywna w dotyku i ma
metaliczny blask oraz delikatne, odwracalne
ściągacze; w splocie płóciennym a
ekskluzywnie z naturalnego jedwabiu.
Stosowane do produkcji parasoli.
tafta muślinowa - bardzo delikatna, ale nieco
sztywna, przewiewna, lekka, jedwabna
tkanina z delikatnym, pogrubionym,
odwracalnym cięciem oraz o lekkim
połysku; wytwarzana w splocie płóciennym.
tafta rypsowa - lekka, ścisła tkanina jedwabna,
która jest nieco sztywna w dotyku i ma
delikatne nacięcie. Ma jedwab orgazyńskiw
osnowie i przenośnik w wątku. Stosowana
do damskich sukienek.
tafta tasiemkowa - płócienna taśma ze sztucznego
jedwabiu, octanowego lub poliamidowego
jedwabiu, o krawędzi w innym splocie. Jest
barwiona i drukowana, ma regularną płaską
powierzchnię, o szerokości między 6 mm a
110
mm.
Stosowana
do
celów
dekoracyjnych.
taśma – kratki do przyklejania na gorąco Taśma , która jest przyklejana na brzegu
ubioru, w celu umocowania podwinięcia
brzegu. Zastępuje maszynę do szycia –
podwijarkę, stosowana do podwijania
krawędzi spódnic, sukienek i płaszczy
taśma (1) - uszlachetniony splot, płaska wstąŜka; o
szerokości 6 mm - 15 mm, ze skośnym
systemem pojedynczej nitki i gładką,
błyszczącą
dwustronna
powierzchnią.
Produkowana
w
szerokim
zakresie
kolorystycznym
i
wzorniczym.
Wykorzystywana do dekoracji odzieŜy i
róŜnych innych celów technicznych.
taśma (2) - Taśma kapeluszowa pojedyncza jedno- lub wielobarwna nitka, stosowana
jako element dekoracyjny w kapeluszach.
Gallon pojedynczy - jedno- lub wielobarwna
nitka stosowana do szycia odzieŜy, bielizny ,
pantofli itd. Taśma do zawiązywania –
grubsza taśma ze wzmocnionymi brzegami
stosowana do zapinania bielizny, odzieŜy
Plecionka – tkana taśma z jednym brzegiem
wzmocnionym.
Stosowana
np.
do
obszywania bielizny. Taśma z tafty –
podwójna taśma tkana z nici wiskozowych,
acetatowych lub poliamidowych. Stosowana
do dekoracji.
taśma antypoślizgowa - wąski materiał
włókienniczy,o splocie płóciennym lub
skośnym , zwykle o szerokości 25 mm i
wykończony za pomocą podłuŜnego
spilśniania
elastyczną
nicią
o
nie
poślizgowym wierzchniej powierzchni.
Wszyta w talię spodni i spódnic.
taśma diagonalna - jedno-wątkowa wstąŜka lub
tkanina, która ma szerokość pomiędzy 6 mm
- 60 mm; produkowana z róŜnych
materiałów, cztero-skokowym łamanym
splotem
diagonalnym,
który
tworzy
reliefową strukturę na powierzchni. Jej
końce
mogą
mieć
róŜne
kolory.
Wykorzystywana
jako
lamówka
na
wykończenie odzieŜy, do produkcji zamków
błyskawicznych lub do celów technicznych.
taśma do obszywania - lamówka wykończenie
stosowane jako taśma.
taśma do spodni (1) - taśma z błyszczącej
bawełnianej przędzy lub poliamidowego
jedwabiu o szerokości 10 mm - 14 mm; o
diagonalnym
splocie
z wzmocnionymi
brzegami
o
płóciennym
splocie.
Wykorzystywane do ochrony niŜszych
części nogawek spodni.
taśma do spodni (2) - taśma z przędzy
bawełnianej,
poliesterowej
lub
poliamidowego jedwabiu, z lamówką o
diagonalnym splocie. Ma wzmocnione
brzegi. Jest kolorowy, ma szerokość 10 mm 14 mm, i jest uŜywany jako pasek do spodni.
taśma elastyczna - jedno lub dwuwątkowa,
podłuŜna elastyczna taśma, która moŜe być
róŜnej długości, z jedną lub więcej osnów z
bawełnianych lub innych przędz oraz
elastycznych nici, moŜe być przeplatana w
wiele splotów. Jej powierzchnia jest nieco
teksturowana. Wykorzystywana w produkcji
bielizny, odzieŜy wierzchniej, kostiumów
kąpielowych, klamer i bandaŜy.
taśma identyfikacyjna na pagonach rangi
oficerskiej - wstąŜka z bawełnianej lub
wiskozowej przędzy jedwabiu sztucznego, w
rypsowym splocie ze skośnymi prąŜkami.
Kolorowa, o szerokości 10 - 30 mm;
wykorzystywana do identyfikacji mundurów.
taśma izolacyjna - gładka taśma stosowane do
izolacji w inŜynierii elektrycznej.
taśma krepowa - jedno wątkowa taśma
z wiskozowego lub poliamidowego jedwabiu
o splocie krepowym który tworzy lekką
teksturowaną powierzchnię. Jej brzegi są
często w róŜnych kolorach; ma szerokość od
8 mm - 20 mm. Wykorzystywana do
produkcji bielizny damskiej.
taśma odblaskowa - Dobrze widzialna taśma w
odblaskowym kolorze. Stosowana jako
taśma w odzieŜy ochronnej dla policji,
straŜaków, pracowników na drodze, odzieŜy
dla dzieci. Zapewnia ona dobrą widzialność
nawet przy ograniczonej widoczności na
drodze itd.
taśma regulująca - taśma lniana z jedwabiu
sztucznego albo poliamidowego, z przędzy
bawełnianej lub wiskozowej i pasów
błyszczących. Jej kolory mogą być jaskrawe;
ma
gładką,
jaskrawą,
wzorzystą
powierzchnię, w większości przypadków z
małym dodatkiem przędzy fantazyjnej, o
szerokości pomiędzy 6mm a 50mm. Jest
uŜywana jako dekoracja w przewiązywaniu
opakowań.
taśma wzorowana - dziana, płaska, wzorzysto
pleciona, wytwarzana z przędzy wiskozowej
i bawełnianej oraz jedwabiu sztucznego. Jest
przeplatana po przekątnej w systemie jednej
nici, o stałych brzegach z regularnymi
przerwami. Jest kolorowa oraz ma gładką,
dwustronną
powierzchnię,
zwykle
o
szerokości od 4 mm do 10 mm.
Wykorzystywana do odzieŜy dekoracyjnej.
taśma wzorzysta - pojedynczo nabierana,
podwójnie nabierania, wiele razy nabierana,
lub wielo-osonowowa taśma, o szerokości
między 10 mm i 100 mm; z przedzy
bawełnianej lub wiskozowej, oraz ze
sztucznego
jedwabiu
lub
przędzy
metalizowanej we wzorze Ŝakardowym oraz
z
pogrubionym,
wytkanym
wzorem
reliefowym na przodzie. Stosowany do wielu
celów dekoracyjnych, takich jak lamówka w
bieliźnie i innej odzieŜy, etykiety,
przywieszki
z numerem
rozmiaru,
monogramy, naszywka na ubranie.
taśma zamka - ma cienką, poziomą frill na
powierzchni, tworzoną przez wprowadzanie
standardowych
i
skręconych
nici,
wprowadzanie nici o większej i lesser
tautnesses, lub wprowadzanie cieńszych i
grubszych interlaced splotów . Zwykle
stosuje się lniany lub twill-backed splot .
taśma, pasek - wąski materiał włókienniczy (lub
wstąŜka) o szerokości do 10 mm; zawiera się
w szerokim zakresie materiałów i stosowana
jest do celów technicznych.
technika „Fair Isle“ - Kolorowy wzór dzianiny
z motywami krajów nordyckich. Dzianina
moŜe być zrobiona ręcznie lub maszynowo.
W obu technikach dzianina posiada luźno
sterczące przędze po lewej stronie, dlatego
dzianina ta jest wzbogacona i jej izolacja
termiczna jest lepsza.
technologia produkcji podwójnego materiału tkanie razem dwóch materiałów, gdzie przód
i tył mogą być identyczne lub róŜne.
Materiały są połączone za pomocą
poruszającego się lub kurczącego się
sprzęgła lub za pomocą specjalnej łączącej
osnowy
(rzadziej
łączącego
wątku).
Stosowane jest w tkaniu cięŜkich wełnianych
tkanin.
technologia tkacka, technologia tkania zastosowanie podstawowych splotów lub ich
pochodnych w kompozycji tkanin z kilkoma
układami nici osnowowej i wątkowej lub z
obydwoma razem.
technologia Ŝakardowa - technologia tkania
wzorów na szeroką skalę brokatów,
adamaszków i tkanin na meble. KaŜda nić
osnowowa
jest
samo-kontrolowana,
pozwalając nba rotację róŜnych splotów.
tekstylny materiał drukowany - tkanina, na której
tworzone wzory z jednego lub więcej
kolorów za pomocą drukujących tuszów oraz
technologii drukowania, które dzielimy na
druk wypukły/druk ręczny maszynowy druk,
ekranowy druk oraz druk transferowy.
termiczne runo - Zobacz Interlining
tetra - kategoria materiałów włókienniczych do
produkcji ciepłej odzieŜy, która ma swój
początek we wczesnych latach 80-tych.
Początkowo był to jedynie ciepły wełniany
środek wszyty między dwa materiały
tekstylne, później była to tkanina o
specjalnie wyczesanym tyle lub materiał
powlekany.
textile fabric- materiał włókienniczy, materiał
tekstylny, textile structure -struktura
włókiennicza - t., której głębokość jest
mniejsza niŜ jej szerokość i długość. MoŜe
być wytwarzana poprzez klasyczne tkanie
oraz techniki dziania; dodatkowo posiadamy
t. laminowana, rodzaj koronki, filc, materiał
z włókien wiązanych, materiał powlekany,
materiał
wzmocniony
ściegiem,
przeszywany materiał t., oraz materiał
wielowarstwowy.
tie-krawat, necktie-wiązać, wiązanie pod szyją pasek tkaniny lub dzianiny, którego
szerokość jednego końca spełnia wymagania
obecnej mody (między 30 mm a 120-plus
mm). Jego zwykła długość to 1.30 m. Jest
cięty pod kątem zwykle na trzy części; na
tyle jego wnętrza jest szew, a jego
przedłuŜona część jest prąŜkowana. Pierwszy
krawat noszony był przez legiony rzymskie,
w celu ochrony przed zimnem. Stał się
ozdobnym wyrobem w 17. wieku.
WyróŜniamy z pojedynczym węzłem,
(stosowany w węŜszym k.), oraz z
podwójnym węzłem, który tworzy regularny
trójkąt. K. słuŜy jako dekoracyjny dodatek
do ubioru, jest noszony na szyi. RóŜne
rodzaje są wybierane na róŜne okazje.
Wytwarzany z jedwabiu i tkanin wełnianych;
równieŜ dziany na osnowarkach bez
wymaganego wcześniejszego przetwarzania.
tiul - przezroczysta, lekka tkanina lub dzianina,
która ma delikatną kratkę. Wytwarzana z
przędzy bawełnianej lub chemicznego
jedwabiu o jednym lub podwójnym układzie
nici. Stosowany w produkcji damskich
sukienek i bluzek, zasłon, dekoracji oraz do
celów technicznych.
tkactwo, tkanie - powtarzane przeplatanie i
łączenie układu osnowowych i wątkowych
nici w materiale włókienniczym na krośnie
za pomocą pewnych trzech systemów tkania
(lnianego,
skośnego,
i
atłasowego).
Technologie tkania stosowane są w
produkcji tkanin, taśm i dywanów.
tkana podszewka - patrz Podszewka
tkane sztuczne futro - tkana imitacja futra,
z bardzo skręconą, błyszczącą powierzchnią,
produkowaną jako pluszowa tkanina
z okrywą ciętą lub kształtowaną w procesach
wykończalniczych.
Skarbikowanie
powierzchni jest tworzone poprzez wełniany
wątek z moheru lub szewiotu. Wcześniej w
wątku i osnowie występowała bawełna
przędza, typowa dla wytwarzania splotu
aksamitu. Jest wykorzystywane na damskie
płaszcze, kołnierze i okrycia głowy.
tkanie kolorowe - technika tworzenia wzorów
podczas produkcji tkanin za pomocą splotów
i przemieniania kolorów osnowowych
(kolorowe snucie) oraz wątkowych nici
(kolorowe przerzucanie), lub połączenia
obydwóch. W ten sposób są tworzone:
kratki, paski, pepita, glencheck, etc.
tkanina adamaszkowa - gruba, jedwabna z
podwójnym wątkiem tkanina o średniej lub
duŜej masie, bogato ozdobiona wzorem i
tkana techniką Ŝakardową ze sztucznego
jedwabiu. Podstawą jest pięcioskokowy
atłasowy splot tkacki. We wzorze jest jeden
wątek na przedniej stronie i inny na tylniej, i
jest to tkane płóciennym splotem.
Wykorzystywany w celach zdobniczych i
jako podszewka.
tkanina arrache - Pokaźnych rozmiarów, dobrze
wypełnione i wyczesane runo, którego włosy
nie leŜą płasko ale formują powierzchnię
ukrywającą diagonalne albo atłasowe sploty.
Produkowana z wełnianej przędzy zgrzebnej
i wykorzystywany na damskie płaszcze.
Nazwa pochodzi z francuskiego - oznacząc
materiał z długą powierzchnią z wełny
czesankowej.
tkanina bawełniana z deseniem - gęsta
bawełniana tkanina ze średniej jakości
przędzy, o splocie atłasowym . Stosowana na
worki. W wykonaniu o wysokiej masie
wzmocniona wątkiem i wyczesana po lewej
stronie przypomina skórę. Stosowana w
produkcji odzieŜy roboczej, szczególnie
spodni.
Nazwa
pochodzi
z języka
angielskiego. Typ o wysokiej masie tej
tkaniny znany jest jako skóra Angielska.
skośnego pochodnego (1) - średnio cięŜka
bawełniana tkanina; w splocie skośnym
pochodnym, który tworzy na powierzchni
podłuŜne
(czasami
odwracalne
lub
diagonalne) reliefowe ściąganie. Tył jest
czasami czesany. Stosowane do płaszczy,
odzieŜy sportowej i roboczej oraz dziecinnej.
skośnego pochodnego (2) - tkanina, która
jest nieco sztywna i zwykle ma podłuŜne
reliefowe ściąganie, gdzie szerokość moŜe
być róŜna; na jej tyle są luźne wątki.
Ściąganie moŜe być nieregularne lub
zaaranŜowane w figury geometryczne.
skośnego pochodnego (3) - lekka lub
średnio cięŜka wełniana tkanina, która jest
nieco sztywna w dotyku i posiada podłuŜny
reliefowy ściągacz nadany przez jej splot
skośny pochodny. Ściąganie moŜe być takŜe
nieregularne lub zaaranŜowane w figury
geometryczne. Często wytwarzana z muliny.
Stosowana do damskich sukienek, męskich
garniturów i spodni.
tkanina diagonalna na odzieŜ do jazdy konnej cięŜka wełniana tkanina, która ma
charakterystyczne pionowe prąŜki, ma
gruboziarnisty wygląd i jest sztywna w
dotyku; ma diagonalny splot z nitką muliny
w osnowie i często dwa wątki.
Wykorzystywana na spodnie do jazdy konnej
i na robocze spodnie.
tkanina diagonalna, diagonal (1) - miękka,
średnio- lub bardzo cięŜka jedwabna tkanina;
w odwracalnym splocie skośnym o głębokim
połysku. Stosowana do damskich sukienek i
apaszek.
tkanina diagonalna, diagonal (2) - o średniej
masie,
szorstka
bawełniana
tkanina;
produkowana splotem diagonalnym, który na
powierzchni ma wyraźne skośne prąŜki.
Wykorzystywane na odzieŜ dzienną i
roboczą.
tkanina diagonalna, diagonal (3) - gruba, cięŜka
bawełniana tkanina wytworzona z pięciu
przędz; w potrójnie powiązanym splocie
skośnym. Stosowana do produkcji bielizny.
tkanina diagonalna, diagonal (4) - płaska, lekka
lub cięŜka wełniana tkanina, która jest pełna
i miękka w dotyku, a czasami lekko
filcowana. Wytwarzana w odwracalnym
splocie skośnym o czterech lub sześciu
końcach. Wykończona za pomocą prania;
czasami lekko filcowana. Stosowana do
męskich i damskich garniturów, oraz spodni.
Nazwa pochodzi od szkockiego słowa
"tweel", który opisuje diagonalny wygląd
splotu.
tkanina drelichowa, drelich - bawełniany lub
lniany materiał o średniej grubości z
charakterystycznym
splotem
z wzorem
kwadratów, prostokątów albo innych figur
geometrycznych zamieniających się w
osnowie i wątku z diagonalnego albo
atłasowego splotu przez podtrzymywanie
ostrych zmian w kolejności splotów przy
podziale osnowy i wątku oraz ich łączenia.
Wykorzystywana na ręczniki i obrusy. W
Ŝywych kolorach tkanina ta stanowi część
strojów ludowych.
tkanina dwuwarstwowa - dwie warstwy tkaniny o
róŜniącym się wzorze, kolorze i często
strukturze na prawej i lewej stronie, które są
tkane równocześnie i łączone podczas tkania
w specjalnych wątkowych i osnowowych
połączeniach pomiędzy dwiema warstwami
tkaniny. Najczęściej jest to cięŜka tkanina
wełniana; przeznaczona na damskie i męskie
płaszcze. Termin "double" pochodzi z języka
francuskiego.
tkanina Foul - miękka, o średniej masie wełniana
tkanina, która jest pełna w dotyku; struktura
splotu jest wzmocniona przez lekką okrywę.
Produkowana
o
płóciennym
lub
diagonalnym splocie z przędzy czesankowej
lub zgrzebnej. Wykorzystywana na róŜnego
typu damską i męską odzieŜ. Nazwa
pochodzi a Francuskiego "fouler" – kręcić.
tkanina garniturowa - Wełniana, bawełniana,
lniana
tkanina
o
średniej
masie
wykorzystywana do szycia garniturów.
tkanina gofrowana - nazwa dla jedwabnej tkaniny
która ma specjalne wykończenie nadane
przez kalander, dzięki któremu uzyskuje się
ładny reliefowy wzór. Tkanina jest
stosowana na damskie sukienki, poszewki i
do celów dekoracyjnych.
tkanina impregnowana - płaska tkanina jest
laminowana lub powlekana specjalnymi
środkami
chemicznymi
zgodnie
z wymogami
technicznymi;
Obróbki
wstępnej – np. pranie, gotowanie, bielenie
itp. Specyficznych wykończeń mokrych –
np.
barwienie,
drukowanie
etc.
Specyficznych wykończeń suchych – np.
wygładzanie, drapanie etc. Specjalnych
wykończeń – np. niemnące, non-ironed,
wodoodporne etc.
tkanina jedwabna - gęsta, cięŜka jedwabna
tkanina,
powierzchnia
która
ma
charakterystyczne
rypsowe
prąŜki.
Produkowana
z cienkiego
jedwabiu
naturalnego w wątku lub osnowie; przędzą
wątku moŜe być czasami wełna; wykonana
rypsowym lub panamskim splotem . Aby
osiągnąć charakterystyczne prąŜki, zgrzebne
nitki wątku są obracane w róŜnych
kierunkach. Wykorzystywana na damskie
tkanina kędzierzawiona - lekka jedwabna lub
wełniana z ziarnistą i lekko falistą
powierzchnią, która jest akcentowana przez
poprzeczne aranŜacje. Najczęściej stosowana
w płóciennym splocie; ma charakterystyczny
wygląd dzięki zastosowaniu fantazyjnej
przędzy. Wykorzystywana na damskie
sukienki, a w cięŜszej formie na damskie
garnitury i płaszcze. Nazwa pochodzi z
Francuskiego "friser" - kręcić – w
odniesieniu do pofalowanej powierzchni
tkaniny.
tkanina Liberty - o średniej masie jedwabna
tkanina o błyszczącej i gładkiej powierzchni.
Produkowana z jedwabiu o siedmio lub
ośmio skokowym splocie atłasowym.
Stosowana na damskie sukienki, bluzki i
kostiumy, a takŜe do celów dekoracyjnych,
modnych akcesoriów i podszewki.
tkanina Loden - o średniej masie i cięŜka wełniana
tkanina która jest szorstka w dotyku.
RozróŜniamy kilka rodzajów tkaniny Loden
w zaleŜności od długości okrywy;
najczęściej jest tkana z pojedynczej przędzy
zgrzebnej. Loden jest produkowany w
charakterystycznym oliwkowym, brązowym,
zielonym i szarym melanŜu, który nadaje jej
wytrzymałość. Stosowane na robocze,
myśliwskie i sportowe płaszcze. Letni Loden
jest lŜejszy, ma strukturę o płóciennym
splocie która jest zakrywana delikatnie przez
krótką okrywę, i jest porowata, miękka w
dotyku i określonego wykończenia. Melton
loden jest o średniej masie i nie ma okrywy;
ma płócienny, circassian lub łączony splot
diagonalny który jest wypełniony w dotyku.
Modny loden jest miękki w dotyku i ma
krótką okrywę na powierzchni, króta
zakrywa delikatnie jego płócienny, laskas
lub cirkassian splot; najczęściej jest
wzorzysty. Loden trykotowy jest o średniej
masie, elastyczny w w dotyku, i ma krótką
okrywę na powierzchni, pozostawiając
widzialne skośne lub pionowe rządki tricot
tkaniny; lewa strona jest sfilcowana.
Zimowy loden jest cięŜką tkaniną z krótką
okrywą,
która
zakrywa
całkowicie
diagonalny splot. Nazwa pochodzi z języka
niemieckiego "Lode" (= kępka włosów), a
takŜe z austriackich gór z regionu Loderers,
gdzie loden był początkowo produkowany.
tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami bawełniana,
jedwabna,
rzadkowełniana
tkanina, o średniej wadze i w płóciennym lub
skośnym splocie. Ma charakterystyczny
zmienny efekt, który jest osiągnięty za
pomocą
zastosowania
róŜnych,
kontrastowych kolorów w osnowie i wątku.
Stosowana do damskich i męskich płaszczy,
odzieŜy sportowej, itp. Nazwa pochodzi od
słowa francuskiego (changeant = zmienny).
tkanina na jesionki - cięŜka tkanina wełniana;
wytwarzana w subtelnym splocie skośnym
lub za pomocą technologii produkcji
podwójnego
materiału
z
szorstkich,
zgrzeblonych przędz. Stosowany do płaszczy
męskich. Nazwa pochodzi od irlandzkiej
prowincji,
gdzie
była
początkowo
wytwarzana.
tkanina namiotowa, brezent - bawełniana tkanina
z bardziej szorstkich przędz, o odwracalnym,
reliefowym nacięciem osiągniętym za
pomocą splotu płóciennego z większym
nabieranie osnowy. Stosowana w produkcji
namiotów,
w
tym
przypadku
jest
impregnowana.
tkanina odzieŜowa - Tkanina wykorzystywana do
produkcji odzieŜy.
tkanina opalizująca - nieco sztywna, szorstka
bawełniana tkanina o wyglądzie zmroŜonego
szkła; w splocie płóciennym oraz z czystej
bawełnianej przędzy. Tkanina ma specjalne
wykończenie, do czego stosuje się Ŝrącego
roztworu sody. Wykorzystywana do
produkcji bielizny i sukienek damskich.
tkanina papilon (1) - delikatna, miękka jedwabna
tkanina z subtelnym ściągaczem. W splocie
płóciennym z czystą przędzą w osnowie, w
wątku jest nieco ostra. Wykorzystywana do
damskich sukienek i letnich płaszczy.
tkanina papilon (2) - nazwa stosowana w
niektórych przypadkach dla delikatnych,
wełnianych
popelin,
pochodzi
od
francuskiego słowa "papillon" (= motyl).
tkanina pikowana - ma dwie osnowy i jeden lub
dwa wątki . Jedna osnowa (tylna) jest bardzo
napięta, tworząc płaską powierzchnię na
tkaninie; druga osnowa jest luźniejsza,
przeplatana z drugim wątkiem w celu
utworzenia teksturowanego reliefowego
zboru na powierzchni tkaniny. Powszechnie
jest znana jako pika.
tkanina platerowana - jej pętelki są tworzone
przez dwie nitki, i są w ten sposób tworzone,
Ŝe jedna nitka leŜy na prawej stronie
dzianiny a druga na lewej(spodniej. Nitki
mogą tworzyć materiał w tych samych lub
róŜnych kolorach; zmieniając strony nitki
tworzą wzór na dzianinie.
tkanina pluszowa w kratę - wzór tkaniny, który
zwykle znajduje się na jasnym tle
tworzonym przez wytworzona z jednej lub
dwu nici, duŜą lub średniego rozmiaru
kratkę. Inną cechą tej tkaniny jest prostość
jej konstrukcji i zastosowania kombinacji
kolorów.
tkanina płaszczowa - Wełniana lub bawełniana
tkanina
średniej
i
duŜej
masie,
wykorzystywana do produkcji płaszczy.
tkanina runowa - ogólne określenie dla tkaniny
bawełnianej, tkaniny atłasowej lub tkaniny
wełnianej która jest miękka w dotyku,
krótkie lub długie runo na powierzchni, które
częściowo lub w całości pokrywa splot.
Tworzone z róŜnych rodzajów przędzy i
róŜnymi splotami. Ma wiele zastosowań.
tkanina siatkowa - od lekkiej do średniej masy
tkanina bawełniana która jest lekko sztywna
w dotyku i produkowana jest ze średniej
jakości przędzy płóciennym splotem; Ma tę
samą gęstość struktury w wątku i osnowie,
jest koloru naturalnego, biała i drukowana.
Stosowana z róŜnym przeznaczeniem na
damskie sukienki, odzieŜ roboczą, tkaniny
dekoracyjne i ozdoby na łóŜka.
tkanina spilśniona - Tkanina po procesie
spilśniania. Spilśnianie – to sposób obróbki
wełny dzięki któremu uzyskuje ona pełen,
gruby chwyt. Proces ten jest bardzo waŜny
dla wełny. Polega on na mechanicznym
łączeniu i splątywaniu włókien wełny pod
wpływem czynników hydrotermicznych,
środków alkalicznych lub kwaśnych oraz
ruchów włókna. Poziom spilśnienia zaleŜy
takŜe od rodzaju włókien i przędz. Bardziej
skręcone przędze są mniej podatne na
spilśnianie – niŜ te mniej skręcone. Dzianiny
z luźniejszym splotem są lepiej spilśniane.
tkanina strukturalna - tkanina bawełniana,
tkanina jedwabna lub tkanina wełniana, która
zwykle jest szorstka w dotyku o ziarnistej,
porowatej powierzchni tworzonej przez splot
lub przędzę fantazyjną.
tkanina surowa - Tkanina w naturalnym kolorze
charakterystycznym dla uŜytych materiałów
naturalnych.
tkanina
szenilowa
miękka,
gruba,
jednokolorowa, (zwykle) wzorzysta tkanina
o lnianym lub gazejskim splocie, o wysokim
runie tworzonym przez wątekze specjalnie
obrobionych
przędz
szenilowych.
Jednostronna t.sz. jest wykorzystywana
przewaŜnie do dywanów. Odwracalna t.sz.
jest
wykorzystywana
do
ręczników
kąpielowych,
szlafroków
kąpielowych,
chust, szalików oraz zasłon. Z punktu
widzenia
złoŜoności
procesu
jej
wytwarzania, korzystanie z t.sz. staje się
coraz mniej popularne. Nazwa tkaniny
pochodzi od przędzy wykorzystywanej do jej
produkcji.
(tkanina) szewiotowa - elastyczna, o średniej
wadze wełniana tkanina, która ma delikatny
połysk i jest lekko sztywna, nawet ostra w
dotyku. Ma jasny wygląd, nadany przez jej
(zwykle łamany) splot skośny, który tworzy
charakterystyczny
wzór
jodełkowy.
Wytwarzane z pojedynczych lub skręconych,
średnio delikatnych zgrzeblonych lub
szorstkich czesankowych przędz. Stosowane
w męskich garniturach, damskiej i lekkich
płaszczach. Nazwa pochodzi od owcy
Cheviot, z której wełny jest wytwarzana
tkanina.
tkanina szydełkowa - Zobacz koronka
tkanina tropikalna - porowata, zwiewna, lekka
wełniana tkanina, która jest nieco szorstka i
sucha w dotyku, i ma chłodny wygląd oraz
przezroczysta
strukturę.
Wytwarzana
ekskluzywnie w płóciennym splocie z
podwójnie lub potrójnie skręconej przędzy
czesankowej, często o ostrym skręcie w
róznych kierunkach i przypominającej
mulinę. Stosowana do męskich lekkich
letnich garniturów oraz damskich sukienek i
garsonek. Nazwa pochodzi od przeznaczenia
tkaniny na odzieŜ noszoną w regionach
tropikalnych.
tkanina turecka - miękka, lekka wełniana tkanina
z odwracalnym ściągaczem; w płóciennym
lub rypsowym splotem z czesankowych lub
czystych
zgrzeblonych
przędz.
Wykorzystywana do damskich sukienek i
płaszczy. Produkowana takŜe z bawełny lub
jedwabiu, jest stosowana do celów
dekoracyjnych.
Nazwa
pochodzi
od
francuskiego słowa "ottomane" – turecka
tkanina.
tkanina twist - tkanina która jest ostra w dotyku i
głownie jest cięŜka; ma ziarnistą, porowatą
powierzchnię. Wytwarzana z czesankowych
przędz w więcej niŜ w jednym kolorze, które
są skręcone trzy razy. Zwykle jest w splocie
skośnym a takŜe w splocie płóciennym.
Tkanina ta jest stosowana do produkcji
męskich garniturów w stylu sportowym.
Nazwa pochodzi od angielskiego wyrazu
"twist", co wyraŜa połączenie ostrejskręconej przędzy w wytwarzaniu tej
tkaniny.
tkanina typu Oxford - lekka bawełniana tkanina o
porowatej powierzchni i widocznym splocie
Panama . Tkana z średnio-czystych przędz,
zwykle w pasy i kratkę. Wykorzystywana do
koszulek roboczych i sportowych, bluzek i
sukienek. Nazwa pochodzi od sportowych
koszulek noszonych przez studentów
Uniwersytetu w Oxfordzie.
tkanina ulster - cięŜka wełnianego typu loden
tkanina, z długą, jednostronną, błyszczącą
okrywą, która jest miękka w dotyku. Jej
płócienny lub diagonalny splot jest ukryty
okrywą z przędzy czesankowej, która
najczęściej jest melanŜowa . Tkanina jest
naturalnie
impregnowana
i
jest
wykorzystywana na sportowe płaszcze.
Nazwa pochodzi od nazwy świętego patrona
myśliwych, Hubert.
tkanina wątkowa - ogólne określenie dla tkaniny,
która jest tak skonstruowana, Ŝe na przedzie
punktów
łączących
wątku
prevail,
wykorzystuje się splot wątkowy.
tkanina wielokolorowa (1) - przędza fantazyjna w
której są wplecione w odpowiedniej
kolejności dwa lub więcej kolorów, ze
stopniowym cieniowaniem od jasnego do
ciemnego odcienia. Ten efekt jest osiągnięty
za pomocą barwienia motka lub szpulki na
róŜne kolory.
tkanina wielokolorowa (2) - wzór tkaniny, którego
odcień zmienia się stopniowo od jasnego do
ciemnego. Stosowany w paskach i kratkach,
w tkanych i drukowanych wzorach,
najczęściej w tkaninach jedwabnych, ale
takŜe w lekkich i średnio cięŜkich
bawełnianych i wełnianych tkaninach.
Wykorzystywany do damskich sukienek,
krawatów i parasoli. Nazwa pochodzi od
francuskiego słowa "ombrer" (= cienować).
tkanina z białymi paskami - tkanina wzorzysta,
która produkowana jest z łamanymi białymi
paskami o szerokości 1 cm na ciemno
szarym lub czarnym tle, stosuje się na
męskie garnitury wełniane, tkanina taka
produkowana jest z przędzy czesanej.
tkanina ze wzorem powtarzanym na całej
powierzchni - WyraŜenie pochodzące
z języka angielskiego dla materiałów,
których wzory pokrywają całą powierzchnię
i nie tworzą oddzielnych, niezaleŜnych
motywów wzorów ale są połączone wzorami
na całej powierzchni.
tkanina, dzianina - Tkanina płaska – materiał
zrobiony za pomocą techniki tkania, dziania,
szydełkowania wykorzystywany do wyrobu
odzieŜy.
tkanina, materiał - 1. materiał włókienniczy
złoŜony z dwóch lub więcej osnowowych i
wątkowych układów nici, które są
przeplatane podłuŜnie splotami płóciennymi,
skośnymi lub atłasowymi. WyróŜniamy
bawełniane,
atłasowe,
wełniane
i
lnianezgodnie z surowcami stosowanymi do
ich produkcji i w jaki sposób są
przetwarzane. 2. wyrób włókienniczy płaski
powstający w wyniku przeplatania ze sobą
(według załoŜonego splotu) wzajemnie
prostopadłych układów nitek osnowy i
wątku. Proces wytwarzania tkaniny nazywa
się tkaniem i wykonywany jest na krosnach
tkackich (ręcznych lub mechanicznych).
Półproduktem do produkcji tkanin jest
przędza tkacka.
tkany plusz - runowa tkanina o regularnym runie,
wytwarzana na podwójnie - pluszowym
krośnie. W osnowie runo jest tworzone przez
runową osnowę, gdzie stosowana jest wełna,
sztuczny jedwab lub włókna syntetyczne.
Podstawowa tkanina wytworzona jest
zwykle z przędz bawełnianych. Stosowane
do produkcji płaszczy i odzieŜy sportowej, a
takŜe do ozdoby odzieŜy.
tło - podstawa lub podłoŜe materiału, na którym
tworzy się wzór. Tło moŜe być
jednokolorowe,
wzorzyste
melanŜowe
rastered albo reliefowe.
toaleta wieczorowa - damska odzieŜ formalna,
która zwykle jest dopasowana powyŜej talii i
ma duŜy dekolt. Spódnica jest doskonale
poskładana, moŜe być krótka, długa lub
średniej długości. Stosowane materiały są
delikatne i lekkie, często transparentne, a
najpopularniejsze zawierają. taftę, brokat,
koronkę i welwet.
toga - męska górna odzieŜ noszona w StaroŜytnym
Rzymie jedynie przez obywateli. Główne
togii zawierały toga virilis, noszone przez
męŜczyzn w wieku ponad 16 lat, the toga
candida, która była bielona i noszona przez
kandydatów i wyŜsze władze, the toga
praetexta, która była barwiono na purpurowo
i noszona przez młodych, the toga purpura,
która była czerwona i noszona przez
senatorów.
ton w ton - termin stosowany dla wzoru
wykorzystywanego
w
tkaninach
i
dzianinach, w którym kolory i wzory oraz tło
są trudne do rozdzielenia; tworzony w tym
samym kolorze, ale w róŜnych odcieniach.
Czasami takie efekty są osiągnięte w
jednokolorowych tkaninach poprzez techniki
tkania.
tonowany atłas, cieniowany atłas - pochodna
splotu atłasowego, w którym cieniowanie
jest osiągnięte poprzez dodanie punktów
łączących w ograniczonych powierzchniach
podstawowego wątkowego atłasu. Splot jest
zwykle stosowany w tkaninach na damskie
suknie atłasowe.
tonowany diagonal, cieniowany diagonal pochodna splotu skośnego tworzone przez
progresywne wzmacnianie podstawowego
wątkowego splotu skośnego, osiągając efekt
cieniowania. Ten splot jest stosowany z
jedwabnymi i tkaninami wełnianymi.
top, górna część - określenie ogólnie stosowane do
róŜnych rodzajów damskich bluzek, koszul
lub swetrów w modnym stylu.
torebka kieszeni - Część wkładki lub wszytej
kieszeni , która moŜe składać się z jednego
lub dwóch kawałków.
tren - przedłuŜona tylna część sukni lub spódnicy,
która ciągnie się w róŜnych długościach po
ziemi; przedłuŜa sylwetkę oraz dodaje
noszącemu ubranie godności i szlachetności.
UŜytkowane jako modna ozdoba do
ślubnych, wieczorowych i innych sukni
noszonych na specjalne okazje. MoŜe być
integralną lub odłączalną częścią sukni. W
dawnych czasach noszono go jedynie na
dworze królewskim. W średniowieczu,
stanowił oddzielne ubranie, noszone na
ramionach, takŜe przez męŜczyzn.
trencz - jedno- lub dwurzędowy damski lub męski
płaszcz z szerszymi klapami i kołnierzem;
ma sportowy styl, szycie na tyle i często
naramienniki, yoke oraz rękawy reglanowe.
Wytwarzany z płaskiej, lekkiej tkaniny, która
zwykle jest impregnowana, gabardyną lub
rypsem jedwabnym). Oryginalnie był
noszony w Anglii jako płaszcz Ŝałobny.
trilobal (włókno) - kształt poprzecznego odcinka
trójstronnego, okręconego, profilowanego
syntetycznego
włókna,
które tworzy
świecące efekty w tkaninie.
trwałość barwnika - odporność barwnika
materiału włókienniczego który chroni przed
róŜnymi efektami pojawiającymi się w
produkcji oraz podczas praktycznego
uŜytkowania.
trykot (splot tkacki) (1) - jej wygląd – dzięki
charakterystycznym nacięciom – jest
podobny do dzianiny trykotowej. Tworzony
z
pustych,
podwójnie
osnowowych,
podwójnie nabieranych splotów, w ten
sposób, Ŝe podczas tkania punkty łączące nie
są pokryte, zamiast zmniejszać obroty ostrza
w tkaniu sekwencyjnym tworzy się nacięcia
podobne do dzianych. Stosowane w
produkcji tkanin wełnianych do formalnych
garniturów, damskich garsonek i mundurów.
trykot (splot tkacki) (2) - podstawowy
jednostronny splot osnowowy, w którym
tkanina jest wykonana z threaded warp.
Jedna nić tworzy sploty na przemian w
dwóch sąsiadujących kolumnach. Poprzez
przeciąganie oczek, sploty wykonane są na
przemian na jednej stronie, później na
następnej. Stosowane w produkcji atłasowej
bielizny.
T-Shirt - Górny element ubioru wykonany
z dzianiny z krótkimi lub długimi rękawami,
okrągłym dekoltem, lub o kształcie V lub
innym. Zwykle zakładany bezpośrednio na
ciało jako – odzieŜ osobista lub jako górna
część odzieŜy. MoŜe być jednobarwna lub
ozdabiana np. przez nadruk. Najczęściej są
wykonane dzianin.
T-shirt, podkoszulka - kształt koszulki, który jest
oparty na krótki rękawach, okrągłym
dekolcie. Gdy leŜy płasko, jej kształt tworzy
literę T.
tunel na pasek - tunel tworzony poprzez
połączenie
dwóch
materiałów
włókienniczych lub przez złoŜenie jednego z
nich tak, aby elastyczna taśma, taśma, pasek
itp., mógł przejść przez niego, co tworzy
wymagane udrapowanie.
tunika (1) - płaszcz w stylu koszuli, który jest
noszony na ubraniu na specjalne okazje.
tunika (2) - odzieŜ noszona przez kobiety i
męŜczyzn w StaroŜytnym Rzymie. T. jest w
kształcie koszulki i sięga poniŜej kolan.
Początkowo była bez rękawów; później
została wyposaŜona w rękawy sięgające
łokcia. Często była wiązania.
tunika (3) - kamizelka bez rękawów o długości
siedem-ósmych.
tunika (4) - sukienka o długości siedem-ósmych z
rozcięciami z boku. Noszona na spodniach
lub spódnicy. Zwykle noszona z paskiem.
turban - nakrycie głowy oryginalnie noszone przez
narody Muzułmańskie, składa się z czapki z
pasem jedwabnego materiału owiniętego
wokół niej. Pod wpływem inspiracji do
wytworzenia kapeluszy damskich w tym
samym kształcie, stał się modny w
późniejszych latach II Wojny Światowej. T.
dotarł do Europy w czasie Krucjat. W
modzie burgundzkiej t. był noszony przez
kobiety mi męŜczyzn w sądzie.
turniura - poduszka z sierści konnej, która była
stosowana poniŜej pleców jako rozszerzenie
i ozdoba spódnic. Było bardzo modne pod
koniec XIX wieku.
tweed (1) - prosty lub lekko talkowany płaszcz
wykonany z lekkiej tkaniny wełnianej; wąski
przy szyi. Był modny w okresie Biedermeier.
tweed (2) - elastyczna, porowata, średnio lub
bardzo cięŜka wełniana tkanina, o czystej,
pogrubionej powierzchni; w płóciennym lub
odwracalnym splocie skośnym. Wytwarzana
z średnio-delikatnych przędz zgrzeblonych
oraz szorstkich wełniany przędz, które są
elastyczne i często mają pęczki. T. był
produkowany
oryginalnie
ręcznie
z
wcześniej nieuprzedzonych przędz. Lekki
stosowany jest do damskich i męskich
płaszczy. Nazwa pochodzi od rzeki the River
Tweed w południowej Szkocji, która
przepływa przez region, gdzie taki rodzaj
tkaniny (Harris tweed)byłam początkowo
wytwarzana. Nazwa moŜe być takŜe
związana z angielskim słowem "twill" lub
szkockim "tweel", co jest powszechnie
stosowane do oznaczania tej tkaniny.
tweed Donegal - wełniana tkanina z szorstką,
porowatą
powierzchnią
i
surowym,
wyraźnym wyglądem, o płóciennym splocie.
Zazwyczaj osnowa jest jasna a wątek
ciemny. Produkowana z szorstkiej przędzy
zgrzebnej, często z kolorowymi nopkami.
Tkanina ta jest wykorzystywana na damską i
męską odzieŜ sportową. Nazwa pochodzi
z Irlandii z rejonu Donegal, gdzie
produkowana jest tkanina.
tweed irlandzki - o średniej masie, spręŜysta,
porowata wełniana tkanina z delikatnym
splotem
diagonalnym
struktura
ma
charakterystyczną białą osnowę i kolorowy
wątek; generalnie robiona ręcznie z przędzy
zgrzebnej. Wykorzystywana na męskie
marynarki i płaszcze, a takŜe na damskie
płaszcze i kostiumy.
U
ubiór w stylu drwala - fason modnej odzieŜy
damskiej, z prostym krojem, luźna, w
sportowym stylu marynarka sięgając do talii.
Stosowana w bluzach i marynarkach
z wąskimi ramionami i okrywającymi tułów.
Nazwa pochodzi od marynarek Canadian
lumberjack.
ubiór, ubranie - odzieŜ projektowana w jakimś
celu składająca się z więcej niŜ jednego
wyrobu. Zwykle składa się ze spodni i Kutki
lub swetra, bluzki lub kamizelki. Zawiera
równieŜ odzieŜ domową, pływacką.
ubranie egipskie - Pierwotnie strój antycznych
Egipcjan składał się z fartucha, który był
noszony przez męŜczyzn i kobiety. Inną
częścią garderoby, którą noszono była
koszula bez rękawów, która później noszona
była razem z kamizelką. Koszula i fartuch
kobiet był dłuŜszy od tego noszonego przez
męŜczyzn, koszula sięgała sięga kostek a
fartuch do kolan. W późniejszych czasach do
garderoby dołączył lekki płaszcz i plisowana
sukienka dla kobiet zrobiona z lekkiej
tkaniny.
ubranie wierzchnie, kombinezon - część
garderoby, najczęściej z bawełny, w której
tułów, rękawy i spodnie połączone są w
jedną całość. Przód posiada długie rozcięcie
sięgające od dekoltu do poniŜej linii talii.
Wykorzystywane jako odzieŜ robocza, lub
(jeśli wykorzystuje się lepsze materiały i
cięcia) odzieŜ sportowa lub relaksacyjna.
ubranie wierzchnie, pajacyk, kombinezon prosta część garderoby dla niemowląt i
dzieci (czasem dorosłych) z dzianiny, w
której spodnie połączone są z częścią
okrywającą tułów. Zapięcie zawsze sięga
poniŜej talii. Zimowy kombinezon posiada
długie rękawy, które mogą kończyć się
bezpalcowymi rękawiczkami, i długie
spodnie z nakładkami na stopy. Czasem ma
kaptur. Letni kombinezon zwykle posiada
krótkie rękawy i nogawki.
ubranie, garnitur - dwu- lub trzyczęściowe
ubranie które składa się z marynarki, spodni
i (jeśli jest trzyczęściowe) z kamizelki.
Zwykle noszone przez męŜczyzn. Ze
względu
na
zapinanie,
wyróŜniamy
jednorzędowy oraz dwurzędowy. Głównie
dzielimy garnitury na klasyczne i sportowe.
Wieczorowa, marynarka oraz wyjściowe
garnitury są formalne. WyróŜniamy w
zaleŜności od przeznaczenia garnitury letnie,
zimowe, miejskie, sportowe, itp.
udrapowanie, układalność - tworzony przez
rozluźnianie materiału włókienniczego.
Stosowane w ozdabianiu damskiej odzieŜy,
zwłaszcza sukienek, spódnic i bluzek.
układać w warstwy, przykrywać - zwarta, lekka,
bawełniana lub lniana tkanina wytworzona z
czystych przędz; w splocie płóciennym.
Stosowana do produkcji pościeli oraz
damskich bluzek.
układalność
podsumowanie
własności
materiałów włókienniczych, które zawiera
miękkość, elastyczność i wydajność. Jej
obszar jest zgodny z rodzajem materiału i
celem uŜytkowania. Odnośnie materiałów
odzieŜowych, u. jest często określona przez
obecne trendy.
ukośne cięcie odzieŜy - OdzieŜ, której główne
elementy są tak wycięte, Ŝe centralne linie są
ukośnie ułoŜone względem nitek osnowy i
wątku. Dzięki temu odzieŜ lepiej sę układa i
lepiej „pracuje“.
ukryte zapinanie - zapinanie, gdzie przednie
krawędzie są zapinane na guziki. Stosowane
zwykle w rozporkach, jest ukryte (np. w
męskich spodniach).
ukształtowana odzieŜ - OdzieŜ dopasowana w
talii, części poniŜej i powyŜej talii nie muszą
być bardzo dopasowane.
uniform, mundur - jednolity strój, wytwarzany
według
ścisłych
specyfikacji
ze
standardowych materiałów włókienniczych.
Noszony przez członków konkretnych
organizacji, w tym wojska. Niektóre zawody
mają swoje własne specjalne mundury, które
mogą być robocze lub okazyjne.
ustawienie, stabilizacja - proces wykończalniczy,
podczas którego podnosi się i utrwala jakość
włókien
syntetycznych,
przędzy
lub
wykończonych tekstyliów; chroni to takŜe
przed dalszymi odkształceniami. Stabilizacja
tkanin z włókien syntetycznych jest
wykonywana przez działanie suchego
gorącego powietrza (gorące powietrze,
gorący
kontakt,
prąd
termiczny,
promieniowanie) albo za pomocą wilgoci
(podgrzewanie przez parę przy temperaturze
110C a 130C). Poliamid i włókna
poliestrowe są stabilizowane przez działanie
suchego gorąca.
uszkodzenie całego produktu - Uszkodzenie
materiału na całej jego długości. Nopy –
grudki z kilku nitek na powierzchni
płaskiego
materiału,
Spilingowanie,
wystające
włókna,
Skrzywienia
Uszkodzenie całego wyrobu Uszkodzenie
obecne na całej długości płaskiego materiału.
Nopy – zbitki pojedynczych elementarnych
włókien
na
powierzchni
materiału
Skrzywienie – nitki nie biegną równolegle w
stosunku do siebie, Nierówność materiału –
materiał nie leŜy płasko na płaskiej
powierzchni z powodu odkształceń nici
zastosowanych w materiale Błędy w
koloryzacji
–
błędy
spowodowane
uszkodzeniem miejscowym w materiale lub
nieodpowiednim
procesem
farbowania
Miejscowe błędy w wybarwieniu – jasne i
ciemne plamy róŜnego pochodzenia Lokalne
zróŜnicowanie
w
intensywności
kolorystycznej między brzegami a środkiem
materiału Pasowość – jasne i ciemne pasy na
materiał w obydwu kierunkach : wzdłuŜ i w
poprzek,
w
większości
przypadków
spowodowana przez wymieszanie róŜnych
przędz Wyświecenia – defekt kolorystyczny
w wyrobie polegający na metalicznym
połysku wyrobu Metameryzm - zjawisko
róŜnego odbioru barwy tej samej substancji
ze względu na rodzaj oświetlenia.
Spowodowany nieprawidłowym doborem
koloru zawierającego Ŝądany odcień
Zabrudzenia - zabrudzenia w okolicach
miejsca
z wybranym
kolorem
Nieprawidłowy nadruk – duŜe powierzchnie
niezadrukowane lub źle zadrukowane Moiré
- niepoŜądany efekt, pojawiający się w
postaci regularnych punktów lub wzorów,
wskutek krzyŜowania się układu co najmniej
dwu regularnych siatek rastrowych, lub
wzorów podobnego rodzaju Zabrudzenie –
jasne zabrudzenie na duŜej powierzchni
materiału Materiał niewykończony –
materiał
z miejscami
niedobarwionymi
Uszkodzenie
spowodowane
efektem
gofrowania – efekt karbowania materiału
uszkodzenie miejscowe - Zlokalizowany w
ograniczonym obszarze tkaniny. Zgrubienia
na przędzy – wygląd dzianiny wadliwy
wskutek wadliwej przędzy, Luźne pętle –
luźno leŜące nici w pętlach zwykle
prostopadle do powierzchni dzianiny. Ścieg
po którym pozostaje w tkaninie linearny pas
prostych nitek. Długi ścieg obejmujący dwa
lub więcej rzędów. Wadliwa przejrzystość –
w przypadku zastosowani dwóch róŜnych
materiałów, z których jeden jest zasłaniający,
drugi jest zasłaniany. Wygląd jest
nieprawidłowy,
poniewaŜ
materiał
zasłaniany jest widoczny z prawej strony
Uszy – w postaci grubej, nie skręconej
miejscowo
przędzy,
co
skutkuje
nierównomiernościami w wyrobie finalnym.
Defekt ten powstaje juŜ podczas produkcji
przędzy. ZróŜnicowanie nici – jedna lub
więcej róŜnych nici są wprowadzone
przypadkowo w procesie tkania, do tkaniny.
Nici mogą być zróŜnicowane grubością,
rodzajem
skrętu,
kolorem,
składem,
zabrudzeniem. Błąd tkacki – błąd miejscowy
który zdarzył się podczas tkania Brakująca
nić wątku lub osnowy indentyfikowana jak
drabinka. Błędy w wiązaniu nici wątku i
osnowy skutkują mniejszymi lub większymi
defektami na powierzchni tkaniny. Wadliwie
zahaftowane miejsce - utworzone podczas
reperacji wadliwego miejsca. Skaza – grupa
luźnych nici włącznie z z przerwanymi nićmi
na małej powierzchni. Wciągnięcie nici
wątku – powstaje podczas tkania przez
wyciagnięcie
jednej
dodatkowej
do
podstawowej nici wątku . Wskutek tego w
pewnych szerokościach tkaniny nić wątku
jest podwójna. Krótki przeplot - - jest wtedy
, kiedy nić wątku nie przechodzi w poprzek
całego materiału i w niektórych miejscach
wątek nie występuje. Pętla - niepoŜądana
pętla z nici wątku lub osnowy. Zgrubienie –
nieprawidłowe związanie wątku i osnowy na
prawej stronie tkaniny Wycinek – brak nici
wątku na bardzo małym odcinku tkaniny
Uszkodzona krawędź – przerwana lub
zdeformowana krawędź , na przykład za
luźna,
rozciągnięta,
pozaginana
Niepotrzebne ślady – perforacja lub
wysunięte nici z krawędzi tkaniny Lokalne
zwęŜenie – tkanina jest węŜsza w jednym
miejscu w porównaniu z resztą tkaniny Pas
z wątku – ślad biegnący w poprzek materiału
spowodowany innym napręŜeniem wątku,
lub
inną odmiennością
wątku
np.
konstrukcja, składem . Obcy materiał miejsce gdzie zostało wtkane jakieś
zabrudzenie lub jakiś obcy materiał Odłamki
– widoczne, róŜnie rozlokowane ostrych
wtrąceń które zwykle nie moŜna usunąć.
Powstają one , podczas deformacji pod
wpływem
ciśnienia
przekraczającego
elastyczność włókien, na przykład podczas
nieprawidłowego magazynowania. Dziury –
miejsca na materiale z uszkodzonymi nićmi ,
przez co powstały większe lub mniejsze
otwory Zabrudzenia – zabrudzenia miejsca
na materiale o róŜnych rozmiarach i
intensywności Wybłyszczenie – miejsce na
materiale, gdzie znajdują się niepoŜądane
wyświecenia Uszkodzenia w okryciu
włoskowym – spowodowana róŜnymi
sposobami
.
Na
przykład
nierównomiernością
przędzy,
albo
miejscowymi przetarciami Uszkodzenia pętli
- źle utworzone pętle na tkaninie pętelkowej,
na przykład wskutek nierównej wysokości,
brakujących lub wyciągniętych pętelek
Aloza – uszkodzenie spowodowane przez
wyciągnięcie nici z tkaniny
uszlachetnianie w procesie wykończalniczym zastosowana dla wełnianych tkanin; w pełni
przygotowywana poprzez mechaniczne
tarcie podczas prania i lekkim drapaniu. Daje
to tkaninie wygląd i chwyt bardziej
luksusowy, gładką powierzchnię z ukrytym
splotem i czyni ją miękką w dotyku.
usztywniacz - bardzo sztywna, średnio gruba
lniana tkanina, która jest gładka w dotyku; w
splocie płóciennym oraz wytwarzana z
średnio delikatnych i szorstkich przędz.
Usztywniona za pomocą maglowanie lub
kalandrowanie. Bardziej szorstkie stosowane
są do podszewki w damskich i męskich
płaszczach, a delikatniejszy do damskich i
męskich kurtek.
V
vamberecka koronka - odobna do Belgijskiej
koronki, tworzona przez nierówne tło i
indywidualne motywy, któr są robione
oddzielnie.
Veliné (tkanina reliefowa) - miękka, średnio lub
bardzo cięŜka wełniana lub bawełniana
tkanina, a takŜe dzianina, o miękkiej,
runowej powierzchni wymuskanej za
pomocą specjalnego wykończenia w celu
nadania jej charakterystycznego reliefowego
wyglądu. Nazwa pochodzi o słowa
niemieckiego "Wellenflausch" (= falowany
flausz).
Vichy (tkanina w kratkę o naprzemiennych
kolorach) - wzór stosowany zwykle w
bawełnianych tkaninach. Jest średniego
rozmiaru w płóciennym lub skośnym
splocie, i dwukolorowa (czarno-biała,
niebiesko-biała, lub brązowo-biała). Często
jest stosowana jako tło w technice
drukowania wzoru na wzorze. Nazwa
pochodzi od francuskiego miasta Vichy,
znanego ze swojej produkcji tkanin
bawełnianych na fartuchy i koszule, które
zwykle są w kratkę.
W
warstwowy materiał - Materiał z podbiciem
utworzony przez połączenie dwóch lub
więcej płaskich materiałów włókienniczych
lub niewłókienniczych.
watolina, podkład - miękki, elastyczny, puszysty
dziany lub tkany lekki materiał, który jest
wytwarzany jako materiał do napawania;
moŜe równieŜ słuŜyć do celów izolacyjnych
lub jako modelujący wkład.
wąskie spodnie - modne, damskie trzy-czwartej
długości spodnie z rozporkiem.
wątek - układ odwracalnych nici w tkaninach;
bardziej prujący się niŜ nić osnowowa.
welur - miękka, delikatna tkanina o grubej runowej
powierzchni; jej przeciągnięte runo tworzy
nie cięte oczka. Stosowany do damskich
formalnych sukienek i płaszczy.
welur, materiał welurowy (1) - tkanina wełniana ,
która jest miękka w dotyku i posiada
podobne do aksamitu, grube, krótkie runo,
które pokrywa jej skośny lub atłasowy splot.
Jest średnio lub bardzo cięŜka, wytworzona z
pojedynczych
zgrzeblonych
przędz.
Stosowana do damskich i męskich płaszczy.
Nazwa pochodzi o francuskiego słowa
("velours" = aksamit). V. jest szeroko, ale
niepoprawnie znany jako flausz.
welur, materiał welurowy (2) - określenie
stosowane głównie odnośnie tkanin o
krótkim runie.
welur, welwet, aksamit - tkanina z grubą, bardzo
niską i lekką okrywą włosową. Jest ona
uformowana z nici osnowy jedwabiu
naturalnego lub sztucznego, bawełny lub
wełny na bazie tkanin o płóciennym lub
diagonalnym splocie. Tkanina jest zazwyczaj
bawełniana ale w droŜszych przypadkach
zrobiona jest z jedwabiu naturalnego.
Wykorzystywana jest na damskie wyroby
bankietowe lub wizytowe.
wełna - naturalne włókno zwierzęce, które jest
uzyskane poprzez cięcie, rozczesywanie lub
epilację włosów lub sierści zwierząt (np.
Owce, kozy, wielbłądy, króliki, zające).
Owcza wełna ma najszersze zastosowanie w
przemyśle
włókienniczym;
wełna
z wielbłąda i kozy jest takŜe popularna,
jednak mniej. Włos jest to włókno
keratynowe,
które
wyrasta
ze
skóry.(Keratyna składa się z węgla, wodoru,
azotu, tlenu i małej proporcji siarki).
WyróŜniamy włos puszysty (który jest
delikatny i często kręcony) oraz doghair
(bardziej szorstki i prostszy). Selektywna
hodowla konkretnych zwierząt – w
szczególności zwierząt – słuŜy eliminacji lub
redukcji ilości doghair, aby powstawały
jedynie delikatne, długie włosy puszyste.
wełna jagnięca - wytwarzana z mocnych, raczej
sztywnych, przędziona z sierści psa, i z
cienkiego, miękkiego, pofalowanego puchu.
Otrzymywana
z
lamy,
z rodziny
przeŜuwaczy, która moŜe osiągnąć wysokość
160 cm i zamieszkuje w górach Południowej
Ameryki. StrzyŜenie odbywa się raz na dwa
lata, aby zapewnić zwierzętom ochronę
przed cięŜkimi warunkami w górach;
uzyskuje się około 2 kg - 4 kg włókna.
Wykorzystuje się do produkcji wysokiej
jakości tkanin z okrywą na płaszcze i cienkie
koce.
wełna Merynosowa - bardzo zwarta wełna z owiec
Marynosowych, które pierwotnie były
hodowane w Hiszpanii, później we Francji, a
następnie w Europie. W dzisiejszych czasach
hodowane
są
w
Australii.
Wełnę
Merynosową stosuje się w produkcji
wysokiej
jakości
tkanin
i
dzianin
wełnianych.
wełna moherowa - ma włókna o długości 20 mm 30 mm, najczęściej występuje w śnieŜnej
bieli, ale moŜe teŜ być czarna lub szara; jest
bardzo delikatna i elastyczna, ma mocny
skręt i wysoko jedwabisty połysk. Jest
otrzymywana z kóz angorskich, które
hodowane były z Azji Mniejszej; w
dzisiejszych czasach hoduje się je w krajach
byłego Związku Radzieckiego, Jugosławii,
Hiszpanii, Południowej Afryce i Australii.
Stosowana w produkcji tkanin na damskie
płaszcze, w błyszczących i delikatnych
materiałach w celu nadania miękkości i
metalicznego połysku.
wełna owcza - naturalne włókno zwierzęce
otrzymane z owcy. Składa się z wełny, która
jest tworzona za pomocą nieprzerwanej
powłoki czystych włosów. Dolna powłoka
tworzy dół krótkich, czystych, łukowych
włosów; Zewnętrzna powłoka składa się z
dłuŜszych, bardziej szorstkich włosów. W
zaleŜności od jakości – zwłaszcza czystości
– wełny, wyróŜniamy następujące rodzaje
owcy: a) owca z czystą wełną – bez włosów
sztywnych (zwłaszcza owca merynos)
wełna vicuna - wełna z vicua (z rodziny
Camelidae), charakterystyczna z powodu jej
delikatnych, krótkich puszystych włosów (50
mm - 80 mm) i dłuŜszych doghair, których
długosć moŜe dochodzić do 130 mm.
Sdtosowane w produkcji tkanin o bardzo
wysokiej jakości prznaczonych na płaszcze i
koce.
wełna wielbłądzia - włosy dwu- lub jednogarbnego
wielbłąda, powstały z szorstkich włosów
(między 60 mm a 100 mm w długości), w
kolorze ciemnym brązowym lub czarnym.
Ma delikatne, wygięte w łuk (o długości
między 100 mm a 160 mm)w kolorze
Ŝółtawo
czerwonym lub
piaskowym
brązowym. Spód jest przędzony w wełniane
przędze w połączeniu z wełna owczą lub
innymi włóknami, w celu wytworzenia
tkanin na płaszcze i koce. Włosy sztywne SA
przędzone w szorstkie przędze zgrzeblone do
zastosowania w produkcji filcu i dywanów.
Najczęściej stosowany jest w Chinach,
Mongolii, stanów byłego USSR i Afryce.
wełna z alpaki - Cienka, miękka, błyszcząca, sierść
alpaki,
przeŜuwaczy
z rodziny
wielbłądowatych, które zamieszkują Andy w
południowej
Ameryce,
często
na
ekstremalnych wysokościach około 6000m.
Ich okrywa jest rezultatem adaptacji do
otoczenia. StrzyŜenie odbywa się raz na dwa
lata i tylko w partiach, krtóre pozwolą na
przetrzymanie i ochronę przeciwko surowym
warunkom; wydajność jest pomiędzy 2kg a
4kg. Wykorzystywane w produkcji tkanin
połyskliwych i wysokiej jakości tkanin z
przędz zgrzebnych typu wełny wielbłądziej.
Tkaniny produkowane z wełny z alpaki mają
tę samą nazwę. Czasami określenie wełna
alpaka jest uŜywane dla materiałów
produkowanych z wełny alpaki.
wełna z angory
- Uzyskiwana od królika
angorskiego przez strzyŜenie albo depilację.
Główne regiony, w których jest hodowany to
Europa i wschodnia Azja. Jego siedliskiem
jest Turcja i rejony Morza Czarnego. Królik
angorski został „sprowadzony” do centralnej
Europy z Francji w drugiej połowie
dziewiętnastego wieku. Wełna z angory jest
jednym z najdoskonalszych włókien ze
wszystkich - jest miękka, lekka, ciepła i
stosunkowo długa (moŜe mieć nawet
60mm). Wydajność waha się pomiędzy
0.9kg
i
1.1kg
wełny
rocznie.
Wykorzystywany w produkcji materiałów
tekstylnych i robótek na drutach, występuje
głównie w mieszankach z wełną i innymi
włóknami w granicach 100%. Produkty
wyróŜnia ich lekkość, miękkość i ciepło.
Bardzo odpowiednia do produkcji bielizny
pościelowej dla szpitali.
wełna, filc - 1.Płaszcz wełniany Płaszcz wykonany
z owczej wełny składającej się z puszystych
włókien. Są one otrzymywane poprzez
strzyŜenie zwykle Ŝyjących zwierząt.Po
strzyŜeniu wełna pozostaje ze sobą w jednej
całości posklejana potem, zabrudzeniami.
Zwykle owca strzyzona jest przynajmniej raz
na rok. Wskutek częstego strzyzenia
otrzymywana
jest
krótka
wełna.
NiestrzyŜona śerść moŜe mieć negatywny
wpływ na zdrowie owcy szczególnie latem.
Waga wełny zaleŜy od poŜywienia, płci,
wieku, klimatu. Waga wełny z dobrze
odŜywionej i utrzymanej owcy wynosi ok. 47 kg. Wełna jest dzielona na klasy w
zaleŜności od jakości. Najlepsza wełna
uzyskiwana jest z okolic łopatek i bioder,
gorsza jakośc jest z pleców, najgorsza jest
z nóg, głowy i ogona. 2. Runo – płaski
wyrób włókienniczy
wełniana tkanina Kazan - miękka, dwustronna,
cięŜka, zgrzebna wełniana tkanina, której
okrywa przykrywa jej płócienny lub cztero –
skokowy podwójny splot diagonalny. Kazan
jest wykorzystywany w produkcji damskich
koszul i sukienek. Nazwa pochodzi od
Tatarskiego miasta Kazan, które było
rejonem słynącym z produkcji tego typu
tkaniny.
Wenecka (tkanina) - spilśniona, cienka,
błyszcząca wełniana tkanina, która jest
miękka w dotyku i ma delikatne prostokątne
sploty dwuprawe; w splocie osnowowym
pięcionitkowym jedwabie lub wzmocnionym
pięcionitkowym jedwabie ze zgrzeblonych i
średnio-cienkich czesankowych przędz.
Czasami jest czesana. Stosowana do
płaszczy damskich i męskich. Nazwa jest
nadana ze względu na podobne tkaniny
jedwabne oryginalnie produkowane w
Wenecji.
wiatrówka (1) - lekkie, krótkie, kurtko-podobne
sportowe ubranie, które sięga bioder i
zwykle ma kaptur. Ma jedną lub dwie
kieszenie, a niŜsza część rękawów moŜe być
zwęŜona. Zwykle wkładana przez głowę,
moŜe mieć takŜe zapięcie na zamek. Jest
luźna i ma nisko umieszczone rękawy, co
ułatwia wykonywanie ruchów. Wytwarzana
z lekkiej bawełnianej, poliamidowej lub
poliestrowej tkaniny. Noszona podczas
sportów zimowych.
wiatrówka (2) - krótka, sportowa kurtka, wygodna
i praktyczna; posiada wiele rodzajów zapięć.
Długość wiatrówki zaleŜy od zastosowania.
Produkowana z róŜnych tkanin, dzianin
futer, syntetycznych skór i skór naturalnych.
wiązanie, łączenie - postępowa metoda dla
dodatkowego, stałego łączenia dwóch
materiałów włókienniczych bez tkania albo
dziania; jest to osiągane za pomocą środka
wiąŜącego, najczęściej stosowane są
warstwy spręŜystej pianki poliuretanowej,
która po wpływem ciepła albo innych
warunków spaja dwie warstwy. Celem tego
łączenia jest otrzymanie lepszej jakości
materiałów
włókienniczych
z nowymi
wartościami funcjonalnymi, szczególnie
jeŜeli chodzi o lekkie, łatwe w uŜytkowaniu i
konserwacji, materiały przeznaczone na
podszewki, które dzięki łączeniu nie
przepuszczają powietrza, a takŜe obniŜają
koszty w dalszym przetwarzaniu. Łączone
materiały włókiennicze są odpowiednie do
zastosowania w róŜnych typach odzieŜy.
wieczorowa suknia - przeznaczona do noszenia na
specjalne wieczorowe okazje. Jej długość nie
jest ustalona, odpowie wymaganiom mody.
WyróŜniamy krótkie, o średniej długości i
długie suknie wieczorowe. Krótka s.w. ma tę
samą długość, co zwykła sukienka dzienna; o
średniej długości znajduje się między krótką
a długą; długa s.w. sięga prawie do stóp.
S.w. często posiada dekolt, i zwykle jest
wytwarzana z ozdobnej tkaniny.
wielbłądzia wełna (1) - obfita i miękka wełniana
tkanina, która jest pełna w dotyku i ma lekką
okrywę na powierzchni, tkanina najczęściej
w
kolorze
wielbłądziej
sierści;
o
diagonalnym lub atłasowym splocie.
płaszcze. Nazwa pochodzi z Anglii.
wielbłądzia wełna (2) - zastosowanie na damskie i
męskie płaszcze, produkowana przy duŜym
udziale wełny wielbłądziej; Najczęściej w
kolorze beŜu. Kształtem odpowiada bieŜącej
modzie. Po raz pierwszy została pokazana na
Olimpiadzie w Londynie w 1908, i stała się
bardzo popularna w latach 20 XIX wieku.
wielkość - suma wszystkich zarejestrowanych lub
podstawowych wymiarów; stosowana takŜe
do sprawdzenia innych metod dla
zapewnienia i umieszczenia wykonanych
pomiarów w określonym porządku, które są
potrzebne do sporządzenia króju.
wielkość ubrania, rozmiar ubrania - tabelaryczne
zestawienie wymiarów; numery wskazują
rozmiary odzieŜy w wysokości sylwetki,
obwodzie klatki piersiowej, talii i bioder.
Rozmiary odzieŜy w wyrobach dzianych dla
męŜczyzn są określone przez wysokość
sylwetki, obwód klatki piersiowej i talii; dla
kobiet są one określone przez wysokość
sylwetki, obwód klatki piersiowej i bioder.
Rozmiar damskich majtek i męskich slipów
podany jest jako obwód bioder; rozmiar
męskich koszul jako obwód szyi, wysokości
sylwetki i obwód klatki piersiowej; rozmiar
dresów za pomocą wysokości sylwetki i
obwodu klatki piersiowej.
wielokolorowy - tkanina lub dzianina z wielu
kolorów i bez określonego wzoru, osiągnięta
przez jaskrawy melanŜ lub przędze o
róŜnych kolorach.
Wilton - Wielobarwny dywan z powłoką
włosowata tkana na maszynie Ŝakardowej
wkład wzmacniający - wkład, który jest
stosowany wielu rodzajach odzieŜy, zwykle
na tyle w celu wzmocnienia ochrony odzieŜy
przed
przetarciem,
rozciągnięciem,
rozdarciem, itp. Zwykle stosowane do
wzmocnienia kieszeni, kolan oraz kroku
spodni.
właściwości niemnące - tymczasowa zmiana lub
deformacja struktury tkaniny (najczęściej)
wykończonego wyrobu, powstająca przez
nacisk podczas noszenia. Jej zdolność do
powrotu pierwotnej formy zaleŜy od stopnia
deformacji, elastyczności, struktury i składu
materiału tekstylnego. MoŜe być usunięta
przez prasowanie, a wielu przypadkach przez
powieszenie na dłuŜszy okres.
właściwość uŜytkowa - moŜliwość i cecha
charakterystyczna
tkaninylub
dzianiny
spełniająca
fizyczne
i
chemiczne
właściwości, które są przedstawione w opisie
celu jej uŜytkowania. Mogą zawierać
trwałość, odporność na gniecenie, ochrona i
odporność na inne deformacje.
włóknina - 1. materiał tekstylny produkowany
przez wzmocnienie włókien staplowych lub
ciągłych filamentów lub pasm techniką
mechaniczną lub fizyko – chemiczną lub ich
połączeniem. Mechanicznie wzmocnione
materiały włókninowe mogą być dziane
łacznie z włoknami (przez tuxting, sploty bez
wiązań, ze stopu), lub przeplatane systemem
łączenia wiązaniem (systemem Arachne lub
Mali). W materaiłach włokninowych
wzmacnianych
fizyko
chemicznie
stosowane są płynne środki wiąŜące (spraye,
imregnacje, sytemy impregnowanych nici,
drukowanie), stałe środki wiąŜące (poprzez
domieszkę włókien, proszków, sklejenie
warst włokien), i fizyczne (wykurczanie
termiczne, stapianie, zgrzewanie) lub
chemicznie
(wykurczanie
chemiczne,
pęcznienie, rozpuszczanie powierzchniowe).
W materiałach włókninowych wytwarzanych
medodami łączonymi stosowane są metody
mechaniczne, fizyczne lub chemiczne. Do
materiałów włóknionowych nie zalicza się
tekstyliów produkowanych w procesach
tkania, dziania, haftowania lub splilśniania.
2. Włóknina – wyrób włókienniczy płaski,
tworzony bezpośrednio ze strumienia
włókien przez ich spilśnianie, sklejanie,
igłowanie
lub
przeszywanie
(wyrób
nietkany). Do włóknin naleŜą równieŜ filce
bite. Nazwy włóknina uŜywa się teŜ błędnie
w odniesieniu do przędzin. — Wszystkie
włókna zwierzęce posiadają naturalną
zdolność do pilśnienia, co wykorzystuje się
do produkcji filcu i sukna. Pozostałe
włókniny produkowane są z włókien nie
posiadających takich właściwości. Na
równomierną warstwę (strumień) włókna
napylana jest ciecz klejąca (Ŝywica),
następnie całość jest prasowana (ściskana
między
walcami)
lub
szybko
przeigłowywana listwami zawierającymi do
kilku tysięcy igieł przeciągających i
spętlających włókna między sobą. Często w
celu
zwiększenia
parametrów
wytrzymałościowych, włókniny poddawane
są przeszywaniu (igłowaniu). Gotowe
włókniny mogą być powlekane tworzywami
wodoodpornymi lub klejem. Nowa generacja
linii produkcyjnych do wytwarzania włóknin
zamiast
igieł
wykorzystuje
energię
mikrostrumienia wody, wytryskiwanej pod
wielkim ciśnieniem (dochodzącym do 250
atmosfer) z dysz zawierających kilka tysięcy
otworków. Strumienie te, skierowane na
warstwę niesprasowanego włókna z kilku
kierunków, zapętlają je i wiąŜą mechanicznie
ze sobą. Ten rodzaj produkcji pozwala na
duŜą wydajność maszyn, wielokrotnie
przewyŜszającą
prędkość
maszyn
włókienniczych,
wykorzystujących
metalowe igły jako środek spętlający
włókno. W branŜy włókienniczej tę
technologię przyjęło się określać jako
"hydrodynamiczną"
lub
"aqua-jet".
Kolejnym
etapem
rozwoju
branŜy
włókiennictwa, produkującej włókniny jest
stosowanie maszyn, które zamiast wody do
spętlania włókna stosują spręŜone powietrze,
kierowane na włókna w sposób identyczny,
jak to ma miejsce w przypadku technologii
"aqua-jet". Technologia stosująca spręŜone
powietrze do spętlania włókna nosi w branŜy
włókienniczej nazwę "air-jet".
włókninowa wyściółka - Zobacz - Wyściółka
włókno abutilonowe - włókno z łodygi rośliny
jednorocznej lub starszej sadzonki z rodziny
fioletoworóŜowej. Łodyga zawiera pomiędzy
10% a 30% włókien, które jest
wykorzysztywane do produkcji worków, lin i
parieru. Znane jest takŜe w handlu jako
chińska juta.Roślina pochodzi z wschodniej
Azji.
włókno
bananowe
tekstylne
włókno
otrzymywane z pochew liści drzewa
bananowego, jest to bylina, roślina
równikowa.
Jest
najmocniejszym ze
wszystkich
włókien
łykowych.
Charakterystyczne dzięki odporności na
wyginanie, gnicie i morską wodę. Znane takę
jako "Manila“, podczas gdy aborygeni
nazywają je „Abacą“.
włókno celulozowe - produkowane z celulozy.
Jego
włóknotwórcza
substancja
jest
tworzona przez regenerowaną celulozę lub
pochodną celulozy. Do grupy włókien
celulozowych z celulozy regenerowanej
moŜemy zaliczyć miedziowe włókna, które
są wytworzone z celulozy rozpuszczonej w
wodzie
amoniakalnej
miedziowego
wodorotlenku. Grupa pochodnych włókien
celulozowych włącza diacetatowe włókno,
które jest wyprodukowany z acetatu
celulozowego i triacetatowego włókna, który
jest wyprodukowany z acetatowego włókna.
włókno chemiczne - popularna nazwa stosowana
dla włókien tekstylnych produkowanych
z naturalnych i syntetycznych polimerów
poprzez chemiczne technologie. Przędzenie
włókien odbywa się poprzez przygotowanie
roztworu lub stopienie polimeru do
środowiska gdzie będzie mogło ono
zastygnąć lub skoagulować, a następnie
zostanie poddane dalszym obróbkom.
Chemiczne włókno moŜe przybrać formę
podobną do bawełny, wełny albo ciągłego
filmanetu
(jedwabiu).
Przemysłowa
produkcja
włókien
chemicznych
z regenerowanej celulozy rozpoczęła się na
początku XIX wieku. Następne duŜe
odkrycie dokonano w 1930 roku –
wytworzono syntetyczne włókno, które
mogło być zastosowane w odzieŜownictwie.
Odkrycie
włókna
poliamidowego
spowodowało
gwałtowną
zmianę
w
produkcji włókien – proces powtórzył się dla
włókien poliakrylonitrylowych, a następnie
w roku 1940 z włóknem poliestrowym.
Włókna
chemiczne
powinny
być
rozpatrywane jako zastępcze za włókna
naturalne; w wielu przypadkach są one
nawet t duŜo lepsze (np.: w odniesieniu do
siły na rozciąganie, ścieranie i ich odporność
chemiczną), a takŜe wiele cech moŜna im
nadać podczas procesu tworzenia.
włókno ciągłe (1) - tekstylne włókno o
nieskończonej
długości
z jedwabiu
sztucznego.
włókno ciągłe (2) - włókno które jest bardzo długie
i moŜe być przetwarzane tak jak materiał.
Włókna ciągłe to jedwab, monofilament,
pakuła i kabel.
włókno cięte - zwykle uŜywana ale niepoprawna
nazwa dla (wiskozowego włókna- włókno
produkowane z ksantogenianu celulozy
rozpuszczonego w sodzie kaustzcynej.
Zobacz celulozowe włókno.
włókno cięte, włókno odcinkowe - włókno
chemiczne, które jest cięte lub rwane w celu
osiągnięcia długości włókna naturalnego (w
rodzaju bawełnianego B - 60 mm w
długości; w rodzaju wełnianego V - 60 mm 110 mm w długości), aby ułatwić jego
przetwarzanie na takich samych maszynach
(np., w połączeniu z włóknami naturalnymi o
odpowiedniej długości).
włókno
elastomerowe
grupa
włókien
chemicznych, charakteryzująca się wysoką
rozciągliwością.
Wykorzystywane
w
produktach, które wymagają wysokiej
elastyczności (elastyczna bielizna, skarpety,
rajstopy,
odzieŜy
sportowej).
Wykorzystywane w tkaninach i dzianinach
na wierzchnią odzieŜ (najczęściej spodniach)
w połączeniu z innymi włóknami.
włókno elementarne - włókno elementarne nie
moŜe być podzielone wzdłuŜnie bez jego
zniszczenia lub popsucia. Sztuczny jedwab
jest najczęściej łączony w duŜą liczbą
włókien elementarnych o nieskończonej
długości.
włókno kenaf, konopie - tropikalna roślina
z rodziny Malvaceae. MoŜe osiągnąć
wysokość do 3m i dostarczać włókno łykowe
które
jest
wytrzymalsze
od
juty.
Wykorzystywane w produkcji lin, kordów i
worków.
włókno kendir - łykowe włókno z jednorocznej
rośliny łykowej z rodziny barwinków.
WyróŜniają się duŜą wytrzymałością,
miękkością
i
higroskopijnością.
Bawełnopodobne włókna są bardzo miękkie
i cienkie – cieńsze od bawełny. Uprawiane
są w południowo-wschodniej Azji. Jest
najczęściej wykorzystywane ma szorstkie
tkaniny i na kordowe produkty.
włókno kokosowe - uzyskiwany ze środkowej
warstwy owoców kokosa. Osiąga długość 13
cm - 35 cm. Włókno to jest doceniane ze
względu na jego odporność na wodę,
wytrzymałość; jest wykorzystywane do
produkcji
pędzelków,
wycieraczek,
bieŜników i lin marynarskich.
włókno łykowe - otrzymywane z roślin i znane od
czasów staroŜytnych. Zawiera łyko z łodyg
kilku roślin. Jego substancje chemiczne to
celuloza, tłuszcze, woski, popiół, pektyny i
inne hemicelulozy, lignina i woda.
Uzyskiwane poprzez frakcję, łamanie i
czesanie. Najbardziej znane włókna łykowe
to len, konopia, juta i ramia. Są znakomite ze
względu na ich spręŜystość, wytrzymałość i
elastyczność.
włókno metaliczne - Chemiczne lub naturalne
włókno z metalową powłoką. Fizyczne i
chemiczne właściwości nie ulegają zmianie
po procesie metalicznego sprayu. Włókna są
trwale antystatyczne lub przewodzące i
cechy te są trwałe nawet po kilku praniach.
włókno mineralne - jest otrzymywane z przetopu;
jest jednym z grupy włókien produkowanych
z ŜuŜlu, lub produkowany jest z naturalnego
skalenia. Ma gładką powierzchnię i okrągły
przekrój poprzeczny, nadające jej wygląd
włókna szklanego. Jest bardzo trwałe na
gorąco i odporne na chemikalia. Nie jest
łatwe do przędzenia i dlatego stosuje się je
tylko do celów technicznych, jako materiał
na izolację termiczną i akustyczną.
włókno modalne - włókno wiskozowe, którego
wydłuŜenie na mokro przy obciąŜeniu 22
mN.dtex-1 jest mniejsze od 15%. W
porównaniu ze standardowymi włóknami
wiskozy nadaje wyrobom włókienniczym
doskonałą
stabilność
wymiarową,
wytrzymałość i wysoką odporności na
działanie alkaliów.
włókno moussbryl - fantazyjne, bezbarwne,
szorstkie włókno wiskozowe, w matowym
lub błyszczącym wykończeniu, które tworzy
modne efekty, stosowane zwłaszcza na
materiały damskich płaszczy. Pochodzi z
Francji a nazwa jest zarejestrowaną marką
firmową.
włókno naturalne - w. przędzone jako tekstylne z
naturalnych polimerów roślinnych lub
zwierzęcych. W.n. z trzech kategorii:
warzywne,
zwierzęce
i
mineralne.
Warzywne w. jest tworzone poprzez
przedłuŜenie
warzywnych
komórek,
podstawy celulozy. Najbardziej znane
warzywne w. zawiera bawełna oraz len. W.
zwierzęce, którego podstawą jest keratyna,
np. róg, zawiera róŜne rodzaje zwierzęcych
włosów, wełnę owczą oraz przędzone w.,
które są tworzone za pomocą wydzieliny z
jedwabnych gruczołów konkretnych gąsienic
(jedwab
naturalny).
Asbestos
jestw.
Mineralnym.
włókno profilowane - w. z przekrojem
poprzecznym
w
kształcie
gwiazdy,
kwadratu, podkowy lub innym podobnym w
poprzecznym odcinku. Stopiony polimer
przeciskany jest przez dysze zawierające
otwory o specjalnym kształcie. A melt is
pushed through a spinning nozzle with
concave openings in the required shape.
Włókna z kanalikiem w środku w. jest
specyficznym rodzajem w. profilowanego.
Otrzymywane są one poprzez łączenie
włókien elementarnych o róŜnych kształtach
przekrojów poprzecznych we włókno
techniczne z wewnętrznym kanalikiem w.p.
z hollow braid. W.p. jest dodawane do
wyrobów w celu spowodowania lekkiego
połysku.
włókno roślinne - w. które moŜe być przędzone jak
tekstylne; uzyskiwane z ziaren, łodyg, liści i
jagód. Dzieli się je na: z ziaren (bawełniane,
z łodyg (lniane, konopne , juta, kenaf, ramie,
Bengal hemp), z liści (sizal, Manila hemp),
oraz z pestek (kokosowe, etc.) Zawierają
celulozę, ligninę i pektyny.
włókno syntetyczne - wytwarzane z syntetycznych
materiałów makromolekularnych tworzących
włókno (polimery), oraz tworzone za
pomocą polireakcji z prostych chemicznych
materiałów (monomery). Dzięki jego
właściwościom, które mogą być zmieniane
(odporność na wysoką temperaturę, siła
napięcia,
elastyczność,
itp.),
jest
ekwiwalentem w wielu przypadkach włókna
naturalnego. Charakterystyczny ze względu
na swoją małą siłę, odporność na zuŜycie,
elastyczność, utrzymanie kształtu, odporność
na wpływ atmosfery; to oznacza, Ŝe wyroby
z w.s. są łatwe do konserwacji. Stosowane w
produkcji bielizny oraz tkanin i dzianin na
damskie sukienki i męskie garnitury, a takŜe
w wyrobach o technicznym przeznaczeniu.
Początkowo produkowane i powszechnie
stosowane w przemyśle włókienniczym i
odzieŜowym w połowie lat 30-tych; jego
techniczne
opracowanie
nadal
trwa.
NajwaŜniejsze rodzaje w.s. to: poliamidowe,
poliestrowe,
poliolefinowe,
poliakrylonitrylowe,
poliwinylowe
chlorkowe,
poliwinylowe
alkoholowe,
poliwinylowe liden, polifluoretylenowe i
poliuretanowe.
włókno
wiskozowe
włókno
tekstylne
produkowane z ksantogenian celulozy
rozpuszczonego w Ŝrącym roztworze sody.
Wytworzone jako wiskozowy sztuczny
jedwab
oraz
wiskozowe
włókno
podstawowe. Jego główny surowiec to
celuloza
z drewna
drzew
iglastych.
Wiskozowe włókno jest silne, jednak gdy
jest mokre, jego siła zmniejsza się o połowę;
inne niepoŜądane właściwości zawierają
tendencję do gniecenia się. Wiskozowe
włókno
podstawowe
mieszane
jest
najczęściej z bawełnianymi, wełnianymi lub
poliestrowymi włóknami w produkcji tkanin
i dzianin przeznaczonych na bieliznę,
płaszcze i suknie.
włókno wzmocnione - posiada poprzeczny
chemiczny
splot
między
głównymi
łańcuszkami makromolekularnymi, nadając
mu zredukowaną absorpcyjność oraz
mozliwość zgrubienia w wodzie i alkalii.
Materiały tekstylne wytwarzane z takich
włókien posiadają wzmocnioną przestrzenną
stabilność oraz chwyt na mokro.
włókno z agawy - włókno tekstylne z powyŜej
jedno rocznej tropikalnej rośliny z rodziny
amarylis (pierwotnie w Ameryce), która
osiąga wysokość od 1m do 1.8m.
NajwaŜniejszymi cechami sisalu jest
wodoodporność
i
lśniąca
biel.
Wykorzystywane do lin i kordów.
włókno z kanałem - naleŜy do grupy włókien
profilowanych. Specjalnie profilowane dysze
są wykorzystywane w przędzeniu, podczas
gdy moŜliwe jest regulowanie rozmiaru sieci
zagłębień i liczba tych zagłębień we włóknie.
Wgłębienia we włóknach mają wpływ na
właściwości
izolacyjne,
podnoszą
przepuszczalność powietrza, wpływają na
objętość, karbowalność i redukują skłonności
do
pilingowania.
Na
początku
wykorzystywane
były
w
przemyśle
tekstylnym,
a
następnie
znalazły
zastosowanie w medycynie i innych
dyscyplinach.
włókno zmodyfikowane - jego pierwotna jakość
jest
zmodyfikowana
chemicznie
lub
fizycznie, chociaŜ zmodyfikowany składnik
nie przekracza 15% (20% włókien
poliwinylidenowych). Włókno to jest
określane czasami jako włókno drugiej lub
trzeciej generacji. Produkowane jest w
róŜnych
wariantach
typów,
które
pogrupowane są w dwóch podstawowych
grupach: a) włókno tak zmodyfikowane, Ŝe
własności
są
przystosowane
do
przeznaczenia danego produktu (odzieŜ,
tekstylia domowe); b) włókno, którego
właściwości są nadawane podczas produkcji,
i które są przeznaczone do umieszczenia
aplikacji (włókna dwuskładnikowe).
włókno zwierzęce - naturalne włókno pochodzące
z sierści zwierząt oraz z kokona jedwabnika,
itp.; składa się z wysoko molekularnych
protein. Są podzielone na cztery główne
grupy: wełna, włosy, końska sierść, oraz
naturalny jedwab. Wykorzystywane do
produkcji przędzy, nici oraz filcu, oraz
tkanin, które z nich powstają. Spośród
włókien
zwierzęcych,
w
przemyśle
włókienniczym w największym stopniu
wykorzstywane sa wykorzystywane są wełna
i naturalny jedwab.
woal - elastyczna, trochę ostra, porowata lekka
tkanina, wytworzona z lekkich, ostrych
skręconych przędz; gęsty splot płócienny,
dzięki czemu jest transparentna. Zwykle jest
jednokolorowa lub z nadrukiem. Stosowana
do damskich sukien i bluzek, oraz jako
tkanina ozdobna. W. moŜe to być
bawełniana, jedwabna lub wełniana tkanina.
Nazwa została nadana przez Francuza
("voile" = woal; np. a lekka transparentna
tkanina).
woal, gabardyna - elastyczna, lekka wełniana
tkanina, o charakterystycznej krepowej,
porowatej,
ziarnistej
powierzchni
precyzyjnie wykonana, osiągnięta przez
zastosowanie
wysoko
skręconych,
oznaczonych, ziarnistych przędz. Jest w
splocie panamskim, steep twills, oraz innych
splotach. Stosowany do damskich sukien.
woal, welon - przewiewny, transparentny, lekki
materiał tekstylny; o strukturze podobnej do
siateczki, z małymi lozenge-shaped or
hexagonal dziurkami. Dekorowany przędzą
ozdobną. Stosowany jako modny lub
dekoracyjny element w odzieŜy lub
kapeluszach.
wolant - przeszywany materiał włókienniczy
wytwarzany oddzielnie od wielu zagięćw
kształcie dzwona. Wykorzystywane jako
ozdoba w odzieŜy damskiej, zwykle w
sukniach i bluzkach.
Woolmark - międzynarodowy znak jakości, który
jest
przyznawany
przez
organizację
International Wool Secretariat (IWS)
tkaninom wełnianym, dzianinom, przędzom
dzianinowym, damskiej I męskiej odzieŜy,
dywanom I kocom. Jest gwarancją jakości,
zgodnie z normami. Jednym ze wskaźników
do przyznania tego znaku jest 100% czysta
podstawowa zawartość niewykorzystanej
wcześniej wełny. Zawartość nie wełniana
widocznych włókien nie moŜe przekraczać
5%. Testowana jest takŜe odporność koloru.
Produkty, które spełniają wymagania
postawione podczas badań, są uprawnione
do oznaczenia znakiem Woolmark.
wstąŜka
wąski
materiał
włókienniczy
wytwarzany z róŜnych rodzajów nici oraz
innych pół-produktów. Wykorzystywany w
wielu funkcjonalnych i dekoracyjnych
celów. W zaleŜności od zastosowanej
technologii produkcji, wstąŜki dzielą się na
połączone splotem, lub wytwarzane ręcznie.
wstąŜka aksamitna, aksamitka - pojedynczo
nabierana wstąŜka o gęstej, krótko-runowej
powierzchni z przędz bawełnianych lub
wiskozowych lub z wiskozowego sztucznego
jedwabiu o splocie osnowowo-runowym.
Dwu bazowe tkaniny są połączone za
pomocą osnowy, która tworzy runo po
rozcięciu. Jest wytwarzana w róŜnych
kolorach i długościach od 6 mm - 60 mm.
Stosowana
do
ozdabiania
odzieŜy,
akcesoriów, itp.
wstąŜka do kapelusza - wstąŜka w której jako
osnowę stosuje się jedwab sztuczny a jako
wątek uŜywa się szorstkiej bawełnianej
przędzy. Tkana jest splotem płóciennym z
regularnymi skośnymi prąŜkami; kolorowa o
szerokości pomiędzy 12mm a 70mm.
Wykorzystywana w ozdabianiu damskich
kapeluszy.
wstęga szwedzka - wzór w tkaninie, który tworzy
pionowe pasy w zagłębieniach, w dobrze
dopasowanych kolorach. Zwykle stosowany
w tkaninach dekoracyjnych, a w niektórych
okresach, w tkaninach odzieŜowych.
wybrane wzory - Wzory materiału utworzonego
przez
kombinację
materiałów
jednostronnych i materiałów dwustronnych.
Zastosowanie techniki zszywania
wygląd - dobrze przyjęty i często uŜywany termin
w przemyśle tekstylnym i odzieŜowym dla
określonego rodzaju materiałów lub
odzieŜy, wyraŜającej jej fakturę lub kształt
poprzez szczególne cechy identyfikacyjne.
wygląd atrakcyjny (glamour) - kobieca moda –
szczególnie na sukienki - charakterystyczny
dla niego duŜy dekolt który często jest
ustawiony na odwrocie części odzieŜy, i jego
uderzające wykorzystanie luksusowych
materiałów przystrojonych wstawkami. Jego
dopasowany krój, który podkreśla figurę
kobiety,
jest
zainspirowany
przez
wieczorową modę z 1950 r. Słowo
"atrakcyjność" została uŜyta by opisać style
Ŝycia hollywoodzkich filmowych-gwiazd z
tego czasu.
wygląd
maskujący
wzór
tkaniny,
z przewaŜającymi motywami w kolorach
otoczenia (szczególnie khaki); stosowana w
odzieŜy sportowej. Zainspirowana przez
odzieŜ
wojowników
kolonialnych
i
Ŝołnierzy.
wygląd safari - nieformalny damski i męski styl
odzieŜy, z przewiewnych, lekkich tkanin.
Charakterystyczny ze względu na duŜą ilość
naszywanych kieszeni, oraz naramienników,
metalowych guzików, luźnego wyglądu oraz
szycia na tyle.
wygląd sprany; wygląd wypłowiały - materiały
włókiennicze (tkaniny i dzianiny) i odzieŜ w
modnych kolorach, które po praniu
przybierają wygląd starych i spranych. Takie
wykończenie było początkowo zastosowane
dŜinsem, ale później było aplikowane
równieŜ do tkanin wełnianych i dzianin,
zwłaszcza do odzieŜy dla młodych ludzi.
Takie
sztucznie
postarzale,
sprane,
bawełniane i wełniane tkaniny, które są
bardzo miękkie w dotyku, były szczególnie
popularne na modne spodnie w późniejszych
latach 80-tych. Nazwa pochodzi z języka
angielskiego.
wygląd wiejski - angielska moda sportowa,
charakterystyczna dzięki ziarnistym i
porowatym
tkaninom;
najczęściej
produkowanym
z przędzy
zgrzebnej
(tweedowej, freskowa i Szetlandzkiej) i
fantazyjnej z duŜą ilością nopków. Typowa
damska i męska tkanina jest we wzory typu:
róŜnorodne kratki, wielobarwne kratki i
jodełki .
wygładzana tkanina - lekka jedwabna tkanina o
gładkiej,
delikatnej
powierzchni.
Produkowana z cienkiego jedwabiu o splocie
płóciennym, a czasami diagonalnym lub
atłasowym. Jest bardzo kolorowo tkane, lub
drukowane
i
wykańczana
poprzez
prasowanie
i
kalandrowanie.
Wykorzystywane na krawaty, szale, damskie
bluzki i sukienki.
wykończenie - ogólne pojęcie dla wszystkich
technologicznych
metod
oczyszczania
materiałów włókienniczych, którego celem
jest polepszenie wyglądu, powierzchni,
chwytu i innych właściwości po tkaniu lub
dzianiu. W. moŜe być permanentne, np. nie
moŜe być sprane, Lu z efektem ograniczonej
trwałości. Dzielimy w. na mechaniczne
(stosowane w suchych warunkach) i
chemiczne (aplikowane w warunkach
mokrych). Podstawowe w. to: antystatyczne,
barwienie,
tarcie,
dekatyzowanie,
stabilizacja, spilśnianie, zanieczyszczenie,
tłoczenie wypukłe, wodoodporne, chemical
cloqu,
kalandrowanie,
lakierowane,
matowienie, meltonowe, merceryzowanie,
morujące, ognioodporne, niemnące, nie
filcujące, wodoodporne f., przeciwkurczliwe,
przeciw-brudowe,
drukowanie,
moloodporne,
ramia,
szybkoschnące,
materiału,
usztywniające,
welurowe,
błyszczące tkaniny runowej.
wykończenie antypilingowe - redukuje tworzenie
się pilingu na tkaninowych i dzianinowych
wyrobach
wytworzonych
z
przędz
zawierających włókna syntetyczne, które są
podatne na piling ze względu na ich siłę,
elastyczność oraz odporność na wpływ.
W.ap. jest oparte na zastosowaniu
chemicznej obróbki, która ma na celu
obniŜyć zdolność włókien do to wysuwania
się, a takŜe redukcję mechanicznej
wytrzymałości włókien syntetycznych.
wykończenie antystatyczne - UŜyte dla usunięcia
w włóknach syntetycznych niepoŜądanych
skutków
ładunków
elektrostatycznych
wystęujących podczas produkcji odzieŜy z
tkanin i dzianin. Ładunki elektrostatyczne
powodują niepoŜądane klejenie się i
niszczenie się materiałów. Wykończenie
antyelektrostatyczne jest zastosowane za
pomocą antystatycznej chemicznej obróbki,
której efekt moŜe być tymczasowy albo
stały.
wykończenie krepowe - stosowane szczególnie
dla jedwabnych tkanin. W swobodnym
stanie tkanina jest po pierwsze traktowana
spręŜonym powietrzem i obgotowywana,
następnie jest parowana i suszona w
maszynie parowej i dzięki temu uzyskuje się
charakterystyczną wymaganą ziarnowaną
powierzchnię.
wykończenie lakierowane - stosowane do
jedwabnych tkanin; które opiera się na
naniesieniu wosków i Ŝywic na powierzchni
tkaniny, nadając jej gładkość i połysk, które
przypominają lakier.
wykończenie materiału - stosowane w wełnianych
tkaninach i osiągnięte za pomocą spilśniania,
które zawiera mechaniczne tarcie w
roztworze
mydlanym,
czesanie,
szczotkowanie i prasowanie. Tkanina jest
nieco sztywna i pełna i ma subtelną, filcową
powiernicę o krótkim, płaskim runie, które
pokrywa splot.
wykończenie
meltonowe
wykończenie,
najczęściej stosowane do wełnianych tkanin.
Osiągane dzięki spilśnianiu (mechanicznej
obróbce w roztworze mydła), tworząc
błyszczący chwyt i wygląd tkaniny.
Struktura splotu jest delikatna i na
powierzchni nie ma okrywy.
wykończenie moloodporne - powszechnie
stosowane w tkaninach wełnianych, zawiera
toksyczne materiały, które nie są szkodliwe
dla ciała człowieka i znoszą pranie i
chemiczne czyszczenie.
wykończenie morujące - stosowane na jedwabnej
tkaninie i tworzone poprzez specjalne
kalandrowanie, dzięki któremu uzyskuje się
na powierzchni tkanin efekt błyszczący i
wzór, który przypomina znaki wodne lub
marmur. Te tkaniny stosuje się na podszewki
garderoby, pokrycia meblowe, wstąŜki i
damskie sukienki.
wykończenie nie filcujące - pozwala na
mechaniczne pranie odzieŜy wełnianej,
ograniczając filcowanie i kurczenie się, i
pozwala na zachowanie pierwotnych
właściwości
powierzchni
tkaniny.
