III. HATÁROZÓSZÓ – PRZYSŁÓWEK

26
III. HATÁROZÓSZÓ – PRZYSŁÓWEK
1. A HATÁROZÓSZÓK KÉPZÉSE – TWORZENIE PRZYSŁÓWKÓW
Határozószókat képezhetjük olyan melléknevekből, amelyek tövének a végződése:
Tővégződés
a) lágy, illetve lágy szerepű
(c, dz, cz, dż, sz, ż, rz)
mássalhangzó, -o képzővel
Melléknév
tani
głupi
ostatni
duży
gorący
obcy
brązowy
b) kemény tövű, valamint –ki,
-gi végű melléknevekből részben ciemny
łatwy
–o képzővel
brzydki
długi
drogi
ciekawy
Részben –e képzővel
czynny
główny
historyczny
mądry
otwarty
dobry
ładny
Helyhatározószó
Idő határozószó
Módhatározószó
Fok- és mérték határozószó
határozószó
olcsó
buta
utolsó
nagy
meleg, forró
idegen
barna
sötét
könnyű
csúnya
hosszú
drága
kíváncsi
aktív
fő
történelmi
okos
nyílt
jó
szép
Przysłówek miejsca
Przysłówek czasu
Przysłówek sposobu
Przysłówek stopnia i miary
tanio
głupio
ostatnio
dużo
gorąco
obco
brązowo
ciemno
łatwo
brzydko
długo
drogo
ciekawie
czynnie
głównie
historycznie
mądrze
otwarcie
dobrze
ładnie
olcsón
bután
legutóbb, utoljára
sok
melegen, forrón
idegenül
barnán
sötéten
könnyen
csúnyán
hosszan
drágán
kíváncsian
aktívan
főleg
történelmileg
okosan
nyíltan
jól
szépen
= nigdzie
= wkrótce
= dobrze
= bardzo
sehol
rövidesen
jól
nagyon
2. A HATÁROZÓSZÓK FOKOZÁSA – STOPNIOWANIE PRZYSŁÓWKÓW
A) Toldalékos fokozás – KÖZÉPFOK:
a) –ej képzővel
ALAPFOK
pięknie
trudno
długo
pilnie
łatwo
przyjemnie
ciepło
wygodnie
prosto
grubo
szépen
nehezen
hosszan/soká
szorgalmasan
könnyen
kellemesen
melegen
kényelmesen
egyenesen
vastagon
alaposan
b) szintén –ej képzővel, de a –ko, -eko, -oko
képzős határozószók fokozásakor ezek a
képzők elmaradnak
KÖZÉPFOK
piękniej
trudniej
dłużej
pilniej
łatwiej
przyjemniej
cieplej
wygodniej
prościej
grubiej
szebben
nehezebben
hoszabban
szorgalmasabban
könnyebben
kellemesebben
melegebben
kényelmesebben
egyenesebben
vastagabban
alaposabban
ALAPFOK
krótko
słodko
brzydko
wąsko
wysoko
szeroko
miękko
cienko
daleko
blisko
glęboko
lekko
dobrze
źle
mało
dużo
röviden
édesen
csúnyán
szűken
magasan
szélesen
lágy, puha
vékonyan
messze
közel
mélyen
könnyen
jól
rosszul
kevés
sok
KÖZÉPFOK
krócej
słodziej
brzydziej
węziej
wyżej
szerzej
miękcej
cieniej
dalej
bliżej
glębiej
lżej
lepiej
gorzej
mniej
więcej
rövidebben
édesebben
csúnyábban
szűkebben
magasabban
szélesebben
lágyabban
vékonyabban
messzebb
közelebb
mélyebben
könnyebben
jobban
rosszabban
kevesebb
több
27
FELSŐFOK
A középfokból –naj előtéttel képezzük
ALAPFOK
KÖZÉPFOK
FELSŐFOK
pięknie
trudno
łatwo
piękniej
trudniej
łatwiej
najpiękniej
najtrudniej
najłatwiej
B) Körülírt fokozás: az alapfok elé tett bardziej, ill. najbardziej határozószókkal történik
ALAPFOK
KÖZÉPFOK
FELSŐFOK
twardo
płaczliwie
rzetelnie
bardziej twardo
bardziej płaczliwie
bardziej rzetelnie
najbardziej twardo
najbardziej płaczliwie
najbardziej rzetelnie
legkeményebben
legsíróbban
legbecsületesebben
28
IV. NÉVMÁS – ZAIMEK
zaimek osobowy
zaimek zwrotny
zaimek dzierżawczy
zaimek wskazujący
zaimek wzdlędny
zaimek pytający
zaimek nieokreślony
zaimek nogólniający
zaimek przeczący
személyes névmás
visszaható névmás
birtokos névmás
mutató névmás
vonatkoztató névmás
kérdő névmás
határozatlan névmás
általános névmás
tagadó névmás
te
magát
tiétek
az
amely
Ki, kicsoda?