Wykończenie filcujące moŜe być uzyskane
przez odpowiednią konstrukcję przędzy,
tkaniny lub dzianiny, ale najlepsze
wykończenie
uzyskuje
się
poprzez
zastosowanie chemicznego wykończenia w
połączeniu z usuwaniem złuszczających się
warstw wełny.
wykończenie niegniecące, wykończenie typu
upierz i włóŜ - wykończenie odporne na
gniecenie, które redukuje skłonności odzieŜy
do zagnieceń w stanie mokrym i nadaje
moŜliwość wyprostowywania się kiedy w
stanie mokrym wyrób wisi. Tkaniny
bawełniane
lub
tkaniny
bawełniane
z domieszką włókien syntetycznych często
posiadają wykończenie, dzięki któremu nie
trzeba prasować wyrobów końcowych.
Wykończenie to jest najczęściej nadawane
na suchy wyrób; wykończanie w stanie
mokrym jest rzadko stosowane.
wykończenie niemnące - stosowane na tkaninach
z regenerowanej celulozy lub włókien
modalnych, lub mieszanki tych włókien
z wełną lub poliestrem, w celu podniesienia
ich elastyczności. Produkty wykończone tą
metodą posiadają zdolność do szybkiego
odzyskiwania prostej formy, wyprostowują
się nie tylko podczas noszenia ale takŜe po
praniu. To wykończenie jest stosowane
obróbką wysokiej temperatury: impregnacja
materiału, suszenie i obróbka gorącym
powietrzem. Obróbka zawiera stosowanie
aminoplastików, które rozpuszczają się w
wodzie.
wykończenie ognioodporne - stosowane na
tkaniny, które są wykorzystywane w
produkcji odzieŜy roboczej i odzieŜy
noszonej w strefach zagroŜonych wybuchem,
a takŜe na obicia meblowe i materiały
stosowane w domu. Tkaniny z tym
wykończeniem zwęglają się podczas
bezpośredniego kontaktu z ogniem, ale nie
ułatwiają rozprzestrzeniania się ognia.
wykończenie poprawiające szwalność - redukcja
lub eliminacja prucia się dzianin. W
dzianinach z bawełny tworzy się poprzez
transfer splotów (w układzie 1:1). Pętla
nabrania, takŜe, redukuje otwieranie splotów.
Występuje wiele splotów, które są odporne
na prucie, najbardziej znane to splot Mayer'a
i podwójny splot wydłuŜony. Najczęściej
wykorzystuje się w produkcji skarpet, w
których często występuje tzw. Lecenie
oczek.
wykończenie
przeciwbrudowe
tkanina
wykończona tego typu wykończeniem ma
zdolności do odpychania cząsteczek brudu.
Brud przyczepia się do powierzchni w
postaci małych cząstek, które bardzo łatwo
się usuwa. Tkanina jest traktowana
kombinacją środków hydrofobowych i
Ŝywicy melaminowej. Tkanina musi być
bardzo dobrze wypłukana w celu usuwania
resztek środków piorących.
wykończenie przeciwkurczliwe - ochrona
materiałów przed kurczeniem się podczas
prania; stosowane szczególnie na tkaninach
z jedwabiu i wiskozy. Polega na stosowaniu
specjalnych środków.
wykończenie przeciwmnące - stosowane głównie
na tkaninach bawełnianych, celem jest
zredukowanie
tendencji
odzieŜy
do
zagnieceń w odzieŜy dziennej, i w celu
osiągnięcia
zdolności
odzieŜy
do
odzyskiwania gładkiej powierzchni w trakcie
wiszenia, czyniąc ją łatwą w uŜytkowaniu.
Podstawą tego wykończenia jest chemiczne
wzmocnienie włókien celulozowych.
wykończenie przeciwspilśnieniowe - specjalne
wykończenie tkanin i dzianin ze 100%
wełny, które umoŜliwi pranie mechaniczne
do 30C bez ryzyka filcowania i skurczenia.
wykończenie
spilśnieniowe
najczęściej
wykorzystywana do wełnianych tkanin.
Tworzona poprzez zagęszczanie, które jest
osiągnięte poprzez mechaniczne tarcie w
rozpuszczalniku mydła, i drapanie. Tkanina
ma wówczas jest bardzo miękka w dotyku i
ma długą nierówną, okrywę, która przysłania
splot.
wykończenie szybkoschnące - zwykle stosowany
na kostiumach kąpielowych oraz materiałach
włókienniczych przeznaczonych do ich
produkcji.
Aplikacja
chemicznego
wykończenia
bawełnianych
włókien
wykonywana jest na mniej odpornych na
pęcznienie
i
mniej
absorpcyjnych,
pozwalając im szybciej schnąć, jeśli
utrzymane zostaną oryginalne cechy odzieŜy.
wykończenie tkaniny runowej - zwykle
stosowany z tkaninami wełnianymi i
osiągnięte przez spilśnianie (mechaniczne
tarcie
w
roztworze
mydlanym),
jednostronnym czesaniem i dociskaniem; te
procesy tworzą tkaninę miękką w chwycie, i
nadają jej delikatny wygląd i długie, płasko
leŜące runo, które w całości pokrywa splot.
wykończenie trwałe - rodzaj wykończenia, który
gwarantuje trwałość produktu odnośnie jego
wymiarów i kształtu za pomocą trwałych
fałd, równieŜ nadając mu odporność na
zgniecenia i powierzchnię, której się nie
prasuje. Zawiera Ŝywice. Produkt otrzymuje
swój ostateczny kształt, gdy jest prasowany
nna prasie.
wykończenie usztywniające - tworzenie błony na
powierzchni włókna, które ma wpływ na
chwyt wyrobu oraz efekt usztywnienia. To
w. składa się z obróbki usztywniającej za
pomocą skrobi (krochmalu?), Ŝywicy
warzywnej, kleju, rozproszenia Ŝywic
syntetycznych, itd. Stosowane jest w
tkaninach przeznaczonych na staniki,
gorsety.
wykończenie welurowe - stosowane w wełnianych
tkaninach i tworzone za pomocą spilśniania
(co jest osiągnięte przez mechaniczne tarcie
w roztworze mydlanym), czesania i
szczotkowania w odpowiednich kierunkach
oraz cięcie. Tkanina jest miękka w dotyku, i
ma krótkie, grube runo, które całkowicie
pokrywa splot.
wykończenie wodoodporne - przeznaczone na
uŜycie
dla
tkanin
deszczolub
wodoodpornych. Typ hydrofobowej obróbki,
która wpływa na jakość odzieŜ i jej
odporność podczas prania lub czyszczenia
chemicznego. Wykończenie jest stosowane
przez uszczelnianie porów tkaniny filmem
utworzonym przez związki, lub poprzez
aplikację na oddzielne włókna składników,
które odpychają wodę i mają duŜe napięcie
powierzchniowe.
wykurczony materiał tekstylny - materiał
włókienniczy wytwarzane z jednej lub
więcej wełen, który jest fizycznie
wzmocniony za pomocą chemicznych
czynników, które pojawiają się podczas
skurczenia.
wypalanie wzorów - Miejscowe wypalanie
wzorów
przy
pomocy
chemicznych
substancji, poprzez usuwanie pewnego typu
biokomponentów z powierzchni materiałów.
wyroby pasmanteryjne, dodatki (krawieckie,
dziewiarskie) - wspólne określenie dla
materiałów potrzebnych do wytworzenia
odzieŜy oprócz tkaniny lub dzianiny na
odzieŜ wierzchnią. Obejmuje podszewki oraz
materiału wkładowe, nici, guziki, taśmy, itp.
wyrób odpasowany - dzianinowy, produkowany
na maszynie splot, który jest modny – np.
jeśli nie ma w nim cięcia, dzianina jest tylko
połączona. Zaletą jest to, Ŝe wytwarzane są
minimalne odpady.
wysoko rozwinięte technologie - popularna nazwa
na wysokiej jakości rozwiniętą technologię
we wszystkich sektorach przemysłu;
identyfikowane przez innowacyjne procesy i
produkty. W
odzieŜownictwie nowe
technologie związane są z nowymi włóknami
chemicznymi, i nowymi technologiami dla
produktów tekstylnych i części odzieŜy
włączając modne akcesoria. Nazwa pochodzi
od skrótu "High- Style and Technology".
wyściółka (1) - Wyściółka moŜe spełniać
następujące
funkcje:
estetyczną
–
zapewniając odpowiedni kształt okolic barku
– poduszki barkowe izolacja termiczna wypełniając przestrzeń między wierzchnim
materiałem i podszewką odzieŜy na całej
długości odzieŜy lub w okolicach jej górnej
części zimowej odzieŜy. Jest lekka, miękka i
przestrzenna. Jest połączone z materiałem
wierzchnim przez pikowanie dekoracyjne.
MoŜe mieć warstwę termoplastycznego
kleju. MoŜe to być włóknina – w postaci
ciepłego runa lub moŜe być to wypełnienie
pierzem.
wyściółka (2) - Włókienniczy element umieszczany
między wierzchnią i spodnią warstwą
materiału, wzmacnia odzieŜ, utrzymuje
kształt odzieŜy. Wyściółki dzielimy na
wzmacniające i podszewkowe.
wyściółka podszewkowa - Dzianina z zastosowaną
dodatkową nitką widoczną na powierzchni
materiału , tworząca wzór, i zmieniająca
charakterystykę dzianiny.
wytłaczana podwójna tkanina - wytłaczana
podwójna tkanina, tkana bezpośrednio na
krośnie za pomocą dwóch wątków i dwóch
osnów, które przebiegają jedna przez drugą
w konturach wzoru. W ten sposób są one
takŜe łączone, i w tkaninie są rozpoznawalne
poprzez podwójną tkaninę. Wykorzystuje się
płócienny i diagonalny splot. Tkanina
najczęściej jest wełniana (na odzieŜ) i
bawełniana (na ręczniki i obrusy). Nazwa
pochodzi od konstrukcji tkaniny, która jest
wytłaczana.
wytłaczane tkaniny - małe, wyróŜniające się
wzory, bardzo często w orientalnym stylu;
wykorzystywane głównie w tkaninach na
krawaty.
wytłaczany adamaszek - wytłaczany adamaszek
ze
złotymi
i
srebrnymi
wzorami
kwiatowymi.
wzmacnianie
niezaleŜnie
produkowany
usztywniony środek, umiejscowiony między
górnymi i dolnymi częściami materiału
odzieŜowego, stosowany do wzmocnienia i
utrzymania kształtu konkretnych części
odzieŜy (przód, ramiona, kołnierzyk, itd.)
wzmocnienie wyściółką (flizeliną) - Wzmocnienie
flizeliną polepsza wygląd i uŜytkowanie
odzieŜy.
Pozwala
na
kształtowanie
odpowiednich części odzieŜy i utrzymanie
tych kształtów w trakcie uŜytkowania.
Stosuje się do przednich części Ŝakietów,
płaszczy, kołnierzy, mankietów, Psków,
otworów
dziurek.
Koniecznym
jest
odpowiedni dobór wyściółki stosownie do
wierzchniego
materiału.
Flizelinę
przymocowuje się za pomocą przeszyć lub
za pomocą klejenia. Flizeliny z klejem
pokryte są warstwą kleju polimerowego na
swojej prawej stronie, która pozwala na
przyklejenie przez zastosowanie temperatury
i czasowego przyciśnięcia Wyściółka bez
kleju przymocowywana jest za pomocą
luźnych przeszyć. Jest przeznaczona do
kołnierzyków męskich koszul oraz do
męskich marynarek w okolicach klatki
piersiowej. W zaleŜności od przeznaczenia
wyściółkę dzielimy następująco: flizelinę
odzieŜową - do wzmocnienia przednich
części marynarek i płaszczy flizelina
bieliźniana - do wzmocnienia kołnierzy,
mankietów, bluzek Produkcja flizeliny –
oparta technologiach tkackich, dziewiarskich
i włókninowych
wzmocnienie zapięcia - uzupełniające z.
zabezpieczające
wewnętrzną
krawędź
odzieŜy.
wzór - określenie projektantów na tkaninę lub
dzianinę która wystepuje jako element
ozdobny. Wzór jest tworzony technikami
tkania, dziania lub nadruku, w formie
pasków, kratki, małych figur lub graficznego
przedstawienia
rośliny,
zwierzęcia,
geometrycznego wzzoru lub innego motywu.
Występuje w jednym lub więcej kolorach.
wzór "mille-rayé" - wzór materiału wyróŜniający
się cienką okrywą, pionowymi paskami,
gęsto
zgrupowanymi.
Stosowany
na
bawełnianych, wełnianych i jedwabnych
tkaninach na szeroką gamę odzieŜy. Nazwa
pochodzi od francuskiego "mille rays" (=
tysiąc pasków).
wzór chiński - wzór o subtelnym, sylwetkowym
wyglądzie, tworzony za pomocą nadruku
nici osnowowych i jednokolorowych nici
wątkowych. Taki wzór jest wykorzystywany
najczęściej w jedwabnych i dekoracyjnych
tkaninach. W. ch. Jest często tworzony
poprzez drukowanie wzorów na gotowych
tkaninach.
wzór fantazyjny - tworzony przez system nitek
wątku i osnowy, gdzie kolor jest ustalony,
splot i odpowiedni wybór nitki jest
narzucony przez projekt tkaniny o
fantazyjnym i niewyraźnym wyglądzie.
wzór jodełkowy - wzór ze złamanym ściągaczem
tworzony w złamanym splocie skośnym, w
róŜnych długościach. Często zaakcentowany
poprzez wykorzystanie kontrastujących nici
w osnowie i w wątku. Ten wzór jest jednym
z najpowszechniejszych w wełnianych
ibawełnianych tkaninach.
wzór koronkowy - tworzy otwory w jednostronnej
wątkowej dzianinie, która moŜe być tak
zaaranŜowana, Ŝe przyjmuje róŜne figury. W
zaleŜności od splotu i procesu produkcji,
w.k. dzieli się na lace-stitch patterns and
patterns with hanging sinker loops.
wzór krawata, wzór krawatowy - mały, prosty,
geometryczny (lub inny graficzny) wzór,
pierwotnie o tematyce orientalnej. Takie
wzory
stosowano
na
sukienkowych
tkaninach drukowanych lub kolorowo
tkanych, krawatach, chusteczkach i szalach.
wzór lewy-prawy - dwulewy wzóra diania
wątkowego, w którym sploty są przemiennie
na przód i na tył. Stosowane w odzieŜy
górnej oraz odzieŜy dla niemowląt.
wzór medalionowy - termin podstawowy dla
charakterystycznych małych lub średnich
rozmiarów, pojedynczych wzorów. Jego
kolor jest akcentowany przez jednokolorowe
tło.
wzór nabierany (1) - splot lewo-prawy z lamówką,
dolny otwór tworzony przez haczyki
sąsiednich igieł. Poprzez przesuwanie oczek
haczyków powstaje siatka; wzór reliefowy
jest tworzony przez układanie się razem
oczek.
wzór nabierany (2) - jednostronnie lub
dwustronnie nabierana dzianina rządkowa, w
której oczka nabrane tworzą wzór. Dzianina
jest charakteryzuje się przez reliefowe
podziały na powierzchni. Wykorzystywana
na modną odzieŜ wierzchnią.
wzór nieprzerwany - charakterystyczny dzięki
małym, często bardzo prostym motywom,
które najczęściej tworzone są na całej
powierzchni odzieŜy. Ten styl wzornictwa
jest
wykorzystywany
w
drukowaniu
tekstyliów na damskie sukienki, bieliznę i
krawaty.
wzór Paisley - delikatny projekt małych motywów
kwiatowych; grupowanych w kształcie
indyjskiej sosny oraz umieszczonych w
róŜnych miejscach powierzchni tkaniny.
Oryginalnie czerwony i czarny, był
stosowany w Indiach w nadrukach szakli
kaszmirowych. Ten klasyczny wzór pojawia
się na tkaninach na damskie sukienki i moŜe
być stylowany na wiele sposobów. Nazwa
pochodzi od antycznego szkockiego miasta
Paisley, gdzie były produkowane podobne
tkaniny oparte na oryginalnych motywach
indyjskich.
wzór panelowy (1) - atrakcyjny tkany lub
drukowany wzór na tkaninie lub dzianinie,
który tworzy pojedynczy motyw wzdłuŜ
całej długości i szerokości damskiej
sukienki, dominuje na ubraniu.
wzór panelowy (2) - na jednokolorowym lub z
małym wzorem krawacie, taki wzór jest
zaznaczany przez róŜne wzory, które
składają się na pasy widoczne na dekolcie
garnituru.
wzór pasiasty - projekt tkaniny, przewaŜnie
zgrupowane razem w zagranicznych
projektach; tworzony z skośnych pasków
róŜnej szerokości w Ŝywych, czasami
z gryzących się kolorów. Wykorzystywany
szczególnie w spodenkach. Nazwa pochodzi
od Indiańskich tańcących dziewcząt – „the
bayadere“.
wzór
pasiasty
Madras
wzór
nieregularnymi
paskami ułoŜonymi w bardzo subtelne,
wyblakłe kolory na białym tle. Najczęściej
stosuje się go na materiałach bawełnianych.
Nazwa pochodzi od indyjskiego miasta
Madras, które znane jest z wysoko
rozwiniętego przemysłu włókienniczego.
wzór pasiasty w stylu Bengalskim - wzór tkaniny
charakteryzowany poprzez wypukłe
wielokolorowe paski. Wzór ten jest
najczęściej wykorzystywany w szalikach i
wstaŜkach. Nazwa pochodzi od indiańskiej
prowincji Bengalu.
wzór pasiasty w stylu Berberry - wzór
wykorzystywany najczęściej w tkaninach
typu wełnianego; charakteryzujący się
wąskimi, nierównomiernymi paskami w
subtelnych kolorach oraz wyglądem –
sprawia wraŜenie robionego ręcznie.
wzór pęczkowy - reliefowy wzór w dzianinach z
wilokrotnymi nadróbkami . Gdzie sploty są
ściągnięte z drugiej strony w oddzielnych
rządkach, a jako nadróbki z pojedynczych
rządków są ściągnięte z tymi, które tworzą
kolejno splot i nadróbki wzdłuŜ kolumienek
splotu (nopy). Stosowany na wierzchnią
odzieŜ dziecięcą.
wzór podobny do kawioru - tkanina z typowym
lekko kropkowanym wzorem, na który są
małe ciemne punkty. Wzór jest tworzony na
ciemnym tle poprzez ośmioskokowy
diagonalny splot z układem osnów 2:2 w
kontrastujących
kolorach.
Najczęściej
wykonany z wełnianej tkaniny z przędzy
czesanej na męskie garnitury. Nazwa
pochodzi od wyglądu tej tkaniny, która
przypomina kawior.
wzór przesunięty - odwracalna dzianina wątkowa,
w której wzór jest dokonany po nałoŜeniu
jednego z podkładów przez jeden lub więcej
podziałek. Sploty są ułoŜone pod kątem
(wiele konfiguracji jest moŜliwych), co jest
cecha takiego rodzaju wzoru. Często
stosowany wraz z wątkowymi splotami
nabieranymi.
(wzór) w kratę - mały, subtelny wzór, najczęściej
ton-w-ton lub uzyskany efektem tkackim w
jednokolorowej tkaninie.
wzór w paski poprzeczne - wzór w poprzeczne
paski o identycznych lub róŜnych
szerokościach i kolorach, tworzony z
kolorowego wątku, splotu lub za pomocą
nadruku.
wzór warkoczowy - wzdłuŜny, łamany, płaski
wzór na dzianinie - warkocz, który moŜe być
tworzony na róŜne sposoby przez
przekładanie oczek. Wykorzystywany w
modnej, sportowej odzieŜy.
wzór Ŝakardowy - rozpoznawalny za pomocą
duŜej
powtarzalności
splotu
oraz
wyszukaności jego wzoru, który, gdy nie
moŜe być osiagnięty na krosnach listing, jest
tkany na krosnach Ŝakardowych. Posiada
róŜnorodność moŜliwych splotów (oraz ich
kombinacje). Zwykle stosowany w wełnie
dekoracyjnej i tkaninach jedwabnych.
Z
za duŜy, wymiar większy od normalnego modny kształt damskiej i męskiej odzieŜy zwykle płaszczy, kurtek , wiatrówek i
blezerów. Charakterystyczny ze względu na
za duŜe wymiary sylwetki, zwłaszcza w
ramionach, dostarczając swobodę ruchu i
komfort. Styl powstał w latach 80-tych.
Nazwa pochodzi z języka angielskiego.
zamek błyskawiczny (1) - kiedy krawędzie
wyrobu włókienniczego nie nachodzą na
siebie tylko stykają się podczas gdy odzieŜ
jest zapięta. Najlepszym rozwiązaniem tego
zapięcia jest zamek błyskawiczny.
zamek błyskawiczny (2) - patrz zamek
błyskawiczny
zamek błyskawiczny; suwak - zapięcie słuŜące do
czasowego łączenia, zapinania odzieŜy lub
odzieŜowych otworów wzdłuŜ całej długości
ubrania. Powszechnie wykorzystywane
zamiast guzików w kurtkach wierzchnich,
bluzach, torbach, śpiworach, plecakach itp.
Największą
popularność
zamek
błyskawiczny zyskał jednak w przypadku
rozporków. Zamek błyskawiczny tworzą
dwa rzędy przylegających do siebie
"ząbków", ustawionych w ten sposób, Ŝe
ząbki jednego rzędu po zaciągnięciu suwaka
wchodzą w wolne miejsca drugiego rzędu.
zamknięty dekolt - krawędź jego obwodu jest
przerwana. Zwykle stosowane w damskich
sukienkach (strojach).
zapięcie - zakończenie ubrania lub częśc ubrania za
pomocą pewnych rodzajów mechanizmu
zapinającego, takich jak ząbki, zatrzaski,
suwaki, cienkie paski, i haczyki. W
zaleŜności od rodzaju stosowanego zapięcia
wyróŜniamy: zamek błyskawiczny, doublebreasted button-up, zapinanie haczykowe,
zapięcie jednorzędowe, zapinanie na guziki,
kryte zapinanie, zapięcie dwustronne, fixing
strap, concealed closure to buttonhole
trimming, zapięcie wzmocnione, ukryte
zapinanie na guziki oraz zatrzask
zapięcie dwustronne - widoczne w odzieŜy, moŜe
być wykorzystane jako lewostronne ( zwykle
w odzieŜy męskiej) lub prawostronne
(zwykle w odzieŜy damskiej).
zapięcie jednorzędowe - posiada jeden rząd
zapięcia, najczęściej są to guziki, liczba
których jest uzaleŜniona od typu odzieŜy i od
mody. Zapięcie jednorzędowe jest stosowane
do zapięcie przednich krawędzi odzieŜy typu
płaszczowego.
zapięcie na haftki - Polega na przyszyciu do
odzieŜy pary tkanych pasów, w miejscu
gdzie ma być zapięcie. Jeden z pasów ma na
swojej powierzchni małe haczyki, drugi ma
małe pętelko. Określenie po francusku
"velours" (tzn. pętelka) i "crochet" (tzn.
haczyk)
zapinanie guzików - najczęściej wykorzystywane
zapięcie w odzieŜy; utworzone przez guzik i
dziurkę na guzik. W zalezności od liczby
dziurek moŜe być jeden lub róŜna liczna
guzików.
zapinanie haczykowe - rząd zapięć „haczyk – ioczko“, które są zazwyczaj naszyte na pasek
tkaniny. Stosowane w gorsetach, paskach i
innych częściach garderoby.
zapinanie husarskie - dekoracyjne zapięcie,
tworzone przez warkocze/oploty lub hafty i
zainspirowane
przez
mundury.
Wykorzystywane
na
modne
części
garderoby.
zaskakaujący efekt kolorystyczny - efektowne,
bardzo jasne kolory, które są trudne do
osiągnięcia
i
drogie
odnośnie
wykorzystywanego
barwnika.
W
środkowych latach 60-tych, kolory damskiej
modnej odzieŜy w duŜym stopniu
uzaleŜnione od nich. Pewne efekty
kolorystyczne są stosowane do odzieŜy
dziecięcej.
zasłona, osłona - najstarsza znana odzieŜ
słowiańska. Jest długa, luźna i trzyma się na
ramieniu za pomocą jednego lub dwóch
pasków. Tworzy równieŜ część kostiumu
folkowego, jako koszula bez rękawów.
zaszewka - łączenie ze soba lub rozłaczanie
konkretnych kawałków ubrania w celu
utworzenia kształtu klinu.
zatrzask (1) - zapięcie odzieŜy na nacisk.
zatrzask (2) - Składa się z czterech części (2 do
górnej tkaniny i 2 do niŜszej). Tworzy
bardzo trwałe połączenie. Zatrzaski mogą
mieć róŜne rozmiary, od bardzo miękkich do
cięŜkich tkanin.
złota (srebrna) nić - przędza w róŜnych kolorach,
skręcona
z metalizowaną
nicią
albo
błyszczącą nicią w spiralną formę.
Wykorzystywana do wykończeń róŜnych
dekoracyjnych szczegółów. We wczesnym
średniowieczu uŜywano ją do zdobienie
odzieŜy i innych materiałów tekstylnych.
zmarszczony materiał - lekka bawełniana lub
jedwabna tkanina o szorstkiej, pogniecionej,
pomarszczonej powierzchni, która biegnie
pionowo lub poziomo, przypominając
dzianinę. Wykorzystywana w produkcji
wiatrówek
i
zimowych
płaszczach
z filcowym ociepleniem. Nazwa pochodzi
z języka angielskiego.
zmniejszać
obroty
ostrza
w
tkaniu
sekwencyjnym - zmiana w splocie, w
którym występują wątkowe punkty łączące
naprzeciwko kaŜdego osnowowego punktu
łączącego,
i
odwrotnie.
Stosowane
zwłaszcza w pochodnych splotach skośnych.
znacznik,
szablon
do
znakowania
podsumowanie kroju kształtu odzieŜy; leŜy
lub jest zaznaczony na powierzchni
materiału włókienniczego po wycięciu w
celu
spełnienia
technologicznych
i
handlowych wymagań. Odnosi się do
przeznaczenia odzieŜy – np. garnituru, sukni,
płaszcza.
znoszony materiał, sprany materiał - określenie
dla odzieŜy zwykle wytwarzanej z dŜinsu,
który jest prany z wykorzystaniem małych
kamyków (stonewashed), nadając mu
wymagany
wygląd
o
spranych
i
wypłowiałych miejscach. Modny i popularny
pod koniec lat 80-tych.
zybelina (tkanina), tkanina wełniana - miękka,
przewiewna wełniana tkanina z długą,
połyskującą okrywą z domieszką białych
mocherowych
włókien
lub
innych
połyskujących włókien. Okrywa całkowicie
zasłania splot, który najczęściej jest splotem
płóciennym ale takŜe moŜe być splotem
diagonalnym
lub
atłasowym.
Wykorzystywane na damskie płaszcze i
peleryny lub męskie płaszcze sportowe.
Nazwa pochodzi pochodzi z francuskiego
"zibeline" - meaning "antylopa" (poniewaŜ
powierzchnia tkaniny przypomina futro).
zygzakowata tasiemka - tasiemka o splocie
warstwowym, gładkim warkoczowym z
przędzy
bawełnianej,
poliestrowej
i
wiskozowej ze skośnym przeplotem
pojedynczego systemu nici, który jest
kolorowy i na gładką powierzchnię. Oba
brzegi mają kształt regularnych splotów;
szerokość zygzakowatej tasiemki waha się
pomiędzy 6 mm a 12 mm. Wykorzystywane
w dekoracjach kostiumów ludowych,
bielizny i innej odzieŜy.
ś
Ŝakiet Alpine - sportowy Ŝakiet, który swój kształt
zapoŜyczył od Bawarskiego i Australijskiego
stroju ludowego. Długość do tali i
rozróŜniany dzięki róŜnym kolorom i
kieszeniom, a takŜe poprzez jego metalowe
guziki. Najczęściej jest jedno rzędowy, bez
klap i ze stojącym kołnierzykiem.
Ŝakiet letni - przewiewny, lekki Ŝakiet, który
produkowany jest z porowatej, lekkiej
tkaniny, najczęściej w jasnych kolorach.
Ŝakietowa tkanina do spodni - o średniej wadze
wełniana t., posiadająca wiele chwytów oraz
charakterystyczne pasy (czasami reliefowe)
tworzona poprzez snucie,... Used almost
Stosowana wyłącznie na męskie , eleganckie
garnitury.
ŜorŜeta - bardzo cienki lub przezroczysty lekki
wełniany materiał o czystej, wyraźnie
pogrubionej powierzchni. Jest lekko ostry w
dotyku (chwycie), co zostało osiagnięte
przez zmienność dwóch przędz o skręcie S
oraz dwóch przędz o skręcie Z w wątku i
osnowie;
w
lnianym
splocie.
Wykorzystywana
do
wykonywania
damskich sukienek i bluzek.
ŜorŜeta krepowa (1) - przewiewna, lekka wełniana
tkanina, chropowata w dotyku przestrzenną
fakturą, produkowana z pojedynczej, mocno
skręconej krepowej wełnianej przędzy, ze
zmiennym S i Z skrętem w jednej lub dwóch
nitkach wątku i osnowy. O płóciennym
splocie, i stosowana na bluzki i wieczorowe
sukienki. Nazwa pochodzi od pierwszego
producenta, Grepe Georgette.
ŜorŜeta krepowa (2) - lekka i o średniej masie
jedwabna tkanina z niewyraźną ziarnistą,
pomarszczoną powierzchnią; nieco szorstką
w dotyku z nieznacznym połyskiem. O
płóciennym splocie z jedwabiu naturalnego
lub sztucznego o normalnym skręcie w
osnowie, i zmiennym S i Z skręcie w
stosunku 2:2 w wątku. Wykorzystywana na
Textilipari magyarázó szótár
Centralne Muzeum Włókiennictwa w Łodzi
A
ablak-káró - Feltőnı, nagy mérető, de egyszerő
rajzolatú, viszonylag keskeny színes
csíkokkal elválasztott négyzetekbıl álló
szövetmintázat, amit színes lánc- ill.
vetülékfonalakból alakítanak ki sima, vagy
jellegtelen mintázatú alapon. Különbözı
szövettípusokon alkalmazzák, amelyeket nıi
blúzok, kosztümök, de fıleg öltönyök és
sportos férfizakók készítésére használnak.
abutilon szál (kínai jutaszál) - Szálasanyag,
amelyet egy, a mályvák családjába tartozó
egyéves vagy annál öregebb növény szárából
nyernek. A növény szára 10-30 % rostot
tartalmaz, amit zsákok, kötelek és papír
gyártására használnak. A kereskedelemben
kínai jutaszál néven is ismerik. A növény
Kelet-Ázsiából származik.
adria kötés – Néhány további kötésponttal
megerısített atlaszkötés. Szerkezete hasonlít
az átlós ripszkötésre. Fıleg
gyapjúszöveteknél használatos.
adria szövet - Közepes súlyú, puha fogású
gyapjúszövet, jellemzıi a finom átlós,
enyhén nemezelt bordák. Levezetett
atlaszkötésben készül, átlós ripsz hatású,
férfiöltönyök, valamint nıi ruhák és
kosztümök készítésére használják. Egyes
valódiselyem-szöveteket is neveznek így. Az
elnevezés az adria kötésbıl ered.
aerobic sportszár - Lábfej nélküli kötött harisnya,
amelynek alsó és felsı széle rugalmas
szegélyt alkot. Aerobic gyakorlatokhoz
viselik.
aerobik - Eredetileg őrhajósok és pilóták számára
kidolgozott állóképesség-javító
testgyakorlat, amely késıbb tánc és
tornagyakorlatok keveréke lett, amit
diszkózene kísért és jellegzetes sportruházat
kifejlesztéséhez vezetett. Ezt szorosan a
testre simuló, nagyon rugalmas, nyúlékony,
nagy mozgásszabadságot nyújtó kötött
kelmébıl készítik. Az 1980-as években fıleg
testgyakorláshoz használták.
affinitás - Színezhetıség; kifejezi a textilszál
képességét
egy
bizonyos
színezék
felvételére.
afgalaine (afgalen) - Könnyebb vagy közepes
súlyú, puha gyapjúszövet jellegzetes finom
árnyalatú hosszanti csíkokkal, amit a láncban
és vetülékben alkalmazott váltakozó S és Z
sodratú fonalak fényvisszaverése idéz elı.
Vászonkötésben készült szövet, legtöbbször
darabban színezik. Fésült és kártolt fonalból
is készítik, gyakran e kettı kombinálásával.
Nıi és lánykaruhák készítésére használják.
Az elnevezés az afgán gyapjúból származik,
amit eredetileg használtak a gyártáshoz.
afgalaine (afgalen) krepp - Könnyebb vagy
közepes súlyú gyapjúszövet, durva tapintású,
szemcsés felülető. Fésült és kártolt félkrepp
vagy kreppfonalból készül, vászonkötésben.
A láncfonalak váltakozva S és Z sodratúak,
váltakozó felvetésük következtében a szövet
hosszcsíkozott. A kelmét leggyakrabban
darabban
színezik.
Fıként
nıiruhaszövetként használják.
agavé szál - Szálasanyag, amelyet egy, az amerikai
eredető Amaryllidaceae családba tartozó,
több mint egy éves trópusi növény 1-1,8 m
hosszú leveleibıl nyernek. A legfontosabb
fajta ezek közül a szizál, ennek vízálló
levelei
fényes
fehérek.
Kötélés
zsineggyártásra használják.
Aida – 1. Lyukacsos szerkezető szövet, amelyet
edényalátét céljára használnak az asztal
védelmére. Mintázatát a szövet szín- és
fonákoldalának összekapcsolódása adja. 2.
Finom, könnyő, lyukacsos ing- és
blúzanyagként használatos gézszövet
népszerő elnevezése. 3. Merev pamutszövet,
amit kézi hímzés alapszöveteként
használnak. Módosított vászonkötésben
készül: minden negyedik, különbözı
vastagságú lánc- és vetülékfonal után egy kis
hézag van, ezért olyan, mint a gézszövet.
Hogy erısebb legyen, egy speciális
keményítı kikészítést kap.
aktuális divat – Az adott idıszakban érvényes
divatirány, ami kiterjed az egész életmódra,
ezen belül a ruházat körében annak
funkciójára, célszerőségére, kényelmére,
esztétikai megjelenésére. Hatással van az
alkalmazott anyagokra, kelmetípusokra,
színekre, mintázatokra, szabásformákra,
kellékekre, kiegészítıkre stb.
alacsony ujjakörös ujj - Alacsony ujjakörrel
készült ujj, amelynek révén lazább,
kényelmesebb ruhadarabok (ingek, ruhák,
kis- és felsıkabátok, kötöttáruk) készíthetık.
Az ujja felsı része, amit a karöltıbe varrnak
be, egyenletes ívő, ennek folytán az ujja elég
bı lesz a hónaljban és ez szabad mozgást
enged.
alakformáló nadrág - A has és az ülep formájának
javítására szolgáló alsónemő, amelynek
rendszerint megerısített eleje van. Készülhet
rövid vagy száras kivitelben, az utóbbi
esetben a szárhossz a comb háromnegyedét
fedi.
alap - A kelme alapja, alapszövet, mely a
mintázatot hordozza. Az alap lehet egyszínő
vagy maga is mintázott, pl. melanzs, rasztervagy dombormintás.
alapkötés - Szövetek, kötött kelmék stb. néhány
legegyszerőbb kötésmódjának győjtıneve,
amelyek valamelyikére minden bonyolultabb
kötésmód visszavezethetı, ill. amelyek
módosításával, kombinálásával bonyolultabb
kötésmódok (ún. levezetett kötések)
alkothatók.
alátét (1) - A ruhadarab különbözı részein a belsı
oldalra erısített kelme, elsısorban annak a
résznek az alaktartását, a szakítószilárdságát
javító, a kopásállóságát biztosító céllal.
Többnyire a zsebeknél, és nadrágokon a térd
és a lépés környezetében alkalmazzák.
alátét (2) - Hajtókák, zsebfedık, egyes zárópántok
alsó részén alkalmazzák.
alátétes zárópánt - A ruhadarab elejének szélén
kialakított alátét gomblyukakkal vagy
anélkül, rejtett gombolásnál.
alcantara - Jól hasznosítható, japán eredető
szintetikus
velúrbır
kereskedelmi
elnevezése. Légáteresztı, könnyő és
mosható.
Általában
ruházati
cikkek
készítésére használják. Egyszínő vagy
nyomott kivitelben készül.
alkalmi ing - A férfiak alkalmi ruházatának része.
Mosható anyagból, jellemzıen fehér színben
készül. Különbözı típusai vannak, mint pl. a
frakking, a szmoking-ing stb.
alkalmi kabát - Egyszerő, de elegáns felsıkabát,
aminek hossza - nıi kabát esetében illeszkedik az alatta viselt ruha hosszához.
Férfikabát esetében gyakran raglánkabát
kialakítású. Jelentısége ma már kisebb, mint
régebben.
alkalmi öltöny - Különleges alkalmakkor viselt
öltöny. Általában sötét színben, jó minıségő
szövetbıl készül, a mindenkori divatnak
megfelelı formai kialakításban.
alkalmi ruha - Különleges alkalmakkor viselt
öltözék. Különbséget teszünk nappali és esti
alkalmi ruhák között. Ide tartozik a férfiak
frakk-öltönye, zsakett-öltönye, szmokingöltönye, a nık estélyi ruhája. Általában
kiváló anyagokból, igényes kidolgozással
készülnek.
allover - A teljes kelmefelületet beborító mintázat
angol eredető elnevezése. A minta nem
oszlik különálló csoportokra vagy
motívumokra, hanem a kelme teljes felülete
egyetlen minta.
alpaka (1) – Érdes fogású, jellegzetes fényő
gyapjúszövet. Láncfonala rendszerint fekete
pamutcérna, a vetülékfonal moher vagy
speciális fényes gyapjú. Régebben széles
körben használták köpenyek és férfiöltönyök
készítésére. (2) Vékony, fényes, selymes,
közepes súlyú szövet, finom, szemcsés
felülettel. Vászon- vagy panamakötésben
készül. Láncfonala általában viszkózselyem,
vetülékfonala
finom
pamutvagy
gyapjúfonal. Nıi ruhák és kabátok
készítésére használják. (3) Dél-amerikai
lámafajta szıre. Nagyon finom, puha,
fényes, enyhén hullámos. Értékes fonalak
gyártására használják.
alpaka utánzat - Vászonkötéső bélésszövet, amely
gyapjú lánc-, és viszkózselyem
vetülékfonalakból készül.
alpakagyapjú – 1. Egy Dél-Amerikában, az Andok
6000
méteres
magasságaiban
honos
lámafajta, az alpaka finom, puha, fényes
szıre, ami épp az ottani idıjárási viszonyok
hatására alakult ki ilyenre. Az alpakát
kétévenként nyírják, de akkor is csak
részben, hogy ne fosszák meg a mostoha
körülmények
között
védelmet
adó
bundájától. Egy állat egy-egy nyírásnál 2-4
kg szırt ad. Az alpakagyapjút lüszter szövet
és más drága, teveszır típusú szövetek
készítésére használják, és ebbıl készül az
alpaka szövetnek nevezett ternék is. 2. Az
alpaka gyapjú erısebb és háromszor
melegebb a juh gyapjúnál. Rendkívől puha,
selymes, érintése a kázsmirra emlékeztet. Az
alpaka
gyapjú
mikroszkopikus
levegıbuborékokat tartalmaz, ami a könnyő
súlyt garantálja. Mindez kombinálva a
magas hımegtartó tulajdonsággal, rendkívől
jó minıségő gyapjút eredményez. Mivel a
gyapjú lanolint nem tartalmaz, ezért viselése
viszketést nem okoz. Vigyázzunk azonban
amikor alapaka termékeket vásárolunk.
Egyes országokban engedélyezett az alpaka
gyapjút más állatok, pl. lámák szırével
kombinálni (ez a nagyságrend a 40%-ot is
elérheti), ami bırirritációt okozhat. Ha a
termék címkéjén 100% alpaca szerepel,
akkor is a legjobb ha a bırünkön teszteljük a
gyapjú minıségét.
alpakka – Tépett félgyapjú-hulladékból font kis
értékő fonal (ritka).
alpesi kabát - Többnyire egysoros, hajtóka nélküli,
álló galléros sportkabát, aminek kialakítása a
bajor és osztrák ünnepi népviseletet tükrözi.
Derékig ér, a szegélyeit és a zsebeket
különbözı színő paszpólok és fémgombok
díszítik.
alsófonal (gépi alsó cérna) - Gépi varráshoz
használt háromágú, fésült fonalakból készült,
paraffinozott cérna, amit alsó fonalként
használnak.
alsóing (1) - A felsıtestre húzott alsóruha,
különbözı hosszúságú ujjakkal vagy ujjatlan
kivitelben. Lehet bebújós vagy az elején
gombolódó. Lásd még: alsóing.
alsóing (2) - A felsıtestet borító, gallér nélküli,
kötött kelmébıl készült alsóruha, amit
közvetlenül a testen, az ing, blúz vagy ruha
alatt viselnek. Készülhet ujjatlanul, illetve
rövid vagy hosszú ujjal. Lehet bebújós, vagy
az elején végig nyitható. Többnyire télen
hordják, de erıs fizikai megterhelésnél,
sportoláshoz is viselik.
alsónadrág - Férfiak ill. nık által viselt
alsóruházat: rövid szárú nadrág, amelyet a
derekán rugalmas pánt tart meg. Férfialsónadrágok esetén az elején sok esetben
hasítékot
is
kiképeznek.
Többnyire
pamutkelmébıl gyártják.
alsóruházat - Olyan, jól mosható ruhanemők
győjtıneve, amelyeket az ember közvetlenül
a testén visel. Ilyen például a kombiné, a
bugyi, az alsószoknya, a hálóing, az
alsónadrág, az ing, a pizsamastb.
alsóruházat, fehérnemő - Közvetlenül a testen
viselt
ruhadarab.
Megkülönböztetünk
nappali és éjszakai fehérnemőt. Nappali
fehérnemő pl. az ing, az alsónadrág, a trikó,
a melltartó, a kombiné stb., éjszakai
fehérnemő a hálóing és a pizsama.
alsóruházati
kezeslábas
Sportoláshoz
alsóruhaként viselt kezeslábas, mely kötött
kelmébıl, gombolás nélkül készült.
alsószoknya - Nık viselete, amit a felsıruhaként
hordott szoknya alá vesznek fel, hogy az ne
tapadjon túlságosan a testre és szebb eséső
legyen, jobban érvényre juttassa a kívánt
sziluettet, esetleg csökkentse a vékony
kelmébıl készült felsı szoknya áttetszıségét.
A népviseletnek sok esetben fontos részét
képezi.
Alta Moda - Vezetı római és firenzei
divattervezık és divatházak által együttesen
alkalmazott mindenkori olasz divatirány. Az
ide tartozó modellek - fıleg férfiruházati
cikkek - meghatározók a világ divatjában és
a jövıben is nagy hatással lesznek a ruházati
iparra. (V.ö. Haute Couture.)
alumíniumoxid szál - Finom alumíniumból készült
keskeny szalag, mindkét oldalán vékony
celofán bevonattal, ami egyúttal a színét is
adja.
amerikai karkivágás - A nyakkivágás felé
elkeskenyedı karkivágás, ami így
kihangsúlyozza a vállat. Leggyakrabban
blúzok és nyári nıi ruháknál alkalmazzák.
Az 1980-as évek végén nagy divat volt a nıi
ruházatban.
angin - Az ágynemőkhöz tolltokként használt
inletnél könnyebb, puhább, hajlékonyabb,
hővösebb fogású pamut típusú szövet.
Steppelt kabátok és sportruházat készítésére
nemrég divatba jött. Esetenként felületi
kikészítést is kap (chintz), vagy csiszolják,
esetleg perzselik.
angóra - Közepes súlyú, puha, szappanos tapintású
gyapjúszövet, felülete enyhén bolyhos.
Vászon-, sávoly- vagy atlaszkötésben készül.
Különbözı részarányokban angóranyúl
szırét tartalmazza, ennek hosszú szálai adják
a szövet jellegzetes fogását és megjelenését.
Nıi ruhák és kosztümök készítésére
használják. Az elnevezés az angórnyúl
nevébıl származik.
angóragyapjú - Az angóranyúl lenyírt vagy
kitépett szıre. Az angóranyúl fı élıhelye
Törökország és a Fekete-tenger vidéke, de
Európában és Kelet-Ázsiában is tenyésztik.
Közép-Európába Franciaországon át került a
19. század második felében. Bundájának
viszonylag hosszú (akár a 60 mm-t is elérı)
szálai a legfinomabb textilszálak közé
tartoznak: puhák, könnyőek, melegtartók.
Egy-egy angóranyúl évente 0,9-1,1 kg szırt
ad. Készítenek belıle szövetet és kötöttárut
egyaránt, fıleg gyapjúval vagy más
szálakkal keverve. A belıle készült termékek
kitőnnek könnyő súlyukkal, puhaságukkal,
melegtartásukkal. Kitőnıen beváltak kórházi
ágynemők készítésére.
anorák - Északi stílusú rövid sportkabát, rávarrott
kapucnival. Laza, egyenes szabású, béleletlen.
Leggyakrabban pamutból vagy szintetikus
szálakból készítik.
antidivat - Az 1970-es években használt kifejezés
az avantgardista fiatalok nosztalgikus stílusú
ruházatára, akik az elızı korokban használt
öltözékeket részesítették elınyben.
antik hatású - Öreg, kifakult, antik kinézető
kelme; ezt a hatást vegyi kezeléssel állítják
elı.
antisztatikus
kikészítés
- A szintetikus
szálasanyagok
elektrosztatikus
feltöltıdésének megelızésére alkalmazott
eljárás, amivel a szövetek és kötöttáruk
gyártás és a viselés során keletkezı
feltöltıdésének
nemkívánatos
hatásait
küszöbölik ki. A feltöltıdést gátló kikészítés
vegyszeres kezelésbıl áll, aminek hatása
lehet átmeneti vagy tartós.
antracitszürke - Egy divatos sötétszürke
színárnyalat elnevezése, amit ruházati
textíliákon alkalmaznak.
Apacs ing - Kihajtott galléros, sportos ing. Az ujja
lehet rövid vagy hosszú, utóbbi esetben
kézelıben végzıdik. Csak a nyakán vagy
végig gombolós kivitelben készülhet. A
nadrágba betőrve vagy kívül hordható. A
gallér és a kézelı többnyire keményített.
applikáció - Különálló, gyakran fényes, szövött
vagy kötött kelmébıl, bırbıl vagy más
anyagból kivágott díszítés, amit rávarrnak
vagy ráragasztanak a kelmére. Mintázata
sokféle lehet, egyszerőbb vagy bonyolult
grafikai motívumot használnak ilyen célra.
Készíthetik hímzéssel is. Az ilyen díszítés
nagyon divatos volt a reneszánsz kor ruháin,
de már a korai kopt öltözékeken is
megtalálhatók voltak.
arachne varrvahurkolt kelme - Arachne gépen
készült textil kelme. Készítésénél szálbunda
réteget
láncrendszerő
trikóvagy
zsinórfektetéső fonalakkal varrnak át és így
erısítenek meg. Mintázási lehetısége
csekély. Fıleg mőszaki textíliák készítésére
használják.
arany- (ezüst-)cérna - Vigonyfonal, melyet
valamilyen fémhuzallal vagy vékony,
keskeny fémszalaggal (pl. arany- vagy ezüst, esetleg alumíniumszállal) cérnáznak össze.
Díszítmények készítésére használják. A
középkorban nagy értékő ruhák és más
textíliák díszítésére használták.
armure (1) - Finom, apró geometrikus mintázattal
készült,
rendszerint
sávolykötéső
selyemszövet. Valódi selyembıl vagy
szintetikus filamentfonalból állítják elı,
nyakkendıket és nıi ruhákat készítenek
belıle. Az elnevezés francia eredető, a
sávolykötésre utal.
armure taft - Fémes fényő, finoman bordázott,
sőrő beállítású selyem típusú szövet.
Vászonkötésben
készül,
jellemzıen
geometrikus mintákkal, néha atlaszkötéső
jacquard-mintázattal. Nıiruha-anyag. A
francia "armure" (ejtsd: armür) szó egyik
jelentése: nyüst.
arraché - Vastag, erısen ványolt posztó, amelynek
felületén a szálak nem fekszenek el, hanem
kuszáltak, elfedve a sávoly- vagy
atlaszkötéső
alapszerkezetet.
Kártolt
gyapjúból készül és nıi kabátok anyagául
szolgál. Az elnevezés francia eredető és a
hosszú, tépett szálakra utal.
art-deco stílus - Az 1925-ben Párizsban tartott
Dekoratív Mővészetek és Modern Ipar
Nemzetközi
Kiállítása
(Exposition
Internationale des Arts Décoratifs et
Industriels Modernes) elnevezés rövidített
változata; ezen a kiállításon az akkori vezetı
divattervezık munkái voltak láthatók. A
kiállításnak nagy sikere volt, bár éles
kritikákat is kiváltott. Az 1920-as években
ösztönzıleg hatott a tiszta rajzolatok,
halvány, gobelin-színek alkalmazására a
ruházati textilkelmék mintázataiban. Az
1970-es években ismét divatba jött.
astro-look - Ruházati stílus, amit az elsı őrutazás
inspirált. Fényes, csillogó, lakkszerő felület,
ezüstszürke és ezüstös kék színek jellemzik.
Sok zseb és változatos kialakítás teszi
hasznossá ezeket a pilóta dzsekihez,
overallhoz
hasonló
ruhadarabokat,
amelyeket fém díszítésekkel és gombokkal
látnak el.
aszimmetrikus nyakkivágás - Olyan nyakkivágás,
amelynek középvonala nem esik egybe a
ruhadarab elejének vagy hátának
középvonalával, ahhoz képest valamelyik
irányban eltolódik. Sokféle divatos és alkalmi
nıi ruhánál felhasználják.
Asztrahán - Puha gyapjú típusú szövet szırméhez
hasonló göndör szálakkal borított felülettel,
amit hurkos díszítıcérnából készítenek, és
amely eltakarja az eredeti krepp vagy kettıs
szövet eljárással elıállított alapszerkezetet.
Vékony vagy közepesen vastag kártolt
fonalból készítik. Nıi kosztümök, kabátok,
könnyebb változatban divatos ruhák
készítésére használják.
atlasz, szatén - Közepes súlyú, atlaszkötéső
selyemszövet. Kissé merev, sima, nagyon
fényes anyag, nıi ruhák és bélések
készítésére használják. Neve a kötésmódból
(atlaszkötés) ered; a szatén (satin) szó ennek
francia változata.
Atlasz-barchend - Színoldalán fényes felülető
selyemszövet, fonákoldala bolyhozott pamut.
Öt-nyolc-fonalas atlaszkötéssel készül. Nıi
köntösök anyagául szolgál.
atlaszkötés – 1. Szövött alapkötés, melynek
legkisebb mintaeleme mind lánc, mind
vetülék irányban öt fonalból áll. A
kötéspontok távolságát és irányát egy ún.
szerkesztési szám vagy kiolvasási szám
jellemzi, ami meghatározott szabályt követ
és megfelel a mintaelemnek. A láncatlaszban
a színoldalt nagy lebegéső láncfonalszakaszok, a vetülékatlaszban pedig nagy
lebegéső vetülékfonal-szakaszok uralják.
Atlaszkötésnél
a
kötéspontok
nem
érintkeznek. Az atlaszkötésben készült
szövet sima, fényes felülető. Ezt a
kötésmódot leggyakrabban selyemszövetek
gyártására használják, de készítenek így
pamut- és gyapjúszöveteket is. Az
atlaszkötésbıl leggyakrabban levezetett
kötések a tört atlasz, az egyesített atlasz, a
kétlépéses atlasz, az árnyékolt atlasz, a
megerısített atlasz és az adria kötés. 2. A
legegyszerőbb az ötfonalas, amelynek
jellegzetessége, hogy az egyes kötéspontok a
mintaelemben szétszórtan helyezkednek el,
sehol sem érintkeznek egymással. Ez a
szétszóródás
meghatározott
szabályok
alapján jön létre, amelyet az ún. szerkesztési
vagy elırehaladási szám határoz meg.
atlaszkötés (3) - Szövött alapkötés, amelynél a
kötéspontok
nem
érintkeznek
és
egyenletesen oszlanak el. A mintaelemen
belül minden lánc- és vetülékfonalra csak
egy lánckötéspont kerül. A kötéspontok
elosztását a szerkesztési számmal adják meg.
A legfontosabb levezetett atlaszkötések: a
tört atlasz, az egyesített atlasz, a kétlépéses
atlasz, az árnyékolt atlasz és a megerısített
atlasz.
atlaszkötés (kötött) - A láncrendszerő kötött
kelmék alapkötéseinek az a fajtája, amelynél
a fonalak tetszıleges számú szemsoron át
csak az egyik, majd visszafordulás után csak
a másik irányban haladnak. Attól függıen,
hogy a visszafordulások között hány szemsor
van, két-, három- stb. soros atlaszról
beszélünk. Az atlaszkötéső kelme jellegzetes
szemsor iányú csíkozottságot mutat, amit a
szemek ellentétes irányú dılése okoz.
atlétaing - Lásd alsóing.
atletikus szabásvonal - Férias, széles, egyenes
vállú, válltöméssel ellátott, keskeny csípıjő
ruhadarab kialakítás, amit öv nélkül, vagy
legalábbis nem feltőnı övvel viselnek,
rögzítése valahol alul történik.
autós kabát - Rövid, sportos, kényelmes férfivagy nıi kabát. Egyes részeit a kor divatja
szerint alakítják ki. Hossza a térdig ér, hogy
kényelmes legyen autóvezetés közben. Ülés
közben nem győrıdik, nem ráncolódik.
A-vonalú fazon - Fiatalos, divatos, felül testhezálló
nıi ruhadarabokra jellemzı fazon - a
legnépszerőbb kabátok formájában, de
ruhában is alkalmazzák. A ruhadarab
folyamatosan bıvül lefelé, ezért nem tartozik
hozzá öv. Formája az A betőre emlékeztet.
azsúr, áttört kelme - Könnyő, jól szellızı,
lyukacsos
kelme,
amelynek
fontos
jellemzıje, hogy sőrősége helyenként
változó. Ezek az áttört részek geometrikus
mintázatszerően vagy csíkokban, rácsosan
helyezkednek el, amit megfelelı szövés- ill.
kötésmóddal, vegyi kezeléssel (vagyis a
kívánt
részek
kimaratásával),
vagy
perforálással érnek el. A kelme készülhet
pamutból, selyembıl vagy gyapjúból.
Könnyő nıi ruhák, blúzok, dekorációs
anyagok készülnek ilyen kelmékbıl. Az
elnevezés a francia "ajouré" szóból ered,
aminek jelentése: áttört, átlyuggatott.
Á
állati eredető szálasanyagok - A természetes
szálasanyagok egy nagy csoportja; részben
különbözı állatok (pl. juh, kecske, teve,
láma, nyúl stb.) textilipari feldolgozásra
alkalmas szırzete, részben a selyemhernyó
vagy egyes pókfajták mirigyváladéka
tartozik ide. alpakagyapjú, angóragyapjú,
gyapjú, moher gyapjú, hernyóselyem,
teveszır, tussah selyem, vikunya.
állati szırökbıl font fonal - Alpaka, moher és
báránygyapjú keverékébıl font fonal ill.
ezekbıl készült cérna. Lásd még: zibeline
fonal.
álló gallér - A nyakat körülölelı alkatrész, amit a
nyakkivágásba varrnak be, vagy más módon
erısítenek oda. A lehajtott gallér ellentéte,
de esetenként ezzel kombinálják.
árnyékolt atlasz - Az atlaszkötésbıl levezetett
kötés, amelynél az alapkötést bizonyos
helyeken további kötéspontokkal egészítik
ki. Fıleg selyembıl készült nıiruhaanyagoknál használják.
árnyékolt sávoly - A sávolykötésbıl levezetett
kötés, amelynél a sávolykötések éles
kontúrját tüntetik el a szomszédos
sávolyátlók közötti vetüléksávok és az
átlókban lévı lánclebegések számának
fokozatos növelésével és csökkentésével.
Fıleg selyem- és gyapjúszöveteknél
alkalmazzák.
ásványi eredető szál - Azbesztbıl, salakból,
földpátból, bazaltból készült szálasanyagok
győjtıneve. Rendkívül hı- és vegyszerállók.
Az azbesztbıl fonalat és szövetet, fonatolt
textíliákat is készítettek, de egészségre
ártalmas volta miatt ma már kiszorult a
használatból. Az ásványi eredető szálakat
mőszaki
textíliák,
szigetelıanyagok,
kompozitok készítésére használják.
átkötıs szoknya - Olyan lapszoknya, amely csak
derékban van összekötve.
átlapolt varrás - Széleikkel vagy nagyobb
felületeikkel egymásra fektetett két vagy
több kelmeréteg öszekapcsolása varrás útján.
A varrás készülhet egy vagy többsoros
varrattal, vagy esetleg varratot helyettesítı
ragasztással vagy hegesztéssel.
átlós szabás - Ruhadarab alkatrészeinek olyan
kiszabása, hogy az alkatrész hossztengelye a
szövet lánc- ill. vetülékfonalaihoz képest
átlósan helyezkedjék el. Ily módon a szövet
jobban alakítható.
átmeneti kabát - İsszel és télen viselt, könnyebb
felsıkabát. Jellemzıen 500 g/m2 körüli
területi sőrőségő, gyapjú típusú szövetbıl
készítik.
átmeneti ruházat - Többnyire közepes súlyú, nem
túl meleg, kelmébıl készült, félig vagy
teljesen bélelt ruházat, ıszi viseletre.
Középárnyalatú színekben készítik.
átnyúló nyílás - Szegıpánttal ellátott nyílás egy
ruhadarab elején, ami arra szolgál, hogy be
lehssen nyúlni a ruhadarab alá, anélkül, hogy
ki kellene gombolni, vagy - körgallér esetén
- ki lehessen nyúlni alóla.
átnyúló zseb - Zsebtasakkal kiegészített átnyúló
nyílás. A zseb a ruhadarab hátoldalán
rendszerint
egy
folterısítéssel
van
alábélelve.
átvetett blúz - Elöl nyitott blúz, amelynek elejét a
felsıtest körül átvetik és hátul vagy elöl
pánttal megkötve rögzítik. Van olyan
megoldás, amely szerint a rögzítés végleges
és a blúzt ebben a formában bebújós
blúzként használják.
B
archentsávoly - Puha, nehéz pamut típusú ,
négyfonalas atlasz (cirkász kötéső szövet, a
hátoldala bolyhozott. Olcsó nıiruha-anyag és
téli ingek anyaga. Croisé finette néven is
ismert.
bbabakesztyő – Ujj nélküli kötött kesztyő, amelyet
a csuklón rögzítenek. Csecsemık számára
készül.
babasapka - Csecsemık fejére való kötött sapka.
Bagdalin - Finom fonalakból készült pamutvagy
gyapjú kelme, keleti stílusú szövött vagy
nyomott mintázattal. Nıi ruhaanyag.
Baghera (mohakrepp) - Könnyő, kreppkötéső
selyemszövet,
lánca
erısen
sodrott
kreppfonal, a vetülék ondé fonal (vagy ondé
cérna). Nıi ruhaanyag.
bajadér csíkozás - Különbözı szélességő, élénk,
elütı színő, átlós elhelyezkedéső bordőr
csíkokból álló szövetmintázat. Nevét a
bajadérokról (indiai táncosnıkrıl) kapta.
bal-bal kötéső kelme - A vetülékrendszerő kötött
kelme egy olyan fajtája, amelynél a szín- és
fonákoldali szemkapcsolódások soronként
változnak.
Kivitelezéséhez
speciális
kötıgépre van szükség. Nyugalmi állapotban
a mintázatlan kelme hosszában annyira
összeugrik, hogy mindkét oldalon csak
fonákoldali (más szóval: bal oldali - innen
ered az elnevezés) szemek látszódnak. Az
ilyen szemkapcsolódások elhelyezése a
kelme felületén minta szerint is történhet.
Ezen
túlmenıen
a
vetülékrendszerő
kelmékre
jellemzı
egyéb
mintázási
módszerek itt is alkalmazhatók (feltartott
szem, színmintázás stb.). Az ilyen kelme
nagyon
puha,
hajlékony.
Ezt
a
kelmeszerkezetet fıleg felsıruházati és
bébiáruk készítésére használják.
bal-bal mintázat - A bal-bal kötéső kelme
mintázata, amelyben bal-bal kötéső részek és
egyszínoldalas kötéső részek, vagy szín- ill.
fonákoldali
szemekbıl
álló
mezık
váltakoznak valamilyen rendszer szerint.
Lásd még: bal-jobb mintázat.
báli öltöny - Fiatal férfiak táncos összejövetelen
viselt öltönye. Divatos szabású, sötét színő,
finoman mintázott gyapjú típusú szövetbıl,
esetleg bársonyból készül. Fehér ing és
esetleg élénk színő mellény tartozik hozzá.
bal-jobb mintázat - A kétszínoldalas kötéső kelme
mintázata, amelyben valamely minta szerinti
elrendezésben színoldali és fonákoldali
szemekbıl álló részek váltakoznak és
eszerint eltérı kinézető mezıket hoznak létre
a kelmében. Lásd még: bal-bal mintázat.
ballonszoknya - Fiatalos, divatos szoknya, a
közepén kialakított kiöblösödés lefelé
szőkül, ezáltal a ruhadarab formája egy
felfújt ballonhoz hasonlít.
ballonszövet - Közepes súlyú vagy nehéz, kemény,
merev fogású vászonkötéső pamutszövet.
Felületét finom bordázat jellemzi, amit a
sőrő lánc- és az ehhez képest fele olyan sőrő
vetülékbeállítás eredményez. Egyágú és
cérnázott fonalból készítik, vízhatlanító
kikészítéssel.
Kabátok,
viharkabátok,
sportruházat készítésére használják.
Bandura - Mechanikai kelmemegmunkálási
eljárás, aminek során a szintetikus
szálasanyagból készült kelme finom,
plasztikus, rugalmas és opálos felületet kap.
Az eljárást egy speciális géppel végzik,
amelyen a kelmét főtött hengerrel egy egyre
szőkülı résen át rezgésszerően egy lemez alá
tömörítik, miáltal kreppes felületet kap és a
hı hatására ez rögzítıdik is.
baracan, berkan - Teveszırbıl készült nehéz,
sima, fényes felülető, atlaszkötéső szövet.
Nıi és férfikabátokat készítenek belıle.
barathea (1) - Finom átlós csíkozottságú
gyapjúszövet. Finom fonalból, levezetett
atlaszkötésben készül. Öltönyök, kosztümök,
nadrágok készítésére használják. Az
elnevezés az angol "barathea" szóból ered,
ami használt gyapjúszövetet jelent.
barathea (2) - Ez a kifejezés a gyapjú típusú
szövetektıl eltérı, valódi selyembıl vagy
mesterséges szálakból készült, speciális
kötésmóddal
szıtt
ruhaanyagra
is
használatos.
barett, svájcisapka - Puha, lapos, jellemzıen
kerek fejfedı, rendszerint kissé félrecsapva
hordják. Nıi és férfi viselet. Kötött
gyapjúkelmébıl készül, amit a kikészítés
során nemezelnek. Nagyon divatos volt a 15.
és 16. században, akkor bársonyból készült.
A romantika korában népszerő volt a festık
körében.
barhent - Közepes súlyú, puha tapintású, vászonvagy sávolykötéső pamutszövet. Színoldala
sima, fonákoldala bolyhozott. Láncfonala
erısen sodrott, vetülékfonala durvább és
lazább sodratú. Élénk színekre színezik vagy
nyomott mintával díszítik. Készítenek belıle
nıi téli ruhákat, sportingeket, blúzokat,
köntösöket és háziruhákat. Elnevezése a
középkorból származik, "barracanus" latinul
egy durva, teveszır szövetet jelentett, ezt
csak késıbb váltotta fel a pamut.
barokk divat - A barokk kor (a 17. század
közepétıl a 18. század végéig) divatja.
Jellegzetességei a bı szabás, a nagyon
kidolgozott díszítések és a merész színek, a
selyembrokát és a csipke használata. A nıi
ruhák stilizáltabbak voltak, a hosszú szoknya
eleje fel volt vágva, látni engedve az
alsószoknyát. A ruha a csípınél dúsan
redızött volt és vasabronccsal megemelték.
Az ingváll eleinte halcsontos, aztán
csipkézett. A nyakkivágás négyszögletes, a
ruha elején dús csipke díszítés volt. A
hajviselet rétegezett volt, vendéghajat is
tartalmazott, és drótvázzal alakították ki a
frizurát. A férfiak széles zekét hordtak, amit
a 17. század végén hímzések és szalagok
díszítettek, az ujjak felhajtásban végzıdtek,
ami látni engedte a díszes ingujjakat. A zeke
eleje nyitott volt, alatta látható volt a térdig
érı mellény. Az ingujjakon széles csipke
kézelı volt, a nyakban láncot viseltek. A
nadrág térdig ért. A férfiak selyemharisnyát
hordtak, ennek színe többnyire fehér volt. A
paróka elválaszthatatlan része volt az
öltözéknek. Ez az öltözet volt az alapja a
férfiak mai, zakóból, mellénybıl és
nadrágból álló öltönyének.
barré-hatás - Sima, finom, többszínő átlós
csíkozottság.
barré-ripsz - Könnyő selyem típusú szövet
hosszirányú bordázottsággal. Nyakkendıket
készítenek belıle.
bársony - Közepes súlyú, puha pamutvagy
selyemszövet,
sőrő,
rövid,
fényes
száltakaróval, amelyet vagy a lánc-, vagy a
vetülékfonalak
felvágásával
készítenek
(eszerint különböztetnek meg lánc- ill.
vetülékbársonyt). A száltakaró nemesítésére
esetleg
még
külön
kikészítést
is
alkalmaznak.
bársony
magas
száltakaróval
Nehéz
selyembársony a felületén 5-8 mm hosszú
fényes száltakaróval, amelynek szálai egy
irányban fekszenek a szövet síkjához képest
bizonyos szög alatt. Az alapszövet közepes
fiomságú pamutból, a száltakaró közepes
finomságú selyemfonalakból áll. Két
láncfonal-rendszerrel
szövik
láncatlasz
kötésben. Kalapok borítását készítik belıle.
bársonyszalag - Sőrő, rövid száltakaróval borított
szalag. Pamutból vagy viszkózból készül, a
láncbársonynak
megfelelı
technikával.
Különbözı
színekben,
6-60
mm
szélességben készítik és ruhadarabok,
öltözetkiegészítık stb. díszítésére használják.
baszk/svájci sapka - Puha, kerek fejfedı, népszerő
a Pireneusokban, különösen a baszkok
körében (innen is kapta a nevét). A 20.
században
jött
divatba
a
francia
divatszalonok révén.
Batavia selyemszövet - Eredetileg Kelet-Indiában
készített selyemszövet. A láncfonal nyers
selyem (gr?ge), a vetülék selyemhulladékból
(chappe) készült selyemfonal.
batikolás - Kézi színmintázási technika. A kelme
felületére a mintázatnak megfelelıen
viaszréteget vagy más megfelelı anyagot
visznek fel. Az ezt követı színezés során
ezek a helyek nem festıdnek meg. A viasz
ill. a fedıréteg eltávolítása után a fedetlen
részek színesek lesznek, a fedett részek
pedig eredeti színőket mutatják. Ez az ısi
módszer Jáva szigetérıl származik.
batiszt - Könnyő, finom, áttetszı, nagyon finom
fogású pamutszövet. Finom fonalból, sőrő
beállítással, vászonkötésben készül, egyszínő
vagy nyomott kivitelben. Felhasználása: nıi
és gyermek alsóruházat, blúzok, zsebkendık,
hímzési alapkelme. Eredetileg csak lenbıl
készült szövetet neveztek így, maga az
elnevezés a szövet elsı gyártójára, a francia
Jean Batiste-ra utal.
beállítás (fonalsőrőség) - A lánc- ill.
vetülékfonalak hosszegységre esı száma a
szövetben, azaz más szóval: a lánc- ill.
vetüléksőrőség. Szabvány szerint a 10 cm-re
esı fonalsőrőséget adják meg, de a
gyakorlatban
gyakran
1
cm-re
vonatkoztatják.
bébidoll - Divatvonal, amit egy ugyanilyen címő
film inspirált. Gyermekesen naiv sziluett,
lefelé bıvülı vonal, fodros esés jellemzi.
Felül ovális nyakkivágással, rövid, buggyos
ujjakal rendelkezik, térdig ér. Különösen az
1950-es években volt népszerő a nıi
hálóruházatban.
befelé menı szembehajtás, szemberánc - Két
egymással szembefordított hajtás, amelynél a
hajtásélek a ruhadarab külsı oldalán
találkoznak. Ellentéte az ún. quetsch-hajtás,
amelynél viszont a hajtásélek a ruhadarab
belsı oldalán találkoznak.
befőzıszalag,
befőzızsinór
Ruhadarab
szorosabbra húzására szolgáló szalag vagy
zsinór.
béleletlen ruházat - Csak egy rétegbıl álló
ruhadarabok (ruha, szoknya, nadrág, zakó,
esıkabát stb.) - fıleg nyáron viselt ruházati
termékek.
bélelt ruházat - Legalább két rétegbıl álló
ruhadarab. A bélés - amely belül van - célja
lehet az öltözet melegtartó képességének
növelése, az alapszövet - mely kívül van belsı varratainak elrejtése, a ruhadarab
kényelmesebbé tétele, díszítése, stb.
béléskelme - Az egyszínoldalas kötött kelme egy
fajtája, amelynél az alap-kelmeszerkezetbe
egy vastagabb fonalat (ún. bélelıfonalat)
vezetnek be. A bélelıfonalból szemeket nem
képeznek, azt csak a szemlábakra fektetik rá,
és a kelme fonákoldalán 2-3 szemen át a
felszínen lebeg. Ez a bélésfonal olcsóbb
kelmetípusoknál gyakran vigonyfonal. Az
ilyen szerkezető kelme elıállításának célja
lehet a kelme szemsor irányú nyúlásának
csökkentése, a melegtartó képesség fokozása
(ebben az esetben a fonákoldalon lebegı
bélésfonalakat
a
kikészítés
során
felbolyhozzák), vagy a kelme nehezítése,
esetleg díszítése (ehhez színes bélésfonalat
alkalmaznak és azt az oldalt használják
esztétikai színoldalként, ahol ez látható). A
bélésfonal bekötésének módja szerint
megkülönböztetünk egyszerő és kötıfonalas
béléskötést. Az egyszerő béléskötésnél az
alap-kelmeszerkezet szemei egy fonalból
állnak, amelyek szemlábaira fektetik a
bélelıfonalat, a kötıfonalas béléskötés alapja
ezzel szemben fedıfonalas kötéső, azaz
minden szem két fonalból áll és a bélelıfonal
ezek közül csak annak szemlábaihoz
kapcsolódik, amely a kelme fonákoldala felé
esik, így a színoldal felıl nem lesz látható. A
béléskelmét nagyon gyakran használják
tréningruhák, sport- és szabadidı-ruhák
készítésére.
bélésszövet - Könnyő, sima, puha, fényes,
többnyire atlaszkötéső pamutvagy selyem
típusú szövet, pamutból, selyembıl, vagy
mesterséges
szálasanyagból
készül.
Többnyire egyszínő, de ujjak bélelésére
használnak
hosszcsíkos
szövetet
is.
Ruhadarabok bélelésére használják.
belga csipke - Belgiumban már a reneszánsztól
kezdıdıen a csipkekészítésnek többféle
fajtáját mővelték. Ma kétféle technika a
legáltalánosabb: a varrott csipke (ennek
egyik legismertebb típusa a brüsszeli vagy
reneszánsz csipke) és a vert csipke (melynek
fı készítési helye Bruges).
bengáli csíkozás - Feltőnı, sokszínő csíkozás, amit
fıként sálak és szalagok díszítésére
használnak. Az elnevezés az indiai Bengália
tartományból származik.
bengalin (1) Könnyő, sőrő láncfonal-beállítással
készült, vászon- vagy ripszkötéső, szemcsés
felülető gyapjúszövet. Finom, többszörösen
cérnázott fonalakból gyártják. Felhasználása:
nyári férfiöltönyök és nıi ruhák, kosztümök.
Az
elnevezés
az
indiai
Bengália
tartományból származik, ahol elıször
készítettek ripsz hatású selyemszövetet. (2)
Nehéz,
vászonkötéső
selyemszövet,
harántcsíkos bordázattal. Nıi ruhák,
kézitáska-bélések készítésére használják,
gyakran díszítik moaré kikészítésssel.
berakás (1) - A sima kelmén már a kelmeképzésnél
vagy utólag kialakított redızet.
berakás (2) - A kiszabott alkatrészen hajtások
készítése, aminek célja a díszítés és/vagy a
mozgásszabadság
megnövelése.
Attól
függıen, hogy hol és milyen típusú
hajtásokat készítenek, a berakás készülhet
egy
irányú
és
szembehajtásokkal,
párhuzamos vagy sugár irányú hajtásokkal
stb. Lásd még: pliszé.
berber csíkozás - Keskeny, szabálytalan, finom
színő csíkok gyapjú típusú, kéziszövés
karakterő szövetben.
berber kelme - Puha, könnyő, selyemszerő,
atlaszkötéső szövet, selyembıl vagy selyem
és pamut együttes használatával készül.
Különösen a 19. század végén és a 20.
század elején volt nagyon népszerő.
berber tweed - Durva gyapjúszövet, jellegzetesen
egyenetlen, természetes színő fonalakból.
Sportos kabátok készítésére használják.
Bermuda-nadrág - Térdig érı, de a térdet még
nem takaró rövidnadrág, szárain felhajtással.
Sportoláshoz, vagy strandon viselik.
Gyapjúszövetbıl készült elegáns változata is
van.
Nevét
az
amerikai
Bermuda
szigetcsoportról kapta.
Bervian szövet - Sima felülető, atlaszvagy
sávolykötéső, gyapjú típusú szövet. Finom
gyapjúfonalakból, többnyire fekete színben
készül. Férfiöltönyöket készítenek belıle.
betartó/szőkítı varrás - A ruhaalkatrészen
kialakított ék alakú varrás, amellyel az
alkatrész bıségét lehet csökkenteni (pl.
derékon).
bevágott zseb - Olyan zseb, amelynek csak a
nyílása - mint egy hasíték - látható a ruházat
külsı felületén. A zseb elhelyezése igen
sokféle
lehet.
Megkülönböztetünk
egyszegélyes zsebet, kétszegélyes zsebet,
átnyúló zsebet és paszpólos zsebet.
bevarrott ujj - Lekerekített felsırésző ujj, amit a
karöltıbe illesztenek be.
bevontatos kelme - Olyan kelme, amelynek egyik
oldalát valamilyen polimerrel bevonják és ez
ott szilárd felületet alkot. A legkülönbözıbb
sportruházati cikkek gyártásánál általánosan
használnak ilyen kelmét.
Biedermeier ruha - Az 1820-40 közötti idıszak
viselete. Az iparosodás hatására széles
körben elterjedt. Különös hangsúlyt fektetett
az erkölcsös és illedelmes megjelenésre. A
legdivatosabbak mind a nık, mind a férfiak
öltözködésében a mintás (különösen a
kockás) szövetek voltak. A nıi öltözet
főzıbıl, szorosan a testre simuló ingvállból,
sok alsószoknya fölött viselt szoknyából
állott. A ruhaujjak bıvek, nagy méretőek
voltak. Télen hosszú gyapjúkabátot vagy
pelerint viseltek. Népszerő volt a sál, a
kendı és a szırmébıl készült boa. A férfiak
szorosan testhez álló frakkot, hosszú, szők
nadrágot és színes mellényt hordtak.
Ruházatukat felöltı egészítette ki.
bikini - Kétrészes, szorosan a testre simuló nıi
fürdıruha, melltartóból és apró nadrágból
áll, ami a testet csak minimálisan fedi. Nevét
az Indiai-óceánban lévı Bikini szigetrıl
kapta.
birkagyapjú, juhgyapjú - A juh szırzete, a
textilipar
számára
a
természetes
szálasanyagok egyik legfontosabb fajtája. (A
magyarban önmagában a "gyapjú" szó
általában a juhgyapjút jelenti.) A juh
szırzetében a hosszú, vastag "felszırök" az
esı és hó ellen, a lágy, finomszálú, pelyhes
"pehelyszırök" a hideg ellen védik az állatot.
A
textilipar
szempontjából
megkülönböztetünk a) finom gyapjút adó
juhokat (merinó fajták), b) hosszúszálú
gyapjút adó fajtákat (pl. cheviot, lincoln), c)
crossbred - keresztezett - fajtákat és d) durva
gyapjút adó juhokat (pl. karakül, racka,
cigája).
Blackwatch minta - A jól ismert és népszerő
skótkockás szövet sötétkék és sötétzöld
mintázata
gyapjú-,
pamutvagy
selyemszöveten.
blézer - Rövid kabát férfiak, nık vagy gyerekek
számára, nagy rátett zsebekkel, amelyek
közül a szivarzseb valamilyen klub
emblémáját viseli. A gombok ezüst- vagy
aranyszínőek. Magát a blézert egyszínő
anyagból
készítik,
pl.
gabardinból,
flannelbıl),
vagy
sávolyszövetbıl,
legtöbbször sötét színben, néha csíkos vagy
kockás mintával. Formája a mindenkori
divathoz igazodik. Nem mindig bélelik. Az
elnevezés eredetére nézve többféle elmélet
van, az egyik szerint elıször 1889-ben a
cambridge-i egyetem evezısei viseltek ilyen
kabátot, amelynek színe a tőzhöz hasonlított
és angolul a "to blaze" egyik jelentése:
lángol, lobog. Egy másik elmélet szerint egy
"The Blazer" nevő angol hajó személyzete
hordott ilyen, fémgombokkal ellátott, kék
színő szerzs kabátot. Ismét mások szerint a
szó a francia "blason" szóból ered, ami
címert jelent. Ez a sportos, klubokhoz
kapcsolódó kabátfajta inspirálta a blézer
széleskörő elterjedését, különösen a nıi és a
sportos öltözködésben.
blézer-csíkok - Feltőnı színő, különbözı
szélességő függıleges csíkokból álló
mintázat, különösen az 1920-as, 1930-as
években volt klubok divatja. Sportos kabátok
és nıi ruhák díszítésére használták.
blúz - Könnyő nıi ruhadarab, amely a felsı testet
borítja. Kialakítása a mindenkori divatnak
felel
meg.
Szoknyához,
nadrághoz,
kosztümhöz hordják. Könnyő, sima vagy
mintázott kelmékbıl készítik.
bluzon (fr. blouson) – 1. Kényelmes, sportos kabát,
gombolással vagy húzózárral záródik. A
nadrágon vagy szoknyán kívül hordják.
Különbözı hosszúságú lehet, érhet a derékig
vagy a csípıig. Alul övszalagban, kötött
szegélyben vagy gumizásban végzıdik.
Rátett zsebek díszítik. Pamut- vagy
gyapjúszövetbıl készül, gyakran bélelik is.
Az 1960-as években különösen nagy divat
volt. 2. Sportos, kb. csípıig érı, bı blúz
vagy dzseki. Az alja anyagbıségét passzéval
vagy szőkítıpánttal fogják össze; az ötvenes
évek óta kedvelt forma.
boa - Nagyon hosszú, keskeny, szırmébıl készült
sál, amit a nyak köré tekernek vagy átvetnek
a vállakon. A romantika korában, a 19.
század végén és a 20. század elején volt
nagyon divatos. A "boa constrictor"
rendszertani nevő óriáskígyóról kapta a
nevét.
Bobinet kelme - Finom pamutfonalból készült
hálókelme. Készítéséhez a fonalakat apró
csévéken tárolják és egymással keresztezve
alakítják ki a kelmét. A láncfonalakat a
csévéken lévı fonalakkal körültekerik és
kiegészítésként egy harmadik, szintén
csévéken lévı fonalrendszerbıl alakítják ki a
mintázatot. Egyik változata a bobinet-tüll,
amely hímzési alapkelme gyanánt szolgál. A
keményített bobinet kelmét nıi kalapok
kiegészítıjeként is használják.
bojt - Csomókba fogott szálakból, rojtokból álló,
zsinóron csüngı dísz.
bokáig érı nadrág - Divatos hosszúnadrág, amely
néhány centiméterrel a boka fölött végzıdik
és így átmenetet jelent a szokásosan bokáig
érı hosszúnadrág és a rövidebb capri-nadrág
között.
boleró - Rövid, elöl nyitott, gombolás néküli nıi
kabátka, leghosszabb változatában is csak
derékig ér.
bolyhos gyapjúszövet - Közepes súlyú vagy nehéz,
telt
fogású,
meglehetısen
merev
gyapjúszövet rövid szálbunda felülettel, ami
eltakarja a sávoly- vagy atlaszkötéső
szerkezetet. Egyágú kártolt fonalból készítik,
nıi kabátok számára.
Bombasin - Fésült gyapjúfonalból, vászon- vagy
sávolykötésben készült puha szövet, a
láncfonala esetenként selyemfonal is lehet.
Nıi ruhaanyag.
Bonekan - Egy mőszırme-típus márkaneve. A
pamutvagy szintetikus fonalból készült
kötött kelmébe, mint alapba, poliakrilnitril
szálakat kötnek be úgy, hogy azok kiálló
szálfelületet alkossanak. A kikészítés során a
hátoldalt lasztex kenéssel látják el, hogy az
akrilszálak
kötését
megerısítsék,
a
száltakarót egyes esetekben vasalják,
színezik és nyírják. Nıi és gyermekkabátok,
valamit különbözı sportruházati cikkek
bordás kelme - 1. Hosszanti irányú, kidomborodó
csíkokkal (bordákkal) mintázott szövet. A
bordák különbözı szélességőek lehetnek és
különféle
szövéstechnikai
eljárásokkal
készíthetık. Fıleg sportos felsıruházati
cikkek alapanyagai. - 2. A kétszínoldalas
vetülékrendszerő kötött kelmék egy fajtája,
amelyben a kelme teljes felületén szín- és
fonákoldali szemek váltakoznak és ez a
kelmének hosszirányú bordázottságot ad. Ha
egy-egy szín- és fonákoldali szem
váltakozik, akkor ez a "sima bordás" kötés
esete, ha több színoldali szemet több
fonákoldali szem követ, akkor a kiemelkedı
csíkok szélesebbek, ezt "derby-kötésnek"
nevezik. Ez pulóvereknél, trikóknál gyakran
alkalmazott kötésmód. A két szín- és két
fonákoldali szem váltakozásával készített
bordás kötést leggyakrabba rugalmas
szegélyeknél alkalmazzák, ezért ennek neve:
"szegélykötés".
bordás kötés - A kéttőágyas vetülékrendszerő
kötések egy fajtája.
bordőrös mintázat - Szövet vagy kötött kelme
mintázata, amit leggyakrabban sálakon és
kendıkön alkalmaznak. A minta a termék
szélein fut (nem borítja be a teljes felületet).
A minta virágokból vagy geometrikus
elemekbıl áll. Gyakran kombinálják
csíkokkal vagy kockás mintákkal. Nıi
öltözék, különösen kis- és nagykabátok
kiegészítésére használatos.
Boyleg - Rövid állású (csak a csípıig érı) nıi
alsónadrág,
melyet
különbözı
hosszúságokban készítenek: létezik térdig,
combközépig érı változata, legújabban pedig
csak combtıig érı hossszúságban szabják.
bricsesz - 1. térdnadrág; a comb táján bı, térdnél
szők nadrág; 2.
Lovagláshoz viselt
csizmanadrág, a combon erısen kibıvül, a
vádlinál beszőkül. A térdek belsı oldalán és
sokszor az ülepen is bır rátét van.
broché - Pamut, selyem, ritkán gyapjú típusú
szövetekben is alkalmazott mintázási
módszer, amelynél egy, az alapszövethez
tartozó vetülékfonal mellett egy külön,
mintázó
vetülékfonalat
oly
módon
dolgoznak be, hogy csak a minta kontúrjain
belül szövıdjék be az alapszövetbe,
hímzésszerő mintát alkotva. A szövet
hátoldalán a mintákat összekötı lebegı
fonalszakaszokat utólag levágják. Hasonló
hatású a "lancé découpé" elnevezéső eljárás
is, amely a lancé egy változata.
broché (brosé) - Nehéz, szoros beállítású,
atlaszkötéső pamut-, esetleg gyapjúszövet,
színes, kidomborodó mintázattal (mely
leggyakrabban
virágokat
ábrázol).
Készítésére a jacquard mintázási technikát
használják. Nıi ruhák anyaga.
brokát - Fényes, gazdagon díszített, nehéz, valódi
selyembıl vagy mesterséges szálasanyagból
készült selyem típusú, jacquard-mintás
szövet. Rendszerint sávolykötésben készül, a
lánc-és vetülék hatások váltakozásával. A
jellegzetes, nagy mintaelemő jacquardmintázatot ezüst- vagy aranyfonalak
egészítik ki. Egyszínő vagy több fényes
színben készül. Elegáns nıi ruhák, korabeli
jelmezek, paplanok készítésére használják.
Brossé-szövet
Pamut-,
selyemvagy
gyapjúszövet, amit kis mérető, egyszerő,
hímzésszerő mintázat díszít. A mintázatot
képezı speciális vetülékfonalat oly módon
dolgozzák be, hogy csak a minta kontúrjain
belül kerül az alapszövetbe. A mintázat
készülhet színes fonalakból, ez esetben
minden szín külön vetülékfonalat igényel.
Az egyes mintaelemeket összekötı lebegı
vetülékfonalat levágják. Ha ezeket az apró
mintarészeket kifejtik, a visszamardó szövet
sima lesz. Ilyen mintázatú szöveteket nıi
ruhák, nyakkendık, díszítıszalagok és
árucímkék készítésére használnak.
bugyi - Nık és gyermekek alsónadrágja. A szár
különbözı hosszúságú lehet, vagy szár
nélkül is készülhet. Többnyire pamutból
vagy
pamut-elasztánfonal
keverékébıl
elıállított, könnyő kötött kelmébıl varrják.
buklé cérna - Három-négy ágból készült
díszítıcérna, amely jellegzetes hurkos
felületét azáltal kapja, hogy az alap- és a
díszítıfonalak összecérnázásakor ezeket
változó sebességgel vezetik be. A hurkok
szorossága további egy vagy két fonalág
bevezetésével változtatható. A "buklé" szó
francia eredető (boucle), jelentése: göndör,
hurkos.
buklé selyem - Nehéz, többnyire egyszínő,
vászonkötéső
selyem
típusú
szövet,
amelynek vetülékfonalát buklé cérna alkotja.
buklé szövet - Közepes súlyú vagy nehéz
gyapjúszövet, amelynek jellegzetes hurkos
felülete van, amit buklé cérna többnyire
vetülékként való alkalmazásával érnek el.
Vászon- vagy tört sávolykötésben szövik.
Nıi ruhákat és kabátokat készítenek belıle.
Bulky - Durva osztású kötıgépen készült divatos,
bı szabású sportpulóver férfiak számára.
Elnevezése az angol "bulky" (ejtsd: balki)
szóból ered, aminek jelentése: terjedelmes.
bunda - A juhok szırzete, amely hosszú, vastag
felszırökbıl
és
lágy,
finomszálú
pehelyszırökbıl áll. (Lásd: birkagyapjú,
juhgyapjú.) A gyapjúszálak csoportosan,
pászmákban
nınek,
több
pászma
egyesülésébıl fürtök keletkeznek, és a fürtök
összessége a bunda. A bundát az élı állatról
nyírással távolítják el. A lenyírt bunda
egyben marad, mert a beleragadt verejték,
zsír és egyéb szennyezıdés (pl. bogáncsok)
egyben tartják. A juhokat évente egyszer
vagy többször nyírják, az évi nyírások száma
a gyapjú hosszát és a gyapjúhozamot
befolyásolja: többször nyírva rövidebb szálú,
de – a lenyírt gyapjú össztömegét tekintve –
nagyobb évi hozamot kapunk. A tavaszi
nyírás rövidebb szálú gyapjút eredményez, a
késıi nyírás viszont az állat egészségére
lehet ártalmas (megfázás veszélye). Az egyegy állatról lenyírható gyapjúmennyiség a
juh fajtájától, korától, egészségi állapotától,
táplálkozásától, a nyírás idıpontjától stb.
függıen 2-7 kg. Az állat különbözı
testrészein általában különbözı finomságú
szálak nınek, ezért a lenyírt bundát a további
feldolgozás során szétszedik és a különbözı
finomságú bundarészeket szétválogatják. A
legjobb minıségő gyapjú rendszerint a
vállakon, a legrosszabb minıségő a lábakon,
a fejen és a farokrészen van, az állat hátán
közepes minıségő gyapjú található. 2.
Bundának
nevezik
a
rendezetlen
szálhalmazból álló lapszerő, nem túl vékony
képzıdményt is, ami pl. egyes nemszıtt
kelmék alapját képezi. Ha ez a rendezetlen
szálakból álló lapszerő képzıdmény nagyon
vékony, akkor a neve: fátyol. Bundát ilyen
fátylak
többszörös
rétegezésével
is
készítenek.
Burberry (börberi) - Egy angol ruhagyárról
elnevezett, 100 % fésősgyapjú szövetbıl
készült kabátanyag, amelyet vízhatlanítanak
és így esıkabát céljára is megfelel.
Bure - Erıs, tömör, nehéz, durva fogású,
sávolykötéső gyapjúszövet.
Burett selyem - A hernyóselyem lemotollálásánál,
valamint a chappe selyem gyártásánál
keletkezett
hulladékból,
esetleg
selyemkelmék feltépésével kapott szálakból
font fonal. Nıi nyári ruhákat, nyakkendıket,
bútoripari
és
dekorációs
szöveteket
Burett szövet - Selyem típusú durva, rusztikus,
fénytelen, többnyire fehérítetlen, természetes
színő
szövet,
általában
egyszínő.
Selyemhulladékból
készült
durva,
egyenlıtlen
burett
selyem
fonalból,
vászonkötésben állítják elı; a szövet neve is
innen ered. Nıi ruhákat, kosztümöket,
blúzokat, továbbá nık és férfiak számára
sportruházati cikkeket készítenek belıle.
Burgundi stílus - 15. századi öltözködési divat.
Merész színek, kitőnı minıségő anyagok,
gazdag díszítések (pl. a ruhára varrt
csengettyők), nemes vonalak jellemzik. A
kultúrtörténészek egy része magának a
divatnak a megszületését is erre az idıszakra
teszi. Jellegzetes elemei a csúcsos, fátyollal
díszített fejfedık, a hegyes cipık. A
szövetek anyaga gyapjú, pamut és len. A nıi
ruhák felsı része szők, a szoknya bı és
uszályos, az alját esetenként bordőr vagy
virágkoszorú díszíti. A férfiak rövid,
szorosan a testre simuló, steppelt elejő, bı
ujjú, álló galléros zekét hordtak, ezt
változatos színő, harisnya formájú nadrág
egészítette ki. Hegyes ("csırös") cipıjük
háromszorosan haladta meg a lábfej hosszát.
burkolt fonal - A burkolt fonal olyan több
fonalból álló termék, amelyben egy fonalat
egy vagy több másikkal burkolnak körül.
Egy ilyen kombináció például, amikor valódi
selyem magfonalat szintetikus fonallal
burkolnak, hogy erısebb legyen, ugyanakkor
megtartsa a valódi selyem jobb higiéniai
tulajdonságait. Egy másik példa a
pamutfonallal körülburkolt gumifonal; a
pamut védi a gumifonalat, ugyanakkor
megmarad a gumi nagy rugalmassága.
Hasonlóképpen burkolnak elasztánfonalakat
is, melyek nagy rugalmasságú, puha, könnyő
kelmék készítését teszik lehetıvé.
burkolt rugalmas fonal - Rugalmas (gumivagy
elasztán-) fonalból álló mag, melyet
szálakkal fonnak körül (lásd: körülfont
fonal), vagy körültekercselik más fonalakkal
egy vagy két rétegben. Rugalmas textíliák
(szövött és kötött kelmék, fonatolt szalagok,
zsinórok,
kötelek
stb.)
készítésére
használják.
burnusz - A 19. században viselt, nehéz
gyapjúszövetbıl készült meleg férfiköpeny.
business-look - Üzletasszonyok kiváló
minıségő anyagokból készült, elegáns
öltözete.
butik, divatáruüzlet - Eredetileg olasz stílusú
divatáruüzlet,
ahol
sportos,
divatos
ruhadarabokat árultak fiatalok számára. Ma
általánosan használt kifejezés olyan kis és
speciális boltokra, ahol nagyon egyedi, az
éppen aktuális divatirányokhoz kapcsolódó
ruházati cikkek vásárolhatók.
C – Cs
Caban-zakó - Sportos, fiatalos, derékszabású,
combig érı kabát legtöbbször kétsoros
gombolással. A rátőzött vagy bevágott
zsebeket
vízszintesen
vagy
ferdén
szabhatják, általában tőzésekkel látják el.
Gyapjú
típusú
szövetekbıl
készítik,
leggyakrabban egyszínő kivitelben. Szabása
a francia tengerészkabátokat idézi ("caban"
franciául esıkabátot jelent).
Cájg - Olcsó gyapjúszövethez hasonló nehéz
pamutszövet. Durva mulinécérna lánc- és
vigonyfonal vetülékfonalból, sávolykötésben
készül, rendszerint sötétszürke színben,
hosszanti csíkokkal. Munkaruhák és olcsó
nadrágok anyaga. Az elnevezés a német
"Zeug"-ból származik, aminek egyik
jelentése: vacak holmi, ami arra utal, hogy
pamuthulladékból készült olcsó áru.
cakkos szél - A kelme szélének - megfelelı
vágószerszám
segítségével
olyan
kialakítása, amely főrészfogazathoz hasonló
cakkozást készít és ezzel csökkenti a kelme
szélének fejtıdési hajlamát. Szegetlen
széleknél alkalmazzák (pl. szalagok végén
vagy mintavágatokon).
Camaieux - Színben azonos, erısségben,
árnyalatban eltérı színezés, mint mintázási
módszer (ejtsd: kamajı).
Čamara - Szláv alkalmi viselet, kabát, amit fehér
inggel és fekete csokornyakkendıvel vagy
szalaggal viselnek. A kabát két eleje összeér,
de nem fedik át egymást; külön rögzítıdnek
a deréktól az álló gallérig két sor olajbogyó
alakú gombbal. A jellegzetes oldalvarratok
hátra kerülnek, azaz a váll alatt indulnak és
íveltek. Az ujjakat csipke díszíti. Egyszínő
gyapjúszövetbıl készül. A 18. században a
hazafiasság jelképe volt.
Cambric - Könnyő, puha, sima felülető, nagyon
sőrő beállítású, finom fonalakból szıtt
vászonkötéső pamutszövet; igen tömören
szıtt batiszt. Fehérnemők, svájci hímzések,
vattapaplanok huzatanyagának alapanyaga.
Camisole - Eredetileg könnyő férfi kabát, mely
hosszú esetleg rövid ujjú lehet, népviseleti
jegyeket is hordozhat. Ma bevonult a nıi
ruhadarabok közé is, mint kivágott, derékig
érı top.
Cannelé - Ripszszerő gyapjúszövet eltérı
szélességő bordás mintázattal.
Canton - Finom, kissé átlátszó, enyhén fényes
csillogású,
könnyő
pamut
szövet.
Vászonkötésben készül fésült, alacsony
sodratú fonalból. Alsónemők és nıi ruhák
készítésére használják. Az elnevezés Kína
egyik városának nevébıl ered.
Capri-nadrág
Divatos,
háromnegyedes
hosszúságú, nyári nıi nadrág, oldalt
felhasítva.
Carré-minta - Kis léptékő, nem feltőnı négyzetes
mintázat,
többnyire
ton-in-ton
vagy
egyszínő,
kötésmintázatú
szöveteknék
használják.
Carrick - A 19. század elejétıl divatos elegáns
férfikabát. Nagy gallérja volt, ez télre
szırmébıl készült. Derékban szőkített, az
alja redızött. Hosszú, az alja kb. 10 cm-rel
volt a talaj fölött. Legtöbbször télen és
mostoha idıjárási körülmények között
viselték. Nevét az ugyanilyen nevő írországi
városról kapta.
Castor - Nehéz, puha fogású gyapjúszövet,
színoldalán egy irányban fektetett, hosszú
szálakból álló, sima, vízfényő száltakaróval,
ami nagyon hasonlóvá teszi a hódprémhez.
(A latin "castor" szó jelentése: hód.) Kártolt
melanzs
fonalból,
sávolyvagy
atlaszkötésben
készítik.
Férfikabátokat
Castorin - Nehéz gyapjú típusú szövet, mely
finom, hosszú, fényes szálakból álló,
szırmére emlékeztetı felülettel rendelkezik.
Férfi télikabátok készítésére használták, ma
már nem gyártják.
casual wear - A szigorú konvenciókhoz, a
hagyományos ruhazati elıírásokhoz nem
ragaszkodó, kényelmes öltözködés, amely
mégis
kellemes,
modern,
sportos
megjelenést ad, a kelme, a szín, a mintázat, a
szabás,
a
kidolgozás
szempontjából
egyaránt. Fıleg a férfiak öltözködésében
használatos kifejezés.
cellulózszál - Cellulóz alapú mesterséges
szálasanyag, regenerált cellulózból készül.
Ebbe a csoportba tartozik a viszkózszál,
amelynek gyártásánál a cellulózt elıször
cellulóz-nátriummá,
majd
ezt
széndiszulfiddal
cellulóz-xantogenáttá
alakítják, ami már nátrium-hidroxidban
oldható és ebbıl húzzák a cellulózszálat; a
rézoxid-szál,
amelyet
a
cellulóznak
rézoxidammóniák oldatban való feloldásával
gyártanak; az acetátszál, amelynél ecetsavas
kezeléssel cellulóztriacetátot, majd ennek
alkálikus kezelésével (elszappanosításával)
az ún. 21/2 acetátot kapják és ebbıl húzzák a
cellulózacetát szálat. Ezek a szálasanyagok
rendkívül fontosak a textilipar számára, a 20.
század közepén a mesterséges szálasanyagok
világtermelésének tetemes részét képezték.
Az utóbbi idıkben a sok célra jobban
megfelelı
szintetikus
szálasanyagok
elıretörése miatt háttérbe szorultak.
Cérna - Két vagy több fonal összesodrásával
készült termék, aminek célja a szakítóerı
növelése, az egyenletesség fokozása, a
minıség javítása.
cérnagomb - Gomb, amelynek vázát egy
fémkarika alkotja és erre cérnából sőrő
hálózatot
dolgoznak
rá.
Ágynemőgombolásra használják.
cérnázás - A cérna elıállításának mővelete: két
vagy több egyágú fonal összesodrása erre
szolgáló gépen. Az összesodort fonalak
számától függıen beszélünk két- vagy
többágú cérnáról. A több cérna újbóli
összesodrásával keletkezett cérna neve:
többszörös cérna.
Chambray - Viszonylag könnyő pamutszövet,
amelynek készítésénél fehér lánc- és színes,
csomós vagy nyomott vetülékfonalat
használnak.
A
szövet
hasonlít
a
farmerszövethez, de könnyebb annál. Fıleg
nyári ruhákat készítenek belıle.
Chanel-stílus - Nıi ruházat - fıleg kosztümök divatstílusa. Jellemzıen kártolt gyapjú(különösen tweed-) szövetekbıl készül.
Jellemzıje a kényelmes szabás és az
egyszerő mintázat, amit a szegélyek, zsebek,
gallérok és ujjak díszítése ellentételez; ez a
díszítés lehet valamilyen paszomány,
bársony- vagy egyéb anyagból készült
szalag. Ezt a divatstílust a vezetı párizsi
divattervezı és az Haute Couture szalon
alapítója, Coco Chanel alkotta meg, akinek
az volt a meggyızıdése, hogy ilyen
kosztümöt bármelyik nı viselhet. Ez be is
bizonyosodott, minthogy a "Chanelkosztüm" több mint 50 éve nagy
népszerőségnek örvend.
Chanel-stílusú hossz - A vezetı párizsi
divattervezı és az Haute Couture szalon
alapítója, Coco Chanel ihlette ruhahossz:
mintegy 3 ujjnyival a térd alá ér. Nagyon
népszerő és gyakran alkalmazott hossz a nıi
ruháknál, szoknyáknál.
Chappe-selyem fonal - A hernyóselyem
feldolgozásánál a nem lefejthetı vagy sérült
gubókat és az egyéb selyemhulladékokat
fésős fonási eljárással dolgozzák fel, az így
nyert fonal a chappe- (ejtsd: sapp) selyem.
Szöveteket, szalagokat, paszományokat
Charleston stílus - Az 1920-as években divatos
"charleston" táncról elnevezett nıiruha-fazon
stílusa. Térd fölé érı, laza és egyenes
szabású egybeszabott ruha, a szoknya alsó
része redızött. Az 1980-as években ismét
visszatérni látszott.
Charmelaine - Puha, szép eséső gyapjú típusú
szövet, a színoldalon finoman bordázott
felülettel, ugyanakkor a szövet hátoldala
erısen fényes. Finom vagy közepes
finomságú fésült lánc- és durvább,
kétszeresen vagy többszörösen cérnázott
vetülékfonalakból, esetleg ondé cérna
vetülékkel
készítik
négyfonalas
vetülékoldalú sávoly- vagy ötfonalas
atlaszkötésben. Nıi ruhák, kosztümök,
könnyő nıi kabátok alapanyaga. Az
elnevezése a francia "charme" (ejtsd: sárm) ,
azaz "báj" és a "laine" (ejtsd: len), azaz
"gyapjú" szavakra vezethetı vissza.
Charmeuse (kötött kelme) - A charmeuse (ejtsd:
sarmız) az egyik legfontosabb lánchurkolt
kelmeszerkezet. Egytőágyas gépen, két
láncfonalrendszerbıl készül, az alsó egy-, a
felsı kétugrásos trikófektetést készít
ellenfektetésben (lásd trikó kötés). Puha,
hajlékony, rugalmas kelme, igen alkalmas
mind alsó-, mind felsıruházati termékek
készítésére. Ha az alsó fonalrendszerben
elasztánfonalakat használnak, így széles
körben használt fürdıruha- vagy rugalmas
fehérnemő-kelme gyártható. A francia
"charmeuse" szó jelentése: elbővölı.
Charmeuse szövet - Közepes súlyú, nagyon puha
selyem típusú szövet, a színoldala finoman
szemcsés, a baloldala sima, fényes. Egy
lánc-és két vetülékfonal-rendszerrel szövik,
az egyik vetülékfonal-rendszer anyaga igen
laza sodratú grege, a másiké krepp fonal. Az
elıbbit
vászonkötésben,
az
utóbbit
atlaszkötésben dogozzák be. Nıi ruhákat és
könnyő kabátokat készítenek belıle.
Chemise - Laza eséső, ingszerő ruha és kabát,
amely hosszú nıi inghez hasonlít. Finom
anyagból,
rávarrott
zsebekkel,
végiggombolós kivitelben készül. A mell
alatt összehúzott, mélyen dekoltált. Ujjatlan
vagy rövid ujjú. A francia "chemise" szó
jelentése: ing.
Chesterfield - Egysoros, rejtett gombolású, térdig
érı férfikabát. Színe többnyire világos- vagy
középszürke. Városi viselet. Nevét Lord
Chesterfield egykori indiai alkirályról kapta.
Cheviot - Közepes súlyú, rugalmas, finom fényő,
meglehetısen merev fogású gyapjúszövet,
amelyben jól látható a szövet sávolykötése,
ami jellemzıen halszálka-mintát alkot.
Közepes finomságú, egyágú vagy cérnázott
kártolt, vagy durvább fésült fonalból szövik.
Öltönyök, kosztümök és könnyő kabátok
készítésére használják. A szövetet a cheviot
juhfajtáról nevezték el, mert eredetileg ilyen
gyapjúból készítették.
Chevron - A halszálka-mintás szövetek
győjtıneve; fıleg nıi és férfikabátok
készítésére használják. A francia "chevron"
(ejtsd: sevro) szó egyik jelentése: halszálkamintás.
Chiné - Olyan szövet, amelynek láncfonalait a
felvetést megelızıen színnyomással látják
el, a vetülékfonalak pedig egyszínőek. Így a
nyomott minta a szövésnél a kötésmintától
függıen széthúzódik, elmosódik. Fıleg
selyem- és dekorációs szövetek készítésére
használják. Nagyon drága eljárás, ezért kész
szövet megfelelı mintázattal történı
nyomásával imitálni is szokták.
Chinos - Könnyő, lezser hosszúnadrág benyúlós
zsebbel, élhajtás nélkül (ejtsd: csínóz); fıleg
férfiak számára készült szabadidı-viselet, a
farmernadrág alternatívájaként is ismert, de
annál formálisabb. Anyaga pamutszövet.
Blézerrel vagy pulóverrel is hordható.
Chintz - Egyszínő vagy nyomott mintás pamut- ill.
selyem típusú szövetek speciális, főtött
préskalanderen végzett kikészítési eljárása,
amelynek célja sima, zárt, fényes
szövetfelület elıállítása. Könnyő, vízhatlan
vagy rossz idıben viselhetı nıikabátszövetek
és
divatos
ruhaanyagok
kikészítésére használják.
cigarettanadrág - Hosszú, egyenes szabású
nadrág, amelynek szárai a térdtıl lefelé a
térd vastagságának megfelelı szélességőek.
Ciha – 1. csíkos vászonból készült alsó párnahaj,
melybe a tollat helyezik el. 2. Közepes súlyú
pamut típusú szövet, közepes finomságú
fonalakból vászonkötésben készül, ez a
szerkezete jól látható is a felületen.
Jellemzıen kék, piros, rózsaszín és lila színő
hosszcsíkokkal, apró kockákkal, vagy
valamilyen szövésmintával mintázzák. Fıleg
ágynemőket készítenek belıle, de bizonyos
mintás típusait nıi blúzok, nyári ruhák,
strandruhák készítésére is használják.
ciklus - Egy divatirány élettartama (amely
vonatkozhat
egy
ruhafajtára,
formai
kialakításra,
színre,
kelmeill.
szövetszerkezetre vagy mintázatra), azaz
fennállásának idıtartama. A divatirányok
ciklusai általában a tavaszi-nyári ill. ıszi-téli
szezont jelentik.
cilinder, kürtıkalap - Magas, henger alakú, lapos
tetejő, keskeny karimájú kemény kalap, az
alkalmi öltözködés része. Fényes selyemmel
vagy ún. cilinderplüssel borítják be. Eredete
a 15. századi Spanyolországba tehetı, a 19.
századtól terjedt el széles körben.
címke - Meghatározott mérető papír-, szövet- vagy
nemszıtt kelmébıl készült anyagdarab,
amelybe
beleszövik
vagy
amelyre
rányomtatják a késztermékre jellemzı
adatokat (gyártó, anyagösszetétel, kezelési
utasítás, méret stb.) és amit azután
ráerısítenek a késztermékre.
címkeszalag (szövött) - Pamutból vagy viszkózból
készült,
vászon-,
sávolyvagy
atlaszkötésben szıtt fényes, 10-100 mm
széles mintás szalag, de amelynek a szélét
másféle kötésmódban szövik. Beleszıtt vagy
rányomott mintázattal készül és textiláruk
megjelölésére szolgál.
cipıfőzı - Lapos vagy kör keresztmetszető fonatolt
zsinór. Különbözı színekben, vastagságban
és hosszúságban készítik, a végeit merevítı
bevonattal
látják
el
a
fejtıdés
megakadályozására
és
a
befőzés
megkönnyítésére. Anyaga pamut vagy
szintetikus fonal.
Ciré - Közepes súlyú, selyem típusú kelme, amit
forró viasz felvitelével lakkszerően fényessé
tesznek. Vászon- vagy atlaszkötésben
szövik, hernyóselyembıl vagy mesterséges
szálasanyagú fonalból. Nehezebb változatait
dombornyomással is ellátják. Divatos
kiegészítık, kalapok, lábbelik, a nehezebb
változat nıi kabátok készítésére szolgál.
Cirkász - Mindkét oldalán használható,
négyfonalas sávolykötéső szövet, 45 fokban
lejtı sávokkal. Gyakran fésült és kártolt
gyapjúfonalakból készítik.
City stílus - Ápolt ruházat, amely a városban és
munkához viselhetı. Az ennek a stílusnak
megfelelı ruházat anyagában és kivitelében
az utcai ruhának felel meg, igazodik a városi
környezet igényeihez és a klimatikus
viszonyokhoz. Egy ilyen stílusú nıi kabát
például készülhet feltőnı színő anyagból, ha
csuklya is tartozik hozzá, az lehet bı, esetleg
szırmével is díszített; a felsıkabát készülhet
könnyő,
egyszínő
anyagból,
lehet
meglehetısen hosszú, és nyakkivágása
mélyebben kivágott.
Cool Wool (nyári gyapjúszövet márkajelzése) A Nemzetközi Gyapjú Titkárság (IWS)
márkajelzése, amely 100 %-ban finom fésült
gyapjúfonalakból szıtt könnyő (200 g/m2-t
meg nem haladó), hővös tapintású
szövetekre
alkalmazható.
Nyári
férfiöltönyök, nıi ruhák és kosztümök
anyaga.
Cordonnet - Pamutból vagy viszkózból készült,
több (általában három) kétágú cérnából
alkotott többszörös cérna, amelyben az egyes
cérnaágak
sodratiránya
ellentétes
az
elıcérnázás sodratirányával, a végsı
cérnázás sodratiránya pedig ellentétes az
elıcérnázás sodratirányával. Így nagyon
kemény, erıs cérnát kapnak, amit vitorlák,
függönyök
varrásához,
halászhálók
készítéséhez használnak fel.
Cotelé - Vékonyabb és vastagabb hosszcsíkokkal
mintázott pamut vagy gyapjú típusú szövet.
Mintázatát struck-kötéssel érik el, gyakran
egy töltı láncfonallal. Nıi kabátokat,
kosztümöket készítenek belıle. A francia
eredető
elnevezés
eredeti
jelentése:
bordázott.
Cotelé-ripsz - Selyem típusú szövet hosszvagy
keresztirányú
bordázottsággal.
Ripszkötésben szövik, a lánc ill. a vetülék
vastagabb pamutvagy gyapjúfonal, ez adja
a bordázottságot. Nıiruha-anyag.
Cotton reyon - Közepes súlyú, sőrő szövéső
pamutvagy selyemszövet, melyet finom,
többnyire pamut láncfonallal készítenek; a
vetülékben alkalmazott viszkózselyemmel
jacquard szövésnél speciális mintázási
hatásokat érnek el. Asztalnemők készítésére
használják.
Cotton-harisnya
Síkhurkológépen
(a
feltalálójáról Cotton-gépnek is nevezett
gépen) teljes idomozással (azaz utólagos
szabást nem igénylı módon) készült finom
nıi harisnya, amit a gép kiterített állapotban,
fogyasztással és szaporítással alakít ki, és
amit a kötés után hosszában össze kell varrni
(ezért "hátulvarrott" harisnya néven is
ismert).
Country-look - Angol sportos divatirány, jellemzıi
az érdes felülető, rusztikus szövetek,
amelyeket többnyire kártolt fonalból
készítenek (tweed, freskó, shetland) vagy
csomós fonal felhasználásával. Jellegzetesen
kockás, halszálkás vagy tattersall mintázatú.
Férfi- és nıi felsıruhák készülnek így.
Couturier - Párizsi Haute Couture divatszalon
vezetı tervezıje, aki meghatározza az
alapvetı divatirányt, amelyet a szalonnak
követnie kell.
Covercoat - 1. átlós mintájú, szürkés színő gyapjú v. pamutkelme, fıleg átmeneti kabátokra. 2.
Közepes súlyú, finoman bordázott felülető
gyapjúszövet. Jellegzetes felületét a muliné
láncfonal és a vetülékként használt egyszeres
vagy kétszeres cérna adja. Ötfonalas atlaszvagy négyfonalas sávolykötésben (cirkász)
készül,
a
meredeken
emelkedı
bordázottságot
az
eltérı
láncés
vetüléksőrőség eredményezi, bár ugyanilyen
hatást
kis
mintaelemő,
meredek
sávolykötéssel is el lehet érni. Felhasználási
területei: férfiöltönyök, nıi kosztümök,
nadrágok, átmeneti kabátok, régebben
síruhát is készítettek belıle. Az angol
eredető elnevezés jelentése: felöltı, átmeneti
kabát.
Craquélé - Közepesen finom fonalakból
vászonkötésben szıtt könnyő pamut típusú
szövet, a felülete mintásan hullámosított,
amit mintásan vésett hengerekkel préselnek
bele a szövetbe. Ez a mintázat többszöri
vasalás hatására fokozatosan eltőnik. A
szövet lehet egyszínő vagy nyomott mintás.
Nyári nıi és gyermekruhák anyaga.
Crash - Meglehetısen durva, rusztikus,
vászonkötéső, len típusú szövet, jellegzetes
csíkos vagy kockás mintával. Kéztörlık,
konyharuhák,
abroszok
készítésére
használják. Az elnevezés a latin "crassus"
szóból ered, aminek egyik jelentése: durva.
Crespo - Nagyon könnyő, enyhén szemcsés
felülető, kissé durva fogású, lyukacsos
gyapjú típusú szövet. Krepp- vagy
vászonkötésben, finom fésült fonalakból,
ritka
vetüléksőrőséggel
szövik,
ami
hálószerő, háromdimenziós szerkezetet
eredményez. Elıképe a klasszikus freskó
szövet, az 1980-as évek második felének
divatja szerint módosítva. Férfiöltönyök és
nıi kosztümök alapanyaga.
Crimplene (1) - A brit ICI cég Terylene poliészter
filamentfonalából készített, hamissodrásos
eljárással terjedelmesített és hırögzített (set)
fonal
egykori
márkaneve.
Ruházati
kelméket, fıleg kötöttárukat készítettek
belıle. A márka bejegyzését azóta már
törölték.
Crimplene (2) - A felhasználók körében angol
nyelvterületen elterjedt helytelen elnevezés a
jellegzetes felületi szerkezető, egyszínő
kötött árukra, melyeket Sloter márkanevő
terjedelmesített poliészter selyemfonalból
készítenek.
Crinkle - Könnyő pamut vagy selyem típusú
szövet, kissé durva, győrt felülettel, hosszvagy keresztirányban húzódó ráncokkal.
Anorákok, télen viselhetı, melegen bélelt
kabátok készítésére használják. Az elnevezés
az angol "crinkle" szóból ered, aminek egyik
jelentése: ránc, redı, győrıdés.
Crisette - Meglehetısen sőrő, közepes súlyú,
sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet. A
lánc rendszerint sötétkék fonal, a vetülék
fehér vagy nyers színő vigony-fonal. A
színoldala sima, itt a kötésmód jól látszódik,
a fonákoldal bolyhozott. Férfi-alsónadrágok
készítésére használják. (Lásd még: croisé
finette.)
Croisé - Pamut típusú szöveteknél alkalmazott
négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötés.
Gyapjú
típusú
szöveteknél
ennek
megfelelıje a cirkász.
Croisé bélésanyag - Sima, könnyő, négyfonalas,
egyenlı oldalú sávolykötésben szıtt pamut
típusú szövet, az egyik oldala nagyon fényes.
Bélések, zsebbélések anyaga. V. ö. croisé
glacé.
Croisé finette (1) - Közepes súlyú, négyfonalas,
egyenlı oldalú sávolykötéső pamut típusú
szövet, alsóruházat készítésére és bélések
céljára használják. Crisette és barchentsávoly
néven is ismert.
Croisé finette (2) - Puha, könnyő pamutszövet,
négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötésben
(lásd: cirkász) készül. Téli alsóruházat
alapanyaga.
Croisé glacé - Egyik oldalán fényes, négyfonalas
egyenlı oldalú sávolykötésben szıtt pamut
típusú szövet. Zakók zsebbélését készítik
belıle. V. ö. croisé bélésanyag.
Croise gyapjú sávolyszövet - Közepes súlyú,
olcsó, gyenge minıségő kártolt fonalból
cirkász kötésben szıtt gyapjú típusú szövet,
a felületét bolyhozzák. Olcsó kabátok
készítésére használják. Lásd még: croisé
gyapjúszövet.
Croisé gyapjúszövet - Finom, cirkász kötésben
szıtt gyapjú típusú szövet. Az elnevezés a
francia "croisé" szóból ered, aminek egyik
jelentése: sávolyszövet.
cukorzsák - Könnyő vagy közepes súlyú, puha,
porózus gyapjú típusú szövet, amit
panamakötésben szınek. Öltönyök és nıi
ruhák, kosztümök készítésére szolgál. (V. ö.
hopsack.)
csat - Öv, vagy valamely más ruhadarab két
részének összekapcsolására való, kis
pecekkel ellátott keretbıl álló eszköz.
csecsemıruha - Csecsemık egyrészes, lábszár
nélküli ruhadarabja, aminek alja a
lábszárnyílások között kinyitható. A derekán
rendszerint zsinórral összehúzható. Anyaga
pamutból készült könnyő kötött kelme.
csecsemıruházat - Csecsemık kb. 1 éves korig
viselt ruházata. Általában halvány színekben
készítik, illetve a fiúknak hagyományosan
világoskék,
a
lányoknak
rózsaszín
árnyalatokban. Ing – Hosszú ujjú, hátul vagy
oldalt záródó, a nyakban pánttal megköthetı
ruhadarab, általában pamutvászonból készül.
Esetleg gallér is van rajta, illetve csipke vagy
hímzés díszítheti. Rékli – Az ing fölött
hordott hosszúujjú kötött kabátka, mely hátul
vagy oldalt megkötıpánttal záródik. Trikó –
Kötött kelmébıl készül, általában pamutból,
ujjatlan, vagy rövid- ill. hosszúujjú
kivitelben. Bebújós, esetleg elöl a nyaknál
vagy a vállán gombolódik. Zokni – Rövid
kötött zokni rugalmas szegéllyel, a boka
fölött gyakran csipkedíszítéssel. Rugdalózó –
Felsırésszel egybeszabott, hosszúszárú
nadrág,
mely rádolgozott lábbeliben
végzıdik, a vállán gombolódik. Lehet
ujjatlan, vállpántos, illetve kezeslábas
kivitelő. Lábzsák – A csecsemı derekán
gumival vagy pánttal rögzíthetı ruhadarab,
mely a test alsó részét tartja melegen,
anélkül, hogy a lábak mozgását akadályozná.
Esetleg
inggel
is
összedolgozhatják
(„hálóingzsák”). Télre flanellbıl vagy ahhoz
hasonló anyagból, nyárra pikészövetbıl vagy
ehhez hasonló anyagból készül. Játszónadrág
– Szellıs, könnyen fel- és levehetı,
mellrésszel
és
vállpántokkal
készült
hosszúnadrág, oldalt vagy a mellrészen
zsebekkel. Kabát – Elöl gombolódó, hosszú
ujjú ruhadarab. Anyaga az évszakhoz
igazodóan könnyebb vagy nehezebb.
Kesztyő – Ujjatlan vagy egyujjas kesztyő. A
két kesztyőt gyakran pánt vagy zsinór köti
össze, amit befőznek a kabát ujjaiba, hogy le
ne essenek, ha a kesztyők nincsenek a baba
kezén. Fejfedı – Különbözı típusai vannak:
fıkötı, sapka, csuklya, kapucni stb.,
különbözı mintázatokkal vagy mintás
kötésben. Bundazsák – Téli levegıztetésnél
használatos, fejrésszel ellátott, általában
vízhatlan borítású, belül mőszırmével bélelt
hálózsák.
csíkos passzé - Csíkosan kötött bordás kelme,
melyet
sportruházatban
alkalmaznak.
Gallérokon, rövid kabátok ujján és derekánál
fordul elı.
csíkos vászonkötéső kettıs szövet - Finom,
rugalmas, telt fogású gyapjúszövet, tipikusan
plasztikus, árnyékolásszerő hosszcsíkokkal,
amit különbözı sodratirányú fonalak
alkalmazásával,
esetleg
selyemfonal
hozzácérnázásával érnek el. A szövet kötése
ún. trikókötés, ami a kettıs szövetek egy
fajtája
(nem
tévesztendı
össze
a
láncrendszerő kötött kelméknél alkalmazott
trikókötéssel!),
amelynél
mindkét
szövetréteg vászonkötéső (innen ered az
elnevezése), de a vetülékfonalak váltakozva
hol a felsı, hol az alsó rétegben haladnak.
Férfiöltönyök és kosztümök anyaga,
általában sötét színő.
csinvat (1) - Kemény, érdes fogású, egyszerő vagy
kettıs szövéső lenszövet, jellegzetes külsejét
az
egyenetlen
fonalnak
köszönheti.
Vászonkötésben szövik. Mőszaki szövetként
használják, emellett sportos, fiatalos
kabátokat is készítenek belıle.
csinvat (2) - Vastag, sőrő beállítású, közepesen
nehéz pamutszövet közepesen finom
fonalból, sávoly- vagy atlaszkötésben, benne
- a lánc- és a vetülék-kötpontok váltakozása
folytán
hosszcsíkok
keletkeznek.
Felhasználási területei: matracok, roletták,
ágynemők, alsónadrágok. Lásd még: csinvat,
csinvat, matracdrell.
csinvat, drell - Sima vagy élénk csíkozottságú
durva lenszövet, matrachuzat céljára szolgál.
csinvat, matracdrell - Közepes vastagságú,
jellegzetes (kockás, csíkos vagy más
geometrikus formákkal díszített) mintás
pamutvagy lenszövet. A szövet kötése
általában láncatlasz vagy vetüléksávoly, de
lehet jacquard-minta is, amikor az alap
vetülék-, a minta pedig láncatlaszban köt.
Használják matrachuzatok, de emellett
törülközık és abroszok készítésére is. Élénk
színekben esetleg népviseleti ruhadarabok
része is lehet.
csipkekelme - Áttört mintás, laza szerkezető
kelme, ipari módszerekkel többféle eljárással
is készülhet (fıleg láncrendszerő kötıgépen
vagy
csipkeverıgépen).
Alsóés
felsıruházati termékek és lakástextíliák (pl.
függönyök, terítık) készítésére használják.
csipkeszalag - Áttört mintás, laza szerkezető,
szalag formájú kelme (szélessége 250 mm-ig
terjed). Egyik vagy mindkét széle egyenes
illetve cakkos. Alsóruházati (és esetenként
felsıruházati) termékek, egyes lakástextíliák
(pl.
ágynemők,
terítık)
díszítésére
használják.
csípınadrág - Nıi és férfiruházati cikk, amely a
medencét és a lábszárakat borítja. Jellemzıje
a keresztcsontig lesüllyesztett derék. Divatja
a farmernadrágok elterjedéséhez köthetı.
csípıszorító - Nıi alsóruházati termék, amelynek
célja a derék és a csípı formázása. Egy
darabból áll, külön rögzítést nem igényel.
Legtöbbször rugalmas kelmébıl készítik, de
az elejét merev anyagból alakítják ki.
csiszolás - Felületi kikészítés, amit leggyakrabban
pamutszöveteken
alkalmaznak,
gyapjúszöveteken ritkábban. A szövetet
forgó dörzshenger hatásának teszik ki, amit
csiszolóporral vagy üvegporral borítanak. A
szövet felületén finom bolyhréteg képzıdik,
ami puha, bársonyos fogást ad.
csokornyakkendı - Pillangó alakú, megkötıs vagy
készre
csomózott
és
gumiszalaggal
rögzíthetı nyakkendı. Fıleg alkalmi
öltözékhez, frakkhoz, szmokinghoz viselik,
de van, aki hétköznapi öltönyéhez is
felveszi. Színe a mindenkori divatirányhoz
igazodik.
Többnyire
selyemszövetbıl
készítik.
csokornyakkendı-szalag - Jellemzıen nıi ruhák
díszítıeleme: keskeny szalag, amit a gallér
alatt vezetnek és elöl csokorra kötik.
csomagoló szalag - Viszkóz vagy poliamid
filamentekbıl,
pamutvagy
font
viszkózfonalakból szıtt, fémszál díszítéssel
készült szalag. Színe lehet csillogó, sima,
fényes felülete van, a legtöbb esetben finom
fonalakból készül. Szélessége általában 6 és
50 mm között van. Díszes csomagoláshoz
használják.
csomós fonal - Díszítıfonal, amelyben bizonyos
távolságokban vastagodások vannak. Az
ilyen fonalból készült kelme egyenetlen,
rücskös felülető, olyan, mintha kézi fonású
fonalból készült volna. Lásd még: flaméfonal.
csónaknyak - Széles, a vállak felé hegyesedı
nyakkivágás;
alakja
egy
csónakéra
emlékeztet.
csınadrág - 1. Szők, testre simuló, egyenes
szabású nadrág, a száraiba nem vasalnak élt.
Az alja 20-25 cm széles. 2. a retro jegyében
farmerben újabban csak ilyen fazonút
hordanak az ifjak, lehetıleg rugalmasan
testhez álló anyagból. Vaskos combokra, X
és O betőt formázó lábakra azonban még a
tizenéveseknek sem ajánlható
csıszabású fazon - Divatvonal; egyenes,
testhezálló nıi ruhák formája.
csuklómelegítı - Gyapjúból vagy más melegtartó
anyagból készült kötött csı, amit a csuklóra
húznak a hideg elleni védelem céljából.
csuklószorító - Csı alakú, rugalmas szerkezető
kötött ruházat-kiegészítı, amit a csuklóra
húznak, általában a hideg elleni védelem
céljából.
csuklya - A kapucnihoz hasonló fejfedı, amely
körülveszi a fejet és csak az arcot hagyja
szabadon. Esıkabátokon, széldzsekiken
alkalmazzák, azok szerves részét képezi.
Vagy bevarrják a nyakkivágásba, vagy úgy
erısítik oda, hogy ha nem kell, eltávolítható
is legyen. Készítik teljesen önállóan is, ez
esetben rendszerint gyapjúból, hideg elleni
védelem céljára.
csúszásgátló szalag - Keskeny, jellemzıen 25 mm
széles, vászon. vagy sávolykötésben szıtt
szalag, amelybe hosszirányban rugalmas
fonalakat dolgoznak be, miáltal a szövet
egyik oldala ráncos, csúszásmentes lesz.
Nadrágok és szoknyák kötısávjában
alkalmazzák.
D
damassé - Selyembıl vagy mesterséges
filamentfonalból készült, közepes súlyú vagy
vastag, nehéz, kettızött vetülékkel szıtt,
jacquard-mintás
szövet.
Alapkötése
láncoldalú atlasz. A vászonkötésben készülı
mintában az egyik vetülékfonal a szín-, a
másik a fonákoldalra kerül. Dekorációs
szövetek és bélések készítésére szolgál.
damassé
brokát
Arany
vagy
ezüst
vetülékfonalakból készült virágmintával
díszített, damassé jellegő damaszt szövet.
damassé rayé – Atlaszkötéső, hosszirányban
csíkozott damassé szövet; csíkbeosztása
különbözı lehet.
damaszt - Pamutból, néha lenbıl, finom fonalakból
készült szoros beállítású, fényes, jacquardmintás szövet. Alapkötése atlaszkötés. A
minta szerint hol lánc-, hol vetülékoldalú
atlaszkötés alakítja ki a nagy mérető mintát.
Ágynemőanyag.
dandy stílus – 1. G. B. Brummel által alapított
divatirány,
amely
Angliában,
egész
Európában és az USA-ban terjedt el.
Jellemzıje az egyszerőség, az egyszínő
anyagok és a kellékek visszafogott
használata. Szerepet játszott az elegáns
férfiöltönyök fekete színének elterjedésében
is. A 19. század elején a fiatal angol férfiak
(a "dandy"-k) hódoltak ennek a divatnak és
terjesztették el az ebben a stílusban készült
hosszú nadrágot, zakót, mellényt és
felsıkabátot. 2. 2. A fiús, nosztalgikus outfit
az idei, 2009/2010-es ısz és tél nagyszerő
témája, mely az egyediséget keresı nık egy
kedvelt témája. Az 1800-as évek férfi és fiú
divatja
nagyon
mérvadó
a
mai
átdolgozásokban is.
Dandy-look - Nıi kosztümök és háromrészes
férfiöltönyök egyszerő, nyugodt stílusa.
Egyetlen díszítése a széles nyakkendı vagy a
szalag.
darázskötés - A sávolykötésbıl levezetett kötés, a
tört sávoly kötések egy fajtája. A szövet
felületén négyzetes mintázatot alkot,
kiemelkedı kontúrokkal és ezen belül
bemélyedésekkel, hasonló, mint amilyen a
darázsfészek - innen kapta a nevét. Fıleg
törülközık készítésére használják (lásd:
darázskötéső szövet) és ehhez vastag és laza
sodratú
pamut
vetülékfonalakat
alkalmaznak, amivel fokozzák a szövet
nedvszívó képességét. Kisebb mértékben
gyapjúszöveteknél is elıfordul.
darázskötéső szövet - Puha pamutszövet laza
darázskötéssel
kialakított
geometrikus
dombormintázattal, aminek bemélyedései
fokozzák a dörzsölı és nedvszívó hatást.
Elsısorban törülközık készítésére használják
("darázs törülközı"), de készülnek ilyen
mintával nıiruha-anyagok is.
degradé - Színárnyalatokkal történı mintázás; a
színárnyalat a világostól a sötétig
lépcsızetesen változik, majd megtörik és a
világossal újra kezdıdik. Leghatékonyabb
alkalmazása nyomott kelméknél van, például
kockás minták kialakításában.
dekatálás - Gyapjúszöveteknél alkalmazott
kikészítési eljárás. Az egyik módszernél
(nedves dekatálás) a szövetet szorosan
feltekercselik egy perforált hengerre és így
forró vízbe merítik; a víz folyamatosan
kering és át- meg átjárja a szövetet. A másik
módszernél (száraz dekatálás) a kezelést
forró gızzel végzik. A nedves meleg és a
nyomás hatására a szövet stabilizálódik és
csökken a fénye, különösen ha a szövet
fésült
fonalból
készült,
fogása
és
megjelenése viszont javul.
dekoltázs - Nıi ruhák mély nyakkivágása, mely
látni engedi a kebel és a hát egy részét.
Alkalmi és estélyi ruhákon, blúzokon,
pulóvereken változatos formákban és
díszítésekkel alkalmazzák. A dekoltázs és a
gallér egy-egy divatirányzat jellegzetes jegye
lehet.
delén (gyapjú) - Enyhén sodrott fésősgyapjúfonalból készült szép eséső, könnyő, puha,
vászonkötéső szövet. Nıi nyári ruhaanyag.
Az elnevezés eredete a francia "de laine"
(ejtsd: dölen), azaz "gyapjúból" jelentéső
kifejezés, mely a finom, kitőnı minıségő
alapanyagra - merinó gyapjúra - vonatkozott.
delén (pamut) - Finom fonalból készült könnyő,
puha, vászonkötéső pamutszövet, gyakran
nyomott mintával. Sálakat, nyári nıi ruhákat
denevérujj - Széles, hónalj-kialakítás nélküli, igen
bı kimonó-ujj. Nıi ruháknál alkalmazzák.
derékig érı hossz - A felsıtestet fedı
ruhadaraboknál elıforduló rövidebb hossz,
mellényeknél alkalmaznak.
derék szőkítı pánt - Csattal ellátott szalag,
amellyel egy ruhadarabot szorosra lehet
húzni. Magából az övszalagból és egy
csatból
áll.
Többnyire
nadrágok
derékpántjába varrják be kétoldalt.
derékzseb - A nadrág kötısávjának külsı oldalán
kialakított, többnyire szegélyes vagy
rávarrott kis zseb.
diagonál - Sávolykötéső, ennek megfelelıen átlós
mintázatú
gyapjúszövetek
győjtıneve.
Többnyire kártolt fonalból készítik. Sportos
zakók és kabátok anyagai.
diagonálszalag - Vászonkötéső szalag, amelyet
átlós irányban vágnak ki a szövetbıl. Nincs
ép széle. Sima felülető, lehet fehér vagy
színes.
Szélessége
15-30
mm.
Szegıszalagként
használják
a
konfekcióiparban.
dinner-jacket
Fehér,
esetleg
színes
szmokingkabát, amit leginkább nyári, ünnepi
alkalmakkor viselnek.
diplomata-csíkos szövet - Fehér csíkokkal
mintázott
sötétszürke
vagy
fekete
fésősgyapjú-szövet férfiöltönyök készítésére.
direkt
fonalfinomság
Általában
a
"fonalfinomság" a fonal vastagságára
jellemzı
számérték.
A
"direkt"
fonalfinomság az egységnyi hosszúságú
fonal tömegével fejezhetı ki. Minél nagyobb
ez a szám, annál vastagabb a fonal - innen
ered a "direkt" elnevezés. Ide tartoznak a
következık: a) tex számozás: az 1000 méter
hosszú fonal tömege grammban kifejezve
(pl. 25 tex azt jelenti, hogy 1000 m hosszú
fonal 25 g-ot nyom). A szálak, szálszalagok
és fonalak finomságának jellemzésére
nemzetközileg ezt a tex rendszert vezette be
az ISO mind a font, mind a mesterséges
filamentfonalak finomságának megadására.
Használatosak az ebbıl levezetett egységek
is, mint a kilotex (rövidítve: ktex, 1000 m
hosszú fonal tömege kg-ban), a decitex
(rövidítve: dtex, 10 000 méter hosszú fonal
tömege grammban) vagy a millitex
(rövidítve: mtex, 1000 m hosszú fonal
tömege milligrammban); b) a régebben
használt, de még ma sem elfelejtett denier
(ejtsd: dönié) számozás: a 9000 méter hosszú
fonal tömege grammban kifejezve. Csak
selyemfonalak
és
mesterséges
filamentfonalak finomságának megadására
használták (és használják néha ma is).
Dirndli - Alpesi országokban nık és kislányok
különösen népszerő ünnepi népviseleti
ruhadarabja. Tarkánszıtt vagy nyomott
pamutszövetbıl, élénk színekben készül. A
szoknya bı és fodros, a nyakkivágást
csipkével díszítik, a rövid ujjak buggyosak.
Elmaradhatatlan kegészítıje a kötény. Az
1980-as évek elején komoly befolyást
gyakorolt a divatra.
díszcsat – Eredetileg egy rögzítıelem neve, amit a
ruházat egyes részeinek összekapcsolására
használtak. Jelentése késıbb más, a ruhát
díszítı elemek elnevezésére is kiterjedt.
díszített sávoly - Levezetett sávolykötés. A
kiindulásul választott normál sávolykötést
más sávolykötésekkel kombinálják és ezzel
érik el, hogy a sávolyra jellemzı átlós
mintázat
más
alakokat
vesz
fel.
Gyapjúszöveteknél alkalmazzák.
díszítı berakás (inkrusztáció) - Pontosan
meghatározott mérető és alakú csipkedísz
beillesztése valamely mintába, szemben az
applikációval, amelynél nem mintába
illesztenek be egy motívumot, hanem
ráerısítik azt (varrással vagy ragasztással) a
kelmére. Az inkrusztáció technikáját pl. az
ötvösmővészetben alkalmazott eljárásból
vette át a ruhaipar, ahol drágakövek,
gyöngyök,
elefántcsont-berakások
stb.
díszítı célzatú beillesztését alkalmazzák az
ötvösmunkába.
díszítı pánt - Dekoratív szalag, amit körben a nıi
ruha nyakkörébe varrnak be, vagy rávarrják
a ruhára hosszában, keresztben vagy átlósan.
díszítı varrat - Ruhadarabok díszítésére szolgáló
kézi vagy gépi varrat. A kézi varrat
készülhet keresztöltésekkel, láncöltéssel
vagy különbözı egyéb kéziöltés-típusokkal.
A
géppel
készített
díszítıvarratokat
leggyakrabban cikcakk-öltések és egyfonalas
láncöltések alkotják.
díszítıcérna, effektcérna - Fonalak egyenetlen
összecérnázásával
nyert
termékek
győjtıneve, ahol a cérnázási sodratszám
változtatásai, vagy a fonalágak eltérı
feszességő vagy sebességő bevezetése
folytán
helyenként
vastagodások
és
vékonyodások, csomók, hurkok vagy más
egyenetlenségek keletkeznek és ezek az
ilyen cérnából készült kelmében díszítı
hatást
eredményeznek.
Lásd
még:
díszítıfonal.
díszítıfonal (2) - Olyan egyágú fonal, amely
hossza mentén változó megjelenéső, ezáltal
díszítı hatást kelt a belıle készült kelmében.
Az eltérı megjelenéső szakaszokat elı lehet
állítani a fonás, a sodrás, vagy a színezés
folyamatában, vagy színnyomással, valamint
ezek
különbözı
kombinációival.
A
leggyakrabban használt változatok a
következık: nyomott fonal, kreppfonal,
melanzs fonal ombré fonal, vigoureux-fonal.
díszítıszalag - Kettıs vetülékő szegıszalag, mely
pamut
vagy
viszkózfonalból
készül
vászonkötésben
szövött
mintával.
Szabályosan ismétlıdve vastagabb vetüléket
szınek bele, melyek hurkokat képeznek a
szalag egyik szélén. Szürke vagy színes
kivitelben, 10-16 mm-es szélességben
készítik.
Ágytakarók
és
párnák
szegélydíszítéseként használják.
diszkó stílus - Fiatalok divatja az 1970-es évek
végén,
ami
nappali
és
alkalmi
öltözködésüket
is
meghatározta.
A
ruhadarabok szokatlan formai kialakítása az
egyéni
kombinációk
számára
nagy
szabadságot biztosított. Az anyagok élénk
színőek,
gyakran
készültek
díszítıfonalakból. Jellemzı a kelmék fényes
felülete. Ezt a divatirányt a korabeli filmek
inspirálták.
díszzsebkendı - Dívatos, dekoratív zsebkendı,
amit sokféleképpen hajtogatnak és a kabát,
zakó felsı zsebében, látható módon
helyeznek
el.
Színe
illeszkedik
a
ruhadarabhoz ill. a nyakkendıhöz. Kapható
már
eleve
összeillı
nyakkendıdíszzsebkendı együttes is.
divat - Egy adott idıszakban az élet külsı formáit,
a társas érintkezést, de különösen a viseletet,
az öltözködés módját meghatározó szokások
összessége. Kifejezi a szociális környezetet
és a gazdasági és kulturális befolyások
hatását. Az öltözködési divat, ami fıleg a
színekben, a felhasznált kelmetípusokban,
mintázatokban és a szabásvonalakban
nyilvánul meg, általában rövid élető és
szezononként (tavasz-nyár, ısz-tél) változik.
divat
újdonság
Új
divatos
színek,
kelmeszerkezetek és mintázatok a nıi és
férfi ruházkodásban. Ellentéte a klasszikus
stílus.
divatbemutató - A legújabb divatiránynak
megfelelıen tervezett és elkészített modellek
látványos bemutatója, melyet a divatház
rendez a hozzáértı szakembereknek és a
nagyközönségnek,
tájékoztatás
és
népszerősítés végett.
divattervezı, modelltervezı - Divat- és
ruhatervezéssel foglalkozó mővész; tervei,
mint modell minták valósulnak meg.
Doeskin - Puha, könnyő gyapjúszövet, ötugrásos
atlaszkötésben, elfekvıen bolyhos felülettel.
Finom kártoltgyapjú-fonalakból készítik
férfiöltönyök, szmokingok, egyenruhák,
nehezebb változatban felsıkabátok számára.
Elnevezése az ızbırhöz való hasonlóságára
utal ("doeskin" - ejtsd: douszkin - jelentése:
ızbır).
dombornyomás
Relief
mintázatú
nyomóhengerrel végzett nyomás (gaufrage ejtsd: gofrázs). Olyan vésett mintázatú
nyomóhengerrel állítják elı, amelyben a
minta egyes elemei kidomborodnak vagy
bemélyednek.
Amennyiben
szintetikus
anyagú kelmére készítik, a mintázat
hırögzítéssel tartóssá tehetı, egyébként
mosásban idıvel eltőnhet.
donegal - Rusztikus, kéziszövés hatású, feltőnı
megjelenéső
kártoltgyapjú-szövet.
Vászonkötésben készül, világos színő láncés
sötét
színő,
gyakran
noppos
vetülékfonalakból. Felhasználását a szövet
súlya határozza meg: sportos férfi- és nıi
kabátokat,
zakókat,
kosztümöket,
felsıkabátokat készítenek belıle. Az
elnevezés az írországi Donegal grófság
nevébıl származik, itt készítették elıször.
doupion - Kissé egyenlıtlen hernyóselyem-fonal.
A francia "doupion" (ejtsd: dupion) a
santung megfelelıje.
Doupion szövet - Közepes súlyú, egyenlıtlen,
érdes felülető selyemszövet. Vászonkötésben
készül, a láncban hernyóselyem vagy
viszkóz filamentfonal, a vetülékben doupion
fonal felhasználásával; ez utóbbi adja meg a
szövet karakterét. Blúzokat, ingeket, nıi
ruhákat és kosztümöket készítenek belıke.
dragon(er) - Felöltı, télikabát hátsó derékrészére
helyezett, a kabát saját anyagából készített
övszerő pánt. Egy vagy több részbıl állhat.
Amellett, hogy díszíti a kabátot, arra is
alkalmas, hogy annak derékbıségét állítsák
vele. Van olyan változata, amelyet egy
darabban rávarrnak vagy más módon
rögzítenek a kabát hátára, és van olyan két
részbıl álló változat, amiknek egyik végét az
oldalvarrásokba illesztik be és a másik végük
szabad.
drapé - Finom, puha fésősgyapjú-szövet alig
kivehetı sávolykötéső szerkezettel, finoman
bolyhozott felülettel. Könnyő változatban
nıi ruhák, nehezebb változatban (esetenként
fésült és kártolt fonalak kombinálásával
készítve)
férfiöltönyök
és
-kabátok
készítésére szolgál. Az elnevezés a francia
"drap" szóból ered, aminek jelentése: szövet,
posztó.
drell - Közepes súlyú lenszövet tört sávoly
kötésben, ami jellegzetes hosszcsíkos
megjelenést ad a kelmének. Orvosi
köpenyek és ágynemők anyaga. Lásd még:
drill, drell, drell, drill.
Drell
munkaruha-szövet
Finom
dombormintázatú, tört sávoly kötéső
lenszövet, jellegzetes hosszanti csíkokkal.
Középfinom fonalakból szövik. Alkalmas
erıs munkaruha-anyag céljára.
drell, drill - Erıs, tartós, sőrő szövéső lenszövet.
Legtöbbször tört sávolykötésben készül, de
készítik atlaszkötésben is. Munkaruhák,
egyenruhák,
matrachuzatok
és
más
lakástextíliák anyaga. Az elnevezés a német
"drillen"-bıl származik aminek jelentése:
összesodor.
Drill, drell (láncköper) - Közepes súlyú
pamutszövet jellegzetes hosszanti csíkokkal,
amit lánc- és vetülékatlasz kötéső sávok
váltakozásával érnek el. A csíkok különbözı
hosszúságúak és alakúak lehetnek. Közepes
finomságú fonalakból készítik. Lepedıket
dublé; kettıs szövet - Kétrétegő szövet, amelynek
két oldala többnyire színében, mintázatában,
esetleg szerkezetében is eltér. A két réteg
egyidejőleg készül és azokat a lánc- ill.
vetülékfonalak
speciális
kötésmóddal
kapcsolják
össze.
Többnyire
nehéz
gyapjúszövetek, amelyekbıl férfi- és nıi
kabátokat készítenek. Az elnevezés a francia
"doublé" szóból ered, aminek jelentése:
megkettızött.
Duchesse - Közepes súlyú selyem típusú szövet,
nyolcfonalas atlaszkötésben készül, sőrő
lánc- és ritkább vetülékbeállítással. A láncés vetülékfonala nem azonos anyagú.
Bélések, népviseleti öltözetek, dekorációs
szövetek anyaga. Elnevezése a francia
"duchesse" (ejtsd: düsesz) szóból ered,
aminek jelentése: hercegnı.
Duchester - Durva, vastag, közepes súlyú
pamutszövet, a láncfonal közepes finomságú
pamutcérna, a vetülék durva pamutvagy
vigonyfonal.
A fonákoldalát enyhén
bolyhozzák. Munkaruhákat és mőszaki
textíliákat készítenek belıle.
dúcnyomás, kézi nyomás - Színnyomási eljárás,
amellyel egy kelmére egy vagy több színbıl
álló mintát nyomnak kézi módszerrel. A
mintát fából vagy fémbıl készült dúcra
viszik fel, amit festékbe mártanak és mintegy
rábélyegzik a kelmére. Minden színhez
külön dúc tartozik. Ez a legrégebbi
színnyomási eljárás, de még ma is
használják, fıleg népmővészeti szövetek
nyomására
(pl.
kékfestésnél).
Ruhaanyagokat és terítıket készítenek így.
dufflecoat - Rövid, sportos, egyenes, bı szabású
kabát kapucnival, nagy rávarrott zsebekkel, a
vállak erıs hangsúlyozásával, zsinóros
gombolással.
Egyszínő,
bolyhozott
gyapjúszövetbıl
készítik,
többnyire
béleletlenül, de ebben az esetben a belsı
oldalán kockás mintás doublé szövetbıl.
düftin - Puha, bársonyos felülető (bár a bársonynál
alacsonyabb száltakaróval készült), közepes
súlyú pamutszövet. Közepesen finom láncés durvább vetülékfonalakból atlaszkötésben
készül. Bolyhos felületét bolyhozással,
keféléssel és nyírással állítják elı.
Sportkabátok,
fiúöltönyök
készítésére,
valamint
mőszaki
textíliák
céljára
használják.
"Majombır"
vagy
"ıszibarackhéj" elnevezéssel is ismert.
düsessz - Nehéz, a színoldalán nagyon fényes, sima
felülető, kissé merev selyemszövet. Nyolcvagy tizenkétfonalas atlaszkötésben készítik.
Egyes fajtáiban pamut vetülékfonalat
használnak. A valódi selyembıl készült
düsesszbıl nıi ruhákat, a mesterséges
filamentfonalakból
készült
düsesszbıl
ruhabéléseket,
dekorációs
szövetet,
népviseleti ruhákat készítenek. Az elnevezés
a francia "duchesse"-bıl ered, aminek
jelentése: hercegnı.
E
egészségügyi harisnya, gyógyharisnya - Nagy
rugalmasságú fonalból készült, szorító
hatású harisnya, amelynek szorító erejét a
szár hossza mentén a viselıje testméreteinek
és esetleges betegségének ismeretében
állítják be.
egy részbıl szabott ujj - Egyszerő fazonú
ruhadarabokhoz készült ujj, amely egy
darabból áll.
egyedi szabásminta - Az alap-szabásminta olyan
módosítása, ami egy bizonyos modellnek és
alapanyagnak a legjobban megfelel.
egyenes vonalú fazon - A teljes hosszában
egyforma szélességő ruhadarab. Kabátoknál,
ruháknál, szoknyáknál alkalmazzák.
egyenes vonalú szoknya - Olyan szoknya, amely
teljes hosszában csaknem teljesen egyforma
szélességő, azaz az alja bısége megegyezik a
derékbıséggel. Hogy kényelmesebb legyen
viselni, alul hasítékkal látják el.
egyenetlen színezıdés - A kelme egyenetlen
színezıdése, aminek okait több csoportba
lehet osztani. Az okok elsı csoportjába a
nem megfelelı nyersanyag-összetétel, a
rossz fonal vagy a szabálytalan vagy hibás
kelmeszerkezet tartozik. A másik csoportot a
színezést megelızı rossz elıkészítés, a
technológia be nem tartása, vagy a kelmén
maradt
vegyszermaradékok
(íranyag,
mosószer, szappan, sav, lúg vagy bármilyen
más vegyszer) alkotják. Ide tartozik az
egyenlıtlen nedvességtartalom-eloszlás a
kelmén, a győrıdések, deformációk stb. is.
Az utolsó csoportba a színezés közben
elkövetett hibák tartoznak: a technológia be
nem tartása, a gépbeállítási hibák, a színezı
fürdı helytelen összeállítása, a rossz
vízminıség vagy a nem megfelelı vagy nem
megfelelı minıségő színezékek vagy
segédanyagok
használata.
A
hibák
megjelenési formája is különbözı lehet:
megjelenhet foltok, pöttyök formájában (pl.
sav- vagy lúgmaradványok jelenléte esetén),
vagy csíkozottságban (ezt pl. különbözı
színezékfelvevı tulajdonságú fonalak, vagy
a kelmeképzés során alkalmazott eltérı
fonalfeszültségek okozhatják), a kelmében
elıforduló győrıdések, vagy a kelme hibás
tekercselése miatt stb.
egyenlı oldalú kötés - Olyan kötés egy szövetben,
amelynél a mintaelemen belül a lánc- és
vetülék-kötpontok száma megegyezik.
egyenruha - Szigorú elıírások szerint, szigorúan
meghatározott anyagokból készült egyforma
öltözetek. Bizonyos testületek egységes
ruházata, pl. a katonaságé, rendırségé stb.
Számos szakmában munkaruhaként is
hordanak egyenruhát.
egyiptomi viselet - Az ókori egyiptomiak - férfiak
és nık egyaránt - eredetileg kötényben
jártak. Egy másik ruhadarabjuk az ujjatlan
ingruha volt, amit késıbb mellénnyel együtt
viseltek. A nık köténye és ingruhája
hosszabb volt, mint a férfiaké, az ing a
bokáig ért, a kötény térdig. Késıbb
ruhatáruk kiegészült egy könnyő kabáttal és
a nıknek redızött ruhával, ami finom,
áttetszı szövetbıl készült.
egysoros gombolás - Kabátokon, zakókon
alkalmazott
fazonkialakítási
megoldás:
keskenyebb hajtóka és egy gombsor
jellemzi. A gombok száma a divattól és a
ruhadarabtól függ. Lásd még: egysoros zakó.
egysoros öltöny - Férfiöltöny, amelyhez egysoros
zakó tartozik.
egysoros zakó - Zakó egy gombsorral az eleje
zárására. A legnépszerőbb a háromgombos
kivitel. Általában nyitott hajtókával készül.
Lásd még: egysoros gombolás.
egyszínoldalas kötéső kelme - A kötıgép egy
tőágyán készült olyan vetülék- vagy
láncrendszerő kötött kelme, amelynek az
egyik oldalán szín-, a másik oldalán
fonákoldali szemkapcsolódások láthatók
(innen ered az elnevezés), vagyis a két oldal
szemszerkezete nem egyformán néz ki. Ettıl
függetlenül a kelme gazdagon mintázható,
mind a szemkialakítás módosításaival, mind
színes fonalakkal, Ilyen kelmét rendkívül
széles körben használnak mindenféle
kötöttáru gyártásában.
egyujjas kesztyő - Olyan, a hideg ellen védı
kesztyő, amelyen csak a hüvelykujj számára
készítenek külön ujjat, a többi négy ujj a
kézfejjel közös térben van. Készülhet
kötıgépen, vagy pl. sportruházathoz
tartozóan a dzseki, overall stb. anyagával
azonos szövetbıl is.
elasztán fonal - A szintetikus szálasanyagok egy
fajtája, amely nagyon nagy rugalmas
nyúlásával tőnik ki. Olyan termékekben
használják más szálasanyagú fonalakhoz
társítva, amelyeknek nagyon rugalmasaknak
kell lenniük (rugalmas fehérnemők, zoknik,
harisnyák, fürdıruhák, egyes felsıruházati
termékek - pl. nadrágok -, rugalmas kötelek
stb.).
eleje átmenet (alsó) - Ruhadarab szélén, valamely
zárható nyílás mentén, az alulra kerülı
rétegen kialakított rész, amely a felsı eleje
átmenettel együtt a nyílás zárására alkalmas.
eleje átmenet (felsı) - A ruhadarab szélén húzódó
kelmesáv, amelynek célja, hogy az
alapkelmét ezen a helyen megnagyobbítsa és
az alatta levı alsó eleje átmenetet elfedje. Ha
felsı gomboláspántként szerepel, ezen
alakítják ki a gomblyukakat.
elıke, partedli - Kisgyermekek nyakába akasztható
ruhadarab, amely megvédi a gyermek ruháját
a szennyezıdéstıl evés, ivás közben.
Mosható anyagból készül, alakja, kivitele és
mérete a felhasználásához igazodik.
elıke; mellrész - Olyan ruhadarab, amit az öltözék
fölé vesznek fel, hogy megvédjék azt a
szennyezıdéstıl. Többféle fajtája van. Az
elıkét (partedlit) például kisgyermekek
viselik evés közben, hogy felfogja a
lecsöpögı ételt vagy italt. A melles nadrág
vagy a kötény mellrésze az alatta viselt inget
ill. blúzt védi.
elıre megkötött nyakkendı - Szoros csomóra
kötött nyakkendı, amelyhez győrő alakú
vagy hátul összekapcsolható rugalmas szalag
csatlakozik, amit a gallér alatt lehet
elhelyezni.
empire stílus - A napóleoni idık (1804-1815)
divatiránya, ami gyorsan elterjedt egész
Európában.
Sima,
józan,
klasszikus
vonalvezetés, kis nyakkivágás jellemzi. A túl
könnyő kelméket a melegebb bársony,
brokát és a sima gyapjúszövetek váltották
fel. A nıi ruhák ingszerő szabásúak,
hosszúak voltak, bokáig értek, több részbıl
álltak, mint korábban. Az uszály eltőnt és a
derék magasabbra került, a mellrészt erısen
hangsúlyozták. A színek - a fehéret is
beleértve - visszafogottak. Jellegzetes
öltözék-kiegészítık
voltak
a
kasmírgyapjúból készült sál és az ékszerek.
A férfiak ruházata is egyszerőbb és
természetesebb volt. A nadrág formája
kevésbé változott, de hosszabb lett,
eredetileg a szárát betőrték a csizmába,
késıbb csak bokáig ért. A nadrághoz rövid
derekú, széles hajtókával készült magas,
lehajtott galléros frakkot viseltek, amit
mellény egészített ki. A frakk fölött kabátot
és köpenyt hordtak. Az elnevezés a francia
"empire" (ejtsd: ampír) szóból származik,
aminek egyik jelentése: császárság.
empire stílusú ruha - A mellnél szoros, a
mellvonal alatt lefelé bıvülı nıi ruha.
emprimé, imprimé - Győjtıneve valamennyi,
végben nyomással mintázott szövetnek,
szorosabban véve az ilyen selyem- és selyem
típusú szöveteknek.
en vogue - Francia kifejezés (ejtsd: an vóg),
jelentése: divatos.
epinglé (1) - Vastag, puha, finom szövet
felvágatlan plüsshurkokkal. Nıi ruhák és
kabátok, nehezebb kivitelben bútorhuzatok
gyártására használják.
epinglé (2) - Finom keresztirányú bordázatot
mutató gyapjúkelme, a bordázat gyakran
különbözı vastagságú. Különbözı
súlykategóriákban készítik mind fésült, mind
kártolt fonalakból, vászon- vagy
ripszkötésben, úgy, hogy több vetüléket ill.
különbözı finomságú vetülékfonalakat
vetnek be a szövésnél. Könnyebb
változataiból nıi ruhákat, a nehezebbekbıl
bútorhuzatokat készítenek. Az elnevezés
francia eredető, eredetileg bordázott
selyemszövetet jelentett.
erısítı közbélés - Az erısítı közbélés javítja a
ruhadarab formáját, megjelenését, és segít
ezeket megtartani viselés közben is. Erısítı
közbélést alkalmaznak kabátok, zakók
elejében,
gallérokban,
kézelıkben,
gomblyukaknál
stb.
Az
alkalmazott
közbélésnek az alapanyaghoz kell igazodnia,
amelyhez hozzávarrják, vagy amelyre
ráragasztják. A ragasztós közbélést mőanyag
bevonattal látják el, amely hı és nyomás
hatására képlékennyé és ragadóssá válik. A
nem ragasztós közbélést varrással erısítik a
külsı kelmerétegre. Az erısítı közbélés
alkalmazási módjától függıen különbözı
típuskat különböztetnek meg, például:
Felsıruházati közbélés: kabátok, zakók
elejének
megerısítésére
használják.
Alsóruházati közbélés: ingek, blúzok
gallérjának, kézelıjének megerısítésére
szolgál. A közbélés alapanyaga lehet szövött,
kötött, vagy nemszıtt kelme.
esernyıselyem - Könnyő, kényes, sőrő szövéső taft
szövet, többnyire poliamid filamentfonalból,
ritkábban valódi selyembıl vagy pamutból
állítják elı, amibıl az esernyı bevonatát
készíteni kívánják.
esés - Kelmék egy nagyon összetett tulajdonsága,
amely magában foglalja a hajlékonyságot, a
lágyságot, a redızı képességet, és ami fıleg
a kelme nyersanyagától, szerkezetétıl,
területi sőrőségétıl, kikészítési módjától
függ. Az esés nagyban befolyásolja a kelme
alkalmazhatóságát és a belıle készült
ruhadarab szépségét.
esküvıi ruha - A menyasszony ruhája az esküvın;
jellemzıen különleges, nagyon drága, fehér
vagy halvány színő kelmébıl készül,
gazdagon díszítve. Többnyire földig ér, hátul
uszállyal, de készítik rövidebb, csak térd alá
érı kivitelben is.
esıkabát - Tavasszal és ısszel viselt férfi- vagy nıi
kabát, amit esıs idıben hordanak. Anyaga
víztaszító kikészítéssel ellátott ballonszövet.
Eredetileg konzervatív, egysoros, rejtett
gombolású formában, raglán ujjakkal, ferde
szegélyes zsebekkel készült, de manapság
kialakítása már a divat változásait követi.
estélyi ruha (1) - Különleges esti rendezvényeken
viselt
ruha.
Hossza
a
mindenkori
divatiránynak felel meg. A rövid estélyi ruha
hossza olyan, mint az utcai ruháé, a hosszú
estélyi ruha legalább bokáig ér, az ún.
félhosszú estélyi ruha pedig e kettı között
helyezkedik
el.
Különlegesen
szép
anyagokból, gyakran mély dekoltázzsal
készül.
estélyi ruha (2) - Ünnepélyes, esti alkalmakkor
viselt nıi ruha. Tekintélyes, nagy
dekoltázzsal rendelkezı, a derék fölött
általában szorosan testhezálló, legtöbbször
értékes alapanyagból készített ruha. A
szoknya
rész
leggyakrabban
hosszú
("nagyestélyi"), gazdagon redızött, de lehet
rövidebb is és kevésbé pompázatos
("kisestélyi"). Gyártásához többnyire taft-,
brokát- vagy bársonyszövetet, igen gyakran
hímzett kelméket vagy csipkét használnak.
Esterházy-kockás
minta
Egymással
sakktáblaszerően érintkezı négyszög-mintás
mezık, amelyekben apró, mezınként eltérı
színes
(pl.
szürke-fekete)
mintázat
helyezkedik el. Angol elnevezése: glencheck
(ejtsd: glencsek), franciául: Prince de Galle
(ejtsd: prinsz dö gall).
eszkimó szövet - Viszonylag kemény, tömött,
nehéz,
de
finom,
fényes
felülető
gyapjúszövet, a hátoldala bolyhozott. Kettıs
szövetként készül, a felsı réteg jó minıségő
nyersanyagból.
Olcsó
férfi-télikabátok
anyaga. Gyártása ma már visszaszorult.
etalon - Egy termék hivatalosan elfogadott mintája,
ami összehasonlítási alapul szolgál annak
megítélésére, hogy a termelésben készült
darabok
anyagukban,
színükben,
formájukban,
megmunkálásukban,
minıségükben
stb.
megfelelnek-e
a
megállapodásnak, ill. hogy azonos tételbıl
származnak-e.
etamin (1) Divatcikkeknél az etamin kifejezést
használják
még
vékony,
könnyő
gyapjúszövetekre is, melyek vászonkötésben
készülnek. Nıi nyári ruhákat és blúzokat
készítenek belıle. A szövet elnevezése a
francia "etamine" szóból ered, melynek
jelentése: szita. (2) Vékony, könnyő, finom,
de erısen sodrott fonalból készült rácsszerő,
áttetszı, vászonkötéső pamutszövet, nyári
nıi ruhák és blúzok anyaga.
Eyelet minta - Lásd szemláb-visszaakasztásos
minta.
É
ékalakú sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés,
amelynél a sávoly átlójának iránya a
mintaelemen belül ellenkezı irányba fordul
és hegyes csúcsot képez. Gyapjú típusú
szövetelnél, fıleg kabátanyagoknál gyakran
alkalmazzák.
éles váltások a szövet kötésében - Váltás a szövet
kötésmódjában, ahol a lánc-kötéspontot egy
vetülék-kötéspont váltja fel, vagy viszont.
Különösen
levezetett
sávolykötéseknél
fordul elı.
érintkezı ruhazáródás; cipzár - Olyan
ruhazáródás, melynél a ruhadarab csatlakozó
szélei nem fedik át egymást. Leggyakoribb
fajtája a cipzáras záródás.
F
faconné, façonné - Egyszínő vagy különbözı színő
fonalakból
álló,
a
kötésszerkezettel
mintázott, egyszerő, kis mintaelemő nyüstös
szövetek győjtıneve. Pamutból, selyembıl
és gyapjúból egyaránt készülhet, nıi ruhák
anyaga. A francia "façonner" (ejtsd:
faszonné) ige jelentése: formáz, alakít,
megmunkál.
faconné/façonné batiszt - Könnyő, finom, apró
mintás pamutszövet beleszıtt, nyomott,
esteleg azsúr-mintával. Felhasználása: nıi
ruhák és blúzok anyagaként.
façonné-ripsz - Nehéz, meglehetısen merev
fogású, vászonkötéső selyem-, pamutvagy
gyapjúszövet, hossz- és átlós irányú
csíkozottsággal. Nıi ruhák anyaga, valamint
dekorációs szövetként is használják.
façonné-szatén - Közepes súlyú, fényes felülető
selyemszövet, a ripsz- vagy sávolykötéső
alapot apró atlaszkötéső minták díszítik. A
hátoldalon
jellemzıen
vetülékfonallebegések láthatók. Díszítésekre, dekorációs
anyagként használják.
Faille - Nehéz vagy közepesen nehéz, fényes,
taftszerő
selyemszövet,
jól
kivehetı
keresztirányú bordázattal, vászon- vagy
ripszkötésben. A láncfonal finom selyem, a
vetülék chappe- vagy fésősgyapjú-fonal. Ha
a lánc- és a vetülékfonal különbözı színő,
színjátszó hatás érhetı el. Készítik moaré
mintázattal is.
Fair Isle technika - Színmintás kötött minta, a
Skóciához tartozó Fair Isle (ejtsd: fer ájl)
sziget hagyományos motívumaival. A
hagyományos Fair Isle-minták legfeljebb kb.
öt színt tartalmaznak, de egy-egy
szemsorban csak két színt használnak.
Eredetileg kézikötésben készült, de hasonló
elıállítható géppel is (lásd mögéfektetéses
mintázás). A fonákoldalon fonallebegések
keletkeznek, ami a kelme hıszigetelı
képességét növeli.
Faison - Magyar nyelvterületen nem elterjedt
kifejezés az apró, enyhén plasztikus,
egyszerő motívumokból álló szövött
mintázatra, melyet különféle kötésmódok
alkalmazásával hoznak létre.
Famis - Aranycérnával díszített, keleties mintájú,
viszonylag merev selyemszövet. Elıször
Izmirben (korábban Smyrna) készítették. Nıi
ruhák alapanyagául szolgál.
Fancy (szövet) - Puha, vastag, a flanelhez hasonló
pamutszövet, mindkét oldalán bolyhozott.
Láncfonala többnyire fehér vagy nyers színő,
a vetülék melanzs, ami márványszerő hatást
eredményez. Ingek, blúzok, sportruházat
készítésére használják. Az elnevezés az
angol "fancy" (ejtsd: fenszi) szóból ered,
aminek számos jelentése között szerepel:
díszes, különleges.
fantázia melanzs - Melanzs fonal, amelynek
fényes színét a fonásnál hozzákevert
különbözı színő szálakkal érik el.
fantáziaminta - Olyan szövött vagy kötött
mintázat,
amelyben
a
fonalak
színösszeállítása és a szövet ill. kötött kelme
szerkezeti mintázata különleges, a divatnak
megfelelı kialakítású.
fantáziamintás barhend - Puha pamutszövet,
színoldalán mintásan bolyhozott felülettel. A
mintás bolyhozást egy sablon segítségével
érik
el,
aminek
használatával
a
kelmefelületnek csak a minta szerinti részei
bolyhozódnak, a letakart részek simák
maradnak. Nıi téli ruhák és pongyolák
alapanyaga.
farkasfog (1) - Pamutból, viszkózból készült
fonatolt szalag. Jellegzetes fogazottságát,
cikcakk alakját úgy alakítják ki, hogy a
fonalakat különbözı feszültséggel vezetik
be. Változatos színekben, leggyakrabban 15
mm szélességben készítik és ruhadarabok
díszítésére használják.
farkasfog (2) - Pamut-, poliészter- vagy
viszkózfonalból készült színes, sima felülető,
6-12 mm széles fonatolt szalag. A szélei
szabályos hullámvonalúak vagy cakkosak.
Ruhadarabok díszítésére használják.
farmeranyag - A farmeröltözet ill. farmernadrág
anyaga. Ez az elnevezés csak a magyarban
használatos, más nyelveken "denim" a neve
(v.ö. farmerszövet).
farmernadrág - Eredetileg kék farmerszövetbıl
készült csípınadrág, jellegzetes formájú és
elhelyezéső, hangsúlyozott varratokkal. Az
1970-es években vált igazán divatossá a
fiatalok körében, amikor "polgárpukkasztó"
célzattal kezdték viselni.
farmeröltözet - Farmerszövetbıl készült sportos
nıi, férfi- vagy gyerekruházat. Hangsúlyos,
sokszor az alapszövetétıl elütı színő
cérnával készült varratok, számos rávarrt
zseb és húzózár díszíti. Különösen az 1970es években volt nagy divat, amikor szoknya
ill. nadrág és kabát vagy mellény tartozott
hozzá, de ilyen anyagból készítettek inget,
táskát, cipı-felsırészt, kalapot is.
farmerszövet - Kemény, telt fogású, általában
pamutból, ritkábban gyapjúból készült
szövet, átlós erezettel, alig kivehetı
sávolykötéső felülettel. A lánc- és
vetülékfonalak színei erısen eltérıek, a lánc
tipikusan indigókék, a vetülék fehér. Sportos
nadrágok, férfiak, nık és gyermekek
számára az ún. farmerruházat. készítésére
használják. A farmerszövetre használt
"denim" szó a francia "de Nimes" (ejtsd:
dönim) - Nimes városból való - kifejezésbıl,
az ugyancsak használt "jeans" (ejtsd: dzsínz)
az olaszországi Genova (ejtsd: dzsenova)
angolosan torzított nevébıl származik;
eredetileg ugyanis, a 19. században ezekrıl a
helyekrıl szerezték be az alapanyagot és
szállították az USA-ba.
fátyol - Nagyon könnyő, finom, áttetszı kelmébıl
készült nıi ruhadarab, szerkezetét apró négyvagy
hatszögletes
nyílások alkotják.
Jellemzı anyaga a tüll. Menyasszonyi ruhák
és más különleges alkalmi öltözékek, egyes
népviseletek, egyházi ruhák kiegészítıje.
faux uni/hamis üni - Olyan kelme, amely
egyszínőnek látszik, de apró, alig látható
mintázattal rendelkezik, aminek a színe
enyhén eltérı is lehet.
fazon, szabás - Egy ruhadarab formájának,
szerkezeti kialakításának összefoglaló neve.
fedıfonalas kötés - Olyan kötöttkelme-szerkezet,
amelyben minden szem két fonalból készül;
ezek közül az egyik mindig a kelme
színoldalán, a másik a fonákoldalon látszik.
A fonalak lehetnek azonos vagy különbözı
színőek, utóbbi esetben a kelme két oldala
eltérı színő. Felhasználható mintázásra is.
fehérítés - Vizes közegben, mosás elıtt, közben
vagy után végzett eljárás, amelyhez vagy
klóros,
vagy
oxigénes/klórmentes
termékekre van szükség. Célja a szennyezésés folteltávolítás javítása, és/vagy a fehérség
fokozása. Klóros fehérítıszer – az oldatba
hipoklorit ionokat kibocsátó szer, pl.
nátrium-hipoklorit.
Oxigénes/klórmentes
fehérítıszer – olyan szer, amely különbözı
peroxigén fajtákat bocsát az oldatba.
Fehérítıszer aktiváló – olyan szer, amely a
fehérítést alacsonyabb mosási hımérsékleten
is lehetıvé teszi. Az üres szimbólum azt
jelzi, hogy bármilyen oxidáló fehérítıszer
használható; a két átlós csík azt jelzi, hogy
kizárólag oxigénes/klórmentes fehérítés
megengedett.
fehérnemő - A fehérnemők közé soroljuk az
alsóruházatot, a hálóruháztatot és az
ágynemőt. Fontos, hogy mosható anyagból
készül.
fejkendı
Öltözék-kiegészítı
ruhadarab,
négyszögletes, vagy háromszög alakú, a fej
és a nyak betakarására szolgál. Sokféle
anyagból (fıleg gyapjú- és selyem típusú
szövetekbıl),
különbözı
méretekben,
színekben és mintázatokkal készül. Részben
a hideg elleni védelem, részben a díszítés
célját szolgálja.
felfektetési rajz - Egy ruhadarab valamennyi
alkatrészének kiterített alakja, rárajzolva arra
a kelmére, vagy egy arra ráhelyezett papírra,
amelybıl ki akarjuk vágni az alkatrészeket.
félfésős gyapjúfonal - Rendszerint 56/58’s és
58/60’s finomságú, 60-120 mm hosszú
gyapjúszálakból font, 50-1000 tex finomságú
fonal. Készítéséhez erıs, kellıen hosszú
szálakra van szükség, rövid szálak csak kis
mennyiségben fordulhatnak elı benne. Ilyen
fonalat készítenek teveszırbıl, kasmírgyapjúból, angórából, sıt 5,6-13 dtex
finomságú poli(akril-nitril)-, poliamid-,
viszkóz- stb. szálakból is. A félfésős gyapjúill. gyapjú típusú fonalakat rendszerint
kézikötéshez (pulóverek, kardigánok stb.
készítésére),
valamint
bútorszövetek,
kárpitanyagok, dekorációs szövetek, takarók
gyártásában használják.
félgyapjú szövet - Gyapjú típusú szövet, amelyben
jelentıs részarányban van pamut. Telt
fogású, hasonlít a posztóhoz. A 19. század
végéig kabátanyagnak használták. Az
elnevezés
az
olasz
"mezzolana"
tükörfordítása.
felhajtás - Kiszabott alkatrész egy szakasza a
kelme széle közelében, amit felhajtanak,
hogy az alkatrészt rövidebbre vegyék.
Ilyenkor a hajtási él alkotja az alkatrész
szélét. Általában a belsı oldal felé hajtják,
hogy a színoldalról ne látszódjék.
felhajtott ujj - Egy ruhadarab ujjának
visszahajtása, hogy rövidebb legyen.
Leginkább sportos, kézelıs blúzoknál
alkalmazzák.
félhosszú melltartó - Olyan melltartó, amelyen a
kosarak alatt 2,5-3 cm széles pánt van.
félhosszú ujj - A könyékig érı ujj elnevezése.
félkész termék - Ruhadarab, amelynek egyes
elemei nincsenek teljesen készre kidolgozva,
hogy pl. a hosszát, bıségét stb. a majdani
használó alakjához lehessen igazítani;
egyebekben befejezett termék.
fél-kimonóujj - Olyan ujj, amelynek csak az eleje
kimonóujj, a hátsó részén ujjakör van
kialakítva.
félkrepp szövet - Pamut vagy gyapjú típusú szövet,
enyhén szemcsés felülettel, amit az erısen
sodrott lánc- vagy vetülékfonalak (ún.
félkrepp fonalak) hoznak létre. A
láncfonalak többnyire sima fonalak. Nıi
ruhák alapanyaga.
félpiké - Telt fogású, hosszanti vagy keresztirányú
bordázottságot mutató pamut vagy selyem
típusú szövet. Két lánc- és egy vetülékfonal-
rendszerbıl készül. Nıi ruhák és blúzok
alapanyaga.
felragasztható folt - Négyszögletes vagy más
geometrikus formájú, a hátoldalán hıre
lágyuló mőanyaggal kent kelmedarab, amit
egy ruhadarab sérült helyére hı és nyomás
hatása alatt, javítás céljából fel lehet
ragasztani.
fél-raglánujj - Olyan ujja, amelynek az elsı része
raglánujj kialakítású, a hátsó része ujjakörrel
készül, vagy fordítva. Nıi ruhákon
alkalmazzák.
felsı varrócérna - Gépi varrás céljára készült
kétszeres cérna. Gyártásánál elıször két
egyágú fonalat S-sodrattal összecérnáznak,
majd két ilyen kétágú cérnát ismét
összecérnáznak, de most Z-sodrattal.
Mercerezik is. Az eredmény egy sima, kör
keresztmetszető, zárt felülető, erıs cérna,
amely jól bírja a gépi varrásnál fellépı
mechanikai igénybevételeket.
felsıkabát - Bı szabású, legalább térdig érı nıi
kabát. Alakot nem feltétlen követı sziluett és
többnyire sportos kivitel jellemzi.
felsıruházat - Az alsóruha felett viselt
ruhadarabok győjtıneve: nadrág, zakó, ruha,
szoknya, kabát stb.
feltartási
fonalhullám
Kötéselem
a
vetülékrendszerő
kötésben;
olyan
fonalszakasz két egymástól távolabb
elhelyezkedı szem között, amelybıl nem
képeztek szemet, hanem ehelyett a közbensı
szem szemfeje mellett helyezkedik el és a
fölötte levı szem szemlábai tartják meg ott.
Mivel ebbıl a fonalszakaszból nem képzıdik
szem, az alatta elhelyezkedı szem
megnyúlik.
feltartott kötéső kelme - Kétszínoldalas
vetülékrendszerő kelme, amelyben soronként
váltakozva hol az egyik, hol a másik tőágyon
készítenek a tők feltartott szemeket. Vastag,
tömött kelmeszerkezet; téli felsıruházati
kötöttárukat, sportos pulóvereket készítenek
belıle.
feltartott szemes minta - Egy- vagy kétszínoldalas
kötött kelme, amelyben a feltartási
fonalhullámok minta szerint helyezkednek el
és ezzel szerkezeti mintázatot alkotnak. A
kötöttáruk mintázására gyakran alkalmazott
módszer.
féltrikó kötés - A láncrendszerő kötött kelme egyik
alapkötése.
Egy
láncfonal-rendszerbıl
készül. Az egymás melletti fonalakat
felváltva hol a tılük jobbra, hol a tılük balra
esı tőre fektetik, ahol azok ott szemet
képeznek, ezáltal az egymás melleti
láncfonalak
szemei
egymás
fölött
összekapcsolódnak és összefüggı kelmét
alkotnak. Ha egy-egy fonalat mindig az
egymás melletti tőkre fektetik, akkor
egyugrásos féltrikó keletkezik. Ha a fonalat
nem a közvetlenül mellette, hanem attól
távolabbi tőkre fektetik váltakozva, akkor
két-, három- stb. ugrásos féltrikóról
beszélünk. A kelmét soronként jobbra-balra
dılı szemek jellemzik. Ez a kelmeszerkezet
önmagában ritán használatos, általában más
kötésmódokkal kombinálják, de mint
alapkötés nagyon jelentıs. (A "féltrikó"
onnan kapta a nevét a magyar szaknyelvben,
hogy tulajdonképpen fele a "teljes" trikó
kötésnek.)
felületi szerkezet - Egy kelme felületének
jellegzetessége: lehet sima, szemcsés,
dombormintás, szırös stb. A kelmefelület
szerkezetét a kelme gyártási eljárása
(szövött,
kötött,
fonatolt,
nemszıtt),
kötésmódja, a felhasznált fonalak és a
kikészítés együttesen határozza meg. Azt,
hogy adott helyen milyen felületi szerkezető
kelmét kell használni, a felhasználás célja,
helye, módja és a divat dönti el.
felvasalható közbélés, ragasztós közbélés Ragasztóanyaggal bevont közbélésanyag,
ami hı és nyomás hatása alatt rögzíthetı egy
másik kelmére. Ragasztós kjözbélések fajtái:
Ragasztós közbéléseket használunk akkor,
ha az alapanyag alkatrészeket merevíteni,
rögzíteni akarjuk. A közbélések használata
megfelel a klasszikus szabóságban a
különbözı merevítı vásznak használatának.
A ragasztós közbélésekkel egyszerőbben,
könnyebben érhetjük el azt hatást, amelyet
az
alkatrészek
és
ruhadarabok
megmunkálásánál szabó mester apáink és
nagyapáink elértek. Azonban, ahogy
annakidején sem volt mindegy, hogy milyen
alapanyag,
mely
alkatrészének
megmunkálásához
milyen
vásznat
használtak, annyira nem mindegy ez ma
sem. Sıt, a régebben használatos 2-3 féle
vászon helyett most több, mint 20 féle
különbözı ragasztós közbélés közül kell
kiválasztani a megfelelıt. Olyannyira, hogy
a lehelletfinom, áttetszı vékonyságtól, a
hajdani férfizakókba felhasznált lószırvászonnak megfelelı vastagságban is
kapható. Nem csak a felhasznált alapanyag
vastagsága, hanem rugalmassága is döntı a
választásnál. A közbélések ugyanúgy, mint
az
alapanyagok,
vékonyabbak
és
vastagabbak, szıttek, hurkoltak és nem
szıttek (papirjellegőek), rugalmasak és
rugalmatlanok, de nem minden esetben
merevek. Nehezíti a helyzetet az is, hogy
vannak olyan ragasztós közbélések, melyek
a megmunkálás során változtatják az
alakjukat, összemennek. A közbélések árai is
igen változóak. A kiválasztásnál nem szabad,
hogy az ár befolyásolja döntésünket.
Kizárólag az a lényeges, hogy a
megvásárolni kivánt közbélés megfeleljen
annak az alapanyagnak, amelyhez használni
kivánjuk.
A
papirjellegő
(nemszıtt)
ragasztós közbéléseket mellızzük. A
merevebbek
pl.:
gallér
kifordításnál
megtörnek, és ezzel megtörik az alapanyag
is, kivasalhatatlan töréseket okozva. A
puhább, nemszıtt ragasztós közbélés pedig
nem váltja be a hozzáfőzött reményeket, nem
elég tartós a megmunkálás során. Pl.: egy
sarokbeállítás szükségszerő becsípését nem
tartja meg kellıképpen. A textiljellegő
ragasztós közbélések lehetnek hurkoltak és
szövöttek. Mindkettı különbözı - az
alapanyagnak megfelelı - vastagságban
kapható. A (vászonszerő) szövött közbélések
soha nem rugalmasak. A vastagabbak
kosztümkabátok, kabátok merevitésére valók
a vékonyabbakat ruha és nehézselyem
holmik rögzítésére használhatjuk.
A
vékonyabbakat
blúzok
gallérjába,
elejeszélébe és kézelıjébe. A szövött
ragasztós közbélések szálirányának meg kell
egyezni a szabott alkarészek szálirányával. A
hurkolt ragasztós közbélések szintén több
vastagságban
kaphatók.
Lehetnek
rugalmatlanok
és rugalmasak.
A
rugalmatlanok
felhasználási
köre
megegyezik a szövött közbélésekével, de
nem annyira kötött az azonos szálirány. A
rugalmasak
olyan
alapanyagokba
használhatók, amelyek maguk is rugalmasak
és ezt a tulajdonságukat meg is akarjuk
tartani. A rugalmas közbélés a vastagságán
kívül alapjában kétféle lehet, és ez
befolyásolja a felhasználás körét. Lehet
egyirányban és mindkét irányban rugalmas.
Ezeknek a közbéléseknek nincs szálirányuk,
de a rugalmasság irányának meg kell
egyezni az alapanyag rugalmasságának
irányával.
felvasalható rácsos szalag - Ruhadarab (pl.
szoknya, ruha, kabát) alja szélére
felvasalható hajlékony szalag, ami a
felhajtást rögzíti és ezzel feleslegessé teszi a
varrást.
fémezett szál - Fémbevonattal ellátott mesterséges
vagy természetes alapanyagú szál. A
fémbevonat nem változtatja meg a szál
eredeti fizikai és kémiai tulajdonságait, de
elektromosan vezetıképessé teszi a szálat és
ezzel pl. lehetıvé teszi a sztatikus
elektromosság
elvezetését.
Ezt
a
tulajdonságát ismételt mosásban is megtartja.
fémfonalas díszítıszalag - Ezüst vagy más színő
alumíniumoxid fonalból készült 8-40 mm
széles szalag. A ritka beállítású vetülékfonal
és a széleken a láncfonalak viszkózból
készülnek. Díszítésre használják.
fémszálas krepon - Plasztikus felülető, selyem
típusú szövet, amelybe az ún. broché
technikával ([v. ö. broché-szövet) mintásan
arany- vagy ezüstfonalat vezetnek be.
Társasági ruhák, színházban viselt ruhák
fémszállal körülfont fonal - Körülfont fonal,
amelynek magja valamilyen textilfonal és ezt
nagyon vékony fémhuzal vagy vékony, lapos
keresztmetszető fémszalag veszi körül.
Díszzsinór vagy hímzés készítésére, vagy
szövött ill. kötött kelmébe bedoglozva
díszítıfonalként használják. Ez a technika a
spanyolországi León városából származik,
ezért egyes idegen nyelveken leoni fonalnak
is nevezeik.
fényvisszaverı szalag - A jó láthatóság
követelményét kielégítı, fényvisszaverı
szalag, amit utcán hordott gyerekruhákon,
rendırök,
tőzoltók,
útjavítók
stb.
munkaruháin alkalmaznak. Célja az, hogy
még rossz látási körülmények között is
feltőnıvé tegye a ruházatot.
fércfonal - Egyágú pamutvagy viszkózfonalakból
készült cérna, se nem erıs, se nem tartós.
Ideiglenes varratok készítésére használják, a
végleges varrat elkészülte után kifejtik.
férfi-alsónadrág - Férfiak és fiúk által viselt
alsóruha, különbözı formákban készül.
Lehet rövid és szorosan testhezálló, ekkor
eleje-hasítékot is kialakíthatnak rajta.
Készülhet száras kivitelben is, a szár hossza
különbözı lehet, akár bokáig is érhet. A nem
túl hosszú (legfeljebb combközépig érı)
szárral készült férfi-alsónadrág neve: boxer.
fésült gyapjúfonal, fésüsgyapjú-fonal - A
gyapjúfonalak azon fajtája, amelynél az
elemiszálakat a kártolás és a nyújtás között
fésüléssel párhuzamosítják és a rövid
elemiszálakat eltávolítják, ezáltal a kész
fonal felülete nagyon sima lesz. A
fésősgyapjú-fonalakban a gyapjú mellé
mesterséges
szálasanyagokat
is
bekeverhetnek. Szövetek és kötöttáruk
készítésére egyaránt használatos fonalfajta.
fésősszövet - Fésült gyapjúfonalból készített
szövet, öltönyök, kosztümök, ruhák, férfi- és
nıi nadrágok, kabátok gyártására.
fez - Csonkakúp formájú fejfedı, rendszerint
bojttal. Kötött gyapjúkelmébıl készül, amit
nemezelnek és formáznak. Különösen
Törökországban,
Albániában
és
Görögországban népszerő viselet. A
marokkói Fez városáról kapta a nevét.
fichu - Gazdagon redızött, fodros csipkedíszítés a
blúz vagy ing elején. Eredete a rokokó korba
nyúlik vissza, amikor a nagymérető
nyakkivágást kendıvel fedték be.
fil-á-fil szövet - Lépcsısen emelkedı mintázatú
fésősgyapjú-szövet fil-á-fil mintázattal.
Férfiöltönyök alapanyaga. Az alapmintázat
csíkokat vagy ezeket elfedı váltakozó
kockákat alkothat.
filament (1) - Végtelen hosszú mesterséges szál.
filament (2) - Olyan mesterségesen elıállított
folytonos textilszál, amely már nem
választható szét további szálakra anélkül,
hogy kárt szenvedne. A filamentfonalak egy
vagy több (esetenként igen nagy számú)
filamentbıl - elemi szálból - állnak.
filament, végtelen elemiszál - Textilipari
feldolgozásra
alkalmas,
gyakorlatilag
végtelen hosszú szál. Ilyen például a
monofilament (röviden: monofil) fonal, és
ilyen szálakból áll a filamentfonal és a
fonókábel.
filamentfonal - Egy vagy több végtelen hosszúnak
tekinthetı elemi szálból (filamentbıl) álló
fonal, összfinomsága 2000 tex-ig terjedhet.
Amennyiben egyetlen ilyen elemiszálból áll
a fonal, a neve monofilament.
filé, filet - 1. Az áttört mintás láncrendszerő kötött
kelmék
egy
fajtája:
a
kihagyásos
fonalbefőzés folytán egyes szempálcák
között nyílások („áttörések”) keletkeznek,
amelyeket a kötésnél mintázat szerint lehet
elhelyezni. 2. Hálószerő, négyszögletes
lyukú textília, amit a csipkekészítéshez
használt gépeken állítanak elı. Sokoldalúan
alkalmazzák függönyök és ruhadíszítések
készítésénél, amelyeknél a négyszögletes
nyílásokat a minta szerint fonallal kitöltik.
Lásd még: horgolt filé. A francia „filet”
(ejtsd: filé) szó jelentése: háló.
filmnyomás - Textilnyomási eljárás, melynél
minden színhez külön-külön sablont
használnak. Nagymérető minták nyomására
használják. Kezdetben a sík sablonokat
kézzel helyezték az asztalra kifeszített
kelmére, késıbb ezt gépesítették. Újabban
henger alakú, forgó sablonokat használnak,
amelyek alatt elhúzzák a kelmét, ez
jelentısen
megnövelte
az
eljárás
termelékenységét, így a hengernyomás
termelékenységével is összehasonlítható.
finom posztó - Közepes súlyú, sima, fényes, puha
gyapjú típusú szövet. Rövid száltakaró
borítja, amely elfedi a vászon- vagy
háromfonalas
sávolykötéső
szövetszerkezetet. Kártolt fonalból készül és
nıi
kabátok,
kosztümök
készítésére
használják.
fiú ruházat - 7–15 éves fiúk viselete. A 16–18 éves
fiúk ruházatának kivitele mind a szabás,
mind a méretek tekintetében a felnıtt férfiak
ruháihoz hasonló.
Flamé-fonal
Díszítıfonal
szabálytalan
vastagodásokkal. Elıállítható fonáskor a
nyújtóhengerek sebességének periodikus
változtatásával, vagy szálcsomók felvitelével
a kártolt szalagra.
Flamisol - Közepes súlyú, finom selyemszövet matt,
finoman szemcsés felülettel. Vászonkötésben
készül, kreppfonal vetülékkel, a láncfonal matt
selyemfonal. Nıi ruhaanyag.
Flamme-fonal - A díszítıfonalak egy fajtája,
amelyben helyenként hosszabb-rövidebb,
lángszerő, sokszor elütı színő vastagodások
vannak. Készítéséhez a kártolt szalagra
szálcsomókat szórnak, ami azután befonódik
a fonalba, vagy pedig díszítı-cérnázógépen
az összecérnázott két
fonal
mellé
szakaszosan
egy
rövid
harmadik
fonaldarabot is beiktatnak.
Flammé-szövet - Díszítıcérnákat tartalmazó
ruhaszövet,
amely
egyes
helyeken
vastagodásokat mutat. Flammé-szövet lehet
pamut-, selyem-, vagy gyapjúszövet is. Az
elnevezés francia eredető.
Flandriai batiszt - Könnyő, áttetszı, finom
fonalakól szıtt, vászonkötéső pamutszövet,
nıi alsó- és felsıruhák anyaga.
flanel - Puha fogású, a színoldalukon - és néha a
fonákoldalukon is - bolyhozott pamutvagy
gyapjúszövetek győjtıneve. A vastag
száltakaró eltakarja a szövetszerkezetet.
Sokféle célra használják.
flaus/flausch kikészítés - Gyapjúszöveteknél
alkalmazott kikészítési mód. A szövetet
kallózzák (ez egy szappanoldatban végzett
mechanikai
tömörítı
eljárás),
majd
bolyhozák. A szövet ezáltal finom, puha
fogású lesz és hosszú, egyenetlen, egy
irányban fektetett száltakarót kap, ami elfedi
a szövetszerkezetet.
Flausch-szövet - Nehéz, puha fogású gyapjúszövet,
hosszú, részben elfekvı bolyhfelülettel, ami
elfedi az alapszövet sávoly- vagy
atlaszkötéső
szerkezetét.
Egyszeresen
nyújtott kártolt fonalból készítik. Férfi- és
nıi kabátok alapanyaga. Az elnevezés a
német "Flausch" szóból ered, aminek a
jelentése: bolyh - ez utal a szövet bolyhos
felületére. Nem tévesztendı össze a velúrral,
ami rövidre nyírt száltakarójú szövet.
flitter - Kis, vékony, fényes, kerek vagy ovális
fém- vagy mőanyag-lapocska, a közepén
lyukkal, hogy felvarrható legyen. Nıi ruhák
flock-fonal - A zseniliához hasonló díszítıfonal,
amelybe a kártológépen a majdani fonalból
kiálló rövid szálakat szórnak be. Felületi és
színhatásokat lehet így elérni. Az angol
"flock" szó jelentése itt: pihe.
Floconné - Nehéz, puha fogású kártoltgyapjúszövet, a felületén a mintának megfelelı
vetülékfonal-lebegésekkel,
amiket
a
kikészítés során felbolyhoznak. Kettıs
szövet technikával készül. Férfi- és nıi
télikabátszövet. Elnevezése a francia
"flocon" szóból ered, aminek jelentése: pihe,
pehely. A gyakran használt Crombie
megnevezés az eredeti gyártó márkaneve.
flór felülető kelme - Mindazon szövött és kötött
kelmék győjtıneve, amelyek felületét kiálló
szálak vagy felvágott fonalhurkok borítják
(lásd száltakaró, flór). Ilyen például a plüss,
a bársony, a kötött ill. a szövött mőszırme,
valamint a szınyegek egy része.
flór felülető kelme fényezése - A flór felülető
kelme kikészítésének része, aminél a kelmét
bolyhozzák és kefélik, ezáltal azt érik el,
hogy a bolyhozással kiemelt szálak egy
irányban fekszenek.
flór felülető kelme kikészítése - A száltakaró
létrehozása a kelmén kikészítési eljárással.
Leglényegesebb mővelete a bolyhozás, amit
nyírás, kefélés és csiszolás egészíthet ki,
attól függıen, hogy milyen kelmérıl van szó
és milyen hatást kívánnak elérni.
Florence
Finoman
bordázott
könnyő
selyemszövet. Valódi selyembıl készítik,
esetenként
pamut
vetülékfonalakkal,
vászonkötésben. Bélésszövetként használják.
Floridaszövet - Vékony, laza beállítású
pamutszövet, puha, viszonylag vastag
fonalakból
vászonkötésben
készül.
Kikészítése során zsugorítják és keményítik,
mert inggallérok és -kézelık bélelésére
használják, de mőszaki felhasználása is van.
fluoreszkáló kelme - Erısen fénylı kelme, amit
speciális színezék alkalmazásával érnek el.
Ilyen kelméket használnak például jó
láthatóságot biztosító védıruhák készítésére
közúton dolgozó munkások, rendırök stb.
számára.
fodor (1) - Nıi ruhákon kialakított díszítıelem,
amit hajtásokkal, redızéssel vagy ráncolással
állítanak elı egy könnyő kelmesávon, amit
azután felvarrnak a ruhadarabra.
fodor (2) - Nıi és lánykaruhák, blúzok és
alsóruházati cikkek díszítése, amely egy
összeráncolt kelmecsíkból áll és amit egyik
hosszanti széle mentén erısítenek rá a
ruhadarabra.
fodros ujj - Nıi ruhák, blúzok ujjának díszítése
fodorral, amit hajtásba vagy húzásba
illesztenek be.
fogás (kelméé) - A kelmék egy fontos, összetett
minıségjellemzıje,
amit
érzékszervi
megítéléssel (tapintással, a kézben történı
győrögetéssel) lehet megállapítani. Ezzel a
módszerrel több különbözı tulajdonságot is
megállapítanak, köztük a keménységet ill.
puhaságot, a kelmefelület érdességét,
textúráját, hajlékonyságát, rugalmasságát,
ami az ujjakkal érzékelhetı. A fogás függ a
kelme nyersanyagától, szerkezetétıl, a benne
lévı fonalak finomságától és jellegétıl,
kikészítésétıl. Kutatások folynak arra, hogy
az így megállapított szubjektív értékelést
mőszeres mérések összevont értékelésével
próbálják helyettesíteni.
fókabır - Közepes súlyú, egyszínő vagy nyomott
mintás, bolyhozott szövet, sőrő, hosszú
száltakaróval. Különbözı nyersanyagokból
ill. keverékekbıl készítik. Ruhadarabok
díszítésére, valamint függönyök készítésére
használják.
folklór - A ruházat körében a népmővészeti
viseletet jelenti, de bizonyos elemei a divatos
öltözködésben is megjelennek. Az adott
népcsoport vagy nemzetiség ruházkodásának
jellegzetességeibıl
és
hagyományaiból
táplálkozik.
folt erısítés - Szövetbıl, bırbıl vagy más anyagból
készült foltszerő alkatrész, amit az új
ruhadarabra oda varrnak fel, ahol az a
legjobban ki van téve kopásnak (a könyökre,
a térdre, az ülepre stb.) Megjelenhet
díszítıelemként is a mindenkori divat
szerint. Fıleg munka- és sportruházati
cikkeken alkalmazzák, de hétköznapi
ruhadarabokon is elıfordul.
foltmunka, patchwork - Különbözı színő,
mintázatú,
alakú
és
nagyságú
kelmedarabokból
dekoratív
módon
összeállított textilfelület. Ruházaton az 1960as években lett divatos, fıként a gipsy-look
stílusban készült ruhákon.
foltzseb, rávarrott zseb - Három oldalán az alap
kelmére rávarrt zseb, a negyedik oldalán
nyitott. Elhelyezésétıl függıen az alapra
kívül vagy belül varrhatják fel. Az alakja
többféle lehet, díszítı funkciót is betölthet.
folyamatos minta - Nagyon egyszerő, kis
motívumokból álló mintázat, ami többnyire
az
egész
kelmefelületet
beborítja.
Legtöbbször nıi ruhák, blúzok, alsóruházati
cikkek, valamint nyakkendık nyomott
mintáinál alkalmazzák.
fonal - Az ún. font fonal természetes eredető vagy
mesterségesen elıállított, viszonylag rövid
szálakból készült textiltermék, amelyet a
fonás különbözı technológiai lépcsıinek
végén a szálak összesodrásával állítanak elı.
Az eredmény egy meglehetısen erıs,
tetszıleges hosszúságú, vékony, nagyjából
kör keresztmetszető képzıdmény, amibıl
szövés, kötés, fonatolás révén vagy más
eljárással kelme készíthetı. A fonalak fontos
jellemzıje a nyersanyaguk (pamut, gyapjú
stb. ill. az esetleges keverék összetétele), a
fonástechnológiai eljárás, amivel készültek
(kártolt, nyújtott, fésült; győrős vagy
turbinás fonású stb.) és a finomságuk. - A
filamentfonalak
egy
vagy
több
mesterségesen
elıállított,
tetszıleges
hosszúságú
szálból,
ún.
filamentbıl
készülnek. Filamentfonalat több filament
összesodrásával vagy más módon történı
egyesítésével állítanak elı, de akár egyetlen
filament is tekinthetı fonalnak, ha az a
textiltechnológiai eljárások valamelyikével
feldolgozható. - Több fonal összesodrásával
állítják elı a cérnát.
fonal, cérna - Fonal: kelmeképzı (pl. szövés,
kötés, fonatolás stb.) vagy más textilipari
technológiával (pl. varrással, hímzéssel stb.)
feldolgozható, a keresztmetszetéhez képest
rendkívül hosszú, folytonos, elsısorban
textilipari
feldolgozásra
alkalmas
szálasanyagból készült képzıdmény, de
alkothatja pl. keskeny, vékony fém- vagy
mőanyagszalag, vagy akár vékony fémhuzal
is.
Készülhet
rövid
elemiszálakból,
fonástechnológiai eljárásokkal (font fonal),
vagy természetes eredető (pl. hernyóselyem)
ill. mesterségesen elıállított folytonos
szálakból (filament fonal). - Cérna: több
fonal összesodrásával alkotott képzıdmény,
amely a fonalhoz hasonlóan dolgozható fel
textil- ill. ruhaipari eljárásokkal.
fonalhurok (kötött kelmében) - Olyan formára
meghajlított fonalszakasz, amelybıl a kötött
kelmét alkotó szem kialakul.
fonallebegés - Szakkifejezés, amely arra utal, hogy
szövetben vagy kötött kelmében valamelyik
fonal elkerül egy vagy több kötéspontot,
szabadon lebeg a kelme felületén. Ezt a
technikát különbözı felületi mintázatok
fonatolt szalag (1) - Keskeny textília, amit
fonatolással állítatnak elı, funkcionális vagy
díszítıelem céljára. Készítéséhez különbözı
fonalakat
és
fonatolási
technikákat
alkalmazhatnak.
fonatolt szalag (2) - Lapos, szalagszerő, többnyire
6-15 mm széles fonatolt termék; fényes
felülető, mindkét oldala használható.
Mindenféle színben készülhet; ruhadarabok
díszítésére,
vagy
mőszaki
célokra
használják.
fonókábel (1) - A mesterséges szálasanyagok
gyártásában a szálképzı fejbıl kilépı egyes
filamentek összessége, amelyet egy vastag
kötegbe (kábelba) fognak össze.
fonókábel (2) - Igen hosszú ("végtelen"),
mesterségesen elıállított elemiszálakból álló
folytonos szálköteg, amely közvetlenül a
szálképzı fejbıl lép ki. A szálak
párhuzamosak, azokat sem sodrat, sem más
nem köti egymáshoz. A köteg összfinomsága
meghaladhatja a 10 ktex-et. A fonókábelbıl
vágással vagy szakítással rövid, ún. vágott
szálakat
nyernek,
vagy
vágóill.
tépıkonverterrel közvetlenül fonószalaggá
alakítják azt.
fonószalag - Vágott vagy tépett mesterséges
szálakból álló, a fonókábelnél jelentısen
finomabb szálköteg (összefinomsága 2001000 tex), amelybıl közvetlenül fonal
fonható.
fonott/fonatolt minta - Síkkötıgépen készíthetı
szerkezeti minta, a hajfonathoz való
hasonlóságáról kapta a nevét. Felsıruházati
kötöttáruk díszítésére gyakran használják.
fordított charmeuse - Két láncfonal-rendszerbıl
készült egytőágyas láncrendszerő kötött
kelme. A charmeuse (ejtsd: sarmız) kötéssel
ellentétben itt az alsó fonalrendszer alkot
kétugrásos, a felsı fonalrendszer pedig
egyugrásos
trikófektetést.
Ennek
következtében a kelme szorosabb, kevésbé
nyúlékony, stabilabb szerkezető.
forgófonalas kötés - A forgófonalas (dreher-szövet
néven is ismert) szövet olyan, két láncfonalrendszerbıl álló szövetszerkezet, amelyben
két-két egymás melletti láncfonal közül az
egyik (a "forgó" vagy "dreher" fonal)
rendszeresen hol jobbról, hol balról
keresztezi a másikat (az "alap" vagy "álló"
fonalat) és eközben közrefogják a
vetülékfonalat. A láncfonalak tehát a
vetülékfonalon
kívül
egymással
is
keresztezıdnek, ezáltal ritka szövetek is
stabillá tehetık. Az alapfonalakat csak az
alapnyüstbe főzik, a forgó fonalakat ún.
dreher-csoportokba osztják és azokat azonos
dreher-nyüstbe főzik. A dreher-nyüstszálak
speciális kialakításúak, ez teszi lehetıvé,
hogy a nyüstök fel-le mozgása során a forgó
fonal az alapfonalnak hol az egyik, hol a
másik
oldalára
kerüljön.
Megfelelı
befőzéssel,
többféleképpen
mozgatott
nyüstkeretekkel ill. a nyüstszálaknak
jacquard-berendezéssel történı mozgatásával
különféle forgófonalas kötések valósíthatók
meg. Ezekbıl a ritka, rácsszerő szövetekbıl
finom, könnyő nyári nıi ruhák, blúzok,
férfiingek, függönyök, valamint mőszaki
textíliák készíthetık.
forgófonalas szövet - Pamutból, gyapjúból, néha
selyembıl készült, laza beállítású szövet,
amely az ún. forgófonalas kötésben készül.
Könnyő nıi ruhák és blúzok, férfiingek,
függönyök és mőszaki szövetek anyaga.
forrónadrág – 1. Nagyon rövid nıi nadrág, fiatal
lányok viselete; a szára csak a combok
szétválási helyéig ér. Az 1960-as években a
Young Fashion divatirány része volt. Az
elnevezés
az
angol
"hot
pants"
tükörfordítása. 2. télen is hódít a nagyon
rövid fazon, méghozzá kordbársonyból vagy
farmeranyagból. A rövidnadrág tényleg a
tinik módija, mutatós lehet színes vastag
harisnyával, hosszú szárú csizmával
fotogravur - Mintarajz átvitele a nyomóhengerre
fényérzékeny bevonat segítségével. A kész
rézhengert végül krómbevonattal látják el,
ami a túl korai elhasználódása ellen nyújt
védelmet.
fotokémiai nyomás - A textilnyomás egyik
ritkábban használt eljárása, amelynél a
mintát úgy viszik fel a fényérzékeny
anyaggal kezelt kelmére, hogy helyi
megvilágítást alkalmaznak.
Foulard (mintázat) - Gyakran a keleti
mintázatoktól kölcsönzött kis, világos
rajzolatú,
nyomott
vagy
jacquardszövıgépen kialakított motívumok; fıként
nyakkendık mintázására használják.
Foulard (szövet) - Könnyő, finom, sima felülető,
vászon-, néha sávoly- vagy atlaszkötésben
szıtt selyemszövet. Színes fonalakból
szövik, vagy nyomott mintával látják el. A
kikészítés során vasalják és kalanderezik.
Nyakkendıket, sálakat, kendıket, nıi
ruhákat és blúzokat készítenek belıle.
Foulé - Közepes súlyú, puha, telt fogású
gyapjúszövet. Vászon- vagy sávolykötésben
készül. A felületén kialakított finom
száltakaró alig fedi el a szövet szerkezetét.
Férfi és nıi felsıruházati cikkek alapanyaga.
Az elnevezés a francia "fouler" szóból
származik, melynek jelentése: hengerel,
ványol.
foulé kikészítés - Gyapjúszövetek kikészítésében
használt eljárás: nemezelés szappanos
oldatban történı mechanikus dörzsöléssel,
enyhe bolyhozás. A szövet ezáltal puha
fogást, nemes kinézetet kap, enyhén bolyhos
felülete a szövetszerkezetet alig takarja el.
fıkötı - Puha, szorosan simuló fejfedı, amit
szalagok megkötésével vagy más módon
rögzítenek a fejen. Gyakran használt
munkaruha-kiegészítı, amit például az
egészségügyben és az élelmiszeriparban
elıszeretettel használnak. A középkor óta
sokféle formája alakult ki.
frakk - Testhezálló zakó, eleje egy mellényhez
hasonlít, éppen csak a derék aljáig ér, alsóbb
része oldalra kinyílik és hátrafelé
szárnyakban folytatódik, melyek leérnek a
térdhajlat vonaláig. Bár az elején gombolás
van, nyitva hordják. Az oldalvarratok
jelentıs mértékben hátra kerülnek, ívet
alkotnak a karöltınél a lapocka alatt.
Deréktól lefelé az oldalvarratokban egy
rejtett hajtás van. A szárnyak hátul nincsenek
összevarrva. A hajtóka zárt és fényes selyem
borítja. A társasági öltözet része.
frakk-ing - Frakkhoz viselt alkalmi ing,
keményített ingmellel és kézelıkkel,
keményített, lehajtott sarkú gallérral.
frakk-mellény - Egy- vagy kétsoros mellény, mély,
V-alakú nyakkivágással. Fehér szövetbıl
készül, a hátán a derekánál szőkítı csat
található. Frakk alatt viselik.
frakk-nadrág - Felhajtó nélküli nadrág, a szár
oldalán hosszában fekete díszszalaggal.
Frakkhoz viselik.
frakk-öltöny - Alkalmi öltöny, amely frakkból,
frakk-nadrágból (ez csaknem mindig fekete),
fehér frakk-mellénybılés fehér frakk-ingbıl
áll. Fehér kesztyőt és lapos sarkú fekete
lakkcipıt hordanak hozzá. A 18. században
alakult ki egy katonai egyenruhaként viselt
lovaglókabátból, csak késıbb lett a polgári
ruházat része. A 19. század elején kezdték
hosszúnadrággal viselni alkalmi öltönyként.
Manapság csak társadalmi események
alkalmával hordják; ahol a férfiak frakköltönyt, ott a nık nagyestélyi ruhát viselnek.
francia kosztüm - Szoknyából és karcsúsított
kiskabátból álló nıi ruhaegyüttes, amit blúz
nélkül viselnek. Többnyire fésült gyapjúból
készül, egyszínő vagy mintás kivitelben.
Kialakításában a mindenkori divatirányhoz
igazodik.
freskó szövet - Könnyő vagy közepesen nehéz,
érdes felülető, kissé durva fogású, lukacsos,
rugalmas,
vászonkötéső
gyapjúszövet.
Finom fésült gyapjúfonalakból elıállított
két- vagy háromágú cérnából, vagy finom
kártolt fonalakból álló muliné cérnából
készítik. Férfiöltönyök alapanyaga. Az
elnevezés a falfestményként ismert freskóból
(olaszul "fresco", ejtsd: freszko, eredeti
jelentése: száraz) származik, mert ennek a
szövetnek is hasonlóan érdes, száraz a
felülete.
Frisé cérna - Díszítıcérna, finom és spirálisan
göndörített felülettel, amit úgy érnek el,
hogy egy alapfonalat egy díszítıfonallal
cérnáznak össze. Az ondé fonaltól abban
különbözik, hogy itt a spirális göndörödések
a felületen rövidebbek.
frisé szövet - Könnyő vagy középnehéz selyemvagy gyapjúszövet érdes, keresztirányban
enyhén
recés
felülettel.
Rendszerint
vászonkötésben,
díszítıfonal
felhasználásával készítik. Nıi ruhákat, a
nehezebb változatokból kosztümöket és
kabátokat készítenek. Az elnevezés a francia
"frisé" szóból ered, aminek jelentése:
göndör.
funkcionális alsóruházat - Alsóruházat, amely
fizikai megterhelés alatt és változó
klímaviszonyok
mellett
is
állandó
testhımérsékletet
biztosít.
Az
ilyen
ruhanemőt közvetlenül a testen viselik, nagy
melegben önállóan, más körülmények között
mint a ruházat legbelsı rétegét. Belsı
felületét
rendszerint
nem
nedvszívó
anyagból
(pl.
poliészterbıl
vagy
polipropilénbıl), a külsı felületét pedig
erısen nedvszívó anyagból (pl. pamutból,
gyapjúból) képezik ki. Ezáltal az izzadságot
a külsı felület elszívja, a belsı felület pedig
száraz marad, ami viselésben sokkal
kellemesebb.
funkcionalizmus - A 19. század végén, a 20.
század elején elsısorban az építészetben és
az iparmővészetben megjelent irányzat,
mottója: "a funkció határozza meg a formát".
A ruházati divatban az egyszerőség a
jellemzı, és az, hogy a ruhadarabnak az
adott funkcióhoz kell igazodnia. A
használhatóság tehát fontosabb, mint a
díszesség.
függıleges zsebnyílás - Olyan zseb, amelynek
nyílása
többé-kevésbé
függıleges
elhelyezéső.
fül - Keskeny szalagból készült győrő, amely a
rajta áthúzott öv, vállpánt vagy más
ruhaalkatrész megtartására szolgál. Sok
esetben csak dísz.
fülvédı - A homlokon viselt kötött szalag, a fülek
helyén kiszélesedik. Célja a fülek melegen
tartása. Van olyan változata is, amelyen a
fejtetın átvezetett két, egymást keresztezı
pánt is van, hogy jobban megtartsa.
fürdıköpeny - Bı, hosszú, béleletlen, hosszú ujjú,
övvel ellátott, gombolás nélküli áthajtós
köpeny, készülhet kapucnival vagy anélkül.
Puha, nedvszívó kelmébıl, többnyire szövött
vagy kötött frottírból készítik. Nık és férfiak
egyaránt használják fürdés elıtt és után.
fürdıruha - Férfiak és nık számára készült,
vízisportokhoz használt ruhadarab. Szorosan
a testre simul. Leggyakrabban rugalmas
kötött kelmébıl készítik. A nıi és gyermekfürdıruhák lehetnek egyrészesek, amelyek a
felsıtestet és az üleprészt is befedik, vagy
kétrészesek, ez esetben melltartóból és
nadrágból
állnak.
A
férfi-fürdıruha
egyrészes, vagy csak nadrág, vagy professzonális versenysportokhoz - a
felsıtestet is borítja. Fürdıruhát a 19. század
végén kezdtek hordani (addig fıleg
ruhátlanul fürödtek az emberek), kétrészes
fürdıruhát a nık az 1930-as évektıl
használnak.
főzı (1) - Nık által viselt rugalmas alsóruházati
ruhadarab, amelynek célja az alak
formázása. Sok esetben halcsontokkal is
merevítik.
Szalagokkal,
kapcsokkal,
húzózárral záródhat.
főzı (2) - A testet a csípı és a mell között
összeszorító, formázó ruhadarab, melyhez
egybeépített melltartó és harisnyakötı is
tartozik. Könnyő, rugalmas anyagból készül.
Rögzítése szalagokkal, kapcsokkal, néha
húzózárral történik. Elıfutára már az
ókorban is megjelent, Európában a 14.
században terjedt el.
főzı harisnyakötıvel - Rugalmas nıi ruhadarab,
amely szorosan illeszkedik a testre a
keresztcsonttól az ülepig. Alsó szélérıl
kapcsokban végzıdı szalagok lógnak le,
amelyeket a harisnya szárához erısítenek.
Alsó része esetleg rövidnadrág formájú is
lehet.
főzıszalag - Rugalmas, 150-350 mm széles, színes
szövött szalag, mely harisnyakötık és övek
készítésére szolgál.
G
gggabardin (4) - Finom, vastag pamut , gyapjú
vagy selyem típusú szövetek győjtıneve,
amelyeket hangsúlyozottan bordázott felület
jellemez. Egyes források szerint az elnevezés
a francia Gabartin divatszalon nevébıl ered,
itt használtak elıször ilyen szövetet. Más
források az elnevezést az angol "gaberdine"bıl származtatják, ami a középkorban viselt
hosszú, bı szabású kabát elnevezése volt.
gabardin (gyapjú) - Finom, vastag, közepes súlyú
vagy nehéz, meredek sávoly- vagy
reformkötésben szıtt gyapjú típusú szövet.
(Gyakran
burberrynek
is
nevezik.)
Férfiöltönyöket, kabátokat készítenek belıle,
utóbbi esetben a szövetet víztaszító
kikészítéssel is ellátják.
gabardin (pamut) - Pamutból készült sőrő, nehéz
szövet. Finom fonalakból készül meredek
sávolykötésben. Mercerezik és esetleg
víztaszító kikészítéssel látják el. Kabátok,
blézerek, nadrágok, kosztümök alapanyaga.
gabardin (selyem) - Organzin lánc- és tráma
vetülékfonalakból meredek sávolykötésben
szıtt selyemszövet. Nıi ruhák készítésére
használják.
Gabarding - Finom, tömött, nehéz gyapjú típusú
szövet határozott átlós bordázattal, mely a
sávolykötés eredménye. Finom fésősgyapjú
fonalakból készül, nıi ruhákat és könnyő
férfi öltönyöket gyártanak belıle. A
gabarding elnevezés a magyar nyelvben nem
terjedt el.
gallér - Nıi és férfi ruhadarabok felsı részének egy
alkatrésze, melynek inkább díszítı, mint
célszerőségi
célja
van.
Rendszerint
ugyanabból az anyagból készül, mint a
ruhadarab többi része, de esztétikai vagy
célszerőségi okokból készülhet másféle
anyagból is.
galléralátét - Vékony vagy közepesen vastag,
nagyon tartós, rugalmas, vászonkötéső
lenszövet;
felsıruhák
gallérjának
megerısítésére használják.
gallér-lehajtás - A gallér egy része, amelyet a
gallérléc fölött éles hajtással lehajtanak.
Gallon-termékek (horgológépi termékek) Gallongépen készült, láncrendszerő kötött
kelmék (pl. függönyök) és díszítıelemek
(paszományáruk, szalagok). (A gallongép
ma már nem használatos, ezeket a
termékeket ma a hasonló elven mőködı
horgológépeken, ill. a függönyöket raschelgépeken készítik.)
garbópulóver - Hosszú ujjú, testre simuló, vagy
legalábbis nem túl bı kötött ruhadarab,
amelynek nincs gallérja és nem nyílik (a
fejen át kell felhúzni), a nyakkivágásban
csıszerő, kifelé lehajtott kötött szegély
(garbógallér) van. Férfiak ing helyett hordják
még alkalmi öltözékhez is.
Gaufré - Dombornyomású mintázattal díszített
szövet vagy kötött kelme. Nıi ruhák,
bélések, dekorációs kelmék készítésére
használják.
Gaufré-krepp - Könnyő vagy közepes súlyú,
vászonkötéső, selyem típusú szövet,
szemcsés felületét egy kalanderen állítják
elı, ahol egy főtött henger nagy nyomással
préseli bele a szövetbe ezt a mintázatot. Nıi
ruhákat és blúzokat készítenek belıle.
Gaufré-szatén - Közepes súlyú, puha, atlaszkötéső,
dombornyomással (gaufrage-zsal) díszített
selyem típusú szövet.
gépi hímzés - A gépi hímzéshez legalább két fonal
kell: az egyik a mintát alkotó felsı fonal, a
másik a felsı fonalat lekötı hurokfogó-fonal.
Ma már szinte valamennyi kézi hímzési
technika utánozható gépi hímzéssel.
gépi öltés - Varrógéppel készített öltés, amely egy
vagy több fonalból (tkp. cérnából) áll.
Nagyon különbözı fajtái vannak, az iparban
használatos sokféle varrógépnek és az
összevarrást vagy díszítı varrást igénylı
termékek igényeinek megfelelıen.
géz-szövet - Laza szerkezető, könnyő, áttetszı,
vékony fonalakból készült, forgófonalas
kötéső pamutszövet. Nyári blúzok és ruhák,
vastagabb változataiban hímzési alapszövet
céljára alkalmas. Egyszerő vászonkötéső
változata kötszerként használatos (géz).
Nevét Gaza (franciául: Gaze) városáról
kapta.
Gipsy-look - A cigányok népviseletébıl átvett
elemeket alkalmazó ruhastílus. Ismertetı
jegyei: rojtos, csipkés és lépcsızetes (felül
fodrozott, ferdén összeállított), terjedelmes
szoknyák
sok
fodorral,
nagy
színgazdagsággal, (patchwork) mintával is;
mell alatt megkötött, U-alakú dekoltázzsal
készült blúzok, ezüst ékességek és láncok
csilingelı elemekkel.
Glacé croisé - Közepes súlyú, fényes pamut típusú
szövet, négyfonalas sávolykötésben (cirkász)
készül. Bélésanyag.
glamour stílus – 1. Nıi ruhadivat, amit nagy,
gyakran hátulra került dekoltázs jellemez.
Feltőnı, drága anyagból készült, drágakıutánzatokkal díszített ruhák. Szorosan a
testre simulnak, kihangsúlyozva az alakot.
Az 1950-es évek estélyiruha-divatja volt. Az
elnevezés az angol "glamour"-ból származik,
aminek egyik jelentése: ragyogás, fényesség,
és amivel a hollywoodi filmsztárok
életstílusára utaltak. 2. A glamour stílust
nagyon
nehéz
meghatározni,
hiszen
rendkívül sokrétő és állandóan változik. Az
angol glamour szó magyarul annyit tesz:
“ragyogás” vagy “káprázat”, s e stílus éltetı
eleme a fantázia. A hagyományos
értelemben vett glamourhoz feltétlenül
hozzátartozik a fényőzés, a csillogás, a
gazdagság és a letőnt korokat idézı luxus, de
a mindig meglepetéseket okozó irányzat
idınként visszafogott, máskor szertelen,
aztán meg kifinomult vagy határozottan
modern.
glaszé - Közepes súlyú, sima, atlaszkötéső
selyemszövet, amelyben a lánc- és a
vetülékfonalak eltérı színőek, emiatt a
szövet színjátszó hatású. Nıi ruhák és
kabátok alapanyaga.
Glencheck - Esterházy-kockás szövet. Általában
mind a láncban, mind a vetülékben színes
fésült gyapjúfonalból készül, két- vagy
többszínő kivitelben. A mintázat alapja
finom
rajzolatú
(amit
többnyire
sávolykötéssel alakítanak ki), kockás hatású.
Legtöbbször elegáns, sportos szabású
férfiöltönyök, zakók, nıi kosztümök és
kabátok készülnek belıle. Az elnevezés a
skót "glen"-bıl (jelentése: család) és az
angol "check"-bıl (ejtsd: csek, jelentése
ebben az értelemben: négyzethálós, kockás)
ered. Francia nyelvterületen "Prince de
Galle" a neve.
glokni - Nem levasalt, hanem szabadon hullámzó
ránc. Jellemzıen díszítı elem, de nıi ruhák,
szoknyák, kabátok egész formájára is kiható
megoldás.
gobelin fonal - Gyapjúfonalakból készült négyágú
cérna. Bútorszövetek és sportruházati cikkek
godet szoknya - Hosszított, a deréktıl a térdig
karcsúsító vonalú szoknya, a térd alatt
beillesztett
ékalakú
anyagdarabokkal
bıvítve, miáltal a szoknya harangszerően
kiszélesedik.
gomb - Ruhadarabok és más konfekcionált
termékek rögzítésére, nyílásaik zárására,
néha azonban pusztán díszítésére használt
eszköz. Alakja, mérete, anyaga a mindenkori
divatirányok hatása alatt áll. Készülhet
mőanyagból, bırbıl, csontból, fából,
üvegbıl, fémbıl, gyöngybıl, fonalakból stb.
Már az ókorban is használták és mára igen
fontos divatkellék lett.
gomblyuk - Nyílás a ruhadarabon, amely arra a
célra szolgál, hogy azon egy gombot vagy
egy zsinórt illetve szalagot átbújtassanak.
Kivitelük és széleldolgozásuk függvényében
többféle gomblyuk használatos: Kivarrott
gomblyuk: a nyílás széleit kézzel vagy
géppel körülvarrva szegik be. A nyílást
körülszegı
varratba
nehezebb
ruhadaraboknál
(pl.
kabátoknál)
ún.
tömıfonalat is bevezetnek erısítésként.
Paszpólos gomblyuk: a nyílás széleit paszpól
szegélyezi. Szegızött gomblyuk: a nyílás
széleit valamilyen kelmével, bırrel vagy
mőanyag-fóliával, esetleg fémlemezzel
szegik be. Hegesztett gomblyuk: hıre
lágyuló anyagon alkalmazható, a gomblyuk
kivágott nyílásának széleit nagyfrekvenciás
hegesztı
készülékkel
felmelegítve
összeolvasztják, ezáltal akadályozva meg a
kifoszlását. Varratba beállított gomblyuk: két
egymáshoz varrt alkatrész illesztésében
helyezkedik el. A gomblyukak alakja is
különbözı lehet: Egyenes gomblyuk: a
gomblyuk
nyílása
egyenes.
Szemes
gomblyuk: a gomblyuk az egyik végén kör
alakban kiszélesedik. Kerek gomblyuk:
nyílása kör vagy ellipszis alakú. Szögletes
gomblyuk:
nyílása
háromszög
vagy
négyszög alakú. A kerek és a szögletes
gomblyukak nem gombok átbújtatására,
hanem zsinórok, szalagok befőzésére
szolgáló
nyílások.
A
gomblyuk
elhelyezkedhet a ruhadarab hosszával
párhuzamosan
(függılegesen)
arra
merılegesen (vízszintesen), vagy átlósan. Az
egyenes gomblyuk nyílásának végeit
reteszeléssel zárják le és erısítik meg.
Szemes gomblyukak esetén a nyílás
kiszélesített kerek végét sugárirányú
öltésekkel szegik be, a másik végén
reteszelést alkalmaznak.
gomblyukselyem - fényes viszkófonalból készült
kétágú cérna. Sima, fényes felülető.
Gomblyukak és díszítı varratok készítésére
használják.
gombolás - A leggyakrabban alkalmazott záródás
ruhadarabokon; egy vagy több gomb és
gomblyuk alkotja. A nemek szerinti
gombolási irány (férfiaknál bal a jobbra,
nıknél jobb a balra) az 1860-as években
rögzıdött.
gomboláspánt, gombolópánt - Az oldható
összekapcsolás
egy
alkalmazása;
az
összekapcsolandó ruhaalkatrészek mindkét
szélén
gomblyukakat
alakítanak
ki,
amelyekbe gombokat lehet beilleszteni (mint
pl. kézelıknél a mandzsettagombot), vagy az
egyik kelmeszélre eleve felvarrják a
gombokat.
gombolópánt - Egy ruhadarab elejének részeit
összezáró alkatrészek, melynek felsı
(elölálló) rétege a gomblyukakat, alsó
(alámenı) rétege a gombokat hordozza. A
hasíték maga divatelemként is szolgálhat.
gombos vagy csatos pánt - Egy ruhadarabon
elhelyezett pánt formájú vagy egyéb
alakzatra szabott elem, mely gombhoz vagy
csathoz kapcsolva az adott ruharész zárására
vagy szőkítésére szolgál. Jellemzıen sportés munkaruházati termékeken alkalmazzák a
ruhadarab ujján, nyakán, vagy a nadrág
szárán, de díszítés céljára is használhatják.
gótikus stílusú öltözék - Jellemzıi a függıleges
vonalak, a testhezálló szabás. A nık ruhája
hosszú ujjú, övvel húzták össze a derekukon,
rossz idıben félkör alakú köpenyt viseltek. A
férjes asszonyok házon kívül a hajukat és
nyakukat fátyollal fedték. A férfiak alapvetı
alsóruházata egy ingruhából állt, amit övvel
vagy anélkül viseltek, fölötte félkör alakú
köpenyt hordtak.
göb - Szálcsomó, amely dörzsölés hatására
keletkezik a kelme felületén. Leggyakrabban
a szintetikus szálakat tartalmazó kelméken
alakul ki ("pillingesedés"), mert ezek
meglehetısen nagy szilárdságúak és nem
szakadnak le a dörzsölés hatására. Elıfordul
tovább gyapjúkelméken a gyapjúszál
pikkelyes felületének következményeként.
Lásd göbösödésálló kikészítés.
göbösödés - Göbök kialakulása a kelmén, amit az
hoz létre, hogy a kelme dörzsölésekor a
felületen kiálló szálak összekuszálódnak, és
ha a szálak elég erısek, nem szakadnak le,
hanem összecsomósodnak. Ez a jelenség
(amit idegen szóval "pillingesedésnek" is
neveznek)
elsısorban
szintetikusszáltartalmú kelméknél fordul elı, bár a gyapjú
is hajlamos erre. Lásd még: göbösödésgátló
kikészítés.
göbösödéstgátló kikészítés - Kelmekikészítési
eljárás,
amelynek
célja,
hogy
megakadályozza a kelmén kis szálcsomók
(göbök)
kialakulását
(az
ún.
"pillingesedést"). A göbösödésgátló kémiai
kikészítés lényege az, hogy vékony filmet
képeznek a kelme felületén, amivel
megakadályozzák a szálak kihúzódását és
összecsomósodását. Mechanikai kikészítési
eljárás a nyírás, amivel a kiálló szálakat
lenyírják, így azok kevésbé tudnak
összekuszálódni.
Grain-szövet - Selyemszövet, amely a lehetı
legkisebb mintaelemő ripszkötésben készül:
két vetülékfonal keresztez egy láncfonalat.
granité - Selyembıl vagy gyapjúból készült, kissé
merev fogású, szemcsés felülető szövet,
amely finom geometrikus szemcsemintázatot
mutat. Kreppkötésben szövik. Nıi ruhák,
blúzok, nehezebb kivitelben nyári kabátok
anyaga. Az elnevezés - utalva a szövet
karakterére - a francia "granité" szóból ered,
aminek jelentése: szemcsés.
gránit-krepp - Porózus, durva, szemcsés felülető
selyemvagy gyapjúszövet, amit alapsodratú
fonalból, de kreppkötésben szınek. Nıi
ruhák anyaga.
granulé - Divatos, finom szemcsés felülető szövet,
amit különbözı kötésmódokkal érnek el.
Megjelenése a homokkreppre emlékeztet.
grenadine fonal - Finom elemiszálakból készült,
nagyon erısen sodrott fonal; sodratszáma 12001800/m.
grenadine szövet - Nehéz, porózus, enyhén
kemény fogású, áttört, vászon- vagy
forgófonalas
kötéső
selyemvagy
gyapjúszövet. A láncfonala erısen sodrott
fonal. Könnyő nıiruha-anyag.
Grenadine-szatén - Könnyő, fényes felülető,
atlaszkötéső selyemszövet, ágynemőanyag.
Grisaille - A készítéséhez használt fekete és fehér
lánc-és vetülékfonalakból adódóan finom
szürke hatású szövetminták győjtıneve.
Grisé - Puha, szép eséső selyemszövet finom,
pontszerő és szabálytalanul elıcsillogó arany
vagy ezüst hatással.
grombi - A crombie hibás elnevezése.
Gros - Taft jellegő selyemszövetek győjtıneve,
kettıs lánc- és hatszoros vetülékfonalrendszerrel készül. Szabályos szemcsés
felület, esetleg finom bordázottság, közepes
súly jellemzi. Mind a láncban, mind a
vetülékben durvább és finomabb fonalakat
használnak. Nıi ruhák alapanyagai.
gros-grain - Nehéz, sőrő beállítású, jellegzetesen
bordázott felülető, ripsz- vagy panama
kötéső selyemszövet. Mind a lánc-, mind a
vetülékfonal valódi selyem, bár néha gyapjú
vetülékfonalat
is
használnak.
A
hangsúlyozottan bordás felületet különbözı
finomságú vetülékfonalakkal érik el.
gumitextil - A gumizott textília helytelen
elnevezése.
gumizott textília - Gumibevonattal ellátott kelme.
Védıruhák és esıkabátok készítésére
használják.
olfnadrág - A térd alá érı nadrág, a térd alatt
visszahajtva, zárópánttal rögzítik. Hasonló a
bricseszhez, de rövidebb és felesleges bıség
nélkül
van
visszatőrve.
Eredetileg
golfozáshoz viselték, innen ered a neve, de
túrázáshoz és más sportokhoz is használják.
olfsapka - Puha, lapos kúp alakú, ellenzıs sapka,
az egyes körcikk alakú részeket elöl és a
halántékon elhelyezett varratok kapcsolják
össze. Leginkább gyapjúszövetbıl készítik.
Gy
gyakorló cérna - Három egyágú pamutfonalból
alkotott cérna, többnyire fehér vagy pasztellszínő. A varrás tanításához használják, kézi
varrásnál.
gyakorlóruha - Fiataloknak való rövid dzseki,
csípıjén enyhén összehúzva. Rátett zsebek
és vállapok díszítik, az ujjak a kézelınél
zárhatók. Az egész a pilóta dzsekire
emlékeztet,
de
terjedelmesebb
és
kényelmesebb viselet annál. A hozzá tartozó
nadrág szára egyenes vonalú, nincs
felhajtása és betőrhetı a csizma szárába.
gyapjú - Az állatok bundájából nyert textilipari
nyersanyag, amihez úgy jutnak hozzá, hogy
az arra alkalmas állatokat (pl. juhot, kecskét,
bizonyos teve- és lámafajtákat, nyulat stb.)
idınként megnyírják. A legáltalánosabban
használt gyapjúfajta a birkagyapjú. Az
állatok szırzetét alapvetıen fehérje (keratin)
alkotja. Bundájuk kétféle szırtípusból áll: a
finom, sokszor göndör pehelyszırbıl és a
durvább, egyenes szálú felszırbıl. A
felszırök az esı, hó ellen, a pehelyszırök a
hideg ellen védik az állatot.
gyapjú düftin - Jellegzetesen tömött, alacsony
száltakarójú gyapjú szövet. A száltakarót
alkotó, két-, három-, vagy négyágú fésült
cérnák lazán helyezkednek el a vetülékben.
Jó minıségő nıi kabátokat készítenek belıle.
A kifejezés a francia "duvet" szóból
származik, mely "finom szırt" jelent.
gyapjú muszlin - Nagyon finom, egyágú fésült
gyapjúfonalból készült gyapjúszövet, nıi
ruhák alapanyaga. Ha pamut láncfonallal
készítik, a neve milaine. Lásd még: muszlin.
gyapjú típusú szövet - Tisztán gyapjúból vagy
gyapjú és más - fıleg mesterséges szálasanyagok keverékébıl készült szövet; a
keverés itt jelentheti keverékfonalak
használatát, vagy gyapjú és más nyersanyagú
fonalak együttes felhasználását. A szövet
tulajdonságait nagymértékben befolyásolja a
nyersanyag-összetétel, de a gyapjú típusú
szövet alapvetı karaktere még akkor is a
hasonló
szerkezető
és
kikészítéső
tisztagyapjú-szövetéhez hasonlít, ha nem 100
% gyapjúból készül. Az ilyen szövetek
felhasználása
rendkívül
széles
körő,
elsısorban a felsıruházatban.
gyapjúflanel - Gyapjúból készült flanel szövet.
Puha fogású, vastag, laposan elfekvı
bolyhozott száltakarója a szövet mindkét
oldalán részben vagy teljesen elfedi a
szövetszerkezetet. Finom fésült vagy kártolt
gyapjúfonalból készül, fıként cirkász
kötésben. Nıi ruhákat és férfiöltönyöket
készítenek belıle. Az elnevezés a walesi
"gwlamen"
szóból
ered,
ami
egy
gyapjúszövetet jelentett, ebbıl lett az angol
"flannel".
gyapjú-fleece - Hurkos plüss kötött kelme,
amelynek a kikészítés folyamatában mindkét
oldalát
felbolyhozzák
és
nyírják,
meglehetısen magas száltakarót képeznek.
Tiszta gyapjúból készül, de ha különösen
stabil, mérettartó kelmére van szükség, 15 %
mennyiségig poliamid vagy poliészter
filamentfonalat is bekötnek az alapkelmeszerkezetbe. Meleg sportos kabátok
készítésére használják. Az elnevezésében
szereplı angol "fleece" (ejtsd: flísz) szó
jelentése itt: bolyhozott plüss.
gyapjúkendı - Négyzet alakú, legalább 70 x 70 cm
mérető kendı, amit finom gyapjúfonalból
szıtt szövetbıl készítenek és oldalait
rojtokkal díszítik. A hideg elleni védelemül
viselik. Régebben, különösen vidéken, az
idısebb nık öltözetének nagyon fontos része
volt.
gyapjúkikészítés - Gyapjúszöveteknél alkalmazott
kikészítési eljárás, amely lúgos közegben
végzett erıs mechanikai mozgatásból
(ványolásból), bolyhozásból, kefélésbıl és
kalanderezésbıl áll. A szövet tömött és
merevebb lesz, felületét rövid, sima
száltakaró
borítja,
amely
elfedi
a
szövetszerkezetet.
gyapjúripsz - Közepes súlyú, telt fogású,
rendszerint
egyszínő,
vászonvagy
ripszkötéső, gyapjú típusú szövet. Hosszvagy keresztirányú bordázottságot mutat,
ami részben a kötésmód, részben annak az
eredménye, hogy a láncban finom, a
vetülékben vastagabb fonalakat használnak.
A bordák szélessége vátozó lehet. Nıi ruhák,
kabátok készítésére használják.
gyapjútaft - Vastag, meglehetısen kemény fogású,
gyapjú típusú szövet, finom keresztirányú
bordázottsággal, amit vászonkötésben úgy
érnek el, hogy kettıs vetülékfonalakat
alkalmaznak. Színváltó (sanzsan) hatását úgy
érik el, hogy különbözı színő lánc-és
vetülékfonalakat használnak. Nıi ruhákat
gyorsan száradó tulajdonságot adó kikészítés Fıleg
fürdıruhák
anyagául
szolgáló
pamutkelméknél
alkalmazott
vegyi
kikészítés, amivel a pamut nedvesség
hatására
bekövetkezı
duzzadását
és
vízfelvevı képességét csökkentik, így az
gyorsabban szárad.
gyöngyfonal - Jó minıségő, kétszer mercerezett,
kétszer perzselt, fésült pamutfonalakból
készült kétágú cérna. Jó mosás- és fızésálló
színezéssel látják el. Kézimunkázáshoz,
hímzésekhez,
gobelin
készítéséhez
használják.
A nevét
gyöngysorszerő
kinézetérıl kapta.
gyöngykötéső
kelme
Kétszínoldalas
vetülékrendszerő kelme, amelyben az egyik
tőágyon váltakozva készítenek a tők egymás
fölött rendes ill. feltartott szemeket, a másik
tőágyon mindig rendes szemek készülnek. A
feltartásos oldal szemei a szemlábak
rovására megnagyobbodnak és kerek formát
vesznek fel, emiatt a kelmének ez az oldala
gyöngysorszerő képet mutat - innen ered az
elnevezés. Vastag, tömött kelmeszerkezet;
téli felsıruházati kötöttárukat, sportos
pulóvereket készítenek belıle.
győrés - Pamutkelmék kikészítési eljárása, amely a
terméknek győrött felületet ad.
győrıdés - A kelmén képzıdı éles ránc, amit
kikészítési vagy varrási hiba, vagy helytelen
vasalás okoz.
győrıdéscsökkentı kikészítés - Cellulózszálakból,
valamint ezek gyapjúval és poliészterbıl
készült keverékeibıl elıállított kelmék
kezelése, amelynek célja a kelme
rugalmasságának és ezzel győrıdésfeloldó
képességének javítása, egyrészt a viselésben,
másrészt a mosás után. Az eljárás a kelme
megfelelı vegyszerrel (pl. vízben oldható
karbamid-formaldehid típusú mőgyantával)
történı telítésébıl, majd nagy hımérsékleten
történı szárításából áll.
győrıdési tulajdonság - A győrıdés a kelme vagy
a kész ruhadarab átmeneti alakváltozása,
torzulása, amit nyomás idéz elı. A győrıdési
tulajdonság leírja, hogy a győrıdés mennyire
marad meg tartósan. Ez a kelme
rugalmasságától,
azaz
elsısorban
nyersanyagától, szerkezetétıl és kikészítési
módjától függ. Vasalással többnyire
eltávolítható, egyes kelmefajtáknál hosszabb
ideig tartó felfüggesztett állapotban is
kisimul.
győrıdésmentesítı kikészítés - Fıleg pamut
típusú szöveteknél alkalmazott kikészítési
eljárás, aminek célja a kelme győrıdési
hajlamának csökkentése a szokásos viselési
körülmények között, és az, hogy a ruhadarab
győrıdései
felfüggesztett
állapotban
kisimuljanak s így könnyen kezelhetık
legyenek. Az eljárás a cellulózszálak
vegyszeres kezelésén alapul. Lásd még:
vasalásmentesítı kikészítés.
H
ajtóka, rever (2) - Egy kabátnak vagy zakónak a
gallérral összekapcsolt nyitódása, amellyel
együttesen meghatározzák a ruhadarab
fazonját. Gomblyuk díszítheti.
arangvonal - Kényelmes, bı szabású nıi ruhavagy kabátvonal; magasan fekvı derék és
lefelé szélesre bıvülı, harang forma
jellemzi.
hhhhhhajlat - Olyan hely a kelmében, amelyet ív
alakúra munkálnak meg.
hajtóka, rever (1) - A zakó legmeghatározóbb
stíluseleme. A gallért és a hajtókát az ún.
tükörvarrat kapcsolja össze. Különbözı
formái lehetnek: nyitott vagy zárt, sálszerő,
emelkedı vagy lefutó. A nyitott rever
mintegy 90°-os szögben áll, ezzel szemben a
zárt rever csak kis szögben záródik. A
sálgallér nem zár be szöget és nincs rajta
varrat, a gallér és a hajtóka egy darabból
van. A Schiller-gallér kis zakó és nagy
inggallérból áll, az inggallér kihajlik a zakó
gallérja
fölé.
Az
emelkedı
rever
hagyományosan a kétsoros zakókra jellemzı,
a tükörvarrat és a rever felsı széle
hegyesszögben találkozik, a rever felsı széle
határozottan emelkedik. A lefutó revert az
egysoros zakókon alkalmazzák, a rever felsı
széle a tükörvarrat folytatásaként fut le. —
A) Nyitott hajtóka Itt a gallér szöget zár be a
hajtókával, ami egy lépcsıs hatást
eredményez, innen is ered a Brit angol
elnevezése: step collar. Ez az alap hajtóka az
egysoros gombolású öltönyöknél és közel az
összes öltöny zakónál, blézeren és sport
zakón. A kivágás mérete, szélessége igen
változó. B) Zárt hajtóka Ez a legformálisabb
megoldás
leggyakrabban
kétsoros
gombolású zakóknál és szinte mindig együtt
jár a formális kabátokkal mint például frakk,
nappali frakk és gyakorta elıfordul
szmokingoknál is. C) Sál hajtóka A sál
hajtóka az egyedüli varrás nélküli hajtóka.
Eredetileg a Viktoriánus smoking jacketen
volt használatos, mostanság a szmokingokon
szokták alkalmazni. Ez egy egyszerő
informális esti viselet, mely készülhet
formálisabb és kevésbé formális formában
is.
Halina - Durva kártolt gyapjúból készült vastag,
vászon-, ritkábban sávolykötéső, teljesen
elnemezelt szövet, de a szövetszerkezet a
nemezelés következtében nem látható.
Általában nyers színő. Eredetileg házilag
fonták a fonalat és kecskeszırt is kevertek
bele. Népviseleti ruhákat, emellett lábbelit is
háló - Viszonylag nagy nyílásokkal rendelkezı
textil szerkezet, amit fonalból, nehezebb
kivitelben
zsinórból
vagy
kötélbıl
készítenek. A fonalból készült hálót
általában szövéssel vagy kötéssel állítják elı,
a zsinórból, kötélbıl készültet csomózással.
Általában ipari és mezıgazdasági célokra
használják, finomabb kivitelben esetleg
egyes ruhadarabokon is elıfordul védelmi
vagy díszítı célzattal.
hálóing - Ágyban viselt bı ing; a hossza változó,
lehet rövid vagy hosszú ujjú, a nyakkivágása
is különbözı alakú és mérető lehet.
Nincsenek rajta felesleges díszítések és
varratok. Könnyő, puha szövetbıl vagy
kötött kelmébıl készül.
hálóruházat - Alvásnál hordott ruházat. Európában
a késıi középkor óta használnak ilyet, ez
kezdetben közönséges ing volt. A mai
értelemben vett hálóing és a pizsama a 19.
században jött divatba. A nıi hálóruházatot
ma kiegészíti egy köntös is. Hálóruhának
számít a csecsemık hálózsákja is.
halszálka-minta - Tört sávoly kötésben készített
szövésminta,
amelynek
mintaeleme
különbözı szélességő lehet. Jellegzetessége
az egymás mellett fel-le irányuló, cikcakkos
sávoly csíkok, amit gyakran még színes
fonalakkal is kiemelnek. Gyapjú és pamut
típusú szöveteknél az egyik leggyakrabban
alkalmazott mintázat.
háncsrost - Egyes növények szárából nyerhetı,
fonalgyártásra alkalmas rostok, amiket az
emberiség már az ısidık óta használ. Vegyi
összetételükre jellemzı, hogy túlnyomórészt
cellulózt tartalmaznak, emellett alkotóelemei
hemicellulózok, pektin, lignin, zsírok és
viaszok és egyéb anyagok. Az aratást
követıleg a szárakat megtisztítják a
magoktól, majd a feltárás (leggyakrabban
vizes áztatás) mőveletével elválasztják a
rostokat a kóró egyéb szöveteitıl. Ezt
szárítás, törés, tilolás (a megtört fás részek
eltávolítása), majd gerebenezés (a rövid
szálak eltávolítása fésüléssel) követi. A
legismertebb háncsrostok: a len, a kender, a
juta és a rami. Ezek erıs, hajlékony,
rugalmas szálak, amit a textilipar sokféle
termék elıállítására használ.
Hankau - Finom, puha, vastag selyemszövet
rusztikus, santung hatású felülettel, amit
finom noppos fonal felhasználásával érnek
el. Nıi fehérnemők és nyári ruhák készülnek
belıle.
harang formájú fodor - Nıi ruhák, blúzok rávarrt
díszítése; olyan fodor, amelynek alsó szélét
bıvülı formában, harang alakúra alakítják
ki.
harang formájú nadrág - Divatos nadrágforma,
amelynek szárai a térdtıl lefelé erısen
bıvülnek, az alsó szélei akár 30 cm-nél is
szélesebbek lehetnek.
harangszoknya - Széles, lefelé erısen bıvülı
szoknya kerek szabással (a szabásmintája
teljes kör), vagy egymás mellé helyezett,
körcikk alakú részekbıl összeállítva.
harisnya - Kötött öltözet-kiegészítı, amit a
lábfejen és a lábszáron viselnek. Tömlı
alakú, a lábszárra ill. lábfejre illeszkedı
része annak formáját veszi fel. A szó eredeti
értelmében a "harisnya" combközépig, de
legalább térdig ér, aminek a szára ennél
rövidebb, azt zokninak nevezik (lásd:
térdharisnya ill. zokni). A lábfejet ill. azon a
sarok- és az orr-részt esetleg speciális
kötésmóddal formára alakítják, de finom
szintetikus (poliamid) fonalból készült nıi
harisnya esetében ettıl gyakran eltekintenek,
mert ezen ezek a részek utólag
hıformázással kialakíthatók. Manapság a
harisnyákat körkötıgépen, zárt tömlı
alakban készítik, régebben síkhurkológépen
sík alakban kötötték meg kiterített
formájában és utólag varrták össze
hosszában ("hátul varrott harisnya"). A
körkötött harisnyán ilyen hosszanti varrat
nincs ("varrat nélküli harisnya"). A
harisnyák orrhegyét azonban mindenképpen
varrással
vagy
esetleg
speciális
kötéstechnikai eljárással le kell zárni. A nıi
hosszú harisnyák és térdharisnyák anyaga
leggyakrabban
poliamid
filamentfonal
("nejlonharisnya"), esetleg elasztánfonallal
keverve, a zoknik és térdzoknik pamutból,
gyapjúból, poli(akril-nitril)-bıl készülnek,
többnyire
poliamidfonal-erısítéssel
az
orrhegynél és a saroknál. Az elsı kötıgépet
a 16. században éppen harisnyák készítésére
szerkesztette a kötıgép feltalálója, William
Lee, addig csak kézzel kötött harisnya
létezett.
harisnyakötı - Rugalmas szalagból készült,
állítható átmérıjő győrő, amivel a harisnya
szárát rögzítik térdharisnya esetén a térd
alatt, vagy hosszú harisnyánál a combon.
harisnyandrág - Egy darabot képezı harisnya és
nadrág, azaz olyan nadrág, amelynek szárai
lábfejben végzıdnek. Általában több
darabból kötik és utólag konfekcionálással
állítják össze (azaz a lábfejjel egybekötött
harisnyaszárak felsı részét, ami olyan
hosszú, hogy derékig ér, felül felvágják, és
lépésbetét
beillesztésével
egymáshoz
varrják, hogy zárt nadrágrész alakuljon ki, és
még rugalmas szegéllyel is ellátják), de
speciális kötıgépen egy darabban is köthetı.
A konfekcionált harisnyanadrágok gyártása
is ma már nagy mértékben automatizált. A
finom nıi harisnyanadrágok általában
poliamid
filamentfonalból,
esetleg
elasztánfonal hozzákeverésével készülnek, a
gyerek-harisnyanadrágokat
többnyire
pamutból készítik.
harisnyatartó - Nıi alsóruházati termék, amely a
hosszú harisnya rögzítésére szolgál. A
derékra erısítve viselik, és alul szalagokra
szerelt csatok lógnak le róla, amelyekre a
harisnya szára rácsiptethetı. Általában erıs,
rugalmas kelmébıl készítik. Bizonyos
kialakítással a csípı formázására is
alkalmassá tehetı.
három részbıl szabott ujj - Ruhadarab ujja, amit
eleje-, háta- és alja-részbıl állítanak össze.
Lehet raglánujj vagy bevarrt ujj formájú.
háromnegyedes kabát - Kabát, amely épp a térd
fölött végzıdik. Lásd ruhaméretek.
háromnegyedes ujj - Ruhadarab ujja, amely 8-10
cm-rel a könyök alá ér, és aminek hossza így
az ún. hosszú (csuklóig érı) ujj hosszának
kb. háromnegyede.
Harras fonal - Cheviot gyapjúfonalakból készült,
legalább kétszeres cérna. Fényes, nyúlékony,
kemény fogású.
Harras szövet - Nehéz, fényes, egészen a
szúrósságig durva, porózus, vászon- vagy
sávolykötéső gyapjúszövet. Kártolt fonalból
készítik, nıi és férfikabátok céljára, de ma
már ritkán használatos. Elnevezése a
franciaországi Arras város nevébıl ered,
ahol ilyen szövetet készítettek.
Harris-tweed - Rugalmas, porózus, puha
gyapjúszövet, jól kivehetı felülettel, kártolt
fonalból laza beállítású sávolykötésben
készül. A név védett, csak egyes brit
szigeteken készült kézi fonású és kézi
szövéső ilyen anyagokra alkalmazható; a
névhasználatot a Harris Tweed Company
engedélyezi. Férfizakók, kabátok, nıi
kosztümök anyaga.
hasíték - Egy nyílás a ruhadarabon, aminek célja,
hogy kényelmesebb legyen a ruhadarab
viselése, de díszítésként is alkalmazható.
használati tulajdonság - Egy textília olyan
tulajdonsága, amely meghatározza a
használatban való viselkedését és ezzel
gyakorlati használhatóságát. Ide tartoznak
fizikai és kémiai tulajdonságok egyaránt,
mint pl. a tartósság, a moshatóság, a
méretállandóság stb.
hátsó
nyakkivágás - A nyakkivágásnak a
ruhadarab hátára esı része. Különösen nıi
alkalmi ruhák és nyári ruhák esetében játszik
fontos szerepet és a mérete is ezeknél
számottevı. A férfiak öltözködésében kisebb
jelentıségő.
hátulvarrott harisnya - Olyan harisnya, amelyen
hátul hosszában egy varrás húzódik. Ez vagy
azért szükséges, mert a harisnya síkban
kiterített állapotban készül és utólag kell csı
alakúvá összevarrni (lásd: cotton-harisnya),
vagy pedig csak díszítı célt szolgál a
körkötıgépen elıállított harisnyán.
Haute Couture - Francia - fıleg párizsi - nıidivattervezık csoportja, akiknek munkái a divat
többi területére is hatást gyakorolnak. A
divatipar fejlıdésével és növekedésével, a
Young Fashion (fiatalos divat) behatolásával
a polgári életbe némileg csökkent a
befolyása.
Haute Couture szalonok - Francia - fıleg párizsi divattervezık
csoportja,
akiknek
munkássága az európai nıi divatra és így az
egész ruhaiparra nagy hatással van. Az ebbe
a körbe tartozó legismertebb divatszalonok:
Dior, Cardin, Balmain, Chanel. Lásd még:
Haute Couture.
havelock - Gyapjú típusú szövetbıl készült törzset
takaró ruhadarab. Hosszú, ujjatlan, egyvagy kétsoros gombolású, pelerin-jellegő
férfikabát, mely derékig vagy legfeljebb a
csípıig ér. H. Havelock brit tábornokról
kapta a nevét.
házikabát, köntös, pongyola - A derekán övvel
megkötött kabát. Általában kihajtóval, vagy
sálgallérral készül puha szövetbıl. A nıké
rendszerint bokáig ér, a férfiaké csak térd
alá, de divatos lehet a háromnegyedes
hosszúságú is. Jellemzıen béleleltlen.
háziköntös - Reggeli és otthoni viselet. Gyakran
díszes arany vagy ezüst pigmentnyomás
ékesíti.
háziruha - Otthon viselt öltözék. Kényelmes,
könnyő, és alkalmas arra, hogy a különféle
házimunkákhoz vagy a pihenéshez viseljék,
de mégis ízléses. A leggyakoribb fajtái a
pongyola, az otthonka, a nadrágból és
felsırészbıl álló együttes.
háziszıttes jellegő szövet - Egyszerő, többnyire
vászonkötéső szövet, olyan finomságú és
kinézető fonalból, ami a házilag font
fonalhoz hasonlít. A szövet durva felülető,
általában nem kap semmilyen kikészítést.
hegesztés - Varrást helyettesítı eljárás: két kelme
vonalszerő összeerısítése hı és nyomás
hatására.
Hıre
lágyuló
tulajdonságú
szintetikus fonalakból készült textíliáknál
alkalmazható módszer.
hegesztett varrat - Hıre lágyuló mőanyagból (pl.
szintetikus szálakból) készült textilanyagok
és/vagy ilyen nyersanyagból készült nem
textil anyagok (pl. fóliák) összeerısítése hı
és nyomás hatása alatt.
Helanca - A hamissodrással terjedelmesített
fonalak győjtıneve, eredetileg a svájci
Heberlein AG cég által használt, bejegyzett
márkanév (Helanca(r)). Ezt az eljárást
poliamidés
poliészterfonalaknál
alkalmazzák. A helanca-fonalak nagyon
rugalmasak, nyúlékonyak, terjedelmesek,
puhák, a belılük készült termékek könnyen
kezelhetık.
Felhasználási
területeik:
harisnyák, zoknik, valamint különbözı
egyéb szövetek és kötöttáruk, ahol a nagy
nyúlás és rugalmasság fontos tényezı.
helyi hiba - A kelme egy kis területén megjelenı
hiba. Néhány jellemzı példa: Csomó: a
fonalat alkotó egy vagy több, keménnyé
összekuszálódott,
összecsomósodott,
összetömörödött
elemiszál
a
kelme
színoldalán. Laza szem: a környezetétıl
eltérı nagyságú szem kötött kelmében.
Szemfutás: kötött kelmében elıforduló
fonalszakadás folytán kibomlott szemek
egymás alatt a szempálcában. Hibás fedés:
fedıfonalas kötésben a színoldalon az
alapfonal kerül felülre és eltakarja a
fedıfonalat. Vastag hely a fonalban: olyan
fonási hiba, ami a kelme színoldalán is
láthatóvá válik. Idegen fonal: a kelmébe
véletlenszerően bedolgozott idegen fonal,
ami színében, vastagságában, jellegében,
nyersanyagában stb. eltér a kelmét alkotó
fonal(ak)tól. Szövéshiba: a szabályos
szövetszerkezettıl eltérı szerkezető rész,
amit fonalszakadás vagy hibás bevetés
idézett elı. Javítási hiba: kelmehiba
javítására tett eredménytelen kísérlet nyoma.
Fészek: a lánc- és vetülékfonalak többszöri
hibás
keresztezıdése
miatt
létrejött
szövethiba. Rövid vetülék: ha a vetülékfonal
nem jutott át teljesen a szövet egyik szélétıl
a másikig, a vetülék az egyik szélen
hiányzik.
Kettıs
lánc/vetülék:
két
szomszédos lánc- vagy vetülékfonal olyan
hibás beszövése, mintha egyetlen fonalat
alkotnának. Hurok: a lánc- vagy vetülékfonal
hurok formájában kiáll a szövet felületén.
Kötözött
csomó:
a
fonalszakadásnál
alkalmazott kötözött csomó kiáll a kelme
felületén. Szabálytalan szél: hullámos vagy
cakkos kelmeszél hibás szélfonal-feszültség
vagy hibás szélfeszítı-beállítás miatt.
Tőcsík: szempálca irányú csík a kötött
kelmében, amit szennyezett vagy hibásan
mőködı tő okoz. Szélesség-egyenlıtlenség:
a
kelme
szélességének
ingadozása.
Vetülékcsík:
vetülékrendszerő
kötött
kelmében hibás lakatbeállítás vagy rosszul
beállított
fonalfeszültség
okozta
keresztirányú csík; szövésnél hibásan
mőködı nyüst vagy a vetülékfonalfeszültség
hibás
beállításából
eredı
keresztirányú csík. Lyuk: folytonossági
hiány a kelmében, fonalszakadás, tőtörés
vagy a kelmét ért más mechanikai hatás
következtében.
Piszokfolt:
foltszerő
szennyezıdés. Szabálytalan hurok: az
elıírttól eltérı nagyságú hurok pl. hurkos
felülető szövött vagy kötött kelmében.
Fonalkihúzódás: a kelme felületébıl
mechanikai hatás következtében kihúzódott
fonalszakasz.
hengernyomás - A kelmék színnyomásának egy
változata,
amit
olyan
hengerekkel
készítenek, amelyek felületébe bele van
vésve a mintázat (mélynyomás). Minden
egyes színhez külön nyomóhenger tartozik,
amelyek egy nagy dob kerülete mentén
helyezkednek
el.
A
különbözı
színezékoldatok egy-egy teknıben vannak,
ebbe egy felhordó henger merül és ez viszi
rá a színezéket a nyomóhengerre. A fıdob
forgása közben a nyomóhengerek alatt
elhalad a kelme és a forgó hengerek
rányomják a megfelelı színezéket a
mintának megfelelıen. A színezékek
rögzítése a kelmén ezután folyamatos
gızöléssel vagy szárítással történik.
hentes-pepita - Erısen keményített szövet,
amelyben a láncfonalak pamutból, a
vetülékfonalak lenbıl készülnek. Általában
vászonkötésben, ritkábban sávolykötésben
szövik. Jellegzetes pepita mintázatát a
láncban és a vetülékben alkalmazott
különbözı színő fonalak 4:4 arányú
felvetésével ill. bevetésével állítják elı, bár
ez az arány a fonal vastagságától és a minta
nagyságától függıen változhat. Hentesek és
konyhai dolgozók munkaruhájának anyaga,
innen kapta a nevét.
hernyócérna - Díszítıcérna, amelyen hosszabb
csomók vannak és ezek hernyószerő külsıt
kölcsönöznek a terméknek. Ezeket a
csomókat úgy érik el, hogy a cérnázás során
az egyik fonalág adagolását megmegszakítják. A csomókat egy további
cérnázási mővelettel egy újabb fonalággal
megerısítik.
hernyóselyem, valódi selyem – 1. A selyemhernyó
(Bombyx Mori) különféle tulajdonságú
fehérjékbıl álló váladéka, amely a levegıvel
érintkezve megszilárdul. A hernyó ebbıl a
szálból készít maga köré gubót, amelyben
kb. 15 nap alatt pillévé változik. A gubószál
két, fibroin alapanyagú szálból áll (ez teszi
ki tömegének mintegy 76 %-át), amit
szericin ragaszt össze. A pille kilyukasztja a
gubót és a nyíláson kibúvik. A még sértetlen
gubóról - a benne lévı hernyóbáb
elpusztítása után - a selyemszál megfelelı
eljárással legombolyítható. A bábot forró
levegıvel
(szárítással)
vagy
gızzel
megfojtják, a gubókat forró vízbe helyezik,
ahol a szericin feloldódik és a gubószál
legombolyítható. A gubón levı mintegy
3500 m hosszú szálból 600-1000 métert
lehet lefejteni. Több gubószál sodrat nélküli
egyesítésével nyerik a grege-t, amit
közvetlenül is felhasználnak, de készítenek
belıle cérnát is (tráma, organzin stb.). A nem
lefejthetı vagy sérült gubókat és az egyéb
selyemhulladékokat fésős fonási eljárással
chappe-selyem fonallá dolgozzák fel, az
ennek során keletkezı fésőskócból kártolt
fonási eljárással bourette fonalat készítenek.
A
hernyóselyem
a
legnemesebb,
legfinomabb
természetes
szálasanyag,
nagyon erıs, fényes, hajlékony. Kínában már
idıszámításunk elıtt 3000 évvel is ismerték
és használták, onnan terjedt el Koreába,
Japánba és Indiába. Manapság Japánban,
Kínában, a volt Szovjetunió területén,
Olaszországban,
Spanyolországban
és
Indiában folyik selyemhernyó-tenyésztés és
selyemgyártás. Hernyóselyembıl a nıi és
férfiruházati cikkeken kívül bútorszöveteket,
függönyöket stb. is készítenek. 2. A
hernyóselyem,
a
selyemhernyó
mirigyváladékából keletkezett finom, fényes,
rugalmas szál, egyike a textiliparban
felhasznált állati eredető szálasanyagoknak.
Szövésre való alkalmasságát a kínaiak
ismerték fel már idıszámításunk elıtt 3000
évvel. 2007-ben találtak egy Csianghszi
tartományban folyó ásatásnál egy régi sírban
olyan
színes
selyemszövet-darabot,
amelynek korát 2500 évesre teszik.
Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át
megırizték. Igen fontos kereskedelmi cikk
volt, amelyet a híres selyemúton (ami
valójában több ágon is haladt Ázsián és
Európán át) szállították egészen Rómáig. Ma
is Kína a legnagyobb selyemtermelı ország:
a világ összes hernyóselyem-termelése ma
közel 100 ezer tonna, ennek mintegy 72%-a
Kínából származik.
hétköznapi viselet (casual wear) - A kényelem és
a célszerőség életstílusának megfelelı lezser,
de nem hanyag ruházat, ami mind az
anyagválasztásban,
mind
a
formai
kialakításban megnyilvánul. Jellemzıi a
foltzsebek, a tőzések, a puha, könnyő,
szellıs anyagok. Rendezvény meghívókon
mindennapi öltözékben való megjelenést
elıíró formula.
hétköznapi, kényelmes ruházat - Az 1960-as évek
óta használatos elnevezés (casual wear) a
nem konvencionális ruházatra: puhák,
könnyőek, kényelmesek, praktikusak, sok
esetben szokatlan, újszerő megjelenésőek. A
nadrágkosztüm, a kívül hordott ingek és a
bluzon ennek az irányvonalnak jellegzetes
darabjai. A lezser öltözet (leisure wear) a
magyar szóhasználatban elsısorban a
többnyire szabadidıben végzett tevékenység
idején viselt ruházatot jelenti (otthon,
sportoláshoz stb.) ide tartozik pl. a jogging,
tréningruha.
hétnyolcados kabát - Kabát, amelynek alja épp a
térd alá ér.
hétnyolcados ujj - Ruhadarab olyan ujja, amely
kb. 5 cm-rel a csukló fölött végzıdik, vagyis
amelynek hossza a hosszú ujj hosszának kb.
7/8-a.
heveder, pánt - Textíliából készült, anyagában
egységes,
meghatározatlan
hosszúságú
szalag.
hiba - Hibás hely a kelmében vagy a ruhadarabon,
aminek oka és megjelenési formája nagyon
különbözı lehet. Vannak helyi hibák és a
kelme vagy a késztermék nagy részére vagy
egészére kiterjedt hibák.
High-tech - Magas mőszaki színvonalat,
csúcstechnológiát képviselı ipari termékek
győjtıneve. A textilipar és a ruházati
termékek körében ez összefügg a
mesterséges szálasanyagok fejlesztésében
elért új eredményekkel, valamint az újabb és
újabb
gépkonstrukciók,
gyártási
technológiák alkalmazásával, beleértve a
kellékek terén alkalmazott újdonságokat is.
A high-tech alkalmazása a ruházati divatra is
rányomja a bélyegét: az öltözködés
józanabb, ridegebb, funkcionálisabb. Az
elnevezés az angol "high technology"
kifejezés rövidítésébıl ered, aminek
jelentése: csúcstechnológia.
hímzés - Ruhadarabokon, lakástextíliákon stb.
alkalmazott díszítési eljárás, a varráshoz
sokban hasonló mővelet. Kézzel vagy géppel
készíthetı, tő és hímzıfonal segítségével,
különféle öltéstípusok felhasználásával.
hímzıfonal - Fésült, perzselt, mercerezett és
színezett pamutfonalakból készült két- vagy
többágú cérna. Hímzések készítésére
használják;
kézi
hímzéshez
kis
gombolyagokban
vagy
matringok
formájában, gépi hímzéshez csévéken kerül
forgalomba.
hímzıvászon - Panama-kötéső, ritka szövéső, puha
szövet, a fonalak között nagy nyílásokkal.
Hímezni
lehet
rá,
ezért
hímzett
ruhaanyagnak is használható.
HMS blézer - Az egysoros gombolású blézer
elıdje, amit a 19. században evezısök
viseltek. (A HMS rövidítés jelentése:
His/Her Majesty’s Ship, azaz İfelsége
hajója.) Az ilyen blézeren három rávarrott
zseb volt, a felsı zsebre ráhímezték az
evezıs klub jelvényét. Arany vagy
legalábbis fényes gombokat varrtak rá.
Manapság zsebfedıs zsebbel is készül,
leggyakrabban
tengerészkék
színben,
kevésbé feltőnı gombokkal és ráhímzett
jelvény nélkül.
Hólos zseb - Rávarrt zseb egy ruhadarab elején,
amelynek oldala behajlik. Lehet külsı vagy
belsı elhelyezéső. A külsı elhelyezéső hólos
zseb, a ruhadarabon kívül helyezkedik el, s
fıként egyenruhákon és sportruházatokon
alkalmazzák. A belsı elhelyezésőnek a
nyílását kivágják az alapszövetbıl, egy
zsebfedıvel látják el, a zacskóját a ruhadarab
belsı oldalára varrják fel.
holt szálak - 1) Elhullott állatok szıre; csaknem
egyenes, szalagszerő, néha saját tenglye
körül megcsavarodott, durva, törékeny, matt
szálak. Csak kártolt fonalak gyártására
használhatók. A holt szálakból készült
textília fénytelen, matt. 2) A pamutszálak
esetében ezek éretlen, törékeny, gyenge, nem
színezhetı szálak.
home-spun szövet - Durva, kártolt gyapjúból,
viszonylag ritka beállítással, sávoly- vagy
vászonkötésben, háziipari körülmények
között szıtt (vagy legalábbis ilyen jellegő)
szövet, amelyben a szövetszerkezet a
nemezelés ellenére felismerhetı. Sportos
ruhadarabok, zakók, öltönyök, kabátok,
kosztümök készítésére használják. Az
elnevezés az angol "home spun" (ejtsd:
homszpan) kifejezésbıl származik, aminek
jelentése: otthon font.
homlokpánt - Pamutszalag, amit szobalányok és
pincérnık a homlokukon viselnek.
homokkrepp - Közepes súlyú, porózus pamut,
selyem vagy gyapjú típusú szövet,
meglehetısen kemény fogású. Szemcsés
felületét nem túlsodrott fonalakkal, hanem
hurkokat képezı sávolykötéső szerkezetével
érik el. Nıi ruhákat és blúzokat készítenek
belıle.Honan - Vastag, meglehetısen
kemény
fogású,
rusztikus
felülető,
vászonkötésben szıtt selyemszövet, amit
durva,
egyenetlen
tussah
selyembıl
készítenek. Nıi ruhák anyaga. Az elnevezés
a Honan nevő kínai tartományból ered, hol
nagy selyemipar mőködik.
hopsack - Nehéz, érdes fogású, bolyhos
gyapjúszövet, panamakötésre emlékeztetı
megjelenéső, megerısített atlaszkötésben
készül fésült vagy finom nyújtott
gyapjúfonalból. Férfiöltönyök és könnyő
kabátok alapanyaga. Az elnevezés az angol
"hop-sack"-ból származik, aminek jelentése:
komlózsák; ez eredetileg jutából készült.
horgolófonal - Többnyire kártolt vagy fésült
pamutfonalból, kétszeresen (egyszer Ssodrattal, majd Z-sodrattal) cérnázott,
perzselt, mercerezett, fehérített vagy
színtartó színezékkel színezett cérnák
győjtıneve.
Kézimunkázáshoz,dekoratív
terítık és divatos ruházati kiegészítık
horgolt csipke - A kézzel horgolt csipke
készítéséhez egy horoggal ellátott tőt
(horgolótőt)
és
cérnázott
fonalat
(horgolócérnát) használnak. A szemeket a
tővel egymáson átbújtatva hozzák létre az
ún. láncszemeket (ami a horgolás alapeleme)
és ezekbıl a láncszemsorokat, pálcákat és
ezek különbözı változatait, amikbıl végül
kialakul a minta. Végül is az egész termék
egyetlen ág horgolócérnából alakul ki. Mint
a csipke általában, ez is nagyon laza, levegıs
szerkezető
kelme,
amit
függönyök
készítésére,
terítık
és
ruhadarabok
díszítésére használnak. V. ö. csipkekelme.
horgolt filé - Szabályos négyzetes nyílásokkal,
horgolással készített háló. A nyílások egy
részét a minta szerint szemekbıl alkotott
pálcákkal töltik ki. Lásd: filé.
hossz - A kész ruhadarab (ruha, szoknya, zakó,
nadrág, blúz stb.) hossza. A mindenkori
divat határozza meg, hogy mekkora legyen.
hosszú melltartó - Olyan melltartó, amely a
kosarak alatt egészen a derékig leér egy 1520 cm széles kelme hozzátoldásával.
hosszúnadrág, pantalló - Deréktól bokáig érı, a
két combot és a lábszárat külön-külön
beburkoló ruhadarab. A nadrágszárak alsó
széle vagy simán, vagy hajtókában végzıdik.
A férfiak számára készülı nadrágon elöl
gombokkal vagy húzózárral zárható hasíték
(slicc) van, a nıi nadrágok ezzel szemben
oldalt nyithatók. Férfiruhadarabként a nadrág
Keletrıl jutott el Európába és az ókorban
elıször a gallok és néhány germán törzs
viselte, csak a 12. században vált általánossá
a használata, de mind kialakításában, mind
anyagában igen sok változáson ment át. Nık
felsıruhaként csak a 20. században kezdték
hordani, ma már azonban a nıi ruhatárnak is
szerves része. Céljától és kivitelétıl függıen
nagyon különbözı szabású és kialakítású
lehet. A legfontosabb típusok: csípınadrág,
cigarettanadrág, farmernadrág, frakk-nadrág,
jogging-nadrág, macskanadrág, répanadrág,
kalóznadrág, sínadrág, melles nadrág,
öltönynadrág, csınadrág, szmokingnadrág,
sportnadrág, St. Tropez stílusú nadrág,
tréningnadrág, torreádor-nadrág, harang
formájú nadrág, zsakett-nadrág.
hırögzítés - Kikészítési eljárás, amellyel
szintetikus fonalak, kelmék vagy készáruk
méretei és formája rögzíthetı. A hırögzítés
elve az, hogy a szál belsı szerkezetét
fellazítják, ebben az állapotban megadják a
kívánt méretet ill. formát, majd ebben az új
állapotban rögzítik. A szintetikus fonalakból
készült termékek hırögzítése száraz hıvel
(forró levegıvel, forró hengerrel való
közvetlen érintkezéssel, hısugárzással), vagy
telített gızzel történhet. Az anyagot 110130 0C közötti hımérsékletre hevítik. A
poliamid és poliészter termékeket száraz
hıvel hırögzítik.
hıszigetelı bélés - Az 1980-as években bevezetett
újfajta textilanyag, aminek célja a ruházat
hıszigetelı
képességének
javítása.
Eredetileg vatelint - egy raschel-gépen,
vastag, alig sodrott gyapjúfonalból készült,
bolyhozott kötött terméket -, késıbb egy
fajta varrvahurkolt kelmét használtak erre a
célra. Késıbb kifejlesztettek egy többrétegő
kelmét, aminek egyik - belülre kerülı oldalát bolyhozzák.
hullámkreppelés - Kikészítési eljárás, amellyel a
kelmét teljes szélességében tömörítik, hogy
keresztirányban hullámszerő győrıdések
keletkezzenek rajta. A népviseletbıl átvett
díszítési mód nıi ruhákon.
hullámos krepp (gyapjúszövet) - Mohakrepp
néven is ismert. Közepes súlyú, puha gyapjú
típusú szövet, mohos hatású felülettel.
Kreppkötésben készül ondé cérnából. Nıi
ruhák alapanyaga.
hullámos krepp (selyemszövet) - Közepes súlyú,
puha, szemcsés felülető selyem típusú
szövet, a vetülékben ondé fonalból,
panamakötésben . Nıiruha-anyag.
hurkos cérna - Díszítıcérna, amelyen bizonyos
távolságokban fonalhurkok vannak. A
hurkok a cérnázás során alakulnak ki, amikor
az alapfonalat egy másik, nagyobb
sebességgel
vezetett
fonallal
körültekercselik. A hurkokat azután egy
további cérnázási mőveletben egy újabb
fonal rácérnázásával megerısítik. Gyapjú és
pamut típusú szövetekhez használják,
amelyekbıl nıi ruhákat készítenek.
hurkos cérnák - Olyan díszítıcérnák győjtıneve,
amelyek felületébıl szabályos távolságokban
különbözı mérető hurkok állnak ki. Ezek a
hurkok úgy keletkeznek, hogy a díszítı
fonalat a cérnázásnál gyorsabban adagolják,
mint az alapfonalat és ez a többlet a
viszonylag nagy sodrat következtében
hurkokat képez.
hurkos felülető szövet; frottír - Közepes súlyú,
puha fogású, vászon- vagy sávolykötéső
pamutszövet. Egyik vagy mindkét oldalán
hurkok
állnak
ki.
Törülközık,
fürdıköpenyek, strandcikkek, sportruházati
cikkek készülnek belıle.
hurkos mintázat - Olyan kelme, amelyen a
mintának megfelelıen ismétlıdı hurkos
felülető mezık vannak.
huroköltés - A huroköltés a varratok egyik
alapvetı öltéstípusa, amelynek sokféle
változata van. Két fonalból áll, amelyek az
öltésekben az összevarrt kelmerétegek között
- kivételes esetektıl eltekintve - középtájon
hurkolják át egymást és a varrat a varrás
mindkét oldalán egyformának látszik.
Kevéssé nyúlékony, de erıs varrat, nem
fejthetı.
A
textilruházati
iparban
leggyakrabban szövetek összeerısítésére
használják,
kötöttárukhoz
ritkábban.
Kelmerétegek tartós összeerısítésére, de
díszítésre is használják.
huszárgombolás - A kétsoros gombolások
dekoratív változata, fonatolt paszományból
vagy zsinórból készül, a huszárok
egyenruhájának
mintájára.
Divatos
ruhadarabokon használják.
húzás, ráncolás - Díszítı hatás egy ruhadarabon;
ék vagy romboid alakú ránc kialakítása.
húzózár, cipzár - Fogak vagy spirál, ill. egy ezek
mentén húzható, "kocsi"-nak nevezett
szerkezeti elem segítségével záródó pántok,
amelyek könnyen szétnyitható záródást
biztosítanak. Lehet díszítı jellegő vagy
rejtetten felvarrt, bontható vagy nem
bontható; az elıbbinél a húzózár két része
nyitás után különválasztható.
húzózár-szalag - Vászon-, sávoly- vagy strtuckkötéső szövött szalag, amelynek felületén
hosszanti
bordázottság
látható,
amit
szokásosan és erısen sodrott fonalak
váltakozásával, vagy különbözı feszességgel
bevezetett fonalakkal és ebbıl adódóan
sőrőbb
és
ritkább
szövetszerkezet
váltakozásával érnek el.
H-vonalú fazon - Nıi ruhák divatvonala. Egyszerő,
egyenes, nem testre simuló szabás jellemzi.
A vállak szögletesek, keresztben varrásvonal
osztja ketté az alakot, ez különbözteti meg az
I-vonaltól.
I
idomozás - Kötött lap szélességének növelése
(szaporítás) ill. csökkentése (fogyasztás) a
lap hossza mentén, annak érdekében, hogy a
lap végsı alakja minél jobban megközelítse
a szabásminta által elıírt formát. Szélsı tők
üzembe helyezésével (szaporítás) ill. üzemen
kívül helyezésével (fogyasztás), szemek
ledobásával vagy átakasztásával végzik. Ha
a kívánt formát úgy sikerül elıállítani, hogy
utólagos szabásra nincs szükség és a kelme
szélei épek (nem fejtıdnek, szegést nem
igényelnek), "teljes idomozásról" (idegen
szóval: fully fashion - ejtsd: fulifesn)
beszélünk.
impregnálás - A kelme telítése olyan vegyszerrel,
amely vízhatlanná teszi.
impregnált kelme - Az impregnálás (telítés) a
kikészítési eljárások egyike, amelynek célja
a kelme valamilyen vegyszeroldattal való
átitatása. Célja lehet a tetszetısség fokozása,
a fogás, az esés javítása, a kelme
keményítése vagy lágyítása, vagy a használat
szempontjából fontos valamely tulajdonság
javítása (pl. a vízáteresztı képesség
csökkentése, a varrhatóság javítása, a
győrıdékenység csökkentése stb.).
indiai ingvászon - Puha fogású, enyhén fényes
felülető, laza beállítású, durva fonalból készült,
vászonkötéső pamutvagy gyapjúszövet.
Könnyő nıi ruhák és blúzok készítésére
használják. Az elnevezés onnan származik,
hogy ilyen jellegő pamutszöveteket eredetileg
Indiában, kézi szövéssel készítettek.
indiai mull - Puha, könnyő, fényes felülető, finom
fésült fonalból készült, vászonkötéső
pamutszövet. Nıi ruhák és blúzok
alapanyaga.
Indienne nyomás - Klasszikus kéknyomás
pamutszöveten. (V. ö. indienne szövet.)
Indienne szövet - Könnyő, puha, fényes felülető,
finom fésült fonalakból vászonkötésben
készült pamutszövet, jellegzetes indiai és
perzsa nyomott mintával (lásd indienne
nyomás). Nıi ruhák és blúzok alapanyaga.
indigó - A legrégebben ismert növényi színezék,
jellegzetes sötétkék színe van. Eredetileg a
fıleg Indiában termesztett indigó növény
gyökerébıl, kifızéssel nyerték. Ma már
szintetikus
úton
állítják
elı.
A
farmernadrágok
elterjedésével
nagyon
divatba jött, mert ezeket indigó színezékkel
színezték.
indirekt
fonalfinomság
Általában
a
"fonalfinomság" a fonal vastagságára
jellemzı
számérték.
Az
"indirekt"
fonalfinomság az egységnyi tömegő fonal
hosszával fejezhetı ki. Minél nagyobb ez a
szám, annál vékonyabb a fonal - innen ered
az "indirekt" elnevezés. Mielıtt a tex
fonalfinomsági számot bevezették volna, a
szálak, szálszalagok és font fonalak
finomságának megadására ezt használták, de
használják sok helyütt még ma is. Európában
a legelterjedtebb a metrikus fonalfinomság
(jele: Nm), ami 1 gramm tömegő szál vagy
fonal hosszát jelenti méterben kifejezve.
Fıleg az Egyesült Királyságban és egyes
Európán kívüli országokban, pl. az USA-ban
használatosak
még
az
angol
mértékegységeken (font, yard) alapuló
indirekt finomsági számok is.
ing - Fıleg férfiak és fiúk által viselt alsóruházati
ruhadarab. Mosható anyagból készítik. Az
ujja lehet hosszú vagy rövid, végzıdhet
különféle kialakítású kézelıben. Lehet
végig, vagy csak a nyakrésznél rövid
szakaszon nyitható. A hátán szembehajtást
alakíthatnak ki. Mindig van gallérja, ez lehet
olyan, ami alá nyakkendı köthetı, vagy
kihajtható. A gallér és a kézelı gyakran
keményített. Az ingeknek többféle fajtája
van: a klasszikus ing gallérja szorosan
záródik és nyakkendıvel viselik, a kihajtott
gallérú inget többnyire nyáron hordják, a
frakkhoz frakk-inget, alkalmi öltönyhöz
fehér inget viselnek. Az ing már a 10.
században is a férfiak öltözködésének fontos
darabja volt és azóta is az, ha jelentıs
változásokon is ment át.
inganyag - Ingek készítésére használt, könnyő,
általában könnyen kezelhetı pamut típusú
szövet.
ingblúz - Könnyő szövetbıl vagy kötött kelmébıl
készülı, a felsıtestet takaró nıi felsıruházati
termék. A csípıig érı ruhadarabot a nadrág
felett viselik.
inggallér - Ing lehajtott és gombbal-gomblyukkal
ellátott gallérja, amely egy pántrészbıl és
egy kihajtós részbıl áll, amelyeket vagy egy
darabban, vagy külön-külön szabnak ki
(utóbbi esetben a pántrészt utólag varrják rá
a kihajtós részre).
ingkabát - Sportos, az ülepig érı, végig gombolós
felsıruházati termék férfiaknak és nıknek,
inggallérral, 2-4 rávarrt zsebbel. Ing fölött,
nadrággal hordják. Pamut típusú szövetbıl
készül.
ingruha - Egyenes, laza szabású, végig vagy
derékig gombolt, esetleg övvel viselt,
általában
könnyő
anyagból
készült,
egybeszabott nıi ruha, viszonylag rövid
szoknyarésszel.
ingváll - Könnyő, a felsıtestet borító nıi
ruhadarab, a 19. században és a 20. század
elején viselték, különösen vidéken.
Inlet, angin - Párnák, dunyhák, paplanok tolltokja;
meglehetısen vastag, nagyon szoros
beállítással szıtt pamutszövet,amit - hogy
jobban
zárjon
mángorlással,
kalanderezéssel tömörítenek is. Vászonvagy sávolykötésben szövik; az elıbbi
változat neve nálunk angin. Ma már készítik
pamut-poliészter keverékbıl is, hogy a tollat
helyettesítı poliészter töltıanyaggal együtt
mosható legyen.
interlock kelme - A vetülékrendszerő kötött
kelmék egy fajtája, amely szerkezetileg
ahhoz hasonlít, mintha két 1/1 bordáskötéső
kelme volna egymásba illesztve, úgy, hogy a
két kelme szemei pontosan egymás mögé
kerülnek. Ezáltal a kelme mindkét felületén
színoldali szemek látszanak. A kötés
emellett a szemszerkezet módosításával vagy
színes fonalak alkalmazásával sokféleképpen
mintázható. Az interlock kelme simább
felülető, teltebb, de kevésbé nyúlékony, mint
az egyszerő 1/1 bordás kötéső kelme.
Sokféle alsó- és felsıruházati célra
alkalmazható.
interlock piké - Az interlock kelmék egy fajtája,
amelyben egy rendes szemekbıl képzett
szemsort egy olyan szemsor követ, ahol az
egyik
tőágyban
feltartott
szemeket
készítenek, és ez a kötésmód - az interlock
kelmeszerkezetnek
megfelelıen
-
szemsoronként váltakozik a páros ill.
páratlan számú tőkön. Ez a kelmetípus
kevésbé nyúlik, mint az egyszerő interlock
kelme, és felülete apró mintázatot is mutat.
Alsó- és felsıruházati kötöttáruk készítésére
használják.
ír puplin - Nehéz, selyemvagy gyapjúvetülékfonalakkal vászonkötésben készült
selyem típusú szövet, finom bordázattal.
Nyakkendık készülnek belıle.
ír
tweed
Közepes
súlyú,
rugalmas,
kéziszövésszerő, sávolykötéső gyapjúszövet.
Jellemzıen
fehér
láncés
színes
vetülékfonalakból szövik. Férfi- és nıi
kabátokat, zakókat, kosztümöket készítenek
belıle.
I-vonalú fazon - Nıi ruhák divatvonala. Egyszerő,
egyenes szabás, nem testre simuló. A vállak
szögletesek, vagy természetesen idomulnak a
vállhoz. A szoknya lefelé bıvül és fodrokkal
vagy hajtásokkal díszíthetı. Az I-vonalú
férfiöltöny is egyenes és csak enyhén
hangsúlyozza a vállakat.
ízlés - A szép, a helyes és az illendı iránti érzék. A
emberben fokozatosan fejlıdik ki és az idık
folyamán állandó változásban van.
izzlap - A hónalj alá helyezett, nedvszívó
kitöltıanyag, amely megakadályozza a
ruhadarab látható átnedvesedését és az
izzadság hatására esetleg bekövetkezı
maradó színváltozását.
J
Jacquard-minta - Nagy mérető, bonyolult minta,
amit
a
jacquard-mintázás
elvének
felhasználásával,
ún.
jacquard-gépeken
állítanak elı. Ilyen minták készülhetnek
szövı-, kötı- vagy más kelmeképzı gépeken
egyaránt, amelyeken a fonalak vagy a
szemképzı eszközök mintának megfelelı
egyedi vezérlése megoldott.
Jacquard-mintás szalag - Pamut-, viszkóz- vagy
más
mesterséges
szálasanyagú
(pl.
poliészter-) fonalból, esetleg ezek mellett
fémbevonatú fonal felhasználásával készült,
10-100 mm széles szövött szalag, színes
vagy dombormintás jacquard-mintázattal.
Ruhadarabok és más termékek díszítésére
használják, de készítenek így bevarrható áru, nagyságjelzı vagy kezelési utasítást
tartalmazó címkéket, monogramcímkéket
stb. is.
Jacquard-mintázás - Nagy mérető, bonyolult
mintaelemő minták (ún. jacquard-minták)
elıállítása szövetek, kötött és fonatolt
kelmék esetében. Lényege a mintázásban
résztvevı elemek (szövés és láncrendszerő
kötés esetén a láncfonalak, vetülékrendszerő
kötésnél a tők, fonatolásnál a babák) egyedi
vezérlése, ami nagyon megnöveli a gép
mintázó képességét. Az elnevezés a
lyukkártyás mintavezérlés feltalálójára,
Joseph-Marie Jacquard-ra utal, aki ezt az
elvet a 19. század elején szövıgépre
alkalmazta. Eleinte minden ilyen mintázásra
alkalmas gép lyukkártyás vezérléssel
mőködött,
ma
már
azonban
ezt
számítógéppel
vezérelt,
elektronikus
programozású
mintázó
berendezések
váltották fel.
Jacquard-szövet - Nagy mintaelemő, bonyolult
mintás szövetek győjtıneve, amit a J.-M.
Jacquard által feltalált elven mőködı ún.
jacquard-szövıgépen állítanak elı (lásd:
jacquard-minta). Ilyen szövet például a
damaszt vagy a brokát.
japán selyem - Nagyon könnyő, fényes,
vászonkötéső japán vagy ahhoz hasonló
selyemszövetek győjtıneve. Egyszínőek
vagy nyomott mintásak, a szélük egyenetlen.
Nıi ruhák, blúzok és lámpaernyık
alapanyagai.
japán ujj, kimonóujj - A kimonó ujjának formája
alapján elnevezett ujja-szabás. A felsırésszel
(mind az elejével, mind a hátával) szerves
egységet képezı bı ujj, bár van olyan
megoldása, amelynél csak az elejével vagy
csak a hátával alkot egy darabot, a másik
felét külön szabják és varrják be. Fontos
tulajdonsága, hogy nagyon kényelmes
mozgást biztosít. A 20. század eleje óta
divatos ujjforma. Lásd még: kimonó-ujjas
zakó, kimonókabát.
Jarryl - A francia Achille Bayard & Cie. cég által
egykor gyártott viszkózszál márkaneve.
Készült fényes és különbözı színő
kivitelekben. Ma már nem gyártják.
Jaspé fonal - Két különbözı színő elıfonalból
készült laza sodratú, egyágú pamutvagy
gyapjúfonal. Megjelenésében hasonlít a
muliné cérnára.
jobb sodrat - A fonás mőveleteként végzett sodrás
során
a
fonalban
az
elemiszálak
csavarvonalban helyezkednek el, amely jobb
vagy bal felé emelkedhet, hasonlóan a
Z illetve az S bető középsı részének
irnyával. Eszerint különböztetjük meg a jobb
(Z) illetve bal (S) sodratú fonalat. Az 1
méterre esı csavarulatok (sodratok) száma a
„sodratszám”, ennek értékét a betőjel után
írják. A sodratszám bizonyos határig (az ún.
kritikus sodratszámig) történı emelésével
növelhetı a fonal szakító szilárdsága. Az
egyágú fonalakat többnyire S sodrattal látják
el. Több fonal összesodrásakor, azaz cérnák
elıállításánál az egyes fonalágak gyakran S
sodratirányúak, a fonalágakat pedig Z
sodratiránnyal egyesítik.
jobb-balos varrás - Két vagy több kelme egymásra
fektetett szélének összevarrásakor létrejött
varrás. A varrásban egyvagy többsoros
varratok fordulhatnak elı, utóbbi esetben
azonos vagy különbözı öltéstípussal.
Jogging nadrág - Eredetileg a kocogáshoz szánt,
de
más
sportokhoz
és
szabadidıtevékenységekhez is használt célszerő
kialakítású,
kényelmes,
de
a
tréningnadrágnál valamivel szőkebb szabású
nadrág.
Jumper stílus - Sportos stílus, fıként nıi ruhák és
blúzok készülnek eszerint, ezek ingszerő,
laza szabású, puha és könnyő ruhadarabok.
A ruha rendszerint kétrészes. A laza szabású
blúz nem végiggombolós, a fejen át kell felés lehúzni, az ujjak bıvek és lefelé
szőkülnek. A szoknya puha és enyhén húzott
vagy pliszírozott.
Juta - A trópusokon honos, fıként Pakisztánban és
Indiában termesztett 2-5 méter magas
jutanövény szárának rostjaiból nyert - tehát a
háncsrostok
csoportjába
tartozó
szálasanyag. Csomagolóanyagok, elsısorban
zsákok, durva szövetek, csıszigetelés
K
kabát (1) - A ruha fölött viselt ujjas, hosszú,
béleletlen, félig vagy teljes hosszában bélelt,
elöl gombolható ruhadarab. Anyagától és
kivitelétıl függıen rendkívül sokféle fajtája
van.
kabát (2) - Férfiak, nık és gyermekek által széles
körben viselt, legalább combig érı, hosszú
ujjú felsıruházati ruhadarab. Hossza a
mindenkori divatiránynak felel meg. Zárt, de
laza szabású, többnyire bélelt. Elöl
gombolással záródik, és különbség van a
férfi- és a nıi kabátok gombolási irányában:
az elsın mindig a ruhadarab jobb oldalán, az
utóbbin a bal oldalán vannak a gombok.
kabátkord - Nehéz, nagyon erıs, kemény fogású
gyapjú típusú szövet, jellegzetes bordázott
felülettel, amit a láncfonalak sőrő
beállításával és a nagy mintaelemő
többlépcsıs sávoly vagy reformkötéső
szövetszerkezettel érnek el. Készülhet kettıs
szövetként
is.
Fonákoldalán
esetleg
bolyhozzák, és lehet színes mintás is.
Láncfonalként erısen sodrott gyapjú muliné
cérnát használnak, a vetülék sötétebb
árnyalatú cérnázott fonal, így a szövet
összességében jellegzetesen muliné hatású.
Felöltık, télikabátok, egyenruhák készítésére
hazsnálják.
kabátszövet - Nehéz vagy közepes súlyú gyapjúvagy pamutszövet, kabátok készítésének
alapanyaga.
kaftán - Hosszú, bı, elöl nyitott felsıkabát, bı
ujjakkal. Néha övvel viselik. Keleti eredető,
a törökök, de az ortodox zsidók is hordják.
kalanderezés - Pamut-, selyem, esetenként
gyapjúszöveteken alkalmazott kikészítési
eljárás. A kelme legalább két, nagy erıvel
összenyomott henger között halad át,
amelyek közül az egyik henger kemény acél,
a másik papír- vagy pamutszövet-bevonatú.
A kelme e kezelés hatására sima, fényes
felületet, telt fogást kap.
kalap - Férfiak vagy nık számára készült fejfedı,
fejrészbıl és karimából áll. Készülhet puha
vagy kemény kivitelben, nemezbıl, bırbıl,
szövetbıl, kötött kelmébıl, szalmából stb.
(Lásd
még:
keménykalap,
cilinder,
kürtıkalap). Már az ókorban is ismert
ruhadarab volt.
kalapszalag - Viszkóz lánc- és durvább pamutfonal
vetülékbıl készült színes szalag, amelynek
széle vászon-, középrésze ripszkötéső.
Szélessége rendszerint 12-70 mm között van.
Kalapok díszítésére használják.
kalaptomp - Kúp alakú nemez-, szalma- vagy más
anyagból készült forma, amelybıl a kalapot
alakítják ki.
Kalikó - Közepes súlyú, jellegzetesen kalanderezett
vászonkötéssel készült pamut típusú szövet.
Nyersen vagy fehérítve hozzák forgalomba,
a külsı kép javítására keményítik és
kalanderezik vagy mángorolják. Durva,
olcsó fehérnemőket készítenek belıle, bélésvagy
kötözıanyagként
használják,
ugyanakkor mőszaki textilként is (pl.
könyvkötészetben) hasznosítják.
Kalmuk - Vastag, nehéz, kettızött vetülékkel szıtt
pamutszövet, melynek mindkét oldala
bolyhozott.
A
láncfonalai
közepes
finomságúak, a vetülék vigony-fonal. Tört
sávoly kötésben készül. Jacquard-gépen
szövik,
többnyire
levélmintákkal.
Pongyolák, terítık készülnek belıle,
régebben téli ruhák bélésének is használták.
kalóznadrág - Divatos, feszes nadrág, melynek
hossza a térd alá ér és lent a szárai oldalán
hasíték van.
kamásni - Textilanyagból vagy bırbıl készült, a
cipıre
kívül
rágombolható,
esetleg
húzózárral zárható borítás, alul a cipıtalp
alatt átvezetett pánt rögzíti. Régebben az
elegáns férfiviselet divatos része volt,
manapság hegymászók és sífutók célszerő
viselete (erre a célra poliamid kelmébıl
készül).
kamelot, teveszır utánzat - Teveszırbıl,
moherbıl és gyapjúból elıállított közepes
súlyú, puha, finom fogású gyapjú típusú
szövet, de teveszır-tartalma eltér a
"teveszır-szövet"
teveszır-tartalmától.
Bolyhozott száltakarója elfedi a sávoly- vagy
atlaszkötéső szerkezetet. Jellemzıen drapp
színben készül, férfi- és nıi kabátok céljára.
kanavász - Durva, nehéz, rusztikus, vászonkötéső
pamutszövet, rácsszerő szerkezettel, ami a
panamakötésre emlékeztet. Sportos kabátok,
zakók készítésére használják. Az elnevezés
az angol "canvas" szóból ered, aminek régi
jelentése: ponyva.
kanócfonal, bélfonal, docht-fonal - Vastag fonal
amelyet sodrattal éppen csak olyan mértékig
erısítenek meg, hogy húzóerı hatására ne
bomoljék szét elemiszálaira. Gyakran
összecérnázzák egy vékony fésült fonallal,
hogy a feldolgozását megkönnyítsék.
kapcsos záródás - Egymásba kapcsolódó
záróelemek (pl. kampók és hurkok) sora a
kelmén. Mindenféle ruhadarabon (alsó- és
felsıruhán egyaránt) elıfordul.
kaprinadrág – 1. Szorosan feszülı, lábikráig érı,
sportos nadrág, a térd alatt a külsı oldalán
hasítékkal. 2. 2. szők, háromnegyedes
hosszúságú, oldalt kissé felhasított nıi
nadrág. Az Emilio Pucci által kreált 1950-es
évekbeli kaprinadrágot az olasz halászok
nadrágja ihlette.
kapucni - A fej betakarására szolgáló csuklyaszerő
ruhadarab, ami azonban az arcot fedetlenül
hagyja. Célja az idıjárás viszontagságai
elleni védelem. A nyakkivágásba varrják be,
vagy levehetı és visszatehetı módon
gombokkal vagy húzózárral rögzítik.
Sportruházatokon,
esıkabátokon
alkalmazzák.
karcsúsított ruhadarab - Olyan ruhadarab, amely
derékban rásimul a testre, de a derék fölött és
alatt nem annyira testhezálló.
kardigán (1) - Hosszú ujjú, rövid – többnyire
csípıig érı - kötött kiskabát, gallérral vagy
anélkül, esetleg egy vagy több zsebbel.
Gombokkal vagy húzózárral záródik.
Férfiak,
nık,
gyerekek
leginkább
sportoláshoz
vagy
szabadidıtevékenységhez hordják. Elnevezését James
Thomas Brudenellrıl, az angliai Cardigan
grófjáról kapta.
kardigán (2) - Gallér nélküli, kerek vagy V-alakú
nyakkivágással készült kötött kabát. A
hossza változó, legalább derékig, de inkább a
csípıig ér. Készülhet hosszú vagy rövid
ujjal, sıt ujjatlanul is, ahogy a divat kívánja.
Nagy rátett zseb is lehet rajta. Hordható
övvel is.
káró minta - Kelmék olyan mintázata, amelynél az
egyszínő alapot színes fonalakból alkotott
négyzetháló díszíti.
káróminta - A láncban és vetülékben különbözı
színő
fonalakkal
kialakított,
színes
négyszögekbıl álló szövetminta. A legtöbb
esetben ezek a négyszögek láncirányban
kissé nyújtottak. A színkombinációk igen
széles
körét
alkalmazzák
mindkét
fonalrendszerben. Hasonló hatású mintázatot
egyébként kötött kelméknél is alkalmaznak.
Nagyon
népszerő
mintatípus;
a
színösszeállítás és a négyszögek mérete és
formája a mindenkori divatot követi.
karöltı - Ellipszis alakú nyílás egy ruhadarab felsı
részén, ahova az ujjat kell bevarrni.
kártolt fátyol - Textilipari nyersanyagok kuszált
elemiszálaiból álló vékony képzıdmény, a
kártológép terméke. Szilárdsága a szálak
közötti
súrlódástól
függ.
További
feldolgozása során vagy nyújtott szalagot és
abból fonalat készítenek belıle, vagy
nemszıtt kelme gyártásának alapanyagát
képezi.
karton, kreton - Ritka szövéső, sima, közepes
súlyú, fıleg közepes finomságú fonalakból
vászonkötésben szıtt, színnyomott pamut
típusú szövet. Sokféle fajtája van. Olcsó nıi
és gyermekruha-anyag, de készülnek belıle
kötények, dekorációs szövetek, bútorvédı
huzatok stb. is. A "karton" elnevezés csak a
magyarban használatos; a "kreton" francia
eredető, a franciaországi Cretonne helység
nevébıl származik, ahol elıször készítettek
ilyen szövetet.
kasha - Könnyő, puha, szappanos fogású, gyapjú
típusú szövet, amelynek finom kallózott és
enyhén bolyhozott felülete elfedi a vászonvagy sávolykötéső szerkezetet. Közepes
finomságú fésült vagy finom kártolt
fonalakból készül. Férfiöltönyök és nıi
kosztümök készítésére használják. Az
elnevezés eredetileg a párizsi Rodier cég
által bejegyzett márkanév volt.
kasmír szövet - Puha, könnyő, szép eséső, matt
fényő,
többnyire
nyomott
mintás
gyapjúszövet, jellegzetesen átlós irányú
bordázottságot
mutató
háromfonalas
sávolykötésben
készül,
finom
fésült
fonalból. Nıi ruhák, sálak, kendık
alapanyaga. Az elnevezés az indiai Kasmír
tartományról kapta a nevét - itt készítették
elıször, kasmírgyapjúból (a kasmírkecske
szırébıl).
kaviár-minta - Elszórt szövetminta jellegzetes
világos foltokkal, amelyeken sötét színő
pöttyök is vannak. Sötét alapon készül, amit
nyolcfonalas sávolykötésben készítenek, 2:2
beosztású
eltérı
színő
láncfonalak
felhasználásával. Leggyakrabban fésült
fonalból készült, férfiöltönyök készítésére
szolgáló gyapjú típusú szövetet mintáznak
így. Az elnevezés a mintázat kaviárhoz való
hasonlóságából ered.