valamilyen
bárki
senki
ty
się
wasz
tamten
który
kto
jakiś
ktokolwiek
nikt
1. A SZEMÉLYES NÉVMÁSOK RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKÓW
OSOBOWYCH
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK – ZAIMKI OSOBOWE
ja
ty
én
te
EGYES SZÁM
on
ona
ő
(hímnem)
ono
my
ő
ő
mi
(nőnem)
(semleges
nem)
TÖBBES SZÁM
wy
oni
one
ők
ők
(hímnem)
(nőnem,
semlegesnem, tárgy)
ti
Határozószókat képezhetjük olyan melléknevekből, amelyek tövének a végződése:
A.
ja
EGYES SZÁM
ty
on
ona
ono
my
jego,
niego, go
nas
was
ich, nich ich, nich
jemu,
niemu,
mu
ją, nią je, go, nie
nam
wam
im, nim
im, nim
nas
was
ich, nich
je, nie
z nami
o nas
z wami
o was
z nimi
o nich
z nimi
o nich
B.
mnie, mię ciebie, cię
jego,
niego, go
jej,
niej
R.
mnie, mi
jej,
niej
T.
mnie, mię ciebie, cię
jemu,
niemu,
mu
jego,
niego, go
E.
H.
ze mną
o mnie
tobie, ci
z tobą
o tobie
z nim
o nim
TÖBBES SZÁM
wy
oni
z nią
o niej
z nim
o nim
one
A ja, ty, my, wy személynévmásokat az igeragozásban csak különös nyomaték esetén használjuk: Co
(ty) robisz? – (Te) mit csinálsz?
A rövidebb mię, cię, go alakot – tárgy és birtokos esetben – csak ige mellett, nyomatéktalanul
használjuk. A harmadik személyben elöljárószók után csak az n- kezdetű alakok használhatók.
A személyes névmások ragozott alakjai közül a legrövidebb alak hangsúlyozatlan, mondat nem
kezdhető vele. A hosszabb alak hangsúlyos. A leghosszabb alak (ha csak kettő van, a hosszabb alak)
csak elöljárószócskával használható.
Az one alak csak nőkből álló csoportokra és tárgyakra vonatkozik. Minden olyan esetben, az oni
alakot kell használni, ha a csoportban legalább egy férfi van.
29
2. A SIĘ VISSZAHATÓ NÉVMÁS RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKA
ZWROTNEGO „-SIĘ”
Visszaható névmás: się – maga, siebie – magát, sobie – magának
A.
-
B. siebie
R. sobie
T. siebie, się
sobą
E.
sobie
H.
A się „magát” visszaható névmás minden személyben változatlan, sosem hangsúlyos,
gyakran az ige előtt áll, de mondat nem kezdhető vele. Az uczy się: tanul (tanítja magát).
A się névmás segítségével az általános alany is kifejezhető: mówi się: mondják, pracuje się
cały dzień: az ember egész nap dolgozik.
Kogo pan zna?
Kis ismer?
Na kogo pan liczy?
– Kire számít?
mnie,
na mnie
mię
ciebie,
na
ciebie
cię
jego,
na niego
go
ja
én
mnie
do mnie
ty
te
ciebie, cię
do
ciebie
do
niego
mnie,
mi
tobie,
ci
jemu,
mu
jej
do niej
jej
jego, go
do
niego
jemu,
mu
przeciw
mnie
przeciw
tobie
my
mi
nas
do nas
nam
wy
ti
was
do was
wam
oni ők (hn.)
ők
one
ich
do ich
im
przeciw
niemu
przeciw
niej
przeciw
niemu
przeciw
nam
przeciw
wam
przeciw
nim
(visszaható
névmás)
siebie, się
do
siebie
sobie
przeciw
sobie
on
ona
jego, go
ő
ono
Helyhatározó
eset (H.)