Kazak - Nıi ruhadarab, egyenes szabású, csípıig
érı, oldalt felhasított, a szoknya vagy nadrág
fölött viselt, övvel megkötött blúz. A 16.
század elején a muskétások egyenruhájához
tartozott és a 19. századig katonai ruhadarab
volt.
Kazan szövet - Nehéz, puha, mindkét oldalán
bolyhozott gyapjú típusú szövet, száltakarója
elfedi a vászon- vagy négyfonalas kétoldalú
atlaszkötéső szerkezetet. Nıi blúzokat és
ruhákat készítenek belıle. Az elnevezés a
tatárföldi Kazan helység nevébıl származik,
itt készítették elıször ezt a szövetfajtát.
kék farmeranyag - Nehéz, sávolykötéső
pamutszövet, amelynek láncfonalai kékek,
vetülékfonalai fehérek. Farmernadrágok
kékfestés - Szövetek kézi nyomásának eredeti
formája, amit fadúcokkal valósítanak meg. A
szövetre a mintának megfelelıen olyan vegyi
anyagot visznek fel, ami megakadályozza,
hogy azokon a helyeken a színezıfürdıbe
mártott szöveten a színezék megkössön. A
színezıfürdı
hagyományosan
indigó
színezéket tartalmaz (ennek kék színérıl
kapta a nevét maga az eljárás), ezért a minta
sötétkék alapon fehér színben jelentkezik.
keleties kelme - Közepes súlyú vagy nehéz, erısen
kallózott, rövidre nyírt száltakarójú, gyenge
légáteresztı
képességő,
többé-kevésbé
vízfényő gyapjúszövet. Vászon-, cirkászvagy mintás sávolykötésben szövik finom
gyapjúból készült kártolt fonalból. A keleti
országokban - innen ered az elnevezés ruhaanyagként használják, továbbá divatos
nıi kis- és nagykabátokat készítenek belıle.
Kelim, kilim, kalim, csilim - Mindkét oldalán
azonos kinézető, geometrikus mintájú,
változatos színezéső, gyapjúból készült
szıttes,
fıként
Kis-Ázsiban
és
a
Kaukázusban
készítik.
Lánc
irányú
hasítékszerő áttörések jellemzik.
kellékek - Olyan anyagok győjtıneve, amelyek egy
ruhadarab elıállításához az alapanyagon
kívül még szükségesek. Ide tartozik a
bélésanyag, a közbélés, a cérna, a gomb, a
húzózár, a szegıszalag stb.
kelme - Lapszerő textiltermék, amely különbözı
textilipari eljárásokkal: szövéssel, kötéssel
(lásd vetülékrendszerő ill. láncrendszerő
kötött kelme), fonatolással (lásd bobinet
kelme), csipke (lásd pl. vert csipke), nemez,
valamint az ún. nemszıttkelme-gyártási
eljárásokkal (pl. ragasztással szilárdított
kelme, varrvahurkolt kelme, tőzött kelme)
állíthatók elı. A kelmeképzést követıen
további mőveletekkel összetett kelméket
állíthatnak elı, mint pl. laminált kelme, ,
bevonatos kelme stb.
keményítés – Kikészítési eljárás, amelynek során a
szövet felületén bevonatot képeznek, ami a
szövet fogását keménnyé, merevvé teszi.
Ehhez olyan oldatot használnak, ami
burgonya-, búza- vagy rizskeményítıt,
növényi vagy mőgyantát, ragasztót stb.
tartalmaz. A keményítı hátránya, hogy
különleges kiegészítı kezelés nélkül vízben
kioldódik. A mőanyag keményítıszerekkel
ezt a hátrányt ki lehet küszöbölni.
keménykalap - Keskeny, felcsapott karimával
rendelkezı, kemény, gömbölyő tetejő
férfikalap.
Színe
általában
fekete,
kivételesen szürke. A 19. század közepén a
cilindert váltotta fel és a férfiak utcai
öltözködésének elmaradhatatlan kelléke lett.
Habár manapság általában már nem hordják,
Angliában az üzleti életben még ma is
viselik (esernyıvel együtt).
kémiai kloké kikészítés - Selyemszövetek kémiai
kezelése, amit a szövet bizonyos helyein
alkalmazva a minta szerint hullámosan
összehúzza azt, hasonlóan, mint amilyen a
szövött kloké. Lásd még: kloké.
Kenaf - A mályvafélék családjába tartozó trópusi
növény, akár 3 méter magasra is megnı. A
szárából nyert rostok a jutánál is erısebbek,
így a juta helyettesítésére használhatók.
Köteleket, durva szöveteket készítenek
belıle.
Kender - A csalánfélék családjába tartozó
Cannabis sativa nevő növény, a legrégibb
rosttermı kultúrnövények egyike. Szárából
1-2 méter hosszú, erıs, a nedvességnek jól
ellenálló rostokat nyernek (ezért a textilipari
nyersanyagok között a rostszálakhoz
sorolják), amelyek hasonlók a lenéhez, de
durvábbak annál; 85 %-ban cellulózból, 10
%-ban ligninbıl és pektinbıl, 4 %
nedvességbıl, 1 %-ban növényi zsírokból
állnak. Fıleg mőszaki célokra használják:
köteleket, zsinegeket, durva szöveteket,
tömítıanyagot készítenek belıle.
Kendir - A mérsékelt és szubtrópusi éghajlat alatt
elterjedt évelı növény (Apocinum venetum)
rostjaiból nyert szálasanyag (háncsrost).
Délkelet-Ázsiában termesztik. Nagyon erıs,
puha és nedvszívó. A kotonizált (lúgos
eljárással feltárt) szálak nagyon vékonyak és
puhák, a pamutnál is finomabbak. Durva
szöveteket és köteleket készítenek belıle.
kent kelme - Egyik vagy mindkét oldalán
valamilyen anyaggal bevont kelme. A
bevonat készítésének sokféle célja lehet, pl.
ragasztó bevonat készítése ruhaipari
közbélésekhez, a bırhöz hasonló kivitel
elérése (lásd mőbır), vagy a mőszırme
száltakarójának rögzítése a kelme hátoldalán
stb. Ruházati cikkek, lakástextíliák és
mőszaki textíliák esetében egyaránt gyakran
alkalmazott eljárás.
kerékpáros nadrág - Rugalmas, általában kötött
kelmébıl készült, szorosan a testre feszülı,
térdig érı nadrág.
keresztcsíkos mintázat - Olyan mintázat, amely
szöveteknél vetülék irányban, kötött
kelméknél szemsor irányban húzódik.
Készülhet színes fonalakból, szakaszosan
változó kelmeszerkezet létrehozásából, vagy
színnyomás révén.
keresztezıdési pont - Olyan hely bármilyen
kelmeszerkezetben, ahol fonalak keresztezik
egymást. Lásd pl. kötéspont, szem.
keresztsávoly - A sávolykötésbıl levezetett minta;
kiegyenlített hatású, egyenlıtlen oldalú
sávoly, a sávolyra jellemzı bordázottság
nélkül. A mintaeleme két szembe állított és
egymást keresztezı éksávolyt mutat. Pamut
és gyapjú típusú szövetekben egyaránt
alkalmazzák. A mintás keresztsávoly
egyszerő és megerısített keresztsávoly
kombinációjából áll, sokszor nagyobb
fonallebegésekkel,
amelyek
fel
is
bolyhozhatók.
Az
ilyen
jellegő
pamutszövetekbıl
nıi
ruhákat,
a
gyapjúszövetekbıl kabátokat készítenek.
Készáru-hibák - A konfekcionált készárukban
leggyakrabban elıforduló hibák: Hullámos
varrat: hullámos kelmefelület a varrat
mentén.
Öltéshiány:
a
varrócérna
elszakadása
nélküli
öltéskihagyás.
Öltésszakadás:
szakadt
varrócérna
a
varratban. Görbe varrat: a varrat vonala
nyugtalan, vagy iránya eltér a szerkesztési
vonaltól. Egyenetlen varrásszélesség: a
varratnak a kelmeszéltıl való távolsága
ingadozik. Egyenetlen öltéssőrőség: az
öltéssőrőség változik a varrat hosszában.
Varratcsúszás: a varrat szélei az egyesítés
helyén
meghúzáskor
eltolódnak.
Varratfejtıdés: a varrócérna elszakadása
nélkül
vagy
elszakadásából
eredı
varratbomlás. Varratkitörés: a szemszerkezet
károsodása következtében a varrat mentén a
kötött kelmében apró lyukak keletkeznek.
Irányítottsági hiba: irányított mintázatú
kelmébıl kiszabott alkatrész, amelynek
irányítottsága eltér a ruhadarab többi
részének mintájáétól. Perzselıdés: hı
(hibásan
beállított
vasaló-hımérséklet)
hatására bekövetkezett változás a kelme
színében, bolyhosságában, vastagságában
stb. Vasalatlan hely: a késztermék
vasalásakor vasalatlanul maradt vagy nem
kellıen vasalt terület. Átnyomódott varrat: a
levasalt varrat nyoma fényes csík vagy
kidomborodás formájában láthatóvá válik a
kelme színoldalán. Hibás nadrágszegés: a
nadrág szegésénél függıleges ráncok
vannak. Hullámos kézelı-szegés: a kézelı
alól függıleges ráncok indulnak ki.
Hullámos kelme a zseb fölött: ferde ráncok a
zseb fölött. Szétálló nadrág-szőkítı: a nadrág
elején készített szőkítések szétállnak.
Összetartó nadrág-szőkítı: a nadrág elején
készített szőkítések összetartanak. A nadrág
lépésben ráncos: hibás a nadrág, ha a csípı
alatt a lépésbıl ráncok indulnak ki.
Függıleges ráncok a gallér alatt: hibás a
zakó vagy ruha, ha a gallér alatt a háta
közepe felé futó ráncok keletkeznek. Ráncok
a hónaljnál hátul: hibás a ruhadarab, ha a váll
alatt az alsó ujjától ráncok indulnak ki a
lapocka felé. Ráncok a hónaljnál elöl: hibás
a ruhadarab, ha a hónaljtól ráncok indulnak
ki az eleje felé. Ráncok az elején a
gombolásnál: a szorosan testre simuló
ruhadarabnál hiba, ha a gombok környékérıl
oldal irányban ráncok indulnak ki. Hibás
gallér: hibás a ruhadarab, ha a gallér a
nyaknál rosszul fekszik ki. Az ujja elıre áll:
hibás a ruhadarab, ha az ujja elıre áll és
emiatt a felsı része ráncot vet, ami esetleg a
ruhadarab elejére is kiterjed. Az ujja hátra
áll: hibás a ruhadarab, ha az ujja hátrafelé áll
és emiatt a felsı része ráncot vet, ami esetleg
a ruhadarab hátára is kiterjed.
kesztyő - Öltözék kiegészítı, amely a kéz védelmét
vagy díszítését szolgálja. Kivitelétıl függıen
védhet az idıjárás viszontagságai (fıleg a
hideg) ellen, a szennyezıdés, vagy a
mechanikai vagy vegyi sérülés ellen stb. A
díszítı céllal viselt kesztyőt mindenféle
díszítési technikával készíthetik. Kesztyőt
sokféle anyagból készítenek: szövetbıl,
kötött
kelmébıl,
csipkébıl,
bırbıl,
szırmébıl, mőanyagból, sıt fémbıl is - attól
függıen, hogy milyen célt szolgál. Készülhet
kelmébıl kiszabva (ez az ún. szabott
kesztyő), vagy egy darabban végleges
formájára kötve (kötött kesztyő), vagy mőanyag kesztyők esetében - formára öntve
is. Formáját tekintve lehet ötujjas, egyujjas
(csak a hüvelykujjnak van külön ujj
kiképezve), háromujjas (a hüvelykujjon
kívül a mutatóujjat is kialakítják), vagy akár
ujjatlan is (lásd babakesztyő). Már az
ókorban is ismerték, óegyiptomi sírokban is
találtak
kesztyő
maradványokat.
A
középkorban fıpapok és fıurak viselték,
majd elegáns öltözék kiegészítıként terjedt
el. A 19. századtól vált a ruhatár
elengedhetetlen kelléke.
két vetülékfonal-rendszerő szövet - Olyan kettıs
szövet, amelyet egy lánc- és két
vetülékfonal-rendszer alkot és a két
szövetréteg másféle kötésmódban készül.
Ezáltal vastagabb, a két oldalán esetéeg
eltérı mintázatú szövet keletkezik.
kétirányú gombolás - A gombok és gomblyukak
olyan elhelyezése egy ruhadarabon, ami
lehetıvé teszi, hogy akár balról jobbra (mint
a férfiaknál), akár jobbról balra (mint a
nıknél) áthajtva lehessen begombolni.
kétkomponenső/bikomponens szál - Két eltérı
tulajdonságú polimerbıl együttesen képzett
mesterséges szál. A szálban a kétféle polimer
elhelyezkedhet
párhuzamosan
egymás
mellett, vagy az egyik képezhet magot, amit
a másik köpenyként vesz körül (mag-köpeny
elrendezés), vagy pedig az egyik apró
részecskék (fibrillák) formájában ágyazódik
be a másik anyagba (mátrix szerkezet). Ha a
kétféle polimer zsugorodási hajlama eltérı, a
további megmunkálások során a szál
többszörösen görbült, spirális alakot vesz fel.
kétlétrás kötött kelme - Láncrendszerő kötött
kelme, amely két láncfonal-rendszerbıl áll.
A szemekben a két fonal takarja egymást.
Egy jellegzetes kétlétrás kötés a charmeuse
(ejtsd: sarmız), amit pl. fehérnemők,
fürdıruhák
kelméinek
készítésénél
használnak.
kétoldalas szatén – Nehéz selyemszövet, amely
két különbözı színő láncfonal-rendszerrel
szınek, így a szövet két oldala eltérı színő,
de fényes. Nıi kosztümöket és kabátokat
kétoldalas szövet - Az olyan szövetek győjtıneve,
amelyeknek mindkét oldala használható
színoldalként. Ide tartoznak pl. a kettıs
szövetek, az üreges szövetek és a
kifordítható szövetek. A szövet két oldalának
eltérı
megjelenését
speciális
szövéstechnológiával alakítják ki.
kétsoros gombolás - Két sor gomb a ruhadarab
elején, amelyek közül csak az egyik gombsor
szolgál valóban a nyílás zárására, a másik
csak dísz. Zakókon, kabátokon, nıi ruhákon
alkalmazzák.
kétsoros zakó - Zakó két gombsorral az elejeközép
két oldalán, széles áthajtással. Az egyik
gombsor csak díszítésül szolgál. Általában
öltöny egyik darabját képezi, de néha
önállóan vagy sportzakóként is elıfordul.
Többnyire hosszabbra szabják, mint az
azonos mérető egysoros zakót.
kétszínoldalas kötött kelme (1) - Két tőágyas
kötıgép mindkét tőágyán egyidejőleg kötött
kelme, amelyben a két tőágyon készült
szemek akár eltérı típusúak is lehetek, de
kölcsönösen összekapcsolódnak. A kelme
mindkét
oldalán
színoldali
szemkapcsolódások láthatók, innen ered az
ilyen típusú kelme elnevezése. A két tőágyon
akár eltérı mintázat is elıállítható.
kétszínoldalas kötött kelme (2) - A kötıgép két
tőágyán készült olyan vetülék- vagy
láncrendszerő kötött kelme, amelynek
mindkét
oldalán
színoldali
szemkapcsolódások láthatók (innen ered az
elnevezés),
vagyis
a
két
oldal
szemszerkezete - mintázatlan kötés esetén egyformán néz ki. Az ilyen kelme azonban
gazdagon mintázható, a két oldal akár eltérı
módon
is,
mind
a
szemkialakítás
módosításaival, mind színes fonalakkal. Ezt
a fajta kelmét rendkívül széles körben
használják mindenféle kötöttáru gyártásában.
kétszínő hatás - Szövet vagy kötött kelme két
színbıl kialakított mintázata.
kettıs felülető kelme - A „kettıs felülető” kelme
olyan kétrétegő kelme, amelynek mindkét
rétege (oldala) más-más tulajdonságú. Ilyen
lehet például egy kifordítható alsóruházat
kelméje, amit úgy hordhatnak, hogy
fagypont alatti hımérsékleten az egyik
oldala érintkezzék a testtel, fagypont feletti
hımérsékleten pedig a másik oldala.
Kettıs meredekségő atlasz - Az atlaszkötésbıl
levezetett
kötésmód,
amelynél
a
mintaelemen belül kétféle szerkesztési
(kiolvasási) számot alkalmaznak, így a
mintaelem lánc irányban megkétszerezıdik.
Ennek következtében elıfordul, hogy
kötéspontok érintkeznek. Nıi ruhákhoz
használt selyemszöveteknél alkalmazzák.
kettıs szövet - Két, egymással kötéstanilag
összekapcsolt szövetréteg, ezek lehetnek
egyformák vagy különbözık. A két szövet
összekötésére többféle módszer használható:
az alsó láncfonallal lekötik a felsı vetüléket,
vagy fordítva: a felsı szövet egyes
láncfonalai helyenként az alsó vetülék alá
kerülnek, vagy külön láncrendszerrel - ún.
kötılánccal - kapcsolódnak össze, amely a
két szövetréteg között helyezkedik el és hol a
felsı, hol az alsó vetülékkel kapcsolódik. A
kettıs szövet gyártástechnikáját nehéz
gyapjúszövetek készítésére használják.
kettızött lánccal szıtt szövet - Fıként selyembıl
vagy pamutból szıtt, közepes súlyú szövet,
amelynek gyártásához két lánc- és két
vetülékfonal-rendszert használnak. Az így
kialakuló két szövetréteg két oldala
egyforma vagy különbözı lehet, utóbbi
esetben eltérhetnek a fonalsőrőségben, a
kötésmódban,
a
színben
vagy
a
nyersanyagban. Az alsó láncfonalakból apró
minta is kialakítható a felsı rétegben.
kettızött vetülékkel szıtt szövet - Többnyire
pamutból, esetleg gyapjúból készült vastag,
puha fogású szövet, a fonákoldalát
rendszerint bolyhozzák. Gyártásához két
láncés
két
vetülékfonalrendszert
használnak. Az így kialakuló két szövetréteg
azonos kötéső, de ha a vetülékfonal színe
csak az egyik láncfonal-rendszer színével
egyezik, akkor a szövet egyik oldala
egyszínő, a másik kétszínő lesz. A felsı és
az alsó rétegben a kötéspontoknak fedniük
kell egymást, hogy ne üssön át az egyik oldal
a másikra. Ilyen szövetet pongyolák,
házikabátok készítésére használják.
kétvarrásos ujj - Kétrészes ujj, amely egy alsó és
egy felsı ujjrészbıl áll, elülsı ujjvarrással és
hátsó könyökvarrással. Általában normál
bevarrott ujj klasszikus öltönyökön,
kosztümökön, kabátokon.
kezelési jelképek - Grafikus jelek a textíliák vagy
ruhadarabok címkéjén, amelyek útmutatást
nyújtanak a felhasználónak arra nézve, hogy
hogyan célszerő kezelnie a szóban forgó
terméket. Egyúttal feltüntetik itt a
textiltermék e szimbólumokkal történı
jelölési kötelezettségének alapelveit is.
kézelı, mandzsetta - Kötött, vagy szövött
kelmébıl készült ruhaalkatrész, amit körben
varrnak fel a ruhadarab (pl. ing, blúz, dzseki,
anorák) ujjának alsó végére. (Hasonlót
alkalmaznak egyes típusú nadrágok szárának
alján, vagy kesztyők csuklórészén is.)
Használják a ruhaalkatrész megerısítésére,
vagy azért, hogy rugalmassága folytán
rásimuljon a csuklóra, de díszítıelemként is
alkalmazható.
Lehet
egy-,
vagy
visszahajtással kétrétegő. Ingeken nyitott
kézelıt használnak, amit gombolással
zárnak.
kezeslábas - Egyszerő kötött ruhadarab kisebbnagyobb
gyerekek, esetleg felnıttek
számára; a felsı rész és a nadrág egy darabot
képez. A gombolás mindig legalább derékig
ér. Télre hosszú ujjal készül, amely csecsemık
részére
végzıdhet
babakesztyőben, a hosszú nadrág pedig
hozzádolgozott puha lábbeliben (lásd:
rugdalózó). Csuklya is tartozhat hozzá.
Nyárra rövid ujjal, rövid nadrággal
készülhet.
kézi hímzés - A kézi hímzés a kézimunkák egy
fajtája.
Készítéséhez
különbözı
alapszöveteket (ritkábban kötött kelméket),
hímzıfonalakat, öltéstípusokat és egyéb
technikai megoldásokat használnak, amelyek
a kialakított mintázatokkal együtt egy-egy
népcsoportra vagy földrajzi területre
jellemzıek lehetnek. A hímzett minta lehet
vonalas vagy területi, kidomborodó, esetleg
csipkeszerő, ha a hímzett részek között az
alapanyagot kivágják („léghímzés”). Az
aranyozott fonallal készült hímzést drága
alapanyagokon (szatén, bársony, selyem)
alkalmazzák. Az arannyal bevont fonalat a
kelme felületére helyezik és ott vékony,
aranyszínő
selyemfonallal
rögzítik
(rávarrják). Az alapszövetet egy másik
szövettel (vékony kalikóval vagy vászonnal)
alulról megerısítik. A hímzést gyakran
gyöngyökkel, flitterrel stb. egészítik ki. A
csipkeszerő hímzést úgy készítik, hogy a
mintának
megfelelıen
láncvagy
vetülékfonal-szakaszokat
kihúznak
az
alapszövetbıl és a megmaradt fonalak
bizonyos
csoportjait
varratokkal
hálózatszerően összefogják.
kézi kötés – a kötıgép feltalálása elıtt ipari
tevékenységnek számított, ma már inkább
csak hobbi- vagy mővészeti tevékenység. A
civilizáció mai fokán az emberek zöme
nagyipari módszerekkel, géppel kötött
ruhadarabokat visel. A kézi kötésnek
többféle technikája ismeretes, amelyek
elsısorban például abban különböznek, hogy
a fonalat jobb vagy bal kézzel tartják-e. Az
elıbbi elsısorban egyes nyugat-európai
országokban (Angliában, Franciaországban,
Olaszországban, Spanyolországban, de angol
ill. francia hatásra Indiában, Koreában és
Vietnamban is), az utóbbi a közép-európai
országokban terjedt el (például Ausztriában,
Magyarországon,
Németországban,
Svájcban, a balti és a skandináv
országokban, de Oroszországban, Japánban,
sıt Argentínában és Chilében is). Az ún.
nyugat-európai kötésnél tehát jobb kézzel
vezetik a fonalat a kevéssé mozgatott tőkhöz,
a közép-európai módszernél viszont a jobb
kézzel mozgatott tőkkel veszik fel a bal
kézzel jóformán csak oda irányított fonalat.
Ismeretes egy harmadik módszer is: az ún.
dél-európai kötés: itt a fonalat nem kézzel
vezetik, hanem (a bolgárok és törökök
esetében) a nyakukon ill. (a görögöknél) egy,
a ruhájukba tőzött biztosítótőn átvetve tartják
és a tőkkel veszik fel a szemek
kialakításához szükséges mennyiséget. Más
népeknél kialakultak a kötésnek további
módszerei és eszközei is. Minden esetben
azonban a cél a fonalból szemek formázása
ill. azok egymásba kapcsolása. Ezek a
technikák mind az ún. vetülékrendszerő
kelmék készítéséhez vezetnek, hiszen elvileg
akár egyetlen fonalból meg lehet kötni a
teljes darabot.
kézimunka-szövet - Merev, nehéz, vászonkötésbıl
levezetett kötéső, pamut vagy len típusú
szövet,
kötésmódja
jól látható.
A
fonalcsoportok között nyílások vannak, ami
rácsszerővé teszi a szövetet. Kézi hímzéseket
készítenek rá. Ha keményítés nélkül készítik,
nyári blúzok és ingek anyaga is lehet. Durva
fonalakból - többnyire gyapjúból - készítve
kéziszövéső szınyegként is használható.
khitón - A khitón az ókori görögök alapöltözéke,
társadalmi osztálytól függetlenül, otthon és
társaságban is ezt hordták. Hidegebb idıben
a férfiak efölött khlamüszt, a nık peploszt
viseltek. Az eredeti khitón két, kb. 1 méter
hosszú,
derékmagasságig
összevarrt
téglalapból állt, aminek felsı széleit a
vállakon összegombolták vagy fibulával
összetőzték. Esetenként övet is kötöttek rá.
A nık khitónja mindig szebb volt, mint a
férfiaké. A hosszabb khlamüszt a vállra
terítették és az áll alatt vagy a vállon
kapcsolták össze, ez jobban beborította a
testet. A peplosz hasonlított a khitónra, de
nehezebb szövetbıl készült és semmi varrást
nem alkalmaztak rajta, az egyik oldala
teljesen nyitott volt.
kiegészítı rejtett rögzítés - Egy ruhadarab belsı
szélének kiegészítı rögzítése.
kifekvı gallér - Nagyon keskeny nyakléccel
készült, a nyak körül szélesen kifekvı gallér;
jellegzetes típusa matrózgallér.
kifordítható (fregoli) - Olyan kelme vagy
ruhadarab, amely bármelyik oldalát kifelé
fordítva hordható. Ilyen kelme készülhet
úgy, hogy mindkét oldala egyforma
("egyenlı oldalú"), de a két oldala lehet
eltérı színő, vagy a mintázat az egyik
oldalon a másik oldal negatívjaként jelenhet
meg. Ruha- vagy bútorszövetek készülnek
például így.
kifordítható (fregoli) ruhadarab - Olyan
ruhadarab, amelynek külsı és belsı oldala
egyaránt kidolgozott és így bármelyik
oldalán hordható. A két oldal lehet eltérı
színő, mintázatú vagy szerkezető. Ide
tartozhatnak azok a ruhadarabok is, amelyek
kétoldalas szövetekbıl készülnek. A
"fregoli"
elnevezés
L.
Fregoli
átváltozómővész nevébıl származik.
kikészítés - A kelmék gyártástechnológiájának
befejezı fázisa, amelynek során a kelme
végsı karaktere (színe, fogása, felületi
kiképzése, végsı mérete, a fizikai
tulajdonságok stb.) kialakul. Hatása lehet
tartós vagy átmeneti, aszerint, hogy a kelme
ill. a belıle készült termék a használat ill. a
sorozatos mosások, vegytisztítások során
megtartja-e vagy részben vagy egészben
elveszíti-e
a
kikészítéssel
elért
tulajdonságait. A "kikészítés" összefoglaló
elnevezés sokféle eljárást takar, mint
például: antisztatikus kikészítés, csiszolás,
dekatálás, dombornyomás, flaus/flausch
kikészítés,
flórkelme-kikészítés,
foulé
kikészítés, gyapjúkikészítés, gyorsan száradó
tulajdonságot
adó
kikészítés,
győrıdéscsökkentı kikészítés, hırögzítés,
kalanderezés, keményítés, kémiai kloké
kikészítés, lakk-kikészítés, lángmentesítı
kikészítés, mattírozás, fénytelenítés, meltonkikészítés, mercerezés, moaré kikészítés,
molymentesítı
kikészítés,
nemezelıdésmentesítı
kikészítés,
ratinírozás,
színezés,
színnyomás,
szennytaszító kikészítés, velúr kikészítés,
víztaszító kikészítés, zsugorodásmentesítı
kikészítés stb.
kimonó - Kabátszerő, hosszú, elöl áthajtós, japán
eredető ruhadarab, széles beszabott vagy
bevarrt ujjakkal, derékban gyakran széles
övvel összefogva.
kimonókabát - Japán eredető ruhadarab, ami
hosszú, nyitott, bı ujjú, egy darabból szabott
kabát formájában ma is él. A divatban ez az
elnevezés szorosan kapcsolódik a népszerő,
egyszerő
és
kényelmes
szabáshoz,
különösen, ami az ujjakat illeti (lásd japán
ujj), amelyek hangsúlyozottan bıvek és
elválaszthatatlanul kapcsolódnak mind a
ruhadarab elejéhez, mind a hátához. Japán
divattervezık honosították meg Európában is
a
20.
század
elején,
késıbb
a
férfiöltönyökben is megjelent (lásd: kimonóujjas
zakó).
Viselıjének
nagy
mozgásszabadságot biztosít.
kimonó-ujj - Olyan ujja-típus, amelynél a felsı
ujja és a mellrész egybeszabott és varrás
nélkül összefüggı.
kimonó-ujjas zakó - Japán ujjas, bı, nagy
mozgásszabadságot adó, sportos rövid kabát.
kísérılap - A kivágott idomdarabok tetején
elhelyezett adatlap, amely tartalmazza az
idomdarabok rendeltetését, hogy azok
megfeleljenek
a
technológiai
és
kereskedelmi követelményeknek.
kiskabát - A felsıtestet borító, ujjas felsıruházati
cikkek győjtıneve, amelyeket nyitva vagy
elöl összezárva hordanak, elég lazák, de
mégis testhez illeszkedık, és leérnek a
csípıig. Egyszerő kivitelőek is lehetnek,
készítik válltömés és bélés nélkül is.
kisnyúlású láncrendszerő kötött kelme - A
láncrendszerő kötött kelmék egy változata,
amelyet olyan szemszerkezettel készítenek,
hogy csökkentsék a kelme eredeti viszonylag
nagy nyúlását. A hosszirányú nyúlást
láncfonal-befektetéssel,
vagy
ún.
zsinórkötéső szempálcák beiktatásával, a
keresztirányú
nyúlást
elnyújtott
szemlábakkal vagy kiegészítı fonalrendszer
(vetülékfonalak)
befektetésével
lehet
csökkenteni.
kisnyúlású vetülékrendszerő kötött kelme - A
vetülékrendszerő kötött kelmék - ezen belül
a kétszínoldalas kötött kelmék - egy
csoportja, amelyet olyan szemszerkezettel
készítenek, hogy csökkentsék a kelme
eredeti hossz-, de fıleg keresztirányban
tapasztalható viszonylag nagy nyúlását. Ezt
részben megnyújtott szemekkel ill. a
szemszerkezet más módosításaival (pl.
mögéfektetéssel),
részben
kiegészítı
fonalrendszer beiktatásával érik el.
kiterjedt hiba - A kelme nagy részére vagy
egészére kiterjedt hibák. Néhány példa:
Göbösödés:
Összekuszálódott
elemiszálakból álló csomók megjelenése a
kelme felületén. Maghéjasság és más
növényi szennyezıdések: Maghéjak és más,
növényi eredető szilárd szennyezıanyagok
jelenléte a kelme teljes felületén. Ferdülés:
egyes fonalak nem párhuzamosak a többi
fonallal. Hullámosság: a kelme nem fekszik
ki simán, a felülete hullámos. Egyenetlen
színezıdés:
színárnyalat-eltérések
az
egyszínő kelme teljes felületén. Foltosság:
kisebb-nagyobb színfoltok a kelme felületén.
Táblásság: éles határvonallal elválasztott
színárnyalat-eltérés a végen belül. Felhısség:
szabálytalan
alakú
és
egyenlıtlen
elhelyezkedéső,
világosabban
vagy
sötétebben színezıdött helyek az egész
kelmére kiterjedıen. Csíkosság: a kelme
színe hosszvagy keresztirányú csíkokban
változik. Bronzosodás: fémes fényhatás
kialakulása a színes kelme felületén.
Metaméria: a kelme színe különbözı
megvilágításoknál eltéréseket mutat. Oka a
nem megfelelıen választott színezék.
Összefolyás: a mintában szomszédos, eltérı
színő mezık találkozásánál a színek
kölcsönösen összefolynak. Nyomáshiány:
hiányzó vagy halvány nyomásrészletek a
nyomott kelme nagy felületén. Moaré: a
kelme felülete jellegzetes, hullámvonalakból
álló fényhatást mutat, ami a vízfelszínhez
vagy a márvány erezetéhez hasonlít.
Rögzítetlen színezék: színezetlen foltok,
vagy nem színezıdött szálak a kelmében.
Dombornyomási hiba: a dombornyomott
minta egyenetlen.
Kloké gyapjúszövet - Mintásan hólyagos felülető,
legtöbbször egyszínő, közepes súlyú gyapjú
típusú szövet. A hólyagos felületet a piké
szövetnél vagy az üreges szövetnél
alkalmazott eljárással állítják elı, és a hatást
kreppfonalak használatával erısítik fel.
Sávoly- és vászonkötés kombinációjával is
készíthetı. Nıi ruhák és kabátok alapanyaga.
Kloké kikészítés - Selyem típusú szövetek kémiai
kikészítési eljárása, amelynél a vegyszert
meghatározott helyeken viszik fel a szövetre
és az ezeken a helyeken a vegyszer hatására
összezsugorodik.
Az
összezsugorodott
helyek környezetében az eredeti szövet
ráncossá, hólyagossá válik,- ez adja a
jellegzetes kloké mintázatot. Az elnevezés a
francia "cloque" szóból ered, aminek
jelentése: hólyag. Lásd még: kémiai kloké
kikészítés.
Kloké selyemszövet - Nehéz, többnyire egyszínő,
hólyagos felülető selyem típusú szövet. A
mintának megfelelıen mind a láncban, mind
a vetülékben kreppfonalakat használnak,
amelyek létrehozzák a kívánt kelmefelületet.
Nıi társasági ruhákat és kabátokat
klott - Közepes finomságú, erısen sodrott és sőrő
beállítású lánc- és gyengébben sodrott, puha
vetülékfonalakból szıtt, közepes súlyú,
fényes felülető, atlaszkötéső pamut típusú
szövet. Gyakran feketére színezik, de készül
élénk
vagy
pasztell
színekben
is.
Tornanadrágok, munkaköpenyek, kötények,
steppelt takarók készítésére használják. Az
elnevezés az angol "cloth"-ból származik ,
aminek jelentése: kelme.
klub stílus – 1. Ruházati stílus, amelyet szigorú
célszerőség jellemez. Blézer vagy ahhoz
hasonló kabát és kockás szoknya ill. nadrág
együttese. A blézeren, annak szivarzsebén
gyakran megjelenik a klub jelvénye vagy
valamely fantázia szülte embléma. 2.
Klasszikusan sportos divatirányzat a férfi
felsıruházatban, amely stílusában és
színeiben
(elsısorban
tengerészkék/piros/fehér vagy ekrü, arany,
sötétzöld és borvörös is) a klubokban
használatos ruhákra emlékeztet.
klubszínek - Két vagy három élénk, fényes szín
kombinációja. A régebben sportklubok által
használt színösszeállítások késıbb a divatba
is bevonultak.
kócfonal - 1. tow fonal, lenkócból kártolási
eljárással készült vastagabb fonal. Erıs
lenszövetek készítésére használják. 2. A len
vagy kender feldolgozásánál nyert rövid
szálú hulladékokból font fonal.
kocsis-posztó - Tömör, ványolt, viszonylag finom
szálú, közepes súlyú, sávoly- vagy
atlaszkötéső
gyapjúszövet,
rövid
száltakaróval,
amely
eltakarja
a
szövetszerkezetet. Speciális kikészítéssel
jellegzetes fényt adnak a szövetnek. Nıi
kabátok, társasági ruhák alapanyaga. Az
elnevezés
az
angol
"coachman"-bıl
származik, aminek jelentése: kocsis - az ı
kabátjuk készült eredetileg ilyen anyagból.
koktélöltöny - Modern, nem hagyományos, fiatalos
megjelenéső öltöny, mind anyagában, mind
mintázatában eltér a szokványos hétköznapi
öltönyöktıl.
koktélruha - Legfeljebb vádliig érı társasági ruha,
kis dekoltázzsal, dekoratív, könnyő
kelmébıl készül. A II. világháború után
jött divatba, mint elegáns délutáni ruha és
kisestélyi.
kókuszszál - A kókuszpálma gyümölcsét, a
kókuszdiót borító durva rost (ezért
"gyümölcsrost"-ként sorolták be a textilipari
szálasanyagok közé). Erıs, kopásálló,
elfásodott, rothadásnak jól ellenálló, 13-35
cm hosszú szál. Kókuszszınyegeket,
hajóköteleket, kábelszigeteléseket készítenek
belıle, a hajóépítésben tömítıanyagnak is
használják.
kombi-divat - Divatirány, ami a nıi öltözködésben
több darabból álló összeállításokban
nyilvánul meg; ezek színben eltérı, de
egymáshoz illı egyedi darabok, és
együttesen alkotnak tökéletes egyensúlyt. Ez
a divatirány az 1980-as években alakult ki,
amikor a központjába a sportruházat került.
kombinált öltöny - Öltöny, amelyben a zakó, a
nadrág és a mellény különbözı anyagokból
készült. Jellemzıen sportos öltönyöknél
alkalmazzák, ahol a zakót kártolt fonalból, a
nadrágot fésült fonalból készült szövetbıl
varrják. A zakót sportosabb dzseki is
helyettesítheti. Az 1990-es években lett divat
a férfiak öltözködésében, ahol mind a zakót,
mind a nadrágot a mindenkori divatiránynak
megfelelı szövetekbıl készítették.
kombiné - A felsıtestet borító, vállpántos,
combközépig érı nıi alsóruha, mindig
rövidebb, mint a fölötte viselt szoknya. Felsı
része melltartó kialakítású lehet. Gyakran
csipkékkel vagy hímzéssel díszítik. Lásd
még: nıi alsóing.
kompozíció
Különbözı
elemekbıl
alkotott
kelmemintázat, amelyben az egyes részeknek a
divat szempontjából elınyös vonásai (különbözı
formák, kelmeszerkezetek, színek, az egyes
formák méretei és egymáshoz viszonyított arányai
stb.) egyesülnek.
konfekció - Készruha nagyüzemi készítése,
ismeretlen vevık számára, nık, férfiak ill.
különbözı korú fiúk, lányok testméreteinek
és testfelépítésének megfelelı különbözı
méretnagyságokban és testalkatokra.
konfekció ruházat - Gyárilag, a tömeggyártás
körülményei között, sorozatban elıállított
ruházat.
Lásd
még:
konfekcionált
textiltermékek.
konfekcionált textiltermékek - Textíliákból
készült, nem ruházati termékek (pl. különféle
lakástextíliák), amelyeket gyárilag, a
tömeggyártás körülményei között állítanak
elı. Lásd még: konfekcionált ruházat.
konstrukció (szabászat) - Munkafolyamat,
amelynek során egy ruhadarab alkatrészeinek
alakját és összeállítását megtervezik, ill. ennek
eredménye.
konyharuha-minta - Tarkánszıtt szövetminta,
amely közepes mérető kockákból áll (fehér
vagy nyersszínő alapon piros, barna, kék,
zöld). Konyharuhákon alkalmazzák.
kopt szövet - Finom, sőrő szövet, amit a koptok (az
ókori Egyiptom lakosságának keresztény
utódai) az i. sz. 2.-8. században a régiek
mintájára szıttek. A láncfonal pamut, a
vetülékfonal színes gyapjú, amivel egyszerő,
emberi és állati alakokat idézı formákat,
vagy más korabeli díszítıelemeket, késıbb
keresztény motívumokat alakítottak ki.
koptató (1) - Pamutból, poliamidból vagy
poliészterbıl készített, 10-14 mm széles,
színes, sávolykötéső szövött szalag, amit a
nadrágszár aljára varrnak fel, hogy a cipı ne
koptassa ki a nadrág szövetét. A
kopásállóság fokozására a szalag egyik
szélét
vászonkötésben
és
töltıfonal
bevezetésével megvastagítják.
koptatott farmeranyag - Erıs, nehéz, telt fogású,
jellegzetes bordázottságú, sávolykötésben
készült pamutszövet. Finoman bolyhos
felületét csiszolással állítják elı. A koptatott
farmerszövet legtöbbször kék színő. Nıi és
férfinadrágok, sportruhák céljára szolgál.
koptatott külkép - Leginkább farmeröltözetnél
látható divatirány; olyan kinézet, mintha a
ruhadarabot már sokszor mosták, koptatták
volna.
Ehhez
olyan
farmerszövetet
használnak,
amelyet
a
kikészítés
folyamatában alkalmazott mosásnál a
mosógépbe
apró
köveket
helyeznek
("kımosás"), vagy hasonló hatást megfelelı
vegyszeres kezeléssel érnek el. Lásd még:
mosott hatású szövet.
koptatott/fakított külsı kép - Szövetek és kötött
kelmék, ruhadarabok divatos kikészítési
módja, aminek során egy speciális mosási
eljárással olyan megjelenésővé teszik az
árut, mintha már régiek, agyonmosottak,
elhasználódottak volnának. Ezt az eljárást
elıször farmerszövetekre dolgozták ki, de
késıbb gyapjúszöveteken és kötött kelméken
is alkalmazták, különösen olyanokon,
amelyekbıl fiatalok számára készítettek
ruhadarabokat. Ezek a mesterségesen
öregített, agyonmosott, puha pamut- és
gyapjúkelmék
különösen
divatos
nadráganyagok voltak az 1980-as években.
kordbársony - Könnyő vagy középnehéz
pamutszövet kiemelkedı hosszanti, a
vetülékfonal felbolyhozásából képzıdött
csíkokkal, amelyek bordázottságát adják. Az
alapkelme háromfonalas sávoly- vagy
vászonkötésben készül, de ezt a bolyhos
csíkok teljesen eltakarják. Különbözı területi
sőrőségekkel és különbözı szélességő
bordázottsággal gyártják; a könnyebb
változatok nıi és gyermekruházati, a
nehezebbek sport- és munkaruházati célt
szolgálnak. Használatos elnevezései még:
"corduroy" (jelentése: hosszanti bordás
bársony) és manchester.
kordszövet - Közepes súlyú, meglehetısen kemény
fogású, nagyon erıs gyapjú típusú szövet, a
színoldalon
hangsúlyos
keresztirányú
bordázattal, amit sőrő vetülékbeállítással
érnek
el.
Leggyakrabban
ötfonalas
megerısített
atlaszkötésben
(ún.
kordkötésben), vagy kis mintaelemő lépcsıs
sávolykötésben készül. A láncfonal erısen
sodrott muliné cérna, a vetülék egyszínő,
sötét cérna, ezek együtt jellegzetes muliné
hatást eredményeznek. Nıi kosztümöket,
férfinadrágokat és sportos kabátokat
készítenek belıle. Az elnevezés az angol
"cord" szóból ered, aminek jelentése: kötél,
zsinór.
kosárminta - A fonott kosarak szerkezetét utánzó
mintázat szövetben vagy kötött kelmében.
kosztüm - Két részbıl, egy felsı és egy alsó
részbıl álló nıi öltözék, amelynek mindkét
része azonos szövetbıl ill. kötött kelmébıl
készül. A felsı rész egy kabát vagy mellény,
az alsó rész lehet szoknya vagy nadrág (az
utóbbi esetben nadrágkosztümrıl beszélünk).
Különbözı anyagok felhasználásával és
különféle formai kialakításokkal sokféle
alkalommal viselhetı öltözék.
kotonin - Finom, elemi sejtbıl álló elemiszál, amit
len vagy kender kotonizálásával kapnak.
kozák-stílus - A kozákoktól átvett ruhastílus:
jellegzetes álló gallér, szırmével történı
szegélyezés, a záródásoknál dekoratív
zsinórozás jellemzi.
könnyen kezelhetı (1) - Olyan ruhadarabok
megjelölése, amelyek mosás után gyorsan
száradnak és nem vagy csak alig igényelnek
vasalást. A "könnyő kezelhetıség" nem csak
a ruhadarab anyagától, hanem annak
kidolgozásától (az alkalmazott béléstıl,
cérnától stb.) is függ. Az anyagoknak
mérettartóknak és győrıdésmenteseknek kell
lenniük.
könnyen kezelhetı (2) - Olyan textíliákra jellemzı
megnevezés,
amelyeket
csekély
munkaráfordítással lehet ápolni a használat
során. Ezt a textília nyersanyagától függı,
megfelelı kikészítési eljárással érik el; ilyen
kezelés például a győrıdéscsökkentı, a
szennytaszító , vasalásmentesítı (no iron), a
vasalást
könnyítı
(permanent-press)
kikészítés, vagy - szintetikus fonalból
készült kelméknél - a hırögzítés.
könnyő kezelést adó kikészítés - Kikészítési
eljárás, amely a kelmének megadja a belıle
készült ruhadarab azon tulajdonságait, amik
azt könnyen kezelhetıvé teszik.
köperflanell - Puha fogású, sávolykötéső
pamutszövet. Erısen sodrott lánc és gyengén
sodrott
vetülékfonalakból
készül.
A
színoldala
sima,
a
fonákoldalát
felbolyhozzák. Nıi ruhák és sportos ingek
köperkötés (kötött) - 1. Színes jacquard-mintás
kétszínoldalas
vetülékrendszerő
kötött
kelménél a hátoldal egyfajta kialakítási
módja. Az egyik szemsorban csak bizonyos
távolságokban kiválasztott tők dolgoznak, a
következı szemsorokban rendre a korábban
kimaradt tők képeznek szemet. Így
biztosítható, hogy a mintát alkotó különbözı
színő fonalak a hátoldalon egyenletesen
legyenek lekötve. - 2. A láncrendszerő kötött
kelménél alkalmazott kötésmód, a féltrikó
kötésbıl levezetett kötés. Készítésénél
minden láncfonalat két tőre fektetnek, így
egy fonalból egyidejőleg két egymás melletti
szem képzıdik. Az egymás melletti
szempálcákban egyenes állású ill. jobbra ill.
balra dılt szemek váltakoznak. Ritkán
alkalmazott kötésmód, mert készítése
nagyon igénybe veszi mind a tőket, mind a
fonalakat.
köperszalag - Különbözı nyersanyagokból
készíthetı, 6-60 mm széles szalag;
négyfonalas, egyenlı oldalú tört sávoly
kötésben készül, ami a felületén mintázatot
ad. A szélei eltérı színőek lehetnek.
Szegıszalagként, húzózár-szalagként vagy
mőszaki textíliaként alkalmazható.
körgallér - Hosszú, ujjatlan, vízhatlan kabát, esı
elleni védelemre szolgál. Lásd még: pelerin.
körülfont fonal - Olyan fonal, amelynek közepén
egy magfonal - vagy bélfonal - húzódik és
ezt teljes hosszában rövid elemiszálakból
álló köpeny fonja körül. A mag igen gyakran
elasztánfonal, amit pamuttal burkolnak
körül. Ezt kötött alsóruházati kelmék
gyártására
gyakran
használják.
Ha
varrófonalat készítenek így, akkor a
magfonal nem nyúlékony szintetikus
filamentfonal (pl. poliészter), amit pamuttal
vagy poliészter vágott szálakkal fonnak
körül.
kötény (1) - Jellemzıen munkavégzéshez használt
ruhadarab, amely a felsıruhát elülsı oldalán
védi a deréktól lefelé és gyakran a mell elıtt
is. A derék magasságában hátul, ha pedig
felnyúlik a mellrész elé, akkor a nyak körül
is pánttal megköthetı.
kötény (2) - A szoknya elıtt viselt, derékra erısített
ruhadarab, amelynek célja, hogy megvédje a
szoknyát a szennyezıdéstıl.
kötényanyag - Sőrő beállítású, vászonkötéső,
meglehetısen kemény fogású, molinószerő
pamut típusú szövet, egyszínő vagy nyomott
mintás. A karton mellett jellemzıen
kötények, olcsó kötényruhák készítésére
használják.
kötényminta - Csoportokban elhelyezett egyszerő,
apró minták, amivel olcsó nyomott
szöveteket díszítenek. Nıi ruhák, blúzok,
kötények készülnek ilyen szövetbıl.
kötényruha - Szoknya rászabott vagy rávarrt,
ujjatlan felsırésszel. Blúz vagy pulóver
fölött viselik.
kötés - A kötés - a szövés, a fonatolás (lásd:
bobinet kelme) és a nemszıttkelme-gyártás
mellett - a kelmeképzés egy fontos eljárása,
amelynek során a szemképzések sorozatával
összefüggı kötött kelmét hoznak létre.
Iparilag gépekkel végzett tevékenység, de
kézimunkával is végezhetı (kézi kötés). A
kötött kelmék két alapvetı típusa: a
vetülékrendszerő kötött kelme és a
láncrendszerő kötött kelme. A kötött
kelméket
rendkívül
széles
körben
használják: a legkülönfélébb alsó- és
felsıruházati cikkek gyártása mellett nagy
szerepük van a lakástextíliák (pl. függönyök,
terítık, bútorhuzatok, takarók stb.), az
egészségügyi textíliák (pl. kötszerek,
gyógyharisnyák) körében, valamint a
mőszaki textíliák gyártásában (pl. zsákok,
hálók, mőbır-hordozóanyagok, gépkocsikatalizátorok,
erısítıanyagok
kompozitokban stb.).
kötésmód - A szövet kötése a lánc- és
vetülékfonal-rendszer
egymással
való
keresztezıdése, ami meghatározza a szövet
szerkezetét. Kötött kelmékben a kötésmód a
szemek egymáshoz való kapcsolódási
rendszerét jelenti, ami itt is alapvetı
jellemzıje a kelmeszerkezetnek. Fonatolt
termékek esetében is a kelmét alkotó fonalak
keresztezıdési rendszerét írja le a kötésmód.
A kötésmód mindenfajta kelme esetében
befolyásolja a kelme valamennyi fizikai
tulajdonságát és esztétikai megjelenését. A
kötésmódok körében általában alapkötéseket
(például a szövetek esetében: vászonkötés,
sávolykötés, atlaszkötés, a vetülékrendszerő
kötöttkelmék esetében: sima egyszínoldalas
kötés, sima kétszínoldalas kötés, bal-bal
kötés, a láncrendszerő kötéseknél: féltrikó
kötés, atlaszkötés, zsinórkötés) és ezekbıl
levezetett kötéseket különböztetnek meg.
kötéspont - A lánc-és vetülékfonal keresztezıdési
pontja a szövetben, ahol vagy a láncfonal
van felül (lánc-kötéspont), vagy a
vetülékfonal (vetülék-kötéspont).
kötésrajz, patronrajz (szöveté) - A szövet
kötésének
ábrázolása,
a
fonalak
keresztezıdésének
rendszerét
mutatja.
Négyzethálós papíron készül, amelyen
minden
függıleges
oszlop
egy-egy
láncfonalat, a vízszinte sorok pedig a
vetülékfonalakat ábrázolják. A függıleges
oszlopok
és
vízszintes
sorok
keresztezıdéseiben kialakuló négyzetek a
kötéspontokat jelentik. Ahol a kötéspontban
a láncfonal van felül, azt a négyzetet
besötétítik, ahol a vetülékfonal van felül, az
a négyzet fehér marad.
kötésszerkezet - A szövet vagy kötött kelme
alapelemeinek (szöveteknél a kötéspontok,
kötött kelméknél a szemek, hurkok,
kiegészítı fonalak stb.) összessége, ami
meghatározza
a
textília
jellegét,
tulajdonságait.
kötıfonal - A kézi vagy gépi kötésre szánt egyágú
vagy cérnázott fonalak győjtıneve. A
kézikötı- (kézimunka-) fonalak általában
vastagabbak és puhábbak, nyersanyaguk
többnyire gyapjú, poli(akril-nitril) (röviden:
akril), vagy ezek keveréke, gyapjú és
poliamid keveréke, vagy pedig pamut.
Használatosak sima és díszítıfonal ill. –
cérna formájában. Különbözı színekben
kaphatók. A gépi kötéshez haszált fonalak
ill. cérnák rendkívül sokfélék, mind
nyersanyaguk, mind finomságuk, mind az
alkalmazott fonási eljárás tekintetében. A
kézikötı-fonalakhoz
képest
általában
vékonyabbak. Jellemzı tulajdonságuk a
szövıfonalakkal szemben, hogy lágyabbak
(kisebb sodratszámmal készülnek) és
gyakran paraffinozással látják el ıket, ami a
feldolgozásukat könnyíti.
kötött
bélésanyag
Finom,
többnyire
lánchurkológépen készült kötött kelme, amit
ruhabélés céljára használnak. Nyersanyaga
rendszerint poliamid, poliészter, ritkábban
viszkóz vagy acetát. Lásd láncrendszerő
kötött kelme.
kötött kelme - Az egy- ill. kétszínoldalas, vagy
vetülék- ill. láncrendszerő kötött kelmék
győjtıneve.
Kötött közbélés-anyag
kötött mőszırme - A valódi szırméhez hasonló
kötött kelme. Többnyire körkötıgépen
állítják elı, ahol az egyszínoldalas kötéső
alapba poli(akril-nitril), modakril, vagy
esetleg más szintetikus szálakat kötnek be. E
célra a körkötıgép munkaegységeinél kis
kártolófejeket helyeznek el, amelyek a
hozzájuk vezetett fonószalagot kibontják és a
szálakat közvetlenül a tőkhöz adagolják. A
valódi szırméhez hasonló vagy más jellegő
színmintázatot (pl. csíkokat, foltokat, esetleg
más
motívumokat)
különbözı
színő
szálakból álló fonószalagokból, jacquardmintázó berendezéssel állítják elı. Bár
ritkábban, de készítenek kötött mőszırmét
láncrendszerő kötıgépen (raschel-gépen) is,
a plüsskötés elvén. A száltakarót a kikészítés
folyamán nyírják, csiszolják, a szálak jobb
megkötése
érdekében
a
hátoldalt
mőgyantával vonják be. A kötött mőszırmét
ruházati célra (bundák, melegbélések,
gallérok, sapkák stb.), takarók, valamint
lakástextíliák (bútorhuzatok) készítésére
használják.
kötött pliszé - Kéttőágyas kötött kelme, amely úgy
készül, hogy az egyik tőágyban bizonyos
rendszerességgel 2-3 tőt kihagynak. Ezen a
helyen a kelme egyszínoldalas és érvényesül
az egyszínoldalas kelmére jellemzı erıs
besodródási hajlam a kötéstani fonákoldal
felé. Így alakul ki a pliszére jellemzı hajtás.
Ha a két tőágyon megfelelı elosztásban
váltogatják a tőkihagyásokat, különbözı
irányú és elrendezéső pliszéhajtások
készíthetık (még szembe-pliszé is). Kötött
szoknyák készítésénél használják.
kötött plüss (lánchurkolt) - Az egyszínoldalas
láncrendszerő kötött kelme egy fajtája,
amelynél az alap-kelmeszerkezetet egy
további fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl
a kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat
képeznek. Megfelelı kötésmóddal és
mintázó berendezéssel megoldható, hogy a
plüssfelülető részek nem teljesen, hanem
valamilyen alakzatok formájában borítsák a
kelmefelületet. A hurkokat általában nem
vágják fel, így "hurkos plüss" készítésérıl
van szó. Fıleg alsóruházati cikkeket
készítenek ilyen kelmékbıl.
kötött plüss (raschel-gépi) - A láncrendszerő
kötött kelme egy fajtája, amelynél az alapkelmeszerkezetet
egy
további
fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl a
kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat
képeznek. Ez a fajta kötött plüss raschelgépen kétféle módon készíthetı: a) két
tőágyas raschel-gépen, ahol mindkét tőágyon
egy-egy alap-kelmeszerkezet készül, és
ezeket a két tőágy között húzódó fonalak
kapcsolják össze, amiket azután a két tőágy
között középen mőködı késszerkezet
elvágja, vagy amit utólag, a kikészítést
megelızıen külön gépen vágnak el. Ily
módon két vágott plüss kelme keletkezik
egyidejőleg; b) olyan gépen, amelyen az
egyik tőágyban a megszokott tők mőködnek,
a másik tőágy helyén pedig horgok vannak.
A plüssfelületet alkotó fonalakat egyfelıl
bekötik a tőkkel ellátott tőágyon készülı
alapkelmébe, másfelıl áthurkolják a
szemben levı horgokon. Így hurkos plüss
készül a gépen, de ezeket a hurkokat esetleg
a kikészítés folyamatában fel lehet vágni
(nyírott plüss). Felsıruházati cikkeket,
lakástextíliákat
(bútorhuzatokat,
függönyöket)
és
autó-üléshuzatokat
kötött
plüss
(vetülékrendszerő)
Az
egyszínoldalas
vetülékrendszerő
kötött
kelme egy fajtája, amelynél az alapkelmeszerkezetet
egy
további
fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl a
kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat
képeznek. Megfelelı kötésmóddal és
mintázó berendezéssel megoldható, hogy a
plüssfelülető részek nem teljesen, hanem
valamilyen alakzatok formájában borítsák a
kelmefelületet. Ha a hurkokat nem vágják
fel, "hurkos plüss", ha már a kötés vagy a
kikészítés során felvágják, akkor "vágott
plüss" készítésérıl van szó. Ruházati
cikkeket, lakástextíliákat (bútorhuzatokat)
kötött sapka - Szorosan a fejre simuló fejfedı,
amit kötéssel állítanak elı; a szélét szegély
zárja le.
kötszövés - A kötés és szövés egyesítése egy
speciális
technikával.
Lásd:
METAP
kelmeképzés.
kötszövött kelme - A kötés és szövés elemeinek
egyesítésén (innen ered a neve) alapuló
kelmeképzı eljárással, a METAP néven
kifejlesztett
kötszövés
technikájával
elıállított kelme. A szövéshez hasonló
módon a láncfonalak közé bevetett
vetülékfonalakból itt a láncrendszerő
kötıgépeken alkalmazott módszerrel, tők
segítségével szemeket alakítanak ki, amelyek
a kelme hosszában láncszerően egymáshoz
kapcsolódnak.
Az
eljárás
nagyon
termelékeny és a termék tulajdonságaiban
sokban hasonlít a szövött kelméhez. Nıi és
férfi-felsıruházat, fehérnemők és dekorációs
anyagok készítésére alkalmas.
közbélés - A közbélés a ruhadarab felsı (külsı)
anyagrétege és belsı bélése között
helyezkedik el. Az elérni kívánt célnak
megfelelıen
kell
kiválasztani
a
felhasználandó közbélést. Ha a célja a
ruhadarab egy részének megerısítése, akkor
erısítı közbélésre van szükség, ha az a célja,
hogy formázza a ruhadarabot, vagy annak
melegtartását
fokozza,
akkor
meleg
közbélést
alkalmaznak.
Használható
ragasztós közbélés is (lásd pl. rögzítı
közbélés. A közbélés anyaga lehet szövet,
láncrendszerő kötött kelme, vagy nemszıtt
kelme.
közbélés-anyag - Rugalmas, kemény, erıs kelme,
amit egyes ruhaalkatrészek (gallérok,
kézelık, zakók eleje stb.) megerısítésére
használnak, hogy ezek az alkatrészek
megtartsák eredeti formájukat. Igen gyakran
hıre lágyuló ragasztóanyaggal bevont
szövött, kötött, vagy nemszıtt kelmét
használnak erre a célra, amit az alapkelmére
rávasalnak és így biztosítja a formatartást.
krepon (gyapjúszövet) - Krepp hatású, barázdás,
rovátkolt felülető gyapjú típusú szövet, de
durvább fogású, mint a gyapjúból készült
kreppszövetek általában.
krepon, crépon, faháncs - Finom, könnyő
kreppszövet, fakéreghez hasonló felülettel.
(A magyarban ezért a "faháncs" elnevezéssel
is
ismert.)
Erısen
sodrott
krepp
selyemfonalból szövik, de a lánc- és a
vetülékfonalak sodratszáma különbözik.
Vetülékként használhatnak pamut-, gyapjúvagy díszítı fonalat is. Fı felhasználási
területe: nıi ruhák, blúzok.
krepp - Olyan kelmék győjtıneve, amelyek
jellegzetesen rendszertelen, rücskös, érdes
felülettel és rugalmas fogással rendelkeznek,
és ezeket a tulajdonságaikat speciális
kreppkötéssel,
különbözı
sodratszámú
fonalak kombinációival, vagy a kikészítésnél
alkalmazott kreppeléssel állítják elı. Az
elnevezés a latin "crispus" szóból ered,
aminek egyik jelentése: göndör.
krepp gyapjúszövet - Könnyő vagy közepes súlyú,
száraz fogású gyapjú típusú szövet, finoman
szemcsés, egyenetlen felülettel. Erısen
sodrott egyágú vagy cérnázott, fésült vagy
kártolt
fonalakból
kreppvagy
vászonkötésben állítják elı. Nıi ruhákat
krepp pamutszövet - Közepes finomságú
fonalakból kreppkötésben szıtt, közepes
vastagságú pamutszövet. Nıi ruhák és
férfiingek alapanyaga.
krepp selyemszövet - Selyem típusú szövet, amely
természetes selyembıl vagy mesterséges
szálasanyagokból készül és gyártásában
különbözı technikákkal és különbözı
fonalkombinációkkal érik el a krepp hatást.
Nıi ruhák, blúzok, kabátok alapanyaga.
kreppelés - Fıleg selyemszöveteknél használt
kikészítési eljárás. A laza állapotú szövetet
lúgos fızéssel zsugorítják, majd dekatáló
gépen gızölik. Az eredmény egy jellegzetes,
szemcsés szövetfelület.
kreppfonal - 1. Erısen sodrott, egyenetlen
vastagságú rugalmas fonal. 2. Érdes felülető,
rugalmas díszítıfonal, aminek fonásánál igen
nagy
(1200-1500/m)
sodratszámot
alkalmaznak. Kreppszövetek készítésére
használják.
kreppkötés (szövésben) - Vászon- vagy sávoly-,
esetleg más kötésbıl levezetett kötés,
amelynél kötéspontokat adnak hozzá az
eredeti kötésmintához ill. vesznek el abból,
úgy, hogy a mintaelem ismétlıdései zavaros
felület
eredményezzenek,
ne
legyen
felismerhetı mintázat, ugyanakkor a szövet
mindkét oldala használható legyen. A szövet
felülete rücskös, amit az erısen sodrott
fonalak alkalmazása okoz; mind a láncban,
mind a vetülékben 1:1 vagy 2:2 arányban Sés Z-sodratú fonalak váltakoznak. Az ilyen
szöveteket nıi ruhák és férfiöltönyök
krepp-maroken - Könnyő, finom bordázatú,
vászonkötéső selyemszövet. A láncfonal
fényes selyem, a vetülék váltakozva S ill. Z
sodratirányú selyem kreppfonal. Nyári
nıiruha-anyag.
kreppszalag
Viszkóz
vagy
poliamid
filamentfonalból kreppkötésben szıtt szalag,
amely így enyhén zavaros felületet mutat.
Szélei gyakran eltérı színőek. Szélessége 820 mm. A konfekcióipar használja fel.
krepp-szatén - Atlaszkötéső, fényes felülető
selyem típusú szövet, apró kreppkötéső
mintákkal. Nıi ruhák anyaga.
krepp-voál - Könnyő, rugalmas gyapjúszövet
jellegzetesen kreppes, érdes felülettel, amit
erısen sodrott fonalak használatával érnek
el. Panama -, lépcsıs sávoly- vagy más
kötésmódban készül és nıi ruhák célját
szolgálja.
krétacsík minta - Többnyire gyapjú típusú
szöveteknél
alkalmazott
mintázat.
Legkevesebb négy, finom fehér fonalból
készült szaggatott hosszanti csík az enyhén
bolyhozott
sima
gyapjúszövetben.
Férfiötönyök, nıi ruhák és kosztümök
készülnek ilyen mintázatú anyagból.
kreton, karton - Durva, nehéz, vászonkötésben
szıtt, enyhén szemcsés felülető pamut típusú
szövet. Többnyire színnyomott mintával
készül és függönyök, bútorvédı huzatok,
olcsó ingek és nıi ruhák készítésére
használják. A "karton" elnevezés csak a
magyarban használatos; a "kreton" francia
eredető, a franciaországi Cretonne helység
nevébıl származik, ahol elıször készítettek
ilyen szövetet len lánc- és kender
vetülékfonalakból.
krimmer - A karakül bárány fürtös bundáját
utánzó, plüss technikával készült szövet,
fényes, felvágatlan, igen hullámos és
fürtökben rögzített hurkocskákkal, amikhez a
láncban moher vagy cheviot gyapjút
használnak. Az alapszövet lánc- és
vetülékfonala pamut. Nıi kabátokat,
gallérokat, sapkákat készítenek belıle.
krinolin - Nagyon szélesen elálló szoknya, amit
alatta viselt kemény (pl. lószırbıl készült)
alsószoknyával,
fémhuzalból
készült
abronccsal vagy halcsontokkal merevítettek
ki. Nagyon divatos volt a rokokó és a barokk
korban.
krisztallin - Könnyő, olcsó, közepesen finom,
többnyire egyszínő, mind a láncban, mind a
vetülékben ritka beállítású selyem típusú
szövet. Nıi ruhák és blúzok, emellett
színházi jelmezek alapanyaga.
krombi, crombie - Eredetileg az angol Crombie
gyár által bolyhozott, lágy téikabát-szövetére
(flokon) használt márkanév. Kettıs szövet,
amelynek jellemzıje a mélyen rovátkolt
mintázat a színoldalon.
kulikabát - Egyenes szabású, rendszerint a csípıig
érı, bı, a végüknél enyhén szélesedı
ujjakkal készült önálló nıi kabát. Az
elnevezés a kínai kulikra utal, akik ehhez
hasonló kabátot viseltek.
külsı képi hibák - A gyártási folyamatban (a
kelmeképzés ill. a színezés-kikészítés során)
keletkezı, látható hibák a kelmében. A
kelmék osztályba sorolhatósága érdekében
ezeket szabványokba foglalták.
L
lábszárvédı - Lábfej nélküli harisnya. Az alsó
végére egy, a talpra illeszthetı rögzítı pántot
varrnak, a felsı szegélye gumizott vagy
lehajtható. Egyes sportoknál használják.
lakk-kikészítés - Selyem típusú szöveteken
alkalmazott kikészítési eljárás. A szövetre
viaszt és mőgyantát visznek fel, ami sima,
fényes, lakkszerő felületet eredményez.
lámagyapjú - A tevefajtákhoz tartozó, DélAmerikában élı láma szıre. Az állat
bundáját egyenes, meglehetısen merev
felszırök és puha, göndör pehelyszırök
alkotják.
Kétévenként
nyírják,
hogy
meghagyják az állatoknak az idıjárás
viszontagságai elleni védelmet; nyírásonként
egy-egy állatról 2-4 kg gyapjút nyernek. Nıi
és férfiruhák, felöltık, bélésanyagok, takarók
Lamé - Általános elnevezése a fényes felülető,
atlaszkötéső selyem típusú szöveteknek vagy
az ugyancsak fényes, sima, a felületen nagy
fonallebegésekkel (atlaszfektetéssel) készült
láncrendszerő kötött kelméknek.
Laméfonal - Fényes, fémezett díszítıfonalak
győjtıneve.
Lamészövet - Fényes, szemcsés felülető selyem
típusú
szövet,
amit
laméfonalak
felhasználásával készítenek. Többnyire az
egész szövetfelület egységes, de lehet mintás
is.
laminált kelme - Rugalmas poliuretán habbal
bevont kelme. A bevonás hıhatással
történik, a habréteg felülete megolvad és
nagyon ragadós lesz, így a habszivacs réteg a
teljes felületen ráragad az alap- (ún.
hordozó) kelmére, ami lehet szövött, kötött,
vagy nemszıtt textília. Az így készült
laminált kelme rugalmas, terjedelmes,
légáteresztı és jó hıszigeteléső anyag. Igen
sok célra használják a ruházati iparban.
lampasz - Fényes, 6-15 mm széles fonatolt szalag,
esetleg mintázó fonalakkal, vagy hosszában
futó töltıfonalakkal díszítve. Egyenruhák,
társasági öltönyök nadrágjának díszítésére
használják.
láncbársony - Két láncfonal-rendszerbıl és egy
vetülékfonal-rendszerbıl készített kettıs
szövet. Az egyik láncfonal-rendszerbıl a
szövet felületén hurkokat képeznek, amiket
felvágnak. A szövet maga készülhet vászon-,
sávoly-, vagy atlaszkötésben, vagy ezekbıl
levezetett valamilyen más kötésmódban. A
hurkokat vágóéllel ellátott pálcákkal
készítik, amelyeket vetülékfonal helyett
vetnek be a szádnyílásba, és kihúzásukkor
felvágják a rajtuk képzıdı láncfonal-
hurkokat - így alakul ki a bársonyos
száltakarójú felület. Ezt követıleg a másik
láncfonal-rendszerbıl képeznek szádnyílást,
amibe rendes vetülékfonalat vetnek be - ez
alkotja az alapkelmét. Ilyen szövetbıl nıi
ruhákat,
kabátokat,
férfizakókat,
bútorhuzatokat,
valamint
dekorációs
szöveteket készítenek.
Lancé - Második láncfonalcsoporttal létrehozott
hosszanti, csíkszerő mintázat. Nagyon kicsi a
mintaeleme,
így
egyszerő,
aprómintás
díszítésre (pl. kis virágok, geometriai formák,
pöttyök stb.) alkalmas. Lásd még: broché.
láncfonal - Szövetben vagy láncrendszerő kötött
kelmében a kelme hosszában (a kelme
szélével párhuzamosan) húzódó fonal. A
szövetben rendszerint kevésbé hullámos,
mint a vetülékfonal, ezért egy kis mintából is
meg lehet állapítani, hogy melyik a
láncfonal.
lánckötéses szövet - Olyan szövetek győjtıneve,
amelyekben a láncfonal-kötpontok vannak
túlsúlyban.
láncolás (kettlizés) - Értékes kötöttáruk varrásánál
alkalmazott eljárás. Az összevarrandó
kötöttkelme-darabok szélén a szemeket egy
tősor tőire tőzik fel (az összevarrandó
rétegek szemeit egymás elé). A tősor elhalad
a gép varrótője elıtt, a varrótő az eléje
kerülı minden egyes feltőzött szempárt
átölti, és így az egymás mellett elhelyezkedı
szempárokon folyamatos láncöltéső varratot
készít, ezzel erısítve össze a két (vagy több)
réteget. Nagyon szép, egyenletes varrat
képzıdik így, és mivel az öltések minden
szemet megfognak, a varratból szemfutás
nem indulhat el. Fıleg gallérok felvarrásánál
alkalmazzák. A "kettlizés" elnevezés eredete
a német "ketteln" igére vezethetı vissza,
amelynek jelentése: láncol.
láncoldalú atlaszkötés - Olyan atlaszkötés,
amelynek
mintaelemében
azok
a
kötéspontok vannak túlsúlyban, ahol a
láncfonal a vetülékfonal fölött van.
láncoldalú kötésmód (szövetben) - Olyan
mintaelem a szövetben, ahol azok a
láncoldalú sávolykötés - Olyan sávolykötés,
amelynek
mintaelemében
azok
a
láncöltés - A láncöltés a varratok egyik alapvetı
öltéstípusa, amelynek sokféle változata van.
A legegyszerőbb, egyfonalas, egyszerő
láncöltésben a fonal mindig önmagát
hurkolja át és ezek a hurokkapcsolódások az
átvarrt kelme egyik oldalán sorakoznak. Az
ilyen varrat az egyik végérıl fejtıdik, ezért
tartós varrások készítésére nem használják.
Tartós összeerısítésre több fonalból alkotott
láncöltéseket használnak, amelyek között
olyan is van, amely egyúttal a kelmeszél
beszegésére is alkalmas. A láncöltéső
varratok elınye, hogy nyúlékonyak, ezért
kötöttáruk varrására elıszeretettel ezeket
használják.
láncrendszerő kötés - Eljárás, amely különbözı
kötéselemekkel (szemekkel, hurkokkal,
kiegészítı fonalakkal stb.) a láncrendszerő
kötés technikájával állít elı láncrendszerő
kötött kelmét.
láncrendszerő kötött bélés - Egyszínoladalas
láncrendszerő kötött kelme, amelybe vastag,
laza sodratú láncfonalakat fektetnek be úgy,
hogy ezekbıl a fonalakból szemek nem
képzıdnek, azokat csak az alapkelme
szemlábai fogják le, de amelyek a kelme
fonákoldala felıl felbolyhozhatók és így a
kelme hıszigetelése javul. Meleg bélések
készítésére használható.
láncrendszerő kötött kelme - Olyan kötött kelme,
amely alapvetıen a kelme hosszában húzódó
fonalakból, ill. az ezekbıl képzett és
egymáshoz kapcsolódó szemekbıl áll.
Ellentétben tehát a vetülékrendszerő kötött
kelmével, a láncrendszerő kötött kelme még
elvileg sem készíthetı el egyetlen fonalból,
hanem elıállításához legalább annyi fonal
kell, ahány szempálcából áll a kelme. A
láncfonalakból egyidejőleg készülnek az
egymás melletti szemek. Több láncfonalrendszer alkalmazásával és azokon belül
különbözı
fonalak
használatával,
a
fonalbefőzés rendjével, a fonalaknak a
tőkhöz viszonyított, az elérni kívánt
kötésmódnak megfelelı mozgatásával stb.
igen sokféle mintázatú és tulajdonságú
kelme,
a
legkülönbözıbb
ruházati,
lakástextil és mőszaki célokra használható
termék állítható elı.
lángcérna - Díszítıcérna, amelyben két szín
meghatározott távolságokban váltakozik. Ez
a színhatás két különbözı színő fonal
összecérnázásából
ered,
amelyeket
különbözı sebességgel adagolnak, így a
nagyobb sbességgel bevezetett fonal
körültekercseli a másikat és helyenként
letakarja annak színét.
lángmentesítı kikészítés - Kikészítési eljárás,
amelyet tőzveszélyes helyeken dolgozó
személyek ruháinak és lakástextíliák
anyagainál alkalmaznak. A megfelelı
vegyszerekkel
így
kezelt
kelmék
elszenesednek, ha tőz éri ıket, de nem
segítik elı a tőz tovaterjedését.
lánykaruha - 7–15 éves kislányok viselete.
Szabása, mintázata és színei az ilyen korú
lányok
ízlésvilágának
és
fizikai
adottságainak felel meg. A 16–18 éves
lányok ruházatának kivitele mind a szabás,
mind a méretek tekintetében a felnıtt nık
ruháihoz hasonló.
lapszoknya - Olyan egyszerő szabású szoknya,
amelynek eleje két rétegbıl áll, és a felsı
rétegét az alsón áthajtva a derékon rögzítik.
Lehet végiggombolós vagy csak az övrészen
megkötıs kivitelő.
Lara-stílus - A Doktor Zsivágó c. film által
inspirált divatstílus: jellemzıje a hosszú
kabát, melynek a háta széles, vagy derékban
enyhén szőkített, az elején kozák-stílusú
díszes záródás van.
Laskas - Nagyon sőrő beállítású, a legkisebb
mintaelemő háromfonalas sávolykötésben
szıtt,
tömör
szerkezető
szövet.
Leggyakrabban gyapjú típusú szövetben
alkalmazzák.
Lasztex - Burkolt gumifonal felhasználásával
készült rugalmas (általában láncrendszerő
kötött, ritkábban szövött) kelme, fıleg
fürdıruhák és főzık anyaga. A "Lastex"
eredetileg ilyen jellegő kelmék márkaneve
volt.
lavable - Puha, könnyő, sima felülető,
vászonkötéső, selyem típusú szövet. A
láncban 2-2 S- ill. Z-sodratú fonal
váltakozik, a vetülékfonal szokványos
sodratszámú. Fehérnemők, könnyő nıi ruhák
készülnek belıle.
legging - Kötött, tömlı alakú ruhadarab, rugalmas,
bı, olyan, mint egy lábfej nélküli
harisnyaszár, de a boka alá ér. Lehet
egyszínő vagy mintásan kötött, készülhet
különféle nyersanyagokból. Az 1990-es
években lett divatos kelléke a nıi ruhatárnak.
leggings – a szők, bokáig érı nadrág, mely
leginkább egy lábfej nélküli vastag
harisnyára emlékeztet, továbbra is tartja a
hadállásait. Sok molett hölgy azonban
tévesen gondolja, hogy a bı felsırész alól
kikandikáló cicanadrág karcsúsít. Ez a
viselet csak hosszú, vékony lábakon mutat
jól. Feketében vagy ezüstszürkében lehet a
szezon menı darabja, a merészebbek még
csipkéset is felvesznek. Ám vigyázat:
nehogy inkább közönséges, mint elegáns
legyen az összhatás.
lemberdzsek - 1. Csípıig érı, ott összeszőkülı,
felül zárt, kiskabát helyett hordott ruhadarab.
2. Egyenes szabású, bı, derékig érı sportos
kabát, alul és az ujjak végén kötött pánttal
rendelkezik, vagy zsinórral összehúzható. Az
eleje nyomógombbal vagy húzózárral
záródik. Az elnevezés az amerikai angolból
származik: a "lumberjack" jelentése: favágó,
mert ık hordtak ilyen ruhadarabot.
lemberdzsek
stílus
A
lemberdzsek
szabásvonalához hasonlı egyenes, bı,
sportos, derékig érı blúz vagy kosztümkabát.
len - Mérsékelt égövi, egynyári növény, fıleg az
északi féltekén termesztik és már az i. e. 4.
században is ismerték. Az egyiptomiak
lenszövetbıl
készült
ruhát
hordtak,
lenszövetbe burkolták a múmiákat és
lenszövetbıl készült párnákat is találtak
óegyiptomi királysírokban. A textilipar által
használható rostokat a rostlen szárából
nyerik, ezért ez a szálasanyag a háncsrostok
csoportjába tartozik. A rostlen 0,6-1,2 méter
magasra nı. A rostok nagy arányban, 85 %ban tartalmaznak cellulózt. Elsıdleges
megmunkálása (áztatás, törés, tilolás,
gerebenezés) meglehetısen munkaigényes
mőveletsor. A lenszövetek nagyon erısek,
fényesek, hővös tapintásúak, könnyen
moshatók. Fı gyártóik belgiumi, hollandiai,
írországi, franciaországi, valamint a volt
Szovjetunióhoz tartozó országok üzemei.
Lenszövetekbıl (amelyek sokszor poliésztert
is tartalmaznak) nyári ruhákat, ágynemőket,
asztalnemőket, dekorációs, valamint mőszaki
szöveteket gyártanak.
len típusú szövet - Lenbıl vagy lennek pamuttal
vagy mesterséges szálakkal való keverékébıl
készült szövet, amely azonban megtartja
lenszerő jellegét: természetes fényét,
simaságát, a lenszálak egyenetlenségeibıl
eredı
egyenetlenségét.
Meglehetısen
kemény, hővös tapintású. Nem nagyon
nedvszívó, de ellenáll a szennyezıdésnek és
könnyen mosható. Alsóruházat, nıi ruhák,
kosztümök, férfiöltönyök, munkaruhák és
mőszaki textíliák készülnek belıle.
lenfonal - A gerebenezett lenfonal elnevezése.
Egyenletes és sima fonal.
lenvászon - Vászonkötésben készült lenszövet.
Ruhaanyag, ágynemők és egyéb háztartási
textíliák anyaga. Egyike a legısibb
szövetfajtáknak.
lépcsıs sávoly - A lépcsıs vagy megszakított
sávoly a sávolykötésbıl levezetett kötés,
amelynél a sávoly meghatározott láncfonalcsoportonként megszakad és a következı
láncfonal-csoport
kötése
ellentétes
keresztezıdéssel (éles váltással) illeszkedik.
A második láncfonal-csoportban a sávolyátló
az elızıvel egyezı irányban halad a
mintaelem határáig. Attól függıen, hogy
hányadik láncfonalnál szakad meg a sávoly,
két-, három-, vagy négylépcsıs sávolyról
beszélünk. Ezt a kötésmódot pamut, gyapjú
és selyem típusú szöveteknél egyaránt
használják, például kord és gabardin jellegő
szöveteknél is.
lépcsızetes szoknya - Lefelé bıvülı szoknya,
amely vízszíntesen egymás alá dolgozott
anyagcsíkokból áll. Lefelé szélesedı vonalát
annak köszönheti, hogy az egyre hosszabb
kelmecsíkokat ráncolva varrják az elızı
szinthez.
lepedıvászon - Könnyő, sőrő beállítású pamutvagy
lenszövet.
Finom
fonalakból
vászonkötésben
készül.
Ágynemő
készítésére szolgál.
létrás szalag - Viszkóz- és pamutfonalból készült
fonatolt szalag ép szélekkel, egy olyan
fonalrendszerrel kiegészítve, amely a 4-10
mm távolságban lévı széleket a létra
fokaihoz hasonlóan szakaszosan kapcsolja
össze. Egyszínő, sima felülető, mindkét
oldala egyforma. Ruhadarabok díszítésére
szolgál.
Levantine (pamut) - Finom, sima, meglehetısen
kemény fogású, vászonkötéső pamut típusú
szövet, jellemzıen színnyomott. Nıi ruhákat
Levantine (selyem, színnyomott) - Könnyő,
vászonkötéső
selyemszövet
valódi
selyembıl, többnyire színnyomott mintázatú.
Nıi ruhák alapanyaga. Az elnevezés a
Földközi-tenger keleti partvidékét jelentı
Levante francia változatából ered.
Levantine (vékony) - Valódi selyembıl készült
könnyő,
sima,
fényes,
sávolykötéső
selyemszövet. V. ö. levantine (vastag). Nıi
ruhaanyag és bélésszövet. Az elnevezés a
Földközi-tenger keleti partvidékét jelentı
Levante francia változatából ered.
levasalt hajtás - Éles szélő hajtás a kelmén, amit
vasalással állítanak elı.
levezetett kötés (szövet) - Az alapkötésekbıl
(vászon-, sávoly- ill. atlaszkötésbıl)
származtatott szövet-kötésmód, amit az
alapkötéshez
újabb
kötéspontok
hozzáadásával ill. egyes kötéspontok
eltávolításával, esetleg a fonalak más
elrendezésével nyernek.
libéria - Fıúri házi személyzet egyenruhája. Fı
alkotórészei: frakk, a térd alá érı nadrág és
térdharisnya. A középkorban színei a fıúr
címerének színeit tükrözték. Az egyenruha
bevezetése elıtt a katonák is libériát viseltek.
Liberty - Könnyő, fényes, sima felülető, hét- vagy
nyolcfonalas atlaszkötéső selyem típusú
szövet, közepes finomságú fonalból. Nıi
ruhák, blúzok, kosztümök készítésére,
bélések
céljára,
továbbá
dekorációs
szövetként,
divatos
öltözetkiegészítık
linon - Könnyő, sima, vászonkötéső, pamut típusú
szövet, mind a lánc, mind a vetülék finom
pamutfonalakból készül. Alsóruházati cikkek
linter, gyapotpihe - Nagyon rövid, 8 mm-nél
rövidebb gyapotszál, ami a gyapot
magtalanítása (egrenálása) után visszamarad.
Az ilyen rövid szálak már nem fonhatók,
ezeket cellulózgyártásra használják fel a
cellulóz alapú (ún. regenerált) mesterséges
szálak gyártásában.
liturgikus öltözet - Egyházi emberek ruházata.
Különbözı változatai alakultak ki a
keresztény egyház történelmi fejlıdése során
a 9. század végéig. Színeit az egyházi
hierarchia és a végzett szolgálat határozza
meg; Használatos színek a fehér, vörös, zöld,
lila, fekete, arany, míg sárgát és kéket nem
használnak.
lóden - Közepes súlyú vagy nehéz, vastag, erıs,
bolyhozott, telt fogású, kártolt fonalból szıtt
gyapjú típusú szövet. Többféle típusa van,
attól függıen, hogy milyen hosszú száltakaró
borítja. Jellegzetes színei az olívzöld, a
barna, a zöld, a szürke, a melanzs.Munka-,
vadász- és sportkabátok anyaga. A nyári
viseletre szánt lódenszövet könnyebb,
vászon-,
cirkászvagy
mintás
sávolykötésbenkészül. A divatlóden puha
tapintású, alacsony száltakaró borítja, ami
enyhén eltakarja a szövet vászon-, laskas
vagy cirkász kötéső szerkezetét. Többnyire
mintázott. A trikólóden közepes súlyú,
rugalmas tapintású, igen rövid száltakaróval,
ami
látni
engedi
a
trikókötéső
szövetszerkezetet,
a
hátoldala
pedig
nemezelt. A téli lóden nehéz, rövid
száltakarójú, de ez teljesen elfedi a
sávolykötéső szerkezetet. Az elnevezés a
régies német "Lode" szóból származhat,
aminek egyik jelentése: szırcsomó, de az
ausztriai Loderers hegyvidékrıl is kaphatta a
nevet, ahol eredetileg készítettek ilyen
szövetet. Lásd még: ulster-szövet.
lódenszövet - Közepes súlyú, durva fogású
gyapjúszövet,
különösen
hosszú
száltakaróval, amelyben a szálak kis
nyalábokat alkotnak. A szövet vászon- vagy
sávolykötésben készül, kártolt fonalból.
Sportos lódenkabátokat készítenek belıle.
London-stílus - Londoni eredető, gyakran
ellenszenvesen eltúlzott "fiatalok divatja",
sötét, fáradt színekben.
lószır - Hosszú, vastag, rugalmas szırszálak a ló
farkából és sörényébıl. A farokszırök akár
88 cm, a sörényszırök 45 cm hosszúak is
lehetnek. A konfekcióiparban alkalmazott
merevítı
bélésszövetek
gyártására
használják (vetülékfonalként). Az állat testét
borító szırbıl matractömést készítenek.
lószırszövet, lószırszita - Közepes súlyú szövet,
amit pamut láncfonalakból és lószır
vetülékfonalakból vászonkötésben szınek és
kabátok közbéléseként használnak, ahol a
formatartás mellett a rugalmasságot is
biztosítja. A lószır simasága miatt, a csúszás
megakadályozására impregnálni is szokták.
Újabban a lószır helyett szintetikus
filamentfonalat is használnak.
lovagló-hasíték - Hosszú, az övig felnyúló hasíték
a zakó vagy kabát hátulján, a tetején gyakran
gombbal záródik.
lovaglókabát - Sportos, magasan záródó, egyvagy
kétsoros zakó, kis mérető hajtókával, négy
vagy több gombbal záródik. A hátán egy
vagy két hosszú hasíték van. Rusztikus, jól
láthatóan mintázott kártolt szövetbıl
készítik.
lovaglónadrág - Lovagláshoz viselt férfi- vagy nıi
nadrág, pamut vagy gyapjú típusú
szövetekbıl készül. A combnál erısen
kiszélesedik, a térdnél elkeskenyedik és a
lábszárnál szőkre szabott, hogy rá lehessen
húzni a csizmaszárat. A lépésben és az
ülepnél rávarrott erısítı foltot helyeznek el.
Az 1980-as évek elején megjelent a nıi
divatnadrágoknál is.
lovaglóruha-szövet - Nehéz, telt fogású, de merev
gyapjúszövet, durva, jól kivehetı átlós
bordázattal, hangsúlyozott sávolykötésben.
A
hátoldalát
néha
bolyhozzák.
Vetülékfonalként fésült muliné fonalat, vagy
kártolt fonalat használnak. Nadrágok,
gyakran lovaglónadrágok, valamint sportos
zakók készítésére használják.
Low-cut melltartó - Olyan melltartó, amelyen a
kosár alatt nincs pánt, vagy ha van, csak egy
keskeny csík, így az mélyen kivágott
ruhákkal is hordható.
lúgkrepp - Közepes finomságú fonalakból készült
könnyő, vászonkötésben szıtt pamut típusú
szövet, amelynek felületén jellegzetes
hosszanti vagy keresztirányú hullámosság
(lásd: hullámosítás) látható. Ezt nátronlúgos
kezeléssel érik el, ami a pamutszálak
zsugorodását okozza. A lúgot minta szerint
nyomják rá a szövetre, ezért csak helyenként
jön létre a zsugorodás - ez idézi elı a
hullámosságot, a krepp hatást. A szövetet
emellett többnyire színnyomással is ellátják
és nıi és gyermekruhákat, strandruhákat,
ágynemőket készítenek belıle.
Luxor - Nehéz, sőrő szövéső, sávolykötéső selyem
típusú szövet, többnyire mindkét oldala
használható. Valódi selyembıl, erısen
sodrott láncfonalakból, kettıs vetülékkel
készül. Nıi ruhák és blúzok alapanyaga.
lüszter - Könnyő, fényes, nyúlékony, kissé érdes
felülető, finoman porózus gyapjú típusú
szövet.
Rendszerint
vászonvagy
panamakötésben, ritkábban sávolykötésben
készül. Mind a láncban, mind a vetülékben
finom, fényes gyapjú- vagy moherfonalakat
használnak. Régebben készítették pamut
lánc- és durvább moher vagy fényes
vetülékfonalakból is. Eredetileg bélések és
munkaruhák készítésére használták, ma nıi
ruhákat és férfiöltönyöket készítenek belıle.
Az elnevezés a francia "lustre" (ejtsd: lüsztr)
szóból ered, aminek jelentése: fény,
ragyogás.
Lycra - A szegmentált poliuretánból készült, nagy
rugalmas
nyúlású
elasztán
fonalak
csoportjába tartozó, a DuPont cég által
gyártott fonal márkaneve. Burkolt és
burkolatlan
formában
rugalmas
nıi
fehérnemők, egészségügyi harisnyák és más
rugalmas textíliák készítésére használják.
M
adapolam (eredeti)
Eredetileg
durva,
sávolykötéső pamutszövet, alsóruházati
alapanyag. Nevét a kelet-indiai Madapolam
városról kapta. Újabb változatát lásd:
madapolam (újabb).
ako-batiszt - Finom, könnyő, áttetszı, sőrő
szövéső, vászonkötésbenszıtt pamut típusú
szövet, amit hosszú szálú mako-pamutból
font
fésült
fonalból
állítanak
elı.
Alsóruházat, blúzok és nıi ruhák készítésére
használják.
Macintosh - Gumizott szövetbıl készült esıkabát.
Nevét a brit Charles Macintosh-ról kapta, aki
1820-ban szabadalmaztatta ezt a vízhatlan
szövetfajtát.
madapolam (újabb) - Finom fonalakból, sőrő
beállítással, vászonkötésben készült puha
pamut
típusú
szövet.
Hímzések
alapanyagául,
zsebkendık
és
kiváló
minıségő nyomottáruk készítésére szolgál.
Madeira hímzés - Finom batisztra vagy
lenszövetre készült fehér, lyukacsos hímzés,
amely folytonos indaszerő mintázatot
eredményez. Nıi ruhák, blúzok, gallérok,
kézelık, terítık stb. díszítésére használják.
madrasz - Egyenetlen fonalakból készült könnyő,
ritka szövéső, vászonkötéső, pamut típusú
szövet. Nıi nyári ruhák, blúzok alapanyaga.
Nevét az indiai Madras városáról kapta, ahol
eredetileg készítették.
Madrasz-csíkozás - Szabálytalanul elhelyezett,
sokféle fakó színbıl álló csíkok fehér alapon.
Többnyire
pamut
típusú
szöveteken
alkalmazzák. Nevét az indiai Madras
városáról kapta, ahol eredetileg készítették.
Madrasz-minta - Nagy léptékő, többnyire
szabálytalan elrendezéső négyszög-mintázat,
sokféle természetes indiai színnel átszıtt
fehér alapon. Nevét az indiai Madras
városáról kapta, ahol eredetileg készítették.
magas derék - Ruhadarab derékvonala, amely a
viselıje
valóságos
derékvonalánál
magasabban helyezkedik el. Ellentéte a
süllyesztett derékvonal, amely viszont a
derékvonal szokásos helye alatt van.
magasan szabott bevarrott ujj - Olyan bevarrott
ujj, amelynek ujjaköre a nagy tengely
irányában elnyújtott ellipszis alakú. Egy vagy
kétdarabból készítik. A meghosszabbított
ujjakör miatt a sonka-ujj egy változata.
mako pamut - Kiváló minıségő, 30-34 mm
szálhosszúságú, felsı-egyiptomi pamutfajták
győjtıneve. Igen jó minıségő pamutfonalak
Mako-szatén - Finom, könnyő, sőrő szövéső,
atlaszkötésbenszıtt, sima, fényes felülető
pamut típusú szövet, amit hosszú szálú
mako-pamutból font fésült fonalból állítanak
elı. Alsóruházat, blúzok és nıi ruhák
makramé - Az egyik legısibb, valószínőleg arab
eredető kelmeképzési technika: fonalak kézi
csomózással
létrehozott,
csipkeszerő
hálózata. Ókori eredető, Európába már
közvetítéssel jutott el (legszebb példái a 15.16. századi Itáliából és Spanyolországból
származnak). Készítéséhez leggyakrabban
pamut-, len- és gyapjúfonalat, sokszor színes
és aranyozott fonalat használtak. Mai
változatait
dekorációs
anyagként
és
ruhadíszítésre használják.
mancheron - Kis, rövid, a vállat eltakaró kimonóujj
rövid kabátokon, pulóvereken vagy ruhákon.
Manchester - Közepes súlyú vagy nehéz,
meglehetısen durva fogású pamut típusú
szövet, egyforma szélességő, kiemelkedı és
felbolyhozott
hosszanti
csíkokkal.
Láncfonala finom cérna, kettıs vetülékfonala
durvább egyágú fonal. A vetülékfonalak
egyikét felvágják, így gızölés, appretálás,
kefélés után kiemelkedı bolyhréteget alkot a
szövet felületén. Ezeket a szálakat a
fonákoldalon appretálással rögzítik. Munka-,
sport- és gyermekruhák alapanyaga. Az
elnevezést az angliai Manchester városáról
kapta, ahol elıször készítettek ilyen szövetet.
Mandarin-kabátszövet - Nehéz, meglehetısen
kemény fogású, gyapjú típusú kettıs szövet,
vízszerő fénnyel; alacsony száltakarója elfedi
a
szövet
háromfonalas
sávolykötéső
szerkezettét.
Télikabátok
készítésére
használják. A "mandarin" nevet európaiak
adták; így nevezték a feudális Kínában a
magasrangú hivatalnokokat.
mandzsettás ujj - Alsóruha, ing, vagy kabát ujja,
amelynek alsó vége kézelıben végzıdik,
hogy szőkítse a csuklónál, vagy díszítsen.
manilakender (Musa textilis), abaca – 1. A
szerkezeti rostok körébe tartozó szálasanyag,
amelyet egy trópusi évelı növény leveleibıl
nyernek. Igen nagy szilárdságú, ellenáll a
hajlítgatásoknak, a rothadásnak és a sós
víznek. 2. 2. a banánfélék (Musaceae)
családjába tartozó rostnövényfaj, a szizál
után
a
második
legfontosabb
levélrostnövény, amelynek rostját azonban a
legtöbb más levélrostnövénytıl eltérıen a
növény levélnyele adja. A Fülöp-szigeteken
ıshonos növény kötéláru készítésére
alkalmas rostja miatt a XIX. században vált
fontossá. 1925-ben a hollandok Szumátra
szigetén kezdték termeszteni, majd az USA
Mezıgazdasági Minisztériuma létesített
ültetvényeket Közép-Amerikában. Minthogy
a II. világháborúban a szövetséges hatalmak
nem juthattak hozzá a fülöp-szigeteki
manilakenderhez, az amerikai termelés
nagymértékben megemelkedett; a világ
legnagyobb
manilakender-termelıje
mindazonáltal a Fülöp-szigetek maradt. A
manilakender nagyon hasonlít közeli
rokonához, a banánhoz (M. sapientum). A
manilakender gyöktörzsébıl mintegy 25
húsos, kb. 5 cm átmérıjı, rost nélküli hajtást
hoz. Ezeket 12-25 levél veszi körül, amelyek
hüvelyszerően egymásba ékelıdı módosult
levélalapjai (a levélhüvelyek) lágy (nem fás)
álszárat alkotnak. Az álszár átmérıje 30-40
cm lehet. A hosszúkás, kihegyezett
levéllemez
színe
élénkzöld,
fonáka
sárgászöld, hossza 1-2,5 m, legnagyobb
szélessége 20-30 cm.
maratott minta - Helyenként áttetszı részekbıl
álló mintázat, amelyet pl. úgy érnek el, hogy
két különbözı nyersanyag keverékébıl
készült kelmére egy olyan vegyszerrel
nyomják a mintát, ami az egyik
nyersanyagot oldja vagy szétroncsolja, a
másikra nézve ártalmatlan. Egy másik eljárás
szerint ezzel szemben az egyetlen anyagból
készült kelmére a mintának megfelelıen
olyan védıanyagot nyomnak, ami az ezt
követı vegyszeres fürdıben a fedett
részeken megakadályozza az alapanyag
kimarását, a védetlenül maradt részeken
viszont lyukak keletkeznek. Ily módon
csipkeszerő mintázat érhetı el.
Marengo - Közepes súlyú vagy nehéz, puha gyapjú
típusú szövet, finom bolyhos felülettel, ami
elfedi a szövet négy- vagy hatfonalas
sávolykötéső szerkezetét. Finom kártolt vagy
fésült fonalból készítik, amely 95 %-ban
fekete és 5 %-ban fehér gyapjúszálakat
tartalmaz, ezért a kész szövet nem teljesen
fekete. Férfiöltönyök, nıi kosztümök és
ruhák készítésére használják. Nevét az
olaszországi Marengo városáról kapta.
Markizett - Laza beállítású, vékony, csaknem
átlátszó pamut típusú szövet, erısen sodrott
fonalakból, gyakran forgófonalas kötésben
készül. Nyári ruhákat és függönyöket
Marlene Dietrich-stílusú nadrág - Könnyő, puha,
szép eséső szövetbıl vagy kötött kelmébıl
készült nıi nadrág, az ülepnél feszül, a szárai
ezzel szemben bıvek és boka alá érnek. A
híres filmszínésznı, Marlene Dietrich viselt
ilyen nadrágot az 1930-1940-es években.
marmoré - Szövetek vagy kötött kelmék mintázási
módszere,
amellyel
nem
kifejezett
motívumokat, hanem ton-in-ton hatású
finom, márványszerő erezetet lehet elérni.
Elıállítható díszítıfonalakkal (csomós vagy
nyomott
fonalakkal)
vagy
jacquardmintázással. Könnyő nyári nıiruha-anyagok
mintázására használják.
maroken - Finoman bordázott, kreppes hatású
selyem típusú szövet, nagy láncfonal- és
ritka vetülékfonal-sőrőséggel. Jellegzetes
felületét a vetülékben S-sodratú és Z-sodratú
fonalak 2:2 arányú bevetésével érik el.
Bélésszövetként, valamint nıi ruhák
anyagaként,
nehezebb
változatban
kosztümök
és
kabátok
anyagaként
használják. Lásd még: krepp-maroken és
marocain, crepe marocain.
maroken szatén - Nehéz, finoman szemcsés
felülető selyem típusú szövet, a hátoldala
sima és fényes. A láncban meglehetısen
durva valódi selyemfonalat vagy viszkóz
filamentfonalat használnak, a vetülék pedig
ondé cérna, vagy váltakozva S- és Z-sodratú
fonal. Kötésmódja sávoly-, ripsz- vagy
atlaszkötés.
Nıi
ruhák
készítésére
használják.
masni - Szalagból készült csokor, mely két
lepkeszárnyszerő hurokkal és a szalag két
kiálló végével alkot csomót. Díszítésre,
illetve a ruhadarab nyakán vagy más részén,
mint záróelem használatos.
matlaszé - Közepes súlyú, dombormintás selyem
típusú szövet, a hátoldala sima vagy
bolyhozott. Selyembıl és részben pamut-,
gyapjú- vagy szintetikus fonalból készül.
Kettıs szövet, a felsı szövet lánca a minta
szerint kapcsolja össze a két szövetet. Az
alsó szövetben használt nagyobb sodratú
fonalak a kikészítésnél összehúzódnak,
ennek következtében a felsı szövet
hullámos, párnás felülető lesz. Nıi
házikabátok készítésére és dekorációs
szövetként használják. Az elnevezés ez egyik
értelmezés szerint a francia "matelasser"
szóból ered, aminek jelentése: kipárnáz; más
értelmezés szerint az arab "matlasz" szóból
származik, ami ágykárpitot jelent.
matrac damaszt - Sima, sőrő, fényes felülető len
típusú szövet, finom fonalakból jacquardmintával
szövik.
Matrachuzatként
használják.
matrachuzat - Közepes súlyú, sima, sőrő szövéső,
fényes felülető len típusú szövet tört sávoly
kötésben,
ami
különbözı
szélességő
hosszanti
csíkokat
eredményez.
Matrachuzatként használják.
matring, motring - Fonalkiszerelési forma:
fonalköteg, amelyet motollára történı
feltekercseléssel állítanak elı, majd arról
levéve különbözı célokra alkalmazzák, pl.
fonalszínezéshez, vagy a fonalfinomság
méréshez. Ez utóbbi esetben meghatározott
hosszúságú fonalat tekercselnek fel a
motollára és az így készített matring tömegét
mérik meg, majd a fonalhossz és a tömeg
ismeretében számítják ki a finomsági
számot. (Lásd: direkt fonalfinomság, indirekt
fonalfinomság.)
matrózblúz - Nagy, téglalap alakú, hátul a
lapockáig
lehajló
gallérral
(lásd:
matrózgallér) készült blúz, a gallér csúcsát
elöl egy csokornyakkendı-szalag zárja le.
matrózgallér - Többnyire fonatolt szalaggal
díszített nagy, széles, téglalap alakú lehajtott
gallér, amely hátul a lapockákig ér le. Elöl a
gallér csúcsát csokorra kötött sálszerő
nyakkendı zárja le. Nıi és gyermekruházat
tartozéka lehet. Lásd még: matrózblúz.
matt nyomás - Kelmék színnyomásának egy
eljárása, amikor a fényes felületre minta
szerint pigment részecskéket nyomnak. A
mintázatot az alap fényes és a minta matt
részei adják. A pigment részecskék lehetnek
színesek is.
mattírozás, fénytelenítés - Selyem típusú szövetek
kikészítési eljárása, amellyel csökkentik a
szövet eredeti fényességét. A szálak
felületének kémiai roncsolásával és ott
pigment festékrészecskék rögzítésével érik el
ezt a hatást.
maxiszoknya - Bokáig érı szoknya. Ellentéte a
miniszoknya. A párizsi és római nagy
divatszalonok vezették be az 1960-as évek
végén.
maxiszoknya - Bokáig érı szoknya. Ellentéte a
miniszoknya. A párizsi és római nagy
divatszalonok vezették be az 1960-as évek
végén.
medaillon-minta - Apró vagy közepes mérető
kontúros, elszórt elemekbıl álló mintázat
egyszínő alapon.
Medio-fonal - Közepes sodratú és finomságú
pamutfonal, lánc- és vetülékfonalnak
egyaránt alkalmas.
megerısített atlaszkötés (1) - Az atlaszkötésbıl
levezetett kötés, amit úgy kapnak, hogy az
atlaszkötés
mintázatát
vetülékoldalú
atlaszkötésnél
újabb
kötéspontok
hozzáadásával módosítják. A megerısített
atlaszkötésre jellemzı széles, átlós mintázat
emelkedési szöge 30° körül van. Az így
készült, fıleg pamutból és gyapjúból
elıállított szövetet nıi ruhák készítésére
használják.
megerısített atlaszkötés (2) - Levezetett
atlaszkötés, amelyben a kötéspontok
rendszertelenül helyezkednek el, de úgy,
hogy nem érnek egymáshoz. A mintaelemen
belül minden lánc- és vetülékfonal csak
egyszer kapcsolódik össze. Ezt a kötésmódot
olyan szövetek készítésénél használják, ahol
a mintázáson van a hangsúly, mint pl. a
brokát vagy a damaszt.
Megerısített atlaszkötés (3) Az atlaszkötésbıl
levezetett kötésmód, amelynél az alapkötést
további kötéspontokkal egészítik ki. Az
atlaszkötéső
szövetek
a
kevés
fonalkeresztezıdés következtében ugyanis
laza szerkezetőek, amit vetülékoldalú
atlasznál újabb kötéspontok hozzáadásával,
láncoldalú atlasznál kötépontok elvételével
lehet javítani. Ilyen módon készül például a
covercoat - ötfonalas megerısített atlasz két
további lánckötéspont hozzáadásával - vagy
a düftin) - nyolcfonalas atlasz egy további
lánckötéspont hozzáadásával.
megerısített keresztkötéső szál - Poliamid- és
viszkózszálaknál alkalmazott kémiai eljárás,
amellyel a szálat alkotó láncmoelkulák
között több keresztkötést hoznak létre, hogy
fokozzák a szál szakítóerejét. Ugyanakkor
viszont csökken a szál nedvességfelvevı és
víz ill. lúg hatására bekövetkezı duzzadási
képessége. Az ilyen szálakból készített
textíliák erısebbek, mérettartóbbak és
kellemesebb fogásúak.
megerısített kötés - A szövetek kötésénél használt
kifejezés; az alapkötések (vászonkötés,
sávolykötés, atlaszkötés) kiegészítését jelenti
további kötéspontokkal, akár lánc, akár
vetülék irányban. Lásd még: megerısített
atlaszkötés, megerısített sávolykötés.
megerısített sávolykötés (1) - A sávolykötésbıl
levezetett kötés mód, amelynél az alapkötést
további kötéspontokkal egészítik ki. Ha mind
a lánc-, mind a vetülékoldalú kötéspontokat
ugyanannyi további kötésponttal egészítik ki,
az eredmény egyenlı oldalú sávoly lesz.
Ilyen például a cirkász.
megerısített sávolykötés (2) - A sávolykötésbıl
levezetett
kötésmód,
amelynél
a
sávolykötéshez további kötéspontokat adnak
hozzá.
Ezáltal
egyes
helyeken
a
sávolykötésre jellemzı átlós csíkozás
emelkedési szöge 45°-nál kisebb. Ezt a
kötésmódot leggyakrabban gyapjú típusú nıi
ruha- és kabátszöveteknél alkalmazzák.
megjelenés (look) - A textil- és ruházati iparban
bevett kifejezés, amely kifejezi a kelme vagy
a ruhadarab kinézetét, formáját, látható
jellegzetességeit.
megkötıs záródás - A ruhadarab bezárására
szolgál egy csattal ellátott vagy megkötıs
pánt segítségével. Fıként bırkabátokon,
egyes
sportruházati
cikkeken
és
házikabátokon, köntösökön, pongyolákon
alkalmazzák.
megszakított (lépcsıs) sávoly - A sávolykötésbıl
levezetett
kötés.
Meghatározott
láncfonalcsoportonként a sávoly megszakad
és a következı láncfonalcsoport kötése
ellenkezı keresztezıdéssel éles váltással
illeszkedik. A második láncfonalcsoportban
a sávolyátló ugyanolyan irányban halad a
mintaelem határáig. A sávolykötésre
jellemzı
átlós
vonalak
45°-nál
meredekebbek.
Gyapjú
kabátanyagok
készítésénél használják.
melanzs fonal - Különbözı színő szálak
keverékébıl font fonal. Leggyakrabban
gyapjúszövetekhez használják. Ez a hatás
elérhetı
oly
módon
is,
hogy
a
fonalgyártáskor
bizonyos
színezékkel
színezhetı és nem színezhetı szálakat
kevernek össze. Az ilyen fonalból gyártott
kelmét színezik; ez esetben a nem színezıdı
szál fehér marad (esetleg színezıdik ugyan,
de más árnyalatúra) és elüt a másik típusú
száltól,
ugyancsak
melanzs
hatást
eredményezve.
mellény (1) - Szorosan a felsıtestre simuló, egyvagy kétsoros gombolású ruhadarab. Az
elejét rendszerint ugyanabból a szövetbıl
készítik, mint az öltöny többi részét, a hátát
viszont bélésszövetbıl. A mellény eredete
XIV. Lajos korára vezethetı vissza, amikor
még ujjakkal látták el és ugyanolyan szabású
volt, mint egy felsıkabát, az eleje színes volt
és otthon viselték házikabát gyanánt. A 18.
században elhagyták az ujjakat, rövidebbre
készítették. A biedermeier korában (a 19.
század elsı felében) vált a férfiak
öltözködésének hangsúlyos darabjává, majd
a 20. században az öltöny részévé vált.
Amikor az irodák és a nyilvános helyek
hatékony főtését bevezették, vesztett a
jelentıségébıl.
mellény (2) - Rövid, derékig - ritkábban részben a
derék alá - érı, a felsıtestre simuló, elöl
végig gombolódó, ujjas vagy ujjatlan
ruhadarab. Egy- vagy kétsoros gombolású
lehet. Az öltöny részét képezı mellény
ujjatlan, nincs rajta hajtóka, az eleje az
öltöny anyagából, a háta bélésszöetbıl
készül. A rendszerint sportvagy
munkaruhaként szolgáló, zakót helyettesítı
ujjas mellényen általában van hajtóka. A
mellény viselet a harmincéves háború
idejében (a 17. század elsı felében)
kezdıdött, akkoriban ujjas mellényt hordtak,
amnelynek hosszú szárnyai is voltak. A 18.
században egyre rövidebb lett, eltünt a
szárny és lassan kialakult a mai formája. Az
1920-30-as évekig az öltöny elengedhetetlen
tartozéka volt, azóta csak esetenként viselik.
mellesnadrág - Jellemzıen munkában viselt
nadrág, amelynek a deréktól felmenı,
vállpánttal rögzített része a mellet is takarja.
Ezen a mellrészen többnyire foltzsebet is
kialakítanak.
Az
1980-as
években
farmerszövetbıl készítve nagy divat volt a
fiatalok körében.
mellrész - 1. Egy ruhadarab (pl. munkanadrág,
kötény)
része,
vagy
kiegészítı
ruhaalkatrésze; a célja, hogy az alatta viselt
ruhadarab elejét elfedje. 2. Férfiingekhez
mint öltözékkiegészítıt hordják (plasztron,
ingmell), ez a szmokingöltöny külön
felgombolható tartozéka. A 16. században
kezdték el használni, hogy eltakarják vele a
hölgyek mélyen kivágott dekoltázsát, majd
átment a férfiak öltözködésébe is.
melltartó – Nıi alsóruházati termék, célja a mellek
formázása és megtámasztása. Általában
vállpántok tartják és hátul (egyes esetekben
elöl) kapcsokkal záródik. A korszerő
melltartó rugalmas kelmébıl, gyakran
csipkedíszítéssel készül. Van a melleket
teljesen
borító
vagy
csak
alulról
megtámasztó és emelı (ún. push-up)
változata. Készülhet belül habszivacs
párnázattal vagy anélkül, alul merevítı
huzallal vagy anélkül.
mellvarrás - A mellformázó varrat hétköznapi
elnevezése. A mellbıség kialakítására
szolgál, melyet szőkítı varratokkal hoznak
létre nıi ruhadarabokon. A ruhadarab elején
elhelyezkedhet függılegesen, illetve indulhat
az oldal- vagy a vállvarrásból is.
melton-kikészítés - Gyapjúszöveteknél alkalmazott
kikészítési eljárás: erıs ványolás és ezt
követı enyhe bolyhozás után szálirány
nélküli, nemezelıdött és telt szálbundát
eredményez. Alatta a szövet kötésszerkezete
már nem ismerhetı fel.
Melton-szövet - Közepes súlyú, puha, meleg
gyapjú típusú szövet, kallózott, bolyhos
felülettel, ami elfedi a szövet cirkász- vagy
más sávolykötéső szerkezetét. Fésült és
kártolt
fonalakból
gyártják,
gyakran
csíkokkal mintázzák. A könnyebb változatát
férfiöltönyök, a nehezebbet nıi és
férfikabátok készítésére használják. Nevét az
angliai Melton városról kapta, ahol elıször
készítettek ilyen szövetet.
membrán - Finom, vékony mőanyag fólia, amit két
kelmeréteg közé helyeznek el.
mercerezés - Pamutfonalak és -kelmék kikészítési
eljárása, amelynek során a fonalat ill. kelmét
kifeszített állapotban hideg nátronlúggal
kezelik. Ennek hatására a pamutszálak
megduzzadnak, kisimulnak és fényessé
válnak, egyúttal színezékfelvevı képességük
és szakítószilárdságuk is megnı. Tartós
kikészítés, a hatás megmarad. Az elnevezés
a feltalálóra, J. Mercerre utal, aki 1844-ben
szabadalmaztatta ezt az eljárást.
méretek - Mindazoknak a számértékeknek az
összessége, amelyek alapján egy bizonyos
ruhadarab
egyes
részeinek
méretei
megállapíthatók ill. ellenırizhetık, és
amelyek megfelelı rendszerezésével a
szabásminták elkészíthetık. A ruházati
iparban a méretrendszer a testmagasság, a
mellkerület és (nıknél) a csípıkerület ill.
(férfiaknál) a derékkerület méretadatain
alapul.
méretfelvételi táblázat - Az egyedi méretre
gyártott ruhadarab készítéséhez szükséges
adatlap, amelyen azokat a méreteket tüntetik
fel, amelyek alapján az egyedi szabásminta a
tömeggyártásban használatos szabásminta
átalakításával megszerkeszthetı.
méretjelölés - A ruhadarab méretére jellemzı bető,
szám vagy számcsoport, esetleg ábrával is
kiegészítve, amit minden egyes ruhadarabon
el kell helyezni. Az adatok a testmagasságot,
a derékbıséget, a mellbıséget, ingeknél a
nyakbıséget
jelentik.
A
magyar
méretjelölésnél a számok centimétert,
külföldi gyártmányoknál esetleg hüvelyket
jelentenek. Egyes termékeknél betőkkel
jellemzik, hogy a ruhadarab kis (S), közepes
(M), nagy (L), vagy különösen nagy (XL,
XXL) mérető. Az egyes nagyságjelölésekhez
tartozó szerkesztési méretek országonként,
sıt gyártónként is különbözhetnek. Lásd
még: méretek, mérettáblázat, nagyságjelzı.
méretsorozat - A ruhadarabok fı méreteinek a
mérettáblázatban rögzített változása a
testméretek alapján. Például a férfi és nıi
normál
testtípusra
vonatkozólag
a
testmagasságot 6 cm-enként, a mell-, derékés csípıkerületet 4 cm- enként, férfiingeknél
a nyakkerületet 1 cm-enként kell megadni.
mérettáblázat - A ruhaméretek szabványba foglalt
táblázata,
amely
az
egyes
nagyságszámokhoz
(méretekhez)
hozzárendeli a testmagasságot, a mell-,
derék- ill. csípıkerületet ("-bıséget"),
ingeknél a nyakkerületet ("-bıséget"). Külön
mérettáblázat van a férfi-, a fiú-, a nıi és a
lánykaruházatra, ezen belül a különbözı
testalkatokra is (normál, vékony, telt, erıs,
valamint fiúknál és lányoknál korcsoportok
szerint). Az egyes népek antropológiai
különbségei miatt a mérettáblázat sok
esetben országonként különbözik. Az ezekbe
a
táblázatokba
foglalt
adatoknak
megfelelıen kell elkészíteni a gyárilag,
sorozatban elıállított (tehát nem a méretes
szabóságok által egyedileg készített)
ruhadarabokat. Lásd még: méretjelölés,
méretek.
merevítés - Kemény bélésszövet, amit a ruhadarab
két rétege közé helyeznek, hogy rögzítse az
alkatrész (eleje, háta, gallér, váll stb.)
formáját. Lásd: közbélés-anyag.
merevítı drót - Melltartók kosár része alá
bedolgozott, ívesre hajlított fém- vagy
mőanyaghuzal, amely a melltartónak erısebb
tartást biztosít.
merevítı vászon (1) - Nagyon kemény, sima,
közepesen vastag lenszövet, amit közepesen
finom
vagy
durvább
fonalakból
vászonkötésben szınek. Keménységét a
kikészítésben kalanderezéssel idézik elı.
Durvább, sőrőbb beállítású változatát
nagykabátok,
vékonyabb,
finomabb
változatát zakók, kiskabátok gyártásához
használják. Lásd még: szabóvászon.
merevítı vászon (2) - Nagyon kemény, fényes,
vászonkötésben
szıtt
lenszövet.
A
felhasznált fonalak finomságától függıen
különbözı súlykategóriákban készül és a
konfekció
iparban
ruhaalkatrészek
merevítésére használják.
merinó gyapjú - Spanyolországból származó,
késıbb Európa más országaiban is
tenyésztett finomgyapjas juhok szıre.
Manapság fıleg Ausztráliában és DélAfrikában
tenyésztik.
36-150
mm
szálhosszúságú, erısen göndör, matt, lágy és
finom gyapjúfajta. Nagyon egyenletes és
rugalmas
szálak.
Kiváló
minıségő
gyapjúszövetek készítésére használják.
mérték után készült ruha - A vevı egyedi méretei
és kívánágai szerint készített nıi, férfi- vagy
gyermekruha, amit gyakran otthon vagy
mérték utáni szabóságnál állítanak elı,
többszöri próbával.
mesterséges selyem - A mesterséges filamentfonal
régebbi, ma már nem szabványos elnevezése.
A magyar nyelvben a "mőselyem" elnevezést
kizárólag a természetes alapanyagú (viszkóz,
acetát
stb.)
mesterséges
selyemre
alkalmazták, de ma már ez sem szabványos.
mesterséges szál, vegyiszál - Összefoglaló
megnevezése a természetes ill. mesterséges
alapanyagokból
kémiai
eljárásokkal,
mesterségesen készült szálasanyagoknak. A
természetes
alapanyagból
készült
mesterséges szálak győjtıneve: regenerált
szálasanyagok,
a
mesterséges
alapanyagokból
készített
mesterséges
szálaké: szintetikus szálasanyagok. A
szálképzés egy apró nyílásokkal ellátott
lapon történik, a szálak anyagát képezı
polimert oldott vagy olvasztott formában
ezeken a nyílásokon préselik át, majd az így
keletkezett szálakat egy kicsapó fürdın
átvezetve (nedves eljárás), ill. levegıvel
lehőtve (száraz eljárás) ismét szilárd
halmazállapotúvá alakítják. A mesterséges
szálak végsı formájukban lehetnek folytonos
("végtelen") szálak (ezek neve: "filament"),
vagy ezt a szálköteget a pamuthoz vagy a
gyapjúhoz hasonló hosszúságú szálakra
darabolják (ezek a "vágott szálak"). A
mesterséges szálak nagyipari gyártása a
regenerált cellulóz szálakkal kezdıdött a 19.
század végén. Szintetikus szálat elıször az
1930-as években sikerült elıállítani. A
poliamid (nylon) feltalálása (1935), majd
nagyüzemi gyártásának megindulása (1938)
nagy lökést adott a fejlesztı munkáknak. Ezt
követte az 1940-es évek végén a poli(akrilnitril) (röviden: akril), majd a poliészter
szálak megjelenése és elterjedése (az 1950es évek második felében). A fejlıdés pedig
azóta sem állt meg és rendre jelennek meg
újabb és újabb szintetikus szálfajták. A
mesterséges szálasanyagok nem helyettesítik
mindenben és mindenütt a természetes
szálakat, bár sok tekintetben felülmúlják
azokat tulajdonságaikban, és nagy elınyük,
hogy tulajdonságaik (szilárdságuk, nyúlásuk,
vegyszerállóságuk,
hıállóságuk
stb.)
tervezhetık és irányíthatók.
mexikói stílus - Jellegzetes mexikói népmővészeti
elemeket felmutató nıi ruhadarabok: fodros
pliszírozott szoknyák bordőrös mintázattal,
hímzett blúzok, mellénnyel és boleróval,
ezüst szalagokkal díszítve.
midiszoknya - Az 1970-1980-as években volt
divatos, a vádli közepéig érı hosszúságú
szoknya.
mikroszál - Szintetikus (többnyire poliamid vagy
poliészter) szál, amelynek finomsága nem
több, mint 1 dtex (azaz 10000 méter hosszú
szál tömege nem több 1 grammnál) és így
finomabb bármely természetes szálnál vagy
szokványos
mesterséges
alapanyagú
szálasanyagnál. Nagyon finom, szép eséső
kelmék gyártására alkalmas, esetenként más
természetes vagy mesterséges szálakkal
együtt feldolgozva. A kelmét esetleg
bolyhozzák is. Nıi, férfi- és sportruházati
szövetek és kötött kelmék készítésére
használják.
Milaine - Könnyő, áttetszı, finom fonalakból szıtt
vászonkötéső szövet, amelynek láncfonalai
pamutból,
vetülékfonalai
gyapjúból
készülnek. A gyapjú muszlinhoz hasonlít.
Nıi ruhák alapanyaga.
Milanese kelme - Tömlı alakú, kétlétrás
láncrendszerő kötött kelme, amelyben az
egyik
létrába
főzött
láncfonalak
folyamatosan jobbra, a másik létra fonalai
folyamatosan balra haladó atlaszkötést
készítenek. Ilyen kötést láncrendszerő
körkötıgépen lehet készíteni. Manapság
mőszaki textíliák (kötött csövek, zsinórok,
szigetelı bevonatok, hálószerő zsákok stb.)
készítésére használják ezt az eljárást. Az
elnevezés onnan származik, hogy eredetileg
(a 19. század második felében) csak
Milánóban volt kapható ilyen - egyébként
selyembıl
készült
kelme,
akkor
fehérnemők készítésére használták.
military look (férfi) - Olívzöld vagy zöldes szürke
színő sportos férfiöltözet, rávarrt zsebekkel.
military look (nıi) - Katonai egyenruhákhoz
hasonló nıi ruházat, amelyet széles vállak,
váll-lapok, magas gallér, kétsoros gombolás
jellemez.
millpoints - Finom, apró pöttyök elszórva a szövet
teljes
felületén;
beleszövéssel
vagy
nyomással
létrehozott
mintázat.
Leggyakrabban nıi ruhák céljára készülı
pamut- és
selyemszövetek,
valamint
férfiöltönyökhöz
alkalmas
finom
gyapjúszövetek díszítésére használják. Az
elnevezés a francia "mille points" (ejtsd:
millpoen) kifejezésbıl származik, aminek
jelentése: ezer pötty.
millrayé - Szövet mintázat, amelyet sőrőn
elhelyezkedı,
finom,
hajszálvékony
hosszanti csíkok jellemeznek. Pamut-,
gyapjú- és selyemszövetekben egyaránt
alkalmazzák. Az elnevezés a francia "mille
rayées" kifejezésbıl származik, aminek
jelentése: ezer csík.
mimóza - A mohakrepp egy ritkán használt
elnevezése. Finom, könnyő, áttetszı pamut
típusú szövet.
miniszoknya - Fiatal nık körében az 1970-es és
1990-es években volt nagyon divatos,
combközépig
érı
szoknya.
NagyBritanniából terjedt el egész Európában, mint
modern nıi viselet.
minta, mintázat - Ismétlıdı dísz egy kelmén, amit
különféle módokon lehet elıállítani: a kelme
szerkezetének alakításával, színes fonalak
használatával, színyomással, préseléssel,
hímzéssel, applikációkkal stb.
mintaelem (kötött kelméé) - Különbözı (pl. színés fonákoldali, sima, feltartott, átakasztott
stb.)
szemekbıl
ill.
szemek
színkombinációiból álló szemcsoport, amely
ebben az állandó elrendezésben rendszeresen
ismétlıdik a kelme szélességében és
hosszában, meghatározva ezzel a kelme
szerkezetét és mintázatát.
mintaelem (szövet kötéséé) - A szövet
kötésmódjának mintaeleme, a lánc- és
vetülékfonalak kötéspontjainak bizonyos
elrendezıdése, amely a szövetben szabályos
távolságokban folyamatosan ismétlıdik és
meghatározza a szövet alapszerkezetét.
mintaelem (szövet mintázatáé) - Bizonyos számú
lánc- és vetülékfonalból álló minta a
szövetben, amely rendszeresen ismétlıdik. A
mintaelem ebben az értelemben eltérhet a
kötéspontoknak a szövet alapszerkezetét
meghatározó ismétlıdésétıl.
mintás kötött kelme - Különbözı szemfajtákból
(pl. szín- és fonákoldalú, sima és feltartott,
egyenes állású és átakasztott stb. szemekbıl)
álló, és/vagy különbözı színő fonalakkal
elért mintázat a kötött kelmében.
mintás sávolykötés - A sávolykötésbıl levezetett
kötés, amelyben a sávolyra jellemzı átlót
bizonyos rendszer szerint megszakítják vagy
irányát megváltoztatják.
mintaszerkesztés - Valamilyen (szövés-, kötés-,
szabás- stb.) minta szerkesztése.
mintatétel - A legkisebb üzemileg gyártható
mennyiségben elıállított kelmemenyiség egy
új fejlesztés kipróbálására vagy a bemutató
kollekció elkészítésének céljára.
mintavágat - Kelmedarab egy adott mintával, ami
a tevezı ill. gyártó elképzelését mutatja be.
Látni lehet rajta a minta formai és színbeli
megoldásait. A tervezı elképzelései alapján
készült
kelme-mintavágatok
összehasonlításával lehet kiválasztani a
gyártásra legalkalmasabb változatot.
moaré kikészítés - Selyem típusú szöveteken
alkalmazott kikészítési eljárás, amihez egy
speciális kalandert használnak. A szövet
ezáltal jellegzetes, hullámvonalakból álló
fényhatást mutat, ami a vízfelülethez vagy a
márvány erezetéhez hasonlít. Lásd még:
moaré szövet.
moaré szövet - Közepes súlyú, ripszkötéső, selyem
típusú szövet, amelyen a speciális moaré
kikészítés folytán a fa hosszmetszetéhez,
vagy a vízbe dobott kı nyomán kialakuló
hullámokhoz hasonló mintázat látható.
Ruhák, ruhabélések, szalagok, bútorhuzatok,
táskabélések stb. készülnek ilyen anyagból.
Az elnevezés a francia "moiré" szóból ered,
aminek jelentése: habos.
modálszál - Módosított viszkózszál, amely száraz
és
nedves
állapotban
erısebb
a
viszkózszálnál, és maradó nyúlása 22
mN/dtex terhelésnél 15% alatt marad.
Általában vágott szálként használják. A
belıle készült késztermék mérettartóbb,
tartósabb, mint a viszkózszálból készült
textília. A modálszálak körébe tartozó
polinóz szál jobban ellenáll a lúgos
kezeléseknek is és mercerezhetı.
modell minta - Egy megtervezett ruhadarab elsı
mintadarabja, amit divatbemutatón és
divatlapokban bemutatnak az iparnak, a
kereskedelemnek és a nagyközönségnek,
hogy népszerősítsék és felkeltsék iránta az
igényt.
módosított szálasanyagok - Olyan mesterséges
szálasanyagok,
amelyeknek
eredeti
tulajdonságait kémiai és/vagy fizikai
módszerekkel megváltoztatták, azonban a
módosított összetevık részaránya nem
haladja meg a 15 %-ot (ill. polivinilidén szál
esetében a 20 %-ot). A módosított
szálasanyagok alapvetıen két csoportba
oszthatók: a) azokra, amelyeket úgy
módosítottak, hogy tulajdonságaik egy adott
felhasználási
terület
(pl.
ruházat,
lakástextília) igényeinek feleljenek meg,
valamint b) azokra, amelyek minıségi
tulajdonságait a szálgyártás során állítják be
és amelyek célja meghatározott tulajdonság
elérése (ilyenek pl. a kétkomponenső szálak).
Ezeket a szálasanyagokat 2. ill. 3. generációs
szálasanyagoknak is nevezik.
módosított vászonkötés - A vászonkötésbıl
levezetett
kötés,
amelynél
minden
kötéspontot mind lánc, mind vetülék
irányban kétszeresre vagy többszörösre
növelnek. Ha két-két szomszédos lánc- és
vetülékfonal azonosan keresztezıdik, ez a
klasszikus panamakötés. Gyapjúból vékony
öltönyszöveteket, pamutból inganyagokat és
hímzési alapszöveteket készítenek például
ilyen kötésmódban.
Mogador - Könnyő selyem típusú szövet,
keresztirányú bordázottsággal, amit a ritka
lánc- és nagy vetüléksőrőség idéz elı a
vászonkötéső szövetben. A lánc pamut-, a
vetülék selyemfonalakból áll. Nıi ruhákat és
nyakkendıket készítenek belıle. Nevét a
hasonló nevő marokkói városról kapta.
Mogador krepp - Közepes súlyú, kreppkötéső,
selyem típusú szövet, finom szemcsés
felülettel. A láncfonalak pamutból, a
vetülékfonalak selyembıl készülnek. Nıi
ruhák alapanyaga.
mohakrepp - Közepes súlyú, puha, telt fogású
szövet, mohaszerő kinézettel. A lánc- és a
vetülékfonal egyaránt ondé cérna, gyakran
1:1 vagy 2:2 arányban egyágú kreppfonallal
kombinálva. Nıi ruhák és kosztümök
alapanyaga.
moher gyapjú - Az angórakecske bundájából nyert
200-300 mm hosszú, legtöbbször hófehér,
ritkábban fekete vagy szürke szálak; nagyon
finomak, rugalmasak, fényesek, erısen
göndörödnek. Az angórakecske eredetileg
Törökországban élt, de tenyésztik DélAfrikában, Ausztráliában, Spanyolországban,
a Balkánon, a volt Szovjetunió egyes
területein és Észak-Amerikában is. Puhasága
és szép fénye miatt nagyon finom, fényes
kelmék állíthatók elı belıle, amibıl fıleg
kabátszöveteket és felsıruházati kötöttárut
készítenek.
moher, mohair - Az angórakecske szıre. Lásd:
moher gyapjú.
moherszövet (fésült) - Könnyő, szemcsés fogású,
fémes fényő gyapjú típusú szövet. Fésült
gyapjúfonalból és moher gyapjúból készítik.
Férfiöltönyöket
és
nıi
kosztümöket
készítenek belıle. Lásd még: lüszter.
moherszövet (kártolt) - Közepes súlyú, rugalmas,
puha fogású, jellegzetesen fémes fényő
gyapjú típusú szövet. Kártolt gyapjúfonalból
és moher vagy más nemes gyapjúfajta
felhasználásával szövik sávolykötésben, amit
azonban finom száltakarója elfed. Nıi
kabátokat készítenek belıle.
moleszkin - Közepes finomságú fonalakból szıtt
sőrő,
atlaszkötéső
pamutszövet.
Zsebbéléseket készítenek belıle. Nehezebb
kivitelben, megerısített atlaszkötésben és
bolyhozott hátoldallal a bırhöz tehetı
hasonlóvá (az elnevezés az angol "mole
skin", azaz vakondokbır szóból származik),
ezért ezt a változatot "angolbır", "ördögbır"
néven is forgalmazzák és nadrágokat,
sportöltönyöket, tiroli nadrágokat készítenek
belıle.
molinó - Könnyő vagy közepesen nehéz, merev
fogású pamut típusú szövet, középfinomságú
fonalakból vászonkötésben készül, azonos
lánc- és vetüléksőrőséggel. Nyersen,
fehérítve vagy színnyomással ellátva kerül
forgalomba. Nıi ruhákat, munkaköpenyeket,
ágynemőt készítenek belıle, vagy dekorációs
szövetként használják.
molton - Nehéz, puha fogású, mindkét oldalán
bolyhozott, vászon- vagy sávolykötéső
pamut típusú szövet, nyers vagy fehérített
kivitelben készül. Férfiingeket és téli
alsóruházatot készítenek belıle.
molymentesítı kikészítés - Gyapjúkelméknél
alkalmazott kikészítési eljárás, amely a
molyok számára mérgezı, de az emberre
ártalmatlan, mosás- és vegytisztításálló
anyagot visz a kelmébe.
mongol krepp - Közepes súlyú, puha,
vászonkötéső, selyem típusú szövet,
amelyben a kreppes hatást kreppfonal
vetülékkel érik el. Bélésszövetként vagy
alsóruházati alapanyagként használják.
monofilament - Egyetlen mesterségesen elıállított
folyamatos szálból álló (tehát nem rövid
szálakból font) fonal, ami textilipari
technológiákkal önmagában is feldolgozható
(szıhetı, köthetı stb.). V. ö. filament,
filamentfonal.
Montagnac - Nehéz, vastag, puha gyapjú típusú
szövet, a felületét finom szálcsomók
borítják, amit forgó kefékkel hoznak létre
(ratinírozás). Kártolt fonalból állítják elı,
gyakran kasmírgyapjú vagy teveszır
bekeverésével,
két
lánc-és
három
vetülékrendszerrel készült kettıs szövetként.
Télikabátokat készítenek belıle. Nevét elsı
készítıjérıl, a francia Montagnacról (ejtsd:
montanyak) kapta, aki elıször használt
kasmírgyapjúval vagy teveszırrel kevert
fonalakat.
Montgomery - Hosszú, lezser szabású, sportos nıi
vagy férfikabát, széles hajtókával, válllapokkal, az elején és hátán nagy,
hangsúlyozott
vállrésszel.
Nevét
Montgomery tábornokról kapta. V. ö.
Montgomery stílusú sportkabát.
Montgomery stílusú sportkabát - Dufflecoat
jellegő hosszú, bı szabású, sportos kabát,
hangsúlyozott vállal, nagy rávarrt zsebekkel,
övvel, a hátán szembehajtással, pánttal
díszített ujjakkal. Erıs pamutvagy féllenvászonból vagy -ripszbıl készítik. Formája a
Montgomery-kabátból származik, ami nagy
divat volt a II. világháború után.
mosás - Textíliák vizes fürdıben való tisztítására
szolgáló folyamat. A mosás az alábbi
mőveletek összességébıl, vagy azok
megfelelı kombinációjából áll: - Áztatás,
elımosás és fımosás – melyet általában
melegítéssel, mechanikai behatással és
mosószer vagy más termék jelenlétében
végeznek –, valamint öblítés; - Vízkivonás,
azaz a fent említett mőveletek közben
és/vagy végén végzett centrifugálás vagy
facsarás. Ezek a mőveletek géppel vagy
kézzel végezhetık. A mosóteknıben
feltüntetett számok azt a maximális
hımérsékletet mutatják °C-ban, amit nem
szabad túllépni. A mosóteknı alatti vonal
kíméletes
eljárást
jelöl
csökkentett
mechanikai behatással, különösen a könnyen
kezelhetı termékek esetére. A kettıs vonal
nagyon kíméletes kezelést jelent, különösen
gyapjú termékek esetére.
mosható kordbársony - Könnyő vagy közepes
súlyú, puha fogású, bolyhozott pamut típusú
szövet, finom, sőrő, kiemelkedı bordázattal.
Finom
láncés
középfinomságú
vetülékfonalakból szövik a vetülékbársony
szövési technikájával, azaz egy lánc- és két
vetülékfonal-rendszerrel, az utóbbiak közül
az egyik fonalait felvágják és ebbıl lesz a
kiemelkedı száltakaró. A kikészítés során a
szövetet
gızölik,
a
száltakarót
egyirányúsítják, bolyhozzák és nyírják, a
szövet hátoldalát ragasztó bevonattal látják
el. Gyakran színnyomást is alkalmaznak.
Gyerekruhákat,
háziruhákat
késztenek
belıle.
mosott gyapjú - A lenyírt gyapjút gyapjúzsír,
verejték, ürülék, por, homok stb. szennyezi.
Ezeket
a
szennyezıdéseket
különbözıképpen
távolítják
el.
A
legközönségesebb eljárás a vizes közegben
történı mosás (emulgeálás), emellett a
gyapjú tisztítható szerves oldószerekkel (pl.
benzinben, per-klór-etilénben) is. A mosott
gyapjúnak a zsíros gyapjúhoz viszonyított
tömegarányát a „hozam” (francia eredető
szakkifejezéssel: rendement, ejtsd: randman)
fejezi ki, amelynek értéke a juh fajtájától és
tartásmódjától függıen 35-80%. A finom
(merinó) gyapjú hozama kisebb, mint a
durva gyapjúé. A mosatlan gyapjú színe
lehet fehér, sárgás, sárga, sárgászöld, barnás,
vöröses, szürkés, kékes stb., attól függıen,
hogy mennyi és milyen verejtéket, zsírt és
egyéb szennyezıanyagot tartalmaz. Az
egészséges gyapjú még mosás után is
megtartja eredeti színét. Az ausztrál merinó
például rendszerint fehér, a keresztezett
(cross bred) gyapjú sárga vagy sárgás, stb.
mosott hatású szövet - Jellemzıen farmerszövet,
amit egy speciális színezési technológiával
vagy színnyomással olyan külsejővé tesznek,
mintha már sokszor mosták volna. Fiatalok
körében népszerő szövet- ill. farmernadrágtípus. Lásd még: koptatott külkép.
moussbryl - Egy francia gyártmányú sima, fényes
viszkózfonal márkaneve, amivel díszítı
hatásokat
lehet
elérni
pl.
nıi
kabátanyagokon.
Mozart stílus - Nagyon nıies, fényőzı divatirány,
különösen puha, áttetszı, könnyő blúzokon
és ruhákon figyelhetı meg. Csipkeszalagok
és fodrok díszítik.
mögéfektetés
Olyan
fonalszakasz
a
vetülékrendszerő kötött kelmében, amelybıl
nem készült szem, hanem egy elızıleg
készült szem mögött (a fonákoldalon)
húzódik. Lásd: mögéfektetéses mintázás.
mögéfektetéses mintázás - Vetülékrendszerő
kötött kelméknél alkalmazott mintázási
módszer, amelynél a kelmét két vagy több
színes fonalból készítik, úgy, hogy egy
szemsoron belül az egyik tőágyban az egyik
színő fonal csak a minta által meghatározott
tőkön köt, a másik színő fonal ezeken a
helyeken a szemek mögött (egyszínoldalas
kötéső kelmében a kelme fonákoldalán,
kétszínoldalas kötésben a kelme belsejében),
szemképzés nélkül lebeg (mögéfektetés).
Minta szerinti tőválogatásra alkalmas
kötıgépen készíthetı. Ez a technika a
mintázás mellett arra is alkalmas, hogy a
kelme keresztirányú nyúlását csökkentse,
mert a vízszintes lebegı fonalszakaszok
kevésbé nyúlnak, mint a szemek (lásd
kisnyúlású vetülékrendszerő kelme).
Muflon szövet - Könnyő, puha, szellıs gyapjú
típusú szövet, sőrő, egyenetlen száltakaróval,
amely
elfedi
a
sávolykötéső
szövetszerkezetet. Kártolt fonalból állítják
elı és divatos nıi kabátokat készítenek
belıle. Elnevezését a Korzikán és Szardínián
honos muflonról kapta.
muliné cérna - Két különbözı színő fonal
összecérnázásával készült díszítıcérna.
muliné szövet - Muliné fonalból készült gyapjú
típusú szövet. Férfi- és nıiruha-anyag.
muliné-ripsz - Közepes súlyú gyapjú típusú szövet
keresztirányú
bordázottsággal.
Láncfonalként kétszínő muliné cérnát
használnak.
A
bordázottságot
a
vászonkötésben alkalmazott többszörös
vetülékbevetéssel érik el. Nıi ruhákat és
kabátokat készítenek belıle.
mull - Nagyon vékony pamutszövet, amit finom,
laza sodratú fonalból vászonkötésben
állítanak elı. Lukacsos, érdes felülető. Olcsó
nıi ruhák, kötények, egészségügyi és
mőszaki textíliák készítésére használják.
multifil (multifilament) fonal - Több filament
egyesítésével képzett fonal. Az egyesítés
történhet sodrással, vagy egy fúvóka elıtt
elhaladó fonalra bizonyos szakaszonként
levegı ráfúvásával, ami azon a helyen kissé
összekuszálja a szálakat és ezáltal
akadályozza meg késıbbi szétválásukat.
Lásd még: filamentfonal.
multikolor kelme - Határozott mintázatot nem
mutató, de különbözı színeket tartalmazó
kelme, mely egyszínő összhatást ad.
Különbözı élénk színő melanzs fonalakból
vagy több különbözı színő fonal vegyes
felhasználásával állítják elı.
munkaköpeny - A munkaruházat egy eleme,
amelynek célja, hogy megvédje az alatta
hordott ruhát a szennyezıdéstıl és sérüléstıl.
Hosszú, béleletlen, hosszúujjú, kabátszerő
ruhadarab, amely mosható anyagból készül.
Egyes
munkakörökben
meghatározott
formájú, kivitelő és színő munkaköpenyt
viselnek. Vannak olyan munkakörök, ahol
hátul gombolt munkaköpenyt hordanak. A
mőszaki
területeken
viselt
köpeny
rendszerint sötétkék, az egészségügyben
viselt köpeny fehér.
munkaruha - Olyan ruházat, amelynek anyaga és
kialakítása a munkavégzés igényeihez
igazodik. Az ilyen öltözéknek egyszerőnek,
kényelmesnek kell lennie és nem lehet rajta a
munkát akadályozó, csak díszként szolgáló
elem. A munkaruházat általában nadrágból,
kabátból és overallból áll.
munkazubbony - Gyapjú vagy pamut típusú
szövetbıl készült, bı szabású, béleletlen, az
ülepig érı férfikabát, végig gombolós, vagy
bebújós. Lezser szabású, a vállban bıvítı
hajtással. A nyakkivágás, a gallér és az ujjak
kialakítására nézve nincs semmi megkötés.
muszlin - Finom, laza sodratú, perzseletlen
fonalból készült vászonkötéső szövet,
felületét finom szálpihe borítja. Nıi ruhák,
blúzok alapanyaga. Nevét az iraki Moszul
városról kapta.
mőanyag fólia - Vékony, néhány ezred- vagy
századmilliméter vastag mőanyag lemez ill.
hártya. Lágy poli(vinil-klorid) (PVC) fóliát
például esıkabátok, védıruhák készítésére
használnak.
A
mőanyag
fóliák
konfekcionálásánál varrás helyett többnyire
hegesztést alkalmaznak.
mőbır - Kikészített állatbır utánzata. Vékony
kötött vagy szövött alapkelmére rétegelt
mőanyag
[poli(vinil-klorid)
(PVC),
poliuretán, poliakrilát stb.] alkotja. A
ruházati iparban felsıruhák (kabátok,
sportdzsekik stb.) készítésére használják, de
felhasználja a cipı-, a bırdíszmő- és a
kárpitosipar is.
mőstoppolás - A szövet sérülésének szakszerő, de
munkaigényes javítása, amit a szövetbıl vett
fonalakkal végeznek, úgy, hogy ezeket tőbe
főzve, kézi munkával, pontosan utánozva a
szövet kötésmódját, helyreállítják a sérült
szövetrészt. A javítás helye a színoldalról
nem is látható.
mőszaki elıírás - Egy szövött, kötött, vagy
bármilyen más kelme alaptulajdonságainak
általános meghatározása, beleértve annak
alapanyagát, szerkezetét, tulajdonságait,
kinézetét, amit írásban rögzítenek, és amit a
gyártás folyamán folyamatosan be kell
tartani.
mőszırme - Magas száltakaróval borított kötött
vagy szövött kelme, amely megjelenésében
és mintázatában a valódi szırméhez hasonlít.
Az alapkelme anyaga többnyire pamut-, vagy
pamut típusú fonal, a száltakaróé poli(akrilnitril) (röviden: akril), ritkábban gyapjú. A
száltakarót különbözı szálhosszúságú és
finomságú szálakból készítik, a valódi
szırméhez hasonlóan, amelyben vannak
felszırök és pehelyszırök. A száltakaró
szálait a kikészítés során mőgyantás
kezeléssel rögzítik az alapkelméhez.
Kikészítéséhez a mintás nyírás, csiszolás,
kefélés tartozik, amivel a különbözı valódi
szırmefajtákhoz
való
hasonlóságot
igyekeznek elérni.
N
edvesség-elvezetı kelme - A testtel közvetlenül
érintkezı alsó- és bizonyos felsıruházati
termékek céljára készült kétrétegő kötött
kelme, amelynek a test felé esı belsı felülete
nem nedvszívó (pl. polipropilén- vagy
poliészter-) fonalból, a külsı felülete pedig
pamutfonalból készül. Ha beleizzadnak, a
kelme belsı oldala nem nedvesedik át,
hanem kivezeti az izzadságot a pamut
felületre, ami felszívja azt és ahonnan
elpárologhat; a bır ezáltal mindig száraz
felülettel érintkezik, ami sokkal jobb
közérzetet biztosít. Különösen sportolás és
nehéz munkavégzés közben elınyös viselet
az ilyen öltözet. Készítenek hasonló elven
mőködı babapelenkákat, egészségügyi és
inkontinencia-betéteket is.
nnadrág - Deréktól combig, térdig vagy bokáig
érı, - a nadrágszár hosszától függıen - a két
combot és a lábszárat többé vagy kevésbé,
de külön-külön beburkoló ruhadarab.
Céljától és kivitelétıl függıen lehet férfiak,
nık vagy gyermekek számára készült alsó-,
felsı- vagy sportruha, ennek megfelelıen
nagyon különbözı szabású és kialakítású. A
leggyakoribb
nadrágtípusok:
bermudanadrág, capri-nadrág, kerékpáros nadrág,
forrónadrág, lovaglónadrág, hosszúnadrág,
bugyi, halásznadrág, fürdıruha, alsónadrág,
sortnadrág, tornanadrág.
nadrág belsı hossz - A nadrágszár belsı
hosszvarratának hossza, az üleptıl a
nadrágszár aljáig. Ezt a méretet a nadrág
típusa és a divat is befolyásolja.
nadrág mellrész - A mellesnadrág elıke része,
amely a deréktól felfelé a mellet takarja.
nadrágfélék - Ruhadarabok, amelyek az alsótestet
öltöztetik. Az ülep körüli részen általában
záródó hasíték van, onnan kezdve a két
lábszárnak megfelelıen kétfelé válik; a
szárak különbözı hosszúságúak lehetnek. A
leggyakoribb
ilyen
ruhadarabok:
a
hosszúnadrág, a tornanadrág, az alsónadrág
és az úszónadrág.
nadrágkosztüm - Nıi öltöny, mely kabátból és
nadrágból, esetleg még mellénybıl is áll,
mindkettıt azonos anyagból készítik.
Kialakítása a mindenkori divatiránynak felel
meg. Nappali és alkalmi viseletnek egyaránt
megfelel.
nadrágszoknya - Bı szárú, rendszerint a térdig érı
nadrág. Elöl és hátul középen hajtások
vannak rajta, ezért szoknyának hat. Hossza a
mindenkori divattól függ. Különösen az
1930-as években lett divatos sportos
öltözékként.
nadrágszövet - Sima, finom felülető szövet;
anyaga 100% gyapjú, 45% gyapjú/55%
poliészter, 80% poliészter/30% viszkóz,
100% pamut, vagy különbözı arányú
pamut/poliészter keverék. Lehet egyszínő,
vagy készülhet melanzs fonalból, csíkos
vagy apró mintás kivitelben. Leggyakoribb
fajtái: flanel, twill, szerzs, struck-szövet,
gabardin, kordbársony, covercoat, tweed,
farmerszövet, különleges alkalmi viselethez
zsakettnadrág-szövet.Újabban
készítik
elasztánfonal
vagy
terjedelmesített
szintetikus fonal beszövésével nyúlékonyra,
rugalmasra is. A sportos nadrágszövetek
kártolt fonalból készülnek.
nagy terjedelmességő (HB) fonal - Egy hı
hatására erısen zsugorodó és egy nem
zsugorodó szintetikus szál keverékébıl álló
fonal. A legismertebb a poli(akril-nitril)
szálakból készült nagy terjedelmességő
fonal, amelyben kb. 50-60 % rögzített (nem
zsugorodó) és kb. 40-50 % nem rögzített
(zsugorodóképes) szálat kevernek össze, és
fonás után elvégzik a zsugorító mőveletet.
Ennek hatására a fonal mintegy 20 %-ot
zsugorodik, a nem zsugorodó szálak
hullámossá válnak és a fonal szerkezete
erısen fellazul, hasonlóvá válik egy
gyapjúfonalhoz. Ezért az ilyen fonalat
elıszeretettel
használják
fel
olyan
termékekhez,
amelyeknél
gyapjúszerő
megjelenést
kívánnak
elérni
(pl.
pulóvereknél, zokniknál stb.). A "HB"
megjelölés az angol "high bulk" ill. a német
"hochbausch" szavak rövidítése, mindkettı
jelentése: nagy terjedelmességő.
nagykabát - Olyan ruhadarab, amit a szokásos
felsıruha (ruha, kosztüm, öltöny stb.) fölött,
mint legkülsı réteget hordanak az
öltözködésben, elsısorban a hideg elleni
védekezésül. Ilyen pl. a téli- vagy az
átmeneti kabát.
nagyságjelzı - A ruhadarabra rávarrt vagy más
módon ráerısített címke, amelyen feltüntetik
a ruhadarab méretére jellemzı betőt, számot
vagy számcsoportot, esetleg ábrával is
kiegészítve. Az adatok a testmagasságot, a
derékbıséget, a mellbıséget, ingeknél a
nyakbıséget
jelentik.
A
magyar
méretjelölésnél a számok centimétert,
külföldi gyártmányoknál esetleg hüvelyket
jelentenek. Egyes termékeknél betőkkel
jellemzik, hogy a ruhadarab kis (S), közepes
(M), nagy (L), vagy különösen nagy (XL,
XXL) mérető. Lásd még: méretek,
mérettáblázat, méretjelölés.
Nanking - Erıs, vastag, vászon- vagy
sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet,
sötét színő lánc- és világos színő
vetülékfonalakból. Nyári öltözékek, fıleg
sportos nadrágok, valamint zsebbélések
nappali alkalmi viselet - Nappal viselt alkalmi
ruha. Hossza a mindenkori divatiránynak
felel meg. Az estélyi ruhához képest kisebb
és kevésbé hangsúlyozott a nyakkivágása és
anyaga is szolídabb (mind mintázatában,
mind színében).
natté (gyapjú) - Közepes súlyú vagy nehéz,
rusztikus felülető, vászon- vagy abból
levezetett kötéső, gyapjú típusú szövet,
amelyben finomabb és durvább fonalak
váltakoznak. Nıi ruhák és kabátok
készítésére használják. Az elnevezés a
francia "natté" szóból ered, amelynek egyik
jelentése: fonatolt - utalva a szövet ehhez
hasonló jellegére.
natté (selyem) - Nehéz, szemcsés felülető,
panamakötéső selyem típusú szövet,
láncfonala durva selyemfonal, a vetülékfonal
pamut vagy gyapjú. Nıi ruhák készítésére
használják.
négyszögletes nyakkivágás (1) - Mind elıre, mind
hátra
kiterjedı,
négyszögletes
alakú
nyakkivágás nıi ruhákon.
négyszögletes nyakkivágás (2) - Nyakkivágás,
amely a ruhadarab elejére és hátára is
kiterjed és négyszögletes alakú.
Nehru-stílus - Jellegzetessége a keskeny, hosszú,
csaknem térdig érı zakó, magasan záródó
álló gallérral. Nevét az egykori indiai
politikusról, Dzsawaharlal Nehruról kapta.
nemez, filc - A birkagyapjú, juhgyapjú) és néhány
más állati (pl. nyúl-) szır nemezelıdı
képességén alapuló eljárással tömörített
szálhalmaz. Meleg, nedvesség, nyomás és
mozgatás hatására ugyanis a gyapjúszálak
pikkelyei
szétbonthatatlanul
egymásba
akadnak és elıidézik a szálhalmaz
tömörödését (nemezelıdését, filcelıdését).
Ezen az elven lapszerő képzıdmény is
elıállítható, ez a nemez (filc), amit
elsısorban mőszaki célokra használnak
(alátétek, tömítıanyagok, szőrıbetétek stb.),
de használja a cipıipar (papucstalp,
cipıbélés) és a kalaposipar is.
nemezelıdésmentesítı kikészítés - Gyapjúból
készült szövetek és kötöttáruk kikészítési
eljárása,
amely
megakadályozza
a
gyapjúszálak nemezelıdését és ezzel a kelme
zsugorodását, tömörödését, azaz a termék
megtartja eredeti jellegét. A gyapjúáruk
nemezelıdési hajlamát befolyásolja a fonal
és a kelmeszerkezet, de ezt a jelenséget
kiküszöbölni csak vegyszeres kezeléssel
lehet, amely elroncsolja a gyapjúszálak
nemezelıdését
végsı
soron
okozó
természetes pikkelyezettségét, vagy ami
bevonatot képez a gyapjúszálakon és így
megakadályozza a pikkelyek egymásba
kapcsolódását mozgásuk közben.
nemezelt kelme - A nemezelés a gyapjú azon
tulajdonságán
alapul,
hogy
meleg,
nedvesség, nyomás és mozgatás hatására a
gyapjúszálak pikkelyei szétbonthatatlanul
egymásba akadnak és elıidézik a szálhalmaz
tömörödését (nemezelıdését, filcelıdését). A
különbözı
gyapjúfajták
nemezelıdı
képessége ezért a szálak pikkelyezettségétıl
függ, pl. a merinó fajta jól nemezelıdik.
Általában a finom és hullámos gyapjúszálak
jobban nemezelıdnek, mint a durvább
szálak. A kelme nemezelıdı képessége ezen
kívül a felhasznált fonaltól és a kelme
kötésmódjától, sőrőségétıl is függ: az
erısebben sodrott fonal, a szorosabb
beállítású kelmeszerkezet kevésbé hajlamos
nemezelıdésre, mint a kevésbé sodrott fonal
ill. a lazább kelmeszerkezet. A nemezelıdést
befolyásolja
a
nedvességtartalom,
a
hımérséklet és a nyomás; magasabb
hımérsékletnél a nemezelıdés fokozottabb.
Elısegíti a nemezelıdést az alkalmazott
segédanyag is (szappan, lúg, sav).
nemszıtt kelme - 1. Olyan kelme, amely
alapvetıen
nem
fonalakból,
hanem
rendezetlen elhelyezkedéső elemiszálakból
alkotott vékonyabb fátyolból vagy vastagabb
bundából áll, és ezt a viszonylag laza
szálképzıdményt mechanikai kezeléssel,
ragasztással, vagy ezek kombinálásával
erısítik meg. A mechanikai szilárdítás pl.
állhat abból, hogy a szálbundát kiálló
tüskékkel ellátott tők sorozatával át- meg
átszúrják és ezzel az érintett szálakat szinte
egymáshoz csomózzák (ez az ún. tőzéses
eljárás), vagy hasonló hatást vékony, erıs
vízsugarakkal érnek el, vagy a szálbundát
fonalak sorozatával átvarrják (ez az ún.
varrvahurkolás). A ragasztásos szilárdításhoz
felhasználhatók
pl.
olyan
alacsony
olvadáspontú szálak, amelyeket bekevernek
a szálbundába, és azok ott hıhatásra
megolvadnak és összeragasztják a bundát,
vagy alkalmazhatnak valamilyen szintetikus
ragasztóanyagot, amivel utólag telítik a
szálbundát és az az ezt követı hıkezelésnél
fejti ki a hatását. A nemszıtt kelméknek igen
széleskörő felhasználása van mind a
ruhagyártásban használt kellékanyagok (pl.
ragasztós bélések, melegítı bélések stb.),
mind a mőszaki textíliák körében (pl. szőrık,
szigetelések, kompozitok gyártása stb.). 2. A
nemszıtt kelmék a textilipar termékei
között fontos helyet foglalnak el. Maga az
elnevezés nem szerencsés, mert bár valóban
olyan kelmékrıl van szó, amelyeket nem a
klasszikus szövéssel állítanak elı, de nem is
kötéssel, fonatolással, vagy a csipkekészítés
valamely módszerével – amelyek viszont
szintén nem szövési eljárások, terméküket
mégsem sorolhatjuk a „nemszıtt kelmék”
fogalomkörébe. Az elnevezés az angol
„nonwovens” kifejezés tükörfordítása, amit
azután más nyelveken is szó szerint átvettek,
így került a magyar szaknyelvbe is. — A
„nemszıtt kelmék” ebben az értelemben
olyan kelmék győjtıneve, amelyeket nem
egymást
keresztezı
vagy
egymáson
átkulcsolódó fonalak alkotnak, hanem többékevésbé kusza, bár lapszerően szétterített
szálhalmazból (szövedékbıl) állnak, ahol a
szálakat
mechanikai
vagy
kémiai
eljárásokkal erısítik egymáshoz. (Ezek az
anyagok tehát rokonságban vannak a csak
gyapjúból elıállítható, szintén szövés nélkül
készülı nemezzel. A hagyományos nemezt
azonban hivatalosan nem tekintik „nemszıtt
textíliának”.)
A
szálak
lapszerően
elhelyezkedı
halmazára a textilipari
eljárásokban a „fátyol” vagy „bunda”
szakkifejezést használják (függıen a gyártási
fázistól és a képzıdmény vastagságától is),
ilyen formán a „nemszıtt kelmék”
voltaképpen fátyol vagy bunda alapú
textilanyagok. Mivel a fátyol vagy bunda
laza szerkezető, önmagában nem kellıen
szilárd képzıdmény, szükség van a
megerısítésére.
A
nemszıtt
kelmék
definícióját nemzetközi szabvány rögzíti.
Eszerint nemszıtt kelme az olyan irányított
vagy véletlenszerően elhelyezkedı szálakból
mesterséges úton képzett lap, szövedék vagy
szálhalmaz, amelyben a szálakat a súrlódás
és/vagy kohézió és/vagy adhézió tartja össze,
kivéve a papírt és a kötéssel, szövéssel, a
szövedék fonalakkal történı megerısítésével,
vagy nemezeléssel készített kelméket. (A
papírtól való különbözıségre nézve lásd
alább a Nedves eljárás c. fejezetben tett
megjegyzést.)
nemzetiszínő szalag - Viszkózfonalból készült,
vászon- vagy ripszkötéső szalag, a nemzeti
színekkel. Jellemzıen 10-20 mm széles.
neoklasszicista stílus - A nık és férfiak
öltözködési stílusa, amely a klasszikus
ruhadaraformák újjáélesztését jelenti egyes
divatelemekben.
népviselet - Egy meghatározott népnek,
népcsoportnak, vagy tájegység lakóinak
hagyományos (paraszti) viselete.
New-look stílus - Christian Dior párizsi
divattervezı által 1947 elején kialakított
divatstílus, ami az 1950-es évek közepéig
irányadó és nagyon népszerő volt.
Hangsúlyosan nıies stílus: keskeny, kerek
vállak válltömés nélkül, vékony derék, a
mell és a csípı hangsúlyozása, vádliig érı
szoknya, gazdag díszítettség (pl. ráncokkal) mindez nagyon romantikus hatást keltett. A
ruhák készítéséhez puha, szép eséső
anyagokat használtak, igen bıkezően, nagy
anyagfelhasználással.
noppos fonal, csomós fonal - Díszítıfonal,
amelyben meghatározott távolságokban
különbözı színő apró szálcsomók) vannak
díszítı célzattal. Ezeket a csomókat a
fonalgyártáskor helyezik el a fonalban.
noppos minta - Vetülékrendszerő kötött kelme egy
mintatípusa, amelyet a minta szerint
elhelyezett,
többszörösen
feltartott
szemekkel (egy szemen több feltartási
fonalhullám kialakításával) érnek el. A
feltartás következtében megnyúlt szem
igyekszik összehúzódni és összehúzza
környezetét is, ennek következtében a
kelmében
kidomborodó
csomók
keletkeznek. Fıleg felsıruházati kötöttáruk
mintázására alkalmazzák.
Norfolki stílus - Jellemzıen kártoltgyapjúszövetbıl készült sportos férfiöltönyök
stílusa. A norfolki stílusú zakón rávarrott ,
gyakran harmonikaszerő zsebek vannak,
amelyeket zsebfedıvel látnak el. A zakó
elején és hátán hosszanti hajtások vannak,
vagy vállnyereg és öv. A hozzá tartozó
nadrág bricsesz vagy golfnadrág. Készítenek
ilyen stílusban nıi kosztümöt is. Az
elnevezést Norfolk hercegérıl kapta a 19
században.
nosztalgia divat - Nıi öltözködési stílus, amely a
múltat idézi, elsısorban a romantika
korszakának divatját.
nıi alsóing - Felnıtt nık és kislányok által viselt
ujjatlan, vállpántos, a felsıtestet borító rövid
(legfeljebb az ülepig érı) alsóruha.
Hasonlóképpen díszített, mint a kombiné, de
rövidebb annál és nincs mellvarrása.
növényi eredető szálasanyagok - A természetes
szálak egy nagy csoportja; ide tartoznak a
magszálak (mindenek elıtt a pamut, emellett
pl. a kapok és még néhány más szál), a
háncsrostok (pl. a len, a kender, a juta, a
kenaf, a rami), a szerkezeti rostok (pl. a
szizál), valamint a gyümölcsrost (kókusz). A
növényi szálasanyagok mindegyikének fı
alkotóeleme a cellulóz.
Ny
nyakkendı - Az inggallér alatt vezetett divatos,
szövetbıl vagy - ritkábban - kötött kelmébıl
készült öltözet kiegészítık összefoglaló
neve. Eredete a római korra vezethetı vissza,
a légionáriusok a hideg ellen viseltek ilyen
sálszerő nyakbavalót. A 17. században lett az
öltözék
divatos
kiegészítıje.
A
nyakkendıknek különbözı típusai vannak. A
hosszú nyakkendı mintázata és szélessége
(30-120 mm) nagy mértékben függ a
divattól. Hossza általában 1,3 m körül van. A
szövött nyakkendıt a szövetvégbıl átlósan
szabják ki és jellemzıen három részbıl áll:
magából a nyakkendı-anyagból (ezt
többnyire selyembıl vagy mesterséges
szálból
készült
fonalakból,
gyakran
jacquard-mintával szövik), a sima bélésébıl
és a gallér alá esı keskeny részen egy
merevítı bélésbıl. A kötött nyakkendı
lényegében egy hosszabb, mintás kötéső
körkötött tömlı, lelapítva és béléssel
kiegészítve. Ugyancsak fontos nyakkendı
típus a csokornyakkendı.
nyakkendı minta - Apró, geometrikus vagy más
elemekbıl álló, gyakran keleties stílusú
nyomott vagy beleszıtt mintázat, amit fıleg
nyakkendıkön, fejkendıkön, sálakon és
nıiruha-anyagokon alkalmaznak.
nyakkivágás (1) - A ruhadarab felsı részén az
eleje, háta, vagy válla felé megnagyobbított
nyílás a nyak számára. Fontos díszítı részét
alkothatja a ruhadarabnak; alakja és mérete a
ruhadarab jellegétıl és - fıleg nıi ruháknál a mindenkori divatiránytól függ. Különbözı
formájú nyakkivágásokat ismerünk, például:
négyzetes
nyakkivágás,
csónaknyak,
négyszögletes
nyakkivágás,
nyitott
nyakkivágás,
ovális
nyakkivágás,
tengeralattjáró formájú nyakkivágás, eleje
nyakkivágás, U-alakú nyakkivágás, V-alakú
nyakkivágás stb.
nyakkivágás (2) - Nyílás egy ruhadarab felsı
részén, amely körbeveszi a nyakat. Ehhez
csatlakozhat a gallér, illetve ha nincs gallér,
a nyakkivágás különféle alakokat formázhat.
nyakkivágás eleje - A nyakkivágáshoz csatlakozó,
azt megnövelı, többféle alakúra készíthetı
kivágás a ruhadarab mellrészén.
nyári ruha - Szellıs, könnyő, világos színő
kelmébıl készült, béleletlen vagy félig bélelt
ruha, nyári viseletre.
nyári zakó - Szellıs, könnyő kidolgozású, gyakran
béleletlen zakó, könnyő, porózus anyagból,
rendszerint világos színekben készül.
nyereg - Keresztben rászabott rész a ruhadarab
elejének vagy hátának felsı részén a
vállvarrástól fél mellmagasságig. Célja a
díszítés. Egyes esetekben más színő vagy
más anyagból készül, mint az alapszövet.
Különbözı alakú lehet.
nyers szövet - Kikészítetlen szövet, olyan
állapotban, ahogy a szövıgéprıl lekerült.
Színe, karaktere a felhasznált nyersanyagét
tükrözi vissza.
nyitott nyakkivágás - Olyan nyakkivágás,
amelynek íve egyes helyeken megszakad és
ott a nyakkivágás megnyitva kibıvíthetı.
Ruhákon és más hasonló ruhadarabokon
alkalmazzák.
nyolclakatos kötés - A csoportos tőválogatású
vetülékrendszerő kötıgépek egy fajtáján
megvalósítható kötésmód, amit szín- és
szerkezeti
mintázásra
egyaránt
felhasználnak. Színmintázásnál jellegzetes
megoldás például, hogy az egyik tőágyon amelyben
ekkor
tőválogatást
nem
alkalmaznak - váltakozva minden színbıl
teljes szemsorok készülnek, a másik
tőágyban
pedig
a
tőválogatásnak
megfelelıen képeznek a tők szemeket a
különbözı színő fonalakból. A kelme
hátoldala eszerint csíkos lesz, a színoldalán
pedig a tőválogatás rendszerétıl függıen
váltakoznak a különbözı színő szemek. A
nyolclakatos mintázást nagyon gyakran
feltartott szemekkel történı mintázásra is
használják.
nyolclakatos minta - Kötött tőválogatású,
kéttőágyas kötıgépen készülı minta. Egy
jellegzetes fajtája az, amelynél két
különbözı színő fonallal dolgoznak; az
egyikbıl az egyik, a másikból a másik
tőágyon képeznek szemeket. Ha a minta
szerint cserélik e két fonal szerepét, színes
mintázat, például sakktábla-minta alakítható
ki. Ilyen mintát felsıruházati kötöttáruk
késztítésénél használnak.
nyomáshibák - A textília olyan hibái, melyek a
nyomás mővelete során keletkezhetnek.
Néhány példa: Átfedés: a szomszédos
mintaelemek átfedik egymást. Nyomatlan
foltok: okozhatják például a kelme felületére
került pihék, amelyek miatt a színezék nem
éri el a kelmét. Ujjnyom: akkor keletkezik,
ha a még meg nem száradt színezéket kézzel
megérintették. Levérzés: fehér vagy világos
foltok, ami a - nem megfelelı mosás és
rögzítés következtében - rögzítetlen színezék
leválásával jön létre. Elkenıdés: több színő
nyomásnál valamelyik színezék elkeni a
világosabb kelme felületét. Vízfolt: a még
nem rögzített színezékre került nedvesség
által kioldott színezék okozta folt.
nyomógomb - Fıleg sportos öltözékeken
alkalmazott záróelem. A farmernadrágok
nyomógombjai különeges kialakításúak.
nyomott fonal - Díszítıfonal, amelynek
készítésénél a nyújtott szalagot nyomógépen
többszínnyomással látják el.
nyomott taft - Vastag, meglehetısen merev, fémes
fényő selyem típusú szövet finom, merész
keresztirányú
bordázottsággal.
Vászonkötésben készül nyomott mintázattal.
Nıiruha-anyag.
nyomott textília - Olyan kelme, amelyen
valamilyen
színnyomási
eljárással
készítettek mintát.
O–Ó
ógörög viselet - A Homérosz elıtti idıkben (az i. e.
8. században) a dórok - a férfiak és a nık
egyaránt - négyszögletes gyapjúszövetbe
burkolták magukat, amit a vállukon tővel
rögzítettek. Késıbb az iónok bevezették a
khitónt, egy lenszövetbıl készült tunikaszerő
öltözetet,
amelyet
oldalt
többnyire
összevarrtak, késıbb redıztek is. A férfiak
rövidebb khitónt viseltek, mint a nık.
Hidegebb idıben hordták a himationt, ez egy
nagy, 1,5 x 3 méteres derékszögő
gyapjúkendı volt, amit kabátként tekertek a
testükre és néha a fejüket is takarta.
Okonel - Olcsó, közepes súlyú, puha, telt fogású
gyapjú típusú szövet, rövidre nyírt
szálfelülettel, ami elfedi a szövet háromvagy
négyfonalas
egyenlı
oldalú
sávolykötéső szerkezetét. A láncban pamut-,
a vetülékben gyapjú típusú kártolt fonalat
használnak.
Olcsó
férfiöltönyök
és
egyenruhák készítésére használják. Az
elnevezés az angol "of coney" kifejezés
elferdítésébıl ered, aminek jelentése:
nyúlszırbıl való, mert a szövet erre
emlékeztet.
ókori római viselet - Az ókori rómaiak tunikát
hordtak, amely ingszerő, földig érı
ruhadarab volt, a fejnek és a karoknak
nyílást alakítottak ki rajta, esetleg
hozzávarrtak ujjakat is. A nık a mell alatt, a
férfiak a csípıjükön megkötötték, a vállakon
gombokkal vagy csattal rögzítették. A nık
tunikája hosszabb volt, mint a férfiaké.
Kezdetben gyapjúból, késıbb lenbıl,
pamutból készült. A tóga a római polgár
legdíszesebb ruhája volt; ez ovális (kb. 5,5 m
hosszú, 3,5 m széles), fehér gyapjúkendı,
amelyet hosszában gazdagon redıztek. Az
egymáson viselt ruhadarabokat nem varrták
össze és nagyon egyéni módon viselték.
oldható
összekapcsolás
Ruhadarab
kialakításának része, amellyel egy nyílás két
részét egymáshoz rögzítve lehet nyitható
módon
bezárni,
vagy
összetartozó
alkatrészeket lehet egymással oldható módon
összekapcsolni. Az ilyen típusú rögzítés
történhet gombok, kapcsok, húzózár,
összeköthetı szalagok stb. segítségével.
Néhány
példa:
egysoros
gombolás,
gombolás, húzózáras záródás, kapcsos
záródás, kétirányú gombolás, kétsoros
gombolás, kiegészítı rejtett rögzítés,
megkötıs záródás, patentkapocs, rejtett
gombolás, rejtett szélzáródás stb.
Olíva-gomb - Hosszúkás, hordószerő fa-, csont-,
fém- vagy mőanyaggomb, amit leginkább
sportos és divatos ruhákon alkalmaznak.
Ombré fonal - Matring formában színezett
díszítıfonal, amelyben a különbözı színek
vagy
színárnyalatok
nem
annyira
elhatároltak, mint a nyomott fonalnál, hanem
a szivárvány színeihez hasonlóan egymásba
olvadnak.
Ombré mintázat - Színmintázat, amelyben a a
színek vagy színárnyalatok közötti átmenet
fokozatos. Csíkok, kockák, szövött vagy
nyomott minták egyaránt tartozhatnak ide.
Leggyakrabban
selyemszöveteknél
alkalmazzák, de elıfordulnak könnyő pamutés gyapjúszöveteknél is. Nıi ruhák,
nyakkendık, esernyıszövetek készülnek így.
Az elnevezés a fracia "ombré" szóból ered,
aminek jelentése: árnyékolt.
Ondé cérna - Elnyújtott spirálvonal mentén
összefogott felülető díszítıcérna, amit egy
alap- és egy díszítıfonal összecérnázásával
állítanak elı úgy, hogy az utóbbit lassabban
adagolják, emiatt az alapfonal kissé
kitüremlik a menetei között. A frisé cérnától
annyiban különbözik, hogy itt a spirálisan
összefogott részek hosszabbak, mint
amannál. Az elnevezés a francia "onde"
(ejtsd: ond) szóból származik, aminek
jelentése: hullám.
Ondé szövet - Könnyő vagy közepes súlyú
ripszszövet, amelyben a vetülékfonal ondé
cérna. Készülhet selyembıl vagy gyapjúból.
Az elnevezés a francia "onde" (ejtsd: ond)
szóból származik, aminek jelentése: hullám.
Ondé-ripsz - Közepes súlyú, hullámosan húzódó
bordázattal készülı selyem típusú szövet, nıi
ruhák és kabátok alapanyaga.
Ondulé - Moherbıl és alpakából készült hosszú
szálbundájú, gyapjú típusú szövet, amit a
száltakaró csavarmenetszerően hullámos
szálai jellemeznek. A göndörítés csökkenti a
hosszú szálbundájú szöveteken a szálak
nemkívánatos egyenetlen hullámosodását
viselés közben.
One-face clothing - Az olyan ruhadarabokat jelölı
kifejezés, melyek kifordítva nem hordhatók.
Belsejüket bélés boríthatja. A kifejezés
használata magyar nyelvterületen nem
terjedt el.
opálbatiszt - Meglehetısen merev, kemény fogású,
pamut típusú szövet, amely a tejüveghez
hasonlóan néz ki. Finom fonalakból
vászonkötésben szövik és egy speciális
kikészítési eljárással, egymást követı
lúgozással és savazással kezelik. Alsóruházat
és nıi ruhák alapanyaga.
op-art stílus - Leggyakrabban nyomott kelméken
fordul elı; egyszínő, szigorúan geometrikus
minták, amelyek eltérı háttérbıl emelkednek
ki. Az elnevezés az "optical art" (optikai
mővészet) rövidítése.
optikai fehérítıszer - Az optikai fehérítıszer
fluoreszkáló vegyület, amely az ibolyántúli
sugarakat elnyeli és látható fényt bocsát ki.
Ez a kibocsátott fény hozzáadódik a textília
felületérıl visszavert fényhez, és ezzel
egyrészt ellensúlyozza a textilanyag eredeti
szürkés színét, másrészt megnöveli a teljes
visszavert fénymennyiséget. A színkép
(ibolya, kék, zöld, sárga, narancs, vörös)
látható hullámhossz-tartománya 380-tól 760
nanométerig terjed, az ibolyántúli sugarak
hullámhossza 380 nanométernél kisebb. A
szürke árnyalatú tárgyak színébıl a kék és az
ibolya gyakran hiányzik. Az optikai
fehérítıszerek
a
kék
tartományban
bocsátanak ki látható fényt, így pótolják a
szürke kék-hiányát, ily módon az anyagot
fehérnek látjuk. Az optikai fehérítıszerek a
színezékekhez hasonlóan húznak fel a
textíliára és kötıdnek meg azon, így
„színtelen színezékeknek” tekinthetık. A
szál nyersanyaga és alapszíne befolyásolja,
hogy milyen optikai fehérítıszert milyen
koncentrációban kell használni.
organdi - Könnyő, vékony, áttetszı, gyakran
fényes pamutszövet, finom, laza sodratú, de
gyakran erısen írelt fonalakból (emiatt
ilyenkor kemény fogású), rendkívül ritka
vetülékbeállítással vászonkötésben készül.
Nıi ruhák és kalapok merevítı anyagaként,
valamint dekorációs célokra és színházi
kosztümökhöz használják.
organza - Valódi selyembıl vagy mesterséges
alapanyagú filamentfonalból készült, merev,
áttetszı, vászonkötéső szövet, könnyő nıi
ruhák alapanyaga.
Organzin cérna - Valódi selyembıl, két vagy
három grege fonal összesodrásával nyert
cérna. Jobb minıségő selyemszövetek
láncfonalaként használják.
organzin- Nagyon finom, könnyő, áttetszı selyem
típusú szövet. Vászonkötésben készül, a
láncfonal valódi selyem, a vetülékfonal
grege vagy szintetikus filamentfonal. Nıi
ruhákat készítenek belıle, leggyakrabban
nyomott mintával.
Orleans - Eredetileg a lüszter szövet és egy
könnyő, rugalmas, érdes fogású, de finoman
porózus felülettel rendelkezı, vászon- vagy
panamakötéső gyapjúszövet elnevezése. Nıi
ruhák
és
kosztümök,
férfiöltönyök
alapanyaga.
Az
utóbbi
esetben
a
vetülékfonalból alkotott kis pöttyökkel
díszítik. Nyüstös vagy jacquard-szövıgépen
készítik.
Eredetileg
a
franciaországi
Orléansban készítették, innen ered a neve.
ottomán
(1)
Közepes
súlyú,
puha,
vetülékirányban bordázott gyapjúszövet,
fésült vagy finom kártolt fonalakból vászonvagy ripszkötésben készül. Nıi ruhák és
kabátok anyaga. Dekorációs célra (pl.
lakástexíliák)
készítik
pamutból
és
selyembıl is. Az elnevezés a francia
"ottomane"-ból ered, aminek jelentése: török
(oszmán).
ottomán (2) - Díszes, többnyire szintetikus
fonalból készült matlaszé szövet, széles
ripszszerő bordázattal. Háziruhák, pongyolák
alapanyaga.
ottomán, ottomán-krepp - Közepes súlyú vagy
nehéz, atlaszkötéső, vetülék irányban erısen
bordázott selyem típusú szövet. A hátoldala
fényes. A láncfonal viszkóz filamentfonal, a
vetülék erısen sodrott kreppfonal. Nıi ruhák
és kabátok alapanyaga.
Ottomán-ripsz - Közepes súlyú gyapjú típusú
szövet egyenletes vagy változó eloszlású,
keresztirányú bordázattal. Nıi kabátokat és
bútorszöveteket készítenek belıle.
Ottomán-szatén - Közepes súlyú, atlaszkötéső
selyemszövet, amelyet meg-megszakított
ripszkötéső mintacsoportok díszítenek. Nıi
ruhák és kabátok készítésére használják.
Outfit - A nıi felsıruházatban komplett öltözék,
együtt viselt ruhadarabok kombinációja:
szoknya és hozzá illı zakó, vagy ruha és
hozzá illı felsıkabát (amely utóbbi rövidebb
a ruhánál). Az egyes alkotórészeknek
kelmében és színben illeszkedniük kell
egymáshoz és követniük kell az aktuális
divatirányt. Az elnevezés az angol "outfit"
(ejtsd: autfit) szóból ered, aminek egyik
jelentése: készlet, felszerelés.
Ovális nyakkivágás - Oldalirányban elnyújtott,
ellipszis alakú nyakkivágás, fıleg nıi
ruhákon alkalmazzák.
overall (1) - Többnyire pamutból készült
ruhadarab, amely a felsıtestet borító,
ujjakkal is ellátott rész és a nadrág
egybeépítésébıl keletkezik. Az elején a
nyakkivágástól
lefelé
derékig
érı,
gombolással vagy húzózárral záródó hasíték
van, ami a bebújást teszi lehetıvé.
Munkaruhaként, vagy - igényesebb anyagból
és kivitellel - sportvagy szabadidı-ruhaként
használják.
Overall (2) - Egybeszabott ruhadarab, amelynek a
felsıtestet borító része és a nadrág része egy
darabból áll. Esetenként kapucni is tartozik
hozzá. Az eleje végig nyitható, hogy bele
lehessen bújni, ez a nyílás gombolással vagy
húzózárral záródik. Anyagától és kivitelétıl
függıen munkaruhaként, sportruházatként és
gyerekruhaként is használatos, meleg
béléssel ellátva téli öltözék is lehet. Az angol
eredető elnevezés arra utal, hogy "minden
fölött" (azaz legkülsı ruharétegként) viselik.
overlock
öltés
Szegıöltés,
amivel
megakadályozzák, hogy a kelme vágott széle
kibomoljék, felfejtıdjék, és egyúttal arra is
alkalmas,
hogy
több
kelmeréteget
összeerısítsen. A magyar szaknyelvben az
overlock öltésekbıl alkotott overlock
varraton olyan szegıvarratot értünk, amely
két fonalból áll és ezek közül az egyik
rendszeresen megkerüli a kelme vágott szélét
(kétfonalas szegıöltés). Lásd még: öltés,
láncöltés.
overlock varrat - Kétfonalas láncöltéső
szegıvarrat, amelynek készítésénél egyúttal
az összevarrt kelmék szélét is levágják. Lásd
még: overlock öltés, tisztázás.
oversize vonal - Divatvonal a nıi és
férfiruházatban, fıleg kabátok, zakók,
széldzsekik és blézerek körében alkalmazott
formakialakítás, amely elsısorban a vállak
megformálásában mutatkozik, hogy a
ruhadarab nagyobb mozgásszabadságot és
viselési kényelmet biztosítson. Ez az
irányzat az 1980-as években kezdett
elterjedni. Az angol elnevezés (ejtsd:
overszájz) eredeti jelentése itt: a szokásosnál
nagyobb mérető.
O-vonalú fazon - Kerek vállak, bı középrész és
lefelé szőkülı sziluett jellemezte divatvonal.
Fıleg sportos kabátoknál és fiataloknak való
ruházatoknál alkalmazzák.
Oxford szövet - Közepes súlyú, porózus felülető,
pamut típusú, tarkánszıtt szövet, amelynek
panamakötéső szerkezete jól látható.
Közepesen finom fonalakból szövik,
meglehetısen erıs csíkos vagy kockás
mintázattal. Sportos és munkában viselt
ingek, blúzok és ruhák készítésére
használják. Az elnevezés az oxfordi
diákoktól származik, ık viseltek ilyen
ingeket.
Ö
öltés - Tőbe főzött cérnából létrehozott hurok,
amely ugyanabból vagy másik cérnából
alkotott hurokba kapcsolódik. Az öltések
ilyen összekapcsolódó sora alkotja a
varratot. Az öltéseknek számos fajtája van,
mint például overlock öltés, kézi öltés,
láncöltés, huroköltés stb.
öltöny - Jellemzıen fériak által viselt két- vagy
háromrészes öltözet, amely zakóból,
nadrágból és (ha háromrészes öltönyrıl van
szó) mellénybıl áll. A zakó gombolásától
függıen (lásd egysoros zakó ill. kétsoros
zakó) beszélünk egy- ill. kétsoros öltönyrıl.
Különbséget teszünk a sportos és a
klasszikus öltönyszabás között, továbbá attól
függıen, hogy milyen alkalomból viselik,
megkülönböztetünk szabadidıs, utcai, üzleti
és városi öltönyt, valamint reprezentációs
öltönyöket (pl. frakköltönyt, zsakettöltönyt,
szmokingöltönyt). Az aktuális évszaknak
megfelelıen van nyári és téli öltöny is.
öltönynadrág - Az öltönyhöz tartozó nadrág.
Ugyanabból az anyagból készül, mint a
zakó.
öltönyszövet - Könnyő vagy közepes súlyú gyapjú, pamutvagy lenszövet öltönyök
készítésére.
öltözék, ruházat - A különbözı ruhadarabok és
öltözékkiegészítık
közös
győjtıneve,
amelyek együttesen határozzák meg a
személy
megjelenését
a
ruházkodás
szempontjából. Megkülönböztetünk nıi,
férfi- és gyermekruházatot. Amellett, hogy a
ruházatnak védenie kell az idıjárás
viszontagságai ellen, az öltözködés tükrözi
az egyén társadalmi helyzetét és kultúráját is.
A ruházaton belül megkülönböztetünk
felsıruházatot és alsóruházatot; hétköznapi
és alkalmi viseletet; tavaszi, nyári, ıszi és
téli ruházatot; civilruhát és egyenruhát stb. A
ruházat állhat egy vagy több részbıl. Lásd
még: ruha, ruhadarab.
öv - Textíliából, bırbıl vagy más anyagból készült
szalagszerő termék, amely egyik végén
valamilyen csatban végzıdik, és arra szolgál,
hogy a ruhadarabot a derékon rögzítse, vagy
ott összehúzza. Hordhatják csat nélkül,
csomóra
kötve
is.
Gyakran
csak
díszítıelemként - vagy annak is - szolgál.
Már az ókorban is használták, a középkorban
az erény jelképe volt.
övház - Alagútszerő kialakítás a ruhadarabon,
ahova övet, rugalmas szalagot vagy egyéb
pántot be lehet főzni, hogy pl. egy ruhadarab
derekát össze lehessen vele húzni.
övpánt - Nadrágok és szoknyák derekán kialakított
pántrész, aminek szerepe az, hogy megtartsa
a ruhadarabot a derékon.
övszalag - Sima vagy mintás, többrétegő vagy
üreges szalag, övek készítésére használják.
P
Paisley-minta - Finom virágminta, indiai
fenyıtobozok
formájához
hasonló
csoportokban elszórva a kelme felületén.
Eredetileg fekete és piros színekben Indiában
készült kasmír-sálakon alkalmazták. Késıbb
azután megjelent nıi ruhákon is. Nevét a
régi skóciai városról, Paisley-rıl kapta, ahol
eredeti indiai motívumok alapján hasonló
szöveteket készítettek.
Paletot (felöltı) - Szorosan záródó, egyvagy
kétsoros gombolású felsıkabát. Gyapjú
típusú szövetbıl, gyakran bársonygallérral,
nagy zsebfedıs zsebekkel készül.
Palm Beach - Könnyő, meglehetısen durva fogású
gyapjú típusú szövet. Finom, erısen sodrott
fésült fonalból (rendszerint melanzs foalból)
vászonkötésben állítják elı. Férfinadrágok és
öltönyök, nıi nyári ruhák és kosztümök
készítésére használják. Az elnevezés az
USA-ban bejegyzett Palm Beach Company,
Inc. cég védett márkaneve az ilyen típusú
szövetekre.
Palmerston - Nehéz, merev fogású gyapjú típusú
szövet. A felületét rövid, vastag, fényes
száltakaró
borítja,
amely
elfedi
a
négyfonalas tört sávoly vagy kettısszövetszerkezetet. A hátoldala pamutból vagy
gyenge minıségő, pamutvagy pamut típusú
kártolt fonalból készül. A kikészítés során
nemezelik és nyírják. Télikabátszövetként
használják. Elnevezését a 19. században élt
Henry John Temple Palmerston brit
államférfirıl kapta.
pamut típusú kelme - Pamutból, fonható
mesterséges
szálasanyagból,
textilhulladékból származó szálakból vagy
ezek keverékeibıl, pamutipari eljárással
készült
fonalból
állítják
elı
és
megjelenésében a pamutkelméhez hasonlít.
Puha, lágy eséső, jól mosható, jó hıszigetelı
tulajdonságú. Minısége számos kikészítési
eljárással befolyásolható. Széles körben
használatos, alsó- és felsıruházati termékek,
nıi, férfi- és gyermekruhák, divatcikkek,
egészségügyi termékek stb. gyártására.
pamut, gyapotszál - A gyapotnövény magjaiból
kinövı szál (ún. magszál). A gyapotot i. e.
4000 óta termesztik Indiában, de elterjedt
Egyiptomban, Babilonban, Kínában és KisÁzsiában is. A gyapotszál egyetlen sejtbıl
áll, alakjára nézve megcsavarodott, szélei
felé megvastagodó szalag. Felületét finom,
erıs réteg, az ún. kutikula borítja.
Belsejében, a szál teljes hosszában levegıvel
kitöltött
bélüreg
húzódik,
amelyben
protoplazma maradványok találhatók. A
szálak hossza 10-60 µm, átmérıjük 12-40
mikrométer.
pamutbatiszt - Könnyő, finom, fényes, sima
pamutszövet. Nem túl erısen sodrott
fonalból, vászonkötésben készül. Hasonlít a
valódi batisztra. Alsóruházat, nyári ruhák
készülnek belıle. "Batiszt" néven szövetet
eredetileg
gyapjúból,
késıbb
lenbıl
készítettek, végül átment az elnevezés
pamutszövetre is.
pamutflanel - Pamutból készült flanel szövet. Puha
fogású, vastag bolyhozott száltakarója
részben elfedi a szövetszerkezetet. Vászonvagy
sávolykötésben
készül.
Téli
alsóruházat, ingek, blúzok stb. alapanyaga.
pamutszövet - Pamutból készült szövetek
győjtıneve. A közepes és nehéz, különbözı
kikészítéső és sokféle felhasználási területre
szánt pamutszövetek egész sora tartozik ide.
Vászonkötésben és egyszínőre színezve ill.
színnyomással mintázva fıleg ágynemőnek
használják.
Leginkább
vászonkötéssel
készülnek s a fonál finomsága (Na), a szövés
tömöttsége s az áru csinozása szerint a
következı elnevezést nyerik: Tömött
szövésüek: 1. a kattun v. molino, illetıleg
festıvászon, melyet Na = 16-30 finomságú
fonálból, pro cm. 16-24 fonállal szınek. Ezt
részint festve s szinesre nyomatva, részint
fehérítve használják. Válfajai a nanking,
továbbá a sirting, illetıleg a bélésvászon és
ingvászon, nem különben a domestic és a
creas,
mely erısebb
minıségü az
elıbbieknél. 2. A kaliko, a perkál, mely Na =
60-124 finomságu fonálból készül, leginkább
festve lesz, a fehérítettet chiffonnak nevezik.
Ritka
szövésüek:
1.
a
muszlin;
legfinomabbját
zefirnek,
a
közepes
minıségüt organtinnak nevezik; 2. a tarlatan,
a legkönnyebb pamutruhaszövet, Na = 100
fonálból készül, pro cm. 13 fonállal; 3. a
kanavász.
A
vászonszövésen
kivül
használatos
a
sávolyszövés
is.
A
sávolykötésü árukat, ha háromfonalas
egyszerü
sávolykötéssel
készülnek
csinvatnak,
ha
négyfonalas
kettıs
sávolykötéssel
készülnek,
fonalgónak
nevezik. A festett s nyomtatott fonalgót
kretonnak
(crétonne)
mondják.
A
bolyhosított sávolykötésü árukat pedig
barchentnek (veleznek). Az atlaszkötésü
árukat rendszerint ötfonalasan szövik, s
ekkor szatinnek mondják. - A madapollam
keletindiai neve egy durván keresztbeszıtt
pamutszövetnek.
panama inganyag - Puha, szoros beállítású,
közepes súlyú pamut típusú szövet, amit
finom fonalakból panamakötésben szınek.
Férfiingek, nıi blúzok, nıi ruhák készítésére
használják.
panama szövet - panamakötéső szövet.
panamakötés - A vászonkötésbıl levezetett
szövet-kötésmód, amelyben két vagy több
szomszédos lánc- és vetülékfonal azonosan
keresztezıdik. A szövetnek rácsszerő
kinézetet ad.
panel mintázat - A ruhadarab teljes felületét
beborító egyetlen nagy minta.
panel mintázat nyakkendın - A nyakkendın csak
a zakó nyakkivágásának területén elhelyezett
minta, amely egy egyszínő vagy más
mintázatú alapból emelkedik ki.
pantalló – 1. Hosszú, bokáig érı férfinadrág.
Elıször a forradalmárok viselték a Nagy
Francia Forradalom idején, az akkor divatos
térdnadrág helyett. Kezdetben alul a vádliig
és felül a derék fölé ért, késıbb a szára
hosszabb lett. Nevét az itáliai commedia
della arte Pantalone figurájáról kapta. Lásd
még: nadrág, hosszúnadrág. 2. hosszú,
egyenes
szárú,
elöl
gombolódó
szövetnadrág. Eredetileg az É-amerikai
függetlenségi
háború
köztársasági
katonáinak viselete. A Ny-európai polgárság
közvetítésével a 19. sz. elején a hazai polgári
és nemesi körökben is divatossá vált.
„Megmagyarosítva”, a szárak végére varrt
talpaló segítségével csizmába húzva is
viselték dolmánnyal, ill. atillával. A
polgárosodó parasztság csak a századforduló
óta használta kék, nyáron világos (Alföld),
az iparosok fekete színben. A hagyományos
életformát folytató parasztság azonban még a
két világháború között is az ellenzıs
nadrághoz ragaszkodott. – Az ördögbır
(Csongrád m.) a pantalló kordbársony
változata, amelyet anyagával együtt a Tisza
szabályozásánál
foglalkoztatott
olasz
kubikosok nyomán elıször a Duna–Tisza
közén és a Dunántúlon a kubikosok,
erdımunkások,
dinnyések
használtak.
Munkanapokon
cipıvel,
bakanccsal,
ünnepen esetleg csizmával is felvették, ez
utóbbi
viselési
móddal
a
paraszti
öltözködésben is feltőnt.
papillon (gyapjú) - Egyes esetekben a finom
gyapjú-puplin szöveteket is így nevezik.
papillon (selyem) - Puha selyem típusú szövet,
finom bordázattal. Vászonkötésben szövik, a
láncfonal finom, a vetülék erısen sodrott
fonal. Nıi ruhák és nyári kabátok anyaga.
papillon-ripsz - Könnyő, finom, simulékony
vászonkötéső gyapjú típusú szövet, finom
keresztirányú bordázattal, amit a vastagabb
vetülékfonalak használatának köszönhet.
Megjelenése nagyon emlékeztet a gyapjúból
készült puplinra.
papírfonal - A papírfonalat kiváló minıségő, nagy
szilárdságú papírból (fıleg szulfátpapírból)
készült
keskeny
(néhány
milliméter
szélességő) csíkból állítják elı. A
papírcsíkokat
nedves
állapotban
megsodorják. Motringokba tekerve, mint a
pamutfonalat, különbözı színőre színezik,
vagy már eleve színes papírpépbıl állítják
elı. Szınyegek, dekorációs szövetek,
mővirágok, kötöttáruk készítésére, valamint
kötözıanyagként használják.
Pareo - Exotikus nyomott mintázattal készült nagy
mérető kendı, amit körültekernek a
felsıtesten és csomóval rögzítik. Szoknya
gyanánt viselik a nık strandon, a fürdıruha
fölött.
párizsi divat - A párizsi divat vezetı helyet foglal
el a világ nıi divatjának irányításában, ami
egyrészt a textilanyagok fejlesztésében elért
hagyományainak, másrészt a nagyhírő
párizsi divatszalonoknak köszönhetı. Híres
az újszerő, mégis elfogadható, fantáziadús
megoldásairól, az eleganciájáról, a színek és
formák iránti érzékenységérıl, a különbözı
kellékek
és
kiegészítık
kifogástalan
alkalmazásairól.
Divatszalonjainak
új
modelljei (lásd: haute couture) gyorsan
elterjednek és így világszerte hatást
gyakorolnak a mindenkori divatirány
alakulására.
parka - Térdig érı sportos kabát, a derekán
övházba húzott övvel vagy rugalmas pánttal.
Gyakran kapucni is tartozik hozzá. Nehéz
pamutszövetbıl
vagy
vitorlavászonból
készül.
partner-szett - Egyforma színő, mintázatú
anyagból készült, egyforma vonalú férfi- és
nıi öltözék, amely viselıjük összetartozását
hangsúlyozza.
party stílus - Divatos, nem formális öltözék
nıknek és fériaknak, amely azonban abban
különbözik a hétköznapi viselettıl, hogy
anyaga és formája ünnepélyesebb. Társasági
összejöveteleken estélyi ruha ill. ünnepi
öltöny
helyett
viselik.
Kivitele,
színösszeállítása az aktuális divathoz
igazodik.
paszomány - Lapos fonatolt szalag, amit többnyire
pamut-,
viszkózvagy
fémbevonatú
fonalakból
állítanak
elı.
Különbözı
színekben készül, 3-10 mm szélességben.
Ruházat
és
lakástextíliák
díszítésére
használják.
paszpól - Keskeny, színes vagy az alapkelmével
azonos színő kelmesáv, amit egy hosszanti
varratba vagy a kelme szélére helyeznek
díszítı célzattal
paszpólszalag - Vászon- vagy sávolykötéső szalag,
üreges
és
pamut-,
viszkózvagy
poliamidfonallal
kitöltött,
megerısített
szegéllyel.
Különbözı
színekben
és
különféle szélességekben (8-25 mm)
készítik. Ruharészek széleinek díszítésére,
kárpitosipari
vagy
mőszaki
célokra
használják.
patchwork-szövet - Durva, rusztikus felülető,
színes gyapjú típusú szövet, olyan, mintha
fonatolt szerkezető lenne.
patentkapocs - Fémbıl készült, két - pozitív és
negatív
részbıl
álló
záróelem
ruhadarabokon,
amely
a
két
rész
összenyomásakor záródik.
pávaszem minta - Kis, finom, kerek vagy ovális
pontminta kontrasztos színekbıl. Klasszikus
öltönyök gyapjúszöveteinél alkalmazzák. Az
elnevezés onnan származik, hogy a mintázat
hasonlít a pávafarok mintájára.
pehelyszórásos kelme - A velúrhoz hasonló
felülető kelme, amelyet úgy készítenek, hogy
az alapkelmét ragasztóanyaggal (latexszel
vagy mőgyantával) vonják be és a felületére
merılegesen rövid (néhány milliméter
hosszú) szálakat szórnak rá. A szálpihéknek
a kelmefelületre merıleges elhelyezkedését
elektrosztatikus úton érik el. A szálak ebben
a helyzetben rögzülnek a ragasztó rétegben,
amit azután hıkezeléssel megszilárdítanak.
Az alap a legtöbb esetben pamutvagy
valamilyen pamut típusú kelme, a rászórt
szálak anyaga többnyire viszkóz vagy
valamilyen szintetikus szál. Ruházati
cikkeket és dekorációs anyagokat készítenek
ezzel az eljárással.
pehelyszórásos nyomás - A pehelyszórásos kelme
azon változata, amelynél a szálpihéket
rögzítı ragasztóanyagot elızıleg valamely
minta szerint (a filmnyomásnál alkalmazott
eljárással) viszik fel a kelmére, tehát az csak
a mintának megfelelı helyeken rögzíti a
kelmére merılegesen rászórt apró szálakat.
Ruházati cikkeket, dekorációs anyagokat
készítenek ezzel az eljárással.