Eszközeset
(E.)
Tárgyeset
(T.)
Komu to dasz?
Kinek adod ezt?
Przeciw komu?
Ki ellen?
O kim pan
mówi?
Kogo pan nie zna?
Kit nem ismer?
Do kogo? – Kihez?
Z kim pan idzie?
Kivel megy?
Kto tu był?
Ki volt itt?
Részeseset
(R.)
Alanyeset
Birtokos eset
(B.)
NÉVMÁS RAGOZÁS
ze mną
o mnie
z tobą
o tobie
z nim
o nim
ją
na nią
z nię
o niej
je, (go)
na nie
z nim
o nim
nas
na nas
z nami
o nas
was
na was
z wami
o was
ich
je
na nich
na nie
na
siebie
z nimi
o nich
z sobą
o sobie
siebie,
się
30
3. A BIRTOKOS NÉVMÁSOK RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKÓW
DZIERŻAWCZYCH
A 3. személyű birtokos névmások
nem ragozhatók, és az E/3. sz. a
birtokos neméhez igazodnak
twój, twoja, twoje
tiéd
jego, jej, jej
övé
miénk
tiétek
övék
saját
nasz, nasza, nasze
wasz, wasza, wasze
ich
swój, swoja, swoje
EGYES SZÁM
moje
twój
A.
B.
R.
mój
moja
mojego, mego
mojemu, memu
mojej, mej
mojej, mej
T.
E.
H.
mój, mojego
moim, mym
moim, mym
moją
moją, mą
mojej, mej
Az 1. és 2. személyű
birtokos névmások
melléknévként ragozódnak:
moja żona, twój kolega, nasz
syn, wasze dziecko
enyém
mój, moja, moje
twoja
twoje
mojego, mego twojego, twego twojej, twej
mojemu,
twojemu, twemu twojej, twej
memu
moje
twój, twojego
twoją
moim, mym
twoim, twym
twoją, twą
moim, mym
twoim, twym
twojej, twej
twojego, twego
twojemu,
twemu
twoje
twoim, twym
twoim, twym
TÖBBES SZÁM
Hímnemű személyi alak
A.
B.
R.
T.
E.
H.
A.
B.
R.
T.
E.
H.
Általános alak
Hímnemű személyi alak
Általános alak
moi
moje
twoi
twoje
moich, mych
moim, mym
moich
moimi, mymi
moich, mych
moich, mych
moim, mym
moje
moimi, mymi
moich, mych
twoich, twych
twoim, twym
twoich
twoimi, tymi
twoich, tych
twoich, twych
twoim, twym
twoich
twoimi, tymi
twoich, tych
swój
EGYES SZÁM
swoja
swoje
TÖBBES SZÁM
swoi, swoje
swojego, swego
swojemu, swemu
swój, swojego
swoim, swym
swoim, swym
swojej, swej
swojej, swej
swoją
swoją, swą
swojej, swej
swojego, swego
swojemu, swemu
swoje
swoim, swym
swoim, swym
swoich, swych
swoim, swym
swoich
swoimi, symi
swoich, sych
A rövid alakokat (pl. mego, memu, mej stb.) nagyon ritkán használják.
31
A.
B.
R.
T.
E.
H.
nasz
nasza
naszego
naszemu
nasz, naszego
naszym
naszym
naszej
naszej
naszą
naszą
naszej
EGYES SZÁM
nasze
wasz
naszego
naszemu
nasze
naszym
naszym
waszego
waszemu
wasz, waszego
waszym
waszym
wasza
wasze
waszej
waszej
waszą
waszą
waszej
waszego
waszemu
wasze
waszym
waszym
TÖBBES SZÁM
Hímnemű személyi alak
A.
B.
R.
T.
E.
H.
Általános alak
nasi
waszi
nasze
wasze
naszych
naszym
naszych
naszymi
naszych
waszych
waszym
waszych
waszymi
waszych
naszych
naszym
nasze
naszymi
naszych
waszych
waszym
wasze
waszymi
waszych
4. A MUTATÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKÓW
WSKAZUJĄCYCH
ten - ez
A.
B.
R.
T.
E.
H.
tego
temu
ten, tego
tym
o tym
A.
B.
R.
T.
E.