Peking (szövetfajta) - Sőrő, meglehetısen merev,
fényes, vászonkötéső selyemszövet,
kiemelkedı hosszanti csíkokkal. Nıi alkalmi
ruhák anyaga.
pelenkanadrág - Csecsemık és kisgyerekek által
viselt ruhadarab, a belseje vízhatlan béléső.
Pelerin - Laza, bı, ujjatlan és zsebek nélküli, a
vállat beterítı köpeny, rendszerint átnyúlós
zsebbel. Bı szabása folytán harang formájú.
Lehet rövid vagy hosszú. Van, ahol
egyenruha gyanánt használják, de viselik
estélyeken kabát helyett is. (Lásd még:
körgallér.) Eredetileg francia zarándokok
ruházatát képezte, innen ered a neve (a
francia "p?lerin" szó jelentése: zarándok).
Hasonló,
rövid
ruhadarabot
Spanyolországban viseltek a reneszánsz
korában.
Penelope - Erısen írezett pamutfonalból készült
merev szövet. Készítésénél két szorosan
egymás mellé bevetett vetüléket egy
nagyobb hézag követ, majd ismét két vetülék
következik szorosan. A láncfonal-sőrőség
kicsi. Kézi hímzéshez szolgáló alapszövet. A
kanavász egy válfaja.
pepita - Jellegzetesen két színbıl álló, kis mérető
négyzetek alkotta mintázat. Sávoly- vagy
vászonkötésben készítik, a kétféle színő
láncfonal 4:4 vagy hasonló arányú
felvetésével; a leggyakoribb színkombináció
a fekete, vagy más sötét szín, és fehér.
Gyapjú, pamut és selyem típusú szöveteken
egyaránt alkalmazzák. Az elnevezés eredetét
sokféleképpen
magyarázzák,
a
legelterjedtebb vélekedés szerint egy Pepita
nevő spanyol táncosnırıl kapta, aki szeretett
ilyen mintázatú ruhát viselni. Más vélemény
szerint a spanyol "pepitas", egy gyümölcs,
vagy a gyapotnövény sötét színő magjai
magyarázzák a név eredetét.
perkál - Finom, puha, sőrő beállítású,
vászonkötéső pamutszövet. Egyszínő vagy
nyomott kivitelben nıi és
gyermekfehérnemők és zsebkendık
pertli - Pamut- vagy viszkózfonalból készült lapos
fonatolt szalag. Nyersen vagy színezve, 3-10
mm szélességben
készül. Többnyire
kötözıszalagként használják ágynemőkön,
ruhadarabokon.
Piccadilly-gallér - Kis gallér férfiingeken,
amelynek sarkain egy-egy lyukat készítenek,
hogy azokon át dísztőt lehessen átfőzni, amit
a nyakkendıcsomó alatt vezetnek át.
pié - Díszítıelem egy ruhadarabon, amit
párhuzamos levarrt hajtások képeznek. A
keskeny pié a kelme felületére merılegesen
áll, a szélesebbeket egy irányban levasalják.
A keskeny pié készítéséhez speciális kéttős
varrógépet használnak, amelyen a két tő igen
közel van egymáshoz és közös alsó
(hurokfogó-) fonalból képezik az öltéseket,
amelynek összehúzó hatása alakítja ki a
kelmén a hajtást.
piké szövet (2) - Két lánc- és egy vagy két
vetülékfonal-rendszerrel szıtt szövet. Az
egyik láncfonal-rendszer (az ún. tőzılánc)
feszes és így sima részeket alkot a
szövetben, a másik láncfonal-rendszer laza
és a második vetülékfonal-rendszerrel
kapcsolódik, kiemelkedı mintázatot alkotva
a szövet felületén. Lásd még: piké szövet
(pamut), piké szövet (selyem).
piké szövet (pamut) - Közepes súlyú,
meglehetısen
merev,
darázskötéső
pamutszövet, kiemelkedı mintázattal. Két
lánc- és két vetülékfonal-rendszerrel
készítik; egy finomabb vászonkötéső
felsıszövetbıl,
tőzıláncból
és
bélésvetülékbıl áll a szövet szerkezete. A
nagyobb feszültséggel bevezetett tőzılánc a
mintázatnak
megfelelıen
köt
a
felsıszövetben
és
plasztikus
hatást
eredményez, amit a vastag bélésvetülék még
jobban kiemel. Nıi és gyermekruhákhoz,
gallérokhoz használják.
piké szövet (selyem) - Meglehetısen merev, telt
fogású selyem típusú szövet, plasztikus
dombormintával. Struck-kötéső hátoldallal,
nyüstös- és jacquard-mintázás együttes
alkalmazásával készül. Közepes finomságú,
matt viszkóz filamentfonalakból állítják elı,
általában egyszínő kivitelben, nıi blúzok,
ruhák, kosztümök és divatos kellékek
készítésére.
pikékötés - Az interlock kelmék egy fajtája, amely
sima és feltartott szemek kombinációiból áll.
A kétféle szem elrendezésétıl függıen
különbözı pikékötések ismeretesek (pl.
"francia" ill. "svájci piké", de más
elnevezéssel további hasonló kötésmódok
is); közös jellemzıjük, hogy a kelme egyik
oldala sima, a másikon sávolyszerő
csíkozottság látható. Fıleg felsıruházati
kelmék készítésére használják.
pillanatkapocs - Négy részbıl álló záróelem: kettı
az alsó, kettı a felsı kelmeréteget fogja át.
Tartós kapcsolatot létesít a kelmerétegek
között. A záróelemek különbözı méretőek
lehetnek, attól függıen, hogy puha vagy
merev kelmén használják-e azokat.
Pilot - Nehéz, meglehetısen merev pamutszövet,
amit szoros vetülékbeállítással ötfonalas
atlaszkötésben
szınek.
A
hátoldalát
bolyhozzák, a színoldala fényes és gyakran
csíkos
mintázatot
nyomnak
rá.
Munkaruhákat készítettek belıle, de a
használata és jelentısége az utóbbi idıkben
csökkent.
pilótadzseki - Derékig érı, sportos dzseki, ferde
elhelyezéső húzózárral záródik. Szövetbıl és
bırbıl ill. mőbırbıl készül.
Pilot-ripsz - Közepes súlyú, puha pamut típusú
szövet fnom keresztirányú bordázottsággal,
bolyhozott hátoldallal. Inganyag.
pincérkabát - Pincérek által viselt munkakabát.
Jellemzıen egy színő gyapjú típusú
szövetbıl készül, az eleje a frakkhoz
hasonlít, a hátának alsó széle egy csúcsban
végzıdik.
pizsama - Kétrészes (kabátból ill. újabban bebújós
felsırészbıl és nadrágból álló) ruhadarab,
amit férfiak, nık és gyerekek alváshoz
viselnek. Puha, mosható, szövött vagy kötött
kelmébıl készül. Európában a 20. század
elején terjedt el, korábban csak trópusi
(indiai) ruházatként ismerték. (A "pyjama"
szó is indiai angol eredető, eredeti jelentése:
lábruha.)
pizsamaanyag - Közepes súlyú, vászonkötéső,
pamut típusú szövetek elterjedt elnevezése,
amit
közepes
finomságú
fonalakból
készítenek és jellemzıen fényes hosszcsíkok
díszítenek. A csíkokat az alaptól eltérı
kötésmóddal (fıleg atlaszkötésben) állítják
elı. Lehet sima vagy nyomott mintás is.
Fıleg hálóruhák, de emellett blúzok és nyári
ruhák készítésére használják.
plasztron - Zsaketthez viselt széles selyem
nyakkendı, amit nem kötnek csomóra, ill.
nıi blúzoknál vagy ruháknál a a mellrészen
alkalmazott fodros beállítás.
pléd – Nagykockás, tarka gyapjú- vagy gyapjú
típusú szövet, amelynek mintázata a skót
tartan mintázatára hasonlít. Takarókat
pléd (1) - Nagy takaró, többnyire nehéz, kockás
mintás gyapjú típusú szövetbıl, a szélein
gyakran rojtokkal.
pliszé - A kelmén hıkezeléssel (gızöléses
vasalással)
kialakított
keskeny,
harmonikaszerő hajtások. Az álló pliszé
pengeéles álló hajtásokból, a fekvı pliszé
egy irányba fektetett hajtásokat, a
szembehajtott
pliszé
értelemszerően
egymással szembe fektetett hajtásokat jelent.
Kötıgépen pliszé megfelelı kötésmóddal
közvetlenül is elıállítható (lásd kötött
pliszé). Elsısorban olyan anyagokon
alkalmazható,
amelyek
a
gızöléses
vasalással tartósan alakíthatók (Fıleg gyapjú
típusú, vagy szintetikus szálakat tartalmazó
kelmék). Leginkább szoknyákon (lásd
pliszírozott szoknya), blúzokon, alkalmazzák
díszítı céllal.
pliszírozott szoknya - Olyan szoknya, amelynek
teljes felületén vagy bizonyos helyein pliszé
eljárással (pliszírozással) tartós hajtásokat
alakítanak ki díszítı céllal. A szoknyán az
övbıl kiinduló, sugárirányban lefutó
hajtások neve: sugárpliszé.
Plundra-nadrág (ném. pluder-nadrág, pluder =
'puffosít') [Különálló, az övnél összefogott,
egymással nem összevarrt kelmecsíkokból
álló, buggyos szárú, térdig érı férfnadrág; a
térd fölött vagy alatt szalaggal rögzítették.
Egy selyembıl vagy vászonból készült,
legtöbbször kontrasztos színő bélésnadrág
fölött hordták a 16. században. 2. Különálló,
nem összevarrt kelmecsíkokból álló buggyos
szárú férfinadrág, melyt az övnél fognak
össze. Egy selyembıl vagy vászonból
készült, legtöbbször kontrasztos színő
bélésnadrág felett hordták, amely a csíkok
közül kivillant. Kötelezı volt hozzá a díszes
szeméremkupak. A szárak a térd fölé vagy
alá értek, de létezett a vádliig érı hossz is,
alul összefogva és lazán leomlóan. A
zsoldosok (Landsknecht-ruházat) hozták
divatba a 16. század közepe körül, és annak
ellenére, hogy néhol tiltották, széles körben
elterjedt. A 17. század elejéig volt divatos.]
plüss - A szövött plüss nagyon magas, vastag
száltakarójú szövet, többnyire selyembıl
vagy gyapjúból készül, kettıs szövet
formájában.
A
plüsstakarót
képezı
láncfonalakból készült hurkokat, amiket éles
fémpálcák vetülékként való bevetésével
alakítanak ki, a pálcák kihúzásával felvágják.
Meleg bélések, gallérok és kiegészítık
gyártására használják. A kötött plüssöket
lásd kötött plüss (vetülékrendszerő), kötött
plüss (láncrendszerő) ill. kötött plüss
(raschel-gépi) alatt.
plüss bélés - Plüss-szövet vagy kötött plüsskelme,
amit hıszigetelés céljából alkalmaznak
bélésként kabátokban.
polar fleece - Jó hıszigetelı tulajdonságokkal
rendelkezı alacsony száltakarójú, bolyhos
körkötött kelme. Olyan konstrukcióval
rendelkezik, mely az izzadságot kivezeti a
kelme felületére, de ugyanakkor a szél
behatolását megakadályozza. Leggyakrabban
poliészter mikroszálakból készítik. A
Polarfleece® (ejtsd: polárflísz) elnevezés
eredetileg a Malden Mills cég által használt
védett márkanév volt.
polikromatikus színezés - Modern textilnyomási
technika, amelynél a kelmét fúvókasorok
alatt vezetik át, amelyekbıl különbözı színő
színezékeket fecskendeznek a kelmére. A
fúvókák
mozgatásával
és
a
színezékkiáramlás
programozásával
különbözı mintázatok állíthatók elı.
polkapöttyök - Soronként elcsúsztatott, azonos
mérető kitöltött körökbıl vagy pontokból
álló mintázat.
pólóing – 1. Kötött kelmébıl készült, bebújós,
többnyire
rövid
ujjú
sportvagy
szabadidıing, rövid gomboláspánttal vagy
húzózárral, puha, ingszerő, esetleg kihajtós
gallérral. 2. A pólóing T alakú, kötött ing,
azonban – a T-ingtıl eltérıen – galléros, a
nyakánál gombolós, néha zseb is van rajta. A
„klasszikus” pólóing anyaga pamut, színe
fehér, kelméje jellegzetes kötésmóddal
készül. A mai szabadidı-ingként viselt
pólóingeknek – a divat változásait követve –
színüket,
formai
kialakításukat
és
díszítettségüket tekintve is sokféle változata
van, azonban a pólóing fı jellegzetességét, a
gallért, a gallér alatti gombolást és a kötött
kelmeszerkezetet változatlanul megtartják.
Nık, férfiak és gyermekek egyaránt viselik,
sokszor csak a mintázat vagy a gombolás
iránya utal az esetleges különbségekre. A
köznyelvben sokszor összekeverik a Tinggel, azonban valójában két teljesen
különbözı ruhadarabról van szó.
poncsó - Takarószerő köpeny, kivágással vagy
hasítékkal, ahol a fejen át lehet húzni. Nehéz
gyapjú típusú szövetbıl készül, nık és
gyermekek számára, akik ezt kabát helyett
hordhatják. A széleit rojtok díszítik. Az
elnevezés a közép- és dél-amerikai indiánok
hagyományos felsıköpenyének nevébıl
ered.
pongé (finom selyem szövet) - Könnyő, finom,
sőrő beállítású, átlátszatlan hernyóselyemszövet. Vászonkötésben szövik és általában
egyszínőre színezik. Nıi alsóruházatot,
blúzokat és ruhákat készítenek belıle.
posztó - Közepes súlyú vagy nehéz, telt fogású,
puha gyapjúszövet, finom, egyes esetekben
enyhén fényes felülettel. Sávoly- vagy
ripszkötésben,
esetleg
kettıs
szövet
formájában szövik, ványolják és bolyhozzák.
Öltönyök,
kosztümök,
kabátok
és
egyenruhák készítésére használják.
présminta (kötés) - Horgas tőkkel dolgozó
kötıgépeken készült feltartott szemes minta,
ami a nevét onnan kapta, hogy a feltartott
szemet
a
tőhorog
lepréselésének
elmaradásával hozzák létre (fogazott, ún.
mintás prés használatával).
Prêt-à-porter, konfekció ruházat [(franciául: „kész
viselet”) megnevezést az olyan, egy divatház
tervezıi által a tömegek számára készített,
elérhetı árú, hétköznapi divatot képviselı
kollekciókra és darabokra alkalmazzuk,
melyeket
változatos
méretekkel
és
igényekkel rendelkezı nık és férfiak is
viselhetnek. Ez a kifutós modellekre
tervezett, kézzel készített, költséges haute
couture szöges ellentéte. – A prêt-à-porter
ruhákat tömeggyártással állítják elı,
különbözı konfekció méretekben. Fıbb
szempontjaik - az aktuális divat és a márka
egyedi jegyeinek bemutatása mellett - a
hordhatóság, a kényelmes fazonok és a
felhasznált anyagok egyszerő kezelhetısége.
Ezek a széles vevıkört megcélzó
ruhadarabok valódi bevételt hoznak a
divatházaknak, ellentétben az egyetlen
bemutatóra
varrt
haute
couture
összeállításokkal, amelyeket szinte sosem
sikerül eladni. - A nagyobb divatházak
évente kétszer, a fıszezonok alatti divathéten
mutatják be prêt-à-porter kollekcióikat. A
kész viselet divathete az haute couture
bemutatóktól külön, valamivel korábban
kerül
megrendezésre
a
leghíresebb
divateseményeknek helyet adó városokban,
mint Párizs, New York, London, Milánó,
Los Angeles és Tokió. Már év elején
bemutatják az aktuális ıszi/téli darabokat,
majd a második szezonban a következı
esztendı
tavaszi/nyári
kollekcióját
ismertetik.
Princesz vonal - Derékvarrat nélküli, egyrészes
ruha, a derékra rásimul, a szoknya lefelé
bıvül. Jellegzetesek a hosszanti varratok az
elején és a hátán, amelyek a ruha sziluettjét
hangsúlyozzák. Kabátokat is készítenek
ebben a stílusban. Az elnevezés egy 19.
századi brit hercegnıre utal (a "princess" szó
jelentése: hercegnı), aki elıször viselt ilyen
ruhát.
próbababa - Emberi (férfi, nıi vagy gyermek)
felsıtestet
formázó
baba,
amelyre
ruhadarabokat lehet felhúzni az összeállítás
megkönnyítése érdekében. A különbözı
testméreteknek megfelelıen különbözı
méretekben készül.
profilszál - Csillag, négyszög, háromszög, patkó,
vagy más jellegzetes alakú keresztmetszettel
rendelkezı mesterséges szál. A szálhúzásnál
olyan alakú nyíláson sajtolják át a polimert,
ami a kívánt szálkeresztmetszetnek megfelel.
Egy speciális fajtája a profil keresztmetszető
üreges szál. A profilszálakkal szép csillogó
fényt lehet elérni a textílián.
protis technika - Eljárás közepesen nehéz, puha,
rusztikus kétrétegő textília elıállítására,
amely egy alapszövetbıl és egy arra
helyezett laza szálhalmazból áll; ezt a két
réteget egy e célra szolgáló gépen a
varrvahurkolás technikájával trikó- vagy
zsinórfektetéső fonalakkal erısítik össze. Az
alapszövet egy ritka, rácsszerő szövet - bár
lehet valamilyen mintás szövet is -, a
szálhalmaz pedig egy gyapjúszálakból
készült kártolt bunda. Ily módon egy olcsó
kelmét állíthatnak elı, amit az 1960-as
években gyermekruhák (fıleg kabátok)
készítésére használtak. Késıbb ezen az elven
"Art Protis" néven egy mővészeti ág is
kialakult, amelynek keretében ezzel a
technikával különbözı színő gyapjú- vagy
más
szálakat,
nemez,
csipke
stb.
kelmedarabokat helyeznek el mővészi
módon és erısítenek fel az alapszövetre, és
így alkotnak faliszınyegeket, képeket,
térplasztikákat.
puffos ruhaujj - Bı, buggyos, rövid ujj, bıségét
fıként felül alakítják ki. Nıi nyári blúzokon
és ruhákon alkalmazzák. A Nina Ricci
szalon népszerősítette.
pulóver - A felsıtestre húzott, kötött
felsıruhadarab, amit a fejen keresztül,
bebújva lehet felvenni. Lehet ujjas vagy
ujjatlan, a nyakkivágása többnyire kerek
vagy V alakú. A derekán és az ujjak végén,
esetleg a kerek nyakkivágás körül is
rugalmas szegély van. Esetleg zsebet is
tesznek rá.
puplin (gyapjú) - Könnyő, puha, rugalmas gyapjú
típusú
szövet,
enyhe
keresztirányú
bordázottsággal.
Fésült
gyapjúfonalból
szövik vászonkötésben. A bordázottságot a
vetüléksőrőségnél nagyobb láncsőrőség idézi
elı. Nıi ruhákat és blúzokat készítenek
belıle. Az elnevezés a francia "popeline"
szóból származik, aminek jelentése: pápai,
ugyanis ilyen szövetet eredetileg selyem
láncés
gyapjú
Avignonban, a pápa akkori székhelyén
készítettek.
puplin (pamut) - Közepes súlyú, sima, puha, sőrő
beállítású, vászonkötéső pamutszövet. A
vetülékfonal gyakran vastagabb, mint a
láncfonalak, ami finom keresztirányú
bordázottságot eredményez. Férfiingeket,
alsóruházatot, nıi blúzokat és ruhákat
puplin (selyem) - Könnyő, sima, matt fényő,
vászonkötéső selyemszövet; a hernyóselyem
fonal mellett vetülékként vagy más
kombinációkban néha finom gyapjúfonalat is
használnak.
Nıi
ruhák
készítésére
használják. Lásd még: papillon (gyapjú).
R
ragasztás - Két vagy több textil- vagy más anyagú
réteg összeragasztása hı és nagy nyomás
hatása alatt. A ragasztó bevonat a teljes
felületen alkalmazható, vagy csak egymástól
bizonyos távolságokban lévı pontokban
viszik fel és ekkor csak ezeken a pontszerő
helyeken erısíti össze a rétegeket
(pontragasztás).
ragasztós közbélés nemszıtt kelmébıl ragasztós szalag - Keskeny szalag,
amelynek hıre lágyuló mőanyag bevonata
hı és nyomás hatására ragasztóként
mőködik, így ez a szalag közbélésként
rétegek összeragasztására használható.
ragasztott kelme - Többrétegő kelme, amelyet két
vagy
több
kelmeréteg
egymáshoz
ragasztásával állítanak elı.
ragasztott száltakarójú kelme - Olyan lapszerő
termék, amelynek alapja (hordozórétege)
nem feltétlenül textília, de amelynek egyik
oldalára textilszálakat vagy fonalakat
ragasztanak és így az textilkelmeként néz ki.
Fıleg a szınyegiparban használják ezt az
eljárást.
ragasztott varrat - Két kelmeréteg tartós
egyesítése ragasztóanyaggal, hı és nyomás
hatására. Típusai a pontragasztás és a felületi
ragasztás.
raglánkabát – 1. Raglánujjal készült nıi ill. férfifelsıkabát, az ujján esetleg steppelt
díszítéssel. Egy- vagy kétsoros szabású,
kialakítása egyebekben a mindenkori
divatirányt követi. Elnevezését J. H. Raglan
brit tábornagyról kapta. 2. raglánkabát J. H.
Sommerset nevő angol katonatisztrıl kapta
nevét, akit Victoria királynı lord Raglan
néven peerré tett.
raglánujj - 1. a nyakkivágástól a csuklóig terjedı
ujj. 2. A kabát eleje és háta közé ék alakban
beillesztett, egy darabból szabott vállrész és
ujj. Varrása az eleje és háta részen is a
nyaktól az ujjakörig ferdén fut le. Jellemzıen
trencskó és esıkabátoknál, ballonkabátoknál,
raglánkabátnál alkalmazzák; az elnevezés is
az utóbbiból származik.
rakott szoknya - Teljes kerületén hosszában
húzódó hajtásokkal vagy pliszírozással
díszített szoknya, nık és kislányok hordják.
rami - A háncsrostok csoportjába tartozó, növényi
eredető szálasanyag. A ramit legnagyobb
mennyiségben Kelet- és Dél-Ázsiában
termesztik (Kelet-Ázsiában már a történelem
elıtti
idıkben
is
felhasználták
textilanyagként). A rostokat a növény
szárából nyerik. Ezek nagyon erıs, lapos
szálak, keresztmetszetük lekerekített sarkú
sokszög, kiváló rothadásállóságot mutatnak.
Vitorlavásznakat,
szőrıszöveteket,
halászhálókat,
asztalés
ágynemőt,
bútorszövetet,
függönyt,
szınyeget
készítenek belıle. Pamuttal keverve ruházati
anyag is.
ráncolás, húzás - A ruhadarab egy pontján a
szükségesnél bıvebbre szabott kelme
összehúzása, és az így létrejövı ráncok
rögzítése. Elsısorban nıi ruhák, szoknyák,
blúzok díszítésére használják.
rangjelzés - Az egyenruhán megjelenı jelzés,
amely mutatja egy meghatározott csapathoz
való tartozást és a rangot. Különbözı színő
lehet és elhelyezhetı a galléron, a kabátujjon
vagy másutt.
rangjelzı szalag - Pamutból vagy viszkózból
készült,
kereszt
irányú
bordázattal
rendelkezı, 10-30 mm széles színes
ripszszalag; egyenruhákra varrt rangjelzésre
szolgál.
rapport - A mintaelem más elnevezése.
Raschel-kelme - A láncrendszerő kötött kelmék
egy fajtája, amit az ún. raschel-gépen
készítenek. A raschel-gép egy vagy két
tőággyal
rendelkezhet,
így
azon
egyszínoldalas vagy kétszínoldalas kötött
kelme készíthetı, rendkívül változatos
kötésmódokban és mintázatokkal. Egyes
raschelgép-típusokat
vetülékfonalak
befektetésére is alkalmassá tettek, így azokat
nem csak lánc-, hanem lánc- és
álló
(ún.
vetülékbefektetéses) kelmék készítésére is
használják. A raschel-gépeken készülı
kelméket igen sokféle célra alkalmazzák:
felsı- és alsóruházati cikkek, főzık,
fürdıruhák,
függönyök,
csipkék,
bútorhuzatok, mőszaki felhasználású kelmék
(hálók, zsákok, üreges kelmék, autóüléshuzatok stb.) készíthetık ilyen gépeken.
A raschel-gép elnevezését egy francia
színésznırıl (Élisabeth Félice Rachel) kapta,
aki a 19. század második felében ruházatával
népszerősítette ezt az akkor feltalált
gépfajtát.
Ratiné - Nehéz, puha fogású gyapjú típusú szövet,
amelynek szövetszerkezetét a finom bolyhos
száltakaró elfedi. Ezt a felületet az ún.
ratinírozással állítják elı. A szövetet kártolt
fonalból sávoly- vagy atlaszkötésben szövik,
egyes esetekben kettızött vetülékkel szıtt
szövet formájában. Egyszínő vagy mintás
gyerekkabátok, divatos kivitelben nıi és
férfikabátok készítésére használják. Az
elnevezés a francia "ratiné" szóból ered,
aminek jelentése: göndörített.
ratinírozás - Ványolt és bolyhozott gyapjúszövetek
kikészítési eljárása, amelynél forgó kefékkel
vagy keménygumi-tárcsákkal minta szerint
kisebb-nagyobb foltokban összerendezik és
tömörítik a bolyhos felületet. Az ilyen kelme
puha és terjedelmes fogású, a rajta kialakított
plasztikus mintázat azonban általában nem
tartós.
Rayé - Színes hosszcsíkokból álló mintázat,
amelyben a csíkok lehetnek egyforma vagy
különbözı szélességőek. A francia elnevezés
jelentése: csíkos.
ráhagyás - A ráhagyást a ruhaalkatrész szabásánál
hozzák létre, aminek célja lehet varrási
ráhagyás, vagy a visszahajtásnak megfelelı
anyagtöbblet kialakítása.
redingot - Lefelé bıvülı kabáttípus, amelynek a
dereka karcsúsított, az elülsı szőkítıvarrás a
karöltıtıl indul, vonala enyhén ívelt.
Gallérja kihajtós, a mindenkori divatnak
megfelelı alakú. Egy- vagy kétsorosan
gombolódik. A 18. században Angliában
alakult ki, ott lovaglókabátként hordták (a
neve is innen ered: riding coat - ejtsd:
rájding kóut), késıbb Franciaországban is
elterjedt, de ott hosszú kabátként viselték. A
19. században az egyik alaptípus volt. Ma
férfiak és nık különbözı változatokban
hordják.
referencia minta - Egy minta vagy modell, amely
a kelme ill. a ruhadarab anyagát, formáját,
kivitelét és minıségét rögzíti a gyártó és
vevı közötti szállítási szerzıdés ill. a
mőszaki leírás mellékleteként.
reform-kötés - Kettıs szövet egy kötésmódja, amit
a magyar szaknyelvben áldublé kötésnek is
neveznek. Egyenlı oldalú megerısített
sávoly-, többátlós sávoly-, többlépcsıs
sávoly-, láncoldalú atlasz-, megerısített
atlasz-, adria-, vagy sávolykötésben készítik,
oly módon, hogy ugyanaz a fonal váltakozva
a szövet színoldalán a kiválasztott kötésmód
szerint köt, a fonákoldalon pedig lebeg. A
szomszédos fonalak váltakozva alkotják a
színoldali mintázatot és a fonákoldali
lebegést. Attól függıen, hogy melyik
fonalrendszer alkotja ezt a kötésmódot, állánc- ill. ál-vetülékdublé kötésrıl beszélünk.
Az
ilyen
szövetet
leggyakrabban
férfiöltönyök, nadrágok készítésére, könnyő
kabátanyagként használják és fésült fonalból
gyártják. A szövet felülete a színoldalon az
egyszerő kötésmódot mutatja, a fonákoldala
pedig az atlaszkötéshez hasonlóan sima.
rejtett gombolás - Egy szegıpánt (szegélypánt)
alatt levı gombos záródás, ami azt jelenti,
hogy a gombok begombolt állapotban
kívülrıl nem látszódnak és így nem zavarják
a ruhadarab összképét.
rejtett szélzáródás - Rejtett gombolás vagy rejtett
húzózáras
záródás.
Jellemzıen
férfinadrágokon
és
különbözı
kabáttípusokon találkozunk vele.
rejtett záródás - Olyan takarással készült záródás,
amely az alsó eleje átmenettel együtt zárja a
hasítékot. Leggyakrabban férfinadrágokon
alkalmazzák.
relief-/domborminta
Kötésmintázással
létrehozott,
plasztikusan
kiemelkedı
mintázat
a
kötöttáruknál.
Többféle
módszerrel is létrehozható (pl. bizonyos
tőcsoportok kötnek, mások nem, vagy
feltartott szemet képeznek).
Relief-/dombornyomás - Eredetileg olyan
textilnyomási eljárás, amit a kézzel végzett
dúcnyomásnál használtak. Ennek gépesítése
volt az ún. perrotin-nyomás, amellyel már a
szövet teljes felületét nyomni tudták.
További teljesítménynövelést értek el a
vésett nyomóhengerekkel végzett folyamatos
nyomás bevezetésével. A relief- vagy
dombornyomást ma már csak mővészek
használják egyedi darabok készítésére.
relief-flanel - Közepes súlyú, puha, bolyhozott
pamut típusú szövet. A felületén a mintának
megfelelıen alig és erısen bolyhozott részek
váltakoznak.
Többnyire
színnyomott
mintával is ellátják. Téli ingek készítésére
használják.
reneszánsz divat - A 16.-17. században uralkodó
divatstílus, amelynek ideálja az egyes
testrészek egyenlı súlyú megjelenítése volt.
Drága, gazdagon díszített szövetek (brokát,
bársony, selyem) használata jellemezte.
Szemben a korábbi gótikus stílussal, a nık
ruházata szabadabb mozgást biztosított, a
természetes testformákat hangsúlyozta,
kiemelte a derekat, a szoknya bı és
gazdagon redızı volt. A szorosan testre
simuló felsı részen négyszögletes vagy kör
alakú nyakkivágást alkalmaztak, és elıször
történt meg, hogy a ruha felsı része elvált a
szoknyától. Az eredetileg egyszerő, szők
ujjakat késıbb hasítékkal látták el, a
nagyobb kényelem és az elegancia
érdekében. A ruha fölött egy további réteget,
egy ujjatlan, elöl nyitott, kabátszerő
ruhadarabot viseltek. Fontos kiegészítı volt
a zsebkendı és a legyezı, és szívesen
viseltek
aranyláncokat
és
nehéz
nyakláncokat. A férfiak bırrel szegélyezett,
hasított ujjú rövid kabátot (zekét) hordtak,
ami legfeljebb térdig ért, így az extravagáns,
szoros harisnyaszárak jól láthatók voltak.
Egy másik öltözet a bevarrott ujjú, széles
gallérral készült kabát volt, amely viszont
már a sarokig ért - ilyet viseltek ünnepélyes
alkalmakkor és hivatalos események (pl.
egyetemi ünnepségek) alkalmával.
répanadrág (1), répa fazon – a legtöbb alkathoz
illik, a felül bıvebb nadrág ugyanis
jótékonyan takarja a csípıt és a kissé már
teltebb combot.
répanadrág
(2)
Divatos
nadrágfazon
(hosszúnadrág), az ülep és a felsı lábszár
környezetében bı, a térd alatt kúposan
szőkül és lent szorosan simul a lábszárra.
Eredetileg
farmerszövetbıl
készítették,
késıbb más jellegő pamut vagy gyapjú
típusú szövetekbıl is. Az 1980-as években a
csípınadrág kiszorította a divatból.
rész (a ruházat egy darabja) - Az öltözet egyik
darabja, mely az alak alsó vagy felsı részét
takarja; ezek anyaga különbözı is lehet.
részlegesen idomozott kötött lap - Síkkötı- vagy
síkhurkológépen készült, fogyasztással és
szaporítással formára kötött ("idomozott")
lap, amely azonban csak megközelíti a
kívánt alakot (pl. a ruhadarab ujját, elejét
vagy hátát) és ezért utólag szabást igényel. A
bekezdésnél ép széle van.
rétegezés (vegyi) - Két kelmeréteg tartós
egyesítésére szolgáló korszerő eljárás. Az
egyesítést ragasztóanyagal, legtöbbször az
egyesítendı
rétegek
közé
helyezett
valamilyen mőanyag fóliával vagy rugalmas
poliuretán habbal végzik, amely hı- vagy
más hatásra összetapasztja a két réteget. Az
eljárás célja egy új kelmefajta létrehozása,
amelynek
használati
tulajdonságai
különösen a tömegre vonatkoztatva - jobbak
az eredeti anyagokénál, könnyen kezelhetı,
mérettartó, lélegzıképes, és olcsóbbá teszi a
további feldolgozási mőveleteket is azáltal,
hogy nem kell alá külön bélés. Ilyen
rétegezett kelmét sokféle ruházati célra
használnak.
rétegezett kelme - Két vagy több különbözı kelme
vagy nem textíliából készült síklapú anyag
(pl. fólia) egyesítésébıl álló képzıdmény.
reteszelés - Olyan, sőrő cikcakk-öltésekbıl készült
varrat, amely pl. egy gomblyuk, egy hasíték,
egy zsebnyílás vagy egy hajtás végét zárja le
a nyílásra merılegesen.
ripsz piké (félpiké) - Könnyő, sőrő beállítású
pamut típusú szövet, finom hosszanti
bordázattal. Alsóruházati cikkek és könnyő
nıi ruhák készítésére használják.
ripsz szalag - Pamut- vagy viszkózfonalból
készült, 5-70 mm széles, vászonkötéső
szövött szalag, amelyben a keresztirányú
bordázottságot a láncfonalakhoz képest
vastag
vetülékfonalakkal
érik
el.
Megerısített széllel készítik. Lehet egyszínő
vagy színmintás, esetleg moaré hatású.
Díszítések készítésére használják.
ripsz szövetek - Fényes, érdes fogású szövet,
amelyen az alkalmazott kötésmód ill.
fonalak következtében jellegzetes hossz-,
kereszt- vagy átlós irányú bordázottság
látszik. Ezek lehetnek egyforma vagy
különbözı szélességőek. Többféle fajtája
van, pl.: barré-ripsz, cotelé-ripsz, façonnéripsz, muliné-ripsz, ondé-ripsz, ottománripsz, papillon-ripsz, ripsz piké, pilot-ripsz.
Nyersanyagától függıen megkülönböztetünk
pamut-, selyemvagy gyapjúripszet. A
"ripsz" szó eredete a német "Rippe", aminek
jelentése: borda.
ripszkötés - A vászonkötésbıl levezetett kötés, ami
úgy
keletkezik,
hogy
ugyanazon
szádnyílásba két vagy több vetüléket vetnek
be (ez az ún. "harántripsz", "láncripsz" vagy
"láncoldalú ripsz"), vagy két egymás melletti
láncfonal köt azonosan (ez a "hosszripsz",
"vetülékripsz" vagy "vetülékoldalú ripsz").
A ripszkötéső szövetre lánc ill. vetülék
irányban erısen bordázott felület jellemzı.
rojt - 1. Szövött anyagnak a keresztirányú
fonalakkal le nem kötött, hosszirányú
fonalakból álló vagy ezekbıl csomózott
szegélydísze. 2. Fonatolt vagy horgológépen
(lásd: gallon-termékek) készített díszítıelem,
amelyben a fonalak egyik vége egy
szalagszerő kelmébe van befogva, a másik
végük szabad.
rokokó divat - A 18. században uralkodó rokokó
korszakban az öltözködést sokoldalúság,
aszimmetria, a finom részletek és a
könnyőség jellemezte, azaz a mővészi
szépség, ami a felhasznált kelmékben is
megnyilvánult. A nıi és férfiruházatban
domináltak a különbözı szatén, brokát
szövetek és a csipkék, különösen pasztell
színekben. A nıi öltözet jellemzı része volt
a mélyen kivágott ingváll, amelynek ujjain
dús csipke- és paszománydíszítés volt. A
szorosan testre simuló ingvállal szemben a
szoknya nagyon bı volt, alul kör alakú
abroncs feszítette ki. Az abroncsot késıbb
alsószoknyák váltották fel és a szoknyát
hátul megemelték (lásd: krinolin). Fontos
szerephez jutott az alsóruházat, valamint a
különbözı öltözék kiegészítık (a paróka, a
legyezı, a kesztyő és a muff). A férfiak
öltözködése szintén nagyon dekoratív és
nıies volt, rengeteg fodorral, csipkével,
szalaggal. A mellény rövid volt és a kabát
ujja is. A nadrág térdig ért, alatta fehér
harisnyát hordtak. Késıbb a férfiak ruházata
egyszerősödött, elmaradtak róla a fodrok és a
csipkék, és a merev kabátból kialakult a
frakk, amely késıbb alapvetı darabja lett a
férfiak ruhatárának.
román kori stílus - A 9-12. században, ahol ez a
stílus uralkodó volt, országonként nagy
különbségek mutatkoztak. Az uralkodók és
az uralkodó osztályok viselete azonban csak
a kelmékben és a díszítésekben különbözött,
a formai kialakításban alig. A nık alsó- és
felsıruházatot viseltek; az alsóruha hosszú
volt, bokáig ért, szők ujjakkal, a felsıruha
viszont rövidebb és az ujjak a könyök alá
értek. A férjes asszonyok fejkendıt vagy
fátylat borítottak a fejükre. A férfiak fontos
ruhadarabja volt a tunika, amely a lábikráig
ért és gyakran bélelt volt, valamint a hosszú
nadrág vagy harisnya. A tunika fölött
hosszú, nehéz szövetbıl készült köpenyt
hordtak.
rostfonal - Len- vagy kenderszálakból font fonal.
Lehet nyers, fehérített vagy színezett.
rotációs filmnyomás - A csak szakaszosan
végezhetı sík filmnyomás folyamatossá
tétele. A síkfilmnyomásnál alkalmazott sík
sablon helyett itt henger alakú, forgó
sablonokat használnak, ezek belsejébe
juttatják a pép halmazállapotú színezéket,
amit a szitaszerő sablon nyílásain át
préselnek ki a sablon alatt elhaladó kelmére.
A sablon nyílásait a minta szerint helyenként
fotokémiai eljárással felvitt réteggel elfedik,
így a színezék csak a szabadon maradt
részeken kerülhet a kelmére. Minden színhez
külön sablonhengert alkalmaznak, ezek
egymás mögött helyezkednek el és így az
alattuk futó kelmére egymás után rányomják
a minta színeit. A mintaelem méretét a
sablonhengerek kerülete korlátozza. Az
utolsó sablonhengert is elhagyva a kelme
egy szárítóba kerül, ahol a felvitt színezékek
rögzítıdnek rajta.
roving - Puha, terjedelmes díszítı cérna, nagy
egyenlıtlenségekkel. Jellemzıen divatos
kabátok alapanyagául szolgáló kelmék
gyártásához használják. A magyarban ez a
kifejezés nem terjedt el a díszítıfonalak
elnevezésében.
rögzítı közbélés - Szövött, kötött, vagy nemszıtt
kelmébıl készült bélésanyag, amit hıre
lágyuló bevonattal látnak el, hogy
ráragasztható legyen a ruhadarab egy
alkatrészére, annak érdekében, hogy az
megtartsa az alakját.
rubas - A legrégebbi ismert szláv ruhadarab, az ing
elıdje. Hosszú, bı, egy vagy két vállpánttal
készül. A népviseletben is hordják, mint
ujjatlan inget.
rugalmas fehérnemő - Olyan, rugalmas kelmékbıl
készült nıi fehérnemők győjtıneve, amelyek
célja a mell, a derék és a csípı környékének
formázása, ugyanakkor kényelmesek és nem
akadályozzák a szabad mozgást. Ide
tartoznak a harisnyakötı, harisnyatartó, a
főzı és a melltartó.
rugalmas láncrendszerő kelme - Láncrendszerő
kötött kelme, amely mind hossz-, mind
keresztirányban nagyon nagy mértékben
nyújtható és rugalmas, ami a készítéséhez
felhasznált rugalmas (pl. poliuretán elasztán)
fonalaknak köszönhetı.
rugalmas
selyemtípusú
szövet
Nagy
rugalmasságú selyemtípusú szövet. Nehéz
vagy közepes súlyú lehet, vetülékébe
elasztikus
szálat
szınek;
többféle
kötésmóddal készülhet. Melltartók, főzık és
fürdıruhák alapanyagául szolgál.
rugalmas szalag (1) - Különbözı szélességő és
különbözı eljárásokkal (szövés, kötés,
fonatolás) készült szalagok győjtıneve,
amelyekbe hosszirányban rugalmas (gumivagy elasztán-) fonalakat dolgoznak be,
hogy nyúlékonyak és rugalmasak legyenek.
Alsóés
felsıruházati
termékekben,
fürdıruhákban stb. használják.
rugalmas szalag (2) - Rugalmas pánt, melyet a
legkülönfélébb
formákban
gyártanak
felhasználási területeinek sokfélesége miatt.
Rugalmas kalapszalag – Elasztánfonalat
tartalmazó, kör keresztmetszető, üreges
szalag,
amit
kalapokhoz,
cipıkhöz,
játékokhoz stb. használnak. Sima rugalmas
szalag – Mindkét oldalán sima, egyenes
szélő szalag. Övszalag - Övek készítésére
használják.
Bizonyos
távolságokban
lyukakkal látják el, amelyek lehetıvé teszik
a hosszának szabályozását. Rugalmas
harisnyatartó-szalag
–
Harisnyatartók
készítésére szolgál. Rugalmas szíjszalag –
Hevederek készítésére használják. Rugalmas
mintás szalag – A szövése során mintázattal
ellátott, esetenként hullámos szélő rugalmas
szalag.
rugdalózó - Felsırészbıl és a lábfejet is magában
foglaló nadrágból álló, egy darabot alkotó
kötött ruhadarab csecsemık számára.
Fehérben és pasztell színekben (rózsaszín és
világoskék) készítik.
ruha - A nıi ruha általános megnevezése, amely a
felsıtestet és a lábakat - utóbbiakat
különbözı hosszúságban - takarja. A nık
ruhatárának elmaradhatatlan darabja. Lehet
egyvagy kétrészes, jellemzıen szoknyából
és galléros felsırészbıl áll, bár a gallér
esetleg el is maradhat. Lehet ujjas vagy
ujjatlan. Többnyire béleletlen. Anyaga,
vonalvezetése, kidolgozása a mindenkori
divat hatása alatt áll. Sokféle változata van,
például: empire stílusú ruha, koktélruha,
ingruha, kismamaruha, princesz vonalú ruha,
társasági ruha, esküvıi ruha, táncruha,
estélyi ruha, uszályos ruha stb.
ruhahosszak - Rövid – a kereskedelemben
szokásosan kapható legrövidebb ruhahossz,
amire szoknyák esetében a „miniszoknya”
elnevezést is használják. Midi – a lábikráig
érı
szoknyahossz
megjelölése.
Háromnegyedes – a „rövid” és a „hosszú”
középértékének
megfelelı
hosszúságú
ruhadarab. (Lásd pl. háromnegyedes kabát.)
Hétnyolcados
–
a
„hosszú”
ruha
hosszúságának kb. 7/8-át elérı hosszúságú
ruhadarab. (Lásd pl. hétnyolcados kabát.)
Hosszú – a kereskedelemben szokásosan
kapható leghosszabb hossz az adott típusú
ruhadaraboknál. Extra hosszúság – hosszabb,
mint a megszokott leghosszabb ruhadarab az
adott típusban; ilyen például az uszályos
szoknya. A hosszcsoport meghatározásához
egy adott testrészt elérı ruhahosszt is alapul
lehet venni, pl. „térdig érı” kabát.
ruhaipar, ruházati ipar, konfekcióipar - A
textilanyagokból készült ruházati cikkeket,
ruhadarabokat elıállító ipar elnevezései. A
hivatalos statisztikában szereplı elnevezés:
ruházati ipar, és ebbe nem értendı bele a
bır- és szırmekonfekció, azok a bır-,
szırme- és cipıiparhoz tartoznak.
ruhastílus - A ruha vonalvezetése, az eleje, a háta
és az oldala kialakítása a mindenkori
divatirányoknak megfelelıen.
ruhaszerő kötény - Kötény, amelynek a szoknyát
és a felsıtestet védı ujjatlan része egy
darabot képez és hátul nyitott, csak a
derekán köthetı meg hátul.
ruhaszövet - Ruházati termékek készítésére
alkalmas szövött kelme.
ruházat - A ruházat egyedileg vagy nagyüzemileg
elıállított termékek együttese, amelyet az
ember a testén visel, hogy megvédje az
idıjárás viszontagságai ellen és emellett
díszítse is. A ruházatnak nagyon sokféle
fajtáját különböztethetjük meg nemek
szerint, a viselés célja, alkalma és a ruházat
kialakítása szerint. Van tehát nıi, férfi-,
leányka-, fiú- és csecsemıruházat, alsó- és
felsıruházat, tavaszi, nyári, ıszi és téli
ruházat, otthoni, utcai, alkalmi, szabadidı-,
sport-, munka- és védıruházat stb. A ruházat
egyes darabjai és ezek kialakításai is
sokfélék. A ruházathoz tartoznak a fejfedıtıl
a felsı ill. alsó testen hordott, valamint a
lábon viselt ruhadarabok, a kalaptól a cipıig,
sıt a ruházati kiegészítık (pl. nyakkendı,
kesztyő, sál, táska stb.) is. A ruházat
kialakítását és összetételét a mindenkori
divat befolyásolja és az az emberi civilizáció
több évezrede alatt igen sok változáson ment
át.
ruházati csipke - Ruha készítésére vagy díszítésére
alkalmas csipkekelme.
ruházati kiegészítı - A ruházat része, azzal
harmonikus egységet alkot, és - akárcsak a
ruházat - a mindenkori divat befolyása alatt
áll, de egyúttal a személy egyedi ízlését is
tükrözi. A leggyakrabban elıforduló ruházati
kiegészítık: a kalap, a sapka, a sál, a kendı,
a kesztyő, a zokni, a harisnya stb.
S
sálgallér (1) - Olyan gallér, amelynél a gallér és a
hajtóka (rever) egybeszabott, tehát nincs
szükség a tükör varrásra.
sálgallér (2) - Olyan gallér, amely hátul sálszerően
a nyakat és elöl egy mélyen lefutó
nyakkivágást vesz körül és annak csúcsában
végzıdik. Ez a konstrukció a lehajtott gallér
és a hajtóka (rever) kombinációja. Fıként
kabátokon, kosztümökön és háziruhákon
alkalmazzák.
sálkendı
Öltözet-kiegészítı
ruhadarab;
négyszögletes, többnyire hosszúkás alakú,
szövött vagy kötött, mindenképpen ép szélő
kelmesáv, amit a nyak köré tekernek a hideg
elleni védelem, vagy díszítés céljára.
Egyszínő vagy mintás, esetleg rojtokkal is
díszítik. Használata Indiából származik;
Kasmírban finom gyapjúból állították elı.
Európában a 19. században terjedt el.
Santung (2) - Eredetileg egy könnyő, egyenlıtlen
felülető
selyemszövet,
amit
durva,
egyenetlen vetülékfonalból - és gyakran
hasonló
láncfonalból
is
szınek.
Elnevezését a kínai Santung tartományról
kapta, ahonnan ez a szövettípus származik.
Santung (selyemszövet) - Könnyő, jellemzıen
egyszínő, egyenetlen felülető, vászonkötéső
selyemszövet,
aminek
gyártásához
különbözı finomságú fonalakat használnak.
Eredetileg chappe-selyem vagy doupion
fonalból készítették. (Lásd még: doupion
szövet.)
Santung hatású gyapjúszövet - Könnyő,
meglehetısen
merev,
vászonkötéső
gyapjúszövet, aminek egyenetlen felületét a
vetülékben
alkalmazott
flamméfonal
használatával érik el. Nıi kabátok, nyári
férfiöltönyök készítésére használják.
sanzsan (changeant) - Jellegzetesen színjátszó
szövetfelület, amit azáltal érnek el, hogy a
lánc- és a vetülékfonalak különbözı színőek.
Lásd még: sanzsan szövet.
sanzsan (changeant) szövet - Közepes súlyú,
vászon- vagy sávolykötéső pamut-, selyem-,
esetleg gyapjúszövet. Jellegzetessége a
színjátszó felület, amit azáltal érnek el, hogy
a lánc- és a vetülékfonalak különbözı
színőek. Nıi és férfikabátok, sportruházati
cikkek stb. készítésére használják. Az
elnevezés a francia "changeant" szóból ered,
aminek jelentése: változó. Lásd még:
sanzsan.
sapka - Varrot vagy egybekötött puha fejfedı.
sátorvászon, sátorszövet - Vastag fonalakból,
vászonkötésben
szıtt
pamutszövet,
keresztirányú
bordázottsággal,
amit
vastagabb vetülékfonalak alkalmazásával
érnek el. Impregnálva sátrak készítésére
használják.
sátor-vonal - Kabátok és ruhák fiatalos
szabásvonala, amit sima, kis gallér, keskeny
vállak, lefelé szélesedı csípıvonal és bı,
lebegı szoknya jellemez.
sávoly, köper - A szövetek egyik alapkötése. Lásd
sávolykötés.
sávolykötés, köperkötés - A szövetek egyik
alapkötése,
jellegzetessége,
hogy
a
kötéspontok átlósan helyezkednek el.
Aszerint, hogy a szövet színoldalán milyen
kötéspontok vannak túlsúlyban, lánc- ill.
vetülékoldalú sávolykötést különböztetünk
meg. Ha adott oldalon a lánc- és vetülékkötpontok száma egyenlı, egyenlı oldalú
sávolyról beszélünk. A legegyszerőbb
sávolykötéshez legalább 3 lánc- és 3
vetülékfonal szükséges. A sávolykötésbıl
nagyon sok levezetett kötést alkothatunk,
amelyek közül a legfontosabbak a
következık: keresztsávoly, tört sávoly,
megszakított (lépcsıs) sávoly, megerısített
sávoly, díszített sávoly, árnyékolt sávoly,
többátlós sávoly, többlépcsıs sávoly,
megerısített sávoly, ék alakú sávoly.
sávolyszövet (1) - Sávolykötéső szövet, amelyre
jellemzı, hogy a lánc- és vetülékfonalak
kötéspontjai ferde vonalban haladnak és ezt
gyakran a két fonalrendszer eltérı színével is
hangsúlyozzák.
sávolyszövet (2) - Közepes súlyú, durva,
sávolykötésben szıtt pamutszövet, a
felületén jól látható átlós bordázottsággal.
Mondják "zsávoly"-nak is. Szabadidı- és
munkaruha-anyag.
Saxony - Közepes súlyú, puha gyapjú típusú
szövet, a felületét rövid száltakaró borítja,
amely elfedi a négyfonalas, egyenlı oldalú
kreppkötéső szövetszerkezetet. Finom kártolt
fonalakból készítik, többnyire mintásan.
Sportos zakók és öltönyök, kosztümök
Seersucker - Könnyő, szellıs szövet, jellegzetes,
szabálytalan csoportokat alkotó hosszanti
csíkokkal vagy kockákkal, amelyek ráncokat
okoznak a szövetben. Közepes finomságú
fésült fonalból, vászonkötésben készül, a
mintázatot a két lánchengerre felvetett
láncfonal-rendszer feszültségkülönbségével
hozzák létre. Pamut- vagy len típusú szövet
esetében hasonló hatást nátronlúggal történı
kezeléssel is elı lehet idézni, amely azon a
helyen, ahol a szövetet éri, zsugorítja a
fonalakat. Nıi ruhákat, blúzokat, szoknyákat
készítenek ebbıl a szövetfajtából. Az
elnevezés a perzsa "shirushakar" szóból ered,
aminek jelentése: ráncos.
Selected Pattern - A magyar szakterületen nem
használt kifejezés, mely a láncrendszerő
kötött kelmék egy mintázási módját jelöli. A
mintázatot főzés átvitellel hozzák létre.
selyem muszlin - Nagyon finom, puha, szellıs,
vászonkötéső selyemszövet. Enyhén sodrott
természetes
selyemfonalból
készül,
jellemzıen egyszínő vagy színnyomott
változatban. Vasalással vagy kalanderezéssel
meglehetısen merev tapintásúvá teszik. Nıi
alkalmi ruhákat és blúzokat készítenek
belıle. Lásd még: muszlin.
selyem típusú szövet - Valódi selyembıl
(hernyóselyembıl)
vagy
mesterséges
szálasanyagból, pl. filamentfonalból, esetleg
ezek keverékeibıl készült szövet, amely - ha
nem is hernyóselyembıl készült selyemszerő karakterrel rendelkezik. Igen
változatos szövetszerkezetekkel, fogással és
más tulajdonságokkal készülhet, de a legtöbb
ilyen szövet fényes felülető. Tulajdonságait a
kikészítés jelentısen befolyásolja. Ezeket a
szöveteket
legtöbbször
alsóruházati
termékek, nıi és gyermekruhák, blúzok,
kabátok,
divatos
ruházat-kiegészítık,
bélések, férfiruházati cikkek készítésére
használják.
selyembársony – Közepesen nehéz, puha selyem
típusú szövet, finom bolyhos felülettel, ami a
selyem lánc- és a (rendszerint) pamut
vetülékfonalnak köszönhetı. Nıi alkalmi
ruhák és kabátok készítésére használják.
selyembatiszt
Könnyő,
vékony,
sima,
vászonkötéső pamutszövet, mercerezett
pamutból készül, ez adja selyemszerő fényét.
Alsóruházat és nıi ruhák alapanyaga.
selyemripsz - Fényes vagy matt, közepes súlyú,
vászon- vagy ripszkötéső, selyem típusú
szövet, jellemzıen egyszínő. Hossz- vagy
keresztirányú bordázottságot mutat. Finom,
fényes vagy matt selyemfonalból szövik. Nıi
ruhák,
könnyő
kabátok
készítésére
használják.
selyemtaft - Sőrő beállítású, meglehetısen merev
tapintású, fémes fényő selyemszövet finom
keresztirányú bordázottsággal. Kizárólag
valódi selyembıl szövik, vászonkötésben.
Esernyık készítésére használják.
Shetland - Közepes súlyú vagy nehéz, puha, sima
tapintású gyapjúszövet, amelynek finom,
rövid száltakarója elfedi a vászon- vagy
egyenlı
oldalú
sávolykötéső
szövetszerkezetet. (Néha kettıs szövetként)
is készítik.) Népszerő az egyágú fésült vagy
kártolt melanzs fonalból készült változata.
Kosztümöket, nıi és férfikabátokat, sportos
zakókat készítenek belıle. Elnevezését a
shetland
gyapjúról
kapta,
amelybıl
eredetileg készítették.
síelés utáni öltözet - Fiatalos, divatos és
mindennapi használatra szolgáló sportos
ruhadarab. Hordják délután és este a téli
sportokat követı pihenı idıben.
sifon (pamutszövet) - Finom fogású, keményített
pamutszövet,
finom
fonalakban
vászonkötésben szövik. Ágynemők és
fehérnemők készítésére használják.
sifon (selyemszövet) - Finom, fényes, érdes
felülető
selyem
típusú
szövet;
vászonkötésben szövik S- és Z-sodratú
hernyóselyem- vagy szintetikus fonalakból.
Ha krepp-fonalakat használnak a gyártáshoz,
krepp-sifon a neve. Könnyő ruhák, sálak,
kendık készítésére használják.
sifon-bársony - Puha láncbársony, gyakran
keresztirányú
bordázattal,
esetleg
kötésmintázattal,
de
mindig
olyan
kikészítéssel, ami a láncirányú száltakarót
fellazítja. Nıi ruhák és kabátok készítésére
hazsnálják.
sima kelme - Mintázat nélküli kelme.
sínadrág - A klasszikus sínadrág szára a térdtıl
lefelé a bokáig szőkül és a talp alatt
átvezetett talpalló (kengyel) rögzíti. (Lásd
még: talpas nadrág.) A sícipı szárába
betőrve viselik. Gyakran rugalmas kelmébıl
készítik. Az aktív sportoláshoz használt
sínadrág nagy rugalmas nyúlású kelmébıl
készül, szorosan a testre simul, szára a
bokáig ér és bır szegélyben végzıdik,
amelyet a sícipıhöz lehet csatlakoztatni. Egy
további típus a kényelmes szabású, könnyő
poliamidkelmébıl készült, de pehellyel,
valamilyen
nemszıtt
kelmével
vagy
szintetikus szálakkal bélelt steppelt, meleg
nadrág.
síruha-szövet - Nehéz, sőrő beállítású gyapjú
típusú szövet, finom, nemezelt, rövid
száltakaróval rendelkezı felülettel, ami
elfedi a szövet vászon-, cirkász-, mintás
sávolykötéső vagy trikókötéső szerkezetét.
Közepesen finom kártolt fonalból készül és
impregnálással vízhatlanná teszik. A
gyártása visszaszorulóban van, mert mint
síruha-anyag elavult, erre helyette nagy
rugalmas nyúlású kelméket használnak (v. ö.
sínadrág).
skót szoknya - Divatos, gyapjú típusú , skótkockás
mintázatú) szövetbıl készült szoknya, amely
a skótok nemzeti viseletére emlékeztet innen is ered a neve. További jellegzetessége
a dekoratív rojtos díszítés és a nagy betőzött
biztosítótő.
slip - Férfiak ill. nık által viselt alsóruházat:
száratlan nadrág, amelyet a derekán
rugalmas pánt tart meg és a lábszárnyílás
körül is alkalmaznak rugalmas pántot.
Többnyire kötött kelmébıl gyártják.
slipon - Pamut- vagy gyapjúszövetbıl készült
könnyő férfi-felsıkabát, raglán szabással,
rejtett gombolással, zsebfedıs zsebekkel,
rövid reverrel, amely felgombolva is
hordható.
só-bors minta - Apró pettyekbıl álló mintázat,
amit 1:1 vagy 2:2 arányban sötét és világos
(általában fekete és fehér) színő fonalakból
készítenek, mind a láncban, mind a
vetülékben. A szövetet vászon-, sávoly- vagy
kreppkötésben,
leggyakrabban
fésült
gyapjúfonalakból készítik. Öltönyök, nıi
ruhák és kosztümök alapanyaga.
sodrat - A fonal vagy cérna csavarulata, amit
fonalgyártásnál a sodrás, cérnagyártásnál a
cérnázás mőveletével állítanak elı. Rövid
elemiszálakból font fonal esetében a
sodratadás célja a szálak egymáshoz
tömörítése és ezzel a fonal szilárdságának
biztosítása,
több
filamentbıl
álló
filamentfonalak és cérnák esetében pedig a
filamentek ill. a cérnát alkotó fonalágak
egymáshoz erısítése, hogy egységes
szerkezetet alkossanak. Minden esetben igen
fontos jellemzı adat a sodratszám, ami a
hosszegységre (az SI rendszerben az 1
méterre) esı sodratok (csavarulatok) számát
jelenti, valamint a sodratirány, ami lehet
balra emelkedı (S-sodrat) ill. jobbra
emelkedı (Z-sodrat). A sodratszám a
fonalfinomsággal (lásd: direkt fonalfinomság
ill. indirekt fonalfinomság) együtt jelentısen
befolyásolja a fonal ill. cérna tulajdonságait,
a sodrat iránya pedig hatással van a kelme
mintázatára és egyes fizikai tulajdonságaira
(pl. kötött kelmék elcsavarodási hajlamára).
sodrott díszítıcérna - Spirálisan csavarodott
díszítıcérna. Egy vagy két alapfonal és egy
vagy
két
vastagabb
erısítıfonal
összecérnázásával
készítik,
mégpedig
ellenkezı irányú cérnázási sodrattal, mint
amilyen az egyes fonalágak sodratiránya.
Soft look - A férfi- és nıi divatban egyaránt
megtalálható divatirány, amit puha, szépen
redızı vonalak, könnyed kidolgozás
jellemez. A gyártáshoz puha, szép eséső
kelméket használnak. Az angol elnevezés
jelentése: puha megjelenés.
Softshell - Meleg, vízhatlan, de ugyanakkor
lélegzıképes,
szabadban
viselt
felsıruházatok győjtıneve. Anyaga kívül
kopásálló, belül a nedvességet (párát,
izzadságot) a külsı felületre kivezetni képes
kelme, köztük esetleg membrán réteggel.
sokkoló színek - Erıs, különösen világító színek,
amelyek az 1960-as években jelentıs
mértékben befolyásolták a nıi divatot, de
gyermekruháknál ma is használatosak.
Nagyon bonyolult és drága színezési eljárást
igényelnek.
sonka-ujj - A vállat hangsúlyozó, a felsıkaron
erısen felfújt ujj, az alsó része ezzel
szemben erısen szőkül a csukló felé.
sortnadrág - Férfiak, nık és gyermekek által
egyaránt viselt rövid nadrág, amely térd
fölött végzıdik, vagy legfeljebb kis
mértékben ér a térd alá. Nyári melegben,
szabadidıben és sportoláshoz viselik.
Kialakítása, hossza és mintázata a divat
függvénye.
spanyol divat - A 16. század második felétıl a 17.
század elsı évtizedeiig uralkodó öltözködési
stílus, amely akkor nagy hatással volt az
általános divatra. Kifejezte a spanyol udvar
nagy politikai hatalmát, a kapcsolatok
szigorúságát, zordságát, makacsságát, a
kényelem hiányát. Színei sötétek voltak, a
magas, fodros gallér nagy mértékben
akadályozta a szabad és természetes
mozgást. A nıi test formáit elnyomták és a
fej az öltözethez mellett a valóságnál is
kisebbnek tőnt. Erısen befőzték magukat,
emiatt a felsıtest kúpos formát vett fel, amit
a lefelé erısen bıvülı szoknya még
hangsúlyozott is, ehhez az alsószoknyát
abronccsal merevítették. A ruha fölött bı,
csuklyás kabátot (kappe) hordtak. A férfiak
szők, magasan záródó zekét viseltek, szintén
magas, fodros gallérral, ingüket és
ruházatukat csipke díszítette. A rövid,
buggyos szárú, az ülepnél hordószerően
kiszélesedı nadrághoz hosszú harisnyát
hordtak. Ruházatukat széles, nyitott,
keményített kabát egészítette ki.
Spencer (3) - Derékig érı, szők kiskabát, amit nık
ill. férfiak alkalmi viseletként hordanak.
Jellemzıen világos színekben készül. A 18.
század végén vált ismertté, amikor az angol
Earl Spencer meleg felsıkabátként viselte.
Spencer (pincérkabát) - Rövid, szők, fehér vagy
színes
kiskabát,
picérek
és
más
vendéglátóipari alkalmazottak formaruhája.
spirálcérna - A díszítıcérnák egy fajtája; vastag és
vékony
fonalak
dugóhúzószerő
összecérnázásával készítik.
sportex - Közepes súlyú, rugalmas, érdes fogású,
porózus felülető gyapjú típusú szövet, jól
látható vászonkötéső szerkezettel. Finom
kártolt, erısen sodrott gyapjúfonalból készül,
gyakran melanzs kivitelben vagy divatos
mintákkal. Sportos férfi- és nıi ruhákhoz
használják. Az elnevezés a brit Dormeuil cég
védett márkaneve.
sportmez - A felsıtestre húzott ujjatlan, rövid vagy
hosszú ujjú, gallér nélküli, sportolásnál viselt
öltözék, rendszerint kötött kelmébıl.
Szabása és színei, valamint az elejére vagy
hátára hímzett vagy festett jelvény az adott
sportegyesület vagy szponzor igényeinek
felelnek meg.
sportnadrág
Különbözı
nadrágtípusok
győjtıneve, amiket sportoláskor viselnek.
Ide tartozik például a sínadrág, a
lovaglónadrág, a golfnadrág stb.
sportruházat - 1. Bizonyos sporttevékenységekhez
alkalmas ruházat, amelynek anyaga és
kivitele az adott sport követelményeihez
igazodik. Hivatásos sportolók és amatırök
egyaránt viselhetik. 2. A szabadidıruházatok egy fajtája, az ún. „sportos”
ruházat,
amelynek
anyaga,
kivitele,
mintázata eltér a szokásos hétköznapi
ruházatétól, szabad mozgást biztosít, és
alkalmas arra, hogy akár könnyebb sportokat
is őzzenek benne (kerékpározás, kirándulás
stb.).
sportzakó - Rövid, egysoros zakó, rávarrott
zsebekkel, elöl és hátul gyakran nyereggel.
Formája és kialakítása a mindenkori
divatnak felel meg. Általában kártoltgyapjúszövetbıl készítik.
S-sodrat - Fonal gyártásakor alkalmazott egyik
sodratirány, amelynél a szálak jobbról balra
emelkedı
csavarvonal
alakjában
helyezkednek el a fonalban, hasonlóan az S
bető formájához. Nevezik bal sodratiránynak
is.
St. Tropez stílusú ing - A felsıtestre húzott
ujjatlan, bebújós ruhadarab nık számára.
Csípıig ér, kétoldalt lekerekített hasíték van
rajta. A nadrágon ill. szoknyán kívül
hordják. Könnyő kötött, esetleg szövött
kelmébıl készítik.
St. Tropez stílusú nadrág - Hosszú vagy
háromnegyedes hosszúságú, ejtett csípıjő
nıi nadrág, amit szabadidıben vagy strandon
hordanak. Könnyő pamut típusú szövetbıl
készítik, élénk színekben.
steppelt kelme - Több kelmeréteg (pl. két szövet
között egy szálbunda-réteg, mint bélés)
összedolgozása varrás útján. A varratokat
több tő egyszerre végzi. Ha a többrétegő
kelmét oldalirányban is mozgatják, akkor
nem csak egyenes vonalú varratok
keletkeznek - ez mintás tőzésre ad
lehetıséget. Takarók, ágyterítık, egyes
sportruházati cikkek anyagai készülnek így,
de lényegében így készül a paplan is.
stílus - Gyakran használt kifejezés a textil- és
ruházati iparban bizonyos kelmetípusokra
vagy ruhakialakításokra , kifejezve a
szerkezetüket vagy formájukat, egyes
elemeiket, viselıjük személyiségét, vagy a
korszak jellegzetességeit.
stóla (divatcikk) - Nık által használt öltözékkiegészítı ruhadarab; hosszú, keskeny, a
sálnál nagyobb, nagyon dekoratív sálszerő
kendı, amit alkalmi ruházathoz hordanak a
nyakban vagy a vállon. Készülhet szövetbıl,
kötött kelmébıl, vagy szırmébıl is.
stóla (papi ornátus része) - Püspökök, papok által
használt, nyakba vetve viselt, hosszú,
keskeny szövetcsík, különbözı liturgikus
színekben.
stoppolófonal,
tömıfonal
Nyújtott
pamutfonalakból álló, matt vagy fényes (ez
esetben mercerezett), lágy sodratú, négy
kétágú cérna összesodrásával készített cérna,
amit kiszakadt zoknik kézi javítására
(stoppolására)
használnak.
Ritkábban
gyapjúból,viszkózból,
vagy
szintetikus
szálakból is készítik. Kis gombolyagok vagy
tekercsek formájában kapható.
stramin - Közepes súlyú, vékony, merev,
vastagabb cérnákból szıtt pamutszövet,
vászon- vagy panamakötésben készül, úgy,
hogy az egyes fonalak között egyforma
távolság legyen. Hímzési alapszövetként
használják.
stramin, rácsvászon - Laza beállítású, vastag
fobnalakból készült vászonkötéső pamut
típusú szövet. Hímzések alapszövete.
strandruha (1) - Nıi ruhadarab, amelynek
nadrágrésze és felsı része van; hasonlít a
fürdıruhához, de annál lazább szabású és
többnyire könnyő pamutszövetbıl készül.
Lehet egyvagy kétrészes, attól függıen,
hogy a nadrág és a melltartós felsı rész egy
darabból vagy két különálló darabból áll-e.
strandruha (2) - Nık és kislányok strandon viselt
öltözéke. Általában három részbıl áll:
melltartóból, nadrágból és hosszabb vagy
rövidebb
ingvagy
köntösszerő
ruhadarabból, de tartozhat hozzá rövid
szoknya vagy nadrág is. Könnyő pamut
típusú szövetbıl vagy kötött kelmébıl
készítik,
valamennyi
részét
azonos
mintázattal.
Stretch kelme - A stretch - magyarul: nyúlékony kelme elıállításához a szokványos fonalon
kívül speciális, nagy rugalmas nyúlású
(gumivagy elasztán-) fonalat használnak.
Jellemzıjük, hogy nemcsak nagy mértékben
nyújthatók, hanem a tehermentesítés után
megnyújtott állapotukból vissza is térnek
eredeti állapotukba (rugalmasak). Ezek a
termékek lehetnek szövetek, kötött kelmék
vagy fonatolt termékek, sıt készítenek
nyúlékony nemszıtt kelmét is. A kelme
tulajdonságai és kinézete az alkalmazott
fonalaktól és a kelmeszerkezettıl függ. A
kelme lehet csak az egyik (hosszvagy
kereszt-) irányban, vagy mindkét irányban
fej számára a kör közepén nyílást hagytak,
innen kezdve a suba az aljáig nyitott és
bokáig ért. Szırös juhbırbıl készült, gallérja
fekete báránybır. - 2. A német reformáció
korában "Schaube" néven ismert subaszerő
ruhadarab elöl nyitott, szırmével díszített
sálgallérral készült férfiköpeny. Az ujja ún.
függıujj (a kar mögött, a vállról vagy a
könyökrıl lelógó ujj vagy kelmecsík, a
könyöktájban esetleg felhasítva). Drága
anyagból,
gazdag
díszítéssel
ünnepi
alkalmakkor viselték. Eredetileg polgári
viselet volt, de késıbb vidéken is elterjedt.
sújtás, zsinórdíszítés - Fonatológépen készült,
paszomány típusú termék. A burkolat, mely
pamut-, selyem-, gyapjú- vagy fémfonallal is
készülhet, két párhuzamos fonalköteget fon
körül 8-as alakban. Egyenruhák és polgári
ruhák díszítésére használják.
Superwash kikészítés - 100 % gyapjúból készült
szövetek és kötöttáruk nemezelıdést gátló
kikészítése, aminek eredményeként a
késztermék legfeljebb 30 0C hımérsékleten
akár gépben is mosható, anélkül, hogy a
nemezelıdés következtében zsugorodna
("összemenne"). Az eljárás lényege az, hogy
a gyapjúszál pikkelyezettségét klóros
kezeléssel nagy mértékben elroncsolják,
ezáltal a szálak egymásba kapaszkodását
lehetetlenné teszik.
svéd csíkozás - Kelmemintázat; széles hosszanti
csíkok, harmonikusan összeillı mély
színekben. Fıleg dekorációs szöveteken
alkalmazzák,
de
idınként
divatos
ruhaanyagokon is megjelenik.
Sweatshirt - A T-ing egy fajtája; a szó szó szerinti
jelentése: „izzasztó ing”, arra utalva, hogy a
lezser, hosszú ujjú, esetleg galléros, de
vastagabb, belül esetleg bolyhos ing jó
melegtartó. Eredetileg a jogging öltözék
felsı részét jelentette, de ma már önállóan is
hordják.
Swingszoknya - A csípıtıl lefelé elıször kissé,
majd egyre nagyobb mértékben kiszélesedı,
így haranghoz hasonló formájú szoknya.
Rendszerint több darabból állítják össze.
nyúlékony. Felhasználásuk igen sokrétő,
alsó- és felsıruházati cikkek mellett
gyógyászati, egészségügyi és mőszaki
alkalmazásaik is vannak.
Struck-kötés - Vászonkötésbıl levezetett kötés,
amelyben olyan szakaszok váltakoznak, ahol
a lánc- ill. a vetülékfonalak lebegnek a
hátoldalon, emiatt a kelme színoldalán
kiemelkedı bordák keletkeznek, amiket
élesváltások választanak el egymástól.
Különbözı anyagokból készülhet, lásd:
struck-szövet, cotelé, piké szövet.
Struck-szövet (2) - Struck-kötéső szövet, aminek
színoldalán
hosszanti
bordázottság
figyelhetı meg, a szövet hátoldalán lebegı
vetülékfonalak vannak. A bordák szélessége
változhat, elrendezésük lehet szabálytalan
vagy alkothat geometriai alakzatokat is.
Struck-szövet (3) - Nehéz, durva kinézető, kemény
fogású
gyapjúszövet
kiemelkedı
hosszbordázattal. Struck-kötésben, muliné
láncfonalakból és gyakran két vetülékkel
szövik, a két vetülék egyikét a hátoldalon
felbolyhozzák.
Lovaglónadrágok
és
munkásnadrágok készítésére használják.
Struck-szövet (gyapjú) - Struck-kötésben készült
könnyő vagy közepes súlyú gyapjúszövet,
amelynek
színoldalán
hosszirányú
bordázottság
látható,
ezek
lehetnek
szabálytalan vagy geometrikus formákat
alkotó elrendezésőek. Gyakran készítik
muliné fonalból. Nıi ruhák, öltönyök,
nadrágok anyaga.
Struck-szövet (pamut) - Struck-kötésben készült
közepes súlyú pamutszövet, amelynek
színoldalán hossz-, kereszt- vagy átlós
irányú bordázottság látható. A hátoldalát
gyakran bolyhozzák. Kabátok, sport- és
munkaruhák, gyermekruhák készítésére
használják.
stylist - Tervezımővész: divattervezı, ruhatervezı,
aki ruhadarabok, öltözékek tervezésével
foglalkozik.
suba - 1. Magyarországon az alföldi parasztság
körében - fıként a 19. században - viselt
suba térdig érı, palástszerő ruhadarab,
kiterítve mindig kör- vagy körcikk-alakú. A
Sz
szabás - Az emberi test bizonyos részének magas
fokú leképezése, áttétele egy ruhára vagy
ruharészletre a kelme megfelelı alakításával.
Beszélünk egy ruha, egy ujja, egy gallér stb.
"szabásáról". A szabásnak harmonizálnia
kell a ruhadarab viselıjének alakjával, a
kelmetípussal,
a
viselés
módjával,
körülményeivel és a divattal.
szabásminta; sablon - A szabásminta egy
ruhadarab síkban kiterített alkatrészének
rajza, amelynek körvonala mentén az
alkatrészt ki lehet vágni a kelmébıl. Ha ez
kartonból vagy mőanyag-lemezbıl készül,
amely alkalmas arra, hogy a szabászkést
annak mentén vezessék, sablon a neve.
szabásrajz-hálózat - Fıleg függıleges és
vízszintes vonalakból álló hálózat, amely
segít kijelölni bizonyos pontokat, szögeket
és kontúrokat a szabászati szerkesztésnél.
szabászati/vágási veszteség - A szabás során a
kiszabott alkatrészek között és mellett a
kelmébıl
kimaradó,
felhasználhatatlan
anyagmennyiség. Ide tartoznak a hibás
kelmerészek kihagyása miatt keletkezı
darabok és a kelmeszélek is. A ruhagyártás
gazdaságossága nagy mértékben múlik azon,
hogy ez a veszteség minél kisebb legyen.
szabóvászon (1) - Durva fonalakból készült, ritka
szövéső, erısen keményített, vászonkötéső
len- vagy pamutszövet, általában nyersen
(kikészítés nélkül) használják fel. Szabók
használják
felsıruházatokhoz
közbélés
céljára.
szabóvászon (2) - Erısen keményített, merev,
ritka, vászonkötéső len típusú szövet, a láncés a vetülékfonalak egyforma vastagságú,
finom fonalak. Magasabb színvonalú
ruhadarabokhoz (fıleg kabátokhoz) merevítı
közbélésnek használják. Lásd még: merevítı
vászon.
szafari stílus - Férfiak és nık sportos öltözéke,
könnyő, szellıs anyagokból. Jellemzıi a
foltzsebek, a váll-lapok, a fémgombok és a
sok tőzı varrat.
szál, elemiszál - A szálak (szálasanyagok) alkotják
a
textilipar
nyersanyagait,
amelyek
különbözı eredetőek lehetnek: növényi,
állati, ásványi, mesterségesen elıállított
szálak, amelyek azután további csoportokra
oszthatók. A szálak vastagsága általában
nem haladja meg a 0,1 mm-t, hosszuk
nagyon különbözı lehet, a néhány
centimétertıl a néhány deciméterig. A
szálakból állítják elı a fonalakat (ez esetben
a fonalak alkotórészeit "elemiszálnak"
nevezik), valamint a nemszıtt kelméket;
több fonal összesodrásával készítik a cérnát
(lásd: fonal, cérna), és a fonalak ill. cérnák
további feldolgozásával a kelmék különbözı
fajtáit.
szalag (1) - Keskeny szövetsáv; különbözı
nyersanyagokból, különbözı kötésmódokban
készülhet.
Díszítésre
és
mőszaki
felhasználásra szolgál.
szalag (2) - Kalapszalag: egyszínő vagy színmintás
szalag, kalapok díszítésére. Horgolt szalag:
horgológépen
(lásd:
gallon-termékek)
készült egyszínő vagy színmintás szalag,
amit
díszítıelemként
alkalmaznak
ruhadarabokon és másutt. Rögzítı szalag:
vastagabb szalag megerısített szélekkel,
ruhadarabok
megkötésére
használják.
Farkasfog:
szalagfonatolással
készült,
cikcakkos vonalú, keskeny díszítıszalag.
Lásd
még:
farkasfog.
Taftszalag:
mesterséges filamentfonalakból (viszkóz,
acetát, poliamid) szövött szalag; a két széle,
amely a díszítést szolgálja, atlasztömlıkötésben („csıkötéssel”) készül. Fıleg
nıi
hajszalagnak,
ruhadísznek,
díszcsomagoláshoz
kötözıszalagnak
használják.
szálcsomó - Kis, megvastagodott csomó a fonalon,
mely eltérı színő is lehet. Egyes esetekben
díszítı célzattal szándékosan helyezik el a
fonalban (lásd noppos fonal). Igen gyakran
azonban fonási hibából kerül a fonalba.
szál-rugalmasság - A szál azon tulajdonsága, hogy
megnyújtas után elengedve (tehermentesítve)
visszatér eredeti hosszára és alakjára. Ezt a
tulajdonságát
a
nedvességtartalma,
hımérséklete és elızı igénybevételei
befolyásolják.
száltakaró, flór - A kelme felületét borító kiálló
elemiszálak, amit bolyhozással, vagy
speciális kelmeképzési módszerrel (pl. plüss
eljárással) hoznak létre.
szári - Az indiai nık hagyományos, gazdagon
hímzett felsıruhája, amely a fejet és az egész
testet beborítja. Egyik széle a mellet
keresztezi és szabadon leomlik hátul, vagy a
fejre tekerik. Egy 5-8 m hosszú, 1 m széles
szövetcsíkból áll, amely pamutból vagy
selyembıl készül.
Szári típusú nyakkivágás - A szári mintájára
készült nyakkivágás, amely az egyik vállat
szabadon hagyja. Fodrozás nélkül készül.
szárítás – 1. Textiltermékeken a maradék víz (vagy
nedvesség) eltávolítása céljából, mosás után
végzett eljárás. Forgódobos szárítás – mosás
után textiltermékeken végzett eljárás,
amelynek célja a maradék víz eltávolítása
forró levegıvel, forgó dobban történı
kezeléssel.
Természetes
szárítás
–
Textilterméken mosás után végzett eljárás,
célja a maradék víz eltávolítása függesztve
szárítással, vagy csepegtetéses szárítással,
vagy fektetve szárítással, és szükség szerint
árnyékban történı szárítással kombinálva. 2.
A négyzetben lévı kör a dobban történı
szárítást jelöli. A pontok száma azt jelzi,
hogy milyen magas lehet a dobszárítási
folyamat hımérséklete. A kör nélküli
négyzet a természetes szárítási kezelésekrıl
adhat tájékoztatást.
szárny - Bizonyos kabátfajták (pl. frakk) oldalthátul meghosszabbított része.
szatén (2) - Közepes súlyú, sima, csillogó felülető,
atlaszkötéső pamutszövet, nıi ruhaanyag.
szatén (3) - Könnyő, fényes, szőrő szövéső, sima
felülető szövet, atlaszkötésben készül.
szatén (gyapjú) - Könnyő, finom, fényes felülető
gyapjúszövet, esetenként finom hosszvagy
keresztirányú mintázattal, vagy ellenkezı
sodratirányú fonalakból álló csíkokkal.
Finom,
egyágú,
fésült
fonalakból
atlaszkötésben készül. Nıi ruhák, alkalmi
öltözetek készítésére használják.
szatén (pamut) - Közepes súlyú, sőrő szövéső,
sima felülető pamutszövet, finom fonalakból
atlaszkötésben készül.
szatén (selyem) - Finom selyembıl készült sima,
fényes,
láncvagy
vetülékoldalú
atlaszkötésben
készült
selyemszövet.
Többféle fajtája van: kétoldalas szatén,
duchesse, façonné-szatén, gaufré-szatén,
krepp-szatén, ottomán-szatén stb. Nıi ruhák,
kosztümök, kabátok anyagai.
szatén ujjabélés - Közepes súlyú, fényes, ötfonalas
atlaszkötéső, selyem típusú szövet, amit
ujjak bélelésére használnak.
Szaténszalag - Atlaszkötéső szalag, amelynek
láncfonala
viszkóz
vagy
poliamid
filamentfonal, vetülékfonala ugyanaz vagy
pamut, szélei ripszkötésőek vagy üregesek.
Rendszerint egyik oldalát használják, amely
színes vagy nyomott mintás. Szélessége 6120
mm.
Ágynemőkön
vagy
díszítıszalagként használják.
szecessziós stílus - Az 1890-1908 között uralkodott
divatstílus, amit a mőszaki fejlıdés, a
sportos életmód terjedése, a higiénia iránti
igény megnövekedése és a nagyobb
mozgásszabadság igénye inspirált. A nık
öltözködésében megnıtt a jelentısége a
felhasznált anyagok minıségének és a
kidolgozásnak. Jelentıs változás állt be a
szoknyánál, amelyet az alsó részén
kialakított fodrok, redızés, pliszírozás
kibıvítettek. A ruhák felsı része, a blúzok
magasan záródtak, gallér volt rajtuk. A
derekat erısen karcsúsították, a ruha alatt
főzıt hordtak. A testet és a csípıt főzıvel
olyan egyenes vonalúvá húzták össze, és a
melleket olyannyira hangsúlyozták, hogy a
test oldalról S-formára hasonlított. Ezt
késıbb az egyenes vonal váltotta fel. A
blúzok a férfiinghez hasonlítottak. A férfiak
erısen testhezálló, karcsúsított és magasan
záródó zakót, hozzá élesre vasalt nadrágot és
keménygalléros inget hordtak. Divatos volt a
frakk és társaságban a szmoking viselete.
szegély - A ruhadarab szélére erısített kelmesáv,
aminek célja lehet díszítés, megerısítés vagy
a szennyezıdés behatolása elleni védelem.
szegélyes (paszpólos) zseb - Bevágott zseb,
amelynek egyik vagy mindkét szélét paszpól
díszíti. A zseb egyébként készülhet
zsebfedıvel vagy anélkül.
szegélyes zseb (1) - Bevágott zseb, amelynek a
szélei pánttal vannak beszegve.
szegélyes zseb (2) - Zseb, amelynek nyitott szélén
zsebszegély van takarás vagy díszítés
céljára.
szegélykötéső
szegély
Kétszínoldalas
vetülékrendszerő kötött kelme, amelyben
egymás mellett 2 szín- és 2 fonákoldali szem
váltakozik. Ez rendkívül nyúlékony és
rugalmas kelmeszerkezetet eredményez,
ezért az ilyen kelmét elıszeretettel
használják
szegélyek
készítésére
ruhadarabok derekán, kézelıknél, vagy
nadrágok boka részén (ezért nevezik ezt a
kötésmódot
"szegélykötés"-nek).
Sportruházati termékeknél esetleg csíkos
változatban is elıfordul.
szegélypánt - Kelmeszél beszegésére szolgáló pánt.
Lásd még: szegıszalag.
szegélyvarrat - Egy vagy több kelmeréteg
szegıszalaggal összefogott varrata.
szegıpánt - Egy pántból készült rész egy
ruhadarabon, amely kivitelétıl függıen
rejtett gombolás készítéséhez, vagy egy
zsebszegély vágott szélének díszítésére
használható.
szegıszalag - 6-40 mm széles kelmesáv, amit
kelmeszélek
beszegésére
használnak.
Nagyon gyakran mind anyagában, mind
színében eltér az alapkelmétıl, ez esetben
díszítés célját is szolgálja.
széldzseki (1) - Rövid, könnyő, szorosan záródó
kiskabát, ami az ülepig ér és rendszerint
csuklya is tartozik hozzá. Egy vagy két zsebe
van, az ujjak vége szőkíthetı. Többnyire
bebújós, de lehet húzózáras is. Ejtett
bevarrott ujjakkal készül, amik nagy
mozgásszabadságot adnak. Könnyő pamut-,
poliamid- vagy poliészterszövetbıl készül és
sportolásnál használják.
széldzseki (2) - Rövid, kényelmes szabású,
praktikus kialakítású sportdzseki, különféle
záródásokkal. Derékban és az alján húzott,
hossza a funkciójától függ. Különbözı
anyagokból (szövetekbıl, kötött kelmékbıl,
szırmébıl, bırbıl és mőbırbıl) készülhet.
szem (kötésben) - A kötött kelmeszerkezet
alapeleme,
amit
egy
meghajlított
fonalszakasz (hurok) alkot. A szem
alkotórészei: a szemfej, a két szemszár,
valamint a két szemláb. Ha két szemláb
keresztezi egymást, akkor zárt szemrıl, ha
nem keresztezi egymást, akkor nyitott
szemrıl beszélünk. Az egyszínoldalas
kelmének az az oldala, ahol a szemszárak
láthatók, a színoldal, ahol pedig a szemlábak
láthatók, a fonákoldal. Az egymás melletti és
egymás fölötti szemek összekapcsolódnak és
ez alkotja az összefüggı kötött kelmét.
szemátakasztásos minta - Vetülékrendszerő kötött
kelmék egy fajta mintázata, amelynél egyes
szemeket átakasztanak szomszédos vagy
még távolabbi tőre. Az átakasztás helyén a
kelmében nyílás ("áttörés") keletkezik, ezek
elrendezése adja a kelme mintázatát. Ha a
szemátakasztásokat egyszínoldalas kötéső
kelmében hajtják végre, a nyílások jobban
láthatók, mint a kétszínoldalas kelmében.
Fıleg síkkötı- és síkhurkológépeken
alkalmazható
mintázási
módszer;
a
síkhurkológépeken készült ilyen mintákat
"petinet-mintának" nevezik.
szemátakasztásos mintázás - A vetülékrendszerő
kötött kelme egy mintázási módszere,
amellyel
minta
szerint
elhelyezkedı
nyílásokat ("áttöréseket") lehet belekötni a
kelmébe. Ezeket a nyílásokat szemeknek az
egyik tőrıl egy másik tőre történı
áthelyezésével
(átakasztásával)
lehet
elıállítani; azon a helyen, ahonnan a szemet
áthelyezték, nyílás keletkezik, amit azonban
a következı szemsorban az üresen maradt
tőn képzıdı fonalhurok lezár.
szemfutásmentes kelmeszerkezet - Olyan kötött
kelmeszerkezet, amely megakadályozza,
hogy a kelmében elıforduló fonalszakadás
szemlefutáshoz vezessen, vagy legalábbis
csak rövid szakaszra korlátozza azt. Ez
különösen fontos pl. finom harisnyáknál,
harisnyanadrágoknál, amelyek vékonyságuk
miatt erre különösen érzékenyek. Ilyen
kelmeszerkezet
vetülékrendszerő
kötıgépeken
elıállítható
szemátakasztásokkal, feltartott szemekkel,
több fonal együttes bevezetésével (ha az
egyik elszakadna, a másik még megtartja a
szemeket)
vagy
mögéfektetéssel.
A
láncrendszerő kötött kelmék szerkezetüknél
fogva eleve szemfutásmentesek.
szemképzés - A szemképzés a kötött kelme
alapelemének, a szemnek a kialakítási
folyamata, aminek során a fonalakból
hurkokat hajlítanak és az ezekbıl képzett,
összekapcsolódó szemek alkotják az
összefüggı
kelmét.
A
szemképzés
végrehajtásához
a
kötıgépeken
ún.
szemképzı eszközök vannak, amelyek közül
a legfontosabb a tő, de emellett - a
gépkonstrukciótól függıen - más elemek is
szükségesek (pl. különbözı típusú ún.
platinák, amelyek vagy a tőket mozgatják,
vagy részt vesznek a fonalnak hurokká
hajlításában ill. a szem megformálásában).
Lásd még: kötés.
szemláb-visszaakasztásos
minta
A
vetülékrendszerő
kötött
kelme
egy
mintázata,
amelynél
egyes
szemek
szemlábait
a
szomszédos
tőkre
visszaakasztják. Ezáltal ezen a helyen a
kelmében lyuk keletkezik, amik megfelelı
elrendezésével áttört mintázat készíthetı. Ez
a mintázat az angol eredető "eyelet" (ejtsd:
ájlet) néven is ismert, aminek egyik
jelentése: apró nyílás.
szempálca, szemoszlop - A kötött kelme hosszanti
irányában egymás fölött elhelyezkedı
(egyazon
tőn
képzıdı),
egymáshoz
kapcsolódó szemek sora.
szemsor - A kötött kelme szélesség irányában
egymás mellett elhelyezkedı, egymáshoz
kapcsolódó szemek sora.
szennytaszító kikészítés - Kelmék vegyszeres
kikészítési eljárása, amelynek célja, hogy a
szennyezı anyag ne tudjon megtapadni a
textília
felületén.
A
kikészítés
eredményeként a folyékony halmazállapotú
szennyezıdés apró cseppek formájában
lepereg. A hatás elérhetı a szálak nedvszívó
képességének csökkentésével, vagy a kelme
felületén
olyan
mőgyanta-bevonat
készítésével, amely megakadályozza a
szennyezıdés
megkötését.
Az
ilyen
termékeket mosás után nagyon ki kell
öblíteni
a
mosószer-maradványok
maradéktalan eltávolítására.
szerkesztési (kiolvasási) szám - Az atlaszkötésre
jellemzı adat, amely azt mutatja, hogy a
kiindulási
lánc-kötésponttól
számítva
hányadik láncfonalon van a következı
vetülékfonalon kialakított lánckötéspont. Az
atlaszkötéseknél a szerkesztési számot olyan
egymással nem osztható számok (relatív
prímszámok) közül kell kiválasztani,
amelyek összege a mintaelem fonalainak
számát adja. (Ötfonalas atlasz esetében
például ez a szám 2 vagy 3 lehet, mert
2+3=5. Szabályos hatfonalas atlasz nem
szerkeszthetı.)
szerkezeti mintás kötött kelme - Olyan kötött
kelme, amelynek mintázatát nem színek,
hanem a szemszerkezet valamilyen rendszer
szerinti, esztétikailag mintázatot adó
módosításával
(feltartott
szemek,
szemátakasztások, tőágyváltások stb.) érik
el.
szerkezeti mintás szövet - Jellemzıen szemcsés,
porózus,
keményebb
fogású
szövet,
amelyben a mintázatot a kötésmóddal vagy
díszítıfonallal ill. -cérnával érik el.
szerzs (gyapjú) - Meglehetısen kemény fogású
gyapjú típusú szövet, hangsúlyozott sávoly
bordázottsággal. Jellemzıen háromfonalas,
nehezebb változatban négyfonalas, egyenlı
oldalú sávolykötésben készül. Rendszerint
fésült fonalból, egy színben, vagy melanzs
kivitelben
gyártják.
Nıi
ruhákat,
kosztümöket,
szoknyákat,
nadrágokat
készítenek belıle. Az elnevezés a latin
"serica" szóból ered, aminek jelentése:
selyembıl való. (Egy másik vélemény
szerint a spanyol "erga" a szó eredete, ami
egy könnyő sál elnevezése.)
szerzs (selyem) - Közepes súlyú, sima, fényes,
meglehetısen merev, jellemzıen egyszínő,
selyem típusú szövet. Sávolykötésben szövik
viszkóz lánc- és pamut vetülékfonalakból.
Bélésanyagként használják. Az elnevezés
valószínő eredete a latin "serica", aminek
jelentése: selyembıl való.
szett, garnitúra - Összeillı ruhadarabok együttese.
Nıi alsóruházatban például garnitúrát
alkothat a bugyi, a melltartó és a kombiné,
de beszélhetünk nadrágból és mellénybıl,
kabátból, kalapból, kesztyőbıl és táskából
álló és más garnitúrákról is.
szigetelıszalag
Pamutból
készült
és
gumianyaggal átitatott szövött szalag, amit
villanyszerelési munkákhoz használnak.
szíj - Vastag fonalból készült erıs heveder, amelyet
egyvagy többrétegő, esetleg üreges
kivitelben szınek mőszaki célokra.
sziluett, fazon, vonal - Egy ruhadarab alakja,
formája, amely meghatározza a külsı
megjelenését. Attól függıen, hogy milyen
geometriai
alakzathoz
hasonlít,
megkülönböztetünk egyenes, bı, harangformájú stb. sziluetteket.
színállás - Egy kelme meghatározott színe
(egyszínő kelménél) ill. színkombinációja
(többszínő kelménél), amit akár színes
fonalak használatával, akár színezéssel, akár
színnyomással állítanak elı.
színárnyalatos mintázás - Azonos szín különbözı
árnyalataiból összeállított mintázat.
színcsíkos kötött kelme - Ha a vetülékrendszerő
kötött kelmét úgy készítik, hogy a különbözı
színő fonalakat rendszeresen váltogatják, ez
szemsor-irányú csíkokat eredményez. Egyegy színbıl egy vagy több szemsor is
készülhet. Ilyen mintát síkkötı- vagy
síkhurkológépen
több
fonalvezetı
váltogatásával, körkötıgépen az egyes
munkaegységekhez különbözı színő fonalak
befőzésével vagy színváltó ("csíkozó")
berendezés alkalmazásával lehet elıállítani.
Hosszanti
(szempálca-irányú)
csíkokat
vetülékrendszerő
kötıgépeken
csak
viszonylag bonyolultabb kötésmóddal lehet
elıállítani, ezzel szemben ez láncrendszerő
kötıgépen egyszerő, ott viszont a szemsorirányú színcsíkozás bonyolultabb.
színmintás kötés - Két vagy több különbözı színő
fonalból készült kötött kelme. A kötésmódtól
és az alkalmazott mintázó berendezéstıl
függıen a kelme egyik vagy mindkét oldalán
színes szemek és azokból kialakított
különbözı alakzatok (elszórt színes szemek,
függıleges és/vagy vízszintes csíkok,
geometrikus és egyéb formák) hozhatók
létre.
színoldal - Esztétikai szempontból a kelmének az
az oldala, ahol mintázata, kikészítése a
legjobban érvényesül. Van olyan szövet,
amelynek
mindkét
oldala
tekinthetı
színoldalnak (lásd kétoldalas szövet). Kötött
kelmének
azt
az
oldalát
nevezik
színoldalnak, ahol a szemszárak látszanak
(lásd szem (kötésben)), az egyszínoldalas
kötött kelménekcsak az egyik oldalán, a
kétszínoldalas kötött kelmének pedig
mindkét oldalán a szemszárak látszódnak.
színtartóság - Egy kelme fontos tulajdonsága abból
a szempontból, hogy a színét mennyire tartja
meg a feldolgozás és a használat során
bekövetkezı különbözı hatásokkal szemben.
szintetikus szál - A szintetikus szálak a
mesterséges szálak (vegyiszálak) egy
csoportját alkotják; többnyire kıolajszármazékokból nyert egyszerő molekulák
(monomerek) vegyi eljárásokkal történı
összekapcsolásával
(szintetizálásával)
elıállított
láncmolekulák
(polimerek),
amelyeket szál alakban hoznak létre. Fı
tulajdonságaikat
(szakítóerı,
nyúlás,
rugalmasság, vegyszerállóság, hıállóság,
éghetıség, elektromos vezetıképesség, fény,
keresztmetszet stb.) a gyártás során be lehet
állítani, ennélfogva ma már rendkívül sok
fajtájuk van, amelyek a legkülönbözıbb
felhasználási
célokra
készülnek.
A
leggyakrabban
elıforduló
típusok
a
poliészter, poliamid, polipropilén, poliuretán,
poli(akril-nitril) alapanyagú szálak, de
ezeken kívül sok más anyag is ismert.
Fejlesztésük az 1930-as években kezdıdött,
az elsı, ruházati célra is alkalmas szintetikus
szálat, a Nylont (egy fajta poliamid szálat)
1939-ben kezdték nagyüzemileg gyártani.
Azóta a fejlıdés töretlen. A ruházati és
mőszaki
textíliák
nélkülözhetetlen
alapanyagai.
színnyomás, nyomás - Eljárás egyvagy többszínő
minta elıállítására a kelmén (mely nem a
kelmeképzés folyamán történik, pl. színes
fonalakkal). Az alkalmazott módszer szerint
különbözı színnyomási (röviden: nyomási)
eljárásokat ismerünk, például: dúcnyomás
(kézi nyomás), filmnyomás (ennek sík
filmmel
végzett
fajtáját
nevezik
"szitanyomásnak"
is),
hengernyomás,
szublimációs nyomás. A technikai eljárás
függvényében
megkülönböztetünk
dombornyomást (ezt alkalmazza a dúc- ill.
kézi nyomás), vésett hengerekkel történı
nyomást (hengernyomásnál) és sík- vagy
henger alakú sablonnal történı nyomást
(ilyen a filmnyomás ill. a rotációs
filmnyomás). A nem hagyományos nyomási
eljárások közé tartozik a szublimációs
nyomás, a polikromatikus színezés és a
szórónyomás.
szizál - (Agave sisalana), más néven szizálagáve,
az agávefélék (Agavaceae) családjába
tartozó, levélrostot szolgáltató termesztett
növényfaj leveleibıl nyert szerkezeti rost.
Merev, durva, erıs szálak; kötelek és durva
zsákszövetek készítésére használják
szmoking-ing - Szmokingöltönyhöz viselt ing.
Szorosan záródó, lehajtott gallér, ingmell és
kemény kézelı jellemzi, amelyek más
anyagból készülnek.
szmokingkabát - A szmokingöltöny része; egyvagy kétsoros gombolású zakó, hegyes vagy
sálszerő reverrel, amit fényes selyemszövet
borít.
szmokingmellény - A szmokingöltönyhöz viselt
mellény.
Szorosan
testhezálló,
mély
nyakkivágású,
egyvagy
kétsoros
gombolású, sálszerő reverrel készült
mellény. Rendszerint ugyanabból az
anyagból készítik, mint az öltöny többi
részét.
szmokingnadrág - A szmokingöltöny része;
felhajtó nélküli, lampasszal díszített szárú
nadrág.
szmokingöltöny - Alkalmi öltöny, amely
szmokingzakóból, szmokingnadrágból és
szmokingmellénybıl áll. Rendszerint fekete,
de készítik más színő (pl. fehér) szövetbıl is.
Elıször Angliában vált divatossá a 19.
században.
szoknya - Nıi felsıruha, amely a deréktól lefelé
takarja a testet. A nık ruhatárának
nélkülözhetetlen darabja. Blúzzal vagy
pulóverrel hordják, vagy a kosztüm részét
alkotja. Hossza, bısége és formája a
mindenkori divat függvénye és igazodik a
vele egyidejőleg viselt más ruhadarabokhoz,
azokkal harmonikus egységet alkot. Sokféle
formája van, pl.: végiggombolt szoknya,
nadrágszoknya, lapszoknya, pliszírozott
szoknya,
egyenes
vonalú
szoknya,
swingszoknya, rakott szoknya, átkötıs
szoknya, harangszoknya stb.
szórónyomás - Színnyomási eljárás, amelynél a
színezéket egy szórófejjel viszik fel a
kelmére. A mintát egy fém-, mőanyag- vagy
papírlemezbıl kivágják, a lemezt a kelmére
helyezik, és a kivágott részre irányítják a
színezéket, ami ebben az esetben legtöbbször
sőrő pigment színezék. A szórófej
mozgatásával és a szórás nyomásának
változtatásával
bizonyos
árnyalatok
létrehozására
van
lehetıség.
Ritkán
alkalmazott eljárás.
szırmebéléső kabát - Gyapjú típusú szövetbıl
készült télikabát, amelynek a belsejében
bevarrott vagy esetleg kivehetı szırmebélés
van. Az alsó gallér általában szövetbıl
készül, az ujjak béleltek. A szabók félig
készre készítik el, a munkát szőcsök fejezik
be.
szırmekabát - Nıi vagy férfi-télikabát, amelynek
külsı vagy belsı oldala szırmés. Általában
bı, hosszú szabású, mértéktartóan, nem
kimondottan
divatosan
kidolgozott
ruhadarab.
szövés (1) - Két fonalrendszer: a hosszanti lánc- és
a keresztirányú vetülék-fonalrendszer egyes
fonalainak kölcsönös, egymás alatt és fölött
létrehozott
keresztezıdésével
(lásd:
kötéspont)
elıállított
kelme,
amit
szövıgépen állítanak elı. Eredménye a
szövet. A fonalak keresztezıdési rendszere a
szövet
kötése.
Három
alapkötést
különböztetünk meg: a vászon-, a sávoly- és
az alaszkötést; a többi kötésmód ezekre
vezethetı
vissza,
ill.
ezek
továbbfejlesztésével alakítható ki.
szövés (2) - A kelmegyártás egyik alapvetı
eljárása, amelynél egymást alul-felül
kölcsönösen
keresztezı
láncés
vetülékfonal-renszerekbıl
összefüggı
kelmét (szövetet) állítanak elı.
szövésminta - A szövet felületi szerkezetének
valamely rendszer szerinti módosítása, amit
megfelelı kötésmóddal ill. különbözı
kötésmódok variálásával érnek el.
szövet - 1. A textíliák, azon belül a kelmék egyik
fontos fajtája: fonalakból létrehozott
lapszerő képzıdmény, amit a szövés
eljárásával szövıgépen állítanak elı.
Szövetgyártásra
a
legkülönbözıbb
nyersanyag-összetételő
fonalakat
használnak, és ezektıl, valamint a
kötésmódtól és a további megmunkálásoktól
(kikészítéstıl) függıen, nagyon sokféle célra
használható szövetet ismerünk. 2. A szövet a
kelmék egyik fajtája, amely két egymásra
merıleges fonalrendszerbıl: a hosszanti
lánc- ill. a keresztirányú vetülékfonalakból
épül fel. Ennek a két fonalrendszernek a
fonalai szabályos rendszer szerint alul-felül
keresztezik egymást és a keresztezıdési
pontokon fellépı fonalsúrlódás tartja össze a
szövetet.
Aszerint,
hogy
milyen
elrendezıdésben
helyezkednek
el
a
szövetben azok a keresztezıdési pontok,
ahol a láncfonal van felül, nagyon sokféle
jellegzetes mintázatú szövetszerkezet ismert.
szövet-besorolási kategória - A szövetek egy
egyezményes jelzéssel ellátott csoportja, ami
utal a termék gyártójára, tulajdonságaira,
nyersanyag-összetételére,
szerkezetére,
kikészítési módjára, megjelenésére, fogására,
nyújthatóságára, rugalmasságára, esetleg
színére stb. és ezzel tájékoztatja a vevıt és a
fogyasztót.
szövetjellemzık - A szövet alapvetı szerkezeti
elemeinek összefoglalása; ide tartozik a
kötésmód,
a
mintázat,
a
beállítás
(fonalsőrőség), a fonalak anyaga, összetétele,
finomsága, a területi sőrőség, a kikészítés
stb.
szövött mőszırme - A valódi szırmét utánzó
szövött kelme. Kettıs plüss-szövıgépen
készítik. A szırmefelületet a plüssláncfonalakból alakítják ki - ezek jellemzıen
poli(akril-nitril),
viszkózvagy
pamutfonalak -, a szövet alapja pamut vagy
pamut típusú keverékfonal. Színmintás
mőszırmét jacquard-berendezéssel ellátott
szövıgépen vagy utólagos színnyomással
lehet elıállítani. A száltakarót a kikészítés
folyamán nyírják, csiszolják, a szálak jobb
megkötése
érdekében
a
hátoldalt
mőgyantával vonják be. Télikabátokat és
lakástextíliákat
készítenek
szövött
mőszırmébıl. (Lásd még: kötött mőszırme.)
szövött pliszé - Könnyő pamut vagy selyem típusú
szövet, amelyen már a szövésnél hajtásokat
(berakásokat) készítenek. Ehhez két (egy
alap- és egy, a hajtásokat képezı) láncfonalrendszert és egy vetülékfonal-rendszert
használnak. Az alap-láncfonalrendszert
nagyon erısen megfeszítik, és amikor a csak
a
felül
elhelyezkedı,
hajtásképzı
láncfonalak között bevetett vetülékfonalak
már egy jókora szakaszon bekötıdtek, ezek a
nagyon feszes láncfonalak a felsı réteget
összehúzzák és így abból keresztirányú
hajtások képzıdnek. Nıi blúzokat, ruhákat,
kabátokat készítenek ilyen szövetbıl.
szövött plüss - Speciális szövıgépen elıállított
szövet; készítéséhez két lánc- és egy
vetülékrendszer szükséges. Az alapszövetet
képezı
láncés
vetülékfonalak
vászonkötésben kötnek, a plüss-láncfonalhoz
azonban minden 3 vagy 4 vetés után egy
fémvetüléket vetnek be, amely fölött a
plüssláncok a mintának megfelelı számban
helyezkednek el. A fémvetülék késben
végzıdik, így kihúzásakor felvágja a
plüsshurkokat - ezekbıl képzıdik a szövet
felületén a száltakaró, amit azután a
kikészítés folyamatában még nemesítenek.
Az alap többnyire pamutból, a plüssfelület
gyapjúból, selyembıl vagy mesterséges
szálasanyagú fonalból készül. Ruházati
cikkekhez, lakástextíliákhoz, dekorációs
anyagokhoz használják.
szövött szalag (1) - Keskeny, ép szélő szövetsáv,
ami
nagyon
különbözı
anyagokból
készülhet. Szegésre, díszítésre, mőszaki
célokra használják.
szövött szalag (2) - Vágással elıállított
négyszögletes keresztmetszető szalag.
Szublimációs
nyomás,
transzfernyomás,
hınyomás - A színnyomás egyik eljárása. A
mintát papírra nyomtatják, olyan festékkel,
amely hı hatására elpárolog (szublimál). Ezt
a papírt fektetik mintás oldalával a kelmére
és nagy nyomással rászorítva 200 ?C körüli
hımérsékletre
felmelegítik;
ekkor
a
festékanyag átvándorol a textíliára és ott
megköt. Folyamatos eljárás (kelmevégek
nyomása) esetén ezt e célra szolgáló főtött
hengerrel mőködı kalanderen végzik,
konfekcionált
darabáruk
(pl.
trikók,
pólóingek), kiszabott vagy formára kötött
alkatrészek nyomása esetén kisebb mérető,
főtött prés használható erre a célra. A
nyomópapírra három- vagy négyszínő
mélynyomási eljárással viszik fel a
szublimációra képes diszperziós színezéket.
Az eljárás elınye a textilipar szempontjából
a nagyon egyszerő kivitelezhetıség és a
gyors mintaváltás lehetısége, hátránya
viszont az, hogy korlátozott azoknak a
textilnyersanyagoknak a köre, amelyre ezek
a
színezékek
rászublimálva
képesek
megkötıdni. A legjobb eredményt poliészter
kelméken lehet elérni. Hátrány lehet az is,
hogy a minta lényegében csak a kelme
felületén jelenik meg, a színezék nem hatol
be a mélyebb rétegekbe, így a kelmét
széthúzva gyakran átvilágít a fehér alap.
szőkítı pánt - Keskeny, 20-40 mm széles, merev
szövetcsík, pamutvagy viszkózfonalból,
vászon- vagy sávolykötésben készül, de a
szélei ettıl eltérı kötésmódban készülnek.
Szoknyák és nadrágok derekának szorosra
húzására való.
szőkítı zsinór - Egy ruhadarab belsejében (pl. a
derékban vagy egy dzseki aljában stb.)
megfelelıen kialakított csatornába befőzött
zsinór, amellyel a ruhadarabot az adott
helyen szőkíteni lehet, hogy jobban a testre
simuljon.
T
taffetaline - Enyhén fényes selyem típusú szövet;
vászonkötésben készül sőrő beállítású lánc
és vékony pamut vetülékfonalakból, ezáltal
kissé bordázott felülető. Hasonlít a taft
szövethez, de puhább fogású. Nıiruhaanyag. A francia "taffetaline" (ejtsd: taftalen)
szó jelentése: taftszerő.
tafota - A taft régies elnevezése
taft - Sőrő, fényes, vászonkötéső, selyem típusú
szövetek győjtıneve, hernyóselyembıl vagy
viszkózfonalból készül. Sokféle fajtája van,
például: alpaka, armur, broché, skót,
façonné, virágmintás, glacé, kaméleon,
nyomott, quadrillé, muszlin, rayé, ripsz,
szatén, sifon, sanzsan, chiné, keresztcsíkos,
egyszínő,selyemtaft.
taft alpaka - Selyem típusú szövet, az alpaka
szövethez hasonló. Vászonkötésben készül
pamut lánc- és viszkóz vetülékfonalakból.
Enyhén fényes és finoman bordázott.
Nıiruha-anyag.
Taft broché - Vastag, meglehetısen merev, fémes
fényő selyem típusú szövet finom,
keresztirányú
bordázottsággal.
Vászonkötésben készül broché mintázattal.
Nıiruha-anyag.
taft caméléon (kaméleon taft) - Sőrő beállítású,
meglehetısen merev fogású, fémes fényő
selyem típusú szövet finom, merész
keresztirányú
bordázottsággal.
Vászonkötésben készül piros lánc- és sárga
meg kék vetülékfonalakból, ennek hatására
napfényben
a
kaméleonhoz
hasonló
színekben játszik.
taft changeant (sanzsan taft) - Sőrő beállítású,
meglehetısen merev, fémes fényő selyem
típusú
szövet
finom,
keresztirányú
bordázottsággal. Vászonkötésben készül,
eltérı színő lánc- és vetülékfonalakból, ezért
színjátszó. Nıi alkalmiruha-anyag.
taft chiffon - Nagyon könnyő, puha fogású, sőrő
beállítású selyemszövet, jellegzetes finom
bordázottsággal. Vászonkötésben készül.
Nıiruha-anyag.
taft chiné - Sőrő beállítású, meglehetısen merev
fogású, fémes fényő selyem típusú szövet
finom,
keresztirányú
bordázottsággal.
Vászonkötésben
készül
színnyomott
láncfonalakból (lásd chiné), ami a szövetben
megjelenı mintázatnak különleges hatást ad.
Nıiruha-anyag.
taft écossaise (skót taft) - Meglehetısen merev,
fémes fényő selyem típusú szövet feltőnı
keresztirányú
bordázottsággal.
Vászonkötésben készül nagy, skótkockás
mintázattal.
taft façonné - Merev, fémes fényő selyem típusú
szövet feltőnı, de finom, hosszvagy
keresztirányú bordázottsággal, gyakran
jacquard-mintázattal. Nıiruha-anyag.
taft fleur (virágmintás taft) - Sőrő beállítású,
meglehetısen merev fogású, fémes fényő
selyem típusú szövet finom, de merész
bordázottsággal. Vászonkötésben készül
nyomó alapanyag céljára és mindig
virágmintát nyomnak rá.
taft glacé - Meglehetısen merev fogású, fémes
fényő selyem típusú szövet finom,
hangsúlyozott keresztirányú bordázottsággal.
A lánc- és a vetülékfonalak eltérı színőek
(changeant hatás). Nıiruha-anyag.
taft mousseline (muszlin taft) - Nagyon finom,
könnyő, de meglehetısen merev, enyhén
fényes selyem típusú szövet finom, merész
keresztirányú rovátkolással. Vászonkötésben
készül. Nıiruha-anyag.
taft quadrillé (kockás taft) - Vastag,
típusú szövet finom, merész, keresztirányú
rovátkolással.
Vászonkötésben
készül
jellegzetes kockás mintázattal. Nıiruhaanyag.
taft rayé (csíkos taft) - Meglehetısen merev
fogású, enyhén fényes selyem típusú szövet
finom, merész keresztirányú bordázottsággal
és különbözı színő hosszanti csíkokkal.
Egyes esetekben a csíkokat a szövet
kötésével érik el. Nıiruha-anyag.
taft szalag - Viszkóz-, acetát- vagy poliamidfilamentfonalból vászonkötésben, de a
szélein másféle kötésben szıtt, sima felülető
szalag. Lehet egyszínő vagy nyomott mintás.
A szélessége 6-110 mm között van.
Díszítıszalagként használatos.
taft szatén - Közepes súlyú, sima, sőrő beállítású
selyem
típusú
szövet.
Láncoldalú
atlaszkötésben készül, a hátoldala fényes és a
szaténra emlékeztet. Nıiruha-anyag.
taft traverse (keresztcsíkos taft) - Sőrő beállítású,
típusú
szövet
finom,
keresztirányú
bordázottsággal, színes keresztcsíkokkal.
Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag.
taft uni (egyszínő taft) - Sőrő beállítású,
típusú
szövet
finom,
keresztirányú
bordázottsággal,
egyszínőre
színezve.
Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag.
taftkötés - A selyemiparban a vászonkötés
elnevezése.
taft-ripsz - Könnyő, meglehetısen merev fogású,
sőrő
beállítású
selyemszövet
finom
rovátkolással. A láncfonala organzin cérna, a
vetülékfonal tráma. Nıiruha-anyag.
talár - Hosszú, bı ruhadarab; bírók, papok,
egyetemi tanárok ünnepi viselete hivatalos
ceremóniák alkamával.
talpalló, nadrágkengyel - A nadrágszárak aljára
felvarrt vagy rászabott, a lábfej alatt
átvezetett összekötı elem. Gyakran rugalmas
szalagból
készítik.
Célja,
hogy
megakadályozza a nadrágszárak felcsúszását
és feszesen tartsa azokat. Fıleg sportoláskor
viselt nadrágokon alkalmazzák, de nıi
divatnadrágokon is elıfordul.
talpallós nadrág - Lábfej nélküli harisnyanadrág,
amelynek szárai alul szegettek és amelyen a
talp alatt átvezetett rögzítı szalag (talpalló)
van. Rögzítıszalag nélküli változatát
"macskanadrágnak" nevezik.
talpas nadrág - Lefelé szőkülı hosszúnadrág,
amelyet alul a talp alatt átvezetett talpallóval
(nadrágkengyellel) rögzítenek. Leginkább
kötött kelmébıl, vagy rugalmas szövetbıl
készítik. Tornanadrágként, sínadrágként, de
divatnadrág gyanánt is használják. Lásd
még: sínadrág.
tábori sapka - Egyenes oldalú összehajtható sapka;
számos országban a fegyveres testületek
egyenruhájának része.
táncruha - Fiatal nık táncos összejövetelen viselt
ruhája. Selyem típusú szövetbıl, vagy más
könnyő anyagból készül. A szoknya
többnyire térd alá ér, de lehet hosszú is.
Kevésbé fényőzı, mint a koktélruha.
tarkánszıtt szövetek - Többszínő lánc- és
vetülékfonalakból szıtt szövetek, ahol a
szövet kötése és a fonalak színhatása
együttesen adja ki a mintázatot. Ilyen módon
lehet csíkokat, kockákat, pepita, Esterházykockás, tyúklábmintát, só-bors mintát stb.
elıállítani.
tarlatán - Finom, könnyő és áttetszı, igen erısen
keményített pamut típusú szövet, esetleg
fémezett fonalakat is tartalmaz, amelyek
ezüst- vagy aranyfonalas díszvarratokat
helyettesítenek.
Vászonvagy
sávolykötésben készítik. Drága színházi
vagy farsangi kosztümök készítésére
használják.
társasági (estélyi) kabát - Társasági események
alkalmával viselt öltözet része. A férfiak
kabátja klasszikus stílusú, a nıké a
mindenkori divatirányhoz igazodik. Kiváló
minıségő gyapjú- vagy (nıi kabátok esetén
esetleg) selyemszövetbıl készül.
társasági öltöny - Férfiak társasági események
alkalmával viselt öltözete. Ide tartozik a
frakk-öltöny, a zsakett-öltöny, szmoking-
öltöny. Általában gyapjú típusú szövetbıl,
sötét színekben készül.
társasági ruha - Nık társasági események
alkalmával viselt ruhája. Kiváló minıségő
anyagból, igényes kidolgozással készül.
Anyaga, szabása, díszítettsége viselıjének
alkatához, korához, valamint az alkalomhoz
illeszkedik. Megkülönböztetünk nappal és
estélyeken viselt társasági ruházatot.
társasági ruházat - Olyan öltözékek győjtıneve,
amelyeket
hivatalos,
ünnepélyes
alkalmakkor
elıírásszerően
viselnek.
Nappali viseletben fontos eleme férfiaknál az
elegáns mintázatú, klasszikus, konzervatív
szabású öltöny, nıknél a kosztüm,
estélyeken férfiaknál a szmoking vagy frakk,
nıknél az estélyi ruha.
Tartan - Jellegzetes mintázatú (ún. "skót kockás")
gyapjúszövet, amelynek színösszeállítása és
mintázata szigorú szabályokhoz igazodik.
Eredetileg a régi skót klánok által használt
népviselet és minden klánnak megvolt a
jellegzetes színösszeállítása és kockamintája.
Egyes klánok különbözı alkalmakra másmás mintázatú öltözéket használtak. A skót
kockás szövetmintázat az egyik legrégibb és
legszebb gyapjúszövet-minta és az ide
tartozó mintázatok máig használt elnevezései
még tükrözik az egyes klánok neveit. Ilyen
mintát
alkalmaznak
nıi
ruhákon,
szoknyákon, nadrágokon, kabátokon, de
megjelenik sportos kabátok bélésén, sıt
táskákon is. Idınként vissza-visszatér a
divatba. A "scotal tartan" kifejezés jelentése
egyes magyarázatok szerint: "a klán
mintája", bár más magyarázatok az
elnevezést a spanyol "tiritana" szóra vezetik
vissza, aminek jelentése: "apró kockás
szövet" lenne.
Tattersall - Apró kockás színes mintázat, amit
öltönyökön,
nadrágokon,
sportos
kosztümökön,
szoknyákon,
kabátokon
alkalmaznak. Eredetileg fehér alapon okker
és barna színekbıl állt, de használják más
színösszeállításban is. Az elnevezés a
londoni lóvásárt, a Tattersallt idézi. Ilyen
mintázatot elıször lótakarókon alkalmaztak.
Tatting - A kézi csipkekészítés egy, a 19.
században kialakított eljárása. A fonalat egy
kis csónak alakú eszköz belsejében helyezik
el, munka közben onnan fejtıdik le. A
csónakot kézben tartják, tőre nincs szükség.
A fonalból a két kéz munkájával hurkokat,
csomókat és ezek révén mintás hálószerő
képzıdményt hoznak létre. Felhasználása a
csipkékével egyezik meg.
tavaszi ruházat - A tavaszi évszaknak megfelelı
könnyő, hővös tapintású, világos színő
kelmékbıl készült, félig vagy teljesen bélelt
nıi ill. férfiruházat.
tavaszikabát
Könnyő
pamutvagy
gyapjúszövetbıl készült, világos színő,
meleg bélés nélküli nıi vagy férfikabát;
kialakítása a mindenkori divatiránynak felel
meg.
Teddy - Puha, nehéz plüsskelme, magas
száltakaróval. Gyapjúból vagy szintetkus
fonalból készül és sportos kabátok, meleg
bélések, sportruhák díszítéseinek készítésére
használják.
televízió-stílus - Lezser divatirányzat, kényelmes
otthoni öltözet puha kelmékbıl, férfiaknak,
nıknek, gyermekeknek, ami azért a
mindenkori divatot követi.
téli ruházat - Általában vastag, meleg kelmékbıl,
gyakran több réteg összedolgozásával,
esetleg szırme- vagy mőszırme-béléssel
készült ruhadarabok összessége. A teljes téli
ruházat meleg alsó- és felsıruházatot, e
fölött esetleg még meleg kabátot jelentı,
többrétegő ruházat.
télikabát - Nehéz, gyapjú típusú szövetbıl készült,
többnyire sötét színő, melegbéléssel ellátott,
hosszú, vagy legalább háromnegyedes
hosszúságú
felsıkabát.
Kivitele
a
mindenkori divatirányt követi.
teljesen idomozott kötött lap - Síkkötıgépen vagy
síkhurkológépen
készített
kelmelap,
amelynek formája megegyezik a kívánt
ruhaalkatrész szabásmintájának alakjával,
tehát nem igényel utólagos szabást. Nagy
elınye, hogy a ruhadarab gyártásakor így
nem keletkezik szabási hulladék.
tengeralattjáró formájú nyakkivágás - Lapos
ellipszis alakú nyakkivágás, amely azonban
a vállak nagy részét fedi. Könnyő nıi
pulóvereken és blúzokon alkalmazzák.
tengerész stílus - A tengerészek egyenruhájának
elemeit mutató divatirány: matrózgallér, kékfehér színösszeállítás, csíkok, aranygombok,
a gallér alatt elöl masni.
teniszcsíkok - Fehér vagy színes alapon keskeny
színes csíkok viszonylag távol egymástól
(jellemzıen fehér alapon tengerészkék
csíkok, vagy - ritkábban - fordítva). Gyapjú
típusú szöveteken alkalmazzák.
teniszflanel - Finom, könnyő, pamutból készült flanel
szövet, finom bolyhozással, ami eltakarja az alap
vászon- vagy sávolykötését. Ingek és nıi blúzok
alapanyaga.
tépızár - Kétféle szerkezető szövött szalagból álló
záróelem; ezek egyikét bogáncsszerő
kampók, a másikat fonalhurkok borítják. Ha
e két elemet egymáshoz szorítják, a kampók
beleakadnak a bolyhos felület fonalhurkaiba
és így a két felület szorosan összetapad. A
tépızár Velcro néven is ismert, ez márkanév,
amelyet a francia „velours” (bársony) és
„crochet” (kampó, horog) szavakból
alakítottak ki.
térdharisnya - Olyan harisnya, amelynek szára
felnyúlik a térdig és ott rugalmas (többnyire
burkolt
gumivagy
elasztánfonallal
készített) szegélyben végzıdik. Készítik
pamutból,
gyapjúból
és
különbözı
szintetikus szálasanyagokból, utóbbin belül
fıleg poliamidból vagy poli(akril-nitrilbıl).
Ha anyaga és szerkezete inkább a zokniéhoz
hasonlít, térdzokninak (is) nevezik.
térdig érı kabát - Kabát, melynek hossza a
térdekig ér le.
tereptarka - A természetet utánzó formákból és
(elsısorban keki) színekbıl összeállított
nyomott
mintázat;
ma
sportos
szabadidıruhák anyagainál használják. A
divatba a katonai egyenruhákról került át.
terjedelmesített fonal - Terjedelmesítésen a
szintetikus
szálakból
álló
fonalak
szerkezetmódosítását értjük, amelynek során
mechanikai deformáció hatására a fonal
szerkezete fellazul, a fonal terjedelme
növekszik és ezzel egyidejőleg nyúlása is
nagyobb lesz. A terjedelmesítés eredeti célja
az, hogy az így módosított fonalból a
természetes
szálasanyagból
készült
kelmékhez jobban hasonlító termék legyen
elıállítható. Egyúttal azonban ezzel az
eljárással más fontos tulajdonságok is
kifejleszthetık.
A
szintetikus
filamentfonalak
terjedelmesítését
lásd
texturált fonal alatt. A vágott szintetikus
szálakból álló fonalak terjedelmesítését hı
hatására különbözı mértékben zsugorodó
szálak összekeverésével érik el, vagy a
szálak eleve két, eltérı zsugorodó képességő
komponensbıl állnak. Tartós terjedelmesítés
csak szintetikus szálasanyagú fonalaknál
érhetı el.
természetes nyúlású kelme - Nyúlékony kelme,
amely ezt a tulajdonságát csak a
kelmeszerkezetnek köszönheti, nincs benne
nagy nyúlású fonal. Ilyen például a
szegélykötéső kelme.
természetes szál - Természetben rendelkezésre álló
növényi, állati vagy ásványi eredető szál,
ami alkalmas arra, hogy belıle textilipari
technológiával fonalat és/vagy kelmét
állítsanak elı. A növényi eredető természetes
szálak (pl. pamut, len, kender stb.) hosszúra
nyúlt sejtekbıl állnak, amelyek anyaga
cellulóz. Az állati eredető természetes
szálasanyagok alapanyaga fehérje: a szıröké
(pl. a birkagyapjúé) a keratin, a
selyemhernyó
mirigyváladékából
nyert
hernyóselyemé a fibroin. Ásványi eredető
szálasanyag az azbeszt és a bazaltszál.
Tetra Szövet - Puha, háromrétegő pamutszövet,
mindegyik rétege vászonkötéső. A három
réteget négyzethálószerően kapcsolják össze
kötéspontok, ezáltal a szövetben négyzet
alakú "hólyagok", "párnácskák" keletkeznek.
Pelenkák készítésére használják, mert
nagyon nedvszívó.
teveszır - A baktrián (kétpúpú) vagy a dromedár
(egypúpú) ill. az ezek keresztezésével
kialakított bokharai teve szıre, ami részben
60-100 mm hosszú, durva felszırbıl,
részben finom és lágy, 100-160 mm hosszú
pehelyszırbıl áll. Feldolgozás elıtt ezeket
fésüléssel szétválasztják. Színe sárgásbarna.
Tisztán, vagy gyapjúval, esetleg más
szálakkal keverve dolgozzák fel. Drága nıi
és férfikabátok, takarók készítésére szolgál, a
gyengébb minıségő szálakból szınyeget és
melegbéléseket állítanak elı. A teveszırkivitel szempontjából a legfontosabb Kína,
Mongólia, Afrika és néhány más középázsiai ország.
teveszır-kabát – 1. Férfi- vagy nıi kabát,
amelynek nyersanyaga jelentıs mennyiségő
teveszırt tartalmaz (v. ö. teveszır-szövet).
Általában a teveszırhöz hasonló drapp színő.
Formai kialakítása a mindenkori divatirányt
követi. Elıször az 1908. évi londoni
olimpiára készítették, az 1920-as években
lett nagyon népszerő. 2. Könnyő, terjedelmes
kabát az egyvagy kétpúpı teve szırébıl.
Az 1908-as londoni olimpiai játékok idején
magyar mágnások vezették be, ezért elıször
mágnáskabátnak
is
nevezték.
Azóta
sportosan elegáns kabát, általában jellegzetes
bézs-barnás
színben,
különféle
modellvariációkban. A harmincas évektıl
nıi kabát is
teveszır-szövet (2) - Nehéz, puha, finom fogású
gyapjú típusú szövet, bolyhozott száltakarója
elfedi a sávoly- vagy atlaszkötéső
szerkezetet. Teveszırt is tartalmazó kártolt
fonalból készül, jellemzıen drapp színben.
Férfi- és nıi kabátokat készítenek belıle.
tex - A direkt fonalfinomság mértékegysége a
méterrendszerben, amit elemiszálak, fonalak,
cérnák, nyújtott szalagok, elıfonalak
finomságának megadására használnak. A
tex-ben megadott finomsági szám 1000
méter hosszú szál, fonal stb. tömegét jelenti
grammban kifejezve. Használatosak még a
tex prefixumokkal ellátott törtrészei ill.
többszörösei is, pl.: mtex (millitex = 1/1000
tex), dtex (decitex = 1/10 tex), ktex (kilotex
= 1000 tex).
textília - Általános megnevezése minden olyan
terméknek, amely textilipari eljárással
készült. Ezen belül megkülönböztetjük a
fonalakat, cérnákat, valamint az ezek továbbfeldolgozásával nyert termékeket (pl.
zsinórokat, köteleket, fonalból gyártott
kelméket) ill. a szálakból közvetlenül (fonás
nélkül) készült nemezeket és ún. nemszıtt
kelméket. A "kelme" kifejezés minden
lapszerő textíliát magában foglal, függetlenül
a gyártási eljárástól. "Kelme" tehát a szövés,
a kötés, a csipkekeverés, a nemszıttkelmegyártás stb. terméke egyaránt.
Textíliák kezelési címkéje – 1. Grafikus jelképek
rendszere, amely textiltermékek jelölését,
valamint a termékek a textilkezelési eljárás
során
keletkezı
visszafordíthatatlan
károsodásának
megelızését
célzó
információk nyújtására szolgál. Az alábbi
otthoni kezelésekre terjed ki: mosás,
fehérítés, szárítás és vasalás. Emellett
kiterjed a professzionális textilkezelésre, a
száraz és nedves tisztítás során alkalmazott
kezelésekre is, kivéve az ipari mosást. A
négy, otthoni kezelésre vonatkozó jelkép
által közölt információk a professzionális
tisztítók és mosodák számára is segítséget
nyújthatnak. A jelképrendszert a GINETEX
(Textilkezelési Címkézéssel Foglalkozó
Nemzetközi Szövetség) dolgozta ki. A
szimbólumokat a WIPO által Genfben
bejegyzett
nemzetközi
védjegy
védi
(No.2R211 247, No.461 470 and No. 492
423). 2. A Magyarországon is érvényes
(legutóbb 2005-ben aktualizált) MSZ EN
ISO 3758:2005 „Textíliák. Jelképeket
használó kezelési útmutató kód” címő
szabvány szerinti kezelési jelképeket kell
használni
textíliák professzionális kezelése - Textíliák
professzionális kezelése a professzionális
száraztisztítást és professzionális nedves
tisztítást jelenti, kivéve az ipari mosást.
Professzionális
vegytisztítás
–
Textiltermékek tisztításának folyamata (víz
nélkül) bármilyen olyan oldószerben történı
kezeléssel,
amit
a
szakemberek
vegytisztításhoz szokásosan alkalmaznak. Ez
a folyamat tisztításból, öblítésbıl és
centrifugálásból áll. Mindezt megfelelı
szárítási és helyreállító utókezelési eljárások
követik. Professzionális nedves tisztítás –
Textiltermékek szakemberek által, vízben
történı tisztításának folyamata, amelyhez
speciális technológiát (tisztítás, öblítés és
centrifugálás), mosószereket, és a káros
hatásokat minimálisra csökkentı adalékokat
használnak. Mindezt megfelelı szárítási és
helyreállító utókezelési eljárások követik. A
körben lévı betők az oldószert és az
alkalmazható folyamatokat határozzák meg.
A kör alatti vonal enyhe professzionális
száraztisztítási eljárást jelöl, a kettıs vonal
pedig rendkívül enyhe kezelést. Ezek a
mechanikai hatásra és/vagy a szárítási
hımérsékletre és/vagy az oldószerhez adott
vízre utalhatnak.
textilkelme - Lapszerő textília, amelyet szövéssel,
kötéssel, ún. nemszıtt eljárásokkal stb.
állítanak elı. Lásd: kelme.
textiltervezı - Mővész, aki megtervezi a
ruhaanyagok (szövetek, kötött kelmék stb.)
szerkezeti és színmintázatát.
texturált fonal - A szintetikus filamentfonalak
terjedelmesítését
(idegen
szóval:
"texturálását") leggyakrabban a folyamatos
sodrás-hıkezelés-lehőtés-kisodrás
mőveletsorával (az ún. "hamissodrás"
eljárásával) végzik, de vannak más eljárások
is (pl. kötés-felfejtés, torlasztás, légáramlatos
kuszálás stb.). Lásd még: terjedelmesített
fonal.
T-ing (polo) - T-shirt - Rövid ujjú, kerek
nyakkivágású, nagyon egyszerő kivitelő
kötött ing (polo). Kiterítve formája a T
betőre emlékeztet, innen kapta a nevét.
Többnyire pamutból készül.
Tirtey - Közepes súlyú, sávolykötéső, gyapjú
típusú szövet; a lánc pamut-, a vetülék
kártolt
gyapjúfonal.
Munkanadrágok
tisztázás - A kelme szélének lezárása, ami történhet
szegıpánt rávarrásával, visszahajtással és a
lehajtás varrattal történı rögzítésével, vagy
szegıvarrat
(pl.
overlock
varrat)
alkalmazásval.
titokzokni - Legfeljebb a bokáig felérı
zokni,amely nem látszik ki a cipıbıl és csak
a lábfej védelmére szolgál.
tóga - Az ókori római viselet fontos ruhadarabja,
amit csak szabad férfiak viselhettek
felsıruha gyanánt. Többféle változata volt;
néhány példa: a "toga virilis" a polgárok
ruhája volt, amit 16 éven felüliek viselhettek,
a fehér szövetbıl készült "toga candida"
azok ruházata volt, akik valamely magasabb
tisztség várományosai voltak, a "toga
praetaxta" a fiatalok bíbor szegéllyel díszített
tógája, a "toga purpura" pedig a szenátorok
vörös tógája volt.
ton-in-ton - Azonos színő, de árnyalatbeli
különbségekkel
történı
kelmemintázás
megjelölése, ahol a minta színe nehezen
válik el az alap színétıl. Szerkezeti
mintázásnál
például
az
eltérı
fényvisszaverıdéssel,
vagy
azonosan
színezıdı matt és fényes fonalak közötti
fényvisszaverési különbséggel hozhatók létre
ilyen minták. De így nevezik az azonos
színő, de különbözı kelmék kombinációját is
pl. egy ruhadabon belül.
top (1) - Kis mérető, általában ujjatlan, blúz- vagy
trikószerő felsırész, mint önálló nıi
ruhadarab.
top (2) - Rövid, a felsıtestet csak deréktıl fölfelé
borító, testhezálló blúzok, ingek, pulóverek
győjtıneve.
topcoat - Raglán szabású férfi-felsıkabát közepes
súlyú
gyapjúszövetbıl.
Formája
a
klasszicista divatstílust idézi.
Topper (férfi) - Könnyő, rövid férfikabát,
gyapjúból vagy más könnyő kelmébıl
készül, gyakran raglán szabással, nyári
viseletre. Készítik víztaszító kikészítéssel is.
Topper (nıi) - Könnyő, rövid - csípıig érı -,
egyenes vonalú nıi kabát, hímzett ujjakkal
és gallérral.
tornanadrág - Rövid nıi vagy férfinadrág, eleje
hasíték nélkül. A derekán rugalmas szalag
tartja, nıi nadrág esetén ilyen van a lábszár
aljában is. Pamut és selyem típusú
szövetekbıl készítik (lásd: tornanadrágszövet).
tornanadrág-szövet - Puha, vászonkötéső, pamut
típusú szövet, közepes finomságú fonalakból
szövik. Sima felülető, jellemzıen egyszínő.
Lényegében egy molinó szövet, amelybıl
tornanadrágokat készítenek.
tornaruha - Sportruha nık és leányok számára. A
törzset takarja, rövid vagy hosszú ujjú,
esetleg ujjatlan. A lábszár kivágásoknál
rugalmas szalaggal szegélyezik.
torreádor-nadrág - Az alakot kiadó, testhezálló,
térd alá érı nıi nadrág, a lábszárakon oldalsó
hasítékkal, amit esetenként gombokkal
díszítenek.
többágú cérna - A többágú cérna több egyágú
fonal, vagy két vagy több cérna (ún.
elıcérna) összesodrásával jön létre. Azt a
mőveletet,
amivel
ezt
létrehozzák,
cérnázásnak nevezik és a cérnázógépen
végzik. A cérna cérnaágakból áll. Az
egyszeres cérna két vagy több fonal egyszeri
cérnázásával elıállított cérna, ebben a
cérnaágak a fonalak. A többszörös cérna két
vagy több egyszeres cérna, ill. fonal és cérna
egyszeri vagy többszöri cérnázása útján
elıállított termék, ebben a cérnaágakat az
egyágú fonal és/vagy az elıcérnák alkotják.
többátlós sávoly - A sávolykötésbıl levezetett
kötés, amit részben mintázásra, részben a
nagyobb
mintaelem
következtében
jelentkezı
lazább
szövetszerkezet
megszüntetésére használnak. A többátlós
sávolykötések újabb, olyan lánckötéspontok
beiktatásával szerkeszthetık, amelyek nem
közvetlenül az eredeti sávoly kötéspontja
fölött vagy mellett, hanem egy vagy több
kötéspont kihagyásával helyezkednek el. A
sávolykötéső kötéspont-vonulatok számától
függıen beszélünk két-, három- vagy
többátlós
sávolyokról.
Általában
gyapjúszöveteknél alkalmazzák, így készül
például a diagonál szövet.
többrészes ruha - Több összeillı ruhadarab
együttesébıl álló egység: jellemzıen nadrág
és zakó (öltöny), szoknya és kabát
(kosztüm),
nıi
nadrág
és
kabát
(nadrágköosztüm), szoknya és mellény stb.
Ide sorolható a kétrészes fürdıruha
(melltartó és nadrág) is.
tölcsérujj - A válltól tölcsérszerően kiszélesedı ujj,
háromnegyedes
vagy
hétnyolcados
hosszban.
töltı közbélés - A töltı közbéléseknek több fajtája
van, amelyek más-más célt szolgálnak.
Esztétikai célja van pl. a válltömésnek,
amelyet a ruhadarab vállában helyeznek el.
A hıszigetelést célzó - könnyő, laza
szerkezető, melegtartó anyagból készült közbélést a felsıruha külsı anyaga és belsı
bélése közé helyezik, a ruhadarab teljes
hosszában, vagy annak csak egy részén
(leggyakrabban a felsı részen, a felsıtest
melegen tartására). Ezt gyakran díszítı
varratokkal
(steppeléssel)
erısítik
a
ruhadarab borító kelméjéhez, vagy csak
varratba illesztik be. Esetleg egyik oldalát
hıre lágyuló mőanyag bevonattal látják el és
ezáltal felragasztható a kívánt felületre.
Leggyakrabban
vastagabb
nemszıtt
kelmébıl készül, de alkalmaznak tollbélést
is.
tömlızsinór - Sima felülető, üreges fonatolt zsinór.
Pamutból
vagy
viszkózból,
esetleg
poliamidból
készítik,
0,5-12
mm
vastagságban, ruhaipari vagy mőszaki
felhasználásra.
tömıanyag, töltıanyag - Egy felsı és egy alsó
kelmeréteg között elhelyezett textilanyag,
amelynek célja a ruhadarab formájának
alakítása vagy megerısítése. Vannak erısítı
és bélelı tömı- (töltı-) anyagok. Lásd
közbélés.
törés - Kikészítési hiba; a kelme a kezelés közben
ráncot vetett, ami belerögzıdött és emiatt
már ki sem lehet vasalni.
tört sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés; a
mintaelemben
az
eredeti
sávoly
megszakítása helyén, élesváltás után, a
sávoly iránya megfordul. Ily módon a
szövetben egymás mellett élesváltásban
illeszkedı,
ellentétes
sávolycsíkok
keletkeznek. A tört sávoly szerkeszthetı
hosszirányban, ez esetben halszálkákhoz
hasonló mintázat keletkezik (v. ö. halszálka
minta), de szerkeszthetı vetülékirányú
élesváltással is. Többnyire gyapjú, ritkábban
pamut típusú szöveteknél használják.
tráma - A hernyóselyem feldolgozásának egyik
terméke: grege-fonalak laza összesodrásával
elıállított
cérna,
amit
selyemszövetek
készítésénél vetülékként használnak.
trapéznadrág – úgy tőnik, ez is kezd lassan
visszaszállingózni a trendi holmik közé.
Akinek nincs manöken alkata, az is
nyugodtan felveheti, magas sarkú cipıvel
még elegánsan nyújtja is az alakot. Rövid,
egyenes szabású kabáttal tökéletes viselet
azoknak is, akik télre felfüggesztették a
fogyókúrát.
trapézvonal - Nıi ruháknál, kabátoknál
alkalmazott szabásvonal. Keskeny vállak, a
ruhadarab teljes hosszában végigvonuló
szigorú, lekerekítetlen formák jellemzik, de
lefelé szélesedik, így az egész ruhadarab
sziluettjének trapéz formát kölcsönöz.
trencskó, trench coat – 1. Egysoros vagy kétsoros
gombolású, sportos, minden idıben hordható
férfi- vagy nıi kabát, övvel, széles reverrel
és gallérral, sokszor díszvarrattal, gyakran
váll-lapokkal, nyereggel és raglánujjal.
Gabardinból vagy ballonszövetbıl) készítik,
esetenként
vízlepergetı
kikészítéssel.
Eredetileg angol katonák viselték; az angol
"trench" szó egyik jelentése: lövészárok,
futóárok. 2. a trench coat az elsı világháború
idejébıl származik. Eredetileg angol
katonatisztek esıkabátja volt. Az elsı
trencskó-modellt a híres londoni Burberry
cég gyártotta. Az európai hadseregek tisztjei
különbözı színekben viselték, a khaki és a
főzöld, illetve a földbarna árnyalataiban. A
kabát alapanyagául szolgáló igen jó
minıségő, erıs szövéső, finoman bordázott
szövetnek köszönhetıen az elsı világháború
után a civil lakosság is hordani kezdte ezt a
fajta kabátot, amelynek szabása az idık
folyamán kisebb-nagyobb változásokon
ment át. Hossza és bısége módosult. Idıvel
a hölgyek körében is kedveltté vált.
tréningnadrág - A tréningruha egyik alkotóeleme.
Eleje hasíték nélküli nadrág, a derekán és a
lábszárak végén rugalmas szegéllyel vagy
összehúzó zsinórral.
tréningruha, melegítı - Sportruházat, amely egy
felsı részbıl (tréningruha-felsı) és egy
nadrágból (tréningnadrág) áll. Gyakran
otthoni öltözékként is viselik.
tréningruha-felsı, melegítı-felsı - Könnyő, bı,
hosszú ujjú, kabátszerő ruhadarab, ami elöl
végig húzózárral záródik, vagy pulóverszerő
és ekkor nem végig nyitható, a fejen át kell
belebújni. A derekán és az ujjak végén
rugalmas szegély van, vagy esetleg zsinórral
húzhatók össze. A tréningruha egyik
alkotóeleme.
tressz- (tresse-) szalag - Sima felülető fonatolt
szalag; különbözı színekben, 3-20 mm
szélességben készítik és ruhadarabok
Tricotine - Trikókötéső gyapjúszövet átlós
bordázattal. Két-lépcsıs sávolykötésbıl
levezetett kötéső, kétrétegő szövet, amit sőrő
láncfonal-beállítással, finom fésültgyapjúfonalból szınek. A hátoldalát enyhén
bolyhozzák. Puha és rugalmas, kötött
kelmére emlékeztetı férfi- és nıiruha-anyag.
trikó - Kötött kelmébıl készült rövid vagy hosszú
ujjú, a felsıtestet fedı ruhadarab. A kerek
nyakkivágás körül gyakran rugalmas kötéső
- esetleg magas, lehajtható - szegıpánt van.
Rendszerint pamutból készítik.
trikó kötés - Az egyszínoldalas láncrendszerő
kötött kelme egy fajtája, amely két
láncfonal-rendszerbıl
készül.
Ezek
mindegyike egymással szemben mőködve
(ún. szembefektetéssel) egyugrásos féltrikó
fektetést
végez.
Az
ellenfektetés
következtében a szemek egyenes állásúak,
így a trikókötés színoldala hasonlít a sima
vetülékrendszerő egyszínoldalas kelmééhez,
fonákoldalán pedig egymást keresztezı
szemlábak láthatók. A trikó kötés egy fontos
változata a charmeuse kötés, amelynél az
egyik láncfonal-rendszer egyugrásos, a
másik - a kelme felületén elhelyezkedı láncfonal-rendszer pedig ezzel ellenkezı
irányú kétugrásos féltrikó fektetést készít.
trikóing - Gallér nélküli, rövid vagy hosszú ujjú,
esetleg ujjatlan kötött ing, amit közvetlenül a
testen (az ing, blúz vagy ruha alatt) viselnek.
Lásd alsóing.
trikókötéső szövet - Speciális kettıs kötéső szövet,
amelyben a felsı és az alsó szövetréteg
néhány fonal után helyet cserél. Így a
szövetben hosszvagy keresztirányú üreges
részek keletkeznek. Leggyakrabban hossztrikókötést alkalmaznak. Lágy fogású, nagy
rugalmasságú szövet, sok esetben hasonló
egy kötött kelméhez. Fıleg gyapjúból
készítik. Az elnevezés a francia "tricoter" ejtsd: trikoté - szóból ered, aminek jelentése:
kötni.
trilobál szál - Szintetikus alapanyagú, fényes
felülető szál, amelynek keresztmetszete
lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet.
Oldalai emiatt laposak és erısen visszaverik
a fényt.
Triset (háromrészes együttes) - Három, színben
és mintázatban egymáshoz illı darabból álló
nıi öltözék; szoknya vagy nadrág, kabát és
blúz alkotja, amelyek így egységet alkotnak
és együtt hordhatók.
tropikál szövet - Porózus, szellıs, meglehetısen
merev és száraz fogású, hővös megjelenéső
gyapjú típusú szövet. Vászonkötésben
szövik, erısen sodrott fésültgyapjú-fonalból
készült két- vagy háromágú, a láncban és a
vetülékben egyaránt váltakozva használt Sés Z-sodratú cérnákból, ezért a muliné
szövetre emlékeztet. Könnyő nyári öltönyök
és kosztümök készítésére használják. Az
elnevezés is erre vezethetı vissza, mert a
francia "tropical" szó jelentése: trópusi,
utalva arra, hogy eredetileg trópusi
öltözeteket készítettek belıle.
Trotteur (trottır) - Praktikus, sportos ruhadarabok
győjtıneve.
Tufting - Valamely kelme kiegészítése varrótők
sorával készített párhuzamos, hosszanti
varratokkal, amelyek öltései a kelme felületén
plüss-szerő hurkokat képeznek. Leginkább
szınyeggyártáshoz használt eljárás ("tőzött
szınyeg").
tunika (kabát) - Ingszerő kabát, amit különleges
alkalmakkor a ruha fölött hordanak.
tunika (mellény) - Ujjatlan, hétnyolcados
hosszúságú mellény.
tunika (ókori római) - Az ókori Rómában nık és
férfiak általánosan viselt, ingszerő, a térd alá
érı ruhadarabja. Kezdetben ujjatlan volt,
késıbb könyékig érı ujjakkal készült.
Gyakran övvel viselték.
tunika (ruha-felsırész) - Szoknyán vagy nadrágon
kívül hordott, hétnyolcados hosszúságú
felsırész. Rendszerint öv tartozik hozzá.
turbán - Eredetileg a muzulmán népek által viselt
fejfedı; hosszú, selyem-fátyolszövetbıl
készült kelmecsík, amelyet a fej köré
tekertek. A középkorban a burgundi stílus
tartozékaként férfiak és nık egyaránt
hordták. A 19. század elsı felében és a 20.
század elején is a nıi estélyi öltözet kedvelt
kiegészítıje.
turnőr - Lószır párnával kibélelt és így
felpuffasztott hátsó szoknyarész az ülep
felett. A 19. század végén volt nagyon
divatos.
Tussah selyem - A tenyésztéssel szaporított
hernyóselyem mellett jelentısége van a
vadselymeknek
is,
ezek
között
a
legfontosabb a Kínában Japánban és
Indiában honos egy bizonyos tölgyfa
levelein vadon élı tussah hernyó (Antheraea
pernyi) mirigyváladéka. Nagyon tartós és
rugalmas szál, de a belıle készült termék
nem olyan szép, mint a tenyésztett és eperfalevélen élı hernyótól (Bombyx Mori)
származó selyemszövet.
Tussor - A tussahselyem-szövet más elnevezése.
tuxedo - A szmoking elnevezése az amerikai
angolban (rövidítve: tux). Európában a
kevésbé formális, fehér, gyakran tükör
nélküli szmokingzakó elnevezése, amit
nyáron viselnek.
tőbe főzés - Egy vagy több, adott hosszúságú
fonaldarab befőzése a tő fokába egyszeresen,
vagy kettızve, (azaz csak egyetlen fonalat
főznek be, vagy egyszerre kettıt).
tőcsík minta - Finom, vékony, meg-megszakított
csíkok
a
gyapjúszövetben,
amelyek
végighaladnak az egész ruhadarabon.
Többnyire világos színő csíkok, amelyek
elütnek a sötét alapszíntıl. A csíkok lehetnek
egyenként egyenlı távolságokban, vagy
haladhatnak párosával. Férföltöny- és
nıiruha- ill. kosztümszövetek mintázata.
Lásd még: tőcsík minta (selyemfonalból).
tőcsík minta (selyemfonalból) - Egy-egy fonalból
(ez jellemzıen selyemfonal) alkotott csíkok
az egyszínő alapszövetben. Fésüsgyapjúszövetbıl készült, klasszikus férfiöltönyök
mintázata.
tükör (1) - Selyem- vagy bársonyrátét a kabát
hajtókáján, vagy az egész galléron. Fıleg
szmokingkabáton és frakkon alkalmazzák.
tükör (2) - Atlaszkötéső, fényes, tömött, selyem
típusú szövet, amellyel frakk és szmoking
hajtókáját borítják. Színe a ruhadarab
színéhez igazodik.
tüll - Könnyő, hálószerő, áttetszı szövött, kötött,
vagy csipkeverı gépen készült kelme.
Pamutból vagy mestereséges szálasanyagból
gyártják. Jellemzıje, hogy nyílásai hatszög
alakúak. Nıi ruhák és blúzok díszítései,
függönyök, dekorációs kelmék és mőszaki
textíliák készülnek belıle.
tőpettyes minta - Kelmeminta, amelyet apró
pettyek alkotnak. Ezek a kelme teljes
felületét beboríthatják, vagy meghatározott
alakzatokban csoportosíthatók. Alkalmazzák
nyomott mintaként, de ilyen jellegő mintázat
színes fonalak használatával szövés- ill.
kötésminta formájában is elıállítható.
tőzı öltés - a huroköltés más - nem hivatalos elnevezése.
tőzött kelme - A nemszıtt kelmék egy gyártási
eljárása, amikor a szálbunda-réteget fel-le
mozgó, szigonyszerő tők sorozatával szúrják
át, amivel azt érik el, hogy a laza szálréteget
a belıle kihúzott saját szálaival erısítik
össze. Több kelmeréteg összekapcsolására is
alkalmas.
tőzött plüss - Valamely kelme kiegészítése
varrótők sorával készített párhuzamos,
hosszanti varratokkal, amelyek öltései a kelme
felületén plüss-szerő hurkokat képeznek.
Kabátok melegbélését készítik belıle.
T-vonal - Nıi ruhavonal; a törzsrész egyenes, az
ujjak derékszögben vannak bevarrva.
tweed - Közepes súlyú vagy nehéz, rugalmas,
légáteresztı gyapjúszövet, jól látható
vászon- vagy egyenlı oldalú sávolykötéső
szövetszerkezettel. Közepesen finom kártolt
és durvább fésült fonalból gyártják, amelyek
gyakran szálcsomókat is tartalmaznak.
Eredetileg
házilag
font,
egyenlıtlen
fonalakból készült. Könnyebb kivitelben
öltönyök és kosztümök, nehezebb kivitelben
nagykabátok
készítésére
használják.
Elnevezését a dél-skóciai Tweed folyóról
kapta, ezen a környéken készítettek elıször
ilyen jellegő, kézi szövıgépen szıtt szövetet
(lásd Harris-tweed).
tweed-kabát - Gyapjúszövetbıl készült egyenes
vagy enyhén karcsúsított, zárt nyakú kabát; a
biedermeier korában jelent meg.
twill (gyapjúszövet) - Könnyő vagy nehéz, sima,
telt fogású, néha enyhén nemezelt
gyapjúszövet. Négy- vagy hatfonalas,
egyenlı oldalú sávolykötésben szövik és
öltönyök, kosztümök, nadrágok készítésére
használják. Elnevezését a kötésmódról kapta:
az angol "twill" szó jelentése: sávoly.
twill (kikészítetlen) - Közepes súlyú, puha gyapjú
típusú szövet, amelynek finom száltakarója
nem fedi el a sávolykötéső szerkezetet.
Öltönyök
és
nadrágok
készítésére
használják.
twill (pamutszövet) - Vékony, nehéz pamutszövet,
finom
fonalakból
háromfonalas
sávolykötésben szövik és alsóruházati
twill (selyemszövet) - Közepes súlyú vagy nehéz,
puha, matt fényő selyemszövet. Egyenlı
oldalú sávolykötésben szövik és nıi ruhák,
valamint nyakkendık készítésére használják.
Twinset - Pulóverbıl és alapanyagában, színében
és mintázatában vele egyforma mellénybıl
vagy kardigánból álló - tehát két darabból
álló - együttes. Az angol "twin" szó
jelentése: iker, a "set" szóé itt: garnitúra.
Twist (csavart) kötés - Az egyszínoldalas
vetülékrendszerő kötések egy nagyon
speciális fajtája: zárt - azaz egymással
keresztezıdı szemlábakkal - készült
szemekbıl áll. Ilyen kötés a régebben
használt francia rendszerő körhurkológépen
megfelelı kiegészítı berendezéssel volt
gyártható. Ilyen gépet kis termelékenysége
miatt ma már nem gyártanak, a ma
nagyüzemileg
használt,
korszerő
kötıgépeken viszont ez a kötés nem állítható
elı.
Rugalmas
szerkezeténél
fogva
alsóruházati cikkeket készítettek ilyen kötéső
kelmébıl.
Twist szövet - Nehéz, kemény fogású, szemcsés,
porózus felülető gyapjúszövet. Több
különbözı színő, fésült fonalból készült
háromágú cérnából, jellemzıen sávoly- vagy
vászonkötésben szövik. Sportos öltönyök
készítésére használják. Elnevezése az angol
"twist" szóból ered, aminek jelentése itt:
sodrat, utalva az erısen sodrott cérnára,
amibıl készítik.
Twist-vonal - Nıi divatvonal, amely enyhén kiadja
a testformákat, csípıben szők. A hozzá
tartozó kabát alig formázott, hasítékait úgy
készítik, hogy csak mozgás közben nyílnak
ki.
tyúkláb minta - Két- vagy többszínő, négyzetekre
épülı apró minta; a pepitától abban
különbözik, hogy a négyzetek sarkain kis
meghosszabbítások
helyezkednek
el.
Szövésmintaként különbözı színő lánc- és
vetülékfonalakból alakul ki, de színnyomott
mintaként is alkalmazzák. Gyapjú típusú
szöveteknél gyakran használják.
ussahselyem-szövet - Közepes súlyú, vastag, puha
selyem típusú szövet. Vászonkötésben
szövik tussah selyembıl, ami egyenetlen,
durva fonal és ez rányomja bélyegét a
szövetre is. Nıi kabátokat, ruhákat,
kosztümöket készítenek belıle.
U
U-alakú nyakkivágás - Nagyon nyitott, U alakú
nyakkivágás. Viszonylag széles vállak
tartoznak
hozzá.
Fıleg
ujjatlan
ruhadarabokon alkalmazzák (pl. U-ingen).
U-ing - Ujjatlan férfiing U alakú nyakkivágással.
Kötött kelmébıl készítik.
ujj - 1. Egy ruhadarab csı alakú alkatrésze, amely a
kart takarja. Hosszát és formáját a
mindenkori divat diktálja. Különféle ujjatípusokat
különböztetünk
meg,
pl.:
kétvarrásos ujj, kimonóujj, raglánujj,
mandzsettás ujj, felhajtott ujj, sonkaujj,
fodros ujj stb. Gyakran bélelik (lásd
ujjabélés). Csak a középkorban lett fontos
alkatrésze a ruházatnak, és azóta sok
változáson ment át. - 2. Kesztyőknél azok a szintén csı alakú és a végükön többnyire zárt
részek, ahol a kéz ujjai helyezkednek el.
ujja felsırész - Egy ruhadarab ujjának felsı,
kerekített része, amit a karkivágásba
(karöltıbe) varrnak be.
ujjabélés - Közepes súlyú, fényes selyem vagy
néha pamut típusú szövet), többnyire
hosszcsíkos. Ruhadarabok ujjának bélelésére
használják.
ujjas ruha - A törzset és lefelé a lábakat takaró
ruhadarab. Kialakítása és méretei (pl. a
szoknya vagy az ujja hossza) különbözı
lehet.
Új-zélandi len - A szerkezeti rostok csoportjába
tartozó textilipari szálasanyag, amit az ÚjZélandon kívül Ausztráliában, az AzoriSzigeteken és Kaliforniában is termesztett
növény 1,5-2,5 m hosszú leveleibıl nyernek.
Fehér, fényes, finom, 1-1,5 m hosszú szálak,
amiket kötelek és durva lenszerő szövetek
készítéséhez használnak.
Ulster kabát - Bı szabású télikabát férfiaknak,
széles gallérral és nagy, zárt, hegyesszögő
kihajtóval, a gallérig gombolható, általában
kétsoros gombolással, nagy rátett zsebekkel,
hátaövpánttal, a hátán szembehajtással,
gyakran
ujjahajtókával.
Nehéz
gyapjúszövetebıl készítik (lásd: ulster
szövet.)
ulster szövet - Nehéz gyapjú típusú szövet, jól
látható sávolykötésben vagy kettıs szövet
konstrukcióban, vastag kártolt fonalból
készül. Férfi nagykabátokat (lásd: ulster
kabát) készítenek belıle. Elnevezését a
hasonló nevő észak-írországi tartományról
kapta, ahol eredetileg készítettek ilyen
jellegő szövetet.
Ulster-kabát - Hosszú, bı szabású kabát, a hátán
függıleges szembehajtás és három részbıl
álló dragoner van. Egysoros gombolású,
nyitott gallérú, az eleje félig bélelt. Bolyhos
ulster-szövetbıl
készül.
Eredetileg
vadászkabátként viselték, innen kapta a
"Hubertus"
nevet
is
(a
vadászok
védıszentjérıl).
Ulster-szövet - Nehéz, puha fogású,gyapjú típusú
lódenszövet, hosszú, elfekvı bolyhozott,
melanzs száltakaróval, ami eltakarja a szövet
vászon- vagy sávolykötéső szerkezetét. Van
úgy, hogy kecskeszırt is kevernek hozzá. A
szövetet víztaszító kikészítéssel látják el.
Sportos és ulster- kabátokat készítenek
belıle.
Nevét
egy
észak-írországi
tartományról (Ulster) kapta.
uni (üni) - Az egyszínő kelmék francia eredető
elnevezése.
uniszex stílus - Divatstílus, amely férfiakra és
nıkre egyaránt vonatkozik és fıleg a
farmeröltözetet foglalja magában. Azonban
nem csak a ruházatra terjed ki, hanem a
hajviseletre (pl. férfiak hosszú hajjal) vagy
egyes díszítıelemere (pl. fülbevaló viselet)
is. Fıként az 1960-as, 1970-es években volt
a divat fı irányzata, de azóta átterjedt a
sportos, célszerő kialakítású ruházatra és az
összetartozó párok öltözködésére is.
usánka - Szırmébıl vagy szırme és más kelme
kombinációjából készült téli sapka lehajtható
fülvédıval. Orosz eredető.
uszály - Nagyon hosszú szoknya után húzott hátsó
szoknyarész, vagy különálló, a vállra és
derékra rögzített kelmecsík. Megnagyobbítja
az alakot és viselıjének elıkelı és nemes
külsıt kölcsönöz. Nagyon ünnepélyes
alkalmakkor hordják, része lehet például
esküvıi ruhának, estélyi ruhának. A
középkorban a ruházat reprezentatív eleme
volt, különösen a királyi udvarban; még
férfiak öltözködésében is megjelent.
uszályos ruha - Különleges alkalmakkor viselt nıi
öltözék, amit uszály egészít ki.
utcai ruha - Mindennapi használatra szánt ötözet
(öltöny, kosztüm, ruha stb.), amely mind
anyagában,
mind
formájában
és
kidolgozásában a mindenkori divatirányt
követi.
Ü
ülepbıség - Egy nadrág vagy szoknya elejének
vagy
hátának
szélessége
az
ülep
környezetében.
üreges szál - A mesterséges szálak egy fajtája.
Készítéséhez speciális kialakítású szálképzı
nyílást használnak, hogy a szál belsejében
üreg keletkezzék. Az üreg mérete és esetleg
azok száma a szálképzésnél változtatható.
Az ilyen szálaknak kisebb a fajlagos tömege,
nagyobb a hıszigetelı képessége és a
göndörödési
hajlama,
és
kevésbé
göbösödnek. A ruházati ipar mellett nagy
szerepük van az egészségügyi textíliák, a
lakástextíliák gyártásában és más területeken
is.
üreges szövet - Kettıs szövet, amelynek
gyártásához két lánc- és két vetülékfonal-
rendszert használnak. A szövet két rétege a
minta belsejében különválik (ezért üreges), a
szélein összekapcsolódik - ez különbözteti
meg az "egyszerő" kettıs szövettıl.
Gyártásához vászon- vagy sávolykötést
használnak. Ruházati célra gyapjúból,
háztartási textíliák (törülközık, abroszok)
céljára pamutból készítik.
üreges zsinór - Fonatolt, üreges, 0,5-12 mm széles
paszományáru, amit pamutvagy font
viszkózfonalból, vagy pedig viszkóz,
poliamid vagy poliészter filamentfonalból
készítenek. Lehet nyers vagy élénk színő, a
felülete sima. Ruházati cikkek díszítésére és
mőszaki célokra használják.
V
vadász
lenvászon
Durvább
fonalból
vászonkötésben szıtt len típusú szövet,
meglehetısen kemény fogású, szemcsés
felülető. Vadászkabátokat, hátizsákokat
vágott szál (1) - Mesterséges szál, amely a
filamentek feldarabolásával (vágásával,
tépésével) jön létre, hogy azután önállóan
vagy más szálakkal keverve fonóipari
eljárásokkal font fonal vagy nemszıtt kelme
legyen gyártható belıle. A pamutfonóipari
eljárásokhoz
60
mm
körüli,
a
gyapjúfonóipari eljárásokhoz 60-100 mm
hosszú vágott szálakat készítenek.
vágott szál (2) - Az angol nyelvterületen olykor
helytelenül használt kifejezés a viszkóz
szálakra, melynek helyes meghatározását
lásd a cellulóz szálaknál.
V-alakú nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amely
elöl lefelé hosszított és csúcsosan végzıdik.
Valenciennes-csipke - Eredetileg a kézi vert csipke
egy fajtája, annak legfinomabb és
legdrágább változata, aminek készítésénél
egyidejőleg alakítják ki az alapot és a mintát.
A mintát többnyire virágok és levelek
alkotják. Gyakran hasonló, bobinet-gépen
készített csipkével utánozzák. 10-250 mm
szélességben készül és nıi ruhák díszítésére
használják.
váll-lap - Ruhadarab vállára erısített alkatrész,
leggyakrabban egyenruhákon látható és a
rangjelzés elhelyezésére szolgál, de sportos
civilruhákon is elıfordul.
váll-lap szalag - Különbözı fonalakból, különbözı
kötésmódokban és színekben készült 40-60
mm széles mintás szalag, váll-lapok anyaga.
vállpántos szoknya - Egyszerő nıi ruhadarab,
amely egy szoknyából és egy ujjak nélküli, a
mellekig érı felsırészbıl áll - ezt
vállpántokkal rögzítik. Alatta többnyire blúzt
vagy pulóvert hordanak.
vállszalag - Fényes selyem típusú szövetbıl készült
széles szalag, amit a ruha fölött, a vállon
lazán átvetve hordanak, a végei lelógnak.
Eredetileg a katonai egyenruha részét
képezte és színösszeállítása az adott
hadsereg színeinek felelt meg.
váltott minta - Síkkötıgépen elıállítható minta,
amely úgy készül, hogy az egyik tőágyat
valamilyen rendszer szerint és a minta által
megkívánt mértékben (egy-két tőosztással)
oldalirányban eltolják ("elváltják") a másik
tőágyhoz képest. Nagyon gyakran sima és
feltartott
szemek
kombinációival
alkalmazzák ezt az eljárást, ahol a sima
szemek elferdülnek, a feltartott szemek nem
- ebbıl adódik a minta.
vamberki csipke - A csehországi Vamberkben
készült, kézzel vert csipke (lásd: vert csipke,
klöplicsipke)
jellegzetessége,
hogy
egyenetlen alapját és egyedi motívumait
külön-külön készítik el.
Vamp stílus - Divatstílus, amit a vállrészt teljesen
szabadon hagyó felsırész jellemez. Nyári
nıi ruhákon alkalmazzák.
varrás - A varrás - mint mővelet - egy vagy több
anyagréteg,
alkatrész
vagy
kellék
összeerısítése ill. díszítése különféle
varratokkal. A varrás - mint a varrási
mővelet eredménye - az anyagrétegek,
alkatrészek vagy kellékek összeerısítése,
megerısítése, díszítése során létrehozott
képzıdmény, azaz a varrat és az összevarrt
kelme együttese.
varrás nélküli harisnya - Olyan, körkötıgépen
elıállított harisnya, amelyen nincs hosszanti
varrat. Ellentéte az ún. hátulvarrott harisnya.
varrásba állított zseb - Két összevarrt alkatrész
varrásába beillesztett zseb, aminek nyílása
így rejtve marad. Olyan helyre kell
elhelyezni, ahol a varrat folytonosságának
megszakadása
nem
okoz
gondot.
Nadrágok oldalvarrásába, vagy derékpánt
varrásába helyeznek például ilyen
zsebeket.
varrásnélküli harisnya - Körkötıgépen, csı
alakban készített, sarok kiképzéssel ellátott
harisnya, csak az orrhegyet kell varrással
lezárni.
Általában
poliamid-fonalból
készítik.
varrat - A varrat - a varráson belül - egy vagy több
varrócérnának vagy varrófonalnak a varrt
anyagokon
át
egymással
létrehozott
kapcsolata során létrejött képzıdmény, azaz
csupán a varratot alkotó varrófonalak ill. cérnák az összevarrt kelmék nélkül.
varrat-elcsavarodás - A varrat eltérése a helyes
iránytól, a szabásminta szerkesztésének
hibája, vagy a nem kellıen gondos
munkavégzés következtében.
varróselyem utánzat - Fésült, perzselt és
mercerezett pamutfonalakból készült sima,
fényes és erıs háromágú cérna. Finom
varratok készítésére használják alsó- és
felsıruházati cikkek varrásánál.
varrott csipke - A varrott csipkét varrótővel és a
belé főzött cérnából készítik; a cérnát a tővel
a mintának megfelelı rendszer szerint
önmagán a gomblyukvarráshoz hasonló
öltésekkel át- meg áthurkolva hozzák létre az
összefüggı kelmeszerkezetet. Különbözı
technikái és mintafajtái ismertek, ide tartozik
például a reticella, a teneriffa, a punto in aria
és a magyar halasi csipke is.
varrvahurkolt kelme - A nemszıtt kelmék egy
válfaja; a szálbunda megerısítése rajta
áttőzött fonalakkal történik. Mőszaki
területeken használják fel. Varrvahurkolt
kelmék fogalma. A varrvahurkolt kelmék a
nem szıtt textíliák csoportjába tartoznak. A
varrvahurkolás elve és az elsı gép
megalkotása Heinrich Mauersberger nevéhez
főzıdik, akinek az ötletet a használt ruhák
varrógéppel
történı
javítása
adta.
Mauersberger egy olyan varrógépet készített,
melyen egymás mellett több varrótőt
helyezett el. A tők az alattuk lévı fonalakat a
fonalak irányára merılegesen levarrták. A
varrvahurkolt kelméket ill. az ezeket gyártó
gépeket a feltaláló nevének és születési
helyének kezdıbetőibıl alkotott elnevezéssel
látták el.
A varrvahurkolás során tehát a kelme laza
vázszerkezetét átvarrással rögzítik. A
rögzítés a gyártás teljes szélességében,
párhuzamosan vezetett varrófonalakkal vagy
a szálbundából kihúzott szálkötegekkel
történik.
A varrvahurkolt kelméknek több fajtája
ismeretes. A kelmék szerkezete alapján 3 fı
csoportot különböztethetünk meg:
- bundaalapú,
- fonalalapú és
- kombinált kelmék.
A varrvahurkolt kelméket sokféleségük és a
gyártási technológiák különbözısége miatt
más szempontok szerint is csoportosíthatjuk,
mint például a kelmék vázanyaga és a
vázanyagok rögzítési módja alapján.
Magyarországon 1960 óta gyártanak
varrvahurkolt kelméket. Fıként a Maliwatt
és a Malipol technológia terjedt el.
vasalás és préselés - A textiltermékeken végzett
eljárás célja a termék alakjának és külsı
képének helyreállítása hıt, nyomást és
esetleg gızt alkalmazó megfelelı készülék
segítségével. A pontok száma azt jelzi, hogy
mennyire lehet magas a kézi vasaló
hımérséklete.
vasalásmentesítı (no iron) kikészítés - Kelmék
kikészítési eljárása, amelynek célja a
győrıdések gyors feloldódásának elısegítése
nedves állapotban, hogy száradáskor a ruha
kisimuljon és ezzel a vasalása feleslegessé
váljék. Ezt a hatást pamutszöveteknél
mőgyantás kezeléssel érik el. Megfelelı
mennyiségő szintetikus szálasanyag (pl.
poliészter)
bekeverésével
a
szövet
hırögzíthetıvé válik, aminek eredményeként
győrıdései
száradáskor
könnyen
feloldódnak. A vasalásmentesítı kikészítést
fıleg férfiingeknél és nıi blúzoknál
alkalmazzák. Lásd még: győrıdésmentesítı
kikészítés.
vasalást könnyítı kikészítés - Pamutszöveteknél
alkalmazott kikészítési eljárás, amellyel
biztosítató, hogy a szövet méretei és formája
a mosásban ne változzanak, győrıdései
kisimuljanak, ezáltal mosás és szárítás után
könnyebb az ilyen szövetbıl készült
ruhadarabot kivasalni. Az eljárás mőgyanták
alkalmazásával és azt követı hıkezeléssel
jár, ami viszont kissé gyengítheti a pamut
szakítóerejét. Lásd még: vasalásmentesítı
(no iron) kikészítés.
vasfonal - Pamutfonal, amelyet egy e célra szolgáló
kikészítıgépen (fényesítıgépen) speciális
anyaggal
telítenek
és
paraffin
felhasználásával,
kefével
fényesítenek.
Dekorativ
fonatok,
díszítı
szalagok
vászon - Könyő, puha, sima felülető, vászonkötéső
pamutszövet.
vászonkötés (1) - A legegyszerőbb, legkisebb
mintaelemő - 2 lánc- és 2 vetülékfonalból
álló szövet-alapkötés, amelyben a lánc- és a
vetülékfonalak mind szélesség-, mind
hosszirányban felváltva kerülnek a szín- ill. a
fonákoldalra. A vászonkötéső szövet
mindkét oldala egyforma. Rendkívül
gyakran alkalmazott kötésmód a szövetek
készítésénél.
vászonkötés (2) - A legegyszerőbb, legkisebb
mintaelemő - 2 lánc- és 2 vetülékfonalból
álló szövet-alapkötés, amelyben a lánc- és a
vetülékfonalak mind szélesség-, mind
hosszirányban felváltva kerülnek a szín- ill. a
fonákoldalra. A vászonkötéső szövet
mindkét oldala egyforma. Rendkívül
gyakran alkalmazott kötésmód a szövetek
készítésénél. A vászonkötésbıl levezetett
leggyakoribb egyéb szövet-kötésmódok: a
ripszkötés és a panamakötés.
vászonkötéső szalag - Vászonkötésben szıtt
szalag,
amit
sokféle
anyagból
és
szélességben
gyártanak
(szélessége
leggyakrabban 5 és 100 mm között van). A
széle másféle kötésmódban is készülhet.
Szegésre, díszítésre és mőszaki célokra
szolgálhat.
vatelin - 1. Igen ritka pamut típusú szövet, pamut
és gyapjú vetülékkel, mindkét oldalán
bolyhozva. - 2. Raschel-gépen (lásd: raschelkelme) készült puha, laza szerkezető kötött
kelme,
aminek
pamutból
készült
alapszerkezetébe láncirányban vastag, laza
sodratú gyapjú- vagy vigonyfonalakat
fektetnek be. Mindkét oldalát felbolyhozzák.
- Mind a szövött, mind a kötött változatot
meleg kabátbélés készítésére használták. Ma
már ritkán fordul elı, helyette sokkal
olcsóbban gyártható nemszıtt kelméket
alkalmaznak ilyen célra. Elnevezése a német
"Watte" szóból ered, aminek jelentése: vatta.
védıruha - A munkaruha egy speciális fajtája, amit
az egészségre veszélyes környezetben (pl.
nagyon hideg vagy meleg helyen, tőz
közelében, veszélyes vegyszerek vagy
nagyfeszültségő áram környezetében stb.)
dolgozó emberek viselnek.
végiggombolt szoknya - Lapszoknya keskeny
áthajtással, amelyet teljes hosszában végig
gombolnak.
Különbözı
fazonú
és
hosszúságú lehet.
Velencei szövet - Finom, fényes, puha, telt fogású
gyapjú típusú szövet, finom átlós
bordázattal.
Ötfonalas
lánc
oldalú
atlaszkötésben, vagy megerısített ötfonalas
atlaszkötésben
szövik
finom
kártolt
fonalakból és közepes finomságú fésült
fonalakból.
A
hátoldalát
esetleg
felbolyhozzák. Férfi- és nıi kabátok
készítésére szolgál. Elnevezését egy hasonló
selyemszövetrıl kapta, amit Velencében
készítettek.
velúr (1) - Viszonylag vastag, bársonyszerő
száltakaróval rendelkezı szövött vagy kötött
kelmék győjtıneve, amelyek egy alapkelmeszerkezetbıl és egy, a bársonyszerő
felület
kialakítására
szolgáló
fonalrendszerbıl állnak. Az elnevezés a
francia "velour" szóból származik, aminek
jelentése: bársony.
velúr (2) - Alacsony száltakaróval rendelkezı
bolyhos kelme, amelynek felülete vékony,
finom szálakból áll. A bolyhos felület a
láncfonalat
alkotó
természetes
vagy
mesterséges selyemfonalak, pamutvagy
gyapjúfonalak szálaiból képzıdik, a kelme
alapját vászon- vagy sávolykötésben szövik.
A kelme többnyire pamutból készül, de
drágább változataiban valódi selyembıl is
készítik. Leggyakrabban nıi ruhák anyagául
szolgál.
velúr kabátszövet - Közepes súlyú vagy nehéz,
puha, bársonyszerő gyapjúszövet, rövid
száltakaróval, amely elfedi a szövet sávolyvagy atlaszkötéső szerkezetét. Egyágú
kártolt fonalakból szövik és férfi- és nıi
kabátok készítésére használják. Lásd még:
velúr.
velúr-kikészítés - Bolyhozott gyapjúszövetek
kikészítési eljárása. A szövetet nemezelik,
azaz
lúgos
oldatban
mechanikai
mozgatásnak teszik ki, majd váltakozó
irányban többször bolyhozzák és kefélik,
végül nyírják. A szövet felületét ezáltal sőrő,
rövid, felálló száltakaró borítja, ami teljesen
elfedi a szövetszerkezetet.
Velúrszınyeg – Plüss eljárással készült szövött
szınyeg, felvágott hurkokkal.
velvet-bársony - Vetülékbársony, amely két láncés két vetülékfonal-rendszerbıl készül és a
száltakarót a vetülékfonalakból képezik. Az
alapkötés vászon- vagy sávolykötés, a
szálfelületet atlaszkötésben alakítják ki,
amelynek
nagyobb
vetülékirányú
fonallebegéseit lehet felvágni. A felületet
ezután nyírják, kefélik és perzselik. Így
bársonyszerő szövetet nyernek, amit nıi
ruhák és kabátok, dekorációs anyagok
készítésére használnak.
Velvet-bársony - Vetülékbársony, amely két láncés két vetülékfonal-rendszerbıl készül és a
száltakarót a vetülékfonalakból képezik. Az
alapkötés vászon- vagy sávolykötés, a
szálfelületet atlaszkötésben alakítják ki,
amelynek
nagyobb
vetülékirányú
fonallebegéseit lehet felvágni. A felületet
ezután nyírják, kefélik és perzselik. Így
bársonyszerő szövetet nyernek, amit nıi
ruhák és kabátok, dekorációs anyagok
készítésére használnak.
Velveton - A felületén alacsony, vastag, finom
száltakaróval készült pamut típusú szövet,
ami a velúrbırhöz hasonlít. Finom lánc- és
vastagabb
készítik
atlaszkötésben. A bársonyszerő karaktert a
színoldalon
lebegı
vetülékfonalak
felbolyhozásával és egyenletesre nyírásával
alakítják ki. Sportruházat és mőszaki
textíliák készítésére használják.
vert csipke, klöplicsipke - Finom, hálószerő,
gazdagon mintázott csipkekelme, amit
különálló csévéken (ún. babákon) elhelyezett
fonalak egymással való keresztezéseivel
hoznak létre. Lásd még: bobinet kelme.
vetülékfonal-rendszer
A
szövetben
keresztirányban
(szélesség
irányban)
húzódó, ún. vetülékfonalak összessége.
vetülék-kötéspont - Egy láncfonal és egy
vetülékfonal olyan keresztezıdése, ahol a
vetülékfonal van a kelme színoldalán.
vetülékoldalú atlasz - Olyan atlaszkötés, amelynek
színoldalán a vetülék-kötéspontok vannak
túlsúlyban.
vetülékoldalú sávoly - Olyan sávolykötés,
amelynek színoldalán a vetülék-kötéspontok
vannak túlsúlyban.
vetülékoldalú szövet - Olyan szövet, amelynek
esztétikai színoldalán azok a kötéspontok
vannak túlsúlyban, ahol a vetülékfonal van
felül. (Lásd: vetülék-kötéspont.)
vetülékrendszerő kötött kelme - A kötött kelmék azon
fajtája, amely elvileg egyetlen fonalból is
készülhet és ennek haladási iránya a kelme
keresztiránya, hasonlóan, mint a szövetben a
vetülékfonalé - innen ered az elnevezés. Ebbıl a
fonalból a kötıgép tői egymás mellett szemeket
készítenek (lásd szemképzés), amelyek így ún.
"szemsort" alkotnak, és ezek összekapcsolódnak a
következı szemsor hasonló szemeivel. (Az
egymás fölött összekapcsolódó szemek alkotják
az ún. "szempálcát" vagy "szemoszlopot".) Így áll
össze
az
összefüggı
kelme.
A
gép
konstrukciójától és mőködésmódjától függıen
különbözı vetülékrendszerő kelmeszerkezetek
állíthatók
elı,
pl.
egyszínoldalas
ill.
kétszínoldalas, bal-bal kötött kelme stb.
Vichy - Tarkánszıtt sávoly- vagy vászonkötéső,
kis-, közép- vagy nagykockás mintázatú
pamutszövetek győjtıneve. Általában két
színnel (fekete-fehér, kék-fehér, barna-fehér)
készül. Van úgy, hogy színnyomással
egészítik ki. A vászonkötéső vichy szövetbıl
kötényeket, a sávolykötésőbıl háziruhákat
készítenek. Elnevezését a franciaországi
Vichy városról kapta, ahol elıször
alkalmazták ilyen célra.
vigony- (vigogne-) fonal - Pamut és gyapjú
keverékébıl, szál- és fonalhulladékokból
kártolt fonási eljárással készült durva,
gyenge minıségő fonal. Olcsó szövetek,
takarók, melegbélések, mőszaki textíliák
készítésére használják. Az elnevezés
eredetileg a vikunya gyapjából készült
fonalra vonatkozott.
Vigoureux fonal - A vigoureux (ejtsd: vigurı)
többszínő díszítıfonal, amelyet nyomott
fésüsszalagból állítanak elı; a fésüsszalagra
kereszt vagy átlós irányú csíkokat nyomnak.
A késıbbi fonás során a nyomott szalagot
többszöri egyesítésnek és nyújtásnak vetik
alá, miáltal a kész fonal igen homogén
kevert színő képet mutat. (A melanzs
fonaltól annyiban különbözik, hogy abban
különbözı színő szálakat kevernek össze.) A
vigoureux fonal a nevét az eljárás
feltalálójáról, a francia J. S. Vigoureux-rıl
kapta.
Vikunya, Vikunya-gyapjú – 1. A lámafajták közé
tartozó vikunya Dél-Amerikában, a magas
hegyekben vadon él. Bundája rövid (50-80
mm) pehelyszırbıl és hosszabb, akár 130
mm-t is elérı felszırbıl áll. Nagyon drága,
kiváló minıségő kabátok és takarók
nyersanyagaként használják. 2. a délamerikai
Andok
hegyvidékein
élı
különleges állatok befogása és nyírása után
kapott jó minıségő gyapjú. A világ egyik
legdrágább állatának tartott vikunya gyapja
annyira finom, hogy az aranynál is drágább.
A vadon élı állatokat a nyírás után szabadon
engedik a helybéliek. A nagy becsben tartott
hegyvidéki állatok hagyományos befogását
és megnyírását chaccu-nak hívják az
indiánok. Az Inka birodalom idején a király
jelenlétében zajlott a szertartás, amely akkor
meglehetısen véres véget ért. A nyáj több
állatát feláldoztak az isteneknek. Ilyesmit ma
már nem tesznek az inkák leszármazottai,
akiknek más megélhetési forrásuk nincs a
kopár Andokban, mint a vikunya gyapja,
amely olyan finom, hogy az aranynál is
többet ér.
virágminta - Virágokat, leveleket és más növényi
részeket ábrázoló mintázat, leggyakrabban
szöveteken, ezen belül fıleg pamut és
selyem típusú szöveteken alkalmazzák.
viszkózszál - A természetes alapanyagú
mesterséges
szálasanyagok
egyik
legjelentısebb
fajtája.
Gyártásakor
facellulózból nátronlúggal történı kezeléssel
cellulóz-alkálit készítenek, ezt foszlatják,
érlelik, majd szén-diszulfid hozzáadásával
cellulóz-xantogenáttá alakítják. Ezt híg
lúgban feloldva "viszkózoldat" keletkezik,
amely érlelés (a megfelelı polimerizációs
fok beállítása) után már alkalmas a
szálhúzásra. Az oldatot a szálképzı lap apró
nyílásain átpréselve kénsav tartalmú fürdıbe
nyomják, ahol visszaalakul cellulózzá (ezért
a "regenerált cellulóz-szálak" csoportjába
tartozik) és megszilárdul. Az így kapott
szálköteget nyújtják, eltávolítják belıle a
kénmaradványokat,
öblítik,
fehérítik,
szárítják, esetleg felvágják. Gyártását a 19.
század végén találták fel, azóta igen nagy
jelentıségre tett szert. Ma már egyre jobban
igyekeznek helyettesíteni, mert a gyártási
folyamat drága és környezetszennyezı. A
viszkózszál szárazon elég erıs, de nedvesen
szakítószilárdsága a felére csökken, nyúlása
viszont növekszik. Nagyon győrıdékeny. A
viszkóz vágottszálat fıleg pamuthoz,
gyapjúhoz, poliészterhez keverve használják,
a viszkóz filamentfonalakat selyem típusú
szövetek és kötött kelmék (fıleg blúz-, ruhaés
fehérnemőanyagok)
készítésére
használják. Jelentıs még a viszkóz
kordfonalakból
készült
gumiabroncsbetétszövet.
visszahajtott szegés - A kelme szélének olyan
eldolgozása, hogy a kelme szélét akár az
egyik, akár a másik oldal felé behajtják és
egy varrattal rögzítik.
víztaszító kikészítés - Kikészítési eljárás,
amelynek célja, hogy a kelmét vízhatlanná
tegye. Az alkalmazott kezelés a ruházattól
függ, amelyhez használni akarják, és attól,
hogy mosás- vagy vegytisztítás-állónak kelle lennie. Az eljárás elve az, hogy a kelme
pórusait egy filmképzı anyaggal elzárják,
vagy a szálakat ill. a kelmét olyan
vegyszerrel kezelik, amely a létrehozott nagy
felületi feszültség révén lepergeti a vizet.
voile - Könnyő, rugalmas, fátyolszerő szövet, amit
finom, erısen sodrott pamut-, gyapjú- vagy
selyemfonalból vászonkötésben szınek.
Egyszínő vagy nyomott kivitelben nıi ruhák,
blúzok anyaga, vagy dekorációs célra
használják. Az elnevezés a francia "voile"
(ejtsd: voál) szóból ered, aminek egyik
jelentése: fátyol.
Voile frotté - A voile szövet egy változata,
amelynek készítéséhez hurkos cérnát
használnak, oly módon, hogy azok a
szövetben
csíkokat
vagy
kockákat
alkossanak.
Voile ombré rayé - A voile szövet egy
változata,amit ombré fonalakból
álló,
különbözı széleségő hosszanti csíkok
díszítenek.
V-vonal - Az 1950-es évek divatvonala, amo az
1980-as években ismét megjelent a nıi és
férfi öltözködésben. Hangsúlyos, egyenes
vállak és lefelé szőkülı forma jellemzi.
W
Welliné - Közepes vagy nehéz, puha szövet,
amelynek bolyhos felületét a ratinéhoz
hasonlóan hullám alakúra alakítják ki, majd
ezután rögzítik. Gyapjúból kabát, pamutból
háziruha és pongyola anyagául szolgál. Az
elnevezés a német "Wellenflausch" szóból
ered,
aminek
megközelítı
jelentése:
hullámos szálbunda.
wellness (jó közérzetet nyújtó) ruházat - Könnyő,
laza, kellemes viselési tulajdonságokkal
rendelkezı, kifejezetten az egészséget
szolgáló (pl. biológiailag kedvezı hatású,
káros
anyagoktól
mentes
stb.)
nyersanyagokból készült ruházat.
western look - A hajdani „vadnyugati” stílus
romantikáját idézı nosztalgikus öltözködési
irányzat, amit az azt a korszakot bemutató
filmek inspirálnak. A nıi öltözködésben a
hosszú, bı szoknya, a fodros, rojtos,
vállnyereggel készült, kockás mintás ingek,
blúzok jellemzik. A férfiak ruházata a
cowboyok és indiánok ruházatát veszi
mintául.
Wilton-szınyeg - Többszínő, jacquard-mintás, gépi
szövéső szınyeg, az axminster-szınyeg egy
szövéstechnológiailag
továbbfejlesztett
változata. Nevét arról a brit szınyeggyárról
kapta, ahol ezt a technikát kifejlesztették és
alkalmazzák.
X
X-vonal - Nıi ruháknál alkalmazott divatvonal;
széles, egyenes váll, a csípı felé keskenyedı
vonalvezetés, majd lefelé bıvőlı szoknya
jellemzi.
Y
Y-vonal - Divatvonal, amit hangsúlyos, széles,
egyenes vállak, a csípı felé keskenyedı
vonalvezetés és egyenes szoknya (ill. a
férfiak öltözködésében nadrág) jellemez.
Young fashion, fiatalos divat - Az 1960-as
években kezdıdött, a hagyományostól
merıben eltérı divatirány, amit a fiatal
generáció lelkesen fogadott. Sokrészes,
lezser, sportos ruházat, eleinte rikító
színekben is. Késıbb ez a divatirány
lehiggadt és elfogadottabbá vált.
Z
zakó - Rövid kabát, gyakran a férfiöltöny ill. nıi
kosztüm egyik darabja. Általában bélelt
(nyári zakónál esetleg csak félig bélelt), de
készül bélés nélkül is. Mindig hosszú ujjú,
reverrel és zsebekkel készül. Többnyire a
csípı alá ér, de a hossza a mindenkori
divatot követi. Lehet egyvagy kétsoros
gombolású. Angliából terjedt el, ahol a 19.
század végén kezdték hordani. Elıdje a szők
szabású zeke volt, amely azonban az
évszázadok során sok változáson ment át.
zárt nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amelynek
a kerülete töretlen. Fıleg nıi ruhákon
alkalmazzák.
zefír - Könnyő vagy közepes súlyú pamutszövet,
egyágú vagy cérnázott fonalakból, azonos
láncés
vetüléksőrőséggel
szövik
vászonkötésben.
Színes
láncfonalakkal
hosszcsíkos,
ezek
mellett
színes
vetülékfonalakkal négyzethálós mintázatot
kapnak, de készítik egyszínőre színezve
vagy fehérítve, sıt nyomott mintával is. Ing-,
blúz- és nıiruha-anyag.
zefír-fonal - Feltépett gyapjú-kelmehulladék
újrafeldolgozásával készített, laza sodratú,
meglehetısen vastag fonal. Fıleg kézzel
vagy
síkkötıgépen
kötött
termékek
zeke - Könnyő, rövid kabát, a férfiak a 14-16.
században viselték. Buggyos ujja volt, ami
díszes rojtokban végzıdött.
Zibeline fonal - Színezett gyapjú és hozzá kevert
színezetlen moher, rénszarvas- vagy
nyúlszır,
esetleg
selyemhulladék
feldolgozásával nyert, erısen kiálló szırzető
fonal.
zibeline szövet - puha gyapjúszövet, hosszú, fényes
bolyhréteggel, ami fehér moher-típusú vagy
más fényes szálak bekeverésébıl származik.
A
szövet
vászon-,
sávolyvagy
atlaszkötésben készül, de a bolyhréteg
teljesen elfedi a szövet szerkezetét. Nıi és
férfikabátok, kalapok készítésére használják.
Az
elnevezés
a
"coboly"
francia
megfelelıjébıl (zibeline) származik.
Zipper-look - Fiatalos divatirányzat; a dzsekiket,
kosztümöket, ruhákat, szoknyákat és
kabátokat szélesen rátőzött, nem elfedett,
hanem jól látható, nagy fogú húzózárak
díszítik.
zokni - Harisnya formájú termék, aminek a szára a
boka felett végzıdik, vagy legfeljebb a
lábikra közepéig ér. (A közvetlenül a térd
alatt végzıdı zokni neve: térdzokni; lásd
térdharisnya.) Pamutból, gyapjúból és
különbözı szintetikus szálasanyagokból,
ezen belül fıleg poliamidból és poli(akrilnitril)bıl készül. A szár felsı részén
rugalmas szegélyt alakítanak ki.
Z-sodrat - Fonal gyártásakor alkalmazott egyik
sodratirány, amelynél a szálak balról jobbra
emelkedı
csavarvonal
alakjában
helyezkednek el a fonalban, hasonlóan a Z
bető
formájához.
Nevezik
jobb
sodratiránynak is.
Zs
zsakett - A zsakett-öltöny kabát része. Egysoros
gobolású, kissé karcsúsított hajtókával
ellátott, combig érı zakó, elöl ferdén
lekerekített. Oldalvarrásai a háta felé esnek,
a lapocka alatt ívet alkotva futnak be a
karöltıbe, deréktıl lefelé ezekbe egy-egy
rejtett hajtást iktatnak be és középen hátul
hosszú hasíték van.
zsakett-ing - Alkalmi férfiing lehajtott csúcsú
gallérral. A gallér, az ingmell és a kézelı
egyaránt erısen keményített. Zsaketthez
viselik.
zsakett-nadrág - Puha, felhajtó nélküli nadrág,
rendszerint
csíkos
szövetbıl
(lásd:
zsakettnadrág-szövet). Zsaketthez hordják.
zsakettnadrág-szövet - Közepes súlyú, telt fogású
gyapjú típusú szövet, jellegzetesen csíkozott,
amit különbözı felvetéssel (pl. egyszínő és
muliné fonalak váltakozásával) vagy
szövéstchnikával érnek el. Megerısített
sávolykötésben
vagy
kettıs
szövet
formájában készül. A szövetet általában
közép- vagy sötétszürkére, esetleg más sötét
színre színezik és zsaketthez hordott
nadrágokat késztítenek belıle.
zsakett-öltöny - Alkalmi öltöny, amely zsakettbıl,
zsakett-nadrágból és zsakett-mellénybıl áll.
Angliából származik, onnan terjedt el az
egész világon. Cilindert vagy más fekete
kalapot viselnek hozzá.
zsákvászon - Durva, erıs, sőrő beállítású,
vászonkötéső len- vagy jutaszövet. Zsákok
és
csomagolóanyagok
készítésére
használják.
zseb - Ruhadarabon valamilyen módon kialakított
tasak kisebb tárgyak elhelyezésére, vagy
díszítésre. Igen sokféle típusa van, amelyek
közül a legfontosabbak: szegélyes zseb,
hólos zseb, foltzseb, derékzseb, zsebfedıs
zseb, hosszanti zseb, bevágott zseb, átnyúló
zseb, varratba beállított zseb, paszpólos zseb.
zsebbélés - Középfinom fonalakból készült,
vászon- vagy sávolykötéső, pamutvagy
selyem típusú sima szövet. Zsebek
készítésére használják, ezért nagyon
tartósnak kell lennie.
zsebfedı - A zseb nyílását takaró, esetleg
rágombolható, vagy nyomókapoccsal is
ellátott fedılap, ami díszül is szolgálhat.
Képezhet hamis zsebet is, ez esetben csak
díszítı célja van. Nagyon sokféle alakban
készítik.
zsebfedıs zseb - Olyan zseb, amelyet zsebfedıvel
látnak el.
zsebkendı - Négyzet alakú pamutszövet-darab,
megerısített vagy csipkés széllel. Mintázata,
mérete attól függ, hogy férfiak, nık, vagy
gyerekek számára készül-e. Lehet egyszínő
vagy tarkánszıtt. Egészségügyi vagy
divatkellékként szolgálhat. Eredete a
reneszánsz idıkre tehetı, ekkor dísznek
használták.
zsebkendı-minta - Bizonyos távolságokban
színes,
szaténkötéső
hosszés
keresztcsíkokból kialakított négyzetháló. Nıi
ruhákhoz való szöveteken alkalmazzák.
zsebtasak - A bevágott vagy a varratba beállított
zseb funkcionális része, ez képezi a zseb
tárolóelemét. Egy vagy két részbıl
készülhet.
zsenília - Pamutból, selyembıl vagy mesterséges
szálakból
készült
díszítıfonal,
tulajdonképpen egy keskeny szövetcsík,
amelynek felületébıl merılegesen szálak
állnak
ki.
Meglehetısen
bonyolult
technikával készül. A szövıgép bordájába 46 láncfonal befőzése után néhány fogat
üresen hagynak és a mintának megfelelıen
különbözı
színő
vetülékfonalakat
használnak. Vászon- vagy forgófonalas
kötést alkalmaznak. Az így készült
összefüggı szövetet hosszában szalagokra
vágják, kissé megsodorják. Egy másik
eljárásnál rövid szálakat fektetnek be
merılegesen két párhuzamos fonal közé,
majd ezeket összesodorják, amivel a kiálló
szálakat rögzítik. Az elnevezés a francia
"chenille" szóból ered, aminek jelentése:
hernyó.
zsenilia-szövet - Pamut lánc- és zsenilia
vetülékfonallal szıtt puha szövet, olyan
konstrukcióban, hogy a zseniliafonal adta
mintázat mindkét oldalon érvényesüljön.
Fürdıszoba-szınyegeknek,
vékonyabb
kivitelben
sálaknak,
törülközıknek,
fürdıköpenyeknek
használják.
A
meglehetısen bonyolult gyártás miatt
használata visszaszorulóban van.
zsineg - Erıs fonalak vagy esetleg szalagok
egyszeres
vagy
többszörös
összecérnázásával elıállított kötözıanyag.
zsinórkötés - A láncrendszerő kötött kelmék egy
alapkötése, ami azonban önmagában nem
alkot összefüggı kelmét. Úgy készül, hogy a
kötıgép minden egyes tője mindig
ugyanabból a láncfonalból készíti a
szemeket, ezek tehát egy-egy önálló zsinórt
alkotnak és oldalirányban nem kapcsolódnak
egymáshoz. Ezért csak egy másik
fonalrendszerrel
készült
másféle
kötésmóddal együtt, vagy az alapkelme
díszítésére használható.
zsorzsett - Nagyon finom, könnyő gyapjúszövet,
jórészt egyágú fésült és finom kártolt
fonalakból.
Általában
vászonkötésben
készítik, mind a lánc-, mind a vetülékfonalrendszerben 2-2 erısen túlsodrott Z- ill. Ssodratú fonalból, aminek következtében
fogása érdes, rugalmas. Nıi ruhákat,
blúzokat készítenek belıle. Lásd még: krepp
zsorzsett (gyapjúszövet).
zsugorított textília - Egy vagy több rétegő,
szálbundából álló textília, amelynek rétegeit
zsugorodást kiváltó kémiai eljárással rögzítik
egymáshoz.
zsugorodásmentesítı kikészítés - Kikészítési
eljárás, amelynek célja a ruhadarab
mosáskor bekövetkezı zsugorodásának
megakadályozása
vagy
legalábbis
csökkentése. Elsısorban cellulóz alapú
szálakból (fıleg pamutból és viszkózból)
készült szöveteknél és kötött kelméknél
alkalmazzák. Mechanikai hatásokkal (a
kelme tömörítésével) vagy vegyi kezeléssel
érik el a kívánt eredményt.

Textilipari magyarázó szótár

Transkrypt

Podobne dokumenty

sofy paris

cosmo - Salon Mebli Wega