H.
tamten - az
tamtego
tamtemu
tamten, tamtego
tamtym
o tamtym
EGYES SZÁM
ta
tej
tej
tę
tą
o tej
EGYES SZÁM
tamta
tamtej
tamtej
tamtę
tamtym
o tamtym
TÖBBES SZÁM
ci
te
to - ez
tego
temu
to
tym
o tym
tamto - ez
tamtego
tamtemu
tamto
tamtym
o tamtym
tych
tym
tych
tymi
tych
tych
tym
te
tymi
tych
TÖBBES SZÁM
tamci
tamte
tamtych
tamtych
tamtym
tamtym
tamtych
tamte
tamtymi
tamtymi
tamtych
tamtych
Mutató névmás:
ten
ta
to
ez
az
tamten tamta tamto
taka takie ilyen / olyan
taki
(ő) maga
sam
sama samo
ugyanaz
ten sam
owa
owe
az, amaz
ów
32
5. A KTO? CO? KÉRDŐ, VALAMINT A NIKT, NIC TAGADÓ NÉVMÁSOK
RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKÓW PYTAJĄCYCH KTO? CO? ORAZ
PRZECZĄCYCH NIKT, NIC
(kérdő, vonatkozó névmás)
senki
semmi
ki?
mi?
A.
kto
co
nikt
nic
kogo
czego
nikogo niczego, nic
B.
komu
czemu
nikomu niczemu
R.
kogo
co
nikogo
nic
T.
kim
czym
nikim
niczym
E.
kim
czym
nikim
niczym
H.
a kto? co? névmásnak nincs többes száma.
6. NÉHÁNY MELLÉKNÉV NÉVMÁS RAGOZÁSA – ODMIANA KILKI ZAIMKÓW
PRZYMIOTNIKOWYCH
Melléknévi ragozásúak:
A czyj (kié, akié), który (menyik, amelyik), jaki (milyen, milyen), każdy (mindegyik)
névmásokat úgy ragozzuk, mint a mellékneveket.
czyj
jaki
taki
który
każdy
sam
żaden
czyja
jaka
taka
która
każda
sama
żadna
kié? (kérdő, vonatkozó névmás)
czyje
milyen? (kérdő, vonatkozó névmás)
jakie
ilyen (mutató névmás)
takie
które (a)melyik, aki, amely; melyik? hányadik? (kérdő, vonatkozó névmás)
mindegyik, minden egyes (általánosító névmás)
każde
maga, önmaga
samo
egy sem, semelyik, semmilyen
żadne
7. A HATÁROZATLAN NÉVMÁSOK RAGOZÁSA – ODMIANA ZAIMKÓW
NIEOKREŚLONYCH
valaki valami valamilyen
A. ktoś
coś
jakiś
jakiegoś
B. kogoś czegoś
jakiemuś
R. komuś czemuś
kogoś
coś
jakiś, jakiegoś
T.
jakimś
E. kimś czymś
jakimś
H. kimś czymś
33
Néhány egyéb (főnévi, melléknévi, kérdő, tagadó stb.) névmás
ÁLTALÁNOSÍTÓ NÉVMÁS
każdy
minden(ki)
KÉRDŐ, VONATKOZÓ NÉVMÁSOK
kto
ki
co
(a)mi
jaki
(am)milyen
który
(a)melyik, aki, amely
HATÁROZATLAN NÉVMÁS
ktoś
valaki
coś
valami
jakiś
valamilyen
ktokolwiek
akárki, bárki
nikt
senki
nic
semmi
któryś
valamelyik
Más egyéb (főnévi, melléknévi, kérdő, tagadó stb.) névmás
co bądź
bármi
cokolwiek
akármi
co(ś)
(vala)mi
czyj(ś)
(vala)kié
jaki(ś)
(vala)milyen
jakikolwiek
bármilyen
jeden / jedna / jedno
egy
kto bądź
bárki
którykolwiek
akármelyik
który(ś)
(vala)melyik
niczyj
senkié
nijaki
semmilyen
wszystek / wszystka / wszystko mind(en)
żaden / żadna / żadne
egy sem
A határozatlan névmásokat a -kolwiek (bár-, akár-), és a -ś (vala-) képzővel képezzük, pl.:
ktokolwiek (bárki), kogokolwiek (bárkit), gdziekolwiek (bárhol), kiedykolwiek (bármikor),
coś (valami), kogoś (valakit), czymś (valamivel), gdieś (valahol), któryś (valamelyik